Payday Loans

Keresés

A bölcsőtől a bölcsészkarig, és tovább...
nagylaci penget

Egy ember élete és kora
Koldus és királyfi boldog-boldogtalansága
Az életöröm egyszerű és tiszta forrásai
A mindenséggel mérd magad!

user_9258866_1155717915958_box

Indulás és érkezés - célok és eszközök - döntések és elszenvedések - választások és kiválasztatások - várakozások és meglepetések - képességek és képtelenségek - sikerélmények és kudarcok - (ál)barátok és ellenségek - együttműködések és versengések - szándékok és következmények - vélt/valós erények és bűnök - pályaválasztás és (vessző)futás - kísértések és ellenállások/bukások - elvegyülések és kiválások - ajándékok és érdemek - remények és csalódások/(túl)teljesülések - gyávaságok és bátorságok - kompromisszumok és megalkuvások - ítélkezések és megszégyenülések - bölcs és balga életelvek - nyílt és rejtett titkok - identitások és szereprepertoárok - tanítások és nevelődések - lelki életek, halálok és feltámadások - katarzisok és megtisztulások - játékok és sportok - katonadolgok - szabadságok és hűségek - szerelem és házasság - életszint és pénzkereset - munkák és hivatások - engedelmességek és engedetlenségek - fehér, szürke és fekete dolgok - jó és balszerencsék - okos és buta gazdálkodások - jó és rossz példaképek - adottságok és szerezemények - bizonyosságok és kétségek – erősségeim és gyengeségeim – szükséges, hiányzó és fölös tudásom – harcok és megbékélések – passzív és aktív dalkincs – büszkeség és szégyen – kellemes és kellemetlen meglepetések – kéjek és kínok – megmámorosodás és kijózanodás – ismerkedések és szakítások – mennyiségi és minőségi változások – felhalmozódó lelki és tárgyi javak – lakhelyek és otthonok – elismerések és visszajelzések – áldozatok és lemondások - tiszta és piszkos örömforrások stb.

stb. stb. stb.

user_9203900_1211826113946

(a bevezető szerkesztés alatt - folyt. köv.)






Jenő élete és kora III. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2014. november 28. péntek, 11:20

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása

ABCD

EGY EMBER ÉLETE ÉS KORA

Vázlatos feljegyzések, emlékeztetők, ötletek

Filozófusi kör-behívás és -kizárás

Drótpostaváltás MAGYARORSZÁG 2008.

 

 

Meghívó

a Pannon Symposium / Sophia Asztaltársaság / Budai Filozófiai Műhely / Circus Hungaricus Philosophiae (Vagy amit akartok)

alapító ülésére

Kedves Kollégák/Barátaim!

Tisztelettel köszöntelek Benneteket. Körlevéllel fordulok Hozzátok. (Kettőtöket személyesen nem ismerlek, kérem, levelemet ne vegyétek tolakodásnak.) Levelemet a következők kapják: Turgonyi Zoltán, Ignácz Lilla, Gáspár Csaba László, Horkay Hörcher Ferenc, Nagy Jenő, Pethő Sándor, Schreiner Dénes, Pekarik Zita, Frivaldszky János, (Frenyó Zoltán). A névsorból kiviláglik, hogy a filozófus-pályán köztünk a szakma közepében, oldalán és szélén álló, illetve pályájuk elején és közepén tartó kollégák egyaránt találhatók. Úgy vélem azonban, mindannyiunkat összeköt felfogásunk valamilyen közelsége, rokonsága.

Arra gondoltam, kellemes és hasznos lenne és mindannyiunk épülésére szolgálna, ha egyszer minden hivatali kötöttség nélkül találkozni tudnánk egymással, s így tízen egy kis társaságot alkotnánk, amely azután rendszeresen - szerintem havonta egy alkalommal - eszmét tudna cserélni egymással. Miután közelebbről megismerkedtünk egymással, elképzeléseim szerint szó eshetne közöttünk a magyar és az egyetemes filozófiai élet helyzetéről, valamint az eszmékről, munkáinkról, amelyek foglalkoztatnak bennünket, eredményeinkről és terveinkről, amelyek közül egy-egy témáról a tagok szívesen beszámolnának a többieknek, és általában bármi olyanról, ami a többiek érdeklődésére számot tarthat, vagy amiről szívesen vennénk a többiek véleményét. Megbeszélhetnénk: Miben áll ma a filozófia feladata? Milyennek találjuk a filozófiai oktatás helyzetét? Kell-e, és hogyan lehet szót érteni ellenfeleinkkel? Mi hiányzik a mai filozófiai irányzatok közül, a könyvkiadásból, a tanításból, a köztudatból? Folyik-e kultúrharc? Kell-e és hogyan tudjuk befolyásolni a helyzetet, a gondolkodást? Szeretném ugyanakkor, ha ezeken kívül lehetőleg a derű és a tréfa is állandó velejárója lenne együttlétünknek.

Nagyon kérem a címzetteket, jelezzék, hogy a fentiek szellemében lehetne-e számítani állandó részvételükre. Ha e kezdeményezés tetszésetekre talál, esetleg további személyi és tematikai felvetéseket is szívesen vennék (személyieket nyilván csak a második körtől fogva). Javaslatom: Találkozzunk minden hónap 3. péntekén, du. 6-kor a Makkhetes vendéglőben (1124 Bp. Kiss János altb. u. 59. A Németvölgyi út sarkán. Tel.: 355-73-30). Az első alkalom 2008. VI. 20–án lenne. Az asztalt lefoglaltam.

Kedvező válaszotokat remélve várom megtisztelő leveleteket. Üdvözlettel

Frenyó Zoltán

 

Kedves Zoli!

Örömmel üdvözlem kezdeményezésed - rám számíthatsz.

Már csak a közeli Nagy Jenő utca miatt is, amit minden beárnyékol

a nagy Kis(s) János utca...

Addig is derűs bölcselkedést kívánok: Jenő

p.s.: most hitegetnek a Filozófiai Intézetből,

tudsz valamit az ottani állapotokról?

 

*

 

Kedves Jenő!

Köszönöm a válaszodat.

Ami a Fil. Intézetet illeti, ez az első és máig egyetlen főmunkahelyem. Bár elszigetelésemet sok év alatt nagyjából sikerült elérniök, és ezért jólértesült információim nincsenek, de a véleményem bőven megvan a gárdáról. Hosszú évek támadásai után Nyíri Kristóf ig. 2004-ben felmondott nekem, majd a bíróság 2006-ban visszahelyezésemre kötelezte utódját (magától nem tette volna).

Most az új igazgató személye a nyitott kérdés.

Igen kíváncsi vagyok, ki és mivel hitegetnek!

Üdv: Zoli

 

*

 

Kedves Zoli,

Ha megadsz egy időpontot vagy intervallumot,

akkor inkább telefonon mesélném el - amúgy rövid- történetem.

(Már ami a Filozófiai Intézet és köztem zajlik...)

Amikor otthon vagy, s amikor Neked alkalmas.

Vezetékes "Matáv" számot "ingyen" tudok hívni.

üdvözlettel: Jenő

 

 

Kedves Barátaim!

Mindannyiunk örömére lezajlott első ülésünk. Mindenkinek köszönöm a megjelenést. A bemutatkozást követően igyekeztünk körüljárni együttlétünk értelmét. Körvonalazódott, hogy elsődleges célunk filozófus-barátságunk életben tartása és elmélyítése. Két irányban tudunk gondolkodni. Ezek: egymás intellektuális megismerése szellemi épülésünkre, valamint a filozófiai közélet megvitatása. Aktív közéleti-politikai szerepvállalásra azonban testületileg nem törekszünk.

Hörcher Ferenc betegsége miatt nem tudott eljönni, üdvözletét küldi a társaságnak. Gáspár Csaba pedig – ahogy jeleztem – a Reuss-ünnepi ülésen való szereplése miatt maradt távol. Mindkettőjüket várjuk a következő alkalommal.

Felmerültek további nevek: Lányi András, Sárkány Péter, Könczöl Miklós, Bolberitz Pál, Schmal Dániel. Ezeken gondolkozzunk, várom javaslataitokat.

Megbeszéltük, hogy a Makk7-es vendéglőnél maradunk a későbbiekben is. A következő ülés időpontja: 2008. július 17. csütörtök, 18 óra.

Csatolom a címjegyzéket és az első ülésről készült fényképet.

Jó pihenést, jó munkát, jó egészséget! „Orandum est ut sit mens sana in corpore sano”. (Iuvenalis: Satirae, X. 356.)

Baráti üdvözlettel:

F. Zoli

Bp. 2008. június 21.

 

Kedves Barátaim!

Lezajlott 2. találkozónk, tovább folytattuk eszmecserénket magunkról és másokról. Az alakuló körhöz képest eggyel kevesebben voltunk: Frivaldszky Jancsi jelezte, hogy elutazott a családjával.

Úgy tűnt, mindenki támogatja azt, hogy létesítsünk egy honlapot. Ez azonban radikálisan visszakérdez társaságunk szubsztanciájára. Ezért gondolkodnunk kell az öndefiníción, s egyáltalán azon, hogy milyen tartalmat adjunk a honlapnak. Szerepelhet egyfajta hitvallás a filozófiáról, továbbá egyes munkáink, végül egyfajta apparátus a filozófiai tájékozódáshoz. Konkrétumokat kérek, írhattok is vázlatot az elképzelésetekről kör-emilben.

Beszéltünk személyi kérdésekről, a társaság organikus kibővítésének kérdéséről. Közös szándékunk alapján a következő alkalomra meghívjuk Lánczi Andrást és Könczöl Miklóst. Kedves Jancsi, légy szíves, add meg az utóbbi kolléga e-mail címét, illetve személyesen beszélj vele. Megbeszéltük, hogy Bolberitz Pált egy őszi alkalommal egy vacsorai beszélgetésre szeretnénk meghívni. Tájékoztatlak Benneteket, hogy közben Pethő Sándor jelentkezett nálam, említette, hogy külföldön volt és érdeklődik a találkozó iránt. Ennélfogva a következő alkalomra újra küldök neki meghívást. Tovább próbálkozom Gáspár Csaba László és Hörcher Ferenc meghívásával, talán ők is hasonló elfoglaltság miatt nem tudtak jönni. Továbbá meghívjuk Győrffy Andreát és Kuminetz Gézát is. Ha valaki Kuminetz Gézának valamilyen közvetlen elérhetőségét tudja, írja meg nekem.

Ha valaki úgy gondolja, hozzon egy pároldalas esszét. Lilla, várjuk a törökországi leveleket. S lehetőleg mindenki jöjjön az apostolok lován, hogy Jenő immár hagyományos pogácsái mellé vörös nedűt tudjon önteni. Jó nyaralást, jó pihenést.

Legközelebb találkozunk augusztus 15-én, du. 6 órakor a szokott helyen.

Ölelek mindenkit: Zoli

Bp. 2008. július 18.

 

 

Kedves Barátaim!

Lezajlott 2. találkozónk, tovább folytattuk eszmecserénket magunkról és másokról. Az alakuló körhöz képest eggyel kevesebben voltunk: Frivaldszky Jancsi jelezte, hogy elutazott a családjával.

Úgy tűnt, mindenki támogatja azt, hogy létesítsünk egy honlapot. Ez azonban radikálisan visszakérdez társaságunk szubsztanciájára. Ezért gondolkodnunk kell az öndefiníción, s egyáltalán azon, hogy milyen tartalmat adjunk a honlapnak. Szerepelhet egyfajta hitvallás a filozófiáról, továbbá egyes munkáink, végül egyfajta apparátus a filozófiai tájékozódáshoz. Konkrétumokat kérek, írhattok is vázlatot az elképzelésetekről kör-emilben.

Beszéltünk személyi kérdésekről, a társaság organikus kibővítésének kérdéséről. Közös szándékunk alapján a következő alkalomra meghívjuk Lánczi Andrást és Könczöl Miklóst. Kedves Jancsi, légy szíves, add meg az utóbbi kolléga e-mail címét, illetve személyesen beszélj vele. Megbeszéltük, hogy Bolberitz Pált egy őszi alkalommal egy vacsorai beszélgetésre szeretnénk meghívni. Tájékoztatlak Benneteket, hogy közben Pethő Sándor jelentkezett nálam, említette, hogy külföldön volt és érdeklődik a találkozó iránt. Ennélfogva a következő alkalomra újra küldök neki meghívást. Tovább próbálkozom Gáspár Csaba László és Hörcher Ferenc meghívásával, talán ők is hasonló elfoglaltság miatt nem tudtak jönni. Továbbá meghívjuk Győrffy Andreát és Kuminetz Gézát is. Ha valaki Kuminetz Gézának valamilyen közvetlen elérhetőségét tudja, írja meg nekem.

Ha valaki úgy gondolja, hozzon egy pároldalas esszét. Lilla, várjuk a törökországi leveleket. S lehetőleg mindenki jöjjön az apostolok lován, hogy Jenő immár hagyományos pogácsái mellé vörös nedűt tudjon önteni. Jó nyaralást, jó pihenést.

Legközelebb találkozunk augusztus 15-én, du. 6 órakor a szokott helyen.

Ölelek mindenkit: Zoli

Bp. 2008. július 18.

 

doerstling_-_kant_und_tischgenossen

 

Igazolt hiányzás

Kedves Zoli!

Köszönöm, hogy meghívtál ebbe a körbe, ami még bővülhet is

és talán megtalálja a plusz feladatát is, markánsabb lesz arculata és

nagyobb a tétje stb. Remélem, nem zavartam a köreiteket, s hogy

nem bánjátok, ha később is eljárok Hozzátok. (Ennek ellenkezőjét

amúgyis észrevenném, az ilyesmire elég érzékenyek az antennáim...)

Most egy darabig mégsem tudok menni. Jelen helyzetemben

luxus az 1000 forint közlekedés és a hasonló minimális fogysztás.

Semmilyen bevételem sincs, még szociális segélyt sem kapok.

Feleségem minimálbérhez közeli fizetéséből és fiam támogatásából

éldegélünk.

Mindenképpen állást, munkát, bevételt kell szereznem, egy tízéves

plusz munkaviszonnyal talán még nyugdíjam is lehetne. Az MTA-ban

én sem bízok, de magamtól nem lépek vissza- megvárom, hogyan

oldják meg... Amúgy se szeretnék senkit kitúrni állásából- mindig

olyasmit szerettem csinálni, amit más is megtehetne vagy amit

senki más nem irigyel tőlem....

Nem akarlak megterhelni személyes problémáimmal, de valahogy

mégis tudatnom kellett veled ezeket: részben visszavonulásom

magyarázataként, részben azért, hogy hátha van valamilyen ötleted.

Üdvözlettel: Jenő

 

 

Kedves Jenő!

Nagyon szíven ütött az, amit írtál! Nagyon sajnálom az említett körülményeket, és megértem, hogy így döntöttél. Tényleg megoldást kell keresned. Kívánom, hogy kialakuljon valamilyen elfogadható helyzet körülötted. Javaslom, írd meg ellenzéki emlékirataidat és keress hozzá egy intézményt, amely erre fizet egy-két évig. Egyes történész körök, Fideszes körök talán hajlandóak lennének ilyesmire. A koncentrált munka egyébként is jót tesz, elrendezi az embert. Ezen keresztül aztán belekerülhetnél a politizálásba, politikai írásba is. Az állás viszont nehéz dolog manapság!

Mit mondjak a többieknek?

Üdvözlettel: Zoli

 

 

3. találkozó

Kedves Barátaim!

Lezajlott 3. találkozónk, amelyen – tekintettel az augusztusra és a nyaralásokra – társaságunk szűk magja vett részt, amelyen azonban annál jelentősebb eredményekre jutottunk.

Ami a tagság kérdését illeti, a következő a helyzet: Nagy Jenő átmenetileg nem fog részt venni. (SMS-ben üdvözölte a társaságot. Barátsággal gondolunk rá. Gondolkodunk, mit lehet csinálni.) Győrffy Andrea köszönettel nem vállalja. Kuminetz Géza most nem ért rá (Nagyboldogasszony volt), később annál szívesebben jön. Könczöl Miklós októbertől tud jönni. Hörcher Ferencet és Gáspár Csabát továbbra is várjuk. Lánczi András szívesen részt fog venni, jelenleg nem tudott jönni. Pethő Sándor szabadságon volt, később csatlakozik.

Új tagjavaslatok: Bakos Gergely, Czakó István, Fabiny Tibor, Kucsera Tamás Gergely, Rokay Zoltán. Nekik a következő alkalomra meghívót küldök. Bakos Gergőnek Lilla is szól.

Ami dolgainkat, feladatainkat illeti: Legyenek állandó napirendi pontjaink: A hazai együttműködés helyzete; A hazai filozófiai élet reformja; Külföldi kapcsolatok felvétele; Egyéni beszámolók, rövid előadások, eszmefuttatások, szellemi táplálék egymásnak.

A hazai együttműködést illetően: Kollégák további számbavétele, tagság szélesítése. Feladat: konferenciák szervezése, recenzálások.

Érdemi tartalmi munka: Filozófiai, elméleti problémák megfogalmazása, rögzítése, számbavétele. Ellentétes felfogásúak munkáinak figyelemmel kísérése, cáfolata, ennek összehangolása.

A kölföldi kapcsolatfelvétel a körünk bővülésével párhuzamosan lesz időszerűbb, addig is mindenki igyekezzék tájékozódni. Zita Vancouverben fog tájékozódni. Jó utat és boldog születésnapot!

A konferenciákat illetően fontos terv körvonalazódott. Megállapodtunk abban, hogy a jövő év tavaszán egy Molnár Tamás életművéről szóló konferenciát kellene rendeznünk. Kiszemelt előadók kapásból: Hörcher Ferenc, Lánczi András, Turgonyi Zoltán, Frenyó Zoltán, Karácsony András, Ignácz Lilla, Frivaldszky János. Néhány további néven még kell gondolkozni. A konferenciát 1 naposra tervezzük.

Feladat ezzel kapcsolatban: Felvenni a kapcsolatot Molnár Tamással (Turgonyi Zoli); Helyszín kérdése: megkérdezem Kucsera Tamáson keresztül az Akadémiát, illetve valamelyikünk (?) érdeklődik az ELTE irányában (Karácsony Andráson keresztül?).

További konferenciákon is gondolkodunk: A perszonalizmus eszmeköre; Jáki Szaniszló, valamint Weissmahr Béla munkássága.

Találkozunk legközelebb: szeptember 18, Csütörtök 18h.

Üdvözlettel

Zoli

Bp. 2008. VIII. 16.

 

 

Kedves Szécsi Gábor!

Időközben

egy informális filozófus asztaltársaság

meghívott tagjaként

kapcsolatba kerültem néhány közvetlen kollegájával is,

akik nem bíztattak semmi jóval,

már ami az intézeti állást vagy munkát illeti.

Remélem, hogy

Ön

mint az ügyben illetékes

rácáfol erre -

vagy legalább végleges választ adva

nem tart tovább bizonytalanságban.

Mert így akkor tudok további lépéseket tenni...

Kérem mielőbbi egyenes válaszát,

s ígérem,

hogy nem fogom további levelekkel zaklatni.

Egyben megköszönöm,

hogy eddig is foglalkozott ügyemmel.

Tiszteletel: Nagy Jenő

 

 

Kedves Nagy Jenő!

Ahogy ígértem Önnek, az igazgatóváltás időszakában beszéltem mind a leköszönő igazgatóval, mind a pályázaton legesélyesebbnek tartott jelölttel az Ön foglalkoztatásának lehetőségeiről. Borbély Gábor és Boros János egyaránt támogatta az elképzelést és az alkalmazás mikéntjére vonatkozó javaslataimat.

Sajnálatos fejlemény azonban, hogy az MTA időközben érvénytelenítette az igazgatói pályázatot, és egy évre megbízott vezetőt állított az intézmény élére. Az új pályázat kiírására egyébként hamarosan sor kerül, és információim szerint Boros János ismét pályázik.

Én természetesen továbbra is látok esélyt pótlólagos pénzügyi források bevonására és ezáltal az Ön alkalmazására is, és ez ügyben az Intézetet megbízottként irányító vezetőkkel is fogok beszélni. Rajtam eddig sem múlt, és nem múlik ezután sem az egyeztetések sikere.

Tisztelettel üdvözli: Szécsi Gábor

 

 

Kedves Jenő!

Most sem értem, Szécsi miért működik így közvetítői szerepben. Ha valakivel, akkor Te csakis a majd kinevezett igazgatóval tudsz beszélni hitelesen. Én - őszintén szólva - semmilyen lehetőséget nem látok állásra, munkaviszonyra a jövőben, hiszen még a meglévő státusok száma is kérdéses a mostani pillanatban.

Ezt majd meglátjuk jövőre. A leveledet illetően még egy megjegyzésem lenne. Ez pedig az, hogy légy szíves, az asztaltársaságunkat senkinek ne emlegesd, még név nélkül sem. Szeretném, ha csak azok tudnának róla, akik a tagjai, és semmi esetre sem más körök.

Most - mint tudod - Vajda Mihály a megbízott igazgató, aki a minap jelentette be, hogy indul az igazgatói pályázaton.

Üdvözlettel

Zoli

 

 

Fejlemények és ajánlat

Kedves Zoli!

Vajda Misu annyit ígért, hogy ha lesz valami "projekt", akkor szól nekem...

Maradok kívülálló, s próbálok ennek a hátrányaiból is előnyt kovácsolni, ha túlélem...

Titeket sem akarlak terhelni... Sőt, ha nem ismétled meg a meghívásom a körötökbe, akkor meg nem történtnek tekintem azt. Lehet, hogy megbántad - nagyrészt látatlanban történt - meghívásom. Lehet, hogy nélkülem jobban tudtok működni. Csak olyan helyre akarok járni, ahol legalább ketten-hárman nagyon szívesen látnak és ha elmaradok, hiányérzetük van...

Szívemben nincs harag, Isten áldjon Benneteket!

Nagy Jenő

post scriptum

amúgy drukkolok Nektek

hogy a magyar filozófia sokkal jobb hírnek örvendjen és többet segítsen az itt és most élő emberek létproblémáinak megláttatásában és megválaszolásában

hogy hazánkban a keresztény, nemzeti, konzervatív szellemiség jó ügyeit az eddigieknél sokkal, de sokkal többen, de nem utolsósorban jobban képviseljék

hogy éljen közöttünk is a testvériség, a szolidaritás, az összefogás, a kollektív bölcsesség, a civil kurázsi, a szent meggyőződés diktálta sok-sok kötelezettség vállalása, a az áldozat- és segítőkészség, a szellemi párbajképesség javítása stb.

barátsággal: Jenő

 

 

Kedves Jenő!

Köszönöm a tájékoztatásodat.

Ami a körben való részvételedet illeti, a következőket szeretném mondani. S most ezért is írok.

Tudtommal a következő történt. Én Téged másokkal együtt meghívtalak a körbe. Te ezt elfogadtad, s így zajlott le néhány találkozó. Majd a sajnálatos anyagiakra való hivatkozással jelezted, hogy nem fogsz tudni járni. Mi egyelőre ezt a formát tartjuk működőképesnek. (Szinte mindenki jelezte, hogy összeadhatnánk, de ez nyilván nem lenne jó érzés Neked. Egyszer talán úgy is lehet, hogy valaki meghívja a társaságot, rotációs formában. Ez egyelőre nehézkes és veszélyezteti a havi alkalmat.) Én nem értem, miért igényled, hogy még egyszer meghívjalak. Én hívtalak meg, és most Te engem kellemetlen helyzetbe hozol. Nem tudom, miért teszed. Én még egyszer nem foglak meghívni. Ha nem találod a helyedet, sajnálom, de nem tehetek róla. Csak ne engem hibáztass, amiért nem veszel részt a körben.

Köszönöm a jókívánságokat a többiek nevében is. Neked meg minden jót kívánok.

Üdvözlettel

Zoli

Én is írok utóiratot.

Az nem egészséges dolog, ha ki akarjuk kényszeríteni másokból, hogy kinyilvánítsák, hogy hiányzunk nekik. Ez a másiknak a provokálása, aki ezt nem érdemli meg.

Zoli

 

 

Kedves Zoli!

Nekem megtisztelő volt a meghívásod

Jól éreztem magam a körötökben

Úgy érzem, hogy hasznosan is tudnék közreműködni

Csak lehetővé akartam tenni számodra, hogy ha - engem közelebbről megismerve - úgy ítélted meg, hogy nem ide való vagyok, vagy mások esetleg miattam nem jönnének el stb., akkor a látatlanban történt meghívást meg nem történtnek tekintsed.

Örülök, hogy nem éltél ezzel a lehetőséggel, s így valószínűleg már jövő pénteken találkozhatunk...

Üdvözlettel: Jenő

 

Kedves Zoli,

érdeklődöm,

hogy készül(t)-e összefoglaló

a múlt heti ülésről,

s ha igen, akkor küldesz e abból nekem?

barátsággal: Jenő

 

*

 

Kedves Jenő!

Fogok írni, el is fogom küldeni, csak azóta még nem értem rá vele foglalkozni.

Üdv

Zoli

 

*

 

Kedves Zoli!

Várom.

Köszönettel: Jenő

 

*

 

Kedves Zoli!

Elnézésed kérem, hogy megint háborgatlak. Csupán annyit szeretnék kérdezni,

hogy lesz-e a filozófus körnek ebben a hónapban találkozója, s ha igen, akkor mikor.

barátsággal : Jenő

p.s.: Feleségem hallgatta előadásod - ha jól mondom - Szent Gellért püspökről mint teológusról:

a Magyar Katolikus Rádióban. Mostanában én is ezt a rádiót "hagyom bekapcsolva",

megszerettem, és számunkra is sok lehetőséget látok benne...

 

*

 

Talán elkerülte figyelmed egy hete küldött levelem...? Ismét átküldöm.

Kedves Zoli!

Elnézésed kérem, hogy megint háborgatlak. Csupán annyit szeretnék kérdezni,

hogy lesz-e a filozófus körnek ebben a hónapban találkozója, s ha igen, akkor mikor.

barátsággal : Jenő

 

*

 

A hétvégén írok

Z

 

*

 

Igen vagy nem - a többi az ördögtől van...

Kedves Zoli!

Örömmel hallgattam "kiselőadásod"

a Katolikus Rádióban

hit és tudás, kereszténység és filozófia kapcsolatáról...

Annak viszont nem örülök,

hogy nem jött még válaszod

egyszerű kérdésemre,

amit vasárnapra ígértél...

barátsággal: Jenő

 

 

Kedves Jenő!

Az elmúlt heteim nagyon nehezek és sűrűek voltak, és egyáltalán nem tudtam a Körrel foglalkozni. MOST jutottam odáig, hogy egy rövid levelet fogok írni mindenkinek a pénteki találkozás ügyében. Kedves Jenő, én nem értelek Téged. Mindenki derűs várakozással tekint a találkozásainkra, Te pedig engem színvallásra akarsz késztetni és sürgető leveleket írsz nekem. Ezt ne csináljuk. Én nem szeretnék úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. A Körnek két célja van: egyrészt az egyéni ismeretség, másrészt a kilépés a nyilvánosság elé, alkotás, előadás. Én úgy látom, hogy a közös alkotó munkában nem számíthatok Rád. Én javasoltam Neked, hogy ellenzéki tapasztalataidat dolgozd fel, nem tudom, e téren milyen terveid vannak. Az, hogy összeülünk és csevegünk, nem elég. Én sokat gondolkodtam ezen a dolgon, de semmiképpen nem akartam válasz nélkül hagyni a leveledet, s nem akartalak bizonytalanságban hagyni. Csak magam is sajnáltam, hogy így alakul. Én azt hiszem, jobb lenne mindannyiunknak, ha nem erőltetnénk ezt az összejárást. Távol álljon tőlem mindenféle ítélkezés, mindannyian a magunk életét éljük a saját hibáinkkal. De a kis Kör szempontjából úgy látom, célravezetőbb, ha külön járjuk az utunkat.

Kívánok Neked minden jót

Zoltán

 

*

 

Kedves Zoli!

Néhány pontban muszáj reflektálnom.

Többet úgysem fogok írni,

mert - bocsáss meg, de - az az érzésem,

hogy nem jóindulattal értelmezed soraimat -

a szeretet sem kiérdemelhető, de kegyelem...

ahogy nem tudtam, minek alapján hívtál meg, éppenúgy nem tudom, hogy minek alapján zársz ki...

én nem "ellenzéki tapasztalataim" feldolgozásával foglalkozok, hanem a magyar bölcselet megújításával, s a magyar értelmiségi evangelizálásával...

mindenről némi kaphattál volna, ha belenézel az ajánlott honlapomba (www.boldogsag.net )

de amúgyiscsak ürügynek érzem a kifogásod - mikor derült volna ki, hogy nem tudunk együtt dolgozni?

az zaklatás, hogy megkérdem, mikor lesz a legközelebbi találkozó?

a mai magyar filozófia - még a Te nyáron megvett könyvedből is ez tetszik ki - még messze van az itt és most élő magyar emberek nyelvétől stb., ebben is hasznotokra lehettem volna az én kívül- és belülállásommal...

kétszer nem tudtam elmenni - ez is kínos nektek, mert segíteni nem akartok vagy nem tudtok, még azzal se, hogy egyszer meghívtok egy pohár borra - én nem kértem, hogy munkát-állást szerezzetek...

de azért fura volt, hogy valami ijedtséget láttam rajtad, amikor kiderült, hogy az Intézetben is dolgozhatok... pedig én tényleg nem akartam soha senki más helyét elvenni, ezért is vagyok még mindig az utcán...

mintha valakik nyomást gyakoroltak volna rád, esetleg feltételül szabták megjelenésükhöz, hogy én ne legyek ott - sok embernek kínos az én tükrömbe nézni...

tágabb körötökben van az egyik besúgom, akinek én megbocsátottam, pedig egy szöget ő is bevert fiam koporsójába...)

remélem körötök rácáfol eddigi tapasztalatomra, hogy a "jobboldalon" jó ügyeket gyengén képviselnek és össze sem tudnak igazán fogni...

nekem már most úgy tűnik, hogy elkezdtétek a személyválogatást, a kirekesztést... ez utóbit megkaptam a liberális stb. oldaltól is, de mennyire (ha nem is értek veled egyet, de mindent megteszek, hogy el ne mondhassad a véleményed - kb. így vagyok kvázi szilenciumban közel húsz éve...)

remélem az én beáldozásommal a Kör szempontjából hasznosabb embereket nyersz meg...

csak lennél kicsit őszintébb!! én magam ajánlottam fel visszalépésemet, mert valamit megéreztem... de hogy egy indokra nem futja egy filozófusnak, aki ráadásul hitvalló keresztény!? miért hívtál meg és miért bántad meg?

képzeld el, ha Jézus így válogatta volna össze a tanítványait, az apostolokat...épp elég baj, hogy a politikai elit oly messze van az emberek életproblémáitól, legalább a papok és filozófusok legyenek nyitottabbak, hogy szolgálhassanak!

örültem, hogy barátom fia abba az iskolába jár, ahol tanítasz - de ezeket a dolgokat hogyan meséljem el neki, hogy ne képmutatást, farizeusságot, törvényességet, személyválogatást stb. érezzen ki a történetből...

amíg jönnek a hivatalosak, addig nem kellenek a csonkabonkák, a szegényszagúak, a perifériára szorítottak - nem szalonképes, aki még a fogait sem tudja megcsináltatni: nem tud mosolyogni a csoportképen..

én örömmel mentem közétek - ismerkedés és együttmunkálkodás céljából is: hiányzik egy inspiráló és nem csak holt költőkből álló szakmai társaság, a szakmai kontroll stb.

de így inkább megmaradok az én "laikus" baráti köreimben, s velük teszteltetem írásaimat, s megpróbálok a kívülállóságom hátrányaiból is előnyt csinálni (Istenhívőknek minden a javára válhat)

többet nem zavarom köreiteket - jó munkát! és napi megtérést és vízen járást, szellemi újjászületést... s ha ennek folyományaként másként látod a köztünk történteket, akkor írj bátran...

felebarátsággal: Jenő

 

*

 

Kedves ex-körtársak!

Én sajnálom, s remélem,hogy Ti se mind örültök neki, hogy az Alapító Atya megkért rá, ne zavarjam többé a köreiteket, mert mostantól ott nem csak fecsegés, de komoly munka is fog folyni, s ebben rám nem számít.

Nem tudom, milyen külső vagy belső súgásra, sugallatra tette. Meghívásomat se indokolta, kigolyózásomat se. Igaz. én nem szoktam vendéglőkben vacsorázni - "kolduló szerzetes" vagyok, de egy kis pogácsával hozzá tudtam volna járulni a "lakomához"...

Remélem, azért majd hallatok magatokról és sikerül valami jelentőset tenni a filozófia feladatai, mai problémái, tanítása, népszerűsítése stb. ügyekben is. Mert van mit tenni. Mert minden ember filozófus és filozofál, legfeljebb gyengén vagy rosszul: bölcsessége a boldogsághoz-üdvösséghez, balgasága a boldogtalansághoz-kárhozathoz elengedhetetlen feltétel...

De nagyon magára hagyta a ma űzött filozófia az embereket - szabad prédái ők gagyi "életfilozófiáknak", okkult babonáknak, ezoterikus baromságoknak. A legtöbb segítséget még azok kapják, akik Jóistenhívők és jó prédikációkat hallgatnak, ha máshogy nem, a rádión keresztül...

Nem szabad gettóba záródni, tolvajnyelvet beszélni - nem szimplifikálva, de az evangéliumok nyelvén kell szólni életről, halálról, munkáról. hivatásról, igazságról, hazugságról, barátságról, szerelemről, a szabadságról, az értékekről, az önazonosságról stb. A szent szellemről és az ördögiről.

Itt és most - magyarul és magyarán.szólva

Szellemesen és szemléletesen

Röviden, velősen és példákkal, példabeszédekkel

Ihletetten és gondolatébresztően

Tanítva tanulva jó kérdéseket feltenni

Érdeklődést ébresztve - kíváncsiságot keltve

Egyszerűen és logikusan

Bábáskodva, de nem paternalista attitűddel...

A műfajok sokféleségében (az aforizmáktól a rendszerezett gondolatmenetekig)

stb. stb. stb.

A szelem mozgatja az anyagot - a fejétől bűzlik a hal.

Most már csak külső szimpatizánsként

szeretném a figyelmetekbe ajánlani töredékeimet

a nemzet szellemi-erkölcsi állapota miatt aggódó írástudók

önvizsgálatának, bűnvallásának és megtérésének szükségességéről.

Hogy megtisztulva jobban tudjuk betölteni segítő hivatásunkat, szolgálatunkat....

http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=category&id=445&Itemid=174

Talán ez is egy lehetséges olvasóbarát műfaj...

Akinek nem inge, ne vegye magára...

Akinek kommentárja stb. van, örömmel veszem...

(Vonatkozik ez persze a pokoljáró dudás sorsra is,

ami még csak kezdeti állapotban van feltéve a honlapra..)

Minden jót kívánok Nektek: Nagy Jenő

 

post scriptum:

akit keresztény magánszorgalomból

érdekel a sorsom,

és esetleg szeretne valamiben segíteni,

annak ajánlom figyelmébe rövid levelem:

 

 

Kedves Jenő!

Te gúnyolódsz rajtunk és sértegetsz bennünket, lakomázó filozófusoknak nevezve minket, míg Te a kolduló barát képében tetszelegsz. Azt mondod, valamit megéreztél, pedig semelyikünk részéről nem érezhettél semmit. Azt, amit megéreztél, saját magadban keresd, csak mivel nem vallod be magadnak, megtettél engem Téged kirekesztő alaknak. Jó, kényelmes és gyerekes dolog a másikra kenni a felelősséget. Az nevetséges, hogy féltékeny ijedtséget véltél felfedezni rajtam, amikor meghallottam, hogy esetleg az intézetben dolgozhatsz. Én csak észre akartalak téríteni, hogy ki az, aki áltat és hogy legyen realitásérzéked. (Azt, aki áltat, úgy látszik, nem fogod ellenségeddé formálni.) Az észbontó és torz képzelgés, hogy a Te személyed miatt valakik nyomást gyakorolnának rám és a Te beáldozásodat követelnék. Mégis kinek képzeled magad? Engem a Te tükröd abszolút nem érdekel, másokkal pedig ne hasonlíts össze. Főleg a Jézus-párhuzam teljesen vicces, hiszen az ő hatalma átalakította a tanítványokat, amit tőlem nemigen lehet elvárni, de nem is kell, mert itt mindenki igen derűs, szerény és készséges lelkületű, és főleg nem magát tolja előtérbe. Az meg egyenesen aljas és sunyi megfogalmazás, hogy a tágabb körünkben van az egyik besúgód. Mi közünk nekünk ehhez? A mi körünknek egy határa van, ha pedig a tágabb kör alatt a filozófus-társadalmat érted, akkor épp azokkal vonsz egybe, akikkel nem vállalok szellemi közösséget. Engem Te ne mossál össze a besúgóddal, jó? Egyáltalán milyen alapon lépsz fel ilyen piszkálódó, kellemetlenkedő, vádaskodó, vagdalkozó és erőszakos stílusban ellenem? Hogy jössz Te ahhoz, hogy ilyen helyzetbe hozol engem? Miféle önteltség dúl benned, hogy azt hiszed, ilyen mértékben kell a Te személyeddel foglalkozni? Fel vagyok háborodva! Egyet kérek: a kört is és engem is sürgősen felejts el! S talán még egyet: most ne örülj meg az alkalomnak, hogy ezt a levelet is jól ki tudod vesézni, irodalmi munkásságodhoz tudod csatolni, magadat pedig üldözöttként tudod sajnáltatni. Ideje lenne ezen túllépni, de erre Te soha nem leszel képes, úgy látszik. FZ

 

408px-arabic_aristotle

 

Kedves Zoli!

Én csak választ szeretem volna kapni rá,

hogy milyen alapon hívtál meg, és hogy mi volt az oka annak,

hogy eltanácsoltál... Nyilván főleg az utóbbira. Főleg.

Ezért próbáltam lehetséges külső indokokat találni,

a mentségedre.

Igen indulatos hangnemű leveledben nem találtam választ.

Ezt vagy nem látod - vagy nem vagy őszinte...

Minden jót - Jenő

p.s.: tényleg ki kell józanodnom, s többet nem áltatom magam,

hogy akár egy szalmaszálnyi segítséget kapok az Intézet liberális vezetésétől,

avagy az informális keresztény körtől - még jó, hogy jöhet egy szamaritánus,,,

Amivel igazságosan vagy igazságtalanul.

De irgalmatlanul megbántottalak,

azért még egyszer bocsánatot kérek...

 

p.s..

Én nem kerestem az üldöztetést,

én csak értelmiségiként akartam élni

már a nyolcvanas években is,

és úgy tenni

mintha sajtószabadság lenne...

 

A besúgómnak megbocsátottam

és drukkoltam neki,

hogy maga is bocsásson meg magának,

s tudja elmondani ezt feleségének

és ne betegedjen bele..

 

Senkit nem zsaroltam,

hogy szamizdatot készítsen, terjesszen stb.

ez önkéntes volt -

azt viszont kifogásoltam,

hogy szinte nem volt nyilvános szolidaritásvállalás -

ami összefügg az értelmiségi megalkuvásokkal,

aminek köszönhetően

most itt tart az ország...

 

Akinek nem inge, ne vegye magára!

De sohasem késő a megbánás...

De nem erre mutat,

ha azt az értelmiségit, aki nem akart pártkatona lenni,

s próbált életben maradni és szellemi életet élni,

nem emigrált, nem lett alkoholista, nem bolondult meg,

hanem eljutott az anarchista liberalizmustól stb.

a nemzeti, konzervatív, keresztény értékrendig,

pont őt nem fogadjuk be

és nem vagyunk empatikusak vele,

nem értjük meg túlérzékenységeit stb.

ne hagyjátok leszalámizni, megosztani magatokat!

 

a legeslegutolsó szó jogán:

többet nem írok,

mert úgy érzem nem vagyok szimpatikus Neked,

mondhatni nem találtál szeretetre méltónak,

rosszhiszeműen értelmezed gesztusaim és szavaim,

s ezen nem segítenek a tények és érvek...

Ha így van,

miért nem mondod meg bátran -

ennyi elegendő indok,

hogy ne zavarjam köreiteket...

Ha segíteni nem tudok, ártani, bántani nem akarok - hiába éreztem én, hogy értetek és nem ellenetek haragszom...

 

*

 

Kedves Jenő!

Én örülök, hogy most így válaszoltál. Én azért lettem mérges legutóbb, mert nagyon méltatlannak éreztem az utóbbi leveleidben leírtakat és szétküldötteket. Én simán értem, hogy túlérzékeny vagy, de ne ellenem működtesd. Ezzel együtt az egész hozzáállásodat mégsem értettem - akartad is, nem is, ezek elbizonytalanító körök. Azt sem értem, milyen segítséget várhatnál egy effajta körtől!? Egyszóval, mással kellene foglalkoznunk. Nekem most hamar elmúlt a haragom, és szeretném, ha Te is nyugalmasan zárnád le ezt a dolgot.

Üdvözlettel

Zoli

 

vasari-last-judgment

 

Kedves Zoli,

Nem hagy nyugodni a kisördög vagy a kisangyal:

nem hiszem el, hogy egy filozófus,

ne akarná, ne tudná, ne merné stb,

m e g i n d o k o l n i

egy ilyen komoly döntését!

(Legalábbis engem komolyan érint,

hisz egy esélyt jelentett volna,

hogy kitörjek

mesterséges izoláltságomból,

csak félig önkéntes belső emigrációmból!

És úgy vélem, hogy Te hoztad a döntést

és nem valami szavazás történt kigolyózásomról...)

Csak jóhiszeműen

arra tudok gondolni,

hogy ez a hiány elkerülte a figyelmedet...!

A Te érdekedben sem tekinthetek el attól,

hogy makacsul ragaszkodjak

a tiszta beszédhez!

Amúgy további jó filozofálást (és focizást)!

 

(Erre a levélre még nem jött válasz...)

 

Te biztosan tudod,

hogy ki mondta:

ezerszer inkább akarom érezni az alázatot,

mintsem tudni annak meghatározását...

 

Remélem,

nem térsz ki a válaszadás alól,

ha mégis,

akkor persze azt tekintem válasznak...

 

S levelezésünket dokumentálom,

talán nem

- mint gúnyolódva írtad -

"irodalmi munkásságom részeként",

hanem mint jellemző kordokumentumként...

 

Igen,

nekem nincs jegyzett irodalmi munkásságom,

még filozófiai végzettségem sincs,

nemhogy tudományos minősítésem.

Nem hívnak,

magamtól se járok konferenciákra,

nem veszek részt a szakmai közéletben stb.

 

De érzem, és egyre inkább tudom is,

hogy van nem elásott talentumom

az emberek létkérdéseit, boldogságát

lényegileg érintő balgaságok korholására

és a bölcsességek dicséretére...

 

És egy ilyen borozgatós eszmecserén

szívesen részt vettem volna

segítve Nektek kijönni a akadémikus vitákból,

a belterjességből, az életidegenségből,

a tolvajnyelvhasználatból stb.

 

És magam is profitáltam volna

a tájékozottságotokból,

az olvasottságotokból,

a rendszeresebb gondolkodásotokból,

az oktatási tapasztalatotokból,

a kollektív bölcsességetekből stb.

Sajnálom, hogy így esett - minden jót kívánok!

p.s.:

Persze, ha mégis válaszolsz, vagy valaki más,

akkor azt szó szerint csatolom

(Ahogy Te is dokumentáltad,

FILOZÓFIAI KULTÚRA c. kötetedben

a levélváltásokat,

amikor a Filozófiai Intézetből próbáltak kizárni...

Én évek óta nem vettem új könyvet,

de ezt - a körbehívásom örömére - futárszolgálattal rendeltem meg...)

LAST_UPDATED2
 
Jenő élete és kora II. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2014. november 26. szerda, 09:14

KÉT EGYFORMA JOBBRÓL ÉS BALRÓL


Szamizdat - beszélő, beszédes (el)hallgatások

(ki mit vesz a szívére, ha vállára venni nem bolond..)

 

katalztor filmklub

I.

2009. február

Kedves Jenő!

Bátyámtól, Gyulától hallottam, hogy érdeklődtél az elkezdett forgatás iránt, s hogy mi van a filmmel. Arra talán emlékszel, hogy kb. 2,5-3 éve én többször hívtalak, hogy kéne folytatni a forgatást és Te mindig elhalasztottad 1-2 hónappal. Később Ádámtól tudtam meg, hogy valamilyen fog-problémád volt. A pech az egészben, hogy akkor éppen kaptam némi támogatást szamizdat filmre, de ennek szoros határideje volt, és amikor látszott, hogy Te sorban tologatod a forgatásokat, akkor kezdtem el az Inconnu filmet. Az más kérdés, hogy már annak a folytatására se kaptam pénzt. (Feltehetően ebbe belejátszanak korábbi filmjeim is) Remélem talán valamikor lesz lehetőség pénz szerzésre és befejezhetjük az elkezdett filmet.

Szeretettel üdvözöl

Gulyás János

*

Kedves János!

nem egyszerűen érdeklődtem az elkészült anyag iránt, de a Mikes Tamás filmbem való közreműködésem feltételéül szabtam a helyzet tisztázást...

zárójelben: Mikesnek egy családtagja, a lánya él még (Magyarországon), akivel amúgy napi kapcsolatban vagyok, felajánlottam közvetítésem - még nem vettétek igénybe...

a forgatás 1999-ben és 2000-ben volt, a második menet már fiam tragikus halála után, de én akkor is vállaltam -s most 2009-et írunk...(10 év!)

emlékezetem szerint egyszer hívtál azzal, hogy az eddigi anyag szinte használhatatlan, szinte újra kellene forgatni..

igen, akkor utaltam a"fogproblémámra", de nem ez volt a fő bajom.. Hanem a nyegleség, frivolitás, empátiahiány stb. *

Ádám sem keresett személyesen azóta...(Feleségem ma is Judit barátnője)

mi azóta egyszer találkoztunk a Beszélő film házi vetítésén is - az nem tudom mikor volt...

azóta sem tudom, mi lett azzal a sokórás anyaggal - remélem, hogy így legalább rosszakaróim sem használhatják fel ellenem...

tudom, hogy nem lenne esély a bemutatására - az elmúlt lassan húsz évben a Ring és az Új Magyarország egyszeri és régi kivételével sehol semmilyen anyag nem jelent meg tőlem, velem!

de azért nem minden pénzkérdés - ha szívügyed a dolog, akkor biztos találnál és találnék rá módot, hogy befejezhesük és a "második" stb. nyilvánosságban "forgalmazzuk"...

fogaim ma sincsnek, de nem akarok úgy járni mint Dönci, aki ezért nem szerepelt az Európa Kiadóról szóló riportfilmben, s mire elkészültek a fogai, addigra meghalt (tőlem pár házzal arréb egy kertben van eltemetve)

egy kicsit több mentegetőzést, önkritikát vártam volna, s nem csak azt, hogy én tologattam a forgatást (bár tudom, hogy nem vagyok könnyű eset, de talán ezt is meg lehet/kell érteni!)

válaszod várom, s ha igazságtalan voltam, bocsánatot kérek:

üdvözlettel: Jenő

*

Elnézést kérek,

kicsit erősek ezek akifejezések,

s lehet, hogy igaztalanok,

de akkor tényleg így éreztem,

és a kapcsolat-kommunikáció hiánya miatt

nem volt mód a helyzet tisztázására...

____________________________

Válasz erre a levélre már nem jött,

egy levél viszont igen június 4-én:

Szeretettel értesítek Mindenkit, hogy

2009. június 8-án, hétfőn 22.15-kor

A DUNA TV levetíti a

A nyolcvanas évektől működő

Katalizátor Irodáról készült

harmadik szamizdatos filmemet

„KATALIZÁTOROK” címen

(Gulyás János)

 

 

 

II.

CSEPPBEN A TENGER

A JELENKOR TÖRTÉNETE ÉS MEGÍRÓI

*

Kedves Jenő,

időnként önéletrajzi tárcákat írok a Magyar Narancsba, most éppen az emlékezetes közös tévé-szereplésünkről írtam. Többektől érdeklődtem, mi van veled, de senki sem tudta. Kérdeztem a tudakozót is, hogy van-e telefonod a Kalászi úton, de nem találták. Most a Narancs olvasószerkesztője megadta az e-mail címed. Ha egy-két mondatban megírnád, mit csinálsz, módosítanám az írás befejezését. Meg persze, ha valamire rosszul emlékszem, javítsd ki. Ezeknek az írásoknak nagyon szigorúan kötött a terjedelme, így sok minden kimarad belőlük, ami még érdekes lenne. Vasárnap estig kellene megkapnom a választ, mert a Narancsban hétfőn van lapzárta.

Üdvözöl: Kőszeg Feri

2008. augusztus 2.

*

(Az előző levél melléklete)

Kőszeg Ferenc

K. történetei

Voltaire a képernyőn

A 168 Óra 1990. március 13-i és a Beszélő március 15-i számában fénykép jelent meg, amely baráti kettesben ábrázolja a két hetilap főszerkesztőjét: Mester Ákost és K.-t. Ez a felvétel sem két évvel korábban, sem néhány évvel későbben nem jöhetett volna létre. Korábban azért nem, mert a Magyar Rádió vezető szerkesztője nem mutatkozhatott volna együtt egy olyan ellenzéki-ellenséges elemmel, amilyennek K. számított, mondjuk, 1988 augusztusáig. Néhány évvel később pedig azért nem, mert a 168 Óra úgy közölte K. Orbán Viktort bíráló írását, hogy – terjedelmi okokból - a hozzájárulása nélkül kihúzták belőle az Orbánra nézve pozitív megjegyzéseket. Bár hibáját a lap utóbb elismerte és korrigálta, a barátias viszony a két közszereplő között, amely amúgy sem volt különösebben intenzív, elenyészett.

1988 kora telén Moldoványi Ferenc, a Színház- és Filmművészeti főiskola másodéves hallgatója a „második nyilvánosságot”, magyarán a szamizdatot választotta esedékes vizsgafilmje tárgyául. Egy évvel korábban a főiskola rektora, Kazimír Károly még botrányt csinált abból, hogy a rendezőnövendék ironikusan ábrázolta egy Lenin-szobor avatását, de az idők gyorsan és sokat változtak. Ezt nem is annyira az bizonyította, hogy a főiskola illetékesei hozzájárultak a film elkészítéséhez, mint inkább az, hogy Mester Ákos, a rádió és a televízió sztárriportere, elvállalta a moderátori szerepet a tervezett beszélgetésben. Vélhetőleg számított rá, hogy a film pályafutása nem zárul le azzal, hogy a rendező megkapja rá a jeles osztályzatot.

A felvételre 1989. január 17-én került sor, a szamizdatot K., a Beszélő és Nagy Jenő a Demokrata szerkesztője képviselte, ők ketten régóta ismerték egymást. Az új ember mindkettőjük számára dr. Csikós József volt, az MSZMP Központi Bizottsága „agit.-prop.” osztályának helyettes vezetője. K. a forgatáson zakóban és nyakkendővel jelent meg, általában így öltözködött. Csikós ellenben, a „hivatal”, a „hatalom” képviselője – az új idők jele – tengerkék pulóverben.

Rádiósként és tévésként Mester Ákosnak megvolt az a tiszteletreméltó képessége, hogy vitapartnerként, érdekeltként vett részt a beszélgetésekben. Különösen így volt ez ennél a filmnél, hiszen a saját, személyes aggodalmaira is választ várt, elsősorban Csikós Józseftől, de a szamizdat-készítőktől is. „Ön az, aki diktál. (…) Ön a hatalom képviseletében jelenik meg, én a legális sajtó munkatársa vagyok, (…) morgok, de engedelmeskedem, és az urak azok, akik engedetlenek. Ezzel szemben ők azok, akik nyilvánosságra hozzák azt, amit nekem nincs módomban, vagyis ami miatt én morgok.” A hatalom pulóverbe bújt képviselője előre menekült, és nyomban megengedte, hogy a lapindítás a jövőben csak bejegyzéshez lesz kötve. A riporter megjegyezte, a szamizdatoknak se lesz könnyű, ha minden újság mindent megírhat. Igaza volt. Csak abban tévedett, hogy cenzúra híján a hangfogón átütő morgás éppúgy elveszti különös szexappealjét, mint a cenzúrázatlan szókimondás. A riporter megkérdezte, lesz-e magánrádió, magántelevízió. Csikós ezt is megengedte. K. megjegyezte, a jog önmagában nem elég, amíg minden tőke és a hatalomgyakorlás minden eszköze az MSZMP kezében van. Mester Ákos a jövőbe pillantott: „Tételezzük fel az abszolút fikciót – mondta -, hogy a Demokrata Fórum valóban párttá szerveződik, hogy többségbe kerül egy választás során”, akkor majd ők fogják megmondani, hogy a kisebbségben lévő MSZMP milyen műsoridőt kap a Magyar Rádióban? K. felmondta a demokratikus jogállam elemi iskolájában tanult leckét a többség akaratáról és a kisebbség jogairól, továbbá a pártoktól független, objektív tájékoztatásról, de utóbb Mester Ákos aggodalma bizonyult jogosnak. A beszélgetés vége felé Csikós József mélyen belenézett a kamerába, és kijelentette, Voltaire-rel vallja: „egyetlen szavával sem értek egyet, de mindhalálig védem a jogát ahhoz, hogy elmondhassa”. Nagy Jenő, ha izgalomba jött, kicsit hebegve beszélt. – „Ezt, ezt komolyan így hiszi? – kérdezte kerekre nyílt szemmel. Csikós bólintott. – És – folytatta Nagy Jenő – „ennek volt valami köze – nem akarom megsérteni – az elmúlt tíz évben kifejtett tevékenységéhez?” Csikós még rátett egy lapáttal: „…az emberi szolidaritás érzése bennem éppen úgy megnyilvánult akkor, amikor hallottam az Önök zaklatásáról”.

A felvétel befejezése után K. megkérdezte Csikóst, mit csinált, mielőtt a Pártközpontba került. - „A Belügyminisztérium sajtóosztályának a vezetője voltam” - hangzott a válasz. K. átkozta a lépcsőházi eszét, hogy miért nem próbált tájékozódni a forgatás előtt, ki lesz a beszélgetőpartnerük, vagy miért nem jutott eszébe a kérdés a felvétel közben. Hiszen akkor ennek az embernek része volt az összes sajtóközleményben az ellenséges elemekről, aki március 15-én megpróbálták megzavarni a nemzeti ünnepet… És még ő érzett szolidaritást! A legszívesebben azt kérte volna, üljenek vissza, folytassák az interjút. Közben azonban már Mester Ákos győzködte Csikóst, mutassa meg, komolyan gondolta, amit mondott, tegye lehetővé, hogy a televízió műsorra tűzze a filmet. A tévénél még megpróbálták vágásokkal szelídíteni az anyagot, ez ellen azonban a rendező tiltakozott, Mester is keményen lépett fel. A film így változatlan formában került adásba március 4-én, a Napzárta című műsorban, amelynek politikai vitáit – manapság felfogni is nehéz – feszült figyelemmel követte a fél ország, sokszor késő éjszakáig.

Február közepén egy másik tévé-műsor, a Hazai tükör készített riportfilmet a szamizdatról, ebben K.-t Solt Ottiliával együtt kérdezték a Beszélőről. A felvétel

K.-ék lakókonyhájában készült, a háttérben jól látszottak a falon függő családi fényképek. Amikor Mester Ákos értesült történtekről, felhívta K.-t, hogy tiltsa le az adást. Ő volt az első, aki interjút készített a szamizdatról, hogy jönnek ahhoz mások, hogy most elébe vágjanak. K. azonban semmi okát nem látta a letiltásnak. Egyébként értelme sem lett volna, a riportban sokan szerepeltek mások is, le is ment a műsor két héttel a Napzárta előtt, február 16-án.

Csikós József 1989. december 1-én a Pártközpontból visszakerült a Belügybe, az Adatfeldolgozó Szolgálat vezetője lett. Valószínűleg az ő feladata volt az iratmegsemmisítés, iratmanipuláció koordinálása. 1995-ben a BM Adatfeldolgozó Hivatal főigazgatói székéből menesztette Kuncze Gábor belügyminiszter. Ekkor lett az Energol vezérigazgatója. 1997 szeptemberében letartóztatták. Ügyvédje a Magyar Helsinki Bizottságban kereste fel K.-t. Csikós nagyon rossz egészségi állapotban van, mondta, a fogva tartás emberi jogait sérti. Jó lenne, ha egy orvos a bizottság képviseletében megvizsgálná. A Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdában B. doktor előtt kinyitották Csikós József zárkájának az ajtaját. Neve hallatán egy hatalmas termetű kigyúrt, tetőtől talpig tetovált roma férfi emelkedett fel a priccsről. – „Hogy én beteg? – kérdezte felháborodva. - Ki mondta ezt magának? Az életben nem voltam beteg!”

A mi Csikós Józsefünket, akit másutt tartottak fogva, 1998 augusztusában szabadon bocsátották, majd 2007 novemberében első fokon felmentették. Ha felmentése jogerőre emelkedik, a nyugalmazott rendőrezredes akár tíz millió forint kártérítést is kaphat az előzetesben töltött hónapokért.

Nagy Jenő 1981-ben Demszky Gáborral együtt hozta létre az AB Független Kiadót. Sok más „plebejus” ellenzékivel ellentétben nem lett radikális jobboldali. A 90-es évek derekán eltűnt a közéletből. K. a fenti írás kapcsán szeretett volna beszélni vele, de hajdani kiterjedt ismeretségi körükből senki sem tudott róla.

*

Kedves Feri,

• amit írsz, azt Te írod - a lelked rajta

• nem élek illegalitásban, még az iwiw-en is megtaláltál volna, ha keresel

• 1980 óta nincs szakmai munkám, állásom, ösztöndíjam stb.

• a rólam készült portéréfilm - dobozban (Gulyás-Modor)

• Ria minimálbéréből élünk a Csúcs hegy alján

• volt egy honlapom, amit tönkretettek - most kezdem újjáépíteni

• van egy rozzant fénymásolóm, azzal állítok elő füzeteimből néhány példányt "filozófiai" aforizmaszerűségek laza füzéréből az emberi balgaságok és boldogtalanságok témaköreiben

• Magyar Bálint időnként ki akar tüntetni

• neked is köszönöm kitüntető figyelmed és próbálom elhinni, hogy tényleg nem tudtad, mi a helyzet Berufsverboten sújtotta társaddal-ellenfeleddel (bár ez se jó pont Neked...)

• nem azon a bizonyos tévészereplésen idéztük azt a klasszikus elvet, miszerint "ha nem is értek egyet azzal, amit mondasz, mindent megteszek érte, hogy elmondhassad azt..."? Én ennek az ellenkezőjét tapasztaltam az ún. liberális értelmiségi elit részéről is!

elérhetőségem: 387-37-16

20-222-01-58

1037 Bp. Solymárvölgyi út 43.

*

Kedves Jenő,

köszönöm a válaszodat.

A leírtak alapján módosítottam a írás utolsó bekezdését. Riát is üdvözlöm.

Kőszeg F.

*

Kedves Feri,

válaszod

és mindaz, amire nem reagáltál,

sejtetni engedik,

hogy a pártember még erősebb benned az értelmiséginél...

Remélem, hogy tévedek

és szellemi testamentumodban

nem engedsz az önfényezés és önigazolás csábításának,

szmbe mersz nézni az elkövetett hibákkal, vétkekkel és bűnökkel,

s az elmulasztott jó lépésekkel...

mindehhez szellemi bátorságot kívánok!

*

És ami rólam névjegyként a könyvbe került…

lásd:

http://boldogember.blogspot.com/

*

Azóta nem érkezett se hívás, se levél…

Kelt Bp. Magyarország, 2009, június 2-án

 

 

 

LAST_UPDATED2
 
Jenő élete és kora I. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2014. november 20. csütörtök, 16:18

kierkegaard

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása

 

ABCD

 

EGY EMBER ÉLETE ÉS KORA I.

Vázlatos feljegyzések, emlékeztetők, ötletek

 

Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.

Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri

Balsorsa minden nyűgét s nyilait;

Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,

S fegyvert ragadva véget vet neki?

Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több;

S egy álom által elvégezni mind

A szív keservét, a test eredendő,

Természetes rázkódtatásait:

Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.

Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni!

Talán álmodni: ez a bökkenő;

Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,

Ha majd leráztuk mind e földi bajt,

Ez visszadöbbent. E meggondolás az,

Mi a nyomort oly hosszan élteti:

Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,

Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,

Útált szerelme kínját, pör-halasztást,

A hivatalnak packázásait,

S mind a rugást, mellyel méltatlanok

Bántalmazzák a tűrő érdemet:

Ha nyúgalomba küldhetné magát

Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket,

Izzadva, nyögve élte fáradalmin,

Ha rettegésünk egy halál utáni

Valamitől -- a nem ismert tartomány,

Melyből nem tér meg utazó -- le nem

Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a

Jelen gonoszt, mint ismeretlenek

Felé sietni? -- Ekképp az öntudat

Belőlünk mind gyávát csinál,

S az elszántság természetes szinét

A gondolat halványra betegíti;

Ily kétkedés által sok nagyszerű,

Fontos merény kifordul medriből

S elveszti "tett" nevét.

 

William Shakespeare: Hamlet

(f.: Arany János)

 

*

 

EGY RÉGI NYÍLT LEVÉL

 

Tájékoztatás, kérés-követelés és tesztelés:

ismerőshöz, ismeretlenhez – és illetékeshez…

Az 1979-es Charta tiltakozás egyik aláírója vagyok,

1980-ban ezért is veszítettem el első és utolsó szakmai állásomat:

ELTE Filozófia Tanszék – MTA Filozófiai Intézet.

Itt ismerkedtem meg

az akkor éppen jórészt marginalizált humán értelmiségiekkel,

mnt egy „kutatási főirány” szabad kezet és vérszemet kapó szerződtetője

A nyolcvanas években

a szamizdat magát exponáló munkatársa,

az AB-ABC Kiadó és a Demokrata című lap mindenese voltam.

Természetesen feleségemmel és két fiammal együtt. Hogy másként?

Andrásfalvy Bertalan minisztersége idején kaptam

100.000 forint „fájdalomdíjat” és egy hivatalos megkövető levelet.

Mást nem sikerült elérni. Az elkobzott holmikat se adták vissza.

Még azt se, hogy azt a tíz évet legalább a nyugdíjba számítsák be…

A Parlamentbe bejutó „mozgalmi társaink”

semmit sem tettek értünk - annál többet ellenünk…

Az 1990-es években

állás, munka, pályázat ügyben egy sikerem volt:

feltehetően Hankiss Elemér kurátorkodásának köszönhetően

egy évig kaptam ösztöndíjat a szamizdatos emlékeim megírására.

Ő még tévéelnökként is úgy tett,

mint aki próbál megszólalási lehetőséget adni…

Azután sem kaptam ilyet sehol, a rádióban sem.

Az írásokra azóta sem volt igény –

engem sem keresett meg egy médium sem.

Sem jelenkor kutató, sem újságíró nem érdeklődött.

A 2000-ben,

nagyobbik fiam halála előtt és után készült

Modor Ádám - Gulyás János portréfilm is dobozban maradt.

Ki érdekelt ma a közelmúlt története feltárásában?

A résztvevők is egyre kevesebben: Solt Ottilia, Krassó Gyuri,

Zsille Zoltán, Mikes Tamás, Petri György, Hamburger Mihály és társaik.

Csak a jók, illetve a jobbak mennek el?

Spiclik és árulók, megalkuvók és karrieristák,

kollaboránsok és történelemhamisítók,

szerecsenmosdatók, pártkatonák stb. maradnak.

Igaz: közben kiderült,

Mikes Tamás sem volt tiszta,

bár magányosan s nyomorban halt meg.

Pedig érte talán még a tűzbe is tettem volna a kezem…

(Nemrég Gulyás Gyula keresett meg

egy épp emiatt róla készülő portréfilm kapcsán -

a sokkhatás alatt róla nem sok érdemlegeset mondhattam.)

A dolog pikantériája,

hogy Mikes itthon maradt lánya

- fia Izraelbe vándorolt ki -

barátom volt,

majd újra lett, majd talán megintcsak volt

(látens-manifeszt antiszemitának nevezett és még nem vonta vissza…)

Miután megtudtam, hogy

- ha önhibájából is, de -

két kisgyerekkel albérletben él,

vettem egy nagy levegőt,

és segítséget kértem a részére egykori családi barátunktól,

aki most a Versenyhivatal elnöke és Gödöllő polgármesterének jóismerőse…

(Kedves, udvarias, diplomatikus, de végülis lerázó választ kaptam.

Vele már régóta megszakadt a kapcsolatunk -

elhagyott, nagybeteg felesége

egy kicsit tovább ápolta velünk a kapcsolatot…)

Egy besúgóm

adta fel önként magát nekem,

akinek meg is bocsátottam, azóta is jó kapcsolatban állunk!

Ez nem Lugossy Gyula volt

(Ő súlyosan bele is betegedett - feleségének nem tudott vallani)

A legalapvetőbb tényeket helyzetemről,

azért is . legalább itt - közzé akarom tenni,

hogy senki ne mondhassa:

nem tudott, nem tudhatott róla!

Ahogy legutóbb meglepett kérdésével

az egykori Beszélő-SzDSz körös:

Mi van velem, nem tud rólam semmit?

Beírná az emlékező cikkébe a Magyar Narancsba…

Amikor megírtam, hogy mi van -

erre már Kőszeg Ferenc nem reagált.

Most már legalább én tudom, hogy vele mi van.

(A Beszélő még sohasem közölt interjút velem 1981 óta!!!)

A lapnak én is felajánlottam történetemet,

de Turcsány Sándor még most is tanulmányozza

ezt a kétoldalas szinopszist…

Tesztelni akartam, hogy meddig terjed a lap liberalizmusa…

Gondolom ő az,

akivel Krassó Gyuri Magyar Október Pártja alakulásánál

majdnem összebarátkoztunk.

Lehet, hogy az ott végzett szolgálatai jutalma lett a főszerkesztői állás?

Ezért a szabad sajtóért küzdöttünk?

(Laczik Erika, egykori lakótárs és barát

a Magyar Nemzetbe került a Katalizátor Irodából. Ott lapul.)

Sajnos

a kimenetele előtt nagyon óvatos és mindenkire gyanakvó,

bár akkor is sokszor megtévesztett Krassó,

már nem válogatta meg a harcostársait.

(Lásd Modor Ádám idevágó dokumentumkönyvét!)

Bánlaky Józsi a MOP után a MIÉP-ben tűnt fel,

Bogád Zoliból meg Demszky egyik samesze lett,

akivel olykor nekem üzengetett…

Idén végképp kritikusra fordult megélhetési helyzetünket látva,

egy közeli ismerősöm

egy akkor még állami funkcióba levő SzDSz-es politikushoz,

Magyar Bálinthoz fordult.

Ő pár éve már keresett

egy március 15-e előtt, hogy kitüntessen.

Ahogy ő fogalmazott akkor: „csak a szégyen jár vele”.

Ajánlat idén is megismételte, ugyanazt a választ kapta,

de most legalább segítségével eljutottam a Filozófiai Intézet küszöbéig.

Nagyon nem kellett volna – így csak még rosszabb volt: kívül tágasabb…

Vajda Mihály elegánsan és közömbösen hitegetett egy évig…

S a szégyen az enyém.

Sok mindenre gondoltam a nyolcvanas években,

hogy mi lesz itt, ha nagyobb változások lesznek,

de azt nem, hogy ha nem vállalok politikai vagy lakáji szerepet,

akkor elemi napi gondokkal kell küszködnöm. I

gaz, az a gondolat vígasztal, hogy

így viszont sorsközösségben élhetek sokmillió honfitársammal.

És talán kicsit bűnhődés is azért,

amennyiben mi, az ellenzék „plebejus alvége” is

nem egyszer bőven termő bamba diófák voltunk…?

Mozgalmi társaim hatalomra kerülésétől túl sokat nem várhattam.

Sem személy szerint,

bár eleinte még nevem miatt keresgettek, hogy

velem jelképezzék ellenzéki gyökereket,

vagy hogy kompromittálva hiteltelenítsem magam?

Sem az ország sorsát illetően,

ha a 90 körül a Ring utolsó számában megjelent írásnak

ez volt a beszédes címe:

Magyar? Demokratikus? Ellenzék? – Belzebubbal kiűzni a Sátánt.

(Ez az írás megjelent

a Fidesz szervezte „Csendes? Forradalom Volt?” konferencia kötetében is.)

Fiatalon

a politikai-társadalmi rendszer radikális változtatásától,

ma öregedve

már inkább az emberek bölcsebbé válásától várom, hogy

én, a barátaim és az embertársaim boldogabban éljenek.

Illetve: úgy gondolom, hogy itt óriási tartalékok vannak,

és csak életbátorság kell, hogy magunkon kezdjük a változást…

Azokra a dolgokra akarok figyelmeztetni,

ami közvetlenül a hatalmunkban van és életminőség javítók –

nem feledve a közéleti munkálkodást az intézményeken…

A boldogtalan ember

beteg, önpusztító, depressziós, családellenes, deviáns,

szektás, áldozat, agresszív, bűnöző, cinikus, szenvedélybeteg stb. lesz.

Nagy a tét és a szükség, és a kortárs filozófia jórészt életidegen s belterjes!

Gondolkodásom és munkálkodásom irányáról némi ízelítőt nyújt

a nyári totális szétrombolás (!) óta már részben újjáépített honlapom.

Minden segítség jól jönne, még a legkisebb is –

sok kicsi sokra megy.

Borotvaélen táncol ez az egyszemélyes vállalkozásom,

melyben a honlapon bemutatott főtémákat

kis füzetekben

szeretném kitalálni, átgondolni, megfogalmazni, leírni,

megszerkeszteni,kinyomtatni, lemásolni, bekötni, hirdetni, terjeszteni.

Hogy élő bizonyság vagyok az elcsalt rendszerváltásra,

az SzDSz és mások „liberalizmusára”

(ha nem is értünk egyet veled,

de mindent megteszünk, hogy ezt el ne mondhassad…),

a kerekasztalos hatalmi elit lényegi érdekazonosságaira

és az írástudók szégyenteli árulására.

Ez is valami. Ez se semmi. Kinek milyen szerep adatik.

De én amúgy nem mártírkodni, hanem használni akarok.

Ehhez viszont egy minimális létbiztonságra lenne szükségem.

Jelenleg feleségem minimálbére az egyetlen havi fix,

De nyár végétől ő is legfeljebb munkanélküli segélyt fog kapni.

A munkaügyi központ se munkát, se más támogatást nem ad.

A Fidesz vezetésű önkormányzat nem találja jogosnak

rendszeres szociális segélyre benyújtott kérelmem.

A méltányossági nyugdíjkérelmem idén elutasítva!

(Már bánom, hogy nem titkosrendőrnek álltam,

akkor nekem is járna a korkedvezmény…)

Mindent segítséget, kalácsot és tanácsot

nagyon várok és hálás köszönettel fogadok:

 

I. nyilvános állásfoglalás

II. szakmai állás- vagy munkalehetőség

III. becsületes alkalmi-rendszeres fizikai segédmunka

IV. munka- vagy álláslehetőség feleségemnek

V. pályázati, ösztöndíj stb. lehetőségek

VI. egyszeri vagy rendszeres anyagi támogatás

VII. használt számítógép és nyomtató, szkenner stb.

VIII. használt nyomdai eszközök

IX. olcsó fénymásolói, nyomdai kapacitás

X. kiadványok reklámozása és terjesztése

XI. megszólalási és publikálási lehetőség

XII. biztatás, bátorítás - kritika, ismertetés stb.

 

Drótposta: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Honlap: www.boldogsag.net

Lakáscím: 1037 Bp. Solymárvölgyi út 43.

Telefon: 378-37-16 - 06-20-222-01-58

 

*

 

LEVÉLVÁLTÁSOK

 

Kedves Jenő!

Leveledet Márti hozta el: mit szólok hozzá? Különösebben nem lepett meg, inkább csak megerősített az utoljára (évekkel ezelőtt) írottakban. Mondjuk úgy finoman: nem értelek. Mit vársz és kitől? E társadalom „elitje” a fönnmaradásért – értsd. saját fönnmaradásáért – küzd, sem nosztalgiából, sem idealizmusból, sem egészséges szolidaritásból (ma neked, holnap nekem) segíteni nem hajlandó. Kaparj kurta, neked is lesz! Ha valami csoda folytán bekerülsz a Filozófiai Intézetbe, és még inkább, ha valamilyen mutatós státuszra teszel szert, vagyis a nyilvánosság előtt szerepelsz, tüstént rájöhetsz, hány barátod van! Seregestül járulnak majd elébed, udvarolnak, segítségüket ajánlgatják, és tudatják veled, hogy Te vagy a legokosabb, legszebb, legkedvesebb. Mivel nem léptél ilyen pozícióba, miért lepődsz meg, ha kutyába sem vesznek? Végtére is Te csak az életedet és családod jólétét adtad oda, mire vársz akkor? Tudhatnád, hogy a magadfajta ábrándozónak nincs helye egy cél- és teljesítmény-orientált, kreatív és tudásalapú társadalomban.

Nem akartam írni már Neked, az elmúlt években ugyanis nem változott rólad a véleményem, de fölbosszantottál leveleddel. Máshoz szól ugyan, hiszen egyik címzési kategóriába sem tartozom – se ismerősöd, se ismeretlened nem vagyok, illetékes pedig végképp nem -, mégsem fér a fejembe, mit akarsz elérni vele. A szégyentelen nem szégyelli el magát, a nyíltan ellenséges „jóbarát” sem válik igaz barátoddá, a közönyös pedig nem változtat eddigi magatartásán. Mások viszont – a BM kijelölt elemzőin túl – aligha olvassák segélykérésedet. Talán még nem szoktál hozzá, hogy itt egyetlen szó sem ver visszhangot és személyes beállítottságunk, elképzeléseink, vízióink, naiv hitünk vagy hitetlenségünk nem változtathat a helyzeten. Ez van. Írd meg az emlékirataidat, hogy jövőre legyen mit cenzúrázni.

Nem is olyan kevés, amit kaptál. Gondolj bele: érkezett címedre egy köszönőlevél és százezer forint bánatpénz. Ráadásul még – ha jól értem - egy filmet is leforgattak veled, mit kívánsz még? Annyit majdnem elértél, mint egy televíziós takarítónő, és elégedetlen vagy? Miért nem váltál rendes emberré, magyarán besúgóvá, akkor most foglalkoznának veled, szerepelnél (lásd. Mikes Tamás esetét, akiért tűzbe tetted volna a kezed), ráadásul a megélhetésed is biztosított lenne! Aki rosszul dönt, ne csodálkozzon, ha felkopik az álla.

Nézem, kihez fordultál: Vajda Misu, Hankiss, Kőszeg, Turcsány, Bánlaky, Bogád, Magyar Bálint – gratulálok, emberismeretből jeles! Miért nem kerested meg Radnóti Sándort is, aki szerint e világ a létező világok legjobbika? Miért nem kopogtattál mindjárt Boross Péternél, vagy a magyar parlament bármelyik tagjánál? Abba a korba léptél, amikor illenék némi átlátással bírnod a dolgok felett, és még mindig a felsoroltakban bízol? Ők majd akkor lépnek színre, ha meghaltál. Sajnálkoznak rajtad, hivatkoznak rád és a legjobb barátjuknak neveznek, csak bújj már a föld alá, ne legyél az útjukba! (Érdemes átlapozni a Petri-emlékkötetet, tanulságos.)

Segíteni mivel sem tudok. Legföljebb a 12. pontban egy kis, fentebb vázolt kritikával, amin józan ésszel majd háborogsz: ahelyett, hogy táplálnám, minek veszem el a kedved? Pedig éppen ellenkezőleg, a csoda eshetőségére hívnám föl szíves figyelmedet! Néhány napja 13 éves autónk lefulladt az esőben. Ott álltunk a Szentendrei út közepén, várva, hogy melyik pillanatban csapódik belénk egy mögöttünk repesztő. És akkor föltűnt három fiatalember, aki odafutott hozzánk és bőrig ázva segített eltolni minket a parkolóba. Én meg annyira kifulladtam közben, hogy váratlan segítségüket illő módon megköszönni sem tudtam. Ilyesmi néha előfordul, ha nem is túl gyakran.

Három fiatalember helyett egy vénember üdvözöl

Budapesten, 2009. július 10-én Sneé Péter

 

+

 

Kedves Péter!

köszönöm, hogy válaszoltál

igaz, Mártinak írtam, s az ő válasza is/jobban érdekelt volna

örülök, hogy mát nem tartasz klinikai elmebetegnek

legfeljebb naivnak, vagy álnaivnak vagy nemtudomminek

de ez már alap lehet egy párbeszédhez

aminek lehet, hogy eljön, vagy már itt is van az ideje?

vagytok néhányan, akiket nagyon tisztelek és valamennyire szeretek, s akikkel fájó módon megromlott, vagy befagyott stb. a kapcsolatom

Bokros Péter, Orosz István, Modor Ádám, Hermann Péter stb.

Bokros Petivel volt egy hidegháborússá alakuló Tisza parti szilveszterünk, de nem adtam fel

Ádámnál nemrég vettem fel a kapcsolatot - kapóra jött Mikes lányának kérése...

leveledből kitűnik, hogy mestere vagy a kegyetlen (?) iróniának és mintha - a naiv idealizmustól való félelmedben - kissé cinikussá is váltál volna...

kellenek nekem is a kijózanító pofonok, megszégyenülések stb., csak jó mellette érezni az együttérző segíteniakarást is

mintha Te is már az én nekrológomat írnád inkább, ahogy Tituszról annak idején írtál valami ilyesfélét- de sok együttérzést akkor sem tapasztaltam, csak kioktatást...

kicsit hamar, nem is Neked írt levelem kézhezvétele pillanatában eldöntötted, hogy semmivel sem tudsz segíteni - de alkalom volt ez arra, hogy "villoghass" ember- és helyzetismeretből...

lehet, hogy Neked nagyobb segítségre van szükséged?

elnézést kérek, ha olykor bántó lehet, ahogy fogalmaztam,

s ismétlem: örülök a kapcsolatfelvételnek - már ezért is megérte…

p.s.:

De amíg azt hiszed, hogy

dobog valahol egy szív, mely érted dobog,

bocsáss meg az embereknek.

Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban,

elég, hogy megbocsáss mindazoknak,

kiknek önző és komisz szívét megismerted:

elég, hogy megbocsáss az emberek összességének.

Nem kell sok, hogy

a reménytelenség közepette megengeszteljenek.

Egy ember is elég.

nem igaz, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel.

Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél.

Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi szív.

 

Márai Sándor: A szívről

 

+

 

Kedves Jenő!

Levelemet Neked szántam, személy szerint, és nem a bizonyára széles olvasóközönségnek, de ha Te ennyire exhibicionista lettél, semmi kifogásom a nyilvánosságra hozatala ellen. Némileg ugyan félreolvastad – akar a nyavalya kioktatni, villogni sem szokásom, az általad kívánatosnak ítélt segítési formák közül pedig mindössze a számomra egyedül lehetségest választottam, a kritikát stb. -, de amint kieresztünk valamit a markunkból, önálló életre kel és a félreértések korrigálása többé már nem áll módunkban.

Záró megjegyzésedet föl nem foghatom. Címemet és telefonszámomat már huszonhárom éve ismerted. Miért örülsz akkor úgy a „kapcsolatfelvételnek”, eddig talán nem nyílt rá alkalmad?

Péter

 

*

 

Hódmezővásárhely

11 hónapig sorkatonai szolgálat

Sok nap a fogdában, elmaradt hadbíróság

 

*

 

Lógni és korrumpálni

Bevett szokásom lett bliccelni,

És ha lehet, sofőrrel, kalauzzal megalkudni

(Tóth Árpád: fénytelen harcokban elkopni…)

 

*

 

Voltam kisdobos, úttörő (aktív őrsvezető)

KISZ-tag (Kommunista Ifjúsági Szövetség)

cégéres ellenzéki, a Republikánus Kör alapítója,

és egy ideig még  - a Magyar Október - Párt tagja is

 

*

 

Középiskolai osztálynapló

Nagy „F” betű a nevem mellett

 

*

 

Az egyetlen gimnazista,

akit „osztályfőnöke” nem javasolt továbbtanulásra

Egy srác, akit felvettek a magyar-filozófia szakra,

mégpedig az ELTE BTK-n, ahova nehéz volt bekerülni

 

*

 

Tornából felmentve

És azután élsportoló tornász

 

*

 

Studium Generale

Anno: a teológiát kivéve minden alapismeret

1968 után: egyetemi előkészítő hátrányos diákoknak

 

*

 

Mi legyen a család legkisebb gyerekéből?

Hát legyen katonatiszt – az bentlakásos iskola

(és a helyszínen megkérdeztük: lehet filozófálni…)

Anyám készült a nagybeteg szerepre,

Azt szerette volna, ha orvos lesz legkisebb fiából

 

*

 

Ha éhen halsz,

A kutya se törődik veled,

Ha kirabolsz/megölsz valakit,

Akkor évekig teljes ellátás és koszt

(csak sok az új kemény tilalom és előírás…)

 

*

 

Mennyi ma egy gombóc fagyi?

Nyáron egy akcióban megengedtük ezt a luxust

(Ez volt az üzemanyag/dopping a bringázáshoz)

 

*

 

Édes élet:

 

Jaj de jó a habos sütemény…

(Kiss Manyi dala)

 

Jaj de jó a habos sütemény
mogyoró van az ő tetején
ilyet én nem kapok, s ha ezért zokogok
tudom sajnálnak az angyalok
nekem nincs apukám, anyukám
csak egy fél kifli az uzsonnám
s közben jó édes krém illata száll felém
jaj de jó a habos sütemény.

Én itt megkérem a nénit,
megkérem a bácsit a kicsit kíváncsit
hogyan él a Babszika az árva lány figyeljenek jól reám
panaszaim előadom én.
Kérem nekem nincsen pénzem, moziba sem járok
mint a többi lányok
és ha nekik a kezükben torta van, azért sírom el magam
mivel ahhoz sose jutok én.

Jaj de jó a habos sütemény
mogyoró van az ő tetején
ilyet én nem kapok, s ha ezért zokogok
tudom sajnálnak az angyalok
nekem nincs apukám, anyukám
csak egy fél kifli az uzsonnám
s közben jó édes krém illata száll felém
jaj de jó a habos sütemény.

Édes lehet az a krémes
mit a lányok esznek, de nekem nem vesznek
ezért hogyha álmodik a Babszika
egy szín arany taxiba
beleül és a mennyekbe száll.
Ott a mennyországi boltban
van sok ezer torta, s nem kell állni sorba
és süteményt csak annak szabad ennie
akinek nincs senkije aki árva és egyedül áll.

Jaj de jó a habos sütemény
mogyoró van az ő tetején
ilyet én nem kapok, s ha ezért zokogok
tudom sajnálnak az angyalok
nekem nincs apukám, anyukám
csak egy fél kifli az uzsonnám
s közben jó édes krém illata száll felém
jaj de jó a habos sütemény.

Jaj de jó a habos sütemény
mogyoró van az ő tetején
ilyet én nem kapok, s ha ezért zokogok
tudom sajnálnak az angyalok
nekem nincs apukám, anyukám
csak egy fél kifli az uzsonnám
s közben jó édes krém illata száll felém
jaj de jó a habos sütemény.

https://www.youtube.com/watch?v=BEBPsELevwk

 

*

A szám

elég nagy,

sokszor szabad,

és nagyon édes

 

*

 

RÉGI BEUGRATÓS MONDÁSOK

 

- Mit lesel? Egyet fingok elesel.

- Egy cseh meg öt cseh az mennyi?

- Hat!

- Hülye, az kettő! Egy cseh meg öccse!

 

- Mondjak egy viccet?

Kiáll a slicced!

 

- Mondjak egy mesét?

Kiáll a veséd!

 

- Mondd "fordítva"!

Fordítva.

Nyald a seggem ordítva!!

 

- Mondd "gólya"!

Gólya.

Anyád bugyogója!!

 

- Milyen SZOT üdülők vannak?

Duna SZOT, Tisza SZOT, Rába Szot...

 

- Tízhatod meg tízhatod mennyi?

Húszhatod.

Húzhatom? Te mondtad!!!

 

*

 

VERSES MONDÓKÁK

 

- Katona bácsi haptákba' bekakilt a nadrágba.

Katona néni mossa ki!Hű de büdös dobja ki!

 

- Esik a hó, szarik a ló, felszedi a Télapó.

 

- Petőfi Sándor gatyába' táncol,

Felesége bugyiba', úgy mennek a moziba.

 

- Vak Pali, vak Pali mindent lát,

Szemüvegen át, maci valagát.

 

- Bölcs Salamon monda vala,

hangos fingnak nincsen szaga,

De amelyik sunyi lapos,

annak szaga borzalmatos.

 

- Bal jobb, bal jobb mennek a majmok.

Kertek alatt megállnak, téged nyakon pisálnak.

 

- Digi dagi daganat kergeti a halakat,

Megfogott egy feketét, kirágták a fenekét...

 

- Híd alatt mosnak, téged nyakon fosnak.

 

- Híd alatt sikálnak, téged nyakon pisálnak.

 

- Bá buci bá, bujj az ágy alá,

Ott sokan laknak, téged nyakon csapnak.

 

- Halló, halló figyelem, aki rossz lesz megverem!

 

- Egyszer jártam nálatok, leszakadt az ágyatok!

 

- Cserebere fogadom, többet vissza nem adom!

 

*

 

EGYÉB:

- Abcug fundaluk fundakávé kamanduk, abcuga fundaluka, fundakávé kamanduka stop!

 

- Ön dön dénusz, szóraka ténusz, szóraka tikitaka...

 

- Tónalud átusz, visszausz meg átusz...

 

- Bácsi, maga nem mohácsi?

- Néni, maga nem vidéki?

 

- Aki mondja másra, az mondja magára!

 

*

Kedves barátaim, ismerőseim!

 

Az utóbbi néhány évben olyan sok időt elvett tőlem a számítógép kezelése, hasznosnak hitt tartalmánat böngészése, hgy el kellett döntenem mt kezdjek az időmmel. Keveset olvasok, beszélgetek, várom a hírt, az üzenetet és kezdem elhinni, hogy felgyorsult a világ. Pedig az ugyanolyan lassan jár, mint eddig, csak az idenézz-odanézz figyelemelterelés szükítette le a világot, hogy faltól-falig dobált. 

Ezen változtattam és a facebook nevű szellemi agypántot elvetettem. Szeretnék ismét papírra írni levelet, borítékolnám s várnám a választ. Természetesen marad még a személyi számítógép adta lehetőségek közül néhány, amiről gyermekkorunkban még nem is álmodoztunk, de majd azokkal is megbírkózom és az időt visszaengedem az életembe.

Ismét olvasok, ahelyett, hogy lesném hányan lájkolták a híreimet, ki mit gondolt a politikusokról, tetteikről, miközben szelektív gondolkodást erőltetnek magukra hirtelen tett elhatározásaik segítségével. Szerveződni, szervezkedni eddig csak azoknak sikerült, akik többé-kevésbé ismerték egymást. Ma már ismeretlenek buzdítják egymást, vagy szakítanak megszokásaikkal elektronikus üzeneteikkel. Felületes, felelőtlen, figyelmetlen kapcsolatok szervezik tömeggé az embereket. Én ebből szeretnék kimaradni.

Tehát egyenlőre marad a honlapom, ahol hirdethetem programjaimat, amit bárki meglátogathat, ha arra jár. Marad a levelezés, amely csak grafikát, plakátot, kottákat, verseket és egyébb irodalmi alkotást hord. Marad a telefon, ha hirtelen, vagy épp sürgősen kell valamit elmondani. És a posta szép lassan családtagként viszi-hordja leveleinket, hogy az idő ismét megkapja a neki járó tiszteletet.

Köszönöm megértő figyelmeteket

Üdvözlettel
Dinnyés József

 

+

 

Kedves Jóska!

Igen,

sok igazság van ebben, 

pláne,

ha az ember nem tud mértéket tartani,

és azt sokszor nehéz,

mert túl sok a nagy kísértés...

A Facebook-ból nekem is elegem van,

még szerencse, hogy ahol elkezdtem vitatkozni,

ott a "liberálisok" hamar kizártak...

(a sas amúgy sem vadászik verébre)

Azzal a lehetőséggel viszont

jobban élhetnél,

hogy ha valahol felvétel készül

egy templomban, iskolában stb.,

azt a You Tube segítségével közkinccsé tedd...

(illetve a felvételt készítőt erre ösztökéld!)

Életművedhez 

és aktivitásodhoz képest

nagyon kevés "anyag" van fent

ezen a méltán népszerű csatornán -

amit magad is letesztelhetsz,

ha beütöd a neved...

 

ölel: 

az öreg, de nem vén Jenő...

 

*

 

Dinnyés József - Nézek és látok


Az országút városból kifutó kígyója

nekem is kínálta aranyát csillogva,
Mindenem eldobtam mikor elindultam,

még ma is lángoló kísértet az utam,
Kabátom gallérja, felhőnek gyermeke

egy magas fa tépte le az égről kedvesen,
Cipőmnek fűzőjét a réttől kértem el,

láncomat harmatcsepp ezréből fűztem fel,


Nem félek, nem élek, nem kérek,

csak nézek, mindig látom

a koszos sárból hogyan lesz pusztító tűz

Autók száguldó nyomában sietek,

porfelhőt dobnak rám, rohannak mellettem,
Néha egy magányos ember ha fel is vesz

biztató jövőjét ő is már eltette,
Rám néz, és gondolja ez is egy céltalan,

pedig még nem volt a részese napomnak, 
Nem tudja, mért megyek előre rohanva ,

de ítél a másodperc részének adózva.


Nem félek, nem élek, nem kérek,

csak nézek, mindig látom

a koszos sárból hogyan lesz pusztító tűz.

Bárkitől kérdezem hová, és miért megy:

válaszuk mindig egy, miből is élne meg,
Ha életem lefutott perceit elmondom,

értetlen tekintet, bámulnak, felfogom.
Ők azok akik az utcákon sietnek,

arra hol hajolni már nem kell, mégis kell,
Ők azok az ágyukban merészek,

nekik is nagy ritkán íródnak törvények,


Nem félek, nem élek, nem kérek,

csak nézek, mindig látom

a koszos sárból hogyan lesz pusztító tűz.

https://www.youtube.com/watch?v=7ykBnpdqZJI

dinnyes est

LAST_UPDATED2