Payday Loans

Keresés

Az emberi életminőség/boldogság

Képtalálat a következőre: „vörösmarty mihály fóti dal”

Vörösmarty Mihály

Gondolatok a könyvtárban

 

Kapcsolódó kép


Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
"Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait."


Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
Zabáltan elhenyéljük a napot?
Az isten napját! nemzet életét!


Miért e lom? szagáról ismerem meg
Az állatember minden bűneit.
Erény van írva e lapon; de egykor
Zsivány ruhája volt. S amott?
Az ártatlanság boldog napjai
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
És itt a törvény - véres lázadók
Hamis birák és zsarnokok mezéből
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
Emitt a gépek s számok titkai!
De akik a ruhát elszaggaták
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
Számon kivül maradtak: Ixion
Bőszült vihartól űzött kerekén
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
A csillagászat egy vak koldus asszony
Condráin méri a világokat:
Világ és vakság egy hitvány lapon!


Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
S most a szabadság és a hősi kor
Beszéli benne nagy történetét.
Hűség, barátság aljas hitszegők
Gunyáiból készült lapon regél.


Irtózatos hazudság mindenütt!
Az írt betűket a sápadt levél
Halotti képe kárhoztatja el.
Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?

Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bőszült kebele
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
De hát ledöntsük, amit ezredek
Ész napvilága mellett dolgozának?
A bölcsek és a költők műveit,
S mit a tapasztalás arany
Bányáiból kifejtett az idő?


Hány fényes lélek tépte el magát,
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
Az el nem ismert érdem hősei,
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
Ingyen tehette - csúfos háladattal
Kezdett imádni a galád világ,
Népboldogító eszmék vértanúi
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
Rosz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?


Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
Oly fényes elmék a sár fiait
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez "ember!" advák örökűl -
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.


És mégis - mégis fáradozni kell.
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
Egy új irány tör át a lelkeken:
A nyers fajokba tisztább érzeményt
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
S uralkodjék igazság, szeretet.
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
Testvérim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.


Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövűlnek élő fiai.
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

ablak olvas erotika

LAST_UPDATED2

 

borton mesekor

 

 



Életminőség nagyszótár - VII.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. szeptember 18. hétfő, 18:46

Képtalálat a következőre: „régi magyar utazók”

Életminőség szótár – mind egy

Bölcs-bolond, boldog-boldogtalan

Édenkert, menny vagy földi pokol

Táltosparipa vagy egy állatorvosi ló

Képtalálat a következőre: „régi magyar utazók”

Világromlás-rontás, vagy javulás* - 7.

 

ESTE VAGYON

TIZET ÜTÖTT AZ ÓRA

 

este vagyon tizet ütött az óra

ilyen későn ki jár még a faluba

én csavargok mert nem tudok elaludni

fáj a szívem a szerelem gyötöri

gyötör engem a szerelem nem táplál

gyönge szívem nyugodalmat nem talál

nem is gyógyít meg engemet csak a halál

így jár aki hű szeretőt nem talál

kilenc tulkot hajtottam a vásárba

tizediket a babám udvarába

kilenc tuloknak az ára a zsebembe

ej még az éjjel jót mulatok belőle

 

*

 

A PUSZTA TETEJÉN

a puszta tetején

csikók nyeriteznek

hej de rózsám édes rózsám

elhagytál engemet

szerelem szerelem

átkozott gyötrelem

hej de verjen meg az isten

mért csaltál meg engem

te voltál szívemnek

első és utolsó

hej de készül már számomra

a gyászos koporsó

elmegyek az ácshoz

fejfát csináltatok

hej de aranyos betűkkel

nevem rávágatom

azt vágatom rája

itt nyugszik egy árva

hej de kinek szerelemből

történt a halála

(Magyarvista, Kalotaszeg)

https://www.youtube.com/watch?v=oWChfHQR8Kk

Képtalálat a következőre: „régi magyar utazók”

 

*

 

1.

Változások

Változtatni, jobbítani akarsz a világon,

csak neked ne kelljen ehhez megváltozni

Változzon, javuljon meg a házasságotok,

csak te maradhass meg a kipróbált, régi

Nem hogy nem magadon kezded,

de még csak nem is ott végzed

a hőn óhajtott változást…

 

 

2.

Minden-semmi

Mindenen részleten változtatnak,

Csakhogy az egész semmit ne változzon

Átfestik a cégtáblát, új nevet kap a bolt.

Változnak az eladók, még a ruhájuk is stb.

Csak az áru marad a régi bóvli.

És a rossz érték-ár arány…


3.

Eltérítés

Ha nem tudják a mozgalmat legyőzni,

Szétzilálni, lejáratni, kriminalizálni stb. stb.,

Akkor beépülnek, és belülről bomlasztják,

És/vagy éppen ők állnak az élére,

s csak kicsit állítják el a váltókat,

de így is egész másfele megy

a még jól induló vonat…

 

 

4.

Rosszul tudó

Jobban voltál addig,

amíg nem tudtál valamit,

Mint most, amikor azt hiszed,

hogy most már tényleg jól tudod…

Mert most már nem keresel tovább.

 

 

5.

Unikum
Téged soha senki

semmire nem választ ki?

Vagy ha netalán mégiscsak,

hát akkor meg nem veszed észre,

vagy nincs bátorságod a küldetésre…

(ő és ők a kiválasztatlanok népe…)

 

 

6.

Szófogadó

Gyenge kifogás…

Parancsra tetted?

De hát népedre, édesanyádra lőttél!

Népellenes parancsot meg kell tagadnod!

 

 

7.

Álima 

Legyen meg az Úr akarata!

Ha pont azt akarja, amit én itt és most…

Ill. sok mindent akarhat, csak ezt meg ezt ne!

Például: ne akarja, hogy én megalázkodjak…

(a szó jó, léleknemesítő értelmében)

 

8.

Illogikus

Ha rossz szemmel néz rád a kedvesed,

ebből nemcsak arra - a sokra - következtetsz,

Hogy most nem szeret, de arra is, hogy sose szeretett

Sőt, olyan messzemenő következtetésre ragadod magad,

hogy egyáltalán nincs és nem is lehet a Földön szerelem…



9.

Előrelátó

Már rég fent vagy a fán,

amikor azon töröd a fejed, hogy kéne lemászni

Előbb merészen belevágsz a fába, majd után mérsz…

Levágod az aranytojást tojó csodatyúkot a leves miatt…

 

 

10.

Tánc

Aki jobban táncol, mint ahogy tud

Nem tudok táncolni, de ha megfizeted…

Aki úgy táncol, ahogy a főnöke fütyül…

Aki megnősül, pedig még nem is táncolt,

még azzal sem, akit egy életre választott…

 

 

11.

Szájhős

Fel szeretnél fedezni egy Új Világot,

De csak a part közelében mersz csónakázni

Aki csak akkor és annyira és addig „bátor”,

ameddig-amennyire alkohol hatása alatt van

 

 

12.

Orvos

A mai általános orvos,

már nem családorvos, csak körzeti.

Már nem jár el rendszeresen a családhoz,

csak akkor megy, ha hívják, ami plusz kiadás.

Így nem lehet képe arról, mitől van a „bajod”

(Ugyanez áll a papra, iskolai osztályfőnökre is)

 

 

13.

Morbid

Látens bajok

Korunk népbetegségei

Alattomos kórok lappangási időszaka

(amikor manifesztálódik, már nehéz legyőzni)

Nem jól veszi a vészjelet, élettársa sem figyel,

és a „családorvos” is régóta hiányzik/hiánycikk…

 

 

14.

Akut válság

Mire elő mersz állni házasságotok krízisével,

mikor vészkiáltásodra összeáll a válságstáb,

addigra már nagyon eltávolodtatok egymástól,

és a hidakat is felégettétek, felrobbantottátok…

Mint amikor már áttételes a rosszindulatú daganat

 

 

15.

Minőség

Ami valahogy nem mérhető,

Az számodra nem is valóságos létező,

Az csak amolyan lila ködös lelki dolog…

Ezret dekáztál egyszer csak azért, hogy

bekerülhess a Guiness rekordok köz,

de életedben még egy jót nem fociztál…

 

 

16.

Kivert kutya 

Tíz évvel fiatalabb vagy, mint én,

de legalább tíz évvel idősebbnek nézel ki –

A magányos farkas évek duplán számítottak

(amit amúgy a háborús évekre mondottak…)

 

 

17.

Szar-arany

Megszakított természetes körforgás

Pl. drága pénzen elszállítják tőletek

az emberi ürüléket és a szemetet is,

ami pedig ott helyben aranyat érne.

Így képződnek a szeméthegyek,

s válnak a vadvizek kanálissá…

 

18.

Szelekció

Nincsen kellő öncenzúrád

Nem válogatod meg a szavaidat

Utólag meg már hiába szívnád vissza.

Több és mélyebb sebet ejtesz, mint a kés

(vagy magad vágod el/alatt vágod a fát…)

 

19.

Veszíteni

Nem tudsz veszíteni,

Mindenkit hibáztatsz, csalásra gyanakszol…

Háborog a lelked, dúlsz-fúlsz, csapkodsz stb.

s így nem tudod levonni a fontos tanulságokat,

nem okulsz a vereségből, így jön az újabb…

 

20.

Sportértéktelen 

Olyan ellenfelet keresel magadnak,

Akit gyenge formában is meg tudsz verni

(mint pl. aki gyerekkel áll ki birkózni)

Akinek csak a győzelem a fontos…


21.

Prokrusztész ágy

Ha nem pontosan passzolsz az ágyba,

Akkor vagy kinyújtanak, vagy lerövidítenek…

Nem a sapkát szabják a katona fejéhez,

hanem az ő fejét formálják át a sityakéhoz…

(ugyanez átvitt, szellemi-lelki értelemben is)

 

22.

Akol

Nem válogatod meg a barátaidat

s félsz, hogy kiakolbólítanak abból a körből,

ahova egyáltalán még éppen bekerülhettél…

Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg

(És aki korpa közé keveredik, azt felfalják a disznók)

 

 

23.

Dezertőr

Akkor futamodsz meg,

amikor a legnagyobb szükség lenne rád

Éppen az éles, a sorsdöntő ütközet előtt

Amikor rajtad múlik a győzelem/vereség…

 

 

24.

Visszakozó

Megfutamodó, elgyávuló 

Beijedsz, tele lesz a gatyád

Nem mersz egyedül kiállni e ringbe

És legyűr és lehúz a középszer terrorja…

 

 

25.

Hálátlan

A jótevő kezébe harapó 

Ara haragszol meg, aki mindig kisegít,

mert megalázónak érzed az egyoldalúságot -

de azt nem vizsgálod, miért vagy örök segélyezett…

 

26.

Szimuláns 

Öngyilkos játék/játszma…

Az iskola unalmas, a diáktársak undokok,

Viszont: ha beteg vagy, hagynak otthon olvasni

Így megtanulsz ügyesen hazudni, tünetet mesélni

Vagy keresel egy bolhát, s elefánttá dagasztod…

 

 

27.

Betű/lelkület

Nem lehet belékötni.

Semmi rosszat sem szól…

Csak olyan dermesztő a kisugárzása,

a tüntetően szótlan tevése-vevése stb.,

hogy ennél az is jobb lenne, ha üvöltözne velem

 

 

28.

Kontextus

Írtál, alkottál valamit, amit vállalhatsz

De azzal már nem törődsz, hogy hova kerül:

Milyen lapba, milyen standra, milyen kiállításra?

Pedig már egyetlen szónak is attól függ jelentése,

hogy milyen más szavak társaságába kerül…



29.

Önmentő

Én elmondtam, 

s ezzel megmentettem lelkem?

De ha ott-akkor nemcsak lebeszélni,

de meg is kellett volna őt akadályozni,

hogy öngyilkossági kísérletet hajtson végre….

 

30.

Az élet

A legfőbb érték…

Ezzel nyugtatod, vigasztalod magad,

amikor minden árulásra, becstelenségre hajlasz,

csakhogy mentsed az irhád, rongyos életed,

amikor gyáván, hamis indokkal megfutamodsz 

a honvédelmi/tanúságtételi kötelesség elöl…

 

31.

Öngyilkosság

Avagy inkább önmegölés? 

Van, amikor ez a gyávák menekülése,

De van, amikor ahhoz kellene bátorság,

hogy így mentsed életednél is fontosabb becsületed…

 

32.

Háborús idők

Beszűkült választás:

Te ölsz vagy téged ölnek?

(Egy hang a lövészárokból a másik oldalra:

- Hé, ne lőjenek! Itt emberek vannak!)

 

33.

Mamlasz 

Szájtáti – megalszik a szájában a tej

Nem él a tálcán kínálkozó lehetőséggel

„Nem vagy legény, nem mersz megcsókolni,

Talán attól félsz, hogy nem tudom visszaadni”



34.

Bepánikol

a szabadsággal járó felelősségtől,

s bemenekül egy szektába, egy Rendbe,

egy autoritás alá, egy szekértáborba,

egy szervezet/intézmény védettségébe…

Nem akar „szabadúszó” maradni…

 

 

35.

Munkaalkoholista

Aki arra büszke, hogy két ember munkáját végzi

(neki így nem marad ideje másra, magára, társaira,

játékra, kirándulásra, gyermekeire, unokázásra stb.

másvalakitől meg elveszi a családfenntartó státuszt)

 

36.

Cinikus mondás

Olcsó vigasz oly gyáváknak,

akik azért nem kollaborálnak.

Az értelmiségi előtt két út áll:

Az egyik az alkoholizmus, a másik nem járható…

(persze ez az oly régi szocialista időszakból van…)

 

 

37.

Reváns

Kienné a gazdagot a vagyonából,

Ha egyszer beszabadul a lakodalmas házába…

De neki is csak egy gyomra van, halálra zabálja magad

Lásd például: Móricz Zsigmond: Tragédia (elbeszélés)

 

 

38.

Kivonulás

Ohajtanék én egy csöndes tanyát,

Derült egű völgy nyájas kebelén:

Hová e hánykodó világ zaját

Elvétve hozná a szél csak felém,

Mint messze tenger zúgó moraját,

Mely lassan elhal a puszták szelén... 

(Arany János, 1851)

 

39.

A dualista

Isten megteremtette a világot,

De azután a sorsára hagyta, nincs gondviselés

Nincs is már kihez, kinek és miért imádkozni -

Csak a Providencia biztosítóban bízhat, ha fizet

 

 

40.

Tett és mulasztás

Ugyan nem mondtál nekem nem-igazat,

Saját érdekedben nem mondtál hamisat,

Csak éppen elhallgattál lényeges dolgokat,

Amik nélkül nem tudtam megítélni a helyzeted,

Vagyis az elhallgatással mégiscsak nagyot hazudtál!

 

41.

Veszélyeztetettek

Akivel Istennek nagy tervei vannak,

azt a Sátán is nagyon kerülgeti, kísérti –

Pl. Jézussal kapcsolatban is mindent bevet…

(és még: Legyetek jók, ha tudtok – Cirifiscio)

 

 

42.

Nagyságrend

Nagy emberek nagyot is vétkezhetnek.

Akinek nagy a lelki-pénzbeli stb. hatalma,

az sok hasznosat, de talán még több kárt tehet.

Bár nagy kárt könnyebb okozni, mint nagy jót tenni,

hisz bárki felgyújthat, de fel nem építhet egy házat…

 

 

43.

Előszeretet

Mindenkit egyformán szeretsz,

Vagy vannak előszeretteid: a családod?

És azon belül is van egy aktuális sorrend:

pl. ha megnősülsz, akkor a feleséged lesz az első,

a jó édes anyukád sem veheti/vehetné ezt rossz néven

Máskülönben garantált a rossz válás és annak tartós terhei!

 

 

44.

Mentés-vesztés

Mindig a már kicsit romló almát kell megenni,

nehogy ki kelljen dobni, s elrontsa a többieket…

De így végül sohasem eszel épet és egészségeset,

csak mindig a már rohadó félben levőt…

 

45.

Nyelvfogyatékos

Úgy beszéled az anyanyelved,

mintha idegen nyelvként törnéd azt…

A szókincsed is lebutított konyhanyelv

Ha valamit kicsit másként fogalmaznak,

már meg érti, már fel se fogja stb. stb.

 

46.

Le és fel

1.

Leszegett fejjel

Nem nézel fel a csillagos égre,

Egyre jobban beleveszel az erdőbe/tengerbe

2.

Pofára esés

Mindig csak az eget bámulod,

S hasra/hanyatt esel az első buckában…

 

 

47.

A részegség

Az ún. illuminált állapot

nem enyhítő, de súlyosbító körülmény

(hacsak nem erőnek erejével itattak le…)

Úgyhogy ezzel nem mentegetheted magad,

ha netán így ejtettél teherbe egy rossz lányt…

 

 

48.

Esek és kelek

Megtanulni, hogyan kell

jól esni (például a cselgáncsban)

„Vigyázz, aki állsz, hogy el ne essél!”

Egy népfelkelő, aki elesett a csatában

Pofára esni – hasra esni – hanyatt esni

Hiányzott neki, mint üvegesnek a hanyatt esés

 

*

Képtalálat a következőre: „régi magyar utazók”

Arany János
ENYHÜLÉS

Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze;
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze;
Az örömnek levegőjét
Megtisztítja bánat,
A kizajlott búfelhőkön
Szép szivárvány támad. 

Tegnap a remény is eltört,
Az utolsó árboc,
Csupán a kétség kötött egy
Gyarló deszka-szálhoz:
Ma fölöttem és alattam
Ég és tenger síma;
Zöld ligetnek lombja bókol
Felém, mintegy híva. - 

Nem törik a szenvedő szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya. 

Nincsen olyan puszta inség
Hogy magának benne
A halandó egy tenyérnyi
Zöld virányt ne lelne;
És ha ezt a szél behordta
Sivatag fövénnyel:
Megsiratja... de tovább megy
Örökös reménnyel. - 

Sivatagja életemnek!
Van pihenő rajtad;
Vészes hullám! szív-hajómat
Nem szünetlen hajtod;
Ha nehéz bú és nehéz gond
Rossz napokat szerze:
Kárpótolja a nyugalom
Enyhületes perce. 

(1852)

 

*

 

Képtalálat a következőre: „régi magyar utazók”

A magyar nyelv

teste, lelke és szelleme

- gondolat és érzelemébresztő szócikkcsírák

az Emberélet-minőség lexikon előmunkálatai.

Képtalálat a következőre: „régi magyar utazók”

 

 

 

 
Bölöni Farkas Sándor útjai
Az emberi életminőség/boldogság
2013. július 22. hétfő, 10:24

Bölöni Farkas Sándor

 

UTAZÁS ÉSZAK-AMERIKÁBAN

 

Méltóságos Béldi Ferenc úrnak,
utazási emlékül
tisztelete és barátsága jeléül ajánlja
útitársa

Farkas Sándor


TARTALOM

Előszó

I.

Európában tett utazások 1830-ban és 1831 elején.

II.

London kikötői - Amerikába induló hajók - Columbia - Az óceáni út - Tengeri betegségek - 
Audubon úr - New Foundland-i Bank - Megérkezés Amerikába

III

New York - Amerikai polícia - Intézetek - Iskolák - Báró Wesselényi és Balog

IV

New York-i kikötő - Cinderella gőzhajó - Hudson partjai - Singsing - Peekskill falu - 
Újságok nagy száma Amerikában - Fulton, a gőzhajó első feltalálója - Major Arnold árulása

V

Amerikai nevelési rendszer - West Point-i katonaakadémia - Kosciuszko emléke - 
Hudson-parti városok -
Gőzhajói utazók - General Van Rensselaer - Amerikai arisztokrácia - 
Albany - ítélőszékek - Népességszaporodás okai - Erie Canalis

VI

Shakerek vallása és isteni tisztelete - New Lebanon - Methodisták

VII

Az Egyesült Státusok - Első telepedők Észak-Amerikában - Az új lakosok nyomatásai 
az angol kormány alatt - Teaadó - Lexingtoni ütközet és a revolúció kezdete

VIII

Utazás Massachusettsen által - Amerikai fogadók - Az amerikai függetlenség aktája - Thököli Bostonban

IX

Boston - Everett Sándor - Amerikai etikett - Bévezetések - Athenaeum - Hajóépítő műhely - Bunkers Hill

X

Charlestown - Büntetőtörvény feletti értekezések - Az Auburn és pennsylvaniai büntetőrendszer - 
Státus fogháza és a foglyokkal bánás - Teatársaság Everett úrnál

XI

Iskolák állapotja Bostonban - Harvard Kollégyom Cambridge-ben - Teológiai szemináriumok - 
Gróf Benyovszky Móric - Amerikai kényelmek

XII

Lowel és az odavaló gyárok - Utazási könyvek - New Hampshire-i státus - Unitáriusok az északi státusokban

XIII

Concord - Amerika konstitúciói - New Hampshire konstitúciója

XIV

Gránitbányák - Vermonti státus - Az Egyesület népessége - Burlington - Champlain tava - Kanada - 
Szent Lőrinc vize - Montreal - Québec - Kanada koloniális igazgatása - John Bull

XV

Hajókázás veszedelmei a Szent Lőrincen - Rapidok - Kingston - Mississagua indusok - Kivándorlók sorsa -
Ausztriai mészáros Kingstonban - Az Ontario s más nagy északi tavak - York - Kanada állása

XVI

Queenstown - Niagara vízesése és a természet itteni csudái - Gróf Leon - Visszatérés az Egyesült Státusokba

XVII

Buffalo - Az irokéz indusok - Indus tribusok az Egyesületben - Indus iskolák - Buffalói fogadó - 
Lafayette utolszori utazása Amerikában

XVIII

Hajózás a Erie-n - Müller Ferenc pozsonyi fi - Pennsylvania státus - Erie városa - A vasárnap 
Amerikában - Különböző vallásos felekezetek az Egyesületben - Monroe beszéde a vallásról

XIX

Springfield - Választás módja a hivatalokra - Ohio státus - Újságok kiosztása módja - 
Ohio hirtelen népesedése - Az Ohio vize - Statisztikai adatok

XX

Economy - Rapp társasága és történetei - Economyi gazdasági intézetek - Amerikai borok - Owen társasága

XXI

Pittsburgh - Találkozás Báró Wesselényi Farkas és Balog Pállal - Alleghany és Monongahella vizei - 
Alleghany-hegyek - Marylandi státus - Szerecsen rabszolgák állapotja

XXII

Baltimore - Washington szobra - Könyvkedvelés Amerikában - Vasutak - Szerecsen templom - 
Utazás Washington felé

XXIII

Washington városa - A Capitolium - Képek a Capitoliumban - Követek és szenátorok háza - 
Praesidensi ház - Találmányok raktára - Státus-titoknok Livingston - Praesidenshez béjelentés

XXIV

Praesidens Jackson - Bleker Olsten története - Praesidens kötelességei a törvény szerint - 
Praesidens választási módja - Követek és szenátorok választása - Kongresszus tagjai és törvényei

XXV

Az Egyesület jövedelme és költségei - Számadás 1831-re - Katonaság - Nemzeti őrség és szabályai - Hadihajók

XXVI

Mount Vernon - Virginiai státus - Washington sírja - Kapitány Smith és Pocahontas története

XXVII

Lóverseny Baltimore-ban - Jockey Klub bálja - Napoleon famíliájabeliek Amerikában - 
Király, liszkai fi Magyarországról - Chesapeak-öböl - Delawere-i státus

XXVIII

Philadelphia - Középületek - Intézetek - Leimer - Philadelphiai muzéum - Quaker templom - 
Különböző vallások Philadelphiában - Pénzverő ház - Újságok tudósításai Magyarországról

XXIX

Visszatérés New Yorkba - Albany hajó - Az óceánra szállás - Orkánok és veszedelmek az óceánon - 
Partra szállás Havre de Grace-ban

 


 

Előszó

Kedvező körülményeim oly szerencsés helyzetbe hoztak volt, hogy 1830, 1831 és 1832-ben Európának és Észak-Amerikának némely részeiben utazásokat tehettem. Ez volt éltemnek egyik szebb időszaka! Az utazás örömei a visszaemlékezetben kedvesebbek; de még kétszereződnek, ha azokat másokkal is közölhetjük. - Azt mondja egy francia író: "Mit ér egy szép vidéknek látása, ha nincs, kinek mondhassuk: Mely szép ez a vidék!" - Ezen érzelem teve engemet is íróvá, s arra bírt, hogy amerikai jegyzeteimnek egy részét közrebocsássam. Az amerikai polgári és társasági életben sok oly pontot találtam tökéletre kifejtve, és sok oly tudnivalót, mik még nálunk, legalább magyarul, ismeretlenek. Ha jegyzeteimmel e boldog haza helyzetéről némű felvilágosítást terjeszthetek, sokszorozva lesznek utazásom örömei.

Kolozsvárt, máj. 15. 1833.

 
Utazás a régi Magyarországon
Az emberi életminőség/boldogság
2017. szeptember 17. vasárnap, 13:23

A vasút elterjedése előtt az emberek túlnyomó többsége egész életében nem járt szülőhelyétől néhány tíz kilométernyi távolságnál messzebb. Az utazás a rossz útviszonyok és a közlekedési eszközök fejletlensége miatt sem volt vonzó kaland, de a helyhez kötöttség szoros kölcsönhatásban állt a hagyományos társadalom mentalitásával is.

(A poszt egyik forrásául szolgáló könyvfejezet barátommal és többszörös szerzőtársammal, Dobszay Tamással, az ELTE BTK docensével közös munka keretében született.)

Pozsony 1815.jpg
Carl Bschor: Pozsony látképe a komppal, hintóval, szekérrel, 1815

A létező világok legjobbikába zárva

A hagyományos társadalom tagjai sokkal szorosabban kötődtek a helyi keretekhez, mint a későbbi korok embere. Nem csak a közlekedési eszközök technikai fejletlensége korlátozta mozgásukat, hanem az adott életkereteket változtathatatlannak elfogadó mentalitásuk is. A megélhetés alapjai persze amúgy is helyhez kötötték a népesség túlnyomó részét: a parasztot a gazdálkodás folyamatossága, a nemest a birtoka, de a kézműves vagy kereskedő polgár is csak saját városának kiváltságokkal őrzött piacán érezte magát teljes biztonságban.

A  szűk helyi világ kötöttségéből csak kevesen tudtak és akartak kiszabadulni. A 19. század első harmadában ritkaság volt a Pest-Budánál, esetleg Pozsonynál messzebbre utazó. Aki már Bécsig eljutott, például a nemesi testőrség tagjaként, élete végéig mesélte élményeit. Az ismeretlen távoli tájak és azok lakói összemosódtak a népmesék Óperenciás tengeren túli világával. A kifejezés valószínűleg Felső-Ausztria német nevéből [Österreich ob der Enns = az Enns folyó fölötti Ausztria] ered, s  az alpesi tartományban állomásozott huszárok elbeszéléseiből került be a folklórba a 18. században, mint a valóságon túli világ szinonimája.

A valódi külföldre, azaz a Monarchián kívülre tett utazás ritka volt, mint a fehér holló. Még a társadalom magasabb rétegeihez tartozók is csak néhány megszokott, nem túl távoli helyre keltek útra: egy-egy országrész nemességének a törzsfürdőjébe, vagy szüretkor a valamelyik jobb borvidéken, például a Hegyalján fekvő szőlőjükbe.

Balatonfüred Alt.jpgA balatonfüredi Nagyvendéglő és a Horváth-ház. Rudolf Alt és Libay Károly litográfiája
Füred a reformkorban nyaranta a dunántúli nemesség társaséletének központja volt.


Kevesen – fuvarosok, diákok, kereskedők, mesterlegények, tanulmányi vagy hivatalos céllal utazó nemesek – láttak túl a szűk helyi világukon. Az elzártság, az érintkezés ritkasága miatt igen erősek voltak a helyi jellegzetességek nyelvjárás, ruházat, táplálkozás, lakás és szokások terén egyaránt.

Vándorló mesterlegény_1.jpgVándorló mesterlegény


A helyhez kötött ember, akinek nincs módja összehasonlításra, hajlamos a candide-i elégedettségre: "Az ő szemei előtt neje volt a legszebb, [leg]okosabb s [leg]jobb asszonygazda, gyermekei a [leg]jobbak, ételei, kenyere, bora s gyümölcsei[leg]ízletesebbek, gémeskútjából a víz legfrissebb, lovai legjobbak, házirendje s kényelme legkitűnőbb" - jellemezte Újfalvi Sándor a világot nem látott régi vágású nemes szűk horizontját.

A külvilággal szemben elutasító-lenéző világszemléletet öltöztette a hazafiság mezébe a "régi jó táblabírák" korának szállóigéje: Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita. [Magyarországon kívül nincs élet, ha van élet, nem ilyen.] A sokat utazó, világlátott Széchenyi István számára azonban ez a jelszó már "hiábavaló s kacagást vagy szánakozást okozó beszéd".

A nemes, aki otthonában megszokta a feltétlen engedelmességet, nem érzett vágyat idegen helyre menni, ahol nem hajolt meg mindenki a tekintélye előtt. Azok közül, akik valamilyen okból - peres vagy hivatalos ügyeik intézése, családi esemény miatt - mégis útra keltek, feltűnően gyakran  keveredtek konfliktusba a városi hatóságokkal, különösen az ország határain kívül, például Bécsben.

Az utazások ellen szólt az is, hogy a fejletlen piaci viszonyok között még az otthonában jómódúnak számító birtokos nemesnek sem igen volt pénze. (Leszámítva a napóleoni háborúk korának viszonylagos pénzbőségét.) Amíg otthon, a nagyrészt önellátó birtokán tartózkodott, a pénzszűkét alig élte meg korlátként. Általános életvezetési elv volt ugyanis: csak ami a háztól kitelik, és a háztól szinte minden kitelt. A távoli, idegen városban azonban, ahol mindenért fizetnie kellett, kellemetlen módon kényszerült szembesülnirelatív "szegénységével". 

Bécs Hotel Frakfurt.jpg1848-ban a Bécsben tárgyaló magyar miniszterek általában a Hofburghoz közeli,Frankfurt városához címzett hotelben szálltak meg

Idegenben is otthonosan

Nemes egyedül, inasa nélkül nem kelt útra sehová: rangja is megkívánta meg a szokott kényelme is. Az utazás a korabeli útviszonyok között ugyanis nem számított sem könnyű, sem veszélytelen vállalkozásnak. Egyes időszakokban némely vidéken az útonálló betyárok rablótámadásai jelentettek különös kockázatot. Ennek veszélyét gyakran el is túlozták az útleírások, különösen a Magyarországra vetődött külföldi utazóké. Tényleges problémát jelentett viszont, hogy igényesebb utas számára elfogadható szállás alig akadt vidéken. Igaz, nemesember nem is igen tért be fogadóba: a rangbéliek házában az étek és a szállás még ismeretlenül is járt számára. 

Pihenő vásározók.jpgPihenő vásározók Szolnok alatt. Az Ország Tüköre, 1862.
Az útmenti fogadók, csárdák fontos vendégkörét és a rablótámadások fő célcsoportját a vásárra járó kereskedők és iparosok alkották

Újfalvi leírásának  modellje, egy nemzedékkel idősebb szomszédja "házától ritkán s csak kiváló [különleges] esetben ment ki. Ilyenkor nem mulasztá el egy nehány kis pénzt vetni zsebébe, koldusnak, alamizsnára; egyéb kiadása úgysem volt. Ismerőseihez vagy rokonaihoz szállt, akik cselédestől s lovastól jó szívvel ellátták. Vendégfogadók helyett akkor csakis korcsmák léteztek, hova csak korhely járt." A zsibói fogadósról beszélték, hogy nem is adott éjjeli szállást úrforma embernek: ha valódi úr, akkor úgyis a Wesselényi-kastélyba száll, kétes alakoknak pedig az ő fedele alatt sincs helye. Ha az anekdota abszurdba hajlóan túloz is, a közvélekedést hitelesen tükrözi...

A nemzeti erényként dicsért vendégszeretet hátterében prózai magyarázatokat is meg kell említeni. Egy olyan korban, amikor az információk és hírek leginkább a személyes találkozások során terjedtek, a vidéki elzártságban az utazóra értékes és érdekes hírforrásként tekintettek, akinek a megjelenése megtöri a hétköznapok monotonságát. A kereskedelem és a közlekedés fejletlensége az élelmiszerek olcsóságát, mondhatjuk, értéktelenségét eredményezte, a jólétet pedig elsősorban az élelmiszerek bőségetestesítette meg. A vendéglátást tehát nem érezték terhesnek, hiszen az evés-ivás amúgy is sokszor a pazarlásig ment. A hagyományos vendégszeretet azonban néha otromba vendégmarasztalássá, a bőség pedig hivalkodó pazarlássá torzult.


Zsibói Wesselényi kastély.jpgA Wesselényi család kastélya Zsibón


Az 1830-as, 40-es években már szaporodtak az utazások. A jómódú birtokosok sűrűbben megfordultak Pesten, néha Bécsben. A közlekedési nehézségek ellenére megindult az ország “felfedezése" is. Főleg a gőzhajózásnak köszönhetően megszaporodtak a Magyarországra látogató külföldi utazók is. Egyes fiatal értelmiségiek gyalogszerrel ismerkedtek a hazai valósággal, mint például Petőfi Sándor. Vállalkozásuk annyira  újszerű volt, hogy az Erdélyt begyalogló fiatal tanárnak, Szentiváni Mihálynak lépten-nyomon bizonygatnia kellett honfitársainak, hogy ő nem orosz kém, nem betyár és nem az álruhás császár. A kedvtelésből való utazgatás az egyszerű ember előtt teljesen ismeretlen, így felfoghatatlan jelenség volt.

Walzel István Főherceg fogadó 52.32.1 Homlokzat st.jpgAz István főherceghez címzett elegáns szálloda a gőzhajók kikötőjéhez közel, a Feldunasor (Akadémia utca) 1. alatt nyílt meg 1846-ban

Úttalan utak

Az úthálózat gerincét a postautak adták, amelyek azonban még a század közepén is csak minden tizedik települést érintettek. A mainál háromszor nagyobb történelmi Magyarországon (Erdéllyel és Horvátországgal együtt) mindössze négyezer kilométert tett ki az úthálózat. 26 vármegyében, így a kő nélküli Duna-Tisza közén egyáltalán nem volt épített út. Az "épített út" sem jelentett általában többet, mint a ledöngölt földútra terített kavicsot, melyet a járművek beletapostak a talajba. Az esőben, ősszel-tavasszal sáros, nyáron poros utak rendszeres karbantartást igényeltek volna. Ezt a vármegyék a jobbágyok ingyenes közmunkájával végeztették, többnyire rendszer és tervszerűség nélkül.

Utazás a szolnoki töltésen 1853_1.jpgUtazás a szolnoki töltésen, 1853


Tartósabb, terméskő alapra épült "makadám" utakat csak hegyvidéken lehetett találni. Elsősorban a horvát tengerpartra vezettek ilyenek, mint például a Károlyvárosból Fiumébe vezető Lujza út, amely a magyar tengeri gabonakivitel fő útja volt. Csak az épített utak voltak egész évben járhatóak. A nyomvonalukat gyakran változtató földutak ősszel általában járhatatlanná váltak a téli fagy beálltáig, az alföldi települések azonban az év más részeiben is gyakran megközelíthetetlenek voltak.

Füzes-Abonyból, hol a mult éjet töltém, egy nap alatt értünk ide Debrecenbe. Napkeltekor már Poroszlón voltunk, melyet a Tisza különösen kedvel, mert gyakran kilátogat hozzá, nem resteli a nagy utat. Most is ott tisztelkedik. A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami szerencsétlen hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralom völgyéből Ábrahám keblébe jutott. Hosszasága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi – nyolc ökör segítségével – egy nap alatt is megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az Alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. E tekintetből jónak láttam leszállni a gyorsszekérről, s gyalog zarándokolni át a töltésen, hogy a feldőlés ellen biztosítsam magamat, mert én fejemmel szerzem ugyan a kenyeremet, de azért nyakamat sem imádom kevésbé, mint fejemet. A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, a ezalatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében.

Petőfi Sándor, Úti levelek Kerényi Frigyeshez. Debrecen, 1847. május 14.

 

 

 

Lujza út.jpgA horvát tengerpartra vezető Lujza út

Postakocsik és gyorsparasztok

Akinek nem állt módjában saját fogattal utazni, az állami kézben lévő kocsipostát vehette igénybe. A postaállomások, ahol a lovakat váltották, átadták a leveleket, fel- illetve leszálltak az utasok, átlagosan két magyar mérföldenként (kb. 15 km) sorakoztak. Ezt azutat a postakocsi mintegy két és fél óra alatt tette meg. Az állomásokon lehetett étkezni és szállást kapni éjszakára, mivel a normál járatok sötétedés után nem mentek tovább.Postakocsival Szegedtől Bécsig tíz napig tartott az utazás.
Elvben csak a hivatalos célból utazóknak járt a jobbágyok által ingyen biztosítandó előfogat, a forspont. A gyakorlatban azonban a vármegyei tisztek sokszor nagyvonalúan osztogattákaz úri utazóknak az erre jogosító igazolást, aminek felmutatása után a falusi bírónak kellett gondoskodnia lovakról a következő néhány falunyi úthoz. 

Postaállomás.jpgG. A. Hering: Forspont, 1838


A reformkorban, ahogy növekedett az üzleti vagy hivatalos ügyben, illetve szórakozás céljából úton levők száma, megfigyelhető már a közlekedés gyorsítására irányuló igyekezet is. A modern kor  egyik fő elvének - amely szerint "az idő pénz" - térhódítását jelezte agyorskocsi-vállalkozások szaporodása. Az állami posta 1824-ben indította el első gyorskocsiját, amely öt utasával éjjel-nappal haladva 30 óra alatt téve meg a Buda-Bécs közötti utat. 

A postának sikeres konkurensei lettek azok a magánvállalkozók, akik egyes útvonalakon "gyorsutazási intézetet" működtettek, Ezek kocsijai Pesten egy-egy fogadó elől indultak: Szeged felé a Soroksári úti Két medvétől, Arad-Temesvár felé a Váci utcai Nádortól, Debrecen-Kolozsvár felé a Nádor utcai Tigristől, Miskolcon át Kassára az Aranykéz utca - Kishíd (Türr István) utca sarkán állt Vadászkürttől . 

Vadászkürt vendégfogadó.jpgFranz Weiss: A Vadászkürt vendégfogadó. Az épületet Pollack Mihály tervezte


A leggyorsabban azonban a gyorsparasztokkal lehetett célba érni. A mai fül számára humorosan hangzó elnevezés a fontosabb útvonalak mellett fekvő falvak fuvarosainak társulásait takarta. A legjelentősebb "szövetkezés" Bécs és Buda között szállította a sietős utazókat. A kocsisok törzshelye egy-egy külvárosi fogadó, a viteldíj alku tárgya volt, függött az évszaktól és az időjárási körülményektől is. Gyors, könnyű, de kényelmetlen szekereiket még a legelőkelőbbek is igénybe vették, ha nagyon siettek, mint például István főherceg, amikor 1847-ben apja, József nádor halálos ágyához sietett Bécsből Budára.

Utazás fuvarossal 1872.jpgUtazás fuvarossal, Hazánk s a Külföld, 1872

Tennap délután vitte szállásomról holmimat a „Fehérhajó” fogadóba Ignác barátom és illetőleg szolgám. Ignác oly jeles és tiszteletre méltó férfiú, hogy fölségsértési bűnbe esném, ha említetlenül hagynám. Különösen kiemelendő benne, hogy soha sem csal, ha nincs alkalma csalnia, és mindig józan, ha pénze nincs. Egyébiránt hivatalában pontos és így hasznos polgára a hazának.

Az éjet a fogadóban töltém. Ma jó korán föllépett a piros hajnal az égre s belépett egy piszkos pincér szobámba, tudtomra adni, hogy készüljek. Egy óranegyed múlva feltelepedtem a szekérre. Útitársaim már fönn ültek, s a következendők; borkereskedő zsidó, egy erdélyi szász kalmár, egy lengyel katonatiszt, s egy tót születésü pápista pap, csinos, fiatal hugával… Gyönyörű kompánia! gondolám kedvetlenül, amint végig tekinték útitársaimon, s kivált miután tapasztalám, hogy köztök csak egyetlen egy tud magyarul, s ez egyetlen egy is épen a pap.

Már elhagytuk Gyöngyöst, elhagytuk Kápolnát, midőn egyik-másik útitársammal beszédbe kezdtem ereszkedni. ... Most sem szóltam volna, de amint kiértünk a hevesi rónára, tisztelendő úr elkezdte gyalázni a síkot, mire kötelességemnek tartottam védő szót emelni, mégpedig amúgy Petőfi modorában, az az egész illendő gorombasággal. ... Ettől kezdve folyvást disputálunk tisztelendő urammal, kit csakhamar kiismertem, hogy primó roppant magyargyűlölő, szekundó roppant arisztokrata, terció roppant szamár. Egyéb szép tulajdonsága nincs. Késő este értünk ide Abonyba, hol az éjet töltjük. A fogadóban csak két szoba van; az egyiket én, a szász és a lengyel foglaltuk el, a másikat pedig tisztelendő úr, szeretetre méltó hugával.

Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez. Füzesabony, 1847. május  13.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj az új bejegyzésekről!

 
Életminőség nagyszótár - VI.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. szeptember 18. hétfő, 17:29

Képtalálat a következőre: „árvíz 1838”

Életminőség szótár – mind egy

Bölcs-bolond, boldog-boldogtalan

Édenkert, menny vagy földi pokol

Táltosparipa vagy egy állatorvosi ló

 

Világromlás-rontás, vagy javulás* - 6.

Képtalálat a következőre: „árvíz 1838”


Arany János

A VILÁG



A világ egy kopott szekér,

Haladna, de nem messze ér;

Itt is törik, ott is szakad:

Sose féljünk, hogy elragad. 

A világ egy régi mente,

Moly, penész, por összeette,

Folt sem állja, foldani kár:

Cérna után szakad mindjár'. 

A világ egy tói malom;

Néha tenger vize vagyon,

Néha csepp sincs, úgy kiszárad;

Amint kéne; sosem járhat. 

A világ egy vén muzsikás,

Nem tud ő már kezdeni mást;

Minden hangból húz csak felet,

Minden nap egy nótát feled. 

A világ egy rozzant csárda,

Rossz menedék télbe', nyárba';

Télbe' fázol, nyárban ázol:

Mégis benne éjszakázol. 

Részeg ember ez a világ:

Ötször, hatszor egy nyomba hág;

Kész ugorni hegyen völgyön

S felbukik a síma földön. 

(1852)

*

Képtalálat a következőre: „árvíz 1838”

 

1.

Indiszkrét

Saját fészkedbe rondítani,

s a családi szennyest kiteregetni?

Hálószobatitkokból könyvet írni…

A véletlenül tudomásodra jutottat

kocsmában nagyhangon kibeszélni…

 

 

2.

Szertelenül

szerettél volna élni,

De ma altatószerek

és serkentők a napi betevők.

S még jó, ha nem más drogok…

 

 

3.

Rossz matekos

Neki az ezermilliméteres kell,

nem a csak három méteres kolbász

A fizetésének is csak névértékét látja,

nem nézi, hogy változik a vásárlóereje…

A kamat(os kamat)számítás sem erőssége…

 

 

4.

Rendelt idő

Ideje lett már volna…

Nem hagyod abba a csúcson,

így büszke visszavonulás helyett

megszégyenülve kell elkullognod

 

 

5.

Ünneptelen

Beosztással, takarékosan élsz.

Soha „nem rúgsz ki a hámból”

A filléres kiadást is jól megrágod

Karácsonykor sem fér bele a „luxus”

 

 

6.

Carpe diem

Lazán levágod

az aranytojást tojó tyúkot,

Mintha csak egy nap lenne a világ…!

Mintha a jövő héten nem kéne enned

 

 

7.

Gond

Gondolsz

merészet és nagyot

és mindened felteszed egy lóra

vagy egy megálmodott rulett számra…

(s nem is tudod, hogy ez hazárdjáték)

 

 

8.

Frankó

A biztosabb

három lábon állás végett

mindig egy mankóval járnak –

szó szerint és átvitt értelemben is

 

 

9.

Elv

Semmit

nem bíznak a véletlenre…

A vajas kenyeret is direkt úgy ejtik le

(ha épp másként esik, akkor újra leejtik)

Az ő életalapelvük: mindig te járj rosszul…

 

 

10.

Almás élv

Úgy spórolnak,

hogy mindig azt az almát eszik,

ami már éppen elkezdett rohadni,

így a végén az épből  soha nem esznek

 

 

11.

Zárt kör

„Circulus vitiosus”

Tanult tehetetlenségüket

rosszul értelmezett büszkeségükkel párosítva

igencsak megnehezítik, hogy kikerüljenek

a halmozódó hátrányos helyzetek

ördögi köréből…

 

 

12.

Fent

és

lent

Előbb

magasra felemelnek,

kicsit belekóstolsz a jóba,

s úgy hiszed, megérdemled -

majd pedig váratlanul elejtenek,

és még mélyebbre zuhansz,

mint az eredeti helyzeted…

 

 

13.

Árvácska

Te ugrottál volna

egy jó szóra nyomban,

de a legjobb eset az volt,

amikor nem szidtak vagy vertek össze,

s épp nem a gúnyneveden szólítottak…

 

 

14.

Hiperaktív

Úgy akarsz nyüzsögni

mintha százkarú isten lennél…

Így egyik dolgod se fejezed be.

A kevesebb sokkal több lett volna…

 

 

15.

Diadal

Nincs sportértéke a győzelmednek –

Dávid és Góliát, felnőtt kisgyerek ellen…

Vagy amikor a fiúk lányok ellen fociznak

Vagy amikor a profik az amatőrök ellen…

 

 

16.

Befogadó

Beengeded

a tótot a lakásodba

és azon kapod magad,

hogy végleg kitúrt onnan

(mint egy kakukktojás)

 

 

17.

Alvászavar

Félig éberen,

félálomban kell aludnod,

különben sem holmid, ruhád, tulajdonod,

sem puszta életed nincsen biztonságban…

 

 

18.

Élet és halál ura

Jogos önvédelemből

lecsapod a vérszívó szúnyogot,

a hangyát már csak véletlenül,

vagy önszórakoztatásból taposod el

A megfogant magzatodat viszont már

Istent játszva ölöd-öleted meg…

 

 

19.

Precizitás

Minden pontosan akarsz tudni,

És minden pontosan mesélnél el,

pazarolva a saját drága időd és

visszaélve embertársaid türelmével…

 

 

20.

Fordított év

Mindent fordítva csinálsz –

csakazértis, dacból, különcködésből…

és nem csak egy napig, ami üdvös lenne..

(bár ez a szokás – sajnos – kiveszőben van)

 

 

21.

Jó ember-

nek tartod magad,

még nem törtél össze - így

Isten nem tud mit kezdeni veled,

és így még a latrok is megelőzhetnek…

 

 

22.

Tékozló

Nem vagy smucig, sőt:

két kézzel szórod a kincseidet,

kár, hogy éppen a disznók elé

(s méltatlan ügyekre/emberekre

pazarolod életed legjobb éveit)

 

 

23.

Olcsó vigasz

Azzal vigasztalod,

valójában ál/altatod magad,

hogy az emberek nagy többsége

rossz helyre, rossz időben születik:

életfogytig vesztesnek

 

 

24.

Életrend/ező

Más emberektől várod:

találják ki a feladatod, szereped,

másként feleslegesnek érzed magad

Az élet rendjének találod, hogy

felfelé nyalsz, lefelé taposol

- rád is taposnak…

 

 

25.

Vész

Annyira

letompítod a veszélyérzéked,

hogy istenkísértésben élsz:

mint aki keresi a veszélyt

Életeszméd lehet 

az "Élj veszélyesen!"  -

vagy még az utcára

se mersz kimenni, hátha

a fejedre esik egy tégla?

 

 

26.

Drót-szamár

Ha elsőre nem sikerül

a bringán egyensúlyoznod:

soha életedben nem kétkerekezel

Először és utoljára ültél rajta…

 

 

27.

Ezermester

Nem él a munkamegosztás előnyeivel –

mindenhez érteni akar, mindent ő akar csinálni

Részben ál-spórolásból, részben bizalmatlanságból

Így végül úgy él, mintha egy lakatlan szigeten lenne…

 

 

28.

Önellátó

Ha senki se szól egy jó szót hozzád,

magadat dicséred, sőt még ki is tünteted

Mintha egy önkéntes hajótörött lennél,

aki nem is szorulhat rá senki másra

(mindenben önkielégítő…)

 

 

29.

Homo

ludens

Nem merünk

önfeledten játszani,

mert – jogosan - félünk attól,

hogy a játék hevében lehullnak álarcaink...

Így persze csak értjük-értékeljük,

de istenigazán nem élvezzük…

 

 

30.

Mókátlan

A megszólástól félve

előbb még csak az utcán,

később már otthon sem bolondozol,

ezért sincs sava-borsa besavanyodó életednek

 

 

31.

Itt és most

(és mindörökké)

Vagy úgy élsz, mintha

csak egy nap lenne a világ,

Vagy bedőlsz a politikai-papi demagógiának

S távoli (más)világba helyezed boldogságod idejét

 

 

32.

Megőrültél?

A mocskos fürdővízzel

együtt a gyereket is kiöntöd:

egy pályatévesztett pap miatt,

hagyod végleg lenullázódni istenhitedet

 

 

33.

Könnyelmű

Mintha sohasem

fogtad volna fel, hogy

milyen könnyű kioltani egy ember életét!

A magadét éppen úgy, mint bárki másét…

 

 

34.

Szóhitel

Mintha nem tudnád, hogy

Milyen könnyű elveszíteni a szavahihetőséget,

ám annál nehezebb-keservesebb visszaszerezni?

Esetleg épp akkor nem hisznek neked, amikor

- mint a pásztorfiú meséjében – leginkább kéne…

 

 

35.

Megelőzés

Repül a nehéz kő,

ki tudja hol áll meg,

S kit hogyan talál meg..

Könnyű valakit megbántani, - de nehéz engesztelni.

Könnyű rombolni - de nehéz azt – újra – felépíteni.

 

 

36.

Elég

A tűzzel játszol?

Elég egy szál gyufa,

hogy felgyújtsuk családunk lakóházát…!

Percek alatt oda lesz több generáció munkája…

 

 

37.

Kihagyás

Elég egyetlen pillanatra

elszunyókálni a volánnál,

s vagy menten vége van,

vagy örök életére nyomorék

(vagy a lelkiismereted kín-

padjára vonva/börtönben vagy)

 

 

38.

Fertőző

Elég egy bolond,

hogy rögvest százat csináljon!

Pláne ha gyenge a szellemi immunrendszerük…

Ha nincsenek megélt, próbált értékaxiómáink…

 

 

39.

Önlefegyverző

Kiengeded a humor csodafegyverét kezedből,

már-már csak kormánypárti vicceket fogyasztasz

Vagy ál-ellenzéki cinikus bulvár tévéműsorokon,

ócska, övön aluli stb. poénokon röhögcsélsz…

 

 

40.

Kétélűek

Nem fogtad fel,

hogy a kés kétélű eszköz:

kenyeret is szelünk vele,

de embert is sebezhetünk

Otthon sem oktattak ki rá,

és az iskolában is hiányoztál…

(igaz ez a humor „fegyverére” is)

 

 

41.

Bátortalan

Nem mersz tréfálkozni,

ami segítene érzésteleníteni a fájó igazságot,

mert lehet lelket mélyen sebző gyilkos gúny is?

Egyre erősebben redukálod életed e dimenzióját…

 

 

42.

Segítőkészek

Olykor kevesebbet árthat egy rosszakaród,

mint egy túlbuzgó segítőkész kétbalkezes kontár:

nem tudva nemet mondani vagy közben leállítani

egy Mekk mestert szabadítasz magadra…

 

 

43.

Hazárdjáték

Nem lett vagy maradt valaki,

aki lebeszélné vagy megakadályozná,

hogy mindened eladva vagyonát elkártyázza

A mai egyre liberálisabb individualista korban

nem is képzelhető el ilyen atyáskodó védelem?

 

 

44.

Bolond/bölcs

Gyereket a bolond is tud csinálni,

de őt fel is nevelni, mégpedig jól,

és minimum 18, de inkább 28

hosszú éven át gondját viselni?

 

 

45.

Tele-szubjektív

Ha a szemüvegeden egy piszok, egy folt van,

akkor azt hiheted, hogy a világban van a hiba.

Ha sötét az üvege, mindent sötétnek látsz.

És előbb-utóbb levehetetlenül ránő a fejedre…

 

 

46.

Önismeretlen

Amit szabad Jupiternek,

azt nem szabad a kisökörnek?

Végzetes hiba, ha nem tudod, hogy ki vagy…

Ennél még az is jobb, ha meg sem születsz…

 

 

47.

Mesebeli János

Ha a király messzi országot hódítana,

tisztes családapák miszlikre aprítják egymást,

s mire hazaérnek, már ha egyáltalán túlélnek,

akkor szétesett család, kihűlt otthon vár rájuk…

 

 

48.

Próbakő

Mit mentesz egy süllyedő hajóról?

Mit és kit mentesz előbb az égő házból?

Csecsebecséket igen, a csecsemőt nem?

 

*

Képtalálat a következőre: „árvíz 1838”

Arany János

OH! NE NÉZZ RÁM...

Oh! ne nézz rám oly sötéten

Pályatársa életemnek,

Mint midőn az őszi-felleg

Húzza árnyékát a réten;

Nézz szelíden, nézz mosolygva:

Férfié az élet gondja. 

Bárha csügged hív barátod,

Nincs enyelgő tréfa nyelvén,

S a kemény sors vésze kelvén

Arcom elborulni látod:

A te szíved ez ne nyomja:

Férfié az élet gondja. 

Dörgve hull a nagy zuhatag,

Szirthez illik rémes árnyék;

De szelíd a rónatájék,

Zengve lejt a völgyi patak,

Mely a zöld virányt befolyja:

Férfié az élet gondja. 

Hát ne nézz rám oly sötéten;

Zúgjanak bár künn a vészek,

Csak ez a kis enyhe fészek

Ez maradjon mindig épen:

Szívem a bajt könnyen hordja:

Férfié az élet gondja. 


(1852)

 

*

Képtalálat a következőre: „árvíz 1838”

*A magyar nyelv

teste, lelke és szelleme

- gondolat és érzelemébresztő szócikkcsírák

az Emberélet-minőség lexikon előmunkálatai.

 

 

Képtalálat a következőre: „árvíz 1838”

 

 
További cikkeink...