|
A szellemi pálya terhei és kockázatai
Biztos vagy benne, hogy ide akarsz belépni?
Pályakezdőként nagyon alulfizetik,
az öregkort nem biztos, hogy megéri,
illetve: biztos, hogy nem éli meg…
*
Elviselni azt a látszatot:
mások keményen dolgoznak helyetted,
míg te látszólag csak szerepedet játszod…
*
Meg kell csinálni a riportot,
fel kell göngyölíteni a szálakat:
ha kidobnak az ajtón, visszamész az ablakon -
meddig mehetsz el magánzó oknyomozásodban?
*
Olyan helyzetbe hoznak,
Próbálnak kompromittálni,
Hogy rá háruljon a bizonyítás terhe:
Te nem vagy pedofil!
Te nem vagy drogos!
Te nem csalod meg a feleséged!
*
Pár hét alatt kell
egy rossz kurvából
egy kiművelt hetérát varázsolni…
Felkötheted a gatyádat!
*
Mintha addig kellene
összefoglalni hited lényegét,
amíg egy lábon bírsz állni…
*
Azért tudtad Bovaryné tragédiáját
oly jól ábrázolni, mert önmagadra vallasz –
minden nagy mű
egyben nyílt gyónás, önfeljelentés is stb.!!!
*
Másnak megengedett a hallgatás –
neked egyenesen kötelező az önvád,
a magadra nézve terhelő vallomás!!!
*
Médiasztár
reklámkampánnyal támogatott„könyvével”
egy ringben kell küzdeni
az egyre kevesebb-szegényebb olvasóért…
*
Ha leadtad kéziratod,
Utána is csak csupa aggódás az életed:
hogyan fog megjelenni,
hol árulják, ki veszi és egyáltalán, ki érti meg…
*
Meséid szó szerint veszik:
így a nagyotmondó, a lódító,
sőt egyenesen a hazudós a gúnyneved,
amit társaid kórusban hangosan rádolvasnak…
*
A nem értelmiségi szülő is
Ebben a szerepben értelmiségi
S élete nyitott könyv
a kritikus gyermekszem és gyerekszáj előtt
*
Hogy kihúzzák a méregfogad,
belegyömöszölnének abba a skatulyába,
hogy neked soha semmi se jó,
te örök lázongó-lázító,
egy összeférhetetlen alak vagy!
*
Ha rosszkor születsz a Balog,
akkor balkezességed szimpla testi hiba,
amiért még szégyenérzeted is kialakulhat,
nem a kiválasztottságod, nagyságod előjele…
*
Ha alkotói áldott magánosságra vágysz,
ezt embergyűlöletnek, mizantrópiának vehetik…
*
Ha nem vesz részt
minden kocsmai tivornyában,
akkor „lenézi társaid!”
*
Magad vagy! - mondták,
bár velük lettél volna te boldogan…
De cserébe önfeladást kértek tőled!
*
Rákbeteg kisgyerekek
rácsos kiságyai között
járod göröngyös bohócdoktori utad..
*
Sok régi ”jóakaródról” kell elgondolnod:
nem volt a családi barát valójában ügynök?
S ha egy besúgó lebukik,
akkor hogy ne nézz mindenkire úgy,
mint aki esetleg szintén hátsó szándékkal jön?
*
Amikor nagyon megy a munka,
akkor bűnösen elhanyagolja szerettei körét,
hogy gyógyítsa az emberiség vérző sebeit,
lappangó, alattomos vagy nyílt bajait…
*
Ha nagyon nem megy a „munka”,
akkor épp a szeretteivel a legkiállhatatlanabb,
ki mások lennének áldozatai rosszkedvének –
amikor megy, akkor mindenkit kebledre ölelsz:
így annál nagyobb és sokkolóbb a kontraszt….
*
Nem te vagy az ideális férj,
apa, szomszéd, testvér, barát, polgártárs…
Bár olykor nagyon szeretnél az is lenni,
És akkor nagyon megmutatod -
majd visszaesel a szokásos maradékelvhez…
*
Hogy csak munkádra koncentrálhass,
ki mindenki alkalmazkodik hozzád,
mindig csak hozzád?
És ha nemcsak kisegér születik,
nekik közvetlenül ebből mi a hasznuk?
*
Miközben
meddő órákat töltesz írógépednél,
feleséged takarít, süt-főz
és mellesleg jó, nálad jobb meséket is ír…
*
Orfeusz lemehetett kedveséért az alvilágba,
de ettől csak még rosszabb lett neki,
hogy csak majdnem hozhatta ki,
s még saját magát kárhoztathatta a fiaskóért…
*
A színpadon átszellemülve kivirul –
otthon viszont mint kifacsart citrom?
*
Polgárjogi aktivisták ügyének védelme miatt
elesel könnyen teljesíthető pénzes megbízásoktól…
*
Úgy járhatsz mint József A. és Babits:
publikálják még (elme)orvosi leleteidet is…!
*
Látnod kell, milyen baromságokat,
Felesleges limlomokat adnak ki közpénzből,
Te meg hiába kilincselsz minimális támogatásért
*
Többen olvassák ex-szerelmed
bosszúálló szennyes-kiteregetését
mint a te lelkedből gyöngyként kiizzadt,
vagy tengerfenékről mélybúvárkodott verseidet!
*
Híres emberek gyerekeink sorsa is
méltán aggodalommal tölthet el:
vagy elkallódik, leépül,
vagy pont téged akar utánozni,
vagy te leszel a legnagyobb ellensége stb.
*
Miközben alázattal
Jó és nagy ügyet szolgál,
Mégis szörnyű önzőnek érzi magát?
*
Lehetsz más mint pl. egy Szabó Lőrinc:
ha akarom szent, ha akarom szörnyeteg?
*
A kibontakozó tehetség
főként másnak áldás –
neked ellenkezőleg: inkább átok…
*
Próbáld elképzelni,
Hogy milyen lehet egy egész életen át
Megvesztegethetetlennek maradni,
Nem téve különbséget kis és nagy dolgokban
*
Mint aki rohanó vad hegyi folyókban evezve
kerülgetné a Szküllákat és a Karübdiszeket…
*
A betegjogi képviselőn
vezetődnek le
a kórházban felgyűlt feszültségek
*
Előbb állást ígérnek,
majd munkát se kap –
a végén már megélni se tud…
*
Talán sose derül ki:
Tehetségtelen műkedvelő vagy,
vagy tényleg titkosan feketelistázott?
*
Ha hosszú életű akarsz lenni a Földön,
ne légy maffia ügyben vizsgálóbíró, ügyész stb.!
*
Nem kell,
hogy hátráltassanak!
Már az is elég,
ha nem kapsz támogatást és véged…
*
A megélhetésüket
anyafarkasként védő
sarlatánokkal, kontárokkal küzdhetsz…
*
„A géniusz,
ha kis nép szüli, kalitkába zárt sas…”
(Reviczky Gyula)
*
Hülyének néznek,
ha pénzben-hatalomban
nem kamatozik erkölcsi tőkéd…
*
A „szellemi dolgozó” anno hivatalosan
improduktív elemet jelölt,
népnyelven a lógós, irodista szinonimája…
*
Mintha te úgy huszonegyeznél,
hogy 19-re még lapot kellene kérned…!
*
Milyen nehéz
filippikáiddal feltüzelni
passzívan dagonyázó honfitársaid…!
*
Mindenki hízelgő beszédet várna,
S te meg odavágod a fájó igazságot…
*
Milyen nehéz lecsendesíteni
a csőcselékké züllött, vérszomjas tömeget….
*
Filantróp és karitatív működésed mögé
„jóakaróid” hátsó szándékokat vetítenek be…
*
Más korban szentként tisztelnének,
de itt és most bolondokházába zárnak…
*
Ha – első – nőként, cigányként ér el sikert,
Hányszor ugyanannyit kell tenni elfogadásáért?
*
Agorafóbiás,
közszerepléstől rettegő
sem úszhatja meg olykor:
Beszédet kell tartania… |
