Magyarok Országos Gyűlése 2013. augusztus 16-18.
Önellátás Sátor

Az Önellátás Sátor kerekasztal beszélgetéseinek célja, hogy a mai Magyarországot és általában a világot jellemző globalizációs folyamatok tarthatatlanságával szemben felhívja a figyelmet egy ősi, egykoron nagyon is jól működő önfenntartó, önellátó közösségeken alapuló élet lehetőségére. Az ősi tudást - a közösségben élés képességét - csaknem elvesztettük, de mind többekben fogalmazódik meg a vágy egy emberibb élet után. A kerekasztal beszélgetés meghívott résztvevői ennek az elveszített tudásnak a keresésére indultak, ki több, ki kevesebb lépést tett meg az úton, de mindannyian ugyanarra haladnak: egy élhető jövő felé, elődeik kemény munkával megszerzett tapasztalatait becsülve, és utódaik boldogulását szem előtt tartva.

Kerekasztal beszélgetések témái és résztvevői:

Önellátás, önfenntartás, önfenntartó közösségek jelentősége (Dr. Magyar Gábor)
Nagyvárosból a tanyára (Batka Péter)
Függetlenség, önállóság, génmegőrzés (Nagy Tibor)
Engedve a föld hívó szavának (Dóczy Imre)
Egy budapesti agrárfundamentalista vallomásai a bakonyi helyi kistermelés és a hagyományos paraszti önellátás lehetőségeiről (Vajda Eszter)
Döntés után, megvalósulás kezdetén (Fülöp Lajos „Csobán”)


A kerekasztal beszélgetések résztvevőinek rövid bemutatása:
Batka Péter, Gazdálkodó és népi gyógyász (Kőhídgyarmat, Vadas Tanya): 
„Nejemmel Mónikával és három gyermekemmel Rékával, Atillával és Laurával 2009-ben költöztünk vissza szülőfalumba, Kőhidgyarmatra Pozsonyból. Hazaköltözésünk után szüleim hathatós segítségével, de szinte a nulláról kezdtünk egy önellátás felé törekvő, a természettel összhangban lévő, családi birtok kialakításába. Lépésről lépésre, szellemi és anyagi javainkat ebbe visszaforgatva, haladunk utunkon. A gazdaság kialakítása mellett folyamatosan sajátítjuk el a különböző valós, mások számára is értéket előállítani tudó, mesterségeket. Mindezt úgy, hogy a környezetünkben élőknek is lehetőséget nyújtsunk a tanulásra. Ennek a feladatnak a hatékonyabb megoldásáért hoztuk létre a M.A.G. Polgári társulást is.
Jelenleg masszírozással, csontkovácsolással, állattartással – főleg kecskékkel, sajtkészítéssel, valamint méhészettel foglalkozom, nejem pedig a népi fazekasság rejtelmeiben próbál elmélyedni.”
Dóczy Imre, (Balaton, Pannon Tanya): „Közel a negyvenhez 32 év budapesti "élet" után, most egy tanyán élek feleségemmel, három kisgyermekemmel, szürkemarhákkal, mangalicákkal, lovakkal, kecskékkel, baromfiakkal. Soha nem bántam meg, ezerszer is belekezdenék. Hogy miért? Csak rá kell néznem a gyermekeimre, csak így lehet jövőjük.”
Dr. Magyar Gábor: „Semmi másnak nem éltem eddig, mint a magyar hagyomány, a magyar múlt, a magyar életmód. Bejártam ezért Magyarországot, Ázsia nomád államait, hogy minél többet tudjak, érezzek meg arról, amit hagyományos magyar életnek neveznek. Mindent ennek rendeltem alá, a gyermekeimet erre neveltem. Állatokat tenyésztettem, földet műveltem, eszközöket gyűjtöttem, és megtanultam használni ezeket. Ma, amikor letisztult bennem az eddig megszerzett tapasztalat, egyetlen céllá nemesedett bennem, ami egyben szerintem nemzetünk valódi megmaradásának egyetlen lehetséges útja: újra teremteni azt az önellátó közösségi létformát, ami évezredeken keresztül megtartott bennünket, és amelynek elhagyása vezetett nemzetünk pusztulásához. Mert hogy jelen állapotában nem él a nemzet, hanem csak vegetálva tengeti életét, az teljesen biztos. Ezen pedig, gyermekinkre gondolva, és az eltávozottak előtt fejet hajtva változtatnunk kell. Itt és most.

Nagy Tibor (Tűzkövesbörc Tanya, Hárskút): „Családunk számára egy bakonyi tanya jelenti az otthont. Életünket több mint egy évtizede a régi magyar háziállatfajtákban rejlő genetikai értékek és a régi legeltetéses állattartó életforma, tehát a magyar élet ránk maradt örökségének megőrzése határozza meg. A városi élettől fokozatosan jutottunk el odáig, hogy ma megélhetésünk a gazdálkodásunkon alapul, és életünk is egyre inkább függetlenedik a testet-lelket pórázon tartó, káros hatású globalizált-civilizált világtól, és a mesterséges keret helyett egyre inkább a természet rendjébe helyeződik vissza. Arra törekszünk, hogy szükségleteinket minél inkább önmagunk teremtsük meg, mind több téren. Tanyánk az egykori bakonyi tanyavilág része volt, mely ma már csak nyomaiban létezik. Saját életünket szélesebb távlatokba helyezve tervünk, hogy ez a valaha nagyon is élő és működő tanyavilág újraéledjen, és így egy közösség tagjai élhessenek egymást kiegészítve, segítve teljes életet egymással és a teremtett világgal.”


Polyányi Csobán: „Fülöp Lajos István vagyok, bár az utóbbi időben jobb szeretem ha Csobánnak neveznek. Évek óta tudom, hogy tanyán szeretnék élni. Ahol nem kell kimozdulnom, ha közelebb szeretnék lenni a természethez. Ahol úgy igazíthatom munkám és életem ritmusát, hogy az összhangban legyen az évszakok változásával. Amikor már úgy éreztem, a városi élet kivet magából, mérnöki munkám pedig nem vezet tovább, próbára is tettem magam. Éltem egy évet a Zemplénben és felet a Bakonyban, bekapcsolódva a legeltető állattartó munkába. Megérintett az érzés, hogy az állatok révén könnyebben befogad a táj, odatartozóként lehetek jelen. Rátaláltam egy vezérfonálra, melyhez igazodva alakítom tovább sorsomat. Mérnöki létemmel megbékélve, a tudást eszközként igyekszem használni anyagi létem megkönnyítéséhez. Kisebb léptékű napkollektoros és napelemes rendszerek tervezésével, építésével foglalkozom. Belefogtam egy guruló-mobilház, azaz egy lakókocsi építésébe. Ezzel akár több helyen is eltölthetek hosszabb időt is, mielőtt letelepszem. Szeretnék meggyökerezett, gazdálkodó családoknál élni, segíteni. Az eljövendő évek alatt fokozatosan szeretném átvezetni és ötvözni a mérnöki munkát a nomád pásztor létbe. Alkalmazkodni a felgyorsult időhöz és a beláthatatlan világfolyamatokhoz.”

Sebők Attila (Csuda Csikó Tanya, Csemő): „Ceglédi származású vagyok, testnevelőként végeztem a TF-en. 3 évi budapesti tanítás és az 1996-os baskíriai expedíció után végleg a tanyasi életet választottam. A természethez és a hagyományokhoz való vonzalmam igen mély és régi keletű. Az íjak különleges helyet foglalnak el az életemben, első valamire való íjamat 17 évesen készítettem el. Az íjászat kapcsán kezdtem el bőrrel és fával is foglalkozni. Mindent, amire szükségem volt, magam csináltam, bár akkoriban nem is lehetett tarsolyt vagy tegezt kapni. A tanyasi élet mindennapjaiban igazán kiélhetem alkotókedvemet, és ez egyben próbára is tesz.”

Vajda Eszter (Akli Majorért Alapítvány, Zirc Akli): „Nevem Vajda Eszter. Negyvenöt éves vagyok, melyből harminchármat Budapesten töltöttem. Szakmám szerint történelem tanár és etnográfus. Családommal, álltaimmal és műemlékvédelmi alapítványommal a Zirc melletti Akli majorban élek, a Ciszterci Apátság egykori barokk udvarházában. Életem eseményei eddig úgy sorakoznak egymás után, mint gyöngysorban a szemek, s ezen magam csodálkozom a legjobban. Utamat nem én kerestem, az talált meg engem, de úgy tűnik: hazavisz. Egy éves franciaországi életem során betekintést nyertem az ottani tanyákban, majorokban, kúriákban több száz éve háborítatlanul működő, több generációs családi gazdaságok életébe. Hazatérve megismerkedtem a nemzetközi áruházláncok belső működésével, majd pénzügyi hátterével. Az úniós csatlakozás idején Akli majorban szembesültem mindezen tényezők káros nemzetgazdasági és lokális gazdasági hatásával. Ez időtől fogva alapítványunk nem csak a műemlék major megóvását, de a helyi kistermelők piacra jutásának támogatását is célul tűzte ki. Két éve helyi termelői boltot és helyi termelői piacot nyitottunk. Piaci felismeréseink lényeges eleme, hogy szükség van a legalább részben önellátó paraszti gazdálkodás visszaállítására. Ennek keretében magunk is foglalkozunk állattartással, kertészettel és feldolgozással. Nyári táborainkban az általunk megélt tapasztalatokat megpróbáljuk a mai tizenéves korosztály számára átadni.”


Péntek:

8.00 Reggeli fejés

9.00-11.00 Délelőtti beszélgetés

12.00 Régi magyar háziállatfajták bemutatója, ismertetése (Dr. Magyar Gábor, Nagy Tibor)

13.00 Lóvásár – árverés

14.00 Tejfeldolgozási bemutató Batka Péter

15.00-17.00 Délutáni beszélgetés 

19.00 Esti fejés

19.30 Tejkóstolás, esti mese (Wass Albert: Az aranymadár)


Szombat

08.00 Reggeli fejés

09.00-11.00 Délelőtti beszélgetés 

12.00 Régi magyar állatfajták bemutatója, ismertetése (Dr. Magyar Gábor, Nagy Tibor)

13.00 Lóvásár – árverés

14.00 Kóstoló

15.00-17.00 Délutáni beszélgetés

19.00 Esti fejés

19.30 Tejkóstolás, esti mese (Wass Albert: Mese a kék hegyekről)

Vasárnap

08.00 Reggeli fejés

09.00-11.00 Délelőtti beszélgetés 

11.00 Helyi termék piac bemutató (Vajda Eszter és az Akli Major Piac)

12.00 Régi magyar háziállatfajták bemutatója, ismertetése (Dr. Magyar Gábor, Nagy Tibor)

13.00 Lóvásár – árverés

15.00-17.00 Délutáni beszélgetés 

19.00 Esti fejés

19.30 Tejkóstolás, esti mese (Wass Albert: A vitatkozó mókus)

Állandó programok:
Programszünetekben a sátorban folyamatos diavetítés Életképek címmel a kerekasztal beszélgetések részvevőinek mindennapjaiból.
A sátor programján résztvevő családok gyerekeinek gyerekmegőrző program.
Lovagoltatás hucul lovon folyamatosan.


Szervező: dr. Magyar Gábor