Payday Loans

Keresés

A legújabb

LÁTTAM, HALLOTTAM, OLVASTAM - ÉS AJÁNLOM MÁSOKNAK

az n kis falum

22062


olvaso francia no

varzsfuvola vaskakas

tunderlaki lanyok



A próféta Wagner varázsa PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2013. június 16. vasárnap, 06:53

wagner2

Csáth Géza


Ez a rész a szerző Wagner-képét kísérli meg rekonstruálni; az elhangzó szöveg az alábbiak részleteiből áll össze:
Modern muzsika – tanulmány (Magyar Szemle, 1906. augusztus 5.)
Wagner lírája – tanulmány (Világ, 1912. május 23.)
Wagner – esszé (a Zeneszerzőportrék sorozatból, első sajtómegjelenésének idejét nem tudjuk)
Tristan és Isolde – hangversenykritika (Budapesti Napló, 1906. október 18.)
A zenéről – tanulmány (Népszava, 1907. december 25.)


*


Tarnóczy Szabolcs: A próféta Wagner varázsa - Bevezető: Az emberiség megváltásszomja

 

Születésük 200. és Wagner halálának 130. évfordulója kapcsán, egy ízben már megemlékeztünk róla és Giuseppe Verdiről, a két romantikus zeneszerző-óriás munkásságáról. Wagner azonban ezen túlmenően a kultúrtörténet egyik legsokoldalúbb, zseniális polihisztora is volt: író, újságíró, képzőművész, rendező, zongorista, karmester, díszlet- és jelmeztervező, hangszerfeltaláló; de mindenekelőtt: zeneszerző, költő, (összes zenedrámája szövegét természetesen maga írta), mi több: vallásfilozófus és látnok próféta. Mint korábban utaltunk rá, voltaképpen minden művében az emberiség megváltásának titkát kutatta, más-más speciális szempont szerint.

A legtöbb ősi vallási vagy filozófiai rendszer, archetipikus módon feltételez egy aranykort az idők kezdetén (Édenkert, Atlantisz, Avalon, Grál), melyben az ember még boldog, organikus egységben létezett az őt körülvevő világgal és az őt teremtő isteni erőkkel. Aztán egyszerre valamiféle drámai esemény történt, szembefordulás, tradícióhasadás, lázadás a mennyei rend ellen (ősbűn), s az emberiség története alapvetően megváltozott, átkokkal terhessé vált: halál, szenvedés, betegségek, csapások, gyűlölködés, félelem, bizalmatlanság, kétségbe esés uralkodik el a földön, a történelemben. (Nálunk hasonló jelenség lehetett a „turáni átok”. Ahogyan Vona Gábor fejtegette egy tanulmányában: Szembe került egymással az ősturáni hagyomány és az újkeresztény hagyomány.) Azonban a végzetes fordulat után érvényben marad, s jelen van az aranykor visszatérésének, a „szebb jövőnek” reménye is: erről tanítanak és jövendölnek az isteni küldetésre kiválasztott mennyei próféták. A megváltás azonban önfeláldozó küzdelemmel és fájdalmas lemondásokkal, áldozatokkal jár mindenki számára. (E gondolatkör nemcsak Wagnert foglalkoztatta, hanem sok más nagy romantikus művészt. Erről elmélkedik Dante az Isteni színjátékban, Goethe a Faustban vagy Madách Az ember tragédiájában, hogy csak pár közismert művet említsünk.)
Tizenkét éves korom körül, e műveket először kézbe véve, lenyűgözött a lét végső értelmének sorsdöntő problémája, és ezen keresztül váltam már gyerekfejjel Wagner-rajongóvá. Nem akarom kritizálni a „mai fiatalokat”: részben nem tehetnek róla, hogy nekik már senki nem adta át örökségként e kulturális javakat. Másrészt rajongásomért már engem is anno különc bolondnak tartott korosztályom. Mégis a mai napig hiszek benne, hogy az igazi értékekhez a nyitott gyermeki szívek mindig vissza tudnak és fognak találni. Ma már teljesen világos számomra, hogy azok, akik azt állítják, hogy nem szeretik Wagner zenéjét, voltaképpen nem is ismerik azt. Éppen azért írom e tanulmányt, mert látok reményt rá, hogy ha a mai ifjak valóban megismerik a wagneri zenedrámák történetének mélyebb értelmét, akkor felébred bennük a kíváncsiság: hallgatni, érteni és szeretni kezdik e zenét, és nekik is erőt adhat majd végtelen gazdagsága. (A balliberális korszellem által átitatott operaismertetők annyira laposak, felületesek és bárgyúak, hogy teljességgel alkalmatlanok e feladatra! A gyerekek zenei nevelését pedig már kezdetben azzal törik kerékbe, hogy az operákat a Niebelungok vagy Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliskája helyett Mozart Varázsfuvolájának segítségével akarják megszerettetni velük. Pedig utóbbi szövegírójának, a szabadkőműves Schickanedernek kissé bárgyú történetéből valószínűleg egy mukkot sem fognak megérteni, ezért egy életre elidegenednek az operák világától.)
Wagner 11 érett zenedrámája foglalkozik a megváltás titkának keresésével, az első 6 mű létünk rész-területein kutatja ugyanazt, amit a második 5 grandiózus világtörténelmi szintézis bemutatásával. A Rienzi az egyén és a közösség-, a Bolygó hollandi, a Lohengrin, valamint a Trisztán és Izolda a nő és a férfi-, a Tannhäuser a szerelem és a szexualitás-, A nürnbergi Mesterdalnokok pedig a múlt és a jövő viszonyának szempontjából elemzi az ember megváltásának lehetőségét.
A Niebelung Tetralógia (avagy Trilógia előjátékkal, és véleményem szerint kvázi „utójátékként” a Parsifal) a kezdet és a vég között fogalmazza meg az egyetemes létezés értelmét. (Mivel a bornírt zeneesztéták többsége annyit sem ért a filozófiához vagy a teológiához, mint hajdú a harangöntéshez, nem csoda, ha nem ismerik fel, hogy Wagner hattyúdala, a Parsifal szorosan kapcsolódik a Nibelung Tetralógiához! Utóbbi ugyan a világ pusztulásával zárul, de a finálé zenéje egyértelműen elárulja, hogy hamvaiból új világ, parsifali szebb jövő születik, s vissza fog térni az aranykor. Érdekes, hogy Nietzsche, az egyébként zseniális gondolkodó sem értette meg Wagner filozófiáját. Kezdetben rajongott a komponistáért, mert azt hitte, hogy a germán, heroikus voluntarizmust hirdeti. Aztán a Parsifalt megismerve, nagyot csalódott, és kiábrándult egykori barátjából. Keserűen írta neki: „Végül mindnyájan leborultok a kereszt alatt!” Csakhogy Wagner nem a Nietzsche által megtagadott kereszténységet éltette a Parsifalban, hanem Isten szeretetének megnyilvánulását Krisztusban! És ez nem ugyanaz, óriási a különbség.)
Wagner tisztában volt a zsidóság negatív világtörténelmi szerepével, de a problémák megoldását nem az ellenük folytatott fizikális harcban, hanem bűnös énünk önfeláldozás általi metamorfózisában, megistenülésében, vagyis a szellemi harcban és felemelkedésben látta. A zsidók azzal vádolják Wagnert, hogy antiszemita eszméivel előkészítette a terepet, kései rajongó utódjának, Hitlernek. Ez nemcsak azért nagy szamárság, mert senki sem tehet arról, ha félreértik, de azért is, mert a Führer (mint már Nietzsche is) – minden egyéb erénye ellenére – épp az erkölcsi lényeget tekintve látta a zsidókérdést Wagnerrel ellentétesen. Nietzsche és Hitler azt gondolták, hogy a germán mitológia (Nibelung-eposz, Edda stb.) tematikája Wágnernél a hősi germán múlt dicsőítését szolgálja. Valójában azonban ez csak eszköz volt a szerző kezében, hogy igazolja: az alattomos ármány képes ideiglenesen maga alá gyűrni még a legtisztább erőket is. Megváltást, feltámadást, örök isteni életet csak az erkölcsi felsőbbrendűség jelenthet!
Mind a mai napig tartó tradíció, hogy Izraelben bojkottálják a nyíltan antiszemita Wagner zenéjét. Daniel Barenboim, a zsidó zongorista és karmester elkeseredetten harcolt Wagner zenéjének ottani előadásaiért, de hiába érvelt azzal, hogy a mester antiszemita nézeteinek nincs köze zenéjének művészi minőségéhez; a metszettek nem engedtek a negyvennyolcból, dühükben, (és szokásukhoz híven) még az egyébként szakmailag kiváló fajzatukat is leantiszemitázták.
(Wagner nem 5, hanem 7 /az isteni teljesség száma!/ műben szerette volna összefoglalni világtörténelmi életfilozófiáját, de az utolsó kettő, halála miatt sajnos csak terv maradhatott. A Parsifal után írni akart még egy „Győztesek” című buddhista, valamint egy „A názáreti Jézus” című őskeresztény zenedrámát. Zseniális tisztánlátással felfedezve, hogy Jézus és Buddha sok tekintetben ugyanarról tanított, csak a megfogalmazásuknak külső, formai elemei különböztek.)
Wagner nemcsak az egyetemes világromlással, s annak okaival volt tisztában, hanem meg is találta az egyetlen lehetséges vallásfilozófiai kiutat, mellyel még elkerülhető lehetett volna a teljes összeomlás. Tudatos prófétai szerepe tehát abban rejlik, hogy műveiben megkísérli hallgatóit együttgondolkodásra, önvizsgálatra és megtérésre bírni; hogy a magunkfajták együtt építhessük fel egy lehetséges szebb jövő alapjait.
Az autodidakta Wagner a zenetörténet legradikálisabb formai újítói között foglal helyet. Az eszmei mondanivaló komplex művészi közvetítését kísérli meg: az általa „összművészetnek” (Gesamtkunstwerk) nevezett zenedrámai műfajban minden az eszmei tartalmat szolgálja: zene, szöveg, színpadkép, jelmez, mozgás. Muzsikájáról az a hamis közhely terjedt el, hogy patetikus és túlságosan harsogó. Ez az előítélet természetesen csupán nem értő ellenségeinek rágalmán alapul. Zenéje valójában rendkívül sokoldalú, a korábbi zenei stílusokból is számos tradicionális elemet felhasznál, ugyanakkor képes a legfinomabb, lírai, szinte már impresszionista pasztellszínek kikeverésére is. Egyidejűleg azonban – amennyiben ezt a mondanivaló „démon-kritikus” karaktere megkívánja – megelőlegezi a XX. század elidegenedett brutalitását. Wagnernél mindez nem öncélú esztétikai élvezet szolgáltatása, hanem a filozófiai és irodalmi tartalom expresszív és szuggesztív, drámai kifejezőeszköze. Hogy filozófiai szimbolikájában segítse eligazodásunkat, bevezeti sajátos vezérmotívum-technikáját, mellyel az érteni akarók számára sokat segít a művek értelmezésében. Sajátos, karakterisztikus témája van az egyes személyeknek, történéseknek, jelenségeknek, gondolatoknak, eszméknek, sőt még a szimbolikus jelentőségű tárgyaknak is. (Például saját témája van a főhős kardjának, mely nemcsak akkor hangzik fel, ha egy szereplő e kardot használja, de akkor is, ha valaki csak róla beszél, vagy csak rá gondol.)
A cselekmény – epikus karaktere ellenére – egyszerű és érthető. Hosszú kirándulásokon, órákon át meséltem kisiskolásoknak, és teljesen lekötötte figyelmüket; csodálattal fogadták be a mese gazdag varázsát. (Saját gyermekeimmel felvonásonként néztük végig a művet, előzőleg a szerepeket magunk közt felosztva olvastuk végig a szövegkönyvet, s egy életre szóló élményt szerezhettek ezzel. Nagycsaládok számára remek módszer lehet, mindenkinek melegen ajánlom!) Aki ilyen forrásból táplálkozik, ezen a kultúrán nő fel, az bizonyosan mélyebb dimenziókban érti múltunk és jelenünk tragikumát és jövőnk heroikus reménységét.
Szeretném tehát bemutatni az utolsó 5 wagneri zenedrámán keresztül, hogy szerzőnk prófétai filozófiája milyen mély rokonságot mutat a mi nemzeti radikális gondolkozásunkkal, világszemléletünkkel és megváltói programunkkal. (A téma nem lesz ismeretlen azok számára, akik olvasták könyv alakban, vagy látták filmen A gyűrűk urát. Igényes alkotások ugyanis mindig előszeretettel fordulnak az ősi tiszta forrásokhoz.) Legközelebb tehát megismerkedünk majd az első zenedrámával, az őskezdettel, a „Rajna kincsével”.
(Folytatjuk)
Tarnóczy Szabolcs - Kuruc.info


További részletek: http://kuruc.info/r/9/112443/#ixzz2WM7QhbWe
LAST_UPDATED2
 
Retúr PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2011. június 09. csütörtök, 06:28

Következő

Vetítik:

DUNA TELEVÍZIÓ: Csütörtök (Február 27.) 21:40 Nagyothalló
DUNA WORLD: Szombat (Március 1.) 2:45 Nagyothalló


Retúr
magyar filmdráma, 85 perc, 1996

rendező: Palásthy György
forgatókönyvíró: Palásthy György
zeneszerző: Hollós Máté
operatőr: Illés György
vágó: Losonci Teri

szereplő(k):
Lohinszky Loránd (Lukács)
Agárdy Gábor (Károlyi)
Sinkovits Imre (Tanár)
Bárdy György (Bozsó)
Gera Zoltán (Nagypapa)
Lázár Kati (Rózsi)
Kibédi Ervin (Szikszai)


Ez a film megrendelhető DVD formátumban.


"Hetven év felett, nyugdíjasként legfeljebb a MÁV gondol az emberre - például ingyen utazási lehetőséget ad neki. A filmbeli öt vagány ki is használja: este beszállnak egy jó messzire szaladó személybe és reggel - újra Pesten - kiszállnak belőle. Nem mindegyikük hajléktalan, de ha már olyan jól összejöttek, legalább elütik az időt - traccspartival, életük történetének elmesélésével. Az, hogy egyszer csak vége lett, hogy másodrendű állampolgárok lettek, még rendben is lenne, csak hát folyton figyelmeztetik őket, örüljenek, hogy élnek, élvezzék a békés, nyugdíjas életet és főképp ne ugráljanak" - Almási Miklós.

*

Következő

Kritika:
Népszabadság, 1997. szeptember 25.: Lenullázott kupé

Lenullázott kupé
1997. szeptember 25.


Road movie, azaz a sztori utazással kapcsolatos, a film ugyanis egyetlen személyvonati fülkében játszódik. A tetejében magyar: az ember már annak is örül, hogy olykor egy kis hazait ízlelhet. Pedig Palásthy György Retúr című filmje nem vidám kirándulás, szerencsétlen nyugdíjasokról mesél. Helyenként mókás, alapjában véve azért lehangoló história, pedig hepienddel végződik. Na, és talán az életben jobb nekik? - kérdezte haverom, akivel a vetítésen összefutottam. Nyert.
Figyelmeztetés ez a történet: hetven év felett, nyugdíjasként legfeljebb a MÁV gondol az emberre - például ingyen utazási lehetőséget ad neki. A filmbeli öt vagány ki is használja: este beszállnak egy jó messzire szaladó személybe és reggel - újra Pesten - kiszállnak belőle. Nem mindegyikük hajléktalan, de ha már olyan jól összejöttek, legalább elütik az időt - traccspartival, életük történetének elmesélésével. Az, hogy egyszer csak vége lett, hogy másodrendű állampolgárok lettek, még rendben is lenne, csak hát folyton figyelmeztetik őket, örüljenek, hogy élnek, élvezzék a békés, nyugdíjas életet, és főképp ne ugráljanak. Mert egyikük (az öregúr, Lohinszky Lóránt) bizony "ugrált", mikor a postás direkt kibabrált vele. A szokásos napon várta, várta, hiába. Ám mikor egy percre leszaladt újságért, egy cédulát talált az ajtaján: mivel a t. Címet nem sikerült fellelni bérleményében, ezért majd máskor fogja megkísérelni a kézbesítést. Az öregúr nem csípte az ilyesmit és súlyos testi sértésre vetemedett. Most zötykölődött az öt cimborájával valahová. Csakhogy míg a többiek retúr mennek - azaz oda-vissza, hogy teljen az idő -, az öregúr csak "oda" váltotta meg jegyét. Mit mondjak, nyomozati ügy lett belőle, mert hogy neki már tényleg nem kellett visszafelé is zötykölődnie...
A többiek sztorija persze nem ilyen rémes. Ők inkább kedves, bohókás majdnem-csavargók. Bárdy György aranyban utazik, egyébként - ha csak lehet - csajozik, Gera Zoltán még kitűnően szabott zakóban, tiszta ingben hákliskodik, de hát negyven év sok rossz szokást is esztergál az emberre. Agárdi Gábor humorba csomagolja azt, ami megmaradt egykori önmagából. Sinkovits Imre - nekem ő volt a legjobb a csapatban - valamikor tanár volt, most hajléktalan. Nyerő száma a pálpusztai-csel: ha olyan fazon akar beülni a kupéba, akit ki akarnak utálni, csak kinyitja az üveget, amiben a sajtot tárolja - negyedóránál tovább senki se bírja. És hát szegény Kibédy Ervint itt láthatjuk utoljára. A társaságot Illés György hűvös, ám mégis szeretettel teli fotói fogják össze.
Szóval elvannak az öregek, amitől aztán a nézőnek legalább egy ici-pici lelkiismeretfurdalása támad - végül is ez volt a film célja. Mert nemcsak a tb szúr ki az öregekkel, a család például szeretné aput-anyut bedugni a szeretetházba, mert ott annyival jobb, szép a kert, és jó a társaság. A volt kollégák is gyorsan felejtenek, a társadalom meg lassan tehernek érzi a nyugdíjasokat: annyit beszélünk arról, hogy nekünk kell őket eltartani. Szóval ezt a játékot majd mindnyájan játsszuk. Miközben a dolog önmagában is rémes: egyszer csak nincs miért felkelni...
Amúgy a film nem remekmű, egysíkúságán, melodramatikus fordulatain nem lehet segíteni. Felkiáltójelnek viszont elmegy. A nézőt, mondjuk úgy ötven felett, kitöri a frász: rá is ez vár? Miért nem lehet ebben a mai világban humánusabb végjátékot kitalálni? Miért kell mindenféle méltatlan helyzetbe keveredni - akkor is, ha az ember nem lesz hajléktalan, ha családja nem utálja ki?

Almási Miklós

 

*

Retúr

Illés György
Született: 1914. november 2. (Eger)
Meghalt: 2006. június 12.


FILM:

A Koltai napló 2001-2003 (szín., magyar dokumentumf., 2004) szereplő

Emlékezünk Illés György operatőrre (szín., magyar portréf., 2004) (TV-film) szereplő
Egy igaz ember (szín., magyar dokumentumf., 2002) szereplő
Eiben István fényudvara -- Az utolsó tekercs (szín., magyar dokumentumf., 2002) (TV-film) közreműködő
Mesterek és tanítványok (magyar dokumentumf., 1996) (TV-film) színész
Retúr (szín., magyar filmdráma, 1996) operatőr Vetítik: M2: Péntek (Június 10.) 0:55

Retúr DVD
Történetek a magyar filmről VI. (szín.-ff., magyar portréf., 1996) színész
Szeleburdi vakáció (szín., magyar családi vígj., 1987) operatőr
Az elvarázsolt dollár (szín., magyar vígj., 1985) operatőr
Gyertek el a névnapomra (szín., magyar filmdráma, 1983) operatőr
Rohanj velem (magyar játékf., 1983) operatőr
Ideiglenes paradicsom (szín., magyar filmdráma, 1981) operatőr
Requiem (szín., magyar politikai dráma, 1981) operatőr
Fábián Bálint találkozása Istennel (szín., magyar játékf., 1980) operatőr
Csillag a máglyán (szín., magyar játékf., 1979) operatőr
Legato (szín., magyar filmdráma, 1978) operatőr
Magyarok (szín., magyar filmdráma, 1978) operatőr
Az ötödik pecsét (szín., magyar filmdráma, 1976) operatőr
Fekete gyémántok (szín., magyar játékf., 1976)
Legenda a nyúlpaprikásról (szín., magyar játékf., 1975) (TV-film) operatőr
Tűzgömbök (ff., magyar filmdráma, 1975) operatőr
A Pendragon legenda (szín.-ff., magyar játékf., 1974) operatőr
141 perc a befejezetlen mondatból (szín., magyar filmdráma, 1974) operatőr
Hét tonna dollár (szín., magyar vígj., 1973) operatőr Hét tonna dollár DVD
Plusz-mínusz egy nap (szín., magyar filmdráma, 1973) (TV-film) operatőr
A magyar ugaron (magyar játékf., 1972) operatőr
Hangyaboly (szín., magyar játékf., 1971) operatőr
Én vagyok Jeromos (szín., magyar vígj., 1970) operatőr Én vagyok Jeromos DVD
Hatholdas rózsakert (ff., magyar játékf., 1970) operatőr
Szemtől szembe (magyar játékf., 1970) operatőr
Utazás a koponyám körül (szín., magyar filmdráma, 1970) operatőr
A Pál utcai fiúk (szín., magyar-am. ifjúsági f., 1969)
Az oroszlán ugrani készül (szín., magyar vígj., 1969) operatőr

Az oroszlán ugrani készül DVD
Imposztorok (ff., magyar filmdráma, 1969) operatőr
Isten hozta, őrnagy úr! (szín., magyar játékf., 1969) operatőr
Falak (ff., magyar filmdráma, 1967) operatőr
Aranysárkány (szín., magyar filmdráma, 1966) operatőr
Minden kezdet nehéz (ff., hb., magyar játékf., 1966) operatőr
Utószezon (szín., magyar játékf., 1966) operatőr
Húsz óra (ff., magyar filmdráma, 1965) operatőr
Szerelmes biciklisták (ff., magyar játékf., 1965) operatőr
Karambol (ff., magyar játékf., 1964) operatőr
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (szín., magyar vígj., 1964) operatőr Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? DVD
Pacsirta (ff., magyar filmdráma, 1963) operatőr Pacsirta DVD
Megöltek egy lányt (ff., magyar filmdráma, 1961) operatőr
Megszállottak (ff., magyar filmdráma, 1961) operatőr
Nem ér a nevem (szín., magyar vígj., 1961) operatőr
Próbaút (ff., magyar film, 1961) (TV-film) operatőr
Fűre lépni szabad (ff., magyar vígj., 1960) operatőr
Fűre lépni szabad DVD
Kálvária (ff., magyar filmdráma, 1960) operatőr
Álmatlan évek (ff., magyar játékf., 1959) operatőr
Szegény gazdagok (magyar játékf., 1959) operatőr
Ház a sziklák alatt (ff., magyar filmdráma, 1958) operatőr Ház a sziklák alatt DVD
Szent Péter esernyője (szín., magyar-csehszl. játékf., 1958) operatőr

Szent Péter esernyője DVD
A tettes ismeretlen (ff., magyar film, 1957) operatőr
Az eltüsszentett birodalom (szín., magyar mesef., 1956) operatőr
Ünnepi vacsora (ff., magyar filmdráma, 1956) operatőr
A 9-es kórterem (ff., magyar filmdráma, 1955) operatőr
Budapesti tavasz (ff., magyar játékf., 1955) operatőr
Fel a fejjel (ff., magyar vígj., 1954) operatőr
Ifjú szívvel (szín., magyar filmdráma, 1953) operatőr
Kiskrajcár (szín., magyar vígj., 1953) operatőr
Péntek 13 (ff., magyar rövid játékf., 1953) operatőr
Civil a pályán (ff., magyar vígj., 1951) operatőr
Tűzkeresztség (ff., magyar játékf., 1951) operatőr
Vihar (ff., magyar filmdráma, 1951) operatőr

http://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=12413&i_topic_id=1&i_city_id=3372&i_county_id=-1

 

Palásthy György

FILM
:

A szalmabábuk lázadása (szín., magyar film, 1999) rendező
Retúr (szín., magyar filmdráma, 1996) rendező, forgatókönyvíró
Retúr DVD
Történetek a magyar filmről VI. (szín.-ff., magyar portréf., 1996) színész
S.O.S. Szobafogság (szín., magyar tévéf., 1987) (TV-film) rendező
Szeleburdi vakáció (szín., magyar családi vígj., 1987) rendező, forgatókönyvíró Szeleburdi vakáció DVD
Az élet muzsikája - Kálmán Imre (szín., magyar-szovjet filmdráma, 1984) rendező
A szeleburdi család (szín., magyar vígj., 1981) rendező
Égig érő fű (magyar film, 1979) (TV-film) rendező
Égigérő fű (szín., magyar ifjúsági f., 1979) rendező
Vakáció a halott utcában (szín., magyar ifjúsági f., 1979) (TV-műsor) rendező
Második otthonunk: A munkahely (ff., magyar film, 1978) (TV-film) rendező
Tótágas (szín., magyar ifjúsági f., 1978) rendező
Második otthonunk: Az áruház (ff., magyar film, 1977) (TV-film) rendező
Második otthonunk: Az SZTK (ff., magyar film, 1977) (TV-film) rendező
Kopjások (magyar film, 1975) rendező, forgatókönyvíró
Egy srác fehér lovon (ff., magyar játékf., 1973) rendező, forgatókönyvíró
Hahó, a tenger! (szín., magyar mesef., 1972) rendező Hahó, a tenger! DVD
Hahó, Öcsi! (szín., magyar ifjúsági f., 1971) rendező Hahó, Öcsi! DVD
Antonius és Gugyerák (ff., magyar portréf., 1970) (TV-film) rendező
A varázsló (szín., magyar mesef., 1969) rendező
Az örökös (ff., magyar vígj., 1969) rendező
VII. Olivér (ff., magyar tévéjáték, 1969) (TV-film) forgatókönyvíró
Bors (ff., magyar filmsor., 1968) (TV-film) rendező
Hazai pálya (ff., magyar játékf., 1968) rendező
Az özvegy és a százados (ff., magyar játékf., 1967) rendező
Sok hűség semmiért (szín., magyar játékf., 1966) rendező
Másfélmillió (magyar játékf., 1965) rendező, forgatókönyvíró
Meztelen diplomata (ff., magyar vígj., 1963) rendező, forgatókönyvíró
Alba Regia (ff., magyar játékf., 1961) forgatókönyvíró
Mindenki ártatlan? (szín., magyar vígj., 1961) rendező
Kölyök (ff., magyar film, 1959) forgatókönyvíró
Irány Varsó (ff., magyar dokumentumf., 1955) rendező

http://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=1226&i_

topic_id=1&i_city_id=3372&i_county_id=-1


LAST_UPDATED2
 
Fekete Péter dal és film PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2011. május 25. szerda, 09:54

fekete pter film

Fekete Péter
Dalszöveg


Fekete Péter öcsém,
te kis ügyefogyott.
Ki a szerencsemalac
fülit sose fogod.
Kinek a jobb keze bal,
jót sose hall.
Él, mint a parton a hal.
Fortuna gyors szekerén
te nem vagy szekeres.
Meg vagyon írva,
hogy pénzt azt te sose keress,
legyen az gesztenyeszín, barna, veres,
nőt soha meg ne szeress.

Fekete Péter öcsém,
te kis ügyefogyott.
Ki a szerencsemalac
fülit sose fogod.
Kinek a jobb keze bal,
jót sose hall.
Él, mint a parton a hal.
Fortuna gyors szekerén
te nem vagy szekeres.
Meg vagyon írva,
hogy pénzt azt te sose keress,
legyen az gesztenyeszín, barna, veres,
nőt soha meg ne szeress.

 

http://www.youtube.com/watch?v=uhxVpAjFsjc

 

*


21:15, Kedd (február 18.), DUNA Televízió


Fekete Péter
(Černý Petr)


fekete-fehér, magyarul beszélő, csehszlovák filmszatíra, 90 perc, 1963

rendező: Milos Forman
forgatókönyvíró: Milos Forman, Jaroslav Papousek
zeneszerző: Jirí Slitr
operatőr: Jan Nemecek
vágó: Miroslav Hájek

szereplő(k):
Ladislav Jakim (Péter)
Pavla Martinkova (Pavla)
Jan Vostrcil (Péter apja)
Vladimír Pucholt (Cenda)
Pavel Sedlacek (Lada)

Ez a film megrendelhető DVD formátumban.


Akárcsak a rendező későbbi művei, ez is modell-alkotás, bár szinte riportszerű ábrázolással állítja a néző elé a tipikus cseh kisvárosban lakó tipikus cseh kamasz, Péter egy életdarabját: munkába állását (bolti ellenőr lesz), szórakozásait, esetlen udvarlását. Forman nem történetet mesél el, hanem - többnyire komikus - helyzeteket teremt, amelyekben a szereplők magukat adhatják elő, de közben az alapvető generációs problémát is érzékeltetik: egyik oldalon a nehezen átlátható élethelyzetek, a másikon a felnőttek állandó kioktató-leegyszerűsítő tanácsai. A magukra maradt fiatalok sorsában az az egyetemes, hogy a társadalom minden tagját is hasonlóképpen oktatja ki a vezetés...

Milos Forman

Milos Forman

http://port.hu/milos_forman/pls/pe/person.person?i_pers_id=988&i_topic_id=1&i_city_id=3372&i_county_id=-1

LAST_UPDATED2
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL