Írta: Jenő
|
2013. március 22. péntek, 09:13 |
EMBERÉLET-MINŐSÉG ABC
BALGA ÉS BOLDOGTALAN LELKEK
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE – MO. XXI.
Önismereti tükör – 5.rész
Váci Mihály
Nem elég! Nem elég megborzongni, De lelkesedni kell! Nem elég fellobogni, De mindig égni kell! És nem elég csak égni: Fagyot is bírni kell, Ki acél akar lenni, Suhogni élivel. Nem elég álmodozni! Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell, Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el, Jövőnket – tudni kell! Nem elég a célt látni, járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! – Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer. Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, De tenni, tenni kell: A jószándék kevés! Több kell – az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell – az érzelem! Ám nem csak holmi érzés, de seb és szenvedély keresni, hogy miért élj, szeress, szenvedj, remélj! Nem elég – a Világért! Több kell – a nemzetért! Nem elég – a Hazáért! Több kell most – a népedért! Nem elég – Igazságért! Küzdj azok igazáért, kiké a szabadság rég, csak nem látják még, hogy nem elég! Még nem elég! Váci Mihály
*
Szájhős
Addig mondasz egyre nagyobbakat,
Amíg a szavadon nem fognak: Hic Rhodus, hic salta
*
Remete
Abban a pózban tetszelegsz, mintha önkéntes lennél,
Aki elvonult a világ zajától istennel meghitten társalogni,
De csak egy szerencsétlen magányos, társtalan flótás vagy
*
Blöffölő
Nagyokat mondasz, majd elpukkan a léggömb,
S legközelebb már senki sem ad hitelt szavadnak
*
Épületes balgaság
Azt hitted, ha felépül egyszer végre a házatok,
akkor ezzel magától az otthonotok is megteremtődik
*
Azt kéred a jó tündértől,
hogy minden kívánságod teljesüljön: és úgy is lesz…
*
Azt követeled,
ami ki nem érdemelhető:
ajándék, kegyelem (pl. szívesség, hála, szimpátia stb.)
*
Hasonmás
Azt választod hivatásnak,
hogy mások kívül-belül hiteles dublőre légy
*
Kipróbálhatatlan
Azzal áltatod-altatod magad,
hogy egy helyen boldog lennél: az egykori Atlantiszon
*
Balhited is hegyeket mozgat:
fölöslegesen, károsan beavatkozva a természetbe
(megiszod a levét a folyószabályozásnak, lecsapolásnak)
*
Bánt az emberek hálátlansága:
ugyan kifosztottad őket, de utána kicsit adakoztál nekik
*
Bárhova mész,
rögtön a menekülési útvonalat keresed,
félszívvel jöttél ide, ezért a kijárat mellé állsz
*
Hírnévkór
Bármire képes lennél azért,
hogy öt percig csak rólad beszéljen a világ
*
Kiközösítés-fóbia
Bármiről lemondasz, mindent lenyelsz,
csakhogy legalább egy csoporthoz tartozhass
*
Renováló – testátépítő
Beadod magad nyersanyagként egy szépségüzembe:
S vagyont költesz rá - X. Y. sztár klónja akarsz lenni
*
Biztosra fogadó
Beállsz az ellendrukkereid táborába
és nagy tétben fogadsz saját magad ellen…
*
Bebizonyítandó,
hogy nem gyengék idegeid,
befizetsz egy „live horror show”-ba
*
Gyenge matekos
Bedőlsz a csábító hitelajánlatnak,
nem számolsz kamatot – elárverezik házad
*
Rendrakó
Beengeded anyukád
rendet rakni, selejtezni – azóta nem találsz semmit
*
Beéred olcsó vigasszal:
savanyúnak mondod azt a szőlőt, amit nem érsz el
*
Kígyómelengető
Befogadsz és táplálsz egy „kakukkfiókát”,
akik kilökdösik fészkedből a saját kölkeidet
*
Látatlanban
Bekötött szemmel akarsz tájékozódni,
s így darázs- vagy viperafészekbe nyúlsz
*
Bekötött szemmel
hagyod bevinni magad az erdőbe, ahol magadra hagynak
*
Étvágyelvevő
Naturalista részletességgel belegondolsz,
hogy hol és hogyan készül ez az állati váladék, a tej és …
*
Beleharapsz
a segítséget nyújtó kézbe,
majd siránkozol az emberi közönyről
*
Belekényszeríted magad
a szigorú és csak büntető stb. rendőrködő apa szerepébe
*
Beszállsz egy kocsmai tömegverekedésbe,
s méltatlankodsz a lovagiasság, a fair play hiánya miatt
*
Bajmaximalizáló
Beszorítod a sarokba a kutyát,
s meglepődsz, hogy oroszlánként ugrik rád
*
A saját farkába harapó kígyó
*
Jó beteg
Betartod az orvosi utasítást,
„csak” az orvosságot túladagolod: önmérgezel
(vagy akkor is szeded, ha érzed, hogy ártalmas)
*
Betartom
a szokás, az illem, az erkölcs és jog szabályait,
hogyan lehetséges akkor: mégsem vagyok boldog?!
*
Ahol a kincsed, ott a szíved
Betegesen félsz, hogy meglopnak:
non stop pénzed számolod, el- és kiásod
*
Emberkert
Birtokod egy nagy szafariparknak rendezed be,
ahol te élsz ketrecekben, az állatok meg a szabadban
*
Lódító-hantázó
többet sejtetsz, mint amid van,
s rettegsz az igazság pillanatától
*
Nem tudja, tanítja
Boldog házasságok közvetítője, terapeutája, titkai tudója:
több rossz kapcsolat és csúnya válás után elmagányosodva
*
Aránytévesztő
Bolhából elefántot csinálsz:
kis botlásod nem bocsánatos, halálos bűnné nagyítod
*
Veréb mondja bagolynak, hogy nagyfejű
*
A jó testvér
Amikor a három sündisznó eltévedt és ázott-fázott,
akkor jött egy jótündér, s mindegyikük kívánhatott egyet:
az első kettő hazarepült, a harmadik visszasírta őket ide…
*
Hülye ötleteid vannak:
a nyílt tengeren fogsz hozzá hajód átépítéséhez
*
Búvár Kundként
a külső fogytán belső ellenséget keres és talál és furkál
*
Vétkes szépítgető
Bűneid eufemizmusokkal bagatellizálod:
pl. Az ordas hazugság=füllentés, lódítás, tévedés, elhallgatás
*
Hazug alak
Nem mondasz semmi valótlant,
De elhallgatsz minden lényeges odavágó tudnivalót
*
Immunis és infantilis
Büntethetőség alóli mentességet szerzel,
de elfelejted: ennek a gondnokság alá vétel az ára
*
Büszkén vallod,
hogy te sose komolyodsz meg
s eljátszod, elszórakozod a ritka jó alkalmakat
*
Önkizáró
Csácsogásoddal
csak terhére vagy a társaságnak - többet nem is hívnak
*
„Hős”
Csak a botránykrónikákba
kerül be neved mint krakéler „párbajhősnek”
*
A felhergelt-felheccelt csőcselékben
érezni véled a kollektív erőt, bölcsességet
*
Demokrata
Mindenki mindenről titkosan szavazhat,
S a többség így mindenről dönt – az igazságról is…
*
Akarod akarni?
Csak a karod kéne kinyújtanod
szíved választottjáért, de te további „isteni jelre” vársz
*
Bagatell
Csak a poszt abortusz szindrómával kínlódva jössz rá,
hogy mennyire nem egy „kis rutin műtétbe” mentél bele
*
Mekk mester
Csak a nagy segítőkészségre figyelsz:
eközben egy kétbalkezes kontár „bütyköli” autód
*
Exkluzív
Csak akkor becsülsz valamit,
ha abból igen keveseknek van és lehet
(veszel pl. egy festményt, s azt eldugod, elásod stb.)
*
Bizalmatlan
Csak akkor eszed meg a húsát,
ha te nevelted fel és vágtad le a disznót
*
Empirista
Csak annak hiszel, amit látsz:
azt meg elég látni (kivéve a zsiráfot…)
*
Szalmaláng
Csak az amputáció megúszása
utáni napokban tudsz örülni, hogy földig ér a lábad
*
Mozgalmár
Csak azért futkosol és nyüzsögsz, fontoskodsz,
mert nincs hívó otthonod, vagy nagyon nincs rendben
*
Szabadkézi levél
Csak azért se sajátítod el az uniform „szépírást”: macskakaparásod van – ezt elemzi a címzett „grafológus”
*
Felvágásból
Csak azért gürizel, spórolsz és utazol egzotikus helyre,
hogy eldicsekedhess vele, s szaporítsad irigyeid számát
*
Csak azért vagy olyan nyugodt,
mert fel se fogtad, milyen nagy bajban vagy
*
Tekintélyelvű
Csak egy dologgal,
pusztán életkoroddal próbálod meg „kivívni” a tiszteletet
*
Rész és egész
Csak egy fogaskereket spórolsz ki,
s nem érted, miért döcög a gépezet
*
Ön-fegyelmezetlen
Csak egy kis játékos birkózásnak indult,
de durva véres közelharcként érkezett meg
(nem tudott a határon megálljt parancsolni magának)
*
Torzonborz
Folyton dúl-fúl, mérgelődik, igazság bunkóval csapkod,
Képtelen rá, hogy olykor-olykor tréfával üsse el a dolgot
*
Rá nem látó – távolság nem tartó
Akit a gondterheltsége belenyom a mocsárba,
Mert képtelen a humor magaslatáról rálátni helyzetére
*
Mimóza
Akinek papírja van lelki túlérzékenységéről,
S menten rosszullétet produkál, ha bármi rosszallás éri
*
Pirománia
Csak egy kis tüzet raksz,
lábbal eltaposhatót, de a szelet nem kalkulálod be
*
Szelet vet és vihart arat
*
Istent ugráltató
Csak egyszer műveled meg kerted,
majd „istenre bízod” mintha vadon lenne
*
Csak egyszer
ülsz részegen a volánhoz,
de akkor gerincet és lelket is törsz
*
Csak fejni akarod a juhnyájad,
de még a legelőre se hajtod ki reggel
*
Ál-gondűző
Csak itallal akarod elűzni gondod,
de az bumerángként visszatér a kijózanodás reggelén
*
Nem – jól - extrapolál
Csak kicsit rossz irányba indulsz,
mégis egyre messzebb kerülsz a céltól
*
Nem nézted meg az anyját, mielőtt elvetted a lányát
*
Up to date man
Csak az éppen futó kortárs bölcsekre figyelsz,
hisz ők nyilván aktuálisabbak Platónnál, Epiktétosznál
*
Aki a kishitűségét nagyképűséggel orvosolná
*
Kárörvendő
Csak más kárának örülsz,
de azon mégis bánkódsz, hogy nincs kivel megosztani
*
Zéró összegű játék
Csak más rovására szeretsz nyerni,
de idegesít, ha ezzel más is így van
*
Eszközszentesítő
Csalással próbálsz versenyt nyerni,
s csodálkozol, ha diszkvalifikálnak
*
Részletekben elvesző
A magát elaprózó – tehetségét aprópénzre váltó
*
Rajt-cél verség
Mindig rosszul akarsz járni
*
Változást szeretnél, csak neked ne kelljen változni
*
A mostoha piros almája
Élelmiszernek kinéző vegyületek
Nem mások, titokban vagy kényszerrel „étetnek”,
De te magad önként veszel magadhoz, magadba mérget
*
Konkvisztádor
Aki a keresztet maga elé emelve pusztítja az indiánt,
azt állítva róla, hogy keresztény emberré nem tehető,
miközben épp ő az, vesztére, aki még szakrális rendben élt
*
Csatákat még csak-csak nyersz,
de a háborút azt mindig elveszíted
*
Trehány, slampos
Aki rosszul veri be a patkószeget,
Ami miatt egy ló elesett, miatta a lovas is,
És így a csata, majd végül a háború is elveszett
*
Önizoláló
Csak csípsz, rúgsz, karmolsz és harapsz:
így gyorsan és biztosan mindenkit elvadítasz magadtól
*
Akkor kezd kutat ásni, amikor már szomjas
*
Akkor fizetsz az orvosnak, ha beteg vagy
Ha egészségesen tart, azért nem jár neki semmi
*
Olyan orvos keze alá teszed magad,
Aki kigyógyít a náthából, de tüdőgyulladást okoz
*
Abszolút-relatív érték
Csóválod a farkad, ha ötöst kapsz,
de nem tudtad, hogy tízből adták ezt
*
Csúf nevetéssel ítéled más fogyatkozását;
de megdöbbensz, ha a te vétkeidet is nagydobra verik
*
Világrendfordító
Nem szégyenled, de még dicsekszel is bűneiddel -
mintha valaki azzal büszkélkedne, milyen nagy beteg
*
Direkt rontod a sorsod,
hogy a sok szenvedésből igazgyöngyöt „izzadj ki”
*
Önkigúnyoló
Dögkeselyűként lecsapsz
legkisebb hibádra, felnagyítod és kifigurázod azt
*
Álprobléma-megoldó
Drága időd nagy részét arra áldozod,
hogy szellemi gumicsontokon rágódsz
*
Vitamániás
Drága időtöket önismétlődően
ízléskérdéseken vitatkozva fecsérlitek el
*
Drágakő,
csiszolt gyémánt lehettél volna,
de korán szürke hamuvá égtél ki
*
Agresszív kismalac
Dühös vagy az irgalmas szamaritánusra,
hogy miért „késett” segítségnyújtásával
*
Tóték
Édes otthonod „átvarázsolod”
keserves dologházzá: isten hozta, őrnagy úr!
*
Frigiditás
Edzel a jégkorszakra:
kihűtöd lakásod, ételed, fürdővized, ágyad és szíved
*
Túlélő
Minden napra bemagolod a leckét,
Amit már másnap se tudnál felidézni…
(s majd a pálcához nyúl az Élet Tanár Úr)
*
Ég ugyan a föld a talpad alatt vagy a házad,
viszont közben gyönyörű szép virágoskertet varázsoltál
*
Kivagyiság
Egész hónapban azért hajtasz,
hogy egy este gazdagnak add ki és érezd magad
*
Beszámozva – arctalanul
Lemondasz a családi és kereszt- és becenevedről
Nem adsz nevet az állatodnak, se a lakóházadnak
*
Cinikus
Egy aranyköpésen élsz:
„csak a kísértésnek nem tudok ellenállni…”
*
Vesztő taktika
Egy kialakuló-romló betegséggel
sok orvoshoz rohangálsz, s mindnek követed tanácsát
*
Egy csónakban evezel
az élet tengerén, míg csak ki nem kötsz a bánat szigetén
*
Ökör-makacs
Egy dologban vagy „konzekvens”,
örök következetes: hibáid megismétlésében
*
Elvből elvtelen
Egy elved neked is van:
az elvtelenség – szélkakas és kaméleon vagy
*
Jókai Mór:
A Szózat leforditva gyászmagyarra
(Kakas Márton)
Jobb pártnak rendületlenül Légy híve gyászmagyar! Bölcsed* itt, majdan zsírod is, S a „fátyol”, mely takar! Te kívüled itt senkinek Nincsen számára hely, Alkotmány: provisorium Ott élned, laknod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid bora folyt, Hol minden restóráció Egy ezrest elpakolt. Itt küzdtenek borért a hős Kortesek hadai, Itt törtek össze poharat Tyukodnak botjai. Ittasság! Itten hordozák Sáros zászlóidat, S elhulltanak leg jobb jaink Hosszú asztal alatt. És annyi köpeny-forgatás S színváltozás után Ha senki meg nem élhet is, Mink élünk a hazán. S népek hazája, egységes Osztrák birodalom, Húsz évi hízelgés kiált „Tányérod hadd nyalom!” Az nem lehet, hogy annyi toll Hiába annyit írt, Hogy stempli, accis* és trafik, Ne legyen approbirt. Az nem lehet, hogy ispán, pap Gróf, főtiszt, pressbüró Hiába korteskedjenek, – S hát a sok főbíró? Még jőni kell, még jőni fog A muszka, ki után Vezetni egykor küldeténk, Vezetjük újra tán. Vagy menni fog, ha menni kell A miniszterium S utána jön vagy Tiszapárt, Vagy provisorium. Már így is, úgy is penziót Nekünk adni muszáj. Bár kígyót, békát kiabál Ránk sok nagy torkú száj. Légy híve rendületlenül A jobbnak,* gyászmagyar! Ez osztja most a hivatalt S nyugdíjba ez takar. Rajtad kívül itt senkinek Nincsen számára hely, Légy nagy szamár, vagy kis szamár Hivatalt kapnod kell. (1869)
*
Arany János
HASADNAK RENDÜLETLENÜL
Hasadnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar! Bölcsődtül kezdve sírodig Ezt ápold, ezt takard. A nagy világon ekivűl Nincs más, amit mivelj: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt enned, innod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt, Ez a föld másra sem való, Csak hogy eltékozold. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Bátorság volna ezt a hont Neked fenntartani.
Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, Szabad száj! itt csikorgatod Véres fogaidat. - - - - - - - - - - - - - - -
(1880 körül.) |
LAST_UPDATED2 |
Írta: Jenő
|
2013. március 13. szerda, 11:28 |
EMBERÉLET-MINŐSÉG ABC
BALGA ÉS BOLDOGTALAN LELKEK
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE – MO. XXI.
Önismereti tükör – 4.rész
KFT
BÁBÚ VAGY
Bábu vagy, nem te lépsz, valaki irányít. Jól vigyázz, mi lesz majd, ha megun és leállít? Elszakad, elszakad a zsinór, és leülsz. Jól teszed, ha talpra állsz, és mielőbb menekülsz. Azt hiszem, nem hiszed, nincs erőd, hogy észre vedd. Nyisd ki a szemed! Bábu vagy, bábu vagy, valaki elvakít. Bábu vagy, úgy mozogsz, ahogy ő irányít. Elszakad, elszakad a zsinór, és leülsz. Jól teszed, ha talpra állsz, és mielőbb menekülsz. Azt hiszem, nem hiszed, nincs erőd, hogy észre vedd. Nyisd ki a szemed!
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/853/kft/babu-vagy-zeneszoveg.html
*
Áldozatjelölt
Élet-erőtlen, életkedvtelen, életunt vagy
A társadalmi ragadozók megérzik rajtad a gyengeséget
*
Gyereksoros
Alig szabadultál,
máris visszavágysz a börtön vagy az elmegyógyintézet
„otthonos”, életharctól mentesítő gügye létbiztonságába
*
Siralomvölgy lakó
Alig várod már, hogy „megboldoguljál”,
ezért mind a két végéről égeted az életgyertyát
*
Ruhában, baltával alvó
Állandó fokozott harckészültségben vagy,
mindig valahonnan valami orvtámadást vársz
*
Vád nélkül mentegetve teszed gyanússá magad
*
Állig páncélban teszed „sebezhetetlenné” magad,
de így simogatni, kurkászni sem lehet arcod, tested
*
Nem altatod el a lelkiismereted,
De csak addig jutsz, hogy folyton bűntudatod van
(mi tettél, mit mulasztottál, mi mindent tehetnél stb.)
*
Álszent vagy:
titokban rendeltetésellenesen használod, rongálod lelked
*
Önbűnbakosító
Mindenki más bűneit magadra veszed, mint anno Jézus
*
Általad nem befolyásolható
kellemetlenség miatt mérgelődsz detoxikáló nélkül
*
Gond(olkodás)talan
Amennyivel kevesebbet gondolkodsz,
legalább annyival többet és nagyobbat tévedsz
*
Pénzember
Ami ingyen van, azt nem értékeled:
a természetet, a szellemi közkincseket, a lelki ajándékokat,
az isteni gondviselést, a kegyelmet, a szerelmet, a jó időt stb.
*
Átjáróházat, tömegszállást stb. csináltál abból,
ami valaha csendes és nyugodt otthon, családi fészek volt
*
Könyörtelen
Amíg élsz, nem bocsátod meg magadnak,
hogy nem királynak vagy nábobnak, zseninek születtél
*
Amíg nem kapod meg a vegyelemzést,
addig nem iszol a forrásból, inkább szomjan halsz
*
Önkártevő
Amikor a jég elveri a termést,
„isten” munkáját önkezűleg fejezed be
*
Időzítő
Amikor már elég jól ég a ház,
akkor hamar és ügyesen jó sok olajat öntesz a tűzre
*
Abszolút bűntudatos
Amikor levegőzöl és helyet foglalsz, változtatsz,
úgy érzed, minden harapást, minden helyet mástól veszel el
*
Se hall, se lát Dömötör
Amiről véletlenül nem hallasz,
s nem jut tudomásodra, az nincs is
*
Haspárti
Amit megeszel, az a tied? –
és a hánytatás, gyomormosás, koplaltatás…?
*
Diszkontember
Akció és a reakció:
amit most „olcsón” adnak,
abból jó sokat veszel, még ha évekre be is spájzolsz vele
*
Fordítva elsülő
Amit te néma tiltakozásnak szántál,
az végül, mindent egybevéve hallgatólagos beleegyezés lett
*
Ő szinte
Amit tökrészegen hablatyolsz vagy „kiokádsz”,
azt gondolod a régóta beígért és várt őszinteségi rohamnak
*
Eszperantó
Anyanyelved helyett
egy iskolában tanított mesterséges nyelven beszélsz
*
Öntelt – önelégült
Annyi bölcsességed sincs,
hogy megfogadd egy valódi bölcs jótanácsát
*
Lavina alatt
A kis hazugságokat egyre nagyobbal kell támogatni,
Amik így elérik a kritikus tömeget és rád zúdulnak…
*
Behavazott
Annyi mindent akarsz egyszerre csinálni,
hogy lassan eltörpülsz – lassan rád dőlő - restanciáid mellett
*
Százkarú – százlábú
Annyi tennivalót vállalsz be,
hogy átkozod teremtődet: miért csak két kezed van
*
RöHejesen pozitív
Annyira „pozitívan nézel”,
hogy a vereséget győzelemnek látod,
a tragédiát meg – a részben benne levő – csak komédiának
*
Kézfogó – lebilincselő
Annyira „szereted” kisgyerekedet,
hogy nem engeded el a kezét, nehogy felnőjön
*
Tetszhalottá dermedt
Annyira „tiszteled az életet”,
hogy rettegsz lépni, hátha eltaposol „valakit”
*
Tragikomika
Annyira bánt, hogy senki nem figyel rád,
hogy végső elkeseredésedben a köztéren felgyújtod magad
*
Nyúl versus teknős
Annyira biztos vagy sikeredben,
hogy önhittségből/cukkolásként ejtikézel, majd későn hajrázol
*
Túlbuzgó
Annyira buzog vállalkozókedved,
hogy mindennap egy egészen új életet kezdesz
*
Önelképesztő
Annyira büszke vagy hajnali kelésedre,
hogy estig nem is tudsz betelni ezzel – csak bámulod magad
*
Futurológus
Annyira csak a jövő érdekel,
hogy hibernáltatod magad 200 évre
(és ha peched van, akkor még sikerül is)
*
Gyenge életszínész
Másodpéldány – kopírozott – utánnyomás
*
Annyira eredeti akarsz lenni,
hogy mindig másokhoz igazodsz, hogy eltérhess
*
Fapofa – karót nyelt – merevgörcsös - sótlan
*
Pacsirta
Annyira félsz a megszólástól,
hogy semmi „bolondságot” sem mersz csinálni
(csak irigyen és titkon kukkolod, és nyíltan megszólod,
ahogy mások önfeledten viháncolnak, játszanak, mulatnak)
*
Mindig nyerni/veszteni akaró
Annyira félsz, hogy élelmesnek lássanak,
hogy inkább mafla, mamlasz, sőt: önkéntes balek leszel
*
Különös ismertetőjeltelen
Annyira jellegtelen, semmilyen vagyok,
hogy még karikírozni, kifigurázni se lehet
*
Eredetieskedő – különc – csodabogár
*
Edzetlen
Annyira kíméled és óvod magad,
hogy lever egy nátha, s szaporodnak allergiáid
*
Annyira naivan jóhiszemű vagy,
hogy éppen egy közismert besúgónak gyónod meg bűneid
*
Külcsíntalan belbecses
Annyira nem tiszteled meg embertársaidat,
hogy megriadnak madárijesztő „külsődtől”
*
Bratyizó
Annyira önfeledt vagy,
hogy gyereked játszópajtása, s nem nevelője leszel
*
Életstatiszta
Annyira szerény mafla,
hogy életszínjátékában maximum epizodista,
de leginkább csak statisztál a tömegjelenetekben…
*
Annyira szórakozott vagy,
hogy más gyerekét hozod el az óvodából
és útközben gondolataidban teljesen elmerülve el is veszted
*
Nyílt vízen hajóátépítő
Annyira tartasz a vak megszokás rabságától,
hogy naponként minden életszabályt módosítasz,
de még a beidegzett járásodra is külön figyelmet szentelsz
*
Kisistenkedő
Annyira tetszel magadnak,
hogy ismerőseidet is saját képedre akarod formálni
*
Rétkerülő
Annyira tiszteled az életet,
hogy kerülöd a rétet, hátha eltaposol egy hangyát
*
Elkülönülő
Annyira unikum kívánsz lenni,
hogy nem örülsz a hozzád hasonlóknak
*
Köteles osztályrész
Anyukád már elment e világból,
de rád hagyta szemüvegét: ma is azon keresztül látsz
*
Kődobáló
Arány- és minőségérzéked elromlik, és nem javítod ki:
megdobnak egy kis kenyérrel - visszadobsz egy nagy kővel
*
Árnyékbokszoló
mindenkit ütsz, vágsz: így a téged bántót bizton megbünteted,
mint mikor egy ismeretlen tettes miatt egy országot büntetnek
*
Arra haragszol meg legjobban,
aki mindig feltétlenül és önzetlenül segít,
és akinek – úgy érzed – túlságosan le leszel kötelezve…
*
Előre nem látó próbálkozó
Arra még számítottál, hogy bepisilsz, bekakilsz,
de hogy mindez még a nyakadba is csurog a kisrepülőn…
*
Meta-tudatlan
Arról is azt hiszed, hogy tudod,
amiről halvány fogalmad sincs és megbuksz
*
Önleértékelő – beszélő szerszám
Áruvá minősíted magad, csökkent értékűvé
s kiállsz az emberpiacra elkótyavetyélni nyers „munkaerődet”
*
Karrierista
Aszerint udvarolsz és barátkozol,
hogy ez elősegíti-e egy rang megszerzését
*
Átutazó turista vagy a hazádban,
aki annyit tud a sorsokról, ami magyarul az arcokra van írva
*
Elsötétítés
Autód elsötétített üvegén
nem hatolhatnak át stimuláló emberi impulzusok
*
Istenkísértő
Autóddal olyan sebességgel száguldasz,
hogy a legkisebb hiba is végzetes lenne
*
Háládatlan
Az ajándék ló fogát
mustrálod és ócsárlod – nem is kapsz több ajándékot
*
Az alkalom szülte tolvajlással
nem buktál le, ezután kerested, teremtetted az alkalmakat
*
Őrültségeket csinál és nincs benne rendszer
*
Beszűkült tudatállapot
Az állatokban társat vagy „tanárt” nem,
csak kizárólag potenciális ennivalót, ellenséget látsz
*
Anyósvicces
Az anyósnál lakás
rövidtávú kényelmi szempontjai miatt felbomlik házasságod
*
Az arany középút megmutatását
középszerű gondolkodóktól várod - persze mindhiába…
*
Az édenkertben érzed magad
egy exhibicionista utcai igyencirkusz láttán
*
Élve eltemetve – erkölcsi hulla
A hazugságlavina maga alá temet -
az egyik hazugság szüli a másikat, a – még - nagyobbat:
*
Az egyikőtök szadista, a másik mazochista:
az ellentétek vonzzák, s így kielégítitek egymást…!?
*
Nem reszkírozó reszkető
Az életkalandtól éppúgy rettegsz, mint a haláltól:
voltaképpen nem is élsz, de egyfolytában haldoklasz
*
Az elkerülhetetlen haláltól való rettegés
éppen a konkrét életveszély elhárításában gátol…
*
Kontraszelektív észlelő
Az amúgy nyilvánvaló előjelekre nem figyeltél:
a bekövetkező – elemi - csapás így készületlenül ér
*
Mesebeli János
Az első füttyszóra indulsz a csatába:
könnyűlovassággal idegen földön a tankok ellen
*
Mizantróp
Az emberekben végleg csalódtál,
ezentúl már csak a pincsi kutyáddal laksz, eszel és alszol
*
Állatbarát
Az emberekből végleg kiábrándulva,
ki másra, mint magára a kecskére bízod a káposztád
*
Minőségredukció
Az eszperantó világnyelvre váltasz,
ezen már „cammogni”, „slattyogni”nem lehet, csak „menni”
*
Hibaforrás
Az ételek között válogatsz,
pedig vagy nem vagy éhes, vagy rossz a szád íze
*
Az őshonos „gizgazokat” kigyomlálod,
az idegen „kultúrnövényt” meghagyod, sőt öntözöd
*
Isten háta mögött
Az igazi, nagy, gazdag életet
mindig másoknál és másutt, elérhetetlen messzeségben sejted
*
Sugallat és erőfeszítés
Az ihletet hangyaszorgalommal akarod pótolni, helyettesíteni
és vica versa – az igyekezetet mellőzöd, majd Isten úgyis diktál
*
Gorgó főt fixírozó
Az ijesztő jövő képével riogatod magad,
ami mozdulatlan, mintegy tetszhalott állapotba merevít
*
Az ingyen tévé szellemi moslékát fogyasztod,
hogy maradjon pénzed pótszerekre, gyógyszerekre stb.
*
Míg élek nem értem…
Az iskola legjobb tanulója voltam,
hogyhogy nem állom meg helyem az „életben”
*
Büszkén kimúló
Szégyellsz magánéleti csődöt, öncsődöt jelenteni,
s így nem jöhet a szükséges beavatkozás, „gondnokság”
*
Önlefegyverző
Az iskolai stb. agymosás, népbutítás ellen
minden tanulás kijátszásával, szabotálásával tiltakozol
*
Az itallal akarod magad
kirángatni a gödörből, de még őt is magaddal rántod,
s törött üvegcserepeken fekve találnak rád gyerekeid…
*
Pórázon
Az orrodnál és a farkadnál fogva
még a világ végére, akár a szakadékba is el lehet vezetni
*
Önidéző – önismétlő
Az otthoni bemagolt szöveget
mondod a randevún, nem mersz élő szóban „rögtönözni”
*
Megélhetési jós
Az ördög lekötelez
„parafenoménséged” ajándékaival, de be is nyújtja a számlát
*
„Örökifjú”
Az öregedés jeleit egy ismeretlen kór tünetének tartva
folyamatosan orvoshoz rohangálsz, csodaszereket kutatsz
*
Szalonképes szadista
Az őszinteséget összekevered
a durva tapintatlansággal, a kegyetlen igazsággal
*
Az összes fölösleges „tudományból”
kis- és nagydoktori fokozatot szereztél, de ugyan mivégre?
*
Az utcán inkognitóban, sötétített limuzinban jársz,
de ugyanakkor a családi szennyesről pletykalapnak nyilatkozol
*
Vakugrás
Az utolsó pillanatban sem mered bevallani,
hogy te nem tudsz hegedülni, nem tudsz ejtőernyőzni
*
Azért követsz el valami „bűnt”,
hogy szenzációsan nagyot vezekelhess
*
Manipulált
Azért küzdesz teljes erőbedobással,
amit amúgy rád se lehetne tukmálni
*
Görbe
Azért olyan görnyedt testi-lelki tartásod,
mert annyi más ember keresztjeit is cígölöd
*
Bírálati felkérés
Azoktól kérsz munkádról tárgyilagos véleményt,
akiknek te adsz kenyeret, aki nélküled éhen halna
*
Arany János
A FÜLEMILE
Hajdanában, amikor még
Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!
(Ami nem volt épen oly rég) -
Valahol a Tiszaháton
Élt egy gazda: Pál barátom,
S Péter, annak tőszomszédja;
Rólok szól e rövid példa.
Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott szerényen
Megárulni egy gyékényen;
Hanem a mi Péter-Pálunk
Háza körűl mást találunk:
Zenebonát, örök patvart,
Majd felfordítják az udvart;
Rossz szomszédság: török átok,
S ők nem igen jó barátok.
Ha a Pál kéménye füstöl,
Péter attól mindjár’ tüszköl;
Ellenben a Péter tyukja
Ha kapargál
A szegény Pál
Háza falát majd kirugja;
Ebből aztán lesz hadd-el-hadd,
Mely a kert alá is elhat!
Ez sem enged, az se hagyja,
S a két ház kicsínye, nagyja
Összehorgolnak keményen,
Mint kutyájok a sövényen
Innen és túl összeugat
S eszi mérgében a lyukat.
De, hogy a dologra térjek,
Emberemlékezet óta
Állott egy magas diófa,
Díszeűl a Pál kertjének.
A szomszédba nyult egy ága,
Melyet Péter, minthogy róla
A dió is odahulla,
Bölcsen eltűrt, le nem vága.
Történt pedig egy vasárnap,
Hogy a fentírt fülemile
Ép’ a közös galyra üle,
Azt szemelvén ki oltárnak,
Honnan Istent jókor reggel
Magasztalja szép énekkel:
Megköszönve a napot,
Melyre, im, felvirradott.
A sugárt és harmatot,
A szellőt és illatot;
A fát, melynek lombja zöld,
A fészket, hol párja költ,
Az örömet, mely teli
Szivecskéjét elteli;
Szóval, ami benne él
S mit körében lát, szemlél,
Azt a pompát, fényt és szint,
Mely dicsőség
- Semmi kétség -
Ő érte
Jött létre
Csupán ő érette, mind!
Elannyira, hogy Pál gazda,
Ki gyönyörrel ott hallgatta,
Így kiáltott örömében:
„Istenem uram,
Beh szépen
Fütyöl ez az én madaram!”
„Kendé bizony az árnyéka!
Mert olyat mondok, hogy még a...”
Hangzik átal a sövényen
Egy goromba szó keményen.
„Hát kié - pattogja Pál -
Mikor az én fámra száll?”
„De az én portámon zengett:
Hogy illetné a fütty kendet!”
Pál nem hagyja: őtet uccse!
Péter ordit: ő meg úgyse!
Többrül többre, szórul szóra,
Majd szitokra, majd karóra,
Majd mogorván
Átugorván
Ölre mennek, hajba kapnak;
Örömére a szent napnak
Egymást ugyan vérbe-fagyba, -
Hanem a just mégsem hagyva.
Pál azonban bosszut forral,
És ahogy van, véres orral
Megy panaszra, bírót búsit,
S melyet a vérszenny tanúsit
A bántalmat előadja.
Jogát, úgymond, ő nem hagyja,
Inkább fölmegy a királyig
Térden csúszva: de a füttyöt,
Mely az ős diófárul jött,
Nem engedi, nem! halálig.
Nyomatékul egy tallért dob
Az igazság mérlegébe,
Mit a biró csúsztat a jobb
Oldalon levő zsebébe.
Pétert sem hagyá pihenni
A nagy ártatlan igazság:
Nem rest a biróhoz menni
Hogy panaszát meghallgassák.
Így s úgy történt, - elbeszéli,
Övé a fütty, ő azt véli:
Nincs vármegye,
Ki elvegye,
Nincsen törvény, nem lehet per,
Hisz azt látja Isten, ember! -
De, hogy a beszédet össze
Annál jobb rendben illessze,
Az ütlegből sokat elvesz
És a joghoz egy tallért tesz,
Mely is a birói zsebben
Bal felől, a szív iránt,
Meghuzódik a legszebben.
Felderűle a kivánt
Nap, mely a vitát eldöntse,
Hogy a fülemile-pörben
Kinek szolgál a szerencse.
Ámde a birót most cserben
Hagyja minden tudománya,
És ámbátor
Két prokátor
Minden könyvét összehányja,
S minden írást széjjeltúr is:
Ilyen ügyről,
Madárfüttyről,
Mit sem tud a corpus juris;
Mignem a biró, haraggal
Ráütvén a két zsebére
S rámutatván a két félre,
Törvényt monda e szavakkal
A szegény fülemilére:
Hallja kendtek!
Se ide nem, se oda nem
Fütyöl a madárka, hanem
(Jobb felől üt) nekem fütyöl,
(Bal felől üt) s nekem fütyöl:
Elmehetnek.
*
Milyen szép dolog, hogy már ma
Nem történik ilyes lárma,
Össze a szomszéd se zördül,
A rokonság
Csupa jóság,
Magyar ember fél a pörtül...
Nincsen osztály, nincs egyesség
Hogy szépszóval meg ne essék,
A testvérek
Összeférnek,
Felebarát
Mind jó barát:
Semmiségért megpörölni,
Vagy megenni, vagy megölni
Egymást korántsem akarja.
De hol is akadna ügyvéd
Ki a fülemile füttyét
Mai napság felvállalja!?
(1854.) |
LAST_UPDATED2 |
|
Írta: Jenő
|
2013. március 09. szombat, 15:57 |
EMBERÉLET-MINŐSÉG ABC
BALGA ÉS BOLDOGTALAN LELKEK
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE – MO. XXI.
Önismereti tükör – 3.rész
Némely pesti poétának
Küldi egy lantos a végekről
Szeretnék most a lelketekbe látni, Hogy fáj-e néktek Erdély és a végek, S ha fületekbe jut a sikoltásunk, Nem mondjátok-e: Eh mit, él az élet Tovább, s lesz mindig dal és szerelem?!
Szeretnék most a lelketekbe látni, Hogy vajjon mi patakzik rajta át, Még nagy betűvel írjátok az "asszony"-t, S kis betűvel az Istent s a Hazát?
Szeretnék most a lelketekbe látni, Hogy "Übermenschek" vagytok most is még, S túl e széttépett nyomorult hazán, Még kell nektek a nagy "testvériség"?
Szeretnék most a lelketekbe látni, Látni, hogy színes szókkal játsztok-e, Mikor mi már csak hörögni tudunk, Mert fojtogat az ellenség keze?
Szeretnék most a lelketekbe látni: Miről írtok? hisz ó, annyi a téma! Sok mindenről kell, mindenről lehet, S ki tudja, tán rólunk is néha-néha!
Szeretnék most a lelketekbe látni, S szeretném, ha látnátok: hogy' vagyunk, Öletekbe tenném holt gyermekünk, Ráchel siralmát: megfojtott dalunk!
Szeretném, ha a lelkünkbe látnátok. És látnátok a véres rongyokat, Amikbe koldus-testünket takartuk, S a gaz kezet, mely fészket bontogat És otthont dúl és szent láncokat tép szét!
Mutatnám az ebként kivert magyart Hogy' búcsúzik a határszéli fától... S a szivetekbe perzselném a képét... Aztán - ha tudtok - daloljatok - másról.
1919 szeptember
*
Kár nem mentő
Nem menti a menthetőt – sőt
Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten
(a szőlősgazda, aki a jégverés után maga is kivágja a tőkét)
*
Vendégszerető
Kiesznek a vendégek a vagyonodból
Szállást csinálsz, megágyazol az élősködőknek
*
Fatalista
Ha Isten mindenható,
És minden eleve el van rendelve,
Akkor neked nincs semmi felelősséged,
Hisz úgyis minden előre meg van írva a Sorskönyvben
*
Lemész kutyába,
Aki már nem a fajtája törvényeit,
De a gazdájának a parancsát követi –
Pl. ráuszítható bárki idegenre, „betolakodóra” stb.
*
Rablógazdálkodó
Évmilliók alatt halmozódó kincs pazarlása
A kőszén, a kőolaj vésztartalékainak elherdálása
*
Öngyilkosjelölt
Aki uzsorásoktól vesz fel jelzálog kölcsönt
Aki a bankok kényére-kedvére bízza lakása-családja sorsát
*
Önismétlő
Ha egyszer így, megy így sikerült gólt lőni,
Akkor legközelebb pont ugyanazt utánoznád le
*
Semmit nem áldoz – mindent veszít
Nem egyezik bele a kisujja amputálásába,
Amitől így megmérgeződik keze, karja, s egész teste
*
Önlefegyverző
Hagyod, hogy elvegyék a fegyvereidet
Hagyod, hogy elvegyék önvédelmi képességeidet
Hagyod, hogy legyengítsék szellemi immunrendszered
*
Csorba
Amit el lehet, azt el is rontod,
S meg sem próbálod kiköszörülni a csorbát
(inkább a magyarázkodásra pazarolod drága időd)
*
Nem akarsz hibázni, ezért nem csinálsz semmit!?
*
A hályogkovács,
aki felhagy gyógyításával,
Mert tudós orvosok „felvilágosítják” a szem sebezhetőségeiről
*
Akit már életében elfelejtenek,
Hiába emeltet magának síremléket, mauzóleumot
*
Akit az utókor azzal büntet,
Hogy nem imába, de káromkodásba, átokba foglalja nevét
*
Utólag már okos
De már mindig csak a lépcsőházban kapcsolsz
*
Megválasztott vezetőid
Az egyik szemkilövő, a másik szemfényvesztő
*
Birkanép fia
Kezes bárány, vágóhídra terelt birka, kerge birka
*
Holt betűk tengere
A fordítások, másolások, cenzúra, nyomdahiba stb.
Sokszorosan rongálták a mester eredendő üzenetét,
neki ez mégis „szentírás”, amihez még egy betűt se tesz
*
Rekordhajsza
A Guinness könyvbe akarsz bekerülni,
Ha mással nem, legalább kudarcaid gyűjteményével
*
Realitásérzék
Amikor a párbajban már se kezed, de lábad,
Akkor felajánlod: egyezzetek ki döntetlenben
*
Tétlen életmeccs
Bundázol, alibizel, csalod-ölöd a játékot
Szalon-döntetlenre játszol – csak mímeled, hogy küzdesz
*
Önképtelen
A gyerekeidnek nem tudsz parancsolni,
de közben meg hadvezérségről ábrándozol
*
Hiábavaló
A halál elleni orvosságot kutatva
nem marad időd, hogy maradandót hass, alkoss, gyarapíts
*
Halott-csúfoló
„nem vagy legény, nem vagy, nem mersz megcsókolni…”
A döglött oroszlán bajuszát cibálod – abba rúgsz bele nagyot
*
A hátam mögött gyalázol,
de mit gondolhat hallgatód, miket mondasz majd róla?
*
Életrecept
A háziorvosodtól vársz eligazítást,
milyen tartalma és formája legyen életednek
*
Takarék – tartalék
A hét bő esztendőben nem tartalékolsz,
a szűkökben pedig keményen ostorozod magad
*
A hullakamrában,
a boncasztalon és a koporsóban készülsz halotti korszakodra
*
Drága mulatság
A hülyének megéri,
hogy egy poénért az anyját is eladja,
hogy egy jó vicc elmondásáért beáldozzon egy barátot
*
Kába
A kába, bódult állapotot
tartod jónak, mesterségesen is előidézed
(jaj, csak nehogy egyszer is színjózan legyél…!)
*
Dackorszakos
Csakazértis fordítva
A kalapáccsal muzsikálsz,
a dobgitároddal meg szeget versz be
*
A kevesebb több lenne:
ismerősöd sok száz, de igaz barátod egy sincs
*
A kis hazugság fonalát nem vágtad el,
Egyre több és vaskosabb kell a fenntartásához,
s így teljesen belegabalyodtál a végtelen kígyóba
*
A kishitűség ördögi körébe záródsz:
nem próbálkozol, így ki se derülhet semmi
*
Álideál
A kozmetikázott plakátarcokra
nem tudván hasonlítani inkább „elásod magad”
*
A könnyebb ellenállás felé mész:
nem házasságodon belül, de kívül „újítasz”
(amire olykor rámegy egy régi jó kapcsolat,
az új meg nem sokára éppen olyan uncsi lesz…)
*
Mindenevő
Semmiről nem akarsz lemondani
Mindenbe, minden mesterségbe, nőbe belekapsz
De semmit nem csinálsz végig – csak kóstolgatsz
*
Hírnévszerző
Elérte, hogy megemlegessék…
Botránykrónikák hírhedett alakja, „hőse”
*
Elvérző
A külső horzsolásaid elláttatod,
a belső – lelki - vérzésről mélyen hallgatsz
*
Váló-pereskedő
A lakatlan szigeten
feleséged viszi a lejátszót, nálad marad a sok lemez
*
A legeslegjobb barátomat
küldöm el magam helyett udvarolni, szépet tenni
(vagy azt segíted verseiddel, aki a te szerelmednek udvarol)
*
Szórakozott prof
A legkisebb gondod is nagyobb annál,
hogy mikor és mennyit és minőt eszel és alszol,
s mikor hova milyen ruhát veszel, kinek mit viszel…
*
Szenvedésfóbia
A legkisebb szenvedéstől is irtózol,
inkább nem szülsz egy gyereket se
(vagy agyoninjekciózva kiműtik belőled)
*
„Nyeretlen kétéves”
A legkövérebb ügynöktől
vásárolsz méregdrága fogyókúrás szereket és szaktanácsokat
*
Önkínzó fogyókúrázó
Ugyanannyit eszel-iszol mint eddig,
Csak most nem folyamatosan, minden napra elosztva,
Hanem egyenetlenül: egy hétig semmit, majd egy nap zaba
*
„Életkortalan”
Az „örökifjú” hölgy tragikomikuma
Úgy öltözöl 70 évesen, és nevetségesen, mint egy bakfis lány
Pénzedért szép ifjú selyemfiúkat vásárolsz szex rabszolgának
*
Magadból indulsz ki?
A legnagyobb jóakarattal
eteted egyhónapos csecsemődet töltött káposztával
(telve jószándékkal kövezed ki útját a sírba, a temetőbe)
*
A nép szava isten szava
A lincshangulatra hergelt csőcselék „népítélete”
neked mi más lenne, mint maga kollektív bölcsesség…
*
Hopp-kopp
A mai lakoma emléke
holnapra megkeseredik, ha dideregve üres kenyeret eszel
*
Bele nem érző
A másik jelenléte
neked csak ürügy monológodhoz, így magányos leszel
*
Nem élelmes
A megtestesült élhetetlenség vagy:
nem tudsz vizet eladni a sivatagban
*
Fiktív fickó
A mesékben és regényekben olvasottakat
szó szerint igaznak ill. „vitathatatlan” ténynek tartod
*
A mindent pótló szerelem helyett
a szerelmet próbáltad hasztalan mással pótolni
(beleveted magad a tanulásba, munkába, ivásba, evésbe)
*
A mosdóvízzel együtt
a kisgyereket is kiöntöd a lavórból a csatornába
*
Hermetikus
Inkubátor-házlakó
A mostoha, személytelen, életidegen intézetből kiengedve
addig ott féltve őrzött lányod a cukros bácsik karjába szalad
*
A múltadból akarsz élni:
fejedről feneked alá került a babér s azon csücsülsz
(ha tegnap te nyerted a versenyt, akkor ez garancia neked)
*
Kötéltánc
A Niagara feletti kötélen menve
nem előre és föl, hanem lefelé nézel és esel
*
A nyomda ördöge által
megbolondított szakácskönyvből főzöl magadnak
*
A nyomorküszöb alá redukálod „szókincsed” -
Ezzel egyenes arányban épül le gondolat- és érzésvilágod
*
A nyugodt víztükörnek hiszel,
vaklármának tartod a viharjelzést
*
A parkett ördöge lehetnél,
de te mégis inkább borotvaélen táncolsz
*
A piperkőcség, a body building stb.
testkultuszok ellen tiltakozva a másik végletbe esel
*
A pusztába kiáltod zokszavad,
majd keseregsz a közöny, a visszhangtalanság miatt
*
A romlott ételt is sajnálod kidobni:
megeszed akkor is, ha belebetegszel is
*
A rosszabbik részt választod:
Jézus hallgathatnád, de te konyházni mész
*
A rosszindulat bumerángja:
másnak ástál vermet és magad estél bele
*
Állogika
A sárgarépa biztos javítja a látást:
ki látott már szemüveges nyulat?
*
A sok és hosszú távollétek miatt
elidegenednek gyerekeid, pedig értük hajtasz
*
A sorsolás után
kitöltöttél egy „nyertes szelvényt”,
majd keményen beolvastál a főnöködnek…
(egy másik verzió: Mese a tizenkét találatról)
*
A szabadosság
szül neked rendetlenséget:
kupi van lakodban és lelkedben
*
Potya szabadjegyes
A szabadság előnyeit akarnád,
de az árát – a felelősséget, áldozatot, a rizikót stb. – nem
*
A szellemi táplálékod
nem válogatod, nem kóstolod,
nem rágod és nem emészted meg,
s így nyom nélkül távozik - kihányod
*
Szerencselovag
A szerencsét királyi útnak,
s nem keréknek képzeled, mely felemel és levisz
*
Döntésképtelen
A szíved erre, az eszed arra húz,
„kompromisszumként” nem mész semerre
*
A szülők tiszteletébe nálad beletartozik,
hogy párt és pártot is ők választanak neked
*
Aggszűz
A szüzességeddel büszkélkedsz,
pedig nem kellett védened, nem akarták elvenni
*
Jobb híján
Akik csak kényszerből vállalkoznak az életre
Ha rajtad múlna, öngyilkos lennél – meg sem születnél
*
Embergőg
A táplálkozási lánc végén állva
nem csodálod az állatokat, és semmit nem tanulsz tőlük
*
Személyválogató
El sem tudod képzelni, hogy nálad szegényebb,
vagy rangban, presztízsben alattad álló bölcs tanácsot adhat
*
Rossz matekos
A te bűncselekményed súlyát tizedeli,
hogy tízen erőszakoltátok meg a lányt?
*
A tengeren átkelve elbíztad magad,
s otthon belefulladsz egy lavór vízbe
*
A töltött puskát
bunkósbotnak használod és az „visszafelé” sül el
(óvatlan vagy a lőfegyverrel, pedig a kapanyél is elsül)
*
Destruktív rivalizáló
A versenytársak elgáncsolására
megy el erőd, s így te sem jutsz célba
*
Kibérelt lelkiismeretű
A vezér minden parancsát
a lehető leglelkiismeretesebben hajtod végre
*
A világbékéről szónokolsz,
de otthonod látványa: egy tájkép csata után
*
Puritán aszkéta
A világi hívságok ellen tiltakozva
a nyomorig ingerszegényíted környezeted
*
Önemésztő
A világításon spórolsz
depressziós hangulatot teremtve, szemedet rontva
*
Maga ellen fogadó
A világvégére fogadtál,
így minden ellenkező jel megkopaszt és letaglóz
*
Féktelen
A züllés lejtője elején
még fékezhettél volna, ha nem vagy oly elbizakodott
*
Piramisjátékos
Abban a játékban bízol,
ahol csak egy nyerhet és milliók vesztenek
*
Falánk
Addig eszel, amíg a tányéron van,
ameddig a szemed kívánja, mígnem a gyomrod kihányja
(s irigy kutyaként félsz, hogy más megeszi a maradékot)
*
A bor beszél belőle
Addig tart fogadkozó elszánásod,
amíg tart a borod: egyszerre fogynak el
*
Addig vagy nő,
míg el nem vettek ill. nem szültél, azután: anyafarkas
*
Életlendület
Jó tempóban, dinamikusan haladsz,
Csak nem vetted észre, kicsit rossz irányban indultál el
*
A lékekben is gyáva,
Aki nem ítél, hogy ne ítéltessen meg
*
A kiválasztott,
akit kettős mércét alkalmaz –
amit szabad neki, a Jupiternek, azt nem engedi a kisökörnek
*
Addig vársz álmaid szép hercegére,
míg visszacsinálhatatlanul meddő vénlány maradsz
*
Született vesztes
Addig-addig mondogatod, míg elhiszed:
nálad nincs szerencsétlenebb lény a teremtésben
*
Eltaktikázó
Addig-addig taktikázol
a csata elkerülésével, hogy elveszíted közben a háborút
*
Hoppon maradó
Addig-addig totojázol, válogatsz,
mígnem két szék közt a pad alá esel
*
Aránytévesztő
Addig-addig üldözöl egy szúnyogot,
hogy összetörsz minden értéket a lakószobádban
*
Eltunyuló
Agytornákkal, fejtörőkkel stb.
nemigen élesíted eszed s így az végleg eltompul
*
Kicentiző
Ahogy egy tornász a talajgyakorlatát,
úgy tervezed ökonomikusra aznapi testmozdulataidat
*
Ájult rajongással
követed a mestered, még a kútba is utána ugrasz
*
Katyvasz
Töredék – törmelék
Akárhogy és akármeddig kínlódsz,
tudásod puzzle-darabkái nem állnak össze egész épületé
*
Lusta kötődő
Akkor is a legközelebbi boltba mész,
ha az rablók, árdrágítók, hamisítók állandó tanyája
*
Cezaromán
Alázattal szolgálhatnál nagy ügyeket,
de te inkább úr vagy – egy szemétdombon
*
Istenkáromló
Áldod teremtőd a gyönyörű szép rózsáért,
de átkozod, ha ügyetlenséged miatt megszúr a tövise
*
Pályatévesztő
Áldott kezű autószerelő lehetnél,
de csak lopott autók gazdái átkoznak
*
Mécs László Pisztrángok példája A pisztrángoktól ezt tanultam: sohasem úsznak ők az árral, de mindig szembe, mindig hősként, glédában és kicsit vadultan, rugalmasan, ragyogva, frissen, hol zuhatag fájdalma szisszen. Őrült erőkkel szembeszállva, föl a zokogó suhogókon, szirtek között, vízesések több méteres habzó haragján föl, szárnyak nélkül, szinte szállva szökdösnek, diadalt aratván. A Forráshoz, hol még az Eszme nincs elkeverve nyárspolgári iszappal, hizlaló, tempótlan nagy tunyasággal, hol kiveszne hős ritmusuk! Ők az ormótlan, titokzatos hegyekbe vágynak! Amely pisztráng az árral úszik: lehet boldog, hasa fehérjét lehet, hogy parti nefelejcsek kívánják, hogy csónakkal elérjék s holdfény hullong rá, mint a tej-csepp, de a Faj meghalt benne: hulla. A hasukat boldogság-nappal süttethetik a renegátok, magyar júdások, árral-úszók: a nevük hulla, létük átok! Ó, pisztráng-lelkű Pajtás, előre a Forrás-álmú hegytetőkre |
LAST_UPDATED2 |
Írta: Jenő
|
2013. március 08. péntek, 09:57 |
EMBERÉLET-MINŐSÉG ABC
BALGA ÉS BOLDOGTALAN LELKEK
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE – MO. XXI.
Önismereti tükör – 2.
.
Arany János
TETEMRE HÍVÁS
A radványi sötét erdőben Halva találták Bárczi Benőt. Hosszu hegyes tőr ifju szivében; „Ime, bizonyság Isten előtt: Gyilkos erőszak ölte meg őt!”
Kastélyába vitette föl atyja, Ott letevék a hűs palotán; Ki se terítteti, meg se mosatja: Vérben, ahogy volt, nap nap után Hever egyszerű ravatalán.
Állata őrzeni négy alabárdost: „Lélek ez ajtón se be, se ki!...” „Hátha az anyja, szép huga már most Jönne siratni?” - „Vissza! neki; Jaj, ki parancsom, élve, szegi!”
Fojtva, teremről rejti teremre Halk zokogását asszonyi bú. - Maga, pecséttel, „hívja tetemre”, Kit szemre vesz, ölyvként, sanda gyanú: Legyen a seb vérzése tanú.
A palotát fedi fekete posztó, Déli verőn sem süt oda nap; Áll a tetemnél tiszti pörosztó, Gyertya, feszűlet, kánoni pap: Sárga viaszfényt nyughelye kap.
„Jöjjenek ellenségi, ha voltak!” Jő, kit az apja rendre nevez; Hiába! nem indul sebe a holtnak Állva fejénél az, vagy emez: „Gyilkosa hát nem ez... újra nem ez.”
„Hát ki?...” riad fel Bárczi sötéten, „Boszulatlan nem foly ez ösi vér; Ide a gyilkost!... bárha pecsétem Váddal az önnön szívemig ér: Mindenki gyanús nekem, aki él!”
„Jöjjenek úgy hát ifju baráti!” Sorra belépdel sok dalia: Fáj nekik a hőst véribe’ látni, S nem harc mezején elomlania. Erre se vérzik Bárczi fia.
„Jöjjön az udvar! apraja, nagyja... Jöjjön elő Bárc, a falu, mind!” Megkönyezetlen senki se hagyja, Kedves urára szánva tekint. Nem fakad a seb könnyre megint.
„Jöjjön az anyja! hajadon húga!” Künn a leány, már messze, sikolt; Anyja reárogy, öleli búgva: Mindre nem érez semmit a holt: Marad a tört vér - fekete folt.
„Jöjjön utolszor szép szeretője, Titkos arája, Kund Abigél!” Jő; - szeme villan s tapad a tőrre; Arca szobor lett, lába gyökér. - Sebből pirosan buzog a vér.
Könnye se perdűl, jajja se hallik, Csak odakap, hol fészkel az agy: Iszonyu az, mi oda nyilallik!... Döbbenet által a szív ere fagy: „Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!”
Kétszeri mondást - mint lebüvölten - Hallgat el, aztán így rebegi: „Bárczi Benőt én meg nem öltem, Tanum az Ég, s minden seregi! Hanem e tőrt én adtam neki.
„Bírta szivem’ már hű szerelemre, - Tudhatta, közöttünk nem vala gát: Unszola mégis szóval „igenre”, Mert ha nem: ő kivégzi magát. Enyelegve adám a tőrt: nosza hát!”
S vadul a sebből a tőrt kiragadja, Szeme szokatlan lángot lövell, Kacag és sír, s fennvillogtatja S vércse-visongással rohan el. Vetni kezet rá senki se mer.
Odakinn lefut a nyilt utca során, Táncolni, dalolni se szégyell; Dala víg: „Egyszer volt egy leány, Ki csak úgy játszott a legénnyel, Mint macska szokott az egérrel!”
(1877. október 27.)
*
A tetemre hívott
Aki pedig már azt hitte, hogy bűne örök titok marad…
*
Az örök elégedetlen
Aki soha semmivel nincs megelégedve, állandóan követelőzik,
Aki mindig úgy érzi, hogy mindenből többet/jobbat érdemelne
*
Eligénytelenedő
Aki rendszert csinál abból, hogy neki ló helyett a szamár is jó,
Akinek az is jó, ha langyos a sör - sőt: még ő kér ezért elnézést
*
Aki úgy néz ki, mint egy kétlábon járó teleírt panaszkönyv,
S alapközege a felháborodás: ő igazból egy elcserélt királylány
*
Pénzfegyverkező
Aki azt hiszi: pénzért előbb-utóbb minden(ki) megvehető,
Aki nem akarja tudni, hogy sok létfontos dolog pénzbe kerül
*
Prosti
Aki „szabadon” árulja a testét,
Abban a hiszemben/önáltatásban, hogy lelke érintetlen marad
És aki egy életen át törvényes házasságban/hűségben teszi ezt.
*
Aki nincs tisztában a nagyságrenddel, helyi értékkel,
És a ritka forintot sokkal többre becsüli a sűrű fillérnél
*
Akinek az őszintesége szalonképes szadizmus,
Aki nem tudja, mi a tapintat, s mikor kell kegyesen csalni
*
Hálátlansági fokok
Aki nemhogy nem hálás annak, aki segített rajta
de még meg neheztel rá, a rossz hírét költi, gáncsolja
*
Egyre rosszabb
Aki addig-addig halogatja a nehéz bocsánatkérést,
Míg az egyre nehezebb lesz, s a végén átmegy támadásba
*
Aktív balek
Aki lelkesen, de mindig másnak kaparja ki a gesztenyét,
Aki nem látja át, hogy milyen bőven termő bamba diófa
*
Zabigyerektartás
Aki bolondságból, őrültségből vagy részegen gyereket csinál,
hogy azután meggondolatlanságának egy életen át igya a levét
*
Hajmeresztő őrültség
Aki bármi áron öt percre híres akar lenni,
Vagy akár még holtáig, sőt azután is ismertté: hírhedté…
*
Locsi-fecsi
Aki fegyelmezetlen, semmiről sem tud hallgatni,
Sőt még ostoba is: még azzal is dicsekszik, amije nincs
*
Aki olyan mint egy zölden leszedett,
És csak „kínjában megérett” paradicsom
*
Akinek a türelme annyira végtelen, mintha örökké éne,
Így elmulasztja még a százévben egyszer kínálkozó alkalmat is
*
Feketével kezdő
Aki mindig csak reagál, de soha nem kezdeményez
Mint aki mindig csak védekezik, de soha sem támad
*
Önsorsrontó
Aki mintha sosem hazai, mindig idegen pályán játszana,
S mindig felkínálja az ellenségének, miben mérkőzzenek
*
Meg nem értett tragika
Aki úgymond feláldozta a boldogságát gyerekeiért,
S most csodálkozik, hogy ezért egy cseppet sem hálásak - sőt…
*
Aki annak a levét issza a koporsóig,
hogy szemefényét a bölcsőtől majomszeretettel kényeztette,
aki a fejére nőtt, a zsarnoka lett, s őt hibáztatta életrontásáért
*
Buzgó „kiscserkész”
Aki amúgy nincs a helyén, de végrehajt egy napi jótettet,
jópontokat gyűjtögetve érdemelné ki e- vagy másvilági üdvét
*
Aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal ás másnak vermet,
S a legjobban ő lepődik meg s háborodik fel, ha belepottyan
*
Nem a bűnt, a bűnöst gyűlölő
Aki szó szerint érti a meséket, mítoszokat
és nem szellemiségek, de hús-vér emberek ellen harcol
*
Dezertálók
Aki önmagát büntetve száműzi magát hazájából
A kivándorolt örök idegen keserű kenyerét rágcsálva
*
Önelringató
Aki hamis illúziókba ringatja magát,
És az ún. jóbarátai is tovább ringatják, s a kör bezárul…
*
Rövidlátó
Levágja az aranytojást tojó tyúkot
*
Életidegen
Úgy mozog itt a Földön, mintha most jött volna a Holdról
*
Tolvajnyelvű
Orvosi latint használ, hogy növekedjen szakmája presztízse
*
Komplikáló
Azért bonyolít, hogy egyszerű halandó ne lássa át „munkáját”
*
Koravén
Hamar öregszel, mert nagyon kíváncsi vagy
*
Parancsra tettem!
Bármit megteszel, amire elöljáród, felettesed utasít
Végső esetben akár még saját anyádra is lősz, lövetsz…
*
Nem kakál a kútra, csak a kávájára
*
A vakhitű Ábrahám
Feltétlen engedelmességből próbázó:
még egyszülött fiát is feláldozná az ő Istenének!
*
Az utcán angyal, otthon ördög
*
A humanista
Aki senkinek sem tud nemet mondani,
Majd a végén már nem bírja és az életre mond nemet….
*
Okíthatatlan
Aki se a mesén, se más, se a saját példáján nem okul
Csak ökör következetességgel nyomul előre a rossz úton
*
Ellenséggyártó
Aki nincs veled, az ellened?
És amúgy is nehezen kötsz szövetséget?
És azon vagy, hogy barátod is magad ellen hangold?
*
Kívánságműsor
Te rendelsz és a szolgáltató Isten teljesíti a kívánságod
Ő járna legrosszabbul, ha tényleg teljesülne minden kívánsága
*
Téli álom
Ettől-eddig nem ér a neved
Hibernálod magad jobb időkre, sült galambra várva
*
Nem tanúskodó
Hallgatni mindig arany?
Nem lát, nem hall, nem szól
Ne szólj szám, nem fáj fejem
*
A stréber tanítvány, aki felfalja a mestert
*
Vakbuzgó követő
Ha a Mestered a kútba ugrik, akkor te is menten utána….
*
Hitetlen-hiszékeny
Istenben nem hisz, de piramisjátékba rögtön és sokkal belép
*
Demagóg
Olyat ígér ami nem számon kérhető
Vagy elvi – pl. a halál utáni Mennyország -,
vagy gyakorlati okokból (sose lesz abban a helyzetben)
*
Kétszínű
A szemembe hízeleg, feldicsér – a hátam mögött ócsárol
*
Pletykás
A jelen nem levőkről minden rosszat összehord
(ehelyett, hogy jól pletykálna: fontos híreket adna tovább)
*
Struccpolitikus
Aki a veszély esetén a homokba dugja a fejét
*
Rézbányai Győző
Avagy a sértődés, a túlérzékenység magasiskolája
*
Szembekötősdi
Ahogy a gyerek: amit nem lát, az nincs is
Ha rohan felém egy autó, akkor elég becsukni a szemem
*
Ön-hipnozitőr
Magába szuggerálja, hogy ő milyen okos és szép fiú
Addig hajtogatja, mondogatja, ismételgeti, míg elhiszi
*
Statisztikai átlag
Akiből tizenkettő egy tucat
Egymással összetéveszthető, felcserélhető
*
Lejjebb adó
Ha ló nincs, szamár is jó
Ha hivatás nincs, valami meló is jó
Ha szerelem nincs, akkor valami luk is jó
Ha ház/otthon nincs, akkor egy legénylakás is jó
*
Hipochonder
A képzelt beteg – a beteg szerepbe menekülő
A nagybeteg szerepet kisajátító, családot terrorizáló
*
Kötözködő
A kákán is csomót kereső - hajszálhasogató
*
Öncsonkító
Aki végleg lemond a szerelemről, az anyaságról, az éneklésről,
a saját ház építésről, a nemi életről, a közéletről, a játékról stb.
*
Akit egy mumussal örökös rettegésben lehet tartani
*
Aki megijed a saját árnyékától
*
Enigmatikus
Csak titkosírással írsz és rejtélyesen szólalsz meg
*
Nominalista
Milyen pofonegyszerű a sikerélmény!
A vereséget győzelemnek kiáltod ki, és kész!
*
Tovább nyújtózkodsz, mint a takaród ér
*
A gödörbe esve nem kérsz segítséget, berendezkedsz
*
Ha külön vagy, akkor Jézust mentenéd,
De a tömegben már te is Barabást kiáltasz…
*
Arany János
INTÉS
Jó költőktül azt tanultam S adom intésül neked: Sose fáradj, sok cifrával Elborítni éneked!
Szólj erővel, és nevezd meg Ön nevén a gyermeket; Szólj gyöngéden, hol az illik, - S ne keríts nagy feneket.
Olykor egy-két szó is jobban Helyre üti a szeget, Mint az olyan, ki beléhord Földet, poklot és eget, S ordít, amíg elreked.
(1877 szept. 29)
*
Pénzszóró
„A pénz nem boldogít” az életigéd:
úgy szórod, mintha égetné a markod
*
Zsugori
Minden fillér kiadása fájdalmat okoz
Olyan, mintha a fogát húznák érzéstelenítés nélkül
*
„Anarchistaként”
hogyan is parancsolnál gyerekednek: így a fejedre nő…
*
„Beugorva”
fitogtatod zongorista mivoltodat,
pedig az őrmester csak vécépucolókat keresett…
*
„Eklektikus”
rongyokból madárijesztőként öltözöm:
már ezzel is elriasztom magamtól embertársaim
*
„Játékos” vaklárma
Amiért súlyos árat fizetsz: végveszélyben sem segítenek,
Mert azt hiszik, hogy most is csak a bolondját járatod velük
*
„Jócselekedetek” halmozásával
vért izzadva próbálod kiérdemelni ösztönös szimpátiám
*
Takargatnivaló
„Kicsi” kukid, vagy melled,
Nem pusztán szeméremből, úgy rejtegeted
mintha valami szégyenbélyeg, bűnjel stb. lenne
*
„Lenyusziznak”,
s te bedőlsz a provokálásnak: fejest ugrasz a sekély vízbe
*
Bűntudatkeltető
„Megölted” anyád születésedkor,
ezért állandóan bocsánatot kérsz, hogy vagy
*
„Mindenki a vendégem!” –
nagyfaszoskodásodra elköltöd inged és gatyád
*
„Természetesen” viselkedve
– társaságban köpködsz, szellentesz, fikázol –
szeparálod, izolálod, kirekeszted stb. magad
*
Elfojtva
Annyi illemszabályt vertek a fejedbe,
Hogy életed már csak elfojtások sorozata,
Olyan erős az önkontrollod, öncenzúrád,
hogy sehol sem tudod lazán elengedni magad
*
A „szégyenfoltot” nevedről
hősködéssel próbálod lemosni, mint nemecsek ernő
*
A maszkabálon
oly jól leplezett jelmezed, álarcod,
hogy benne maradsz, végleg magadon hagyod
*
Jóvátehetetlenül
A bánat szétszedi eszedet,
hogy annyi mindent nem tudsz jóvátenni
*
Salto mortale
A baráti kötelékek védőhálója nélkül
önként vállalsz brahiból, hősködő halálugrást
*
A bénán nevetve
mintegy figyelmeztetsz saját, eddig rejtett sántikálásodra
*
A betegséget büntetésnek fogod fel,
így ilyenkor még bűnöd után is kutatsz
*
A bilin ill. szobavécén trónolsz,
innen uralkodsz szemétdombodon
*
Lassan járj…
A biztonság kedvéért lassan autózol,
s így kerülsz a legnagyobb veszélybe
*
Humorérzéketlen
A bohóc tréfáján megsértődök,
s párbajra hívom vagy feljelentem
*
A boldogság rebbenékeny kék madarát
mindig tovareppenti, hogy nagy zajt csapsz
*
Öngólöröm
A bombagólod ünnepled
mit sem törődve vele, hogy saját kaputokba rúgtad
*
Kiválthatatlan
A bűn rabságában senyvedsz,
de gőgösen elutasítod az érted küldött váltságot
*
Tévesztő
A cerberus portást
nézed az illetékes főnöknek, s vele kezdesz tárgyalni
*
A család vasárnapi ebédje alatt
vitatjátok meg az összes kényes, veszekedésveszélyes kérdést
*
A csillogó-villogó edényt választottad,
pedig pont nem abban volt a keresett drágakő,
hanem az ütött-kopottba (v.ö.: gebe-táltosparipa)
*
A csodás pillanatok életkvintesszenciáit
a fogyaszthatatlanságig hígítod, felvizezed…
*
Naturalista
A csókról azt jegyezd meg,
hogy undorítóan összefolyik két ember nyála
*
Divatmajmoló
A divathullámon lovagláshoz
nyáron fekete bundát, télen atlétatrikót veszel fel
*
Önismeretlen
A Dunába ugrasz,
ha nem te játszod Tarzant, noha egy lábad hiányzik
*
Az egyik ad, a másik vesz
A farkasok felkergettek egy fára:
egy kézzel csimpaszkodok, másikkal magam alatt vágom
*
Arany János
VÖRÖS RÉBÉK
„Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült -” Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára űlt. Akinek azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár!
Ő volt az, ki addig főzte Pörge Dani bocskorát, Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát. De most bezzeg bánja már, Váltig hajtja: kár volt, kár! Hess, madár!
Pörge Dani most őbenne Ha elbotlik se köszön, S ha ott kapja, kibuktatja Orrával a küszöbön. Pedig titkon oda jár, Szép asszonynak mondja: kár! Hess, madár!
Cifra asszony színes szóra Tetteti, hogy mit se hajt: „Kend meg köztünk ne csináljon Háborodást, házi bajt, Nem vagyok én csapodár.” Rebi néni mondja: kár! Hess, madár!
Másszor is jön, hoz fehér pénzt, Piros kendőt s egyebet: „Nesze, lyányom! e mézes bor Erősítse a szived: Szépnek úgy nem tenni kár!” - „Hadd jöjjön hát a kasznár.” Hess, madár!
Háborúság, házi patvar Attól kezdve van elég; De nem hallik a szomszédba: Pörge Dani tűri még. A bölcső is ott van már: Künn egy varju mondja: kár! Hess, madár!
„Asszony, ördög! vidd apádnak Haza ezt a gyermeket - Ne! a varjut (hol a puskám?) Útra meglövöm neked.” Varju azt se mondja: kár! El sem is rebbenti már: „Hess, madár!”
Híre terjed a helységben: „Tudjátok, mi az eset? Pörge Dani egy varjút lőtt S Rebi néni leesett!” Rebi lelke nem vón’ kár: De, mint varju, visszajár. Hess, madár!
Gyilkost a törvény nyomozza; Szegény Dani mit tegyen? Útnak indul, bujdosásnak, Keskeny pallón átmegyen. Szembe jött rá a kasznár. Varju elkiáltja: kár! Hess, madár!
Keskeny a palló kettőnek: Nem térhet ki a Dani; Egy billentés: lent a vízben Nagyot csobban valami. Sok eső volt: mély az ár. Varju látja, mondja: kár! Hess, madár!
Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: „megállj, görög!” Varju mind’ kiséri: „kár!... Fennakadsz te, szép betyár!” „Hess, madár!”
„Most ebédre, hollók, varjak Seregestül, aki van! De szemét ne bántsa senki: Azzal elbánok magam.” Fekete volt, mint bogár: Asszony ott sír: „mégis kár! Hess, madár!” -
Vörös Rébék általment a Keskeny pallón: most repűl; Egy varjúból a másikba Száll a lelke, vég ne’kűl; S kinek ő azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár. Hess, madár!
(1877. szeptember 26.)
|
LAST_UPDATED2 |
|