A romlás és rontás rovásírása

A ROMLÁS ÉS RONTÁS KÖNYVE

Negatív életminőség- és korvizsgálatok

Valaha volt, ma is létező és elképzelt világok,

a földi és égi poklok lehetséges variációi, formái,

az emberi önsorsrontás elemi, közép- és magasiskolái,

a rosszat akarás, és a jót rosszul akarók szorgoskodása,

a hatalmas vezetők és írástudók pokoljárásai ás árulásai

a halmozottan hátrányos helyzetek állatorvosi lovai...

Olvassuk ezeket a rövid bejegyzéseket pozitív oldalról:

örüljünk, hogy mi ennél jobb világban és bölcsebben élünk,

és nagyon vigyázzunk, nehogy visszaessünk a régi hibákba,

és igyekezzünk a ma létező rossz tendenciákat korrigálni,

az emberiség új aranykorán munkálkodni,

a jót, az aranyat megbecsülni,

a szart nem nevezni aranynak,

a szarból is aranyat csinálni...

Az is vigasztaló, sőt biztató igazság lehet,

hogy a legeslegtöbbet mi árthatunk saját magunknak,

ezután jönnek a sorban az előszeretteink, barátaink stb.,

és csak a sor vége felé a hideg-melegháborús ellenségek,

születési hátrányok, szerencsétlenségek, gonosz zsarnokok stb.

Igaz, hogy ettől ránk is nehezedik a felelősség súlyos terhe:

ismerjük meg magunkat, és változtassuk meg életünket!!!

Létrontás/romlás lexikon - IV.

Írta: Jenő
2017. május 11. csütörtök, 10:10
Bölcs/balga, boldog/boldogtalan ember ABC Életminőségünk nem őrzése/javítása, de rontása Balga, gonosz állatorvosi lovak a földi poklukban Ami van, és ami sokkal rosszabb is volt/lehetne LÉTRONTÁS/ROMLÁS LEXIKON CSÍRÁK - IV. Usztics Mátyás Penészleki temető Állok a hóban, a dombon. Vékony cipőben topog a gyász, nem férnek el a koszorúk, nem fér el a jajgatás. A bádogszínű ég alatt egykedvű varjak. Varjak az ég alatt, a dombon. Kántáló, fekete varjak: "bűnös volt, bocsáss meg néki, Uram" A dombra feküdt temetőn rokonok, talpam alatt ők is mocorognak. Emitt nagyapám, dédem, látom nevemet fejfákra írva. Együtt vagyunk, ahogy sose voltunk és csak itt lehetünk. Felcsap a jaj, és rögtön elrántja a szél a harangszót. Sírva jajongnak néném asszonylányai is, és a halottat akarja ölelni a bátyám. "Fehér volt a hajad, mint a tejföl"- mondta nekem és nevetett hozzá mára halott néném. Nevetett és kiabált mindig valamit., de a szeme tele volt könnyel. "Mikor jössz nálunk megint?" Mért nem maradsz még, hadd el, ó, ülj mán le magadnak." Miért mentem el, miért megyek el onnan, ahol szeretnek? És miért jövök újra meg újra? Talán, hogy lopva megsimogasson a múlt, hogy még egyszer megpillanthassam a határból ballagó nagyapám szekerét, a saroglyán felderengő gyermekkorom aranyát. Többet tehettem volna, ha maradok? Ha ide fulladok a homokba, ha eke fölé görbülök, és belenő fejembe a kucsma? Néma az út. Temetőtől a házig. Előtte a kút. Ostor- fája, kolonca régen alá- hullott az időben, elevült gémmel meredez. Most merül épp el a Nap, beleroppan az alkonyat burka. Csend evez át a tavon. Vak denevérek szárnya alatt összezömül a sötét, és míg a Hold lámpáz körülöttük, az erdők sörtéje alatt valahol készül az útra megint a halál. * Ki vagy? Mindenkitől csak azt hallod, Hogy az apád/ősöd tolvaj, buta és aljas volt, És rád is csak ezt mondják, te is az maradtál Az ellenséged írja az életrajzod/történelmed… * Szép új világ Ha már két villamos megállónyival arrébb mész, Nem tudhatod, hogy ott mi a tilos és ki a kötelező Ha például az anyanyelveden szólalsz meg, Akkor a szádat kipeckelik, hátadra írnak stb., Mindaddig, amíg egy sorstársad fel nem jelented (így válsz anyanyelvtelenné és jellemtelenné) * Érdek Nem tudod az érdekeid érvényesíteni, Mert vagy nem ismer(het)ed fel őket, Vagy nem áll módodban: se pénz, se pozíció stb. * Oly kor Csak ügyeskedéssel, Vagy bűncselekménnyel, Vagy gátlástalanul élősködve Lehet a kor szintjén megélni – Mindenki más csak máról holnapra vegetál… * Változás Változnak az idők, S benne mi magunk Valaha ember voltál, Világmegváltásra készülő elszánt ifjú - Mára nyála-folyós konzum-idióta lettél * Jó gazda… Nem csak befogadod az élősködőket A testedbe, a házadba, a hazádba, Hanem még marasztalod és kedvét keresed, Mint egy szívesen látott vendégnek… * Lélekrák Lelked meghibásodott immunrendszere A kóros „sejteket” táplálja igen virulenssé, Így pl. a hazugság kórosan-károsan burjánozhat * Tisztogatás (ami a mocsoknak nyit szabad utat) Aki néven nevezi a Sátánt, a Gonoszt, Azt bolondok házába zárva lehetetlenítik, Jobb esetben a nép ellenségévé stigmatizálják * Bepörögve “Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot, pontosan azt csinálnám, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg minden tönkre nem megy.” (Popper Péter: “Miért siettél, ha elmaradtál?”…) * Zenebona Jó emberek muzsikálnak, Akik sajnos nagyon rossz zenészek Vagy: az egész zenekarban Mindenki játszik és jól játszik, Csak mindenki egy másik művet Vagy kiszúrásból-tüntetésként pont úgy, ahogy a karmester éppen most dirigál… * Dudássors Előbb agyonhallgatnak, Majd később kigúnyolnak, Megbélyegeznek és harcolnak ellened (te egyedül, meztelenül az igazságoddal, ők meg minden eszközt, fórumot uralva…) * Bábel tornya Az ország lerohadt elitje Nagyobb zsebpénzért, koncért Éjt nappallá téve azon dolgozik, Hogy összezavarja a közös nyelvet * „Fejlődés” Egyre többet kell dolgozni Egyre kevesebb értékű bérért (ez már közel vihet a fejlövés-hez) * Állandó-változó Az ördög egy és ugyanaz, De különböző alakokat vesz fel, S így téveszti meg az új generációkat (lásd például: Legyetek jók, ha tudtok) * I-gazság Egyedül vagy a szigeten És nem tudsz/tudhatsz róla: Egy nyomdahibás Szentírásod van Ahol lemaradtak ezek az „i” betűk, De te a szentírásból jottányit se engedsz… * Í Az „I” betű már megvan, Csak a pontot nem teszed fel rá, Amiért az egész nem sokat/semmit ér Csak udvarolgatsz, de nem mered megcsókolni Csak csókolóztok, de nem kéred meg a kezét Csak összeházasodtok, de se nemi élet, se utód… * Hagymaember Ha lehámozzuk rólad a felszínt, Mint hagymáról sorra a héjakat, Akkor nem marad a végén semmi, Sehol az a bizonyos kemény mag… * A bűnözők alja Pedofil erőszak, rontás vagy Markecolás miatt kerülsz a sittre, Ott meg vamzerkodással jutsz előjogokhoz Ezért még sorstársaid is megvetnek, leköpnek * Mindaddig „szentnek” tűnt a béke köztetek, Míg papírpénzek hullani nem kezdet rátok, S akkor egymást letiporva, legázolva Mindenki gyilkos versenyben harácsolva gyűjt * Kivétel Egy külföldi A törvények felett áll Vagy mintha minden idegen Diplomáciai mentességet élvezne Jobb idegennek lenni a hazádban… * Sebezhetetlen félistennek tartod magad, Míg ki nem derítik rólad, Hogy hol van a te Achilles sarkad * Beszéd Minden egyes mondat nyelvtörő: Olyasfélék mint a „Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál” Ha hibázol, akkor és ott helybenhagynak Minimum fenéken billentenek… * Boldogtalan “Mert vannak, akik azért nem tudnak boldogok lenni soha, mert nem mernek boldogokká lenni. Talán csak akkor boldogok, ha boldogtalanok lehetnek.” (Gyökössy Endre) * Szenvedő “Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg , amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.” (Dan Millman) * Test/lélektartás Délceg büszke tartásod és járásod volt, S most hétrét görnyedve állsz, gubbasztasz S csak tántorogsz, vánszorogsz a kerülő utakon… * * Keljfeljancsi Voltál egyszer réges-régen, De egyszer padlóra kerültél, Kiütöttek, két vállra fektettek, S te úgy maradtál, s üveges szemekkel bámulsz * Tóték Úgy kell élned otthon Mintha mindig egy háklis VIP vendég lenne a háznál, Akire nagyon tekintettel kell lenni (aki még dologházat is varázsol nektek) * Testjelek Nem mered/tudod észlelni testet jelzéseit, S csak akkor fordulsz az orvoshoz, Amikor már a fájdalom elviselhetetlen, És amikor többnyire már túl későn van * Éretlen Nincs türelmed várni, Zölden eszed meg a szilvát, S csodálkozol, hogy vérhast kapsz, Pedig éretten egészségedet szolgálná… * Stukker csere Olyan világban kell leélned életed, Amelyet nagy ellenségeidnek kívántál, És el is kezdted annak a kivitelezését, Csakhogy időközben fordult a kocka… * Pech Találkozol egy ronda banyával, Aki azt mondja, hogy magadévá teheted, Ha megmondod, hogy mit tart a kezében – Te a seprűt direkt kolbásznak nevezed, Mire ő: Ezt a megoldást még elfogadom…. * Zabagép Szellemileg is úgy táplálkozol Mint az a falánkul zabáló ember, Aki meg sem várj, hogy megeméssze az ételt, Máris újabb más adagokat fal és nyom le a torkán * Nincs béke A háborúnak vége, De te még mindig talpig fegyverben, S csak ellenséget vagy jóbarátot különböztetsz meg: Aki nincs veled, az ellened – nincs köztes kategória…!? * Viselet Méltóság- teljesen kéne lépkedned, De fiúként lánynak öltöztettek, S még a szoknya is folyton lecsúszik… * „Kínai örömszerzés” Neked már csak ez a forrás marad: Gúzsba kötöd, elzsibbasztod magad, Majd azt élvezed, hogy milyen jó utána… * Terror 1. A terrorizált gyerek Akit rideg kegyetlen mostoha nevel 2. A terrorizáló gyerek Neki minden megengedett Kénye és kívánsága szerint élhet * „Büntetés” A hazug embernek Nem csak az a „büntetése”, Hogy senki sem hisz már neki, Hanem az, hogy ő se hisz senkinek… * Titokban "Mit számít, hogy gyalázatost cselekszel, ha senki nem tudja? Te magad tudod. Ezt a tanút semmibe venni, ez az igazi nyomorúság." (Seneca) * Van-nincs “Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve.” (Arthur Schopenhauer) * Ideáltípus Alkotsz magadban egy képet a jövendőbelidről, Elindulsz a nagyvilágba, hogy megkeresd az „igazit”, S mivel nyilván valami mindenkinél hibázik, hiányzik, Visszavonulsz – esetleg Jézus menyasszonya leszel * Névadó Az állam ad a gyerekednek neved És tilos minden becenév adás is, Csak a teljes vezeték és utónevén szólíthatod (mert minden beszélgetést rögzítenek…!) * Szalonképes szadista Őszinte nem ismer kíméletet, könyörületet, Számára ismeretlen a tapintat dimenziója – Nincs fogalma a kegyes csalásról, Őszintesége szalonképes szadizmus * Lefelé a lejtőn Először csak a kezed nem mosod meg, Majd már az alsóneműidet sem váltod, A legvégén már a vécére se mész ki, bent mész ki… * A behódolás aljasága Odatörleszkedsz egy nagy erős vezérhez És bármire készen felajánlod szolgálataidat * Prokrusztész ágy Nem a ruhát szabják a katonához, Hanem a katonát faragják bele az uniformisba Gnóm törpévé, szörnyszülötté tesznek, Hogy a cirkuszban kunsztokra idomítsanak, Vagy hogy haszonélvezzék a támogatásokat * Fejlődés Abból kiindulva, hogy ma repülőn utazhatsz, És házi írógépe, sőt laptopja van az ölében, Arra következtetsz, hogy a mai ember bölcsebb is S hogy a ma írott drámák felülmúlják a görögökét… * Jótanács Életed nagy döntései, Például házasságkötés, pályaválasztás előtt, Nem a téged ismerő és szerető társakhoz fordulsz, Hanem azokhoz az általad fizetett jósokhoz, Akik megérzik, hogy mit szeretnél hallani Súlyos pénzeket fizetsz olyan dodonai jóslatért, Ami így is és úgy is, ellenkezőleg is érthető, Ami „nesze semmi, fogd meg jól” * Gagyi horoszkópokat Olyan érdeklődéssel tanulmányozol, Mintha tényleg kiolvashatnád belőle a jövőd, S jobb híján tényleg ehhez tartod is magad S ha nem válnak be, akkor lenézed az asztrológiát, S még azt sem hiszed: Hold-függő a havi tisztulás * Fordítva Többet erővel, mint ésszel: Miért használnál egyszerű gépeket, Kereket, csigát, emelőt, éket stb. Ha a kezedben/hátadon is cipekedhetsz… Csak egy dologgal dicsekedhetsz, Pont abban, amiben semmi érdemed: A származásoddal kérkedsz… * Hetirend Vasárnap bort inni, hétfőn nem dolgozni, sej, kedden lefeküdni, szeredán fölkelni. Csütörtökön írni, pénteken számolni, ej, szombaton kérdezni, mit fogunk dolgozni. * * Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz Drága kincsem, galambocskám, Csikóbőrös kulacsocskám! Érted halok, érted élek, Száz leányért nem cseréllek. Megvídító orcácskádat, Csókra termett kerek szádat Ha a számhoz szoríthatom, Zsuzsiét nem csókolgatom. Óh, hogy kótog a kebeled, Melyben szívemet viseled! Óh, milyen szép az ajakad S arany láncra méltó nyakad! Karcsú derekadon a váll Halhéj nélkűl is szépen áll; Nem úgy ám, mint a Mancié, Vagy a majd megmondám kié. Szép a hajad szép szála is, Ha kis csikó hordozta is, Nem akasztott ember haja, Mint a Trézi rőt vuklija. Édes a te danolásod, Jérce-forma kotyogásod: Kittykottyod innepi ének Bús szívemnek, szegénykének. Ha bánatim közlöm véled, Egy szódra lelkem megéled; Ha jókedvem csucsorodik, Általad megszaporodik. Mikor hideg szelek vagynak, Elveszed mérgét a fagynak; És mikor a hév nyár lankaszt, Nékem te megfrissíted azt. Óh, ha téged nem láthatlak, Be óhajtlak, be siratlak! S ha képed kezembe akad, Szememből örömkönny fakad. Téged hordozlak útamban, Téged ölellek ágyamban; És valahányszor felkelek, Szerelmedről énekelek. Együtt be sokszor feküdtünk, Bár soha meg nem esküdtünk! Az éjjel is, csak megintsem, Együtt hálunk úgye, kincsem? Óh, ha szívünk szerelmének Kis zálogi születnének S ott űlnének hosszú sorral A kuckóban, tele borral! Bárcsak a feleségemmel Téged cserélhetnélek fel, Hogy fiakat, leányokat Szűlnél, apró kulacsokat: Zsanám meg kulaccsá válna, Borral mindég színig állna. Az ő bőre úgyis csikó, Beléférne négy-öt akó. De jaj, engem ide-tova Elvisz a Szent Mihály lova, Szerelmed megemészt végre, És te maradsz özvegységre. Keserves sors! adjatok bort! Lakjuk el előre a tort; Ami menne más kutyába, Jobb, megy a magunk torkába. Akadtam még egy bankóra, Kit szántam szemborítóra: De vakságtól ki már nem fél, Minek annak a szemfedél? Kincsem, violám, rubintom! Itt az utólsó forintom: Érted adom ezt is, tubám! Csak szádhoz érhessen a szám. Óh, csókollak, óh, ölellek! Míg moccanok, míg lehellek: Tested tegyék hólttestemhez És ezt az írást fejemhez: "Útas, köszönj rám egy pint bort: Itt látsz nyúgodni egy jámbort, Kedves élete-párjával, Csikóbőrös kulacsával. Csokonai Vitéz, Mihály
LAST_UPDATED2

Létrontás/romlás lexikon - III.

Írta: Jenő
2017. május 10. szerda, 05:02
Bölcs/balga, boldog/boldogtalan ember ABC Életminőségünk nem őrzése/javítása, de rontása Balga, gonosz állatorvosi lovak a földi poklukban Ami van, és ami sokkal rosszabb is volt/lehetne LÉTRONTÁS/ROMLÁS LEXIKON CSÍRÁK - III. Fölszedtem sátorfám... Fölszedtem sátorfám és világnak mentem. - Homályos sejtések munkálódtak bennem, Hogy, ha elindulok, találok valamit, Találok, hanem a sejtés nem mondta: mit? Még azt sem mondta, hogy mely táj felé menjek? Csak azt mondta: menjek, menjek, ne pihenjek. Én e benső szónak engedelmeskedtem, S az apai ház úgy elmaradt mögöttem, Mint az álom a fölébredt ember mögött, Apámhoz, anyámhoz még csak hírem se' jött. Apám s anyám pedig búbánatba esék, De a jó szomszédok őket fölkeresék, S vigasztalásukra voltak ilyen formán: "Sose búsuljanak Sándor fiok sorsán! Ilyen istentől elrugaszkodott gyerek Az aggódást ingyen sem érdemli meg. Viszi, mig viheti, végre pedétiglen Fölakasztják, amit adjon is az isten, Mert nem vagyok mai legény a világban, De kicsiny mását sem láttam gonoszságban." Öreg szülőimet ekkép vigasztalák, Szegény jó anyámmal fölfordult a világ, Ráborúlt fejjel az ágy szélére, s ottan Elveszett fiáért sírt szíveszakadtan. Édesapám csak egy-két könnyet hullatott, De azután annál többet káromkodott, Kicifrázta, mint a szűcs a remek-bundát, S kegyetlen haraggal im e szókat mondá: "Hogy tiszta nevemnek ilyen foltja vagyon! Ha föl nem akasztják, én lövöm őt agyon!" Híre ment e szónak, hozzám is elére, Nem is tettem lábam apám küszöbére, Mert nagyon jól voltam én annak tudója, Hogy igéreteit ő híven lerója. Kedvem kerekedett beszólni sok ízben Öregeimhez, de biz én be se' néztem, Csak akkor, hogy már megleltem a valamit, Megleltem, megleltem, két ország tudja: mit. Tudnivaló dolog, hogy nem lőtt meg apám, Mikor azután az ajtót rájok nyitám; Oly örűlt, hogy a szíve is fájt bele, Sohasem volt szívvel így teli kebele, S bezeg, nem mondja most, mint egykoron tevé, Bezeg nem mondja, hogy beszennyeztem nevét. Hát a jó szomszédok? ők most ezt beszélik: "Mondtam, szomszéd uram, mondtam én mindétig, Ne bántsa a fiát, a szerencse fordul, Derék ember válik abbul a Sándorbul!" Petőfi Sándor Pest, 1847. június 14 - 30. * Népirtás Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik - beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe. (Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv) * Hitehagyás Amit erőszakkal vesznek el tőled, Azt a szerencse forgandósága hamar visszaadhatja, De amiről önként mondasz le, azt bajos visszaszerezni… Istenfélelem, honismeret, családszeretet, szabad sajtó… * Heroikus pótcselekvés Nem inkább komikus, mint tragikus, Ha a hátad mögött volt az a kincs/Isten, Amiért te többször megkerülted az egész földet? * Protekció Az egyik vizsgázónak elég annyit tudnia, hogy körülbelül melyek évezredben élt Rákóczi, a másiknak név szerint kell felsorolnia a kurucokat… * Veremben Beleestél a verembe, De fel se fogod, hogy hol vagy, Vagy megpróbálod lakályossá tenni, Vagy megmagyarázod, hogy ez a te sorsod, Vagy mindenkit be akarsz oda csalogatni Vagy mindenkit utálsz, aki kint van, Vagy rosszul kérsz-követelsz segítséget, Vagy berántod magadhoz, kezébe harapsz… * Őrült "Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." (Albert Einstein) * Hülye "Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye." (Albert Einstein) * Laissez faire A lovak közé dobott gyeplő (Csináljátok, ahogy tudjátok, én nem avatkozom már közbe) * Megtizedelés A katonai fegyelem erősítésének módja Vagy a kollektív büntetés egyik formája, (ha pl. nem adja ki egy civil falu a partizánt) Avagy hogyan gyakoroljunk elrettentő hatást. * Justizmord Halálbüntetés téves bírói ítélet alapján. Súlyos bírói tévedés a vádlott rovására; ártatlannak bizonyuló ember elítélése. (tévedés: feltételezve a jóhiszeműséget) A halottat már nem lehet feltámasztani * Perfekcionizmus Mire mindent tökéletesre beállítanál, A székedet és az asztalt, a monitort, a klaviatúrát, A fényviszonyokat, a háttér hangulat zenét, és a többit, A kávét, a pipát, a betűtípust-méretet, a tipográfiát stb., Addigra már el is felejted, hogy mit akartál bepötyögni… (s ezt ráfogod a transzállapotból kizökkentő kutyaugatásra) * Csempészáru Amit éppen nem lehet kapni Amit nálunk csak drágán árulnak Amit amúgy – nagyon - megvámolnának Amit nálunk tilt a törvény árulni/fogyasztani (s az emberi lelemények a ~ elrejtésére, álcázására) * A nyuggerezés a bűnbakképzés ismert lélektana alapján és logikája mentén alakult ki. Egy társadalmi csoport, ami elég nagy ahhoz, hogy szem előtt legyen, és kellemetlen is tud lenni a többi csoport számára, viszont gyenge ahhoz, hogy ténylegesen megvédje magát, ideális bűnbak. A nagyvállalkozók, médiacézárok vagy épp a bankárok túl távoliak, elérhetetlenek és erősek. Nem botlunk beléjük minden nap. Az olyan elvont fogalmakról, mint „nemzetközi nagytőke” meg már ne is beszéljünk. A nyugger azonban ott idegesít a buszon, metrón, villamoson, utcán, boltban, orvosnál, hivatalban. Lényegében ugyanezért jobb a cigány a zsidónál, a zsidó meg a szabadkőművesnél egy széljobber számára. De hasonló a szerepe a politikusnak is az össztársadalom számára: ő a köpőcsésze, rá lehet fröcsögni. Ő az, aki elviszi a balhét. Ezért alkalmazzák, ezért fizetik, szemben a mögötte álló nagytőkéssel. A nyuggert viszont nem fizetik ezért, csak felhasználják erre. * Életphilosophia. Minthogy mostan a legjobb rend Egymással beszélni per kend, Tudós, avagy tudatlan szent Ide hallgasson tehát kend. Hogy ha már egyszer odabent A kályhapadon ülhet kend: Mást, a ki még meg nem pihent Oda se is eresszen kend, Jól megnagyságoljon mindent, A kit nagy urnak talál kend, Annak kiabáljon éljent, Kitől maga is élhet kend. Hogyha nagy ur egyet füllent Azt igaznak esküdje kend; Ha igazat mond a jöttment, Az ellen tiltakozzék kend; Ha valaki van odafent, Annak szekerét tolja kend; De ha alá felé menend, Hagyja szépen gurulni kend, Hogy légyen minden bajtól ment! Az erősebbel tartson kend, Ha pedig megszorítják kent: Fordítsa jobbra a köpenyt, Igy még nagyraviheti kend. Jókai Mór * * Szakítás Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor "szakítanak"? A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek; belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni; tehát; két ember elválik egymástól, "szakítanak", s e pillanatokban csakugyan elszakad valamilyen finom huzal, fonál, érzésből, vonzalomból, ingerből, kíváncsiságból, szomorúságból, vágyból szőtt... asztrálszövet, mely eddig együtt tartotta őket. Elszakadt, mert szakítottak, s most már nem tartja őket... Valahogy így szakadt el a Föld a Naptól, a Gondolat az Érzéstől s a végén Jancsi, Juliskától. Most bámulnak az égre, s azt hiszik, a szakítás magányügy. De ilyenkor a világűrben is történik valami. Márai Sándor * A pénzbehajtó Klasszikus bohózat. https://www.youtube.com/watch?v=gGibVf1vvY4 * Sztárcsináló Négy, öt, hat… https://www.youtube.com/watch?v=K6ImmCxakxo * Buzulás A fele – se – tréfa A homoszexualitás vicc… Ezt sokáig üldözték, tiltották, majd megengedték, szinte már támogatják, azt is megéljük majd, hogy lassan kötelező lesz… * Rossz evés Nem tudod, mit eszel Versenyezve kell falnod Megtömnek, mint egy libát Levágtad az aranyat tojó tyúkot Ha te eszel, nem jut a gyereknek Kinézik a szádból a falatokat Gyanakodhatsz, lehet: megmérgeznek Lökdösnek és rángatják alólad a széket Beleköpnek a levesedbe Csizma van az asztalon Elsózott, odakozmált az étel Ugyanazt eszed már hetek óta Nem tudod, hogy mennyi lesz majd a számla Nem hívott vendég, szegény rokon vagy Azt kapod, amit az urak meghagynak Mindenből kapsz, de moslék formájában Megromlott nyáron a húsleves és bűzlik Jéghidegben nyalogathatod a fagyott krumplit Csak a kedvenced eheted minden nap, éveken át Azt kapod, amit legjobban utálsz, azt is elsózva Rajtad gyakorol egy kezdő rossz háziasszony Stb. stb. * Nem értem jól Nem magyarul beszél Nem értek idegen nyelven Nem értek a szaktárgyhoz Túl modern nekem ez a költő Túl sok idegen szót használsz Tolvajnyelven beszél – argóban Stb. * Nem hallom jól Rosszul artikulálsz Túl messze vagy tőlem Nagy az alapzaj, süvít a szél Dadogsz, hadarsz, motyogsz Be van dugva mindkét fülem Mintha operaáriát énekelnél… Stb. * Nem tudom, az életemet hol rontottam én el Nem tudom, az életemet hol rontottam én el, Gyógyítgatom a szívemet a cigány zenével. Elhúzatom halkan csendben, Hogy ebbe a szerelembe Bele lehet halni, Ne hagyjál a legszebb nyárban engem elhervadni. Nyári este panaszkodom a csillagos égnek. Hogyha engem nem szeretsz már, én minek is éljek. Te vagy az én legszebb álmom, Te vagy az én boldogságom, Szeretlek a sírig, Síromon a legszebb virág csak te néked nyílik. Úgy fogok én meghalni is,mint ahogyan éltem. Akkor is csak cigány húzza, akkor se lesz pénzem. \|:Csak egy valaki jár utánam talpig fekete ruhában az gyászol meg engem. Az elrontott életemet számon Tőle kérem.:\| https://www.youtube.com/watch?v=ixYygUrBG7U * Arányérzék Sótlan-elsózott étel Legyetek a Föld sója! Keserű vagy túl édes kávé Kevés, elég, sok zsír a kenyéren Mennyi só, bors, paprika kell az ételbe/életbe Humor és játék nélküli élet - frivol életművészkedés * Vét – vétek – vétség Nem vét kevesebbet, a ki sokkal vét. A ki vétett, pirul. Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne, a tágas égben egy mennykő sem lenne. Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna. Senki sincs vétek nélkül. Első vétek bocsánatot érdemel. Latin: Venia primum experienti. Sok a vétek, hol sok a törvény. Lélekre aszott vétket nehéz levakarni. Mi egynek vétek, másnak sem erkölcs. A kis vétek otthon tömérdek nagy ott kinn. Minden vétek talál magának mentséget. Nem vétek, a mi bemegy, hanem a mi kijő. Maga vétkét másra tolja. * Égnek áll a hajam Feláll az ember hajaszála. Azaz borzasztó, irtóztató. Például: feláll az ember hajaszála, midőn olvassa, minő kegyetlenséggel folyt a két szomszéd nép közt egymás marczonglása. E.J. * Új házasság Az özvegy Kohn-né panaszkodik a rabbinak, hogy nagyon egyedül érzi magát. Azt mondja a rabbi: - Menj újra férjhez! Ajánlok egy nagyon rendes zsidó férfit, aki nem iszik, nem dohányzik, nem kártyázik... - Na jó, de akkor mit fogok én megtiltani neki? * Kölcsön Régi kölcsön sem ajándék. Ne kérd kölcsön, a mit otthon találsz. Kölcsönt kölcsönnel. /kölcsönért. Nem kér kölcsön Egy két kölcsönért nem megy a szomszédba. Nincs rosszabb, mint a kölcsön. Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön. * Kölcsön Kohn kölcsön akar kérni Grüntől: - Barátom, tudsz nekem adni egy ezrest? - Hisz' nincs is nálam 1000 forint, csak 800. - Nem baj, a maradék 200-at majd később megadod. * Kezes Kezes, fizess. Kezes fizess, vagy ügess. Ha veszni akarsz, légy kezes másért. Légy kezes másért, ha veszned kell. Ha veszni akarsz, vállalj kezességet. Légy kezes másért és a kötél a nyakadban van. Ott hagyta az ágyban a kezest. (Belecsúnyított.) * SZOMORÚ ÉJ Éjfél lesz, és én mégsem alhatom, Mert gondomat el nem altathatom. Mi fog történni vélem s a hazával? E kettős kérdés tépi lelkemet. Ah, nem érem be a magam bajával, Még te is gyötresz, hazaszeretet! Ez hát a költő sorsa, mindig ez, Hogy örök vészű tengeren evez? S mit ér, ha őt a haragos habokból Mentő sajkával partra is tevék, Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból, Kik ott maradtak a hajóba’ még? Apám, apám, mért is taníttatál, Miért az eke mellett nem hagyál? A könyvet szép, de csalfa tündér lakja; Ha fölnyitod, megkapja szívedet, És fölvisz a legragyogóbb csillagra, De le nem hoz... a magasból levet. Inkább a napba, mint a könyvbe nézz. A napvilágtól szemed fénye vész. Nem így a könyvvel; oly világ van ebben, Mely erősíti még szemeidet, S közel hoz mindent... s minden vajmi szebben Tünik föl, hogyha távol nézheted. Miért tanultam? mért nem maradék Földmívelő, aminek szánt az ég? Nem tölteném most kínos virrasztással A végtelenbe nyúló éjszakát; Lelkem fölött az álom víg dallással Madár módjára ringatná magát. Volnék földmíves, vagy volnék juhász! Ki messze, kint a pusztákon tanyáz, S mig ellegelget kolompolva nyája, Ő hűs bokorba vészi bé magát, S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja Saját kedvéért a kis furulyát. Vasárnap tisztát venni hazajár, Hol a szerelmes lyányka várja már. A lyányka jó, friss, szereti a dolgot, S oly szép, mint a megszületett tavasz; Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog, Hiszi tehát, hogy a világ is az. Pest, 1847. január
LAST_UPDATED2

Létrontás/romlás lexikon - II.

Írta: Jenő
2017. május 07. vasárnap, 07:38
Bölcs/balga, boldog/boldogtalan ember ABC Életminőségünk nem őrzése/javítása, de rontása Balga, gonosz állatorvosi lovak a földi poklukban Ami van, és ami sokkal rosszabb is volt/lehetne LÉTRONTÁS/ROMLÁS LEXIKON CSÍRÁK - II. A TIHANYI EKHÓHOZ Óh, Tihannak rijjadó leánya! Szállj ki szent hegyed közűl. Ím, kit a sors eddig annyit hánya, Partod ellenébe űl. Itt a halvány holdnak fényén Jajgat és sír elpusztúlt reményén Egy magános árva szív. Egy magános árva szív. Míg azok, kik bút, bajt nem szenvednek A boldogság karjain, Vígadoznak a kies Fürednek Kútfején és partjain; Addig én itt sírva sírok. És te, Nimfa! amit én nem bírok, Verd ki zengő bérceden. Verd ki zengő bérceden. Zordon erők, durva bércek, szírtok! Harsogjátok jajjaim! Tik talám több érezéssel bírtok, Mintsem embertársaim, Kik keblekből számkivetnek És magok közt csúfra emlegetnek Egy szegény boldogtalant. Egy szegény boldogtalant. Akik hajdan jó barátim voltak Még felkőltek ellenem, Űldözőim pártjához hajoltak: Óh! miket kell érzenem, Amidőn már ők is végre Úgy rohannak rám, mint ellenségre, Bár hozzájok hív valék. Bár hozzájok hív valék. Nincsen, aki lelkem vígasztalja, Oly barátim nincsenek; Vállat rándít, aki sorsom hallja; Már elhagytak mindenek. Nincsen szív az emberekbe: Hadd öntsem ki hát vaskebletekbe Szívem bús panasszait. Szívem bús panasszait. Lilla is, ki bennem a reménynek Még egy élesztője volt, Jaj, Lillám is a tiran törvénynek S a szokásnak meghódolt. Hogy vagy most te, áldott lélek? Én ugyan már elhagyatva élek A tenger kínok között. A tenger kínok között. Óh, van-é még egy erémi szállás, Régi barlang, szent fedél, Melyben egy bőlcs csendes nyugtot, hálást E setét hegyekben lél? Hol csak egy kő lenne párna, Hol sem ember, sem madár nem járna, Mely megháborítana. Mely megháborítana. Abban, gondolom, hogy semmi jussal Ellenkezni nem fogok, Hogyha én egy megvetett virtussal Itt egy kőben helyt fogok, S e szigetnek egy szögében, Mint egy Russzó Ermenonvillében, Ember és polgár leszek. Ember és polgár leszek. Itt tanúlom rejtek érdememmel Ébresztgetni lelkemet. A természet majd az értrelemmel Bőlcsebbé tesz engemet. Távol itt, egy más világban, Egy nem esmért szent magánosságban Könnyezem le napjaim. Könnyezem le napjaim. Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talám a boldogabb időben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll egyűgyű sírhalmom magában, Szent lesz tisztelt hamvamért. Szent lesz tisztelt hamvamért Csokonai Vitéz Mihály * Teremtmény Mire rendeltetett? Használati utasítások? Ha úgy bánsz magaddal, Mint aki a gitárt szögbeverésre használja, Akkor ne csodálkozz, ha kialszik a szikrád * Csapda Ha valamim van, azt mondják, hogy loptam Ha semmim sincsen, akkor azt: elkorhelykodtam * Önbüntetés Mintha el lenne tiltva a közélettől Négyévenként leadod az egyszem voksodat, (amit a Nagy Számítógép elnyel, s kiköp) S vakon kell bíznod érdekeid képviselőjében, Mert mandátuma őt tkp. semmire sem kötelezi, Annál inkább a párt, a frakció katonai fegyelme: S így a Vezér szava dönt, akinek a Pénz diktál, Így azután olcsó fröccsel moroghatsz nyomorodon * Megelőző támadás Amikor a főnök vmi apróságért leszúr, Még mielőtt felvetnéd az éhbérezésed, Vagy a hektikus munkakörülmények kérdését * Megfelelhetetlen Annyi és olyan aprólékos szabály van, Hogy lehetetlenség minden előírást betartani, Mert különben nemigen haladna előre a munkád – De így ugyanakkor bármikor hangosan leszúrhatnak, Ill. jelzik cinkos kacsintással, hogy elnézik ugyan, de… * Einstand (Pál utcai fiúk) Elhappolni, lenyúlni, szajrézni Rekvirálni, zabrálni, kommunizálni (visszaélni a helyzettel, az erőfölénnyel stb.) * Létminimum Ép testben még épp hogy élek Mindent csak átvészelni, túlélni, kibírni? Folyton csak takarékon, sosem csúcsra járatva Mindig tartalékolva – mindig csak a cserepadon Mint aki folyton csak készül, bemelegít, edz * Alább adni Ettél, ittál, aludtál, öleltél – De sosem mérted magad a mindenséggel Az első kudarc után igen alacsonyra tett léc, Ami biztosítja a csekély, de biztos sikerértéket… * Ifjú titán (titán hasznát veszitek…) Kialudt benned az isteni szikra Nagy ígéret volt és nem váltotta be Egy csiszolatlan gyémánt volt és maradt * Ábrányi Emil Kiégett csillagok Hány csillag ég ki fönn a végtelenben, S hatalmas hévvel többé nem teremt! Elhűlt az élet édes forrósága, Nincs ott egyéb: sötétség, néma csend. Nem nyit virág, nem hangzik rajta dal. S mint a halottnak nincs lélegzete: Szellő se moccan. Minden éjbe hal. A bús rögöt örök fagy vonja be. De bár kiégve, bár megfagyva régen: A szomorú gömb ott bolyong az égen, Más, boldog, élő csillagok sorában, Mint egykoron, a hév s erő korában! Forog, forog, hurcolván azt a fényt, Amit hő napja hullájára hint. Forog, forog... Csak gördűl, csak kering, A mindenség élő-halottjaként!... Ó hány ember van, akiből kilobbant Mindaz, mi egykor alkotó elem, Hév, szenvedély volt! Minden oda van már: Lelkesedés, hit, eszmény, szerelem, Vágy és öröm... édes megindulás, Szent érzések túláradtán a könny, Szemünknek gyöngye!... S nincsen benne más, Csak változatlan, fásult, bús közöny, Unott, rideg kopárság, rémes űr!... És mégis él, mégis szünetlenűl Jár-kel, bolyong. Találkozol vele, Rád néz s nem csap meg a halál szele. A pezsgő létben – meg van fagyva bár – Mint önmagának temetője jár. Kivűl ragyog... belől örök setét. Hurcolja folyvást meghalt életét! * Pályatévesztő Botcsinálta doktorok Milyen doki kése alatt vagy? „Mert félt a vértől, s a szagtól, Nem lett ő orvos, csak doktor…!?” (Vagy annyira szórakozott professzor, Hogy ő kérdi: most műtünk vagy boncolunk?) * Judeokrisztián Idegen isten imádtatni!? Ha én zsidó vezető lennék, én is ilyen igéket adnék Jézus szájába, és küldenék egy Pált a tanítványok élére? "Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle." Mt 5,38-42 * Vagy-vagy? Nekem úgy is jó, Ha langyos a sör, akkor sem reklamálok, A másik meg alig várja, hogy a „pénzéért” Beleköthessen/belerúghasson a pincérbe stb. * Közteherviselés Jaj, néktek is törvénytudók! mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjotokkal sem illetitek azokat a terheket. (Lukács evangéliuma) * Rossz szomszéd Aki magas kőfallal veszi körül magát Aki feljelent, ha az utcára pakolják le a sódered Aki nappal alszik, de éjszaka végtelen tivornyába kezd Aki azon mesterkedik, hogyan mérgezze meg a kutyádat Akinek nincs csengője és úgy tesz, mint aki nagyothalló Aki nem veszi át a küldeményed – vagy olvassa leveled Aki a kerítésen át leskelődik, hallgatózik, majd pletykál Stb. * Gyorstermelők Te veszed, bérled a földet Te tudod, őseid mit izzadtak rajta Te műveled, veted, ápolod, locsolod Te figyeled aggódva, milyen az időjárás Te reménykedsz, hogy lesz mi enni télen Te fektettél be, hogy el tudd adni a termést És akkor jönnek egy nap/éjjel, s elvisznek mindent * A fa és a gyümölcse Rossz magot ültetsz, ki sem hajt A csemete nem akar gyökeret verni Megnő a fa, de nem hoz elég termést Terem a fa bőven, de mást, mint vártál Csak nagy sokára és kétévenként terem Nagyon fagyérzékeny – rosszkor rügyezik Mire beérne a termés, elpusztítják a kártevők Jön egy nagy vihar, jégeső és semmi nem marad Már éppen szüretelnél, amikor ellopják az egészet Betakarítod a termést, de nincs kinek jó áron eladni Stb. * Statisztika Kis hazugság, nagy hazugság és a statisztika Ma egy magyar lakás átlagosan két szoba összkomfort (igaz, hogy sokan ma is padon, híd alatt stb. aludtak…) * Kiölt kíváncsiság Akkor vagy már reménytelen eset, Amikor már nem mersz bátran bármit megkérdezni, Mert rettegsz: megütköznek vagy kinevetnek, kigúnyolnak Vagy megöregedett a lélek: már semmire nem csodálkozol rá * * Bujdosik egy árva madár bujdosik egy árva madár minden háztetőre leszáll mindig csak azt csirikolja nem leszünk egymásé soha milyen madár az a madár ki kertembe szólani jár csak szépen szól de le nem száll futok utána meg nem vár várj meg madár még megvárnál szíved rejtekébe zárnál mint drága kincset tartanál társadnak megmarasztanál hess ki madár a kertemből ne pusztíts ki mindenemből mindenből kipusztítottál kerti rózsám nélkül hagytál kesereg egy árva madár ki ott fenn a fellegen jár hát az olyan árva mint én hogy ne keseregne szegény te kismadár hogy tudsz élni mikor nem is tudsz beszélni ládd én mennyiket beszélek mégis rózsám nélkül élek http://www.youtube.com/watch?v=hnvi32kfYvM * * Balkezes Aki ügyetlen? Vagy akinek a bal keze a jobbik? De átszoktatták/hagyta magát átszoktatni, Vagy maga átszokott a másikra megfelelésből… * Kimazsolázó Isten dicséred a rózsa illatáért, De ha megszúr egy tüske, máris káromlod * Nem ön-azonos Másnak adod ki magad De nem tréfából vagy haszonszerzésből De úgy, hogy magad sem tudsz róla - holtodiglan * Szerencsepatkó A rész(letek)ben bújik el az ördög Egy rosszul bevert patkószeg miatt a patkó leesett, A patkó miatt a ló/lovas elbukott, emiatt csata veszett, A csata miatt az ország, a hazád odalett… * Szabotázs Rész és egész Ha tévedésből rossz helyre ütsz a kalapáccsal, Akkor rögtön szándékos szabotázsakció a vád, S ha így a gyárat, a termelést akartad tönkretenni, Akkor végső soron a Rendszer belső ellensége vagy… * Neked mindegy Birtokolni vagy bitorolni Törekedni vagy törtetni Elérteni vagy félreérteni A sportért vagy a sportból élni Ügyesnek lenni vagy ügyeskedni Érdekes ember vagy érdekember Barátkozás vagy bratyizás * Lemész kutyába? S minden emberi méltóság előtt hajbókolsz… Ha kutyaként viselkedsz, akkor úgy is bánnak veled (ha kunsztot mutatsz be, produkálod magad, lesz kaja) * Szereptévesztés Pl. amikor a bíró lenne a meccs főszereplője Vagy amikor a vasárnapi apuka nagypapát „játszik” Vagy mikor az anyának a lánya a legjobb barátnője… Vagy amikor a suszter nem marad a kaptafánál stb. * Félkarú óriás Van autó, de nincs motorja Van nagy ereje, de nincs esze Van sok esze, de nincs jó szíve Van tehetsége, de nincs szorgalma Lenne egy társaság, de nincsen lelke * Életbuhera Mindig csak jobb híján Mindig csak kénytelen-kelletlen Mindig csak átmeneti, szükségmegoldás stb. * Zsákbamacska Csak a gyermekszülés után derül ki, kit vettél el? A rangsorban életfogytiglan a második helyre kerülsz Rosszabb esetben még hátrább – nemcsak a gyerekeid, De hitvesed szülei, sőt akár barátnői is előtted vannak… * Kamu Életed díszletek között folyik, A ruhád is csak jelmez, arcod álarc, Viselkedésed felvett szerep, italod kamu * Guiness rekord Életed egyetlen megtartó célja, hogy valamilyen mérhető teljesítménnyel kirukkolhass? Kerül, amibe kerül, csak öt percig ún. híres ember lehess… * Teleológia Jó és rossz célok és eszközök Az eszközből célt-végcélt csinálni Azért éljünk, hogy együnk vagy fordítva? (vagy maga a kérdés sincs jól feltéve, Hisz maga az evés sem pusztán eszköz…) * Sem-sem Via activa – via contemplativa Nálad soha sincsen itt az ideje Sem a láblógatásnak, sem a tengerátúszásnak * Illúzió Illuzionista – szemfényvesztő Pozitív és negatív „látszatok” Nem csak a hamis illúziót rombolod le? Megtöröd pl. egy színházi előadás varázsát? * Róka-gólya vendégség Úgy tesz, mintha vendégségbe hívna, De csak azért, hogy te nála pofára essél, S a felkínált finomságokból egy falatot se ehess! Ő eközben adja az ártatlant, a vendégbarátot… * Optimalizálás Még nem jó, már nem jó - pont most nem jó A jéghideg szobát elviselhetetlenre ki- és felfűteni Az ételt nyersen hagyni vagy ragacsos péppé főzni A játékot belendülés előtt vagy soha nem abbahagyni * Tüdőgyúladásomról Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? Ágy-é, amelyben hánykolódom, Vagy a koporsó az szintén? Nem? Csónak ez, mely, jaj, a kétes Remény és biztos félelem S az élet és halál setétes Hullámjain lebeg velem. Fojtó szirokkóknak hevétől Asznak tüdőhólyagjaim, S a kriptáknak fagyos szelétől Borsódznak minden tagjaim. Szívem megett egy láthatatlan Kéznek nyila bélőve áll, S mellem csontboltján irgalmatlan Sarkával rúgdos két halál. Hová ütődöm a habokba? Haj! mely szörnyű hányattatás! Most a cupressusos partokba, Hol rémlet űl s jéghallgatás; Majd a túlsó part lejtőjébe, Honnan barátság szózatit Hallok a plátánok berkébe, S örömszerszámok hangzatit. Innen savanyú ázótjokkal Pusztás barlangok fojtanak; Amonnan kerti balzsamokkal Hígabb szellők újítanak. Fúlok, lehellek; fázom, gyúlok, Vagy egy kivégez már, vagy más, Ájúlok, érzek és ocsúlok: Haj! mely szörnyű hányattatás!... Ki vagy te, ki hószín leplekbe Felém mosolyogva közelítsz S a partról e szagos berekbe Áldott jobbodon felsegítsz? Te, főldi biztossa az égnek, Arany gyógyúlás! Te a nagy És bőlcs teremtő tehetségnek Halandó leánya! te vagy. Te illetéd rózsás újjoddal Mellyemnek rokkant bóltjait, S elindítád pillantásoddal Az élet dobbanásait. Már lelkem új phoenix módjára A lángok közzűl éledez; S gyengűl újjom pattanására Kis lantom újra zengedez. De te repűlsz? mind tűnnek, mennek Minő derűlés ez, nagy ég? Sándorffym űl ágyamnál... s ennek Köszönhetem, hogy élek még? Zendűlj, ekhózz, esti csendesség! A hálá engem dalra ránt. Telj bé, kettős szent kötelesség, Az orvos és barát eránt! Csokonai Vitéz Mihály
LAST_UPDATED2

Létrontás/romlás lexikon - I.

Írta: Jenő
2017. május 05. péntek, 06:39
Bölcs/balga, boldog/boldogtalan ember ABC Életminőségünk nem őrzése/javítása, de rontása Balga, gonosz állatorvosi lovak a földi poklukban Ami van, és ami sokkal rosszabb is volt/lehetne LÉTRONTÁS/ROMLÁS LEXIKON CSÍRÁK - I. Komjáthy Jenő ANTIKRISZTUS A tűz, a víz, a föld s a lég enyém. Ily úton lettem optimista. Oly bamba, félszeg és ügyetlen, Hogy elbámul az öreg isten! Így lett belőlem optimista. Hozsannát zeng nekem az újkor, Az eszme vaskos, kézzelfogható. Hát vesszen az, Ki elszédül forró lehelletétől. Az ég üres; ezt így találta Laplace Legyen a föld is minta-hízlaló, Az eget átkutattam s mit se lelt, Csak óriási űrt, a távcső. Jehova, akit imádnak A zsidók és vénasszonyok. A szentirás hazug, veszett könyv, Minden rossz tőle származik. Botor, kietlen s béna bölcsesége. Kopott és gyermekes minden sora. Az élvet hirdetem. Határtalan Legyen az ember üdve, mámora! Szinültig még az élet színbora, S bár nem jövök szamáron, Utamra is virágot hintenek. * Majomidomítás Pompásan mutattak És díszlépésben masíroztak a majmok, Csak akkor borult fel a rend, de akkor nagyon, Amikor valaki egy köteg banánt dobott közéjük. * Fejetlenség Kilövik a csicsás mundérban villogó vezetőt, S így hamar felbomlik és megfutamodik a sereg, Mely odáig csatarendben és elszántan nyomult előre Kiemelik, likvidálják a karizmatikus (lelki)pásztort És előbb-utóbb/rögtön szanaszét széled a nyája (Mindszenty/békepapok, Ecclesia militans/birkanyáj) * Damoklész kardja Alatt a legnagyobb nyugalommal Habos kávét inni, süteményt majszolgatni Miközben bármikor összedőlhet az épület Miközben minden percben kilakoltathatnak * Felmelegedés Az öreg zsidó fia odalép az apjához, és így szól: - Jó hírem van, megházasodom. Az apja erre így felel: - Na, ennek örülök, de holnap akkor hozd el a jegyesedet bemutatni! Másnap a fiú odaállít az apjához egy magához hasonló fiatalemberrel az oldalán. - Ő lenne az, Béla. Az öreg erre csak ennyit mond: - Béla?! Hát nem egy tipikus zsidó név. * Hivatástévesztés? Leereszkedik a remete a hegyről, bemegy a vendéglőbe s kér ételt-italt, s nőt... Nőt nem tudnak adni. Amikor sokadszorra ismétlődik a dolog, akkor kínjukban felajánlják neki a Bélát. - A Béla? De hát én nem vagyok olyan!! Legközelebb nagy szükségében alább adja, de kiköti, hogy ne tudjon róla senki. - Nem fog róla tudni más rajtunk kívül, csak még az a két ember, aki lefogja a Bélát, mert a Béla sem olyan. * Időablak Addig kellett volna ütnöd a vasat, Amíg az meleg, képlékeny volt Hiába ütöd most egyre hevesebben, Már csak a puha kezed deformálódik el * Álima Amit te imának gondolsz, Az isten zsarolása vagy egy piaci alku, S nem az Ő akaratának a tudakolása, Nem a szentlélekkel való betöltekezés vágya * Selejtező A halálraítéltet is gyógyítják, ha beteg, Neki is fedél van a feje felett, és kap jó vacsorát, Nem is beszélve az egyre komfortosabb börtönről - Csak a hajléktalan hulladékán lépnek át közömbösen * „Segítség” Jobban jártam volna, Ha nem segítettél volna, Minthogy – nagyon - rosszul segítettél És csupa jó szándékból kövezted utam a pokolba * Hajtány Semmi nem működik az országban, Csak a hátralékosok kilakoltatása, És a magánuzsorások behajtó mechanizmusai Ebbe az olajozott gépezetbe ritkán kerül porszem * Koholt vágy Az alkohol felkoholja a vágyad, S még gátlásod oldva bátrabbá is tesz, De mivel csökkenti a képességeidet, Nagy pofonba szaladsz bele * A mennyiség hatalma A hazugságokat propagálják, Hirdetik, suttogják és üvöltik Minden hullámhosszon és útszélen, Addig ismételve, míg mindenki elhiszi… * Téli álom Úgy akarsz örökké élni, Hogy testileg-lelkileg hibernálod magad, S jobb időkre és arra a hercegre vársz, Aki felébreszt Csipkerózsika álmodból? * Ál-piac Amit te állítasz elő és viszel a piacra, Az kőkemény és nem fair play versenyben van, Amit neked kell venni: áram, gáz, benzin stb. stb., Azt mesterséges monopolárakon kellene megvenned * Conditio sine qua non Elengedhetetlen feltétel… Régóta vándorolsz étlen-szomjan a sivatagban, De minden oázisban csak nyakkendőt árulnak, Mikor végre inni- és ennivalót is vehetnél, Nem mehetsz be: „Belépés csak nyakkendővel!” * Párosodás Megtalálja a zsák a foltját Az egymásnak hízelgés és bűneink bagatellizálása Kapcsolja össze egy ideig, ideig-óráig a dongákat hordóvá * Vaklármázó Aki így tud ideig-óráig a figyelem középpontjába kerülni, még ha a sok ismétlődés után nagy árat fizet: elveszíti a szavahihetőségét * Pechszéria Nem elég, hogy kicsit ittasan elnéztél egy jobbkezes utcát, És olyan szerencsétlen balesetet szenvedtél, Ami végzetes kimenetelű volt: családod odaveszett, De ráadásul még sittre is vágnak, tönkre is tesznek * Vendég a háznál 1. Csak akkor lenne igazán jó dolgod, Ha vendég lennél otthonodban/hazádban, Akkor még a fenekedet is kinyalnák, Nem győznének ajnározni, kedved keresni… 2. A közismert rádióműsor provokatív címe Ami a szülő-gyerek kapcsolatokról szól sok éve És itt a gyerek a „vendég”, mert kikerül a fészekből Előbb-utóbb… Manapság többnyire túl későn. Olykor soha… * Seggnyalás Emeld fel fejed, büszke nép… Magyar ember nem találja a helyét (nem érzi jól magát), ha nem szaros a szája!? Aki nagy dologra van hivatva, nagyon lent lehet… * Hígítás Te mindenkit a barátodnak nevezel, Aki nem viselkedik - nyíltan - ellenségesen veled Az is, aki ismerősként visszajelöl egy közösségi oldalon Ha bajban vagy, akkor bankhoz/pszichiáterhez fordulsz * Leuraló Ledominálod a társad, Atyáskodva szellemi kiskorúsítod - Majd gyötör a kétség: nem érdemelsz jobbat? * Massza Mass media Tanulástól elriasztva, gondolkodástól leszoktatva Igen könnyen manipulálható népességhez tartozol * Gyűlölet Gyűlik az ölet Ha gyűlölt ellenségedet is magaddal ránthatod, Akkor magad is inkább a biztos vesztedbe rohansz A bűnt gyűlöld, ne a bűnös embert – őt szeresd, segítsd * Megszokás Gúzsba köt a szigorú házirended, De elfelejted, hogy ezt egykor te hoztad létre, S fel sem merül a lehetősége, hogy változtass rajta * Álkeresztény A legkisebb sündisznó, aki jót akar a tesóknak, S azt kéri a tündértől, itt ázzanak-fázzanak vele * Marós Mint egy öreg, a hordától félrevonult hím, Aki időnként előjön, egy gyengét megmar, majd… * Hipokrita A képmutató legalább hódol az erény előtt, De mi van azzal, aki bűneivel nyíltan kérkedik? * Rivalizáltató Aki az édes/mostoha gyerekeit versenyezteti: Licitáljanak, hogy ki szereti őt jobban, legjobban * Érdemelv Aki csak azt és annyira szeret, Aki és amennyire azt kiérdemli * Szerénytelen Aki egy hétig volt Japánban, S máris egy könyvet akar írni róla Aki egy gyorstalpaló hittanfolyam után Már meg akarja reformálni a vallását * Ítélet Aki senkit sem ítél meg, És így nem is kíváncsi senki ítéletére Vagy aki folyton ítélkezik, az első benyomásra, A részletek ismerése, empatikus átgondolása nélkül * Kölcsönző Aki csak annak ad kölcsön, Aki biztos visszafizeti - zálogot is kér tőle Vagy annak, aki biztosan nem, s így övé a zálog (a háza, a felesége, a gyereke stb.) * Előszeretet Az idegen az első Kívülállónak lágyszívű, de igazából, közelebbről, belül állónak kemény, kő * Versenyeztető Szereted a feleséged, És ezt minden nap érezteted is vele, És azt is, hogy az előzőt meg se közelítheti * Önkárhoztató Akinek az teszi pokollá az életét, Hogy már csak ő nem tud saját magának megbocsátani Pedig ezt már minden érintett megtette, sőt: Isten maga is * Spiritus rector Az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó: Bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó * Kárhoztató lélek Még bocsánatkérés után sem tud úgy tenni, Mintha mi sem történt volna - örökké hánytorgató * Lefizető A fizető „Főúr” „Mindenki a vendégem!” Így akarsz bevágódni, „barátokat” szerezni * Meskete Aki felnőttként már nem veszik komolyan a mesét, Vagy aki még akkor is szó szerint érti: jó/rossz ember * Életmentő Aki csak magát menti az égő házból, gyerekét nem, Vagy aki mindent mentene, s így végül maga is odavész * Bagzó A túlfűtött/a skalpvadász Az életcélpótló tomboló vad, majd lefáradt csömörös szexualitás * Megfordító Az eszközből célt csinálsz A szerelmet isteníted, misztifikálod: Megváltó * Haláltánc Házaspárbajozás Az élettársak inkább haláltársak Egymást felemésztő, kinyuvasztó játszmák sora * Idézőjeles ember Egy posztmodern prototípus Aki képletesen csak idézőjelekben beszél: Vagy más szavait mondja, vagy mindig ironizál * Pató Pál úr, Aki nem kapkodja el – sőt: addig halogat, míg… * Helyett Tettek helyett tettetés Csinálás helyett csináltatás Nevetés helyett csak nevettetés Nemzés helyett gyerekcsináltatás… * Lélekhalász A személyválogató hittérítő - csak „tiszta és rendes” középosztálybeliek közé megy Vagy már eleve egy kis, halakkal teli vödörben halászgat… * Ha… Feltételes segítő Aki idegennek, pláne ellenségnek nem segít, Csak ha az leteszi pártja/gyülekezete hűségesküjét * Maximalista Ha úgy érzed/véled, nem lehetsz teljesen jó, Akkor legalább a rosszban legyél az: sátánizmus Mindegy miben, csak abban akkor a legjobb legyél… * Világcsavargó Aki, mint egy vándorcirkuszos Mindig új helyen, körben lép fel, hogy ott megcsodálják Amíg hat az újdonság varázsa – a három napos „csodák”… * Se neki, se senkinek Dögöljön meg a szomszéd tehene is Ha már te elrontottad a pár- és pályaválasztásod, Akkor „bebizonyítod”, hogy ez mindenkinél így van * Bizalom-mérték Te tényleg csak Istenben bízol - emberben nem: Nincs is olyan, akinek sokáig hátat mernél fordítani Vagy a kulcsot a lábtörlő alatt hagyod – ki is írod… * Összbenyomás Divatficsúr – szakadt, csámpás Aki pazarlásnak, fölösleges luxusnak ítéli, Hogy váltogassa a ruháit, s legyen váltócipője * Jótálló Nem állok jót magamért Nem állok jót teérted sem Nem álok jót a munkámért * Az öreg frontharcos Aki a régi szép emlékekkel naponta újrafényezi magát Arra „emlékszik”, ami vágyálmai szerint történt volna… * Apróság Aki csak mellékes részletkérdésnek tartja, Hogy egész nap egy kavics, egy tüske van cipőjében * Alkalmatlan Vezető pozíciód akarod, s meg is tartanád, De mimózaként reagálsz bármilyen kritikára. Mindig foci játékvezető szerettél volna lenni, De hisztérikus dührohamot kapsz egy beszólástól… * Nincs ingyen Nem fizeted/sokallod az árat? A nagyobb szabadságot akarod és élvezed, De a vele járó növekvő felelősséget már hárítanád * Zrika Aki focizik és nem bírja a zrikát, ugratást És aki minden jópofa ugratásra óriásit ugrik És begurul – dühbe gurul… * Illúzió Illuzionista – szemfényvesztő Pozitív és negatív „látszatok” Csak a hamis illúziót rombold le Illúzióromboló kulisszatitkok nyitja „Illúzió a szerelem” – illúzió a boldogság? * Unalom Sőt dögunalom A fertőző ásítás Megunt ócskaságok Megunt, eldobott szerető Unaloműzés gyanánt játszó Megunhatatlan remekművek Jaj, csak unalmas ember ne légy… Stb. * Egykezes Az ügyesebb kezedet hátrakötik És csak a sutábbal csinálhatsz bármit Az öltözködéstől az íráson át a mosakodásig Mintha a „jobb kezed” éppen béna/törött lenne Stb. * Egykézés Egy gyerek nem gyerek Van is gyerek, meg nincs is Ha ez az egy meghal, kihal a család Egyet lehetetlen nem elkényeztetni Egynek megadni mindent – csak tesót nem Stb.
LAST_UPDATED2

A ROMLÁS KÖNYVE - 4.

Írta: Jenő
2014. december 05. péntek, 21:19
RONTÁS ÉS ROMLÁS KÖNYV ROSSZ ABC – Életminőség vizsgálat Szabad ötletek laza jegyzéke - XXI. sz. 4. Amott kerekedik egy fekete felhő, Abban kerekedik egy fekete holló. Szállj le, holló, szállj le, hogy igyál egy cseppet, Hogy igyál egy cseppet, hadd üzenjek tölled! 2. Apámnak, anyámnak, jegybeli mátkámnak. Ha kérdik, hogy vagyok, mondjad, hogy rab vagyok, A török császárnál térdig vasban vagyok. 3. Megunta két lábom márványkövet nyomni, Megunta két kezem hirharangot huzni. Megunta két fülem zöld erdő zúgását, Megunta két szemem vad lány vigyázását. * Börtönben raboskodó Eltávolítanak a szeretteidtől Nem vagy alig adhatsz hírt magadról Ha bezárul a cella, bármi megtörténhet Katonás rend és nyelv – egyen rabruha Nincs intimszféra, a fenekedbe is benéznek Ha akarsz, se lehetsz teljesen egyedül A legkisebb vétségért magánzárka/sötét~ A kék eget se látod, csak a szürke falat, rácsot Stb. * Egy nap, egy hét dínom-dánom Egy év, egy élet szánom-bánom * Karrier Mert félt a vértől, s a szagtól, Nem lett ő orvos, csak doktor… (isten ments, hogy kezeibe kerülj) * Meghívás Ha jöttök, lesztek, Ha hoztok, esztek * Fába szorult féreg A juhászok készítettek a juhokat elragadó farkasok ellen olyan csapdát, ami fából készült hasítva és a farkas amikor a húst ki akarta venni, beleszorult és keservesen üvöltött. Azért is csinálták, hogy az üvöltés a többi farkast is elriassza… * Elaprózod erőidet Túl sok frontot nyitsz meg * Kimegyek a zöld erdőbe, S baltát veszek a kezembe, S belevágom egy nagy fába, Hadd szakadjon rám az ága. Ezt az árvát ne bántsátok, Tiszta szívből sajnáljátok! Kinek nincsen pártfogója, Még a szél is jobban fújja. Édesanyám sok szép szava, Kit hallgattam, kit nem soha, Meghallgatnám, de nem mondja, Mert a fekete föld nyomja. * Prostitúció Amikor oly sok minden kínál a reklám, És nincs a kísértésektől védő istenhited, Akkor vagy szerencsétlen lúzernek érzed magad, Hisz még az álláshoz jutók is filléreket kapnak, Vagy pedig egy könnyebb utat választasz, Amit persze csak ideiglenesnek gondolsz, S úgy véled, ép lélekkel kerülsz ki belőle… * Ha egy férfit börtönbe zárnak, Akkor nemcsak téged, de családod is büntetik Elveszítik a családfenntartót, a rájuk keresőt, A gyerekek az apjukat, a nő a férjét, élettársát, Maga a család is stigmatizálódik, „priuszos” lesz, Könnyen széteshet, teljesen elszegényedhet, Vagy a nem legális utakra tévedhet… * Bűntények az iskolában Kiölik a gyerekekből a kíváncsiságot, Minden új felfedezésének a hajtóerejét, Mert csak a leckefelmondást díjazzák, Vagy ha a tanár alá kérdezel – Ha zavarba hozod, véged… * Reakciók az elnyomásra Az egyik birkaként tűri, hogy naponta kifosszák, A másik meg másoknak lesz bőven termő diófája, Magát beáldozva másnak kaparja ki a gesztenyét… * A forradalom felfalja gyermekeit * Utóhatás Ha sokáig bolti szarka voltál, S csak egy lebukás miatt hagytad abba, Hiába, hogy többet már egy gyufát sem emelsz el, Még sokáig nem tudsz természetesen viselkedni, Pl. tüntetően jelzed: nincs rossz szándékod… * Az ártatlanság elvesztése Amióta tudod, hogy van pedofil felnőtt, Már nem mersz ismeretlen kisgyerekre mosolyogni, Pláne nem hozzá közeledni, vele kontaktusba lépni… * Hiperaktív Ha nem vagy hajlandó Az elemi iskolában egész nap csendben ülni, Akkor elküldenek vizsgálatra a pszichológushoz… * Hiperaktív Sajtkukac van a fenekében Egy percig nem tud nyugton ülni a fenekén * Papucs Az utolsó szó joga A férj fenntartja magának a zárómondatot: „Igenis drágám!” – „Azonnal!” – „Értettem!” * Üvöltözés Mindenki egyszerre beszél, Mindenki próbálja a másikat túlkiabálni, S az „győz”, aki nem reked be, s tovább bírja * Diszharmónia Mindenki profi zenész a karban, De vagy másként hangolja hangszerét, Vagy mindenki épen mást játszik, Vagy nem figyel a karmesterre, Vagy rosszul vezényelnek… * Biciklitolvaj Nagyon nehezen kaptál munkát, Amihez kölcsönből venni kell egy bicajt, Amit viszont az első nap ellopnak tőled, Mire végszükségben te is elemelsz egyet, Amivel rögtön lebuksz, és meghurcolnak, A kisgyereked előtt megszégyenítenek * Szükséghelyzet Kis és nagydolog Nincs a közelben vécé Megbírságol a parkőr, ha… A vécé: undorító, hányingerkeltő Nem tudod/szabad bezárni az ajtót Nem tudod lehúzni és nincs papír se Hasmenésed van, de sorba kell állni Stb. * Megtörténhet Nem akarsz védelmi pénzt fizetni, Éjjel rád támadnak, s te embert ölsz, A bíróság nem tartja jogos önvédelemnek, S bezárnak a banda tagjaival egy cellába, S csak évek múltán „derül ki” ártatlanságod… * Gazságszolgáltatás Ki akarnak kapcsolni a közéletből, Ezért megvesznek egy szobalányt, Aki könnyek között adja elő a mesét: Leteperted és durván megerőszakoltad. A pártos bíróság előtt minden szava készpénz! * Áldozat/tettes Téged erőszakoltak meg, S mégis valahogy neked lett erkölcsi priuszod * Csődgondnok Elfogadják a magáncsőd bejelentésed, De ezzel csőstül jönnek rád az új terhek, Hisz egy új teljhatalmú főnök jön nyakatokra, Aki a legkisebb kiadást is megtilthatja, És nagyon szorosra huzatja a nadrágszíjat… * Gondűző borocska Egy ideig-óráig elűzi, de az később csapatostul jön vissza (a sok bort is ki kell fizetni, sokan potyáztak a te rovásodra, részegen hazafelé balesetet okoztál, és otthon meg rátámadsz az asszonyra, ahol éppen ezzel és most betelik a pohár!) * Hiányzó hős Mindenki a másikra vár, Hátha valaki más majd lerántja a törököt, Hogy az ne tűzhesse ki a zászlót a vár fokára * 1. Ha mëghalok, mëghagyom, Lëján lëgyën a papom, Lëján lëgyën a papom, Mënyecske a rëktorom. 2. Ha te tudnád, amit én, Tës sirnál, nëmcsak én. Keservesebben, mind én, Nananana... * Átlagosan mindenki eszik, De az egyik nagykanállal, A másik meg éhezik, s elpatkol… * Átlag Egy hétig az önkínzásig fogyókúrázik, majd torkos csütörtököt tart, és fulladásig bezabál… * Az egyik túlérzékeny, a másik tompa Mint amikor a riasztó egy légyre is beindul, Vagy a másik véglet, amikor a betörésre sem… * Jó tett helyébe jót várj Ha azonnal nem kapsz hálát, Akkor soha többé nem teszel jót, Nem fogsz önzetlenül segíteni… * Fordítva A saját csapattársaidat kicselezed, Az ellenfél játékosai könnyen olvassák, Hogy milyen lépésre készülődsz… * Súlycsoport Olyan gyenge ellenfelet választasz, hogy biztos legyen a gólzáporos siker, mitsem törődbe a győzelem sportértékével (sekély e kéj) * Minden feladatod úgy fogod fel, Mintha külső, idegen erők parancsa lenne, S így azon vagy, hogy lehetne elszabotálni azt… * A nyomor miatt Beszűkül a tudatod, Letargiában vergődsz, Maximum a sült galambot várod * Embere válogatja * Későn érő típusok És akinek soha nem nő be a feje lágy Mesterségesen kinyújtott „ifjúkorral” infantilizálva * Isten, haza, család Ha felborítod a sorrendet… A hazád nem véded, Elveszik, lerombolják a házad. Ha nem tiszteled a Jóistent, Elneveled-elveszíted gyerekeidet… * Amerikai párbaj Két személynek kölcsönös megegyezése az iránt, hogy előre meghatározott módon a sorstól tétessék függővé, hogy melyikük váljék öngyilkossá. A felek között vívandó harc hiányánál fogva nem vonható a párbaj, párviadal fogalma alá, de viszont a szándékos emberölés fogalma alá sem. A magyar btkv. azért önálló büntetendő cselekménnyé tette s a büntetés abban az esetben, ha az egyik fél az öngyilkosságot megkísérelte, s életben marad, mindkét félre öt évig terjedhető államfogház, ha meghal, az életben maradóra öt évtől tízig terjedhető államfogház. (Pallas Nagylexikon) * Istenkísértés Orosz rulettet játszol * Megvert Isten ostorával, Az anyósom lëjányával Jaj, Istenem mért vertél mëg, Mer én azt nem érdemlettem, tyuhajja! * Percemberkék dáridója * Kétélű Nem használsz kést, mert megvághat Nem keresel barátot, mert elárulhat (és ő ezután nagyon sokat tud ártani) * Páncélingben Nem nyílsz meg, mert sebezhető leszel… Inkább ne tudjanak rólad semmi közelebbit! Lemondasz kortársaid segítő jótanácsairól… * Kommunikáció Amíg kicsi a baj, Azt teszed közhírre, hogy minden jól van, Amikor meg már nagy és jóvátehetetlen, Akkor meg csak magadat nem okolod… * Végrendelet nélkül Hálni jár belé a lélek Az utolsókar rúgod/rúgják beléd * A Napba nézel, pedig látni vágysz * Mario és a varázsló Nem ismered magad, Pedig nagyon hipnábilis vagy, S ezt felismerve más ki is használja (csúnya dolgok elkövetésére vesz rá) * Öncélú Egyénieskedő vagy - Nem a csapat érdekét tekinted, A magad örömére cselezgetsz, Amikor éppen passzolnod kéne… * Szabad préda Már nem védett vad Megadták rá a kilövési engedélyt * Kockázat nélkül üzletelni Úgy szeretne nyerni, hogy ne veszthessen Szimulálják a piaci versenyt, a pályáztatást, De már előre borítékolva van a nyertes… * Az egyik ember nem tud/szeret NEM-et mondani, egy kérést elutasítani, A másik meg ezt a végletekig kihasználja * Egy rossz tanár miatt utálod a matekot Egy pedofil pap miatt nem hiszel Istenben A mosdóvízzel együtt a gyereket is kiöntöd * Praktikus Mint egy programozott biorobot Célratörően végrehajtod az utasításokat, És nem hagy időt, nem adsz alkalmat arra, Hogy az egésznek az értelmén elgondolkozz… * Ragad Ragad a nyelved, a szád Összeragadnak az ujjaid Ragad a ruhád, és amihez hozzáérsz És ragad az enyves kezed… * Ha törik, ha szakad, De téged senki nem tántoríthat el, Mert közvetlenül isten adta a parancsot – A végén törik is, szakad is, És te csak tántorogsz… * Egy egész élet És a mindennapi étel A szigorú diétás nővér előírásai szerint * Mintha élne Úgy él, mintha már halott lenne, De akinek még nem szabad a halálhírét tudatni (időnként arrébb tolják a székét, bekapcsolják a tévét) * Nyakleves Nem a szádba, de nyakadba ömlik/öntik (és nincs senki, aki ezt forrón szeretné…) * Ahogy esik, úgy puffan – Ezen az alapon sodródsz az eseményekkel, Vagy épp ellenkezőleg, megkomponálod napjaid, S életművészként legkisebb gondod is nagyobb, Mint a nap kötelességének teljesítése * 1. Kicsi madár, hogy tudsz élni, Mikor nem tudsz beszélgetni? Mer én tudok jól beszélni, S mégis alig tudok élni. 2. Kicsiny madár, jaj de fënn jársz, Mi jaz oka, alább nem szállsz? Alább szállnék, de nem merëk, Sok az irigy, s attól félëk. 3. Én Istenëm, mi az oka, Nincs szërëncsém sëmmi jóba? Van a rosszba, nincs a jóba, Van a mindënnapi búba. * Cél vagy dolog Neki céljai vannak, Így dolgavégezetlenül teng-leng, Vagy éppen ráhajt, ha újabb célt talál… * Céltévesztő Arra törekszik, ami csak ajándék lehet Rangokra, címekre, elismerésre, első helyre stb. * Kihűlés Kihűlt a leves Kihűlt a kályha Kihűlt a lakásod Kihűlt a szerelmed Kihűlt a tested-véred Kihűlt az egész nagyvilág * A víz az úr Árvíz vagy aszály Özönvíz – sivatagok A sós tengeren szomjan halni Minden nedves és penészedik Vízbe fojtva – vízbe fulladni Hajótörést szenvedni Vihar a tengeren Stb. * Utólag Utólag mindig okos vagy A lépcsőházban már tudod… Utólag „tippeled meg” az eredményt * Faragatlan Nem volt gyerekszobája, És később is csak a kosz ragadt rá * Biztos, ami biztos Mindent túlbiztosító, A lakáson belül is mindet elzáró (egy nadrághoz egy derékszíj + gatyatartó) * Biztosra megy A fürdőkádban, halas vödörben horgászik * Mindenre biztosítást kötsz, És így teljesen biztonságban érzed magad… Csak az első balesetnél derül ki: hiú ábránd, Mert nem alaposan olvastad el az apróbetűket, És nincs pénzed elég jó ügyvédet fogadni… (pedig nyomorék lettél, vagy elégett a házad) * Beinvitálod otthonodba, Esetleg meg is vendégeled, S visszavárod a tolvajt, a rablót * Soha ennyi jóakaród nem volt Akik ismeretlenül hívogatnak szűrővizsgálatra (ami persze ingyenes, sőt ajándékot is ígérnek…) * Illemtudó rablógyilkos, illemtudatlan, neveletlen életmentő * Minél nagyobb a hatalmad, Annál nagyobb bűnöket követ(het)sz el, És mégis, vagy talán pont épp ezért, Annál kevésbé vonnak felelősségre * A munka azon emberek menedéke, akiknek nincs jobb dolguk, a szorgoskodás minden ocsmányság gyökere. Oscar Wilde * Sztálin is nagy is munkabírásáról volt ismert (a jók meg okoskodva halasztják tetteiket) * Aki arra büszke, Amit inkább szégyellnie kellene: A szenvedélybeteg munkaalkoholista * Kéjjel élő dúsgazdagnak veszedelmét, Szentírásból hallottátok temetését, A pokolba sok kínokban Halljátok most kesergését. Jobb lett volna kiskoromban hej engemet, Kis séllyibe tették volna testecskémet, Álnok dajkám mért nem metszetted Meg akkor a gégémet. Vajha lennék még köztetek én lakásom, Jaj nem szánnám titőletek megválásom, Mert jobb volna bőriszákkal Tarisznyával koldulásom
LAST_UPDATED2

További cikkeink...

<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

Keresés

A legújabb

A honlapfőnök ajánlatai

Magyar anyanyelv

Magyarok

SZERELEM

Oly korban élsz

Amnézia ellen

ZSIDÓKÉRDÉS

Életegész

EUGÉNIUSZ

Életminőség Jenciklopédia

JENŐ KÖNYVE

ÉLETMINŐSÉGÜNK- RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ