Payday Loans

Keresés

A legújabb

Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai

bruegel_pieter_icarus_-_hi_res

Tisztelt ifjú és szépkorú olvasók!

Mindenkit üdvözlök, aki jóhiszeműen a honlapra "tévedt",

s csak remélni merem, hogy visszatérő vendég lesz nálunk.

Elég vonzónak találja az ingyenes és bő szellemi kínálatot,

és lesz elegendő, elég nagy lelki bátorsága szembenézni

jobbítandó önmagával és a pusztuló nemzet sorskérdéseivel...

diogenesz_m_3

Üdvözlettel: Nagy Jenő (1952-)

Elérhetőségem: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


ferenczy krtnc


Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?

Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.

Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?

Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt.

 

Vörösmarty Mihály

Gondolatok a könyvtárban


ablak olvas erotika

MÉDIUMAJÁNLAT:

Álmos Király Televízió

hiszek_egy_istenben

 



Gulág - You Tube találatok PDF Nyomtatás E-mail
2015. február 22. vasárnap, 09:03

Körülbelül 76 000 találat

    1. Soviet Gulag

      • 4 éve
      • 116 672 megtekintés
      RU14, 1930s, W/out sound. Propaganda film about the construction of the BAM railway (Baikal-Amur Mainline), 1937. Hard labour ...
    2. November 25. - A GULÁG-ra elhurcolt 800 ezer magyar emléknapja

      • 1 éve
      • 321 megtekintés
      Tudjuk, hogy 800 ezer GULÁG-ra elhurcolt keresztény magyar sorsa nem ér fel 400 ezer Magyarországról deportált zsidóéval ...
    3. GULAG - Zsidó haláltáborok

      • 6 éve
      • 45 221 megtekintés
      Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918. dec. 11.- ), Nobel-díjas orosz író. A Vörös Hadsereg tagjaként a századosi rangig vitte.
    4. Elment a Gulág magyar krónikása - In memoriam Rózsás János (1926-2012)

      • 2 éve
      • 335 megtekintés
      Elment a Gulág magyar krónikása - In memoriam Rózsás János (1926-2012)
    5. Film - Bekstvo iz logora Gulag - Srpski titl

      • 1 éve
      • 229 280 megtekintés
      Film je radjen po istinitom dogadjaju.
      • CC
    6. Beirut - Gulag Orkestar

      • 7 éve
      • 1 583 863 megtekintés
      muy wapa.
    7. Modern Warfare 2 - Soundtrack - Gulags Intro By Hans Zimmer

      • 5 éve
      • 436 887 megtekintés
      Hans Zimmer - Gulags Intro.
    8. Inside The Gulag | Muppets Most Wanted

      • 5 hónapja
      • 187 559 megtekintés
      You never know what dangers you'll find inside the Gulag. Disney's Muppets Most Wanted is now available on Blu-ray™ & DVD ...
      • HD
    9. Prežili sme Gulag TV film 2009

      • 2 éve
      • 23 251 megtekintés
      Dokumentárny film a výpovede svedkov, ktorí boli zavlečení neprávom do sovietskych táborov GULAGOV (GULAG - Glavnoje ...
    10. Az Utolso Elötti Út - Butugicsak (Gulag)

      • 2 éve
      • 663 megtekintés
      A Kolyma-völgy egyik infernális embertelen mély bugyra. Sajnos gyenge minőségű felvétel, de magyarul nem könnyű más ...
    11. The real Holocaust. Eastern Europe communism documentary

      • 3 hónapja
      • 17 011 megtekintés
      Documentary on the forgotten Holocaust of Eastern Europe - communism.
      • HD
    12. Gulág áldozatainak emlékére / In memoriam of victims of gulag

      • 2 hete
      • 43 megtekintés
      Lots of orthodox christians were killed by commonists.
    13. Kolyma, GULAG, the 'Road of Bones' (Obama Approved)

      • 2 éve
      • 63 226 megtekintés
      "Looking back, we wonder: could Stalinism have been as bad as we feared? Kolyma answers with a resounding "yes." Exploring ...
    14. The Gulag Archipelago by Aleksandr Solzhenitsyn 1 of 7

      • 1 éve
      • 8 502 megtekintés
      My Favorite audiobook , I read it over 3x it is so good..
    15. Modern Warfare 2 - Campaign - The Gulag

      • 3 éve
      • 33 811 megtekintés
      LIKE the video and SUBSCRIBE! Watch the rest of the Call of Duty: Modern Warfare 2 mission videos ...
      • HD
    16. Beirut - Gulag Orkestar (Live)

      • 4 éve
      • 118 867 megtekintés
      Music video by Beirut performing Gulag Orkestar (Live). (C) 2009 Baeble Media LLC.
      • HD
    17. Call of Duty: Modern Warfare 2 - Gulag Intro (Hans Zimmer)

      • 5 éve
      • 138 536 megtekintés
      Just got the Modern Warfare 2 Soundtrack; and must say... ITS AWESOME! :D This number is composed by Hans Zimmer & Lorne ...
LAST_UPDATED2
 
SZENT MIKLÓS LEGENDÁJA PDF Nyomtatás E-mail
2014. december 06. szombat, 18:57

ISMERETLEN MESTER, oltárképfestő

(15. század)

Szent Miklós legendájának jelenetei (bal szárny, belső képek)

1476 körül
Tempera, fa, 155 x 98 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Küldje el képeslapként

Nyomtatás és könyvjelző

A jánosréti főoltár Szent Miklós csodái közül nyolcat jelenít meg, ebből négyet a bal szárnyon találunk. Az első kép Szent Miklós legismertebb cselekedetét, a szegény nemes három lányának megajándékozását mutatja. A szent püspöki öltözetben, fején mitrával, kezében püspökbottal jelenik meg, a többi szereplőnél jóval nagyobb. A széles ablakon át belátunk a gótikus házba, ahol a szegény nemes három lánya alszik. Kettejüknek már ölébe hullott a hozományul szolgáló aranypénz, a harmadiknak szóló ajándékot még a szent kezében látjuk. A szegény nemest, aki szorult helyzetében lányait már-már bűnös mesterségre akarta kényszeríteni - ezt Szent Miklós gazdag ajándéka akadályozza meg -, koldusruhában ábrázolja a festő.

A jobb oldali felső táblán a legendának az a jelenete látható, amikor a viharba keveredett tengeri utazók imájára a szent azonnal megjelent, és lecsendesítette a tengert. Bár az egyes részletek, így a vitorla, a hordó, az öltözetek és az élénk gesztusok sok reális részletmegfigyelést mutatnak, Szent Miklós felhőkön megjelenő hatalmas félalakja, az árbocot eltörő ördög figurája biztosítják a meseszerű hangulatot.

A hamis eskü a bíró előtt és a botba rejtett arany csodája a legendában szorosan összefüggő jelenetek, az oltárszárnyon is egymás mellett, alul foglalnak helyet. A legenda arról szól, hogy egy keresztény pénzt vett kölcsön egy zsidótól, és Szent Miklós oltárnál megesküdött, hogy megadja. Amikor azonban vissza kellett volna adnia a pénzt, a bíró előtt a feszületre esküdve állította, hogy már megtette. Agyafúrt módon azonban csupán az eskü idejére adta az aranyakat rejtő botot a zsidó kezébe, aki mit sem sejtett a bot tartalmáról. Az utolsó képen a legenda folytatását látjuk. A keresztény ember hazafelé menet elaludt az úton a fáradságtól, egy arra jövő kocsi halálra gázolta, és a botját eltörte, amelyből kigurultak az aranyak. A nép ezt látván azt tanácsolta a zsidónak, hogy tegye el az őt megillető aranyakat, de ő csak a keresztény feltámadását kívánta. Amikor Szent Miklós imájára ez megtörtént, a csodák láttán maga is keresztény lett.

A jelenetek hűen követik a középkorban széles körben ismert Szent Miklós-legendák szövegét, vonalas ábrázolásmódjuk kifejezetten illusztratív jellegű.


http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/zmisc/oltar/15_sz/3/janosre1.html

 
Recsk PDF Nyomtatás E-mail
2015. február 22. vasárnap, 09:11
recski_emlkmu

 

    1. Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története - 1. rész

      • 1 éve
      • 12 488 megtekintés
      recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi ...
    2. Recsk-Harmadik rész

      • 3 éve
      • 8 208 megtekintés
    3. Recsk - 1000 méter mélyen

      • 3 éve
      • 53 697 megtekintés
      Recsk, egy kis bányászközség Egertől Nyugatra. Az 1965 és 1972 között kutató fúrásokkal találták meg azt a 150 millió tonnás ...
    4. Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története - 2. rész

      • 1 éve
      • 2 102 megtekintés
      recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi ...
    5. A kommunizmus áldozatai - Recsk

      • 2 éve
      • 1 579 megtekintés
      Február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja).
    6. Recsk 1950 53; Bíró Sándor 90

      • 1 éve
      • 406 megtekintés
      Az egykori recski kényszermunkatábor foglya kilencven éves. Vissza tekintés az ötvenes évekre. Egy fiatal, életvidám ...
      • HD
    7. RECSK

      • 2 éve
      • 776 megtekintés
      Nekünk nem volt "Szibériánk, gulágunk" , hát csináltak egyet az akkori kommunisták a Mátrában, olyan helyen ahová csak a ...
      • HD
    8. Recsk 2010 (v.Krasznay Béla, a Recski Szövetség országos elnökének beszéde)

      • 3 éve
      • 368 megtekintés
      recski megsemmisítő és haláltábor megnyitásának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen elhangzott elnöki ...
    9. recsk 1950 1953

      • 5 éve
      • 7 749 megtekintés
      This European Film Award winner documentary tells the story of Recsk, Hungarys most notorious political prison camp, which ...
    10. Kényszermunka-és haláltábor, Recsk

      • 4 éve
      • 5 122 megtekintés
      A Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevü hegy kőbányája közelében 1950 és 1953 között, a Rálosi ...
    11. Recsk

      • 7 hónapja
      • 113 megtekintés
      A Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze ...
    12. Itt is, ott is-Recsk

      • 3 éve
      • 608 megtekintés
      Belso szakami gyakorlatra készult magazin musor. Bóta Dániel és Tisza Balázs készítette. A magazinok leginkább Eger környéki ...
      • HD
    13. Kistarcsa-Recsk interjú

      • 9 hónapja
      • 85 megtekintés
      Vass Ferenc a Kistarcsai Internáltak Alapítvány elnöke beszél a 2014.május 9.-én induló Kistarcsa-Recsk kerékpáros ...
      • HD
    14. The Line Kál-Kápolna - Recsk-Parádfürdő (Nr. 84 Part1)

      • 5 éve
      • 4 411 megtekintés
      A MÁV 84. sz. vasútvonala (Kál-Kápolna - Recsk-Parádfürdő szakasz)
    15. Recsk.1950-1953.egy.titkos.kenyszermunkatabor.tortenete16

      • 2 éve
      • 132 megtekintés
      http://www.facebook.com/pages/Ciónvizió-vagy-televízió Recsk.1950-,haláltáborrol,kitünik a holokamu ,ahogy egy bibsi mgszólal ...
    16. Recsk Concentration Camp

      • 4 éve
      • 2 459 megtekintés
      Pictures from the Recsk Concentration Camp.
    17. Recsk.1950-1953.egy.titkos.kenyszermunkatabor.tortenete2

      • 2 éve
      • 266 megtekintés
      Recsk.1950-,haláltáborrol,kitünik a holokamu ,ahogy egy bibsi mgszólal ez a filmRecsk ...
 
A kommunista terror tetteseinek és áldozatainak emléke PDF Nyomtatás E-mail
2015. február 22. vasárnap, 09:22

Körülbelül 2 450 találat

    1. A kommunista diktatúra áldozatainak emlékére 2013

      • 2 éve
      • 544 megtekintés
      A kommunista diktatúra áldozatainak emlékére 2013.
    2. A kommunizmus áldozatainak emléknapja az Újbuda TV-ben

      • 3 éve
      • 1 572 megtekintés
      A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját Magyarországon 2000 óta február 25-én tartjuk. Az Újbuda TV első ...
    3. A kommunista diktatúra áldozatairól...

      • 3 éve
      • 1 866 megtekintés
      A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja február 25.
      • HD
    4. A kommunizmus áldozatai - Recsk

      • 2 éve
      • 1 579 megtekintés
      Február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja).
    5. A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAI

      • 5 éve
      • 2 005 megtekintés
      A kommunizmus halálos áldozatainak száma a világon 100 és 150 millió közé tehető. Ez több mint a II. Világháboró áldozatainak ...
    6. Kommunizmus áldozatainak emlékére.

      • 6 éve
      • 4 070 megtekintés
      Az 500.SZ. Angster József Szakképző iskola tanulóinak munkája.
    7. A kommunizmus áldozatainak emlékére

      • 4 éve
      • 2 882 megtekintés
      Kisfilm a kommunizmus áldozatainak emlékére. A film egy tavalyi iskolai megemlékezésre készült, ahol lelett vetítve, és sikert ...
    8. Rövidfilm a kommunizmus áldozatainak emlékére - Kaposvár 2011

      • 4 éve
      • 948 megtekintés
      Új helyszínen és részben új módon emlékeztek meg a kaposváriak a kommunizmusáldozatairól február 25-én. Az immáron ...
    9. A kommunizmus áldozatainak emlékére / Communist Terror in Hungary - The Hungarian Revolution

      • 5 éve
      • 5 064 megtekintés
      Emlékül a szabadság harcosainak, akik a hazáért a Világ egyik legerősebb hatalmával szálltak szembe. In memory for all fighter ...
    10. A kommunizmus áldozatai emlékére: Nógrádi Zoltán beszéde

      • 5 éve
      • 322 megtekintés
      A kommunizmus áldozatai emlékére: Nógrádi Zoltán beszéde.
    11. Jobbik TV - Megemlékezés a kommunizmus áldozatainak emléknapján

      • 5 éve
      • 19 585 megtekintés
      Az Új Magyar Gárda Mozgalom és a Jobbik közös megemlékezést tartott a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti ...
    12. Jobbik Somogy Hírek-A kommunizmus áldozatai (AKN) 2013.03.09.

      • 1 éve
      • 118 megtekintés
      2013.március 9.-én került sor Kaposváron az Atilla Király Népfőiskola soron következő, VI. konzultációjára. A kiírtaktól eltérően az ...
    13. Wittner Mária emlékbeszéde a kommunizmus áldozatainak emléknapján 2012

      • 3 éve
      • 277 megtekintés
      2012. február 25. Somogy Megye Közgyűlése emléküléssel tisztelgett a kommunizmus áldozatai előtt a kaposvári ...
    14. Balczó Zoltán: "A kommunizmus áldozatainak kárpótlása" + Hende válasza (2011-02-28)

      • 4 éve
      • 3 691 megtekintés
      Cikkajánló - http://kuruc.info/r/8/75108/ - Na mire emlékezett címlapon a Nyugatmagyar a kommunizmus áldozatainak napján?
    15. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja (2013.)

      • 1 éve
      • 62 megtekintés
      Előadja a 11.C osztály (osztályfőnök: Lassu Gábor).
    16. A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁN - 2013 - MIHI

      • 2 éve
      • 1 659 megtekintés
      A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁN - 2013 - MIHI Hazám árulói (Hír Tv) Készítette: Mihályfalvi János -- „mihi" ...
      • HD
    17. Duna TV, Térkép 2012. február 24. - A kommunizmus áldozatai

      • 3 éve
      • 203 megtekintés
      A vagyonelkobzás mellett testi-lelki megalázások, kisemmizés, kegyetlen kínzásokkal járó sokéves börtön vagy munkaszolgálat, ...
 
Wajda kommunizmusképe i PDF Nyomtatás E-mail
2015. február 25. szerda, 08:08




Katyn-Teljes film.

katyn

https://www.youtube.com/watch?v=UG7qybObtTw

Közzététel: 2012. jún. 23.

Lavrentyij Berija javasolta a katyni mészárlást
Az 1940-ben történt katinyi (Katyn) mészárlásra vonatkozó dokumentumokat tettek közzé Oroszországban az állami levéltár honlapján. Az eredeti levéltári iratok megjelenése óriási érdeklődést keltett a világhálón, különösen Lengyelországban. 
Dmitrij Medvegyev elnök utasítására föltett dokumentumok között szerepel egy Lavrentyij Berijától származó feljegyzés is. Az egykori szovjet titkosrendőrség (NKVD) vezetője ebben tett javaslatot a II. világháború kezdetén, Lengyelország elfoglalásakor foglyul ejtett lengyel tisztek kivégzésére.
Az állami levéltár közleménye szerint a szóban forgó dokumentumok titkosságát már 1992 szeptemberében feloldották, és másolataikat elküldték Lengyelországba.
Nyina Buravcsenko, a levéltár szóvivője elmondta: negyedórával azt követően, hogy bejelentették a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, internetezők tömege próbált meg rákapcsolódni a honlapra. Több mint 600 ezren kattintottak rá szinte egy időben a levéltári web-site címére, emiatt a hozzáférhetőség előbb jelentősen lelassult, jelenleg pedig már lehetetlen lehívni a honlapot - hívta fel a figyelmet a sajtótitkár, aki közlekedési dugóhoz hasonlította a helyzetet.
A Koppenhágában tartózkodó Medvegyev a dán kormányfővel, Lars Rasmussennel tartott sajtóértekezletén leszögezte: az orosz vezetés kötelessége volt, hogy egybegyűjtve a dokumentumokat a világ közvéleménye elé tárja. Hadd tudja meg mindenki, hogy mi történt, ki hozott döntéseket, és ki adott parancsot a lengyel tisztek legyilkolására - fogalmazott az orosz elnök.
Andrej Artyizov, a szövetségi levéltár vezetője előzőleg elmondta: azért tették hozzáférhetővé az iratokat Oroszországban, hogy elhallgattassák azokat, akik tagadják, hogy a Szovjetunió képes lett volna a mészárlás elkövetésére.
A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katinyban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg. A katinyi áldozatokat az erdőben hantolták el. A Szovjetuniót megtámadó német hadsereg egységei később a katinyi erdőben több mint négyezer ember földi maradványát rejtő tömegsírokra bukkantak.
Katiny évtizedeken át a büntetlenül maradt tömeggyilkosság és a történelmi hazugság szimbólumaként állta útját a lengyelek és az oroszok közötti kibékülésnek. A szovjet vezetés tagadta, hogy a Szovjetuniónak része lett volna a tömeggyilkosságban és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli "glasznoszty" idején ismerte be Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, hogy a legfelsőbb szovjet vezetés, azon belül is Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


  1. A vasember 1981 HUN [1080p HD] [Teljes film]

    • 1 hónapja
    • 1 061 megtekintés
    színes, magyarul beszélő, lengyel filmdráma, 147 perc, 1981 rendező: Andrzej Wajda forgatókönyvíró: Aleksander Scibor-Rylski ...
    • HD
    • CC

 

 

 

 

 

 

Andrzej Wajda

Andrzej Wajda

Született: 1926. március 6. (Lengyelország)
FILM:
Walesa - A remény embere (szín., fel., lengyel életr. drám., 2013) rendező
(Roman Polanski: A Film Memoir) (angol-olasz-német film, 2011) szereplő
"Nem voltunk hősök. Sztrájk női szemmel" (szín., lengyel dokumentumf., 2010) művészeti vezető
Andrzej Wajda: Csapó! (szín., lengyel dokumentumf., 2009)szereplő
(Tatarak) (szín., lengyel film, 2009) rendező, forgatókönyvíró
Európai Filmdíj (2009) - FIPRESCI-díj
- Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2009) - Arany Medve jelölés
Bekezdések Andrzej Wajdától (szín., magyar dokumentumf., 2008) (TV-film) szereplő
Katyn (szín., mb., lengyel történelmi dráma, 2007)rendező, forgatókönyvíró
A bosszú (szín., mb., lengyel vígj., 2002) rendező, forgatókönyvíró
Megtört hallgatás (ff., am.-arg.-csehszl.-lengyel-magyar-orosz dokumentumf., 2002) rendező
Pan Tadeusz (szín., mb., lengyel-francia történelmi f., 1999)rendező, forgatókönyvíró
Senki kisasszony (szín., hb., lengyel filmdráma, 1996) rendező
- Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1997) - Arany Medve jelölés
Nagyhét (szín., hb., lengyel filmdráma, 1995) rendező, forgatókönyvíró
- Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1996) - Arany Medve jelölés
Gyűrű koronás sassal (szín., mb., lengyel játékf., 1993) rendező, forgatókönyvíró
Korczak (ff., mb., lengyel-német-angol filmdráma, 1990) rendező
Ördögök (szín., mb., francia film, 1988) rendező, forgatókönyvíró
Szerelmi krónika (szín., mb., lengyel rom. dráma, 1986)rendező, forgatókönyvíró
Danton (szín., hb., francia-lengyel-NSZK filmdráma, 1983)rendező
Szerelem Németországban (szín., hb., lengyel-francia-NSZK filmdráma, 1983) rendező, forgatókönyvíró
Vasember (szín., mb., lengyel filmdráma, 1981) rendező
(Dyrygent) (ff., lengyel filmdráma, 1980) rendező
A Wilkói kisasszonyok (szín., mb., lengyel-francia filmdráma, 1979) rendező
Érzéstelenítés nélkül (szín., mb., lengyel filmdráma, 1979)rendező, forgatókönyvíró
A márványember (szín.-ff., mb., lengyel filmdráma, 1977)rendező
Cannes-i fesztivál (1978) - FIPRESCI-díj
Szélcsend (szín., fel., lengyel-angol filmdráma, 1976) rendező, forgatókönyvíró
Az ígéret földje (szín., mb., lengyel filmdráma, 1975) rendező, forgatókönyvíró
Menyegző (szín., mb., lengyel filmdráma, 1972) rendező
Pilátus és a többiek (szín., német film, 1972) rendező
Nyírfaliget (szín., mb., lengyel filmdráma, 1970) rendező, forgatókönyvíró
Tájkép csata után (szín., mb., lengyel filmdráma, 1970)rendező, forgatókönyvíró
- Cannes-i fesztivál (1970) - Arany Pálma jelölés
Minden eladó (szín., mb., lengyel filmdráma, 1968) rendező, forgatókönyvíró
(Popioly) (ff., lengyel dráma, 1965) rendező
(Sibirska Ledi Magbet) (ff., jug. filmdráma, 1963) rendező
Húszévesek szerelme (ff., fel., francia-NSZK-olasz-japán-lengyel szkeccsf., 1962) rendező
Sámson (ff., mb., lengyel filmdráma, 1961) rendező, forgatókönyvíró
Ártatlan varázslók (ff., fel., lengyel rom. film, 1960) rendező
Lotna (szín., fel., lengyel háborús filmdráma, 1959) rendező, forgatókönyvíró
Hamu és gyémánt (ff., mb., lengyel háborús filmdráma, 1958)rendező, forgatókönyvíró
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1969) - FIPRESCI-díj
- BAFTA-díj (1960) - Legjobb film jelölés
Csatorna (ff., mb., lengyel háborús filmdráma, 1957) rendező
A mi nemzedékünk (ff., mb., lengyel háborús filmdráma, 1955)rendező
Emlékszem (ff., dokumentumf.) rendező
Költészet a filmvásznon - Andrzej Wajda (TV-film) szereplő
Légyfogó (szín., fel., lengyel filmdráma) rendező
Mennyegző (lengyel film) rendező

 

LAST_UPDATED2
 
Kommunizmus és cionizmus PDF Nyomtatás E-mail
2015. február 25. szerda, 09:46

AZ 1949-ES MAGYARORSZÁGI CIONISTA PER

ÍRTA: SZALAI ÁGNES ROVAT: TÖRTÉNELEM

 

Február 25 – a kommunizmus áldozatainak emléknapja

A háború utáni első években a kivándorlás – amíg a zsidó állam létrejöttében a Szovjetunió is komoly érdekeket látott – a magyar kormányzat támogatását bírta.

februar cikk_ A cionista per.jpg

Mivel az Izrael határain kívül élő zsidóságot a cionisták képviselték, a politikai leszámolás terepe a cionista intézményrendszer felszámolása volt. A Szovjetunió, miután világossá vált számára, hogy nem képes kiterjeszteni befolyási övezetét Izraelre, hajszát indított a cionista mozgalmak ellen. A kelet-közép európai népi demokráciákban betiltották a kivándorlásokat, majd rövid időn belül feloszlatásra kényszerítették a cionista szervezeteket. A szervezetek feloszlatása csak előzménye volt a tömeges letartóztatási akcióknak. A Kelet-Európában megrendezett nagy perek (1948-49-es Zsidó Antifasiszta Bizottság pere, az 1952-es Slansky per vagy a Szovjetunióban 1953-ban elindított zsidó orvosper) során egyre nyíltabbá vált a Szovjetunió anticionista politikája.

A kommunisták betiltják a cionista mozgalmakat

A Magyar Cionista Szövetség feloszlatására csak 1949 tavaszán, a Romániai Cionista Szövetség felszámolását követően került sor. (Romániában a mozgalom ellen nem folyt a magyarországihoz hasonló leleplező akció, vezetőiknek és aktivistáiknak, valószínűleg a román kormány jóvoltából, sikerült csendben beszüntetniük hivatalos tevékenységüket.) Magyarországon az MCSZ feladata volta palesztinai zsidó nemzeti otthon telepítési munkálatainak megszervezése, apalesztinai zsidóság kultúrtörekvéseinek erkölcsi és anyagi támogatása,valamint Palesztina és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok koordinálása. Az MCSZ-ben lévő pártok a palesztinai viszonyokat tükrözték. A központi szervezet feloszlatására azonban jóval a magyarországi egyházi egyesületek likvidálása után került sor.

Az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) 1949. január 12-i ülésén kimondták, hogy „az MCSZ további tevékenysége az országra nézve káros, ezért nem kívánatos”. Ezzel tervbe vették a mozgalom önfeloszlatás formájában történő megszüntetését,amivel azt a látszatot próbálták kelteni, hogy a Szövetség megszűnését a cionista törekvések sikertelensége tette szükségessé. Az akció megszervezésévelés vezetésével Szirmai Istvánt bízták meg, de ezen az ülésen a feloszlatáspontos dátumát még nem jelölték ki. Az eredeti tervek szerint a szövetségnekkét hónap állt volna rendelkezésre munkája beszüntetésére, végül a pártvezetőségének döntésére a mozgalmat két hét alatt felszámolták.

Az MCSZ feloszlató ülésére 1949. március 4-én került sor. A mozgalom feloszlatásának tervét a kommunista párt Stöckler Lajoson, a hitközség elnökén keresztül hoztaa cionisták tudomására, de a gyakorlati kivitelezést is rá bízták. Stöckler a bejelentés és a feloszlatás közötti időre válságbizottságot jelölt ki, amelynek vezetésével Gálos Henriket, az MCSZ akkori főtitkárát bízta meg. Dénes Béla egyik későbbi vallomásában szerepelt, hogy a mozgalom felszámolásának gyors lebonyolítása érdekében Stöckler elrendelte, hogy a Palesztina Hivatal iratait – amelynek többsége az alijázásokra vonatkozó személyi anyagokat tartalmazta – az MCSZ az izraeli konzulátusnak adja át.

Az MCSZ munkájának beszüntetése előtt a párt a cionistáknak még lehetőséget adott 800 személy kiutaztatására. A kivándorlások engedélyezéséért állítólag maga Stöckler járt közben a MDP felelős vezetőjénél. A javaslatot az MCSZ-nek a pártutasítására Stöckler terjesztette elő, amiben Stöckler 800 prominens zsidó „csendes”alijáztatását javasolta. Az akció során minden cionista pártot felszólítottak arra, hogy nevezzen meg egy felelőst a lista 24 órán belüli összeállításáról. A lista összeállításával kapcsolatban a cionista vezetők között heves vita alakult ki, mert többen attól tartottak, hogy az egész csak provokáció. A feloszlatáskor a cionisták idősebb generációja kivándorlási terveit feladta.Aktívak csak az ifjúságiak maradtak, akik a plugákon elhelyezett és kivándorlásra felkészített tagjaikat még ki akarták juttatni az országból.Ennek érdekében a március 4-i feloszlatás után a csoportok alijáztatása felgyorsult, ami a szervezet hivatalos megszűnésével már illegális kivándorlásnak számított. Erre válaszul az ÁVH május 11-én elrettentésképpen megindította a volt cionista vezetők elleni leszámoló akcióját.

Az akciófővádlottja a Mapaj (cionista párt) egykori vezetője, Dénes Béla volt. Dénes Bélát 1949. május 11-én tartóztatták le lakásán (Budapesten, a XII. kerület Krisztina krt. 17.), tiltott határátlépés elősegítésében való bűnrészesség miatt . Ugyanekkor tartóztatták le a koncepciós per többi vádlottját is, így Dr. Kertész Sándor ügyvédet, az Achud Avoda vezetőjét és az MCSZ politikai bizottságának tagját, Weiss Magdolnát (Tank) a Mapaj ifjúsági mozgalmának egyik vezetőjét, Fleischmann Lászlót a Dror cionista szervezet tagját, Feld Menyhért (Menyus) kereskedőt, a Mapaj aktivistáját, Dr. Schwartz Béla ügyvédet, az MCSZ Intézőbizottságának és a Klál cionista mozgalom tagját, Frankl Jenő szövőtextil kisiparost, az Ortodox Hitközség elöljáróját, a Joint elnöki tanácsának tagját, Felkai (Friedmann) Aladár férfiruha kereskedőt, a Klál mozgalomaktivistáját, Dienes Sándort, a Hasomer Hacair tagját és Frankfurter Miklós magánhivatalnokot, a Dror cionista mozgalom vezető alakját. A letartóztatottak az ÁVH központjába, az Andrássy út 60-ba kerültek.

A cionista vezetők letartóztatásának híre gyorsan elterjedt a hazai zsidó körökben. Gálos Henrik, az MCSZ volt főtitkára és néhány cionista vezető Szirmai Istvánhoz fordultak, hogy a letartóztatottakat engedjék szabadon, de Szirmai arra hivatkozva, hogy a párttól erre vonatkozóan még nem kapott utasítást megtagadta a segítséget. Herskovits Fábián rabbi és Domonkos Miksa hitközségi elöljáró is memorandumban fordult a belügyminiszterhez a cionisták szabadon bocsátása ügyében. Ehud Avriel budapesti követ május 29-i elutazása előtt próbált segíteni a letartóztatottakon, de az illetékesek az ő kérését is elutasították.

A per és a vádirat

Dénes a kihallgatások során feltárta az MCSZ illegális tevékenységét, de az eseményekben játszott szerepének beismerését valószínűsíthetően – ahogy azt a tárgyaláson elhangzott vallomások bizonyítják – az ÁVH kényszerítette rá.Vallomása szerint az illegális alijáztatásokat a román cionista mozgalom betiltásaután, Mahler román cionista vezető Magyarországra szökését követően kezdték elszervezni. Mahler azzal a szándékkal kereste fel Szőnyi Géza izraeli sliachot,hogy a román események ismeretében Magyarországon időben, a hatóságokat megkerülve kezdjék el az illegális munkát. Az illegális alijázások Magyarországról Csehszlovákián és Ausztrián keresztüli megszervezésére Danzig Hillel, a Dávár izraeli napilap prágai tudósítója 1949. február 14-én érkezett Budapestre, aki állandó összeköttetésben állt a Joint párizsi vezetőjével, Dr.Joe Schwartz-cal. A kihallgatási jegyzőkönyv szerint Dénes az ügyben több esetben folytatott tárgyalásokat Hillellel és Péterfi Endre (Smuel Bencur) budapesti konzullal, amikor megállapodtak abban, hogy az illegális szöktetés csak a már beszervezett fiatalokat fogja érinteni. Péterfi feladata volt a mozgalompénzügyi támogatása, Danzig a az izraeli sliachok bevonásán keresztül a konzulátusról irányította a munkát. Vallomása szerint a március 20-án Csehszlovákiából illegálisan Budapestre érkezett, az izraeli hadseregszázadosát, Jona Rosenfeldet házában szállásolt el. Rosenfeld is az illegális kivándorlások megszervezésére érkezett, feladata a határnál biztonságos átkelőhelyek felkutatása volt. Dénes március közepén szerzett tudomást a Stöckler féle 800-as listáról és arról, hogy a Mápáj részéről őt bízták meg a lista összeállításával. Egy 1949. szeptember 28-i jelentés szerint a kivándorlás kérdésében a magyar és az izraeli kormány között megegyezés született bizonyos számú zsidó Izraelbe történő kivándoroltatásáról. Az ügyet Echud Avriel Izrael követe bonyolította, aki az utolsó percben Párizsból érkezett felettesétől azt az utasítást kapta, hogy a tárgyalásokat szüntesse bea magyar kormánnyal, mert azok túl szigorú feltételeket szabtak. Az MCSZ március 4-i feloszlató gyűlése után Weiler Ferenc kereste fel Dénest azzal,hogy az MCSZ a Mápáj részéről őt bízta meg a 800-as lista összeállításával,valamint elmondta, hogy ettől a listától függetlenül az MCSZ az ifjúság illegális alijáztatásának megszervezésébe is be szeretné vonni. Dénes a kiszöktetések elvi irányítója lett és pénzt szerzett a kiutazáshoz. Háromszor folytatott beszélgetést az ifjúság vezetőivel lakásán és megállapodott velük abban, hogy először a plugákat szöktetik ki az országból. A Rosenfeldtől kapott információk szerint, az elosztóhelyeket Miskolcra és Ózdra tervezték, a szökési útvonalak: Mosonmagyaróvár, Fertő tó, szentgotthárdi kaszagyár, Drégelypalánk ,Ipolyhídvég, Bánréve–Csíz, Sződliget–Szádalmás, Ózd–Susa, Büts–Perecse,Kéked–Abaújnádasd voltak. A Mápájnak az MCSZ feloszlatásának idején 500 aktivistája volt, akik közül 400 főt sikerült kiszöktetni az országból. Ugyan néhányan közülük nem voltak cionisták, de anyagi okok miatt őket is kiutaztatták.

A közel egy hónapon át tartó kihallgatások után az ügy 1949. június 2-án került a Budapesti Államügyészséghez. A vád, az 1948 évi XLVIII tc. 48 paragrafus 3 és 4 bekezdésére hivatkozva, tiltott határátlépés elősegítése volt. A tárgyalásra az ügyész csak a vádlottak és a védők megidézését indítványozta, végül az ügyet nyilvánosan tárgyalták. A nyilvános főtárgyalásra 1949. június 18-án került sor Dr. Majzik László törvényszéki elnök és Dr. Markovics Béla törvényszéki bíróvezetésével. A vádat Alapi Gyula vezető ügyész képviselte, aki Mindszenty hercegprímás perében is a vádhatóság képviselője volt. A per elsőrendű vádlottjai Dénes Béla és Kertész Sándor voltak. A per során az ítélőbírák és az ügyész egészen addig elmentek, hogy a cionisták ügyét össze akarták mosni a Nagy Ferenc, kisgazda politikus ellen folytatott eljárással. Az ügyész vádbeszédében utalt arra, hogy azok a pénzek, amelyekkel a mentő akciókat finanszírozták,ugyanazokból a forrásokból származtak, amelyek Nagy Ferencet támogatták, és az Amerika Hangját finanszírozták. A bíróságon tett vallomások megerősítették az illegális szökéseket, de a volt vezetők szökések irányításában vállalt szerepenem vált bizonyíthatóvá. Az ÁVH-n és a bíróságon tett vallomások jelentős mértékben nem, de tartalmukat tekintve eltérőek és zavarosak voltak, az eseményeket a bizonyíthatóság érdekében összemosták, a bíróság pedig figyelmen kívül hagyta a vádlottak indoklásait. Szentpétery Gyula védő Dénes felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy Dénes beismerte ugyan, hogy tudott az illegális kivándorlásokról, de abban tevőlegesen nem vett részt. Kijelentését megalapozza, hogy a vádlottak ellene terhelő vallomást a bíróságon nem tettek.Dénes fellebbezési kérelmében részletesen kifejtette, hogy az ellenük felhozott vádakat illetően a bíróságnak nem volt megfelelő jogi bizonyossága, ugyanis a vád vele kapcsolatban elismerte, hogy 1948 decemberében lemondott MCSZ társelnöki tisztségéről. Ebből az következik, Dénesnek nem állhatott módjában az ügyekre befolyást gyakorolni, vagyis alaptalanná vált az a szerep, amit a vád Dénesnek, mint „megbízott felelősnek” tulajdonított. Hivatkozásában kitér arra, hogy a lakásán megtartott beszélgetésekre még az MCSZ feloszlatása előtt került sor, tehát a találkozók ebben az értelemben nem tekinthetők törvénybe ütköző cselekedetnek. Megállapításra került, hogy a kivándorláshoz szükséges pénzt a Joint biztosította a BICH-en (Brit Irgunim Chaluciim: a „Szervezett Chalucok Szövetsége”, cionista ifjúsági munkászervezet) keresztül, tehát a pénzhez sem lehetett Dénesnek ilyen formán semmi köze. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján, Dénes valóban részt vett a megbeszéléseken, ismertvezető pozíciókban lévő cionistákat, találkozott külföldiekkel, de ezek azesemények nem a per tárgyát képező illegális alijákkal egy időben zajlottak.Dénes levelében hivatkozik lemondására, aminek oka pont az alijázásokban nagyszerepet kapott ifjúsági vezetőkkel való konfliktusa volt, tehát ezek azemberek bizonyos, hogy nem Déneshez fordultak segítségért. Valószínű, hogyDénest mint régi befolyásos cionistát értesítették az eseményekről, de azokrahatást már nem tudott, és nem is akart gyakorolni.

A Budapesti Büntetőtörvényszék Dénes Bélát, Kertész Sándort, Weiss Magdolna Veronikát, Feld Menyhértet az 1948. évi XLVIII. sz. 48. paragrafusának 1.bekezdése alapján folytatólagosan elkövetett csoportos tiltott határátlépés elősegítésének bűntettében bűnösnek mondta ki. Dr. Dénes Béla és Dr. Kertész Sándor vádlottakat főbüntetésül 3 évi fegyházra, mellékbüntetésül 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte. Felkai Aladárt 6 hónap börtön, 3 év hivatalvesztés,Weis Magdolna Veronikát 2 év 2 hónap fegyház, 5 évi hivatalvesztés, Dienes Sándort 8 hónapi fegyház, 5 év hivatalvesztés, Feld Menyhértet 2 év 6 hónapfegyház, 5 év hivatalvesztés, Frankfurter Miklóst 2 év 8 hónap fegyház, 5 évhivatalvesztést szabtak ki. Fleischmann Lászlót, Dr. Schwartz Bélát és Felkai Aladárt a vádak alól felmentették és szabadlábra helyezésüket elrendelték. A bíróság valamennyi vádlottal szemben súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlottak egy rendszeres, nagyobb kivándorlási mozgalom keretében vettek részt,így cselekményük társadalmi veszélyessége igen nagy volt, ezzel szemben enyhítőkörülménynek vették, hogy vádlottak a fasizmus ideje alatt szörnyű szenvedéseken mentek keresztül, amelynek hatására a cionista mozgalom és Izraelbe való hazavágyódás nagy lökést kapott, és az itteni szomorú emlékektől próbáltak szabadulni, vagyis cselekményüket nem haszonszerzésből követték el.

A perrel az államhatóság és a törvénykezés célja a cionista mozgalom teljes felszámolása volt. Mindenki számára világossá vált, hogy a vádlottak padjára ültetett cionista vezetőket a kiutazásra készülődő tömegek elrettentésére használják fel. Tiltakozásukat fejezték ki az amerikai zsidó szabadkőművesek is. Az amerikai cionista páholy a bíróság ítéletében cionista üldözést látott, és véleményük szerint az amerikai külügyminisztériumnak interveniálni kellett volna a hét magyarországi cionista vezető érdekében. A magyarországi cionista per a világsajtó figyelmét is felkeltette. Az izraeli álláspontot azonban inkább az érdektelenség, mint a szovjet politika elítélése, vagy a vele való szembefordulás jellemezte. Sajnálatukat fejezték ki a történtekkel kapcsolatban, ugyanakkor úgy vélték, hogy idegen állam belügyeibe – még ha zsidókról van is szó – nem tudnak és nem is kívánnak beleavatkozni. A Szochnut az ügyre nem reagált.

Ez az írás a Szombat 2006 februári számában jelent meg, amely külön összeállításban foglalkozott a kommunizmus zsidó áldozataival.

Grafika:Kurdi István

 
A kommunizmus tettesei, cinkosai és áldozatai - lexikonterv PDF Nyomtatás E-mail
2015. február 26. csütörtök, 10:55

N A G Y  J E N C I K L O P É D I A

EUGÉNIUSZ ABLAKZSIRÁF LEXIKONA

Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.

A KOMMUNIZMUS ÉLETMINŐSÉGE/BŰNLAJSTROMA

Nem a kirívó esetek, hanem ami a lényegéből következett

Az aktív tettesek, a passzív cinkosok és az vétlen áldozatok

Címszavak egy fekete lexikonhoz

 

  1. „A legfőbb érték az ember”
  2. „Machiavellizmus” - A cél szentesíti az eszközt
  3. A „szellemi elit” önkéntes megalkuvásai
  4. A beszolgáltatás kötelező – padlássöprés
  5. A legszebb ideálok/legszörnyűbb valóság
  6. A magántulajdonod kártalanítás nélkül államosítják
  7. A nemzetietlen magyar szocializmus
  8. A papa szolgálati útra megy (tettes/áldozat: egy család)
  9. A politikai ellenfél likvidálása
  10. A politikai megbízhatóság prioritása
  11. Aki nem velünk, az ellenünk – vörös inkvizíció
  12. Állatfarm – a disznók proletárhatalma
  13. ÁVH, KGB, STAZI, SECURITATE stb.
  14. Az „államellenes bűncselekmények” széles köre
  15. Burzsoá áltudományok listája (lélektan stb.)
  16. Egyenlőségelv – vannak egyenlőbbek
  17. Egyházüldözés, antiklerikalizmus, templomrombolás
  18. Ellenségkép gyártás – gyűlöletkampány – öld a németet
  19. Erőszakos kollektivizálás – kolhoz, téeszcsé…  
  20. Esztelen természetátalakítás – folyók visszafolyatása…
  21. Etatizmus – az állam elhalása
  22. Feketevágás – feljelentés - bebörtönzés
  23. Hiánygazdaság
  24. Hullagyalázás – temetetlen holtak – jeltelen tömegsírok
  25. Írástudók árulása – zsarnokdicsőítés stb.
  26. Kényszermunkatáborok – haláltáborok - hullagyár
  27. Kettős tanítás és nevelés: család/állam
  28. KMK – közveszélyes munkakerülés
  29. Kollektív büntetés – a „delikvens” családja is bűnös
  30. Kommunista agitátorok
  31. Koncepciós per/Törvénytelen per
  32. Kötelező dialektikus és történelmi materializmus
  33. Kuláklista – a jól gazdálkodó gazdák kriminalizálása
  34. Maffiaszerű állami bűnözés
  35. Malenkij robot – évekig távol, rokkantan vissza…
  36. Minden kényszer nélkül – Szász Béla
  37. Nyílt és rejtett cenzúra – „index”
  38. Papírról felolvasott – ünnepi - beszéd
  39. Politikai rendőrség – állam az államban
  40. Pszeudo keresztény rendszer – elvek/gyakorlat
  41. REF – a megalázó rendőrhatósági felügyelet
  42. Revizionista, elhajló, eretnek marxisták
  43. Soha, sehol, senkinek
  44. Sötétség délben – Koestler
  45. Szellemi ikonok – szentháromság: Marx, Engels, Lenin
  46. Tiltott, tűrt, támogatott - kötelező
  47. Utópia – a földi paradicsom megvalósítása bármi áron…
  48. Zsidó részvétel – mennyiség/minőség

A címszó listát folyamatosan bővítem.

Kulcsfogalmak, jelenség körülírások, alapmű ajánlások,

tragikus események,  jeles gazemberek/ellenállók stb. stb.

Minden, amivel jellemezhető az emberiség legsötétebb kora,

aminek levét,  épp az mesterséges amnézia miatt is, ma is isszuk.

 

Lényegében ugyanez folyik ma is,

csak most más módszerekkel, díszletekkel, jelszavakkal…

Kiderült, a két ellentétes rendszer ugyanarról a tőről fakadt.

(Nem véletlen volt anno tabu a konvergencia elmélet,

hisz 1956 után nálunk is fogyasztói tömegtársadalom alakult ki,

csak annak egy szegény rokon, koldus fajtája…)

 

Ma karóba nem húznak már, a devizahiteles akasztja fel magát.

Nem kell a nyílt állami terror, ki-ki magát zsákmányolhatja ki…

Az ideológiai diktatúra helyett ma a szabadosság nihilizmusa öl…

Ma is nemzetietlen, agymosó az iskola, a tévé,  a sajtó stb.

Több nő/férfi prostituálódik, mint ahányat anno megerőszakoltak…

Csak a lakosság többsége ma már bűntudatosan nyomoroghat…

A népirtás ma: a meg nem született gyerekek és a kivándorlás stb.

A hideg és meleg háború tovább folyik a nemzet ellen!

(folyt. Köv. - szerkesztés alatt)

p.s.:

Ebből az anyagból, ha előrehaladottabb stádiumban lesz,

egy önálló menüpont lesz, hogy legalább jelezze az ordító hiányt,

mennyire szükség lenne egy ilyen Nagy Fekete Lexikonra…

(most az emléknap miatt teszem közzé ezt a próbálkozást,

hogy magamat is "kényszerítsem" magam a folytatásra,

amire fiam emléke is kötelez, aki 2000-ben ezen a napon halt meg...)

NJ

LAST_UPDATED2
 
Magyar Március PDF Nyomtatás E-mail
2015. március 02. hétfő, 16:31

Megjelent lapunk ünnepi száma!

Laprendelés: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

ára: 600 Ft

TARTALOM

Kubínyi Tamás: Magyar Március

Megbuktak a jobboldali kommunisták

Veszprémi következmények

Amerikai intervenció

Dabiq

Téves rákdiagnosztika

Rákóczi emléknap

Dr. Sebestény Sándor:

József Attila átírt versei

Álmos hét könyve – 35. fejezet

 

 

 
A reformkor és 48 hangoskönyveiből PDF Nyomtatás E-mail
2014. március 04. kedd, 11:05

vitéz Somogyváry Gyula: Egy kidőlt fatörzs előtt

Vénülő fűz az istenadta.
Úgy állt napfényben, zivatarban,
mint akinek már úgyis mindegy,
hogy könny pillangók keringnek
körötte, vagy a hópihék.

Számba se vette él-e még
Vénülő fűz az istenadta
s a Duna zúg, oson alatta
nagy idő óta, zajtalan.

A vén fűz meg csak ráhajolva
- mint hogyha titkon hallgatózna -
merengve nézi. Így suhan,
áramlik, s vissza sohse jő,
Isten szolgája az Idő.

Idők partján állt, s vénült egyre,
lombot nevelt, meg levetette,
s kérgesedett az istenadta.
Csodát ugyan ki látna abban,

hogy vénülünk - itt ez a rendje -
csak a víz jár a végtelenbe
meg az Idő. Mert mind elmúlunk,
a gyökerünkből kifordulunk;

mi termő volt mibennünk itten,
magához hívja majd az Isten,
s a régi fa avarrá vál.
Egyszerre csak jön egy őszi szél
és kettéroppant majd a tél,
az utolsó szál vén gyökér
s a fa kidől, és tovahordják
és szétkorhasztják a habok.

A fűz már belenyugodott.
S akkor, egyszerre, más vihar
hajtott föl villámaival,
bömbölt, zúgott, mint ördögátok

s gyilkolta, zúzta a világot -
hagyjuk! A gondolat is fáj,
az ember szinte nem talál
pontot e meggyötört világon,
hol, mint madár a tarlott ágon,
csak percre is nyugvást találjon.

És lám, a fűz, az istenadta,
törten és csonkig hasogatva
- mikor úgy vélted, vége már -
egy szál gyökérből újra hajt
s lerázva kínt, ezernyi bajt
új gallyra törtet, s fényre vár!

Én Uram Isten! Hát e vén
még élni kíván S ölremén
az életért S új harcba kezd
Hát hányszor kell megölni ezt,
hogy magát végül is megadja

Megrendülten és áhítatba
nézem e kérges bajnokot.
S ámulva látom, hogy amott
tovább is hajt egy másik ág,
nem, nem ez nem hagyja magát

Talán csak egyetlen gyökér,
az utolsó, de él, de él
s míg él hitében verhetetlen!

Hát hajtja, egyre vérmesebben, a nap felé új sarjait!
S én röstelkedve állok itt
hát ez a vénség, ez tanít
új reménységre engemet,

akit már szinte eltemet
a kín s a gond nehéz avarja,
hogy nincs halál, nincs elmúlás
- amíg azt Isten nem akarja!

Nézem ez újból sarjadót
és elordítom harcosan
halljátok meg ti korhadók
- kik úgy hittétek, vége van -
bénák, roncsok és összetörtek,
kiégettek és meggyötörtek!

Nincs még halál! Nincs még enyészet!
Még nem végzett velünk a végzet!
S legyen bár hegynyi omladék,
mely ránk zuhant kivájja még
győzelmes útját minden águnk,
s hajtunk, sarjadunk, kivirágzunk,
mert istenáldott dacban égünk
és csakazértis százszor élünk!

 

*





*

Művei

  • Gyújtogatás - versek: 1919-1921 Székesfehérvár 1928.
  • Idők sodrában (versek) 1926.
  • Éjfél után (versek) 1927.
  • A fejedelem stafétája (regény) 1927.
  • Dal, amelyet nem daloltak végig (regény) 1928.
  • Éjfél után (versek) 1929.
  • Barabás Béla 1931.
  • Virágzik a mandula (regény) 1933.
  • Kitagadottak (dráma) 1933.
  • Hűség (dráma) 1934.
  • A Rajna ködbe vész 1935.
  • Ne sárgulj, fűzfa! (regény) 1939.
  • És Mihály harcolt 1942.
  • És mégis élünk (regény) 1936.
  • Virrasztó a ködben (versek) 1938.
  • Vitéz Somogyváry Gyula versei 1940.
  • A város meg a sárkány (regény) 1939.
  • A pirossapkás kislány (regény) 1941.
  • A hadtest hű marad (regény) 1942.
  • Kalendárium 1943.
  • Katonacsillag megfordul (regény) 1944.
  • A vihar a levelet… (regény) 1947
  • A Tűzoszlop (regény) 1947.

Újabb kiadások






A pirossapkás kislány és A hadtest hű marad
létezik hangoskönyvben, nagyon jó mínőségű felolvasásásban is!!!
Aki keres, az talál... Esetleg itt? Próba-szerencse...



LAST_UPDATED2
 
Miért fordult véres szabadságharcba Március 15 PDF Nyomtatás E-mail
2013. március 16. szombat, 11:45

than_mor_isaszegi_csata

PETŐFI SÁNDOR

MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET...




Mit nem beszél az a német,

Az istennyila ütné meg!
Azt követeli a svábság:
Fizessük az adósságát.

Ha csináltad, fizesd is ki,
Ha a nyelved öltöd is ki,
Ha meggebedsz is beléje,
Ebugatta himpellére!...

Ha pediglen nem fizetünk,
Aszondja, hogy jaj minekünk,
Háborút küld a magyarra,
Országunkat elfoglalja.

Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.

Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a bőrödbe',
Majd kihúzunk mi belőle!

Itt voltatok csókolózni,
Mostan jöttök hadakozni?
Jól van hát, jól van, jőjetek,
Majd elválik, ki bánja meg.

Azt a jó tanácsot adom,
Jőjetek nagy falábakon,
Hogy hosszúkat léphessetek,
Mert megkergetünk bennetek.

Fegyverre nem is méltatunk,
Mint a kutyát, kibotozunk,
Úgy kiverünk, jobban se' kell,
Még a pipánk sem alszik el!

Pest, 1848. május

 

____________________________________________________________________________________

Miért fordult véres szabadságharcba Március 15 -

Rothschildok és pénzkibocsátás


2013. március 15., péntek vilaghelyzete.blog

Mivel köztudott, hogy az európai (sőt amerikai) forradalmak hátterében mindig kivétel nélkül a Rothschildok által uralt és irányított szabadkőműves elit állt, ezért érdemes megvizsgálnunk vajon a magyar szabadságharc esetében ez másként történt-e. Sajnos a válasz az: hogy NEM.

Természetesen a szabadkőműves Magyar (?) Tudományos Akadémia a történelemhamisítás szokásos eszközeivel ezt a vonalat kitörölte a történelemből és az oktatásból is.
Attól viszont az igazság még igazság, hogy senki nem teszi vagy tudja...
A hazugság pedig mindig hazugság marad, még ha mindenki azt teszi is vagy úgy tudja....


Nézzük meg, mi is történt ! A bécsi Rothschild-ház adósságba kényszerítési kísérletének az elutasítása miatt tört ki a háború 1848 szeptemberében, és alakult át a békés forradalom véres háborúvá.
Már a reformkorban is az volt a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája, hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként egy bécsi magánbank intézte. Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz amiatt áramlott ki az országból, hogy kiszolgálja ezt a bécsi bankot. De kiáramlott a pénz adók, regálék, kölcsönök, a kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és a császári katonaság elszállásolási költségei formájában is.

A bankárok hatalma 1848-2011 - Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=6dNpOT00jcs

Amikor 1848-ban a szabadkőműves Kossuth Lajos lett a pénzügyminiszter, azonnal hozzáfogott az üres államkassza megtöltéséhez, és egy bankjegynyomda felállításához. A gazdasági élet működését biztosító, fedezettel bíró magyar pénzt akart bevezetni.
A bécsi Rothschild-ház irányítása alatt állott Osztrák Nemzeti Bank, az ONB, azonban nem volt hajlandó valódi pénzre beváltani az általa kibocsátott bankjegyeket, és egyidejűleg gyorsított ütemben vonta ki a nemesfém-és ércpénzt külföldre.

Kossuth felvételi kérelme a szabadkőműves páholyba:
"A szabadkőművesek Cincinnati 133. sz. páholya érdemes főmesterének, felügyelőinek és testvéreinek.
Alulírottak alázatos kérelme azt bizonyítja, hogy miután hosszú idő óta kedvező véleménye volt az Önök ősi intézményéről, vágyódik arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre érdemesnek találtatik.
Mivel száműzött, a szabadság ügye miatt nincs állandó lakóhelye; most Cincinnatiban tartózkodik; kora 49 1/2 év; foglalkozása visszaszerezni hazájának, Magyarországnak nemzeti függetlenségét és más nemzetekkel együttműködve megteremteni a polgári és vallásszabadságot Európában.
Cincinnati 1852. febr. 18.
Kossuth Lajos"

Kossuth ezért már 1848. április 19-én rendeletileg tiltotta meg az arany és az ezüst külföldre vitelét. Terve az volt, hogy 5 millió pengő-pénz alapján mintegy tizenkét-és fél millió forintnyi pénztárjegyet bocsát ki. (ahogy ezt már Lincoln vagy Kennedy esetében láthattuk...Szerk.)
A Rothschild érdekeltségű ONB azonban azt akarta, hogy a magyar kormány tőle vegyen fel 12 millió forint hitelpénzt, de azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány ismerje el az ONB bankjegykibocsátó monopóliumát Magyarország területén, és fizessen kamatot a Rothschildok által nyújtott hitelpénz után. Kossuth ezt elutasította, és az önálló magyar pénz mellett döntött. A pénzügyekben megmutatkozó kibékíthetetlen ellentét vezetett el a fegyveres konfliktushoz, amelyből végül szabadságharc és függetlenségi háború lett.

A szabadságharc bukását követően az ONB összes kívánsága teljesült. Magyarországon 1873-ban már 482 pénzintézet, 160 különböző biztosító intézet, de csak 164 nagyobb iparvállalat működött. Ezek szinte mind a Rothschild-ház által irányított pénzkartellhez kapcsolódtak valamilyen módon. Az informális pénzkartell működését irányító és végző bankárhatalom a személyi kapcsolatokon, és a gondosan kiépített összefonódásokon keresztül biztosította pénzügyi egyeduralmát. A szabadságharc után az ONB és a mögötte álló nemzetközi pénzkartell erőteljes nyomást gyakorolt a Habsburg uralkodóházra és a kormányzatra, hogy az keményen lépjen fel az önálló magyar pénzt követelő magyar kormánnyal szemben.

A kiegyezés után az osztrák-magyar pénzrendszer közösségét biztosították. Magyarország az ONB bankjegy kibocsátási monopóliumát ugyan formálisan nem ismerte el, a tényleges állapot azonban az volt, hogy az ONB által kibocsátott bankjegyek forgalomban voltak ugyanúgy, mint bármely más állam pénzei.

A magyar pénzügyi és gazdasági élet irányítói a XIX. század második felében az ismétlődő válságokat az ONB tudatos pénzügyi manipulációjának tulajdonították. A Magyarországon rendszeresen visszatérő válságok nem termelési anarchia következményei voltak. A rejtőzködő szuperkartell, vagyis a pénzügyeket a háttérből irányító érdekcsoport, idézte elő a válságokat, mégpedig úgy, hogy Magyarország nemzetgazdaságának egészét az ellenőrzése alá vonta, és átvette a többi alkartellnek tekinthető kisebb kartell irányítását is. A szuperkartell a bécsi Rothschild-érdekeltség irányítása alatt álló, bécsi központból szervezett és ellenőrzött termelési és pénzügyi viszonyokat hozott létre. A Monarchia részét képező Magyar Királyságban nem volt a Rothschild-érdekeltségtől független egyetlen jelentős vállalat sem. Magyarország nemzetgazdasága a Rothschild-ház hegemóniája alatt működött. Egyfajta korporációs uralomról beszélhetünk. Az egész ország ipari és kereskedelmi élete egyetlen pénzügyi szervezet láthatatlan, kellően álcázott, de erős akaratának volt alárendelve.

A magyarok sajnos nem tudták, hogy kivel állnak szemben, mert az elrejtőzött az arctalan pénzviszonyokban. A magyar társadalom a király ellen fordult, de az ellenség valójában egy rejtőzködő pénzcsoport volt. Az emberek nem voltak tudatában, hogy a nemzetközi pénzoligarchia létrejöttével a kamatozó hitelpénzrendszer vette át fokozatosan az irányítást. A pénzoligarchia azonban nemcsak kamatszedés formájában fosztogatta az országot, de úgy is, hogy titkos-kartellt hozott létre, és ezzel egész Magyarországot gazdasági függőségbe tudta taszítani. Ez pedig lehetővé tette az értékteremtő munka eredményének egyre növekvő kisajátítását hitelezési és kartellezési technikákkal.

A Rothschild-ház az általa irányított láthatatlan pénzkartell létezését minden lehetséges módon titkolta. Ebben volt a fő ereje. Így történhetett meg, hogy a Monarchián belül egész Magyarország egy zárt vadaskerthez vált hasonlóvá, bekerítve egyetlen pénzcsoport hatalmának láthatatlan, de annál inkább érezhető acélkerítésével. Ebben a körülkerített vadaskertben a kamatgyarmattá vált Magyarországon a vad nem volt más, mint a magyar nép, amely a kerítésig futhatott, de azon túlra már nem juthatott.A Monarchián belül Magyarország csak a külső kényszerek hatására lépett be abba a világháborúba, amelyet - ma már bizonyíthatóan - a szuper gazdag beruházó bankárokból álló nagy hatalmú nemzetközi pénzkartell készített elő és robbantott ki.

Forrás:
A teljes tanulmányt és sokkal több részletet találtok még Drábik János kutatásaiban!
Aranykor hajnalán

Ahogy olvashattátok a modern kori rabszolgatartás és uralom fenntartásának eszköze mindig ugyanaz: a pénzkibocsátás jogának magánkézben tartása és ezáltal adósságalapú pénz létrehozása.
Ez a mai napig így van: aki megkérdőjelezi a magánkézben lévő FED vagy Európai Központi Bank pénzkibocsátási jogát és saját (netán nemesfémfedezettel rendelkező) bankjegykibocsátást szeretne bevezetni - J.F.Kennedyhez hasonlóan az Elit mindig könyörtelenül megsemmisíti.

Mivel ennek a nemzetközi pénzkartellnek a létezése gyakorlatilag a köztudatból ki van tiltva és nevetségessé téve az, aki szóba hozza.... így biztosítva is van, hogy teljesen szabadon és minden kontroll nélkül működhessen nemzetek és államok feletti hatalommal.
Ha netán valaki elég hatalomra és anyagi forrásra tesz szert ahhoz, hogy kísérletet tegyen az Illuminati-pénzrendszere alóli kibújásra (A. Lincoln, J.F. Kennedy, Saddam Hussein, M. Kadhaffi, Hugo Chavez...) hamarosan jobb létre szenderül.... vagy országával együtt elsöpri valami "titokzatos erő" helyreállítva a "demokráciát".... (SBG Buddha)

 

LAST_UPDATED2
 
A reformkor prózairodalma PDF Nyomtatás E-mail
2011. március 14. hétfő, 09:08

fy andrs

A reformkor prózairodalma
MVGYOSZ hangoskönyvek

TARTALOM 

Előszó

Fáy András: Eredeti meséi és aforizmái - A Bélteky-ház
Kisfaludy Károly: Sulyosdi Simon
Kiss Károly: A szép juhászné
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok - Országgyűlési napló - Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Vörösmarty Mihály: Magyar játékszíni krónika. Hamlet
Széchenyi István: Napló - Hitel -A Magyar Akadémia körül
Bajza József: Észrevételek a Conversations-lexikoni pörhöz gr. Dessewffy József ellen - Vezérszó a Kritikai Lapokhoz


Wesselényi Miklós: Balítéletekről
Vajda Péter: Tavasz-záró vagy a szögligeti közel örömök emléke - A haza
Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában
Csató Pál: A fantaszta
Jósika Miklós: Abafi
Gaal József: Pusztai kaland
Kazinczy Gábor: A Felföld
Szemere Bertalan: Utazás külföldön
Eötvös József: Szegénység Irlandban - A falu jegyzője - Magyarország 1514-ben
Kossuth Lajos: Bot, vessző, korbács - Adózzunk - Kétszázezer honvédet!
Garay János: Az inasgyerkőc
Nagy Ignác: A varrólyány
Gorove István: Nyugot
Pákh Albert: Egy este a debreceni színházban
Pálffy Albert: A szerkesztősegéd
Táncsics Mihály: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak - Józanész
Irínyi József: Német-, francia-, és angolországi úti jegyzetek
Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek


Erdélyi János: A magyar népdalok
Vasvári Pál: Az emberiség földi célja és a világszellem fejlődése
Obernyik Károly: Kölcsey Ferenc házi körében
Dobsa Lajos: Az 1848. évi francia forradalom
Kléh István: A pesti forradalom története 1848-ban
Petőfi Sándor: Úti jegyzetek - Levél Arany Jánoshoz -

Úti levelek Kerényi Frigyeshez - Az Egyenlőségi Társulat proklamációja

Szómagyarázatok
Életrajzi jegyzetek
http://mek.oszk.hu/05000/05004/index.phtml#

 

 

LAST_UPDATED2
 
Reformkor - MEK PDF Nyomtatás E-mail
2015. március 05. csütörtök, 16:59

 

Borsodnak hírneves követe Ragályi Tamás
http://mek.oszk.hu/13100/13130

Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála
Hiteles kútfőkből s kortáksak emlékezéseiből összeállitva

http://mek.oszk.hu/11800/11874

Haza és haladás
A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867)

http://mek.oszk.hu/01900/01903

Jólét és erény
Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről

http://mek.oszk.hu/13500/13581

Kossuth Lajos üzenetei
http://mek.oszk.hu/04800/04882

Magyar szózatok
http://mek.oszk.hu/06900/06968

A reformkor prózairodalma
MVGYOSZ hangoskönyvek

http://mek.oszk.hu/05000/05004

Arnold-Forster, Florence: Francis Deák, Hungarian statesman
A memoir

http://mek.oszk.hu/06700/06740

Badics Ferenc: Fáy András életrajza
http://mek.oszk.hu/07000/07006

Ballagi Géza: Az 1839/40-diki országgyűlés visszhangja az irodalomban
Székfoglaló értekezés

http://mek.oszk.hu/09900/09994

Balogh Artúr: A jobbágyfelszabadítás egyik lelkes harcosa a reformkorban
http://mek.oszk.hu/08200/08283

Balogh Elemér et al.: Deák Ferenc és a polgári átalakulás Magyarországon
A 2003. november 4-5-én a szegedi városházán tartott konferencia előadásai

http://mek.oszk.hu/04600/04618

Bényei Miklós: Eötvös József könyvei és eszméi
http://mek.oszk.hu/03100/03176

Concha Győző: Pulszky Ferencz
http://mek.oszk.hu/11200/11234

Csizmadia Andor: A szociálpolitika a reformkori Kolozsváron
http://mek.oszk.hu/08100/08187

Egyed Ákos: Az erdélyi magyarság történetéből
1790-1914

http://mek.oszk.hu/08700/08747

Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra
http://mek.oszk.hu/06600/06619

Eötvös József: Arcképek és programok
http://mek.oszk.hu/06600/06618

Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hirlap
http://mek.oszk.hu/05200/05280

Eötvös József: Die Reform in Ungarn
http://mek.oszk.hu/08600/08670

Erdélyi Ilona, T.: Irodalom és közönség a reformkorban
Regélő Pesti Divatlap

http://mek.oszk.hu/01700/01771

Falk Miksa: Kor- és jellemrajzok
http://mek.oszk.hu/09800/09818

Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban
http://mek.oszk.hu/06400/06410

Fazekas Csaba: Tanulmányok és forrásközlések a 19. századi egyháztörténetből
1997-2002

http://mek.oszk.hu/02200/02214

Fazekas Csaba: Tanulmányok és forrásközlések a 19. századi egyháztörténetből
2003-2008

http://mek.oszk.hu/07900/07998

Fialovszky Béla: Almási Balogh Pál dr. élet- és jellemrajza
http://mek.oszk.hu/07200/07296

Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban
http://mek.oszk.hu/01600/01608

Grünwald Béla: Az új Magyarország
Gróf Széchenyi István

http://mek.oszk.hu/10700/10778

Gyurmán Adolf - Kossuth Lajos: Magyar szózatok
http://mek.oszk.hu/13600/13620

Hetényi János - Királyi Pál - Érkövy Adolf: Robot és dézma erkölcsi és anyagi, mező-és státusgazdasági tekintetben
http://mek.oszk.hu/08200/08299

Jósa Iván: Professzoros kalap
Kismonográfia Homokay Pálról (1804-1858)

http://mek.oszk.hu/12800/12818

Kossuth Lajos - Eötvös József - Fáy András: A "Felelet" és más vitairatok Széchenyi István A' Kelet népe című könyvére
http://mek.oszk.hu/04900/04958

Kossuth Lajos: A magyar politikai pártok értelmezése
http://mek.oszk.hu/05900/05902

Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferencz naplója
1832-1833

http://mek.oszk.hu/05200/05238

Kuthy Lajos: Polgári szózat Kelet' népéhez 1841.
http://mek.oszk.hu/05200/05224

Kuthy Lajos: Polgári szózat Kelet' népéhez 1841.
http://mek.oszk.hu/05800/05886

Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája
http://mek.oszk.hu/04800/04831

Magyarné Sztankovics Ilona: A Muraközi járás népiskolái a reformkorban (1837-1841)
szakdolgozat

http://mek.oszk.hu/01800/01899

Mažuranić, Ivan: A' horvátok a' magyaroknak
Felelet az 1848-ik Mártzius és Április magyar hírdetményekre

http://mek.oszk.hu/13500/13507

Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája
A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849)

http://mek.oszk.hu/02100/02158

Pásztor Mária: Eötvös József naptár
http://mek.oszk.hu/13200/13214

Pulszky Ferenc: Életem és korom
http://mek.oszk.hu/13300/13330

Szabad György: Kossuth politikai pályája
Ismert és ismeretlen politikai megnyilatkozásai tükrében

http://mek.oszk.hu/04800/04881

 

Széchenyi István: Garat
http://mek.oszk.hu/09800/09840

Széchenyi István: Gróf Széchenyi István válogatott munkái
http://mek.oszk.hu/06700/06766

Széchenyi István: Hitel
1828-1829

http://mek.oszk.hu/06100/06132

Széchenyi István: A' Kelet népe
http://mek.oszk.hu/04900/04957

Széchenyi István: A' Kelet népe
http://mek.oszk.hu/05500/05533

Széchenyi István: Magyar játékszinrül
http://mek.oszk.hu/09700/09707

Széchenyi István: Stádium
1831

http://mek.oszk.hu/06100/06135

Széchenyi István: Töredék gróf Széchényi István kiadatlan irataiból
http://mek.oszk.hu/06700/06775

Széchenyi István: Üdvlelde
Gróf Dessewffy Aurél hátrahagyott némi iromány-töredékivel

http://mek.oszk.hu/07900/07925

Széchenyi István: Világ
http://mek.oszk.hu/11800/11842

Székely Gergely: Hetvenhárom év itthonn
Korrajz és politikai elmélkedések

http://mek.oszk.hu/12700/12719

Szekfű Gyula: Három nemzedék
Egy hanyatló kor története

http://mek.oszk.hu/06800/06899

Szekfű Gyula: "Valahol utat vesztettünk"
http://mek.oszk.hu/06100/06106

Táncsics Mihály: Népkönyv
A' fenséges nádorispány félszázadig viselt hivatalanak emlékére

http://mek.oszk.hu/13200/13266

Vahot Imre: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar ministerelnök élet- és jellemrajza
http://mek.oszk.hu/11900/11906

Vay Dániel: Eszmetöredék a' magyar reformról
http://mek.oszk.hu/05800/05857

Wesselényi Miklós: Balítéletekről
http://mek.oszk.hu/01100/01135

Wesselényi Miklós: Balítéletekről
http://mek.oszk.hu/09000/09080

 

LAST_UPDATED2
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>