|
|
|
Írta: Jenő
|
|
2013. augusztus 24. szombat, 11:01 |
Bayer Zsolt nyílt levele Szörényi Leventének
Bár a „budira kitett töklámpások” kérdésében nem osztom Bayer Zsolt barátom és nagyrabecsült kollégám véleményét teljes mértékben, a levélben megfogalmazottakkal egyet kell értenem.
Levél Szörényi Leventének
Kedves Levente! Mindenekelőtt ezt az öngyűlöletet kellene tisztázni. Ugyanis tudom, hogy a lengyelek nem gyűlölik a Piast-dinasztiát és nagy királyukat, I. Mieszkot, aki a mi Istvánunk előtt, már 966-ban keresztvíz alá hajtotta fejét, és a római katolicizmust tette államvallássá.
A lengyelek nem emésztik magukat azért, mert nem maradtak meg pogány mazurok, pomeránok, szlezánok, goplánok és polákok, hanem keresztény lengyelek lettek.
De a pogányságukat és törzsi szervezetüket legtovább megőrző poroszok sem átkozzák önmagukat, amiért végül keresztény poroszok lettek. Nem hiszem, hogy ők Querfurti Brúnó bencés szerzetes, vagy Gottfried luknai apát gyűlöletével töltenék napjaikat. Esetleg II. Valdemár dán királyt, vagy Leszek krakkói herceget gyaláznák. És szilárd meggyőződésem, hogy a csehek sem gyűlölik azt a tizennégy törzsfőjüket, akik már 845-ben, Regensburgban áttértek a keresztény hitre. S ezt sorra elmondhatnánk Európa minden nemzetéről.
Nálunk, magyaroknál viszont ez a nemzeti sport is virágzik: gyűlölni Szent Istvánt, amiért – úgymond – „kiirtotta saját népét”, és – úgymond – „idegen fegyverek segítségével a kereszténység rabigájába hajtotta” szegény magyarokat.
Ez a történelemszemlélet fellelhető ma a te környezetedben, és a Jobbik háza táján (amúgy jól megfér a „Jézus is magyar volt” elmebajával), és sok mai fiatal – akiknek közös jellemzője, hogy semmit sem olvasnak, semmit sem tudnak, ellenben mély és elpusztíthatatlan öntudat lakik koponyájukban – boldogan veti rá magát ezekre a szomorú elméletekre, mert így mindjárt különlegesnek, istentagadónak, lázadónak és nonkonformistának képzeli magát. Azt hiszik szegények, hogy így lesznek ők „lidérces messze fény”. Pedig csak a budi tetejére kitett töklámpások ők. S azzá váltatok most ti is. Kár érte.
A deheroizálás ugyanis a kommunisták sportja volt. Őszerintük amúgy az emberiség történelme egy szakadatlan fejlődéstörténet, amelynek végső célja a kommunizmus eljövetele. A „Jézus magyar volt”- és az „István a magyarság árulója”-féle szekta szerint viszont az emberiség történelme egy szakadatlan visszafejlődés-történet, amelynek végső célja a magyarság teljes elpusztítása.
Szerencsétlenek. Bár nem tudom biztosan, értük kár-e.
Ellenben az István, a királyért biztosan kár. Kár volt ezt hagynod, Levente. Akkor is, ha tudom, István deheroizálása a te szájad íze szerint való. Akkor is kár volt, mert műved, művetek túlnőtt rajtatok, és önmagában szakrálissá vált. És te most hagytad, hogy ezt is bekenjék mérgező nyállal.
A legnagyobb baj pedig az, hogy ezt színvonal alatt tettétek. Hogy is mondja Pierre a Megáll az időben? „Nem mindegy, hogy milyen színvonalon vagánykodik az ember…” Hát, Levente, ez nem színvonal.
Aki szerint, ha német: akkor náci; ha katolikus pap: akkor náci és/vagy verőlegény – az nem művész, csak egy közhelyes kretén. De legalább következetesek lettetek volna a bűnben. Akkor legalább a pogány magyarok és Koppány lenne szerethető. De nem. A gondolat teljes hiányát aljas és ostoba külsőségek pufogtatásával fedtétek el. Levente, tényleg attól lett újszerű és „modern” a műved, hogy Torda, a táltos elbaszott rocksztárként gitározik, és rápöffent egy dzsangára? Hogy Laborc úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint egy transzvesztita köcsög? Hogy Gizella náci egyenruhába bújtatott német lovagokkal csalja Istvánt? Hogy István egy akarattalan pöcs, Koppány meg egy másik akarattalan pöcs?
Én szégyellem magam, míg mindezt sorolom. Pedig nem nekem kéne, Levente.
Nektek kell szégyellnetek magatokat, mélységesen. És még csak nem is miattunk, Levente. Hanem tudod miért? Azért a kétszázezer magyarért, akik Csíksomlyón megnézték az István, a királyt. Akik között ott álltam, ott állhattam a csíksomlyói nyeregben, és átélhettem életem egyik legnagyobb élményét. Láttam idős székely embereket, akik ünneplőben jöttek oda, és végig állták könnyes szemmel az előadást. S láttam a fiatalokat, akik akkor és ott örök hitet tettek magyarságuk mellett.
Az ő életük áldozatát, az ő hitüket téptétek széjjel ezzel a szemétséggel, ezzel a mocsokkal, amivel volt bátorságotok kiállni most a szegedi dóm lábához. Abba a térbe, amit Horthy Miklós és Klebelsberg Kunó lelke tölt ki a mai napig.
Igen, Levente. Abból a csodából, ami egyszer megszületett, és ami végső küldetését éppen a csíksomlyói nyeregben töltötte be, Babba Mária lábainál, mára a lepukkant Trabantból kiszálló két szánalmas figura maradt, akik nyálfolyató idiótaként lengetik a kis piros-fehér-zöld zászlójukat a semmiben. Ez maradt belőletek.
Kérlek, ezt ne vigyétek ki Erdélybe. Legalább őket ne kenjétek össze magatokkal.
S a tőled 2004-ben kapott Szabadság Díjamat pedig ezennel visszaadom. Pedig sokat jelentett nekem egykoron. Éppen annyit, mint az egykor volt István, a király.
Minden jót neked. Sajnálom…
Bayer Zsolt
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
|
Írta: Jenő
|
|
2013. augusztus 22. csütörtök, 13:45 |
| Puskás Ferenc Stadion (Népstadion) augusztus 25. (vasárnap) 19:45
|
| Roger Waters - The Wall |
Roger Waters, a Pink Floyd társ-alapítója és fő dalszerzője bejelentette, hogy a történelmet író produkciójával, A Fallal visszatér 2013-ban Európába. Az elidegenedésről és az átalakulásról szóló mesterművét teljes egészében adják elő, zenekari kísérettel és csúcstechnológiájú produkcióval. A Falat eddig 192 alkalommal adták elő a világon, több mint 3,3 millió rajongó láthatta, és ezzel a rocktörténet legsikeresebb művévé vált.
A 2013-as turné 18 stadion előadást foglal magában, olyan ikonikus helyeken, mint a római vagy a berlini Olimpiai Stadion, az Amsterdam Arena és két Telenor Arena előadás Oslóban. Óriási megtiszteltetés, hogy Budapest is része lehet ennek a szűk elitnek, így a magyar rajongóknak nem kell külföldre utazniuk, hogy láthassák a világ legmonumentálisabb előadását!
Roger Waters újratervezte és méretezte az előadást ezekre az óriási stadionokra, hogy A Fal élményét még közelebb tudja vinni a nézőkhöz, egyedülálló eseménnyé téve azt számukra.
"Nagyon örülök, hogy újra előadhatom A Falat Európában. Óriási élmény lesz mindannyiunknak. Újraalkottam a showt ezekre a hatalmas stadionokra, és igazán jó lett az eredmény. Még mozgalmasabb, drámaibb és izgalmasabb mint az aréna előadások voltak. Újragondoltam az egész dolgot. Ez a grandiózus méretű stadion show 40 éve még nem jöhetett volna létre. Nem tudtuk volna így megtölteni a helyet érzelmileg, zeneileg és előadásmódilag. De a technika fejlődött. Most már meg tudjuk tenni." - nyilatkozta Roger Waters.
A Fal legendás előadásának első újragondolása 2010-ben volt, amikor felhasználva a modern technikai és speciális effekt lehetőségeket színpadra állították, és számtalan teltházas aréna előadást produkáltak a világban. A Fal egyike a zenetörténet és a mélyebb popkultúra legjobban befolyásoló albumainak, zenerajongók generációinak adva maradandó élményt.
2010 előtt A Fal előadása túlságosan nagyszabású volt ahhoz, hogy igazi turnéban tudjanak gondolkodni vele kapcsolatban, de az új arénák és a technikai fejlődés megoldotta ezt a dilemmát. Roger Waters felújította az előadást, nem csupán külsőleg, de érzésre is, megtartva a meghökkentő színházi extravaganciáját, ami A Falat olyan legendássá tette, és ezzel újabb generációknak adott inspirációt a lélegzetelállító vizuális- és audio élménnyel. A Fal 1980-as, eredeti előadása mindösszesen 29 alkalommal volt látható a Pink Floyd amerikai turnéján, valamint egyszer Berlinben, 1990-ben, a berlini fal lebontásának ünnepén. |
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
Írta: Jenő
|
|
2013. augusztus 12. hétfő, 09:00 |
A világhírű zongoraművész-karmester
épp aznap ünnepli 80. születésnapját,
így a mostani műsorban - rendhagyó módón - ő lesz az egyedüli vendég:
két és fél órás beszélgetést hallhatnak vele.
A műsor első részében egykori tanáráról, Kodály Zoltánról mesél,
aki később maga mellé vette tanársegédnek a Zeneakadémián
és aki a kitelepítéstől is megmentette.
Kodály haláláig tartó szoros kapcsolat alakult ki köztük,
így nem meglepő, ha érdekes és személyes történeteket hallunk majd...
Aztán megkíséreljük föleleveníteni az elmúlt nyolcvan évet:
szó lesz a műsorban többek közt Dohnányi Ernőről,
aki maga kérte, hogy taníthassa a mindössze nyolc éves Vásáry Tamást.
Mesél majd találkozásáról Wilhelm Backhaussal, Msztyiszlav Rosztropoviccsal,
Plácido Domingóval. Fischer Annihoz fűződő baratságáról,
a rengeteg turnéról,
rövidesen megjelenő háromezer oldalas életregényéről és sok minden másról...
Lemezelő vasárnap délután 4 és fél 7 között a Bartók Rádióban.
+
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
|
Írta: Jenő
|
|
2013. augusztus 05. hétfő, 07:18 |
Megjelent az Arany Tarsoly augusztusi száma!
A tartalomból:
Turán tábori beszámoló fényképekkel
Régen a tudás, az ész volt becsülendő, arra lehetett büszkének lenni. Ma a bugyuta filmek hatására az a menő, aki épp csak át tud a vizsgákon bukdácsolni. Minek tanulni, netán tudni? Sokkal fontosabb dorbézolni... - Koszta Péter írása elbutuló világunkról Utánozz, úton-útfélen... címmel
Egy neves német agykutató meglátásai a média gyermekeinkre gyakorolt veszélyeiről
Nem véletlen, hogy a nagy ünnepek előtt az asszonyok szinte kötelezően kézimunkáztak. Az estéket is azzal töltötték, amíg a televízió távirányítója, és a számítógép klaviatúrája nem váltotta fel a hímző-, kötő-, és horgolótűt - Joó Katalin írásának címe: Hagyomány és hozomány.
Tündér Ilona meséivel Boldogasszonyt ünnepeljük Visegrádon.
550 éve hozta vissza Mátyás a koronát - Aradi Lajos emlékezik.
A rideg pásztorok életét mutatja be olvasmányosan, élménydúsan Bogdán István.
Izsóp - a sokoldalú kertifű.
Magyar népviselet fél évszázad tapasztalataiból - könyvajánló
Elhunyt Halmos Béla, a táncház mozgalom egyik elindítója. Rá emlékezünk.
Oláh Miklós: Hungária - tizenhatodik fejezet
A pozsonyi csata tisztelete - az idei Hősök terei ünnepséget mutatjuk be.
2013 okóberében jelenik meg a Püski Kiadó gondozásában Cey-Bert Róbert Gyula: A POZSONYI CSATA. Hadiparancs: "Írtsátok ki a magyarokat!" című kötete. Ebből közlünk részletet Bata főtáltos üzenete címmel.
Tisztelgés Katona Tamás előtt - Fülöp Tibor Zoltán búcsúztatója.
Erdélyi Viktor Álmos: A besenyő követség
A földikutya az egyedüli olyan szárazföldi gerinces faj, mely a Kárpát-medencében alakult ki és ma is kizárólag csak itt fordul elő, tehát igazi hungarikumnak tekinthető. Veszélyeztetett faj. Három egyed befogása kapcsán írunk róluk.
A magyar nép humora - Jókai Mór írása.
A Mezőség apostola - Kövesdi Kiss Ferenc néptanítóra emlékezünk.
Árvíz a Dunán - képekkel és számokkal.
A Szamár-hegyi vár titokzatos múltját tárjuk fel.
Erdélyország az én hazám - Barna Beatrix tudósítása.
A Mezőséget és annak híres szülötteit is bemutatjuk.
Rovásmese
És egy frissítő, különleges dinnyekrémet is készíthetnek velünk.
Idén ismét Ősök napja Bugacon augusztus 10-11-én és Magyarok Országos Gyűlése új helyszínen, Apajpusztán augusztus 16-18-án.
Keresse, terjessze és olvassa az Arany Tarsolyt,
ezzel is segítve a magyarságot az önmagára és az egymásra találásban!
A lap ára: 695 forint. A lap kapható a Lapker nagyobb újságosstandjain, a Relay és Inmedió üzletláncaiban országosan.
Előfizethető sárga csekk igénylésével a 06/70-630-5 510-es telefonszámon!
Előfizetési díj 1 évre 8 000 forint, 1/2 évre 4 000 forint, 1/4 évre 2 000 forint.
 |
|
LAST_UPDATED2 |
|
Írta: Jenő
|
|
2013. augusztus 01. csütörtök, 08:08 |
Néhány további mű ettől a Szerzőtől:
|
Szerző:
Alice K. Turner
Cím:
A pokol története
General Press
Leírás: Ördög és pokol! – fakadunk ki időnként, ha elönt bennünket az epe. Összetartozó fogalmakról van tehát szó, noha a szavak jelentésén nemigen szoktunk töprengeni. Legtöbbünk számára a pokol földmélyi, kopár, hideg, élettelen, vagy éppen túlzsúfolt, forró-jeges, elviselhetetlenül zajos, sírástól és fogak csikorgatásától hangos, rémalakoktól nyüzsgő hely.
Így örököltük e képzeteket korról korra, nemzedékről nemzedékre a hozzátársítható purgatórium és a jóval kevésbé sokszínű, jellegzetes mennyország képzetével együtt.
Kötetünk szerzője, aki újságíró és egyben vallástörténész is, szakmáinak legfőbb két erényét, a tudományos alaposságot és a gördülékeny-szórakoztató előadásmódot ötvözve járja körül a pokol forrásvidékét. Mintegy négyezer év alvilág- és pokolelképzelését vonultatja fel, a mezopotámiai kezdetektől, Gilgamestől Samuel Beckettig gazdag irodalmi, filozófiai, történeti és képi anyaggal színesítve.
Legvégül a pszichoanalízis, majd a narkotikumok keltette „mesterséges poklok” tematikáján túl felvillantja – a modern lélektan és a halálközeli élmények ismeretében – a pokol elhalásának, megszűnésének lehetőségét is, a vallásos és az ateista olvasók nézőpontját egyaránt figyelembe véve.
*
„A pokol története” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az újságíró és egyben vallástörténész tudományos alapossággal és gördülékeny-szórakoztató előadásmóddal megírt könyvének forgatása során gondolatban körül kívánják járni a pokol forrásvidékét, mintegy négyezer év alvilág- és pokolelképzelését a mezopotámiai kezdetektől, majd - a modern lélektan és a halálközeli élmények ismeretében - a pokol elhalásának, megszűnésének a lehetőségét is
.
|
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>
|
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |
