Tisztelt és nyájas régi-új olvasók!
Az évek óta - többnyire - szorgos, kitartó munkával készített
és a magánzsebemből és szabadidőmben fenntartott, készített honlap
a kommunizmus mártírjainak emléknapja és március idusa tiszteletére
egy bizonytalan ideig, talán véglegesen hibernálódik...
Nem fogok úgy tenni, mintha sajtószabadság lenne hazánkban!
A szamizdatos korszak után nem kaptam vissza állásomat,
kimondatlan, de érvényben levő foglalkoztatási tilalom sújt,
a rólam - ABC Kiadó/Demokrata/ellenzék - készült film dobozban,
a megalázó segélyekből kiöregedve várom a minimálnyugdíjat...
A szabad sajtó helyzetét az fejezné ki, ha szendvicsemberként járnék,
a nyakmaba hirdetőtábla lenne, s közben könyöradományt gyűjtenék...
(Nem is rossz ötlet Petősfi és Táncsics március tizenötödikéjére...)
Ezidáig vitt a lendület, élveztem a netes népművelést,
és egyben e napi feladatokkal is védtem magam a leépülés ellen -
sokszor azt is elnézve, hogy mások helyettem és értem dolgoznak...
Nem akarok tovább visszaélni családom, Élettársam áldozatkészségével,
a non profit vállalkozáshoz nem jött meg a várt lelki-anyagi támogatás...
A hatvanharmadik évemben járva új szellemi kihívás foglalkoztat,
ami régóta érlelődik, de a honlapozás jó ürügy volt a halogatásra.
Most már szeretném elkezdeni a szellemi végrendelekezést -
az életminőség egy-egy témájában összegyűjteni a gondolataimat,
s azt kis füzetek formájában egy új, ifjabb közönséghez eljuttani...
Így tulajdonképpen azt is meg kell köszönnöm.
hogy szinte alig kaptam - pozitív/negatív - visszajelzést,
nagyon ritkán (másod)közlésre szánt anyagot, javaslatot,
a legritkább esetben anyagi támogatást - egy zavaró kivétellel,
s még azt sem élhettem meg, hogy valaki a Facebook-on ajánlja a honlapot...
(A virtuális látogatók száma már régóta napi ezer fölött stabilizálódott!!!)
Azt itt-ott, rákérdezésre mondogatták, hogy zsúfolt, nehéz áttekinteni stb.
(A barátaimtól védjen meg az isten, az ellenségeimmel magam is elbánok)
A honalap - idén biztosan - továbbra is elérhető lesz, lehet haszonélvezni,
de maximum mellékesen fogok vele törődni, fogom rendezni - frissíteni stb.
És nyilván felhasználom arra, hogy ha elkészül egy az Eugéniusz füzetekből,
akkor azt ismertessem, ajánljam, (hozzáférését el)áruljam, előfizetőt gyűjtsek...
Ahogy a költő mondja: a mindenséggel mérd magad!
Nem aprózhatom el tovább talentumaimat egy egyszemélyes folyóirattal -
a sok-sok önsorsrontó, boldogtalan ember és nemzetünk pusztítása kötelez,
hogy tudásom-bölcsességem legjavát adjam a még fogékony ifjú lelkeknek,
akiknek megrontásáért a Gonosz sok cimborát talál mifelénk is...
Jelenleg gyengék vagyunk, vesztésre állunk, de sportember is vagyok:
innen szép nyerni - s ha Isten velünk, nem számít, kik és hányan ellenünk.
"Csak" ezt a Jóistent találjuk meg, s ne a hamis, álistent imádjuk, kövessük,
s akkor nem vegetálni, vergődni fogunk, hanem: emberhez méltóan Élni...
Ajánlom magamat,
és a még álmában is szolgáló,
egykor nagyravágyó honlapot!
Nagy Jenő, Solymárvölgy.
2015. feburár 13. péntek
p.s.:
Az ember olykor álmában is beszél, s ez nálam sincs kizárva -
azt tervezem, hogy az eddig szintén - vajh, mi okból? - elodzázott,
itt-ott elkezdett, majd abbahagyott önéletrajz-napló-korképfestő vonalat,
"füveskönyves" bejegyzésekkel és rövidebb-hosszabb idézetekel szinesítve,
egyszóval valami személyes blogfélét életjeladóként azért üzemeltetnék,
hogy magam is mesélhessek, bölcselkedhessek, bíráskodhassak, gyónhassak,
de - igazmondó tükröt tartva - kortársaim lelkiismeretét se hagyjam aludni,
hazugságot/gyávaságot leleplezve segítve őket a szebb, teljesebb életre,
amihez nemzetünk megfeneklett, süllyedő hajóját is jó áramlatra kell tenni,
amihez szellemi-hatalmi elitünket bűnvallásra/megtérésre kell késztetnünk.