Írta: Jenő
|
2013. november 10. vasárnap, 14:41 |
Megjelent az Arany Tarsoly novemberi száma!
A tartalomból: Nyírő József beszéde 1942. november 20-án, az országgyűlés képviselőházának 310. ülésén a nemzetnevelés fontosságáról "A legnagyobb baj az, hogy elirányultak a szépség forrásától a mai fiatalok, de szeretek belegondolni abba, hogy a mai társadalom előbb-utóbb megcsömörlik önmagától, ráun önmagára és keresi azokat az értékeket, szépségeket, amelyekből valamelyest töltekezhet - mondta Erdélyi Zsuzsanna Huszár Andrea Magdolna szobrászművész "Mátyás király és a tisztavizű kút" című kiállításához kapcsolódó beszélgetésen. Atilla Király Gimnázium Abán - immár a név is hivatalos. Ismerkedjenek meg a szellemiségével is! Érdemes! Albert Camus 1956-ban, csaknem egyedüliként kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Így írt erről A magyarok vére című kiadványában: "Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg." - Az utolsó mártír? 100 éve született Albert Camus. "IMÁDKOZOM , A LELKEM KÁPOLNÁJÁBAN HANGJEGYEK TÉRDEPELNEK..." - Ferencz Évára emlékezünk. Katáng kóró, a sokszínű gyógyító. Nem szükség, reménylem, hosszasan fejtegetnem, hogy a mezei szorgalom virágzatához még közel sem elég, hogy a földművelésre elegendő nép helyes föld- és néposzlat legyen; hanem még az is múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy céljaihoz képzett legyen; mert egyedül az ily nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak, a nem ilyen nép ellenben örökre csak annak lesz eszközlője, aminek eddig volt, tudniillik: az ínségnek. - Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul "A budapesti Erzsébet híd 290 méteres fesztávjával egyike a világ legnagyobb lánchídjainak, amit valaha is építettek. A kortársak a világ legszebb függőhídjának nevezték". Mihailich professzor 1960-ban kiadott könyvében azt írta, hogy "Az Erzsébet híd világra szóló nemzeti műremek-alkotás, melyet eredeti formájában felépíteni kulturális kötelesség" - lett volna, ha nem kábelhídként építik újjá... - A magyar mérnökök, a magyar ipa és a magyar munka egyik zseniális alkotása az 1903-ban átadott Erzsébet lánchíd. Igen bőven van itt arany, ezüst, vas, réz, ón, gálic, márvány, vörös is, fehér is - részlet Oláh Miklós: Hungária című művéből. Rendkívül sok közös vonás van a magyar és igen sok más nyelv között. Ennek oka, hogy ezen nyelvek gyökei a magyar nyelv gyökeivel egyeznek vagy rokonok. Ebből sokan vonták le helyesen azon következtetést, hogy léteznie kellett egy eurázsiai ősnyelvnek, melyből a legtöbb nyelv eredt - Arató István írása. Összefoglalva és életterületekre lebontva elmondhatjuk, hogy az előttünk álló egy év, nem a jutalomjáték, hanem az önmagunkba nézés, s legmélyebben rejtőzködő vágyainkkal való szembenézés ideje - Mit mondanak a csillagok? Folytatjuk Erdélyi Viktor Ákos: Nádi rablók, bujdosók című novelláját. Nemzetbiztosító hadjáratok - Poór Miklós elemzése a 955. évi hadjáratról. A szegedi James Bond - 120 éve született Szent-Györgyi Albert "Mikor eladta a czigány a lovát, figyelmeztette rá a vevőt, hogy annak ugyan semmi hibája nincs; csakhogy épen "csillagot nem vizsgál, vasat nem rág és fára nem mász". Aztán, mikor már haza akarta vinni a lovat a vevő, akkor vette észre, hogy a ló vak (azért nem vizsgál csillagot), a zablát nem engedi a szájába tenni (vasat nem rág), s mikor hídra ér, nem akar rajta keresztűl menni (fára nem mász)." - Jókai Mór A magyar nép humora. Mátyás király emlékév Abán - Hunyadi Mátyás királlyá választásának 555. évfordulója és megkoronázásának 550. évfordulója alkalmából. A talicskás ember - Az egykori Szovjetunióba hurcolt magyar rabok és kényszermunkások emléknapjára egy érdekes történettel emlékezik Csaba Zoltán. Rovásírás és egy igazi parasztomlett recept.
Keresse, terjessze és olvassa az Arany Tarsolyt, ezzel is segítve a magyarságot az önmagára és az egymásra találásban!
A lap ára: 695 forint. A lap kapható a Lapker nagyobb újságosstandjain, a Relay és Inmedió üzletláncaiban országosan, és a nemzeti könyvesboltokban.
Előfizethető csekk igénylésével a 06/70-630-5 510-es telefonszámon! Előfizetési díj 1 évre 8 000 forint, 1/2 évre 4 000 forint, 1/4 évre 2 000 forint. |
Írta: Jenő
|
2013. november 02. szombat, 09:16 |
Vetítik:
Holt költők társasága
színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 130 perc, 1989
rendező: Peter Weir
forgatókönyvíró: Tom Schulman
zeneszerző: Maurice Jarre, David Hykes
operatőr: John Seale
producer: Steven Haft, Paul Junger Witt
vágó: William M. Anderson, Lee Smith
szereplő(k):
Robin Williams (John Keating)
Ethan Hawke (Todd Anderson)
Robert Sean Leonard (Neil Perry)
Josh Charles (Knox Overstreet)
Gale Hansen (Charlie Dalton)
Dylan Kussman (Richard Cameron)
Kevin Cooney (Joe Danburry)
Lara Flynn Boyle (Ginny Danburry)
Kurtwood Smith (Mr. Perry)
Carla Belver (Mrs. Perry)
John Cunningham (Mr. Anderson)
Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
Peter Weir
Született: 1944. augusztus 21. (Sydney, Ausztrália)
(The Way Back)
(szín., am. film, 2010) rendező, forgatókönyvíró |
|
Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán
(szín., mb., am. kalandf., 2003) rendező, producer - BAFTA-díj (2004) - Legjobb rendező - BAFTA-díj (2004) - Legjobb film jelölés - Oscar-díj (2004) - Legjobb film jelölés - Golden Globe-díj (2004) - Legjobb rendező jelölés - Oscar-díj (2004) - Legjobb rendező jelölés
|
|
Truman show
(szín., mb., am. vígj., 1998) rendező - BAFTA-díj (1999) - Legjobb rendező - Európai Filmdíj (1998) - Legjobb nem európai film - Oscar-díj (1999) - Legjobb rendező jelölés - Golden Globe-díj (1999) - Legjobb rendező jelölés
|
|
Félelem nélkül
(szín., mb., am. filmdráma, 1993) rendező - Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1994) - Arany Medve jelölés
|
Vetítik:
|
Zöld kártya
(szín., mb., auszt.-francia-am. rom. vígj., 1990) rendező, forgatókönyvíró, producer - BAFTA-díj (1992) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés - Oscar-díj (1991) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés
|
|
Holt költők társasága
(szín., mb., am. filmdráma, 1989) rendező - BAFTA-díj (1990) - Legjobb film - BAFTA-díj (1990) - Legjobb rendező jelölés - Oscar-díj (1990) - Legjobb rendező jelölés - Golden Globe-díj (1990) - Legjobb rendező jelölés
|
Vetítik:
|
A Moszkító-part
(szín., mb., am. kalandf., 1986) rendező |
|
A kis szemtanú
(szín., mb., am. krimi, 1985) rendező |
|
A veszélyes élet éve
(szín., auszt. kalandf., 1982) rendező, forgatókönyvíró, producer |
Vetítik:
|
Gallipoli
(szín., mb., auszt. háborús filmdráma, 1981) rendező, író |
|
A vízszerelő
(szín., mb., auszt. thriller, 1979) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró |
|
Utánam a vízözön
(szín., mb., auszt. thriller, 1977) rendező, forgatókönyvíró |
|
Piknik a Függő sziklánál
(szín., mb., auszt. filmdráma, 1975) rendező |
|
Párizs, a roncskocsik Mekkája
(szín., mb., auszt. horror, 1974) rendező, író, forgatókönyvíró |
|
LAST_UPDATED2 |
|
Írta: Jenő
|
2013. november 01. péntek, 16:51 |
MODERN IDŐK (1936)
Cím |
Modern idők (1936) Online Film |
Megjelenés |
1936 |
IMdb |
8.4/10 pont |
Műfaj |
Vígjáték |
Szereplő(k) |
Rendezte:Charles Chaplin
Szereplők: Chester Conklin Henry Bergman Paulette Goddard Charles Chaplin |
MODERN IDŐK (1936) FILM LEÍRÁS
Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe kerül. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek... Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm, és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
ONLINE FILM MEGTEKINTÉSE LETÖLTÉS
FILMELŐZETES - FILMTRAILER
|
Írta: Jenő
|
2013. október 14. hétfő, 14:20 |
Krisztus közöttünk! - A görög katolikus egyház félórája
A görög katolikus egyház félórája Szerkesztő: Kondás Sándor Telefonszám: 06-42-401938 Email:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-10-14
ARS SACRA
Ars Sacra: szent művészet, mert a művészet szent. Nem profán, nem öncél, nem „geg”. A művészet törvény, de nem öntörvény. Szent, mert szolgál, mint az angyalok. Mélyről indít ugyan, de felemel és nem letaszít. A művészet maga a nagyszívűség, sohasem kicsinyes. Egyedien egyetemes, személyesen általános. Valóság és nem imitáció. A művészet gondolat és nem asszociáció. Minőség. Kinyilatkoztatás és nem ködösítés. Érzelem, de nem érzékiség. Nem történet, hanem létező. Ezért nem antik és nem modern. Iránytű, szeizmográf, mindig időszerű. Állandóan változik és mégis állandó. Tőmondat és nem fecsegés. A művészet gyönyörködtető és fájdalmas. A rejtettről az érthetőn keresztül tud szólni, nem pedig a rejtettről a rejtetten keresztül. Mindenkihez, nem csak az elithez. Szent művészet, mert mindenkié. Mindannyiunk ügye. A művészet nem kisajátítható. Nem a kultúrmajmok műbalhés bulija, nem kifizetődő. Nem show-műsor, és a művész nem showman. A művész nem önjelölt, hanem kiválasztott. ő a tanúságtevő, a hitelesítő. ő a szőlővessző. A művész a tanítvány, aki másokat tanít. ő az, aki nem érti a világot, de érti a létet. Abnormális és ezért normális. Tudja, hogy mit nem tud és ezért tud valamit. Tudása ott kezdődik, ahol az értelem végződik. A művész táplálékot nyújt, az erkölcs táplálékát. Művészete gyógyszer, amely a tömegkultúra moslékától megbetegedett lélek infúziója. A művészet a vegetálásba süllyedt ember megszégyenítője. A szépséget szeretők vigasztalása. A tisztaszívűeké. A művészet a fára visszamászni vágyó ember visszatartója. Vágy, az emelkedettség vágya. Sóhaj, a tökéletlen sóhaja a tökéletes felé. A művészet élmény, a teljesség vágyának élménye…
Töredék, a tökéletesség szilánkja. Szent a művészet, mert a legszentebbtől kér bocsánatot. Az igaz szépsége, a bűnbánat öröme. Ez a gyógyulás kezdete. A művészet a vég dicsősége és a kezdet oltalomérzése. A megragadhatatlant megragadhatóvá tevő. Természetesen természetfeletti. A művészet hit, tehát vallás, hitvallás. A teremtés dicsérete, a Teremtő magasztalása. A művészet magasztosság. A rekviemek derűje és békessége, a fájdalmak Golgotájának optimizmusa. A művészet a megsemmisült egzisztencia örömujjongása. Így tehát az én szókincsem: magasztosság és áhítat, mint Bach passiójában Krisztus köré vonósokkal szerkesztett glória. Az én hangom is elcsuklik az evangélistáéval együtt Jézus nevének kiejtésekor. Mert együtt éneklem a kórussal a H-moll mise Credójában, hogy „hiszek az egy Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.” Majd az „Et incarnatus est” titokzatos remegésében megértem a művészet születését is, és egyetlen igaz voltát. Mert ehhez képest minden más csak narkotikum, és mert „országának nem lesz vége.”
AZ ÁBRÁZOLÁS DICSÉRETE
A művészet, miként a világ, az önmegtagadás magvából született. Isten a Teremtésben önmagát törvényekkel megköti, hogy ezzel személyét felfedje az ábrázolás titkában, a megtestesülésben. Önmagát kitakarja: fedetlenné, sebezhetővé, mi több, megalázhatóvá teszi, hogy dicsősége így teljessé legyen. Az önmagáról megfeledkező, nagyszívű Isten mozdulatát követve a művész saját emberi természete ellen fordul, hogy az Embert a valódi létezés felé megnyissa. Az ábrázolásban önmagát lemezteleníti, védtelenné teszi. Vállalja az önfeladást, az áldozatot, az egyenes és nyílt beszédet, kerül minden homályt és sötétséget. Csak így képes az alaktalant alakká, a dolgokat a láthatatlanból kiemelve láthatóvá tenni. A teremtés túlcsorduló öröme, az alkotás feszes lendülete ez, mely nem más, mint a nevén nevezett és az önmagát megjelenítő Isten, maga a lemeztelenített, keresztre szegezett Krisztus. A szeretett isteni személy látásának olthatatlan vágyából fakad a festő ábrázolási szándéka, kényszere. Az alkotás a művésznél így szolgálattá nemesül, művészete már nem önmagáért van, vagy valamely emberi hitványságért, hanem hogy az érdemtelenül rábízott istenismeret titkának ragyogó fényénél leplezze le a léthamisítást, a létet beszennyező csalást. Az alkotó nem fölszabadítja magát, hanem gúzsba köti, hogy ábrázolhasson, mint azt a Teremtő is tette. A művész ragaszkodik a mesterségbeli tudás legjavához, a veretes és szigorú kompozícióhoz, a feszes formavilághoz. Nem elégszik meg divatokkal, pillanatnyi, olcsó megoldásokkal. Ezért használnék zenészként fugát, költőként hexametert és használom festőként a tenebroso-t.
http://www.kisleghi.com/html/eletrajz.html
|
LAST_UPDATED2 |
|