SZATHMÁRI SÁNDOR

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szathmári_Sándor

_________________________

Szathmári Sándor: Kazohinia

(2008)

Előadja: Mészáros Zoltán | Kiadó: Avl Media Kiadó (München)

Játékidő: 11:51:06

Kategória: Hangoskönyv

„A regény egy modern Gulliver utazásáról szól. Az angol hajóorvos ismeretlen szigetre vetődik, olyan országba, amely elérte a technikai civilizáció teljes diadalát. Lakói, a hinek, tökéletes rendben élnek, érzések, vágyak, művészet, politika s a közönséges ember hasonló mozgatói nélkül.”

„Gulliver hamarosan boldogtalanná lesz e számára sivatagi lét tökéletességében, s bekéredzkedik a behinek, a még emberi atavizmusokkal élő, lelkes lények zárt telepére. Ott rá kell jönnie, hogy a lélek nélküli rend számára légüres teréből egy rögeszmékkel zsúfolt pokol fullasztó füstjébe került, olyan őrültek közé, akik életük elpusztítására alkotnak maguknak isteneket, törvényeket, szabályokat. Mikor megszabadul a behin telepről, megszökik a szigetről, és visszatér otthonába. Ez a történet.” (Részlet: Keresztury Dezső Utószó a Kazohiniához)

http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Kazohinia-19353/

______________

Szathmári Sándor

Kazohinia

Tartalom

GULLIVER A HINEK KÖZT

Első fejezet

Szerző hazáját veszélyek fenyegetik, és elhatározza, hogy felajánlja szolgálatait - Beosztják az Invincible cirkálóra, és Sanghajba indul a kultúra biztosítására - Találkozása az olasz hajókkal - A hajót robbanás süllyeszti el, de szerző szerencsésen megmenekül

Második fejezet

Szerző felébred Kazohiniában - Találkozása a hinekkel, akik nagylelkűen segítik, de tiszteletteljes háláját félreértik, aminek egyelőre nem tudja okát találni - Megérkezése a hinek különös fővárosába - Méltatlanul bánnak az angol valutával - Szerző szeméremérzetébe súlyosan belegázolnak - Tapasztalatai a hinek vendéglőjében és az utcán - Vezetője meghívja lakására

Harmadik fejezet

Szerzőt orvosok vizsgálják meg - Kórházban helyezik el a belohinek közé, és megtanítják nyelvökre - Azonkívül megismerjük a kazo fogalmát, ami az országnak alapelve, jobban mondva állapota

Negyedik fejezet

Szerzőt kibocsátják a városba, ahol igen furcsa dolgokat tapasztal - A hinek egyáltalában nem ismerik a pénzt, mégis gazdagok - Szerző vitája a pénzről és a termelésről - Megismeri utcáikat, parkjaikat, az éttermet és a könyvtárt - Meddő kutatásai a hinek múltja és erkölcsei után

Ötödik fejezet

Szerző részben megismerkedik a hinek titkaival - Ebből a fejezetből megtudjuk, hogy a hineknek semminemű államformájuk nincs - Zatamon furcsa véleményei az igazságszolgáltatásról, szeretetről, lélekről és az irodalomról - Szerző nehéz sakkpartija tanárjával - Zavaros magyarázat a kazoról

Hatodik fejezet

Szerző kikerül a hin életbe, és orvosi gyakorlatot folytat - A hinek csodálatos orvostudománya - Szerzőt ártatlanul gyilkosságba keverik, mire elhagyja állását - A hinek nincsenek tekintettel a gyermeklélekre - Szerző szövőmunkás lesz, de az unalom majdnem katasztrófába sodorja

Hetedik fejezet

Szerző megismerkedik egy hin nővel, akibe lelket akar építeni - Kísérletei balul ütnek ki - Újra kórházba szállítják

Nyolcadik fejezet

Szerzőt a honvágy kínozza, és keservesen panaszkodik Zatamonnak - Zatamon furcsa kijelentéseket tesz hazájáról, de szerző bebizonyítja az európai kultúra igazát - Zatamon a behinekről beszél, akiket szerző már sokkal szimpatikusabbaknak lát - Kéri, hogy vezessék a behinek közé

--------------------------------------------------------------------------------

Második rész

GULLIVER A BEHINEK KÖZT

Kilencedik fejezet

Itt elérkezünk szerző viszontagságos útjának legsúlyosabb napjaihoz, melyeket a behinek közt töltött - Ez a fejezet az első nap furcsaságaival foglalkozik

Tizedik fejezet

Szerzőt felveszik a konába, melynek jelentőségével egyelőre nincs tisztában - Szellemiségét erőszakkal elveszik - Különös állást kap - A behinek elmélete a kavics tápláló voltáról - Megtudjuk a lamik szó jelentését - A behinek furcsa gazdasági nézetei - A bötológia

Tizenegyedik fejezet

Szerző bejut a skoróba - Megismerkedünk a gondolkodás elferdítésének módozataival - A behinek meghamisítják a geometriát - Szerző afférja a gyermek bruhuja miatt, amelyet tudtán kívül tönkretesz

Tizenkettedik fejezet

Itt megismerkedünk a behinkór egy súlyosabb stádiumával: a kipuval - Zemöki és Zeremble összekülönböznek - A szék elrontásának módjai - A szuperzsinóristák - Egy behin a józan észt hirdeti - Vita a nő melléről és a lepkebilevekről - Egy híres mufruk története

Tizenharmadik fejezet

Pontos szabály arra, hogy mikor következetesek a behinek - Szerző furcsa tapasztalatai a négyszöggel és az égő házzal - A behinek humoristái, vagyis a fozofok és ezek mondásai - Mit neveznek a behinek alkotásnak? - A behinek bölcsei: a makruk és ezek szomorú sorsa - Szerző majdnem kiadja útijegyzeteit

Tizennegyedik fejezet

Szerző megmagyarázza a koncs és a namuk furcsaságait - A sárgafülűek és kékfülűek hóbortja, ami szerzőt is magával rántja - A Liftmester és a Gombócmester tragikus sorsa - A namuk zavaros beszéde a koncson - Szerző naiv kísérlete balul végződik, de mégis szerencsésen hagyja el a koncsot - Szerző hiába próbálja megérteni a tapasztalt furcsaságokat

Tizenötödik fejezet

Szerző megismerkedik a behinek legfurcsább hóbortjával: a nők étkezési szabályaival - A nagyrozsdák különös szokását is megismerjük - Szerző a sukkon majdnem pórul jár - Minduntalan összeütközésbe kerül a nők étkezési szabályaival, és emiatt sok szenvedésben és meghurcoltatásban van része

Tizenhatodik fejezet

Itt érünk el szerző kalandjainak legszomorúbb fejezetéhez, mikor a behineken kitör a bukunak nevezett dühroham, és szerző ennek csaknem áldozatul esik - A bikruról szóló részt szerző fenntartással közli

Tizenhetedik fejezet

Szerzőt máglyára viszik, de csodával határos módon megszabadul, majd fontos, de szomorú missziót tölt be, ami a behinek tragikus pusztulását vonja maga után

Tizennyolcadik fejezet

Ebben a fejezetben végre világosság derül arra, hogy mi a hinek különös életének titka, mi a behinség és mi a kazo - Szerzőt és hazáját Zatamon mélyen megsérti, ami őt döntő elhatározásra bírja

Tizenkilencedik fejezet

Szerző megkísérli a hazajutást, de Zatamon nem osztja szándékát - Végül maga készít csónakot, és sikeresen kijut a tengerre

Huszadik fejezet

Szerző viharba kerül - Szerencsésen találkozik a Terrible-lel - Tiszttársai szívélyesen fogadják - Hazaérkezése

Utószó a Kazohiniához

Keresztury Dezsőtől

Ismertető

A regény a harmincas évek derekán keletkezett, de a Horthy-korszak cenzúrája évekig meggátolta kiadását. Amikor 1941-ben mégis megjelenhetett, legélesebb háború- és imperializmusellenes részleteit ki kellett hagyni. A cselekmény szerint 1935-ben járunk; az ordas eszméktől megfertőzött Európából a legendás hajóorvos, 20. századi Gulliver, a technikai tökély és magas fokú szervezettség utópikus világába kerül. A hinek társadalmának kommunisztikus vonásai vannak: képességek szerinti munkavégzés, szükségletek szerinti részesedés a javakból; az állam, a jog, a politika már elsorvadt. Az érzelmek, a művészetek, a bensőséges emberi kapcsolatok hiánya némileg falanszterszerűvé teszi ezt a világot. A hinek megszabadultak test és lélek kettősségétől, tehát nincs feszültség életmód és vágyak között. A hinek előbb hidegen figyelik Gullivernek az európai "értékek" meghonosításáért folytatott küzdelmét, majd hősünket saját kérésére a behinek rezervátumába küldik. Olyan őrültek laknak itt, akik az emberi faj összes fonák és beteges vonását fokozott mértékben hordozzák. Rögeszmék, tévhitek és előítéletek szabják meg tetteiket. Gulliver borzadva keresi a kiutat ebből az önpusztító társadalomból, csak éppen azt nem veszi észre, hogy e világ törvényei lényegében teljesen azonosak a modern európai civilizációt működtető elvekkel. A Kazohinia mindenekelőtt a második világháborúba rohanó emberiség átfogó, totális, mérhetetlenül keserű szatírája. Az első kiadások olvasói a swifti ihletésen és formán kívül főként Karinthy Frigyes világképével rokonították a Szathmáriét. Ma már azok a vonások is előtűnnek, amelyek Déry Tibor G. A. úr X-ben és Karinthy Ferenc Epepe című regényére mutatnak.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000

szerk.: Könyvtári Intézet

http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk

________________________

SULINET

Szathmári Sándor: Kazohinia

Szathmári Sándor neve valószínűleg sokak számára ismeretlenül hangzik. Sokáig még a hozzáértő irodalmi körök is azt hitték, hogy álnév. Az író 1897-ben született Gyulán, a Műegyetemen tanult és egész életében mérnökként dolgozott. Soha nem vett részt semmilyen irodalmi társaságban, csak maga szórakoztatására foglalkozott természet- és társadalomtudományi vizsgálódásokkal. Nyitott szemmel járt-kelt a világban, figyelte a két világháború között élt magyar társadalmat. Láthatta az elszegényedett, de a külsőségekhez görcsösen ragaszkodó nemeseket. Megfigyelhette úri életük ezer szabállyal átszőtt, bonyolult rendszerét, hogy "a társaságbeli ember mekkora csomagot vihet szégyen nélkül, kivel tegeződhetik, hogyan kell asztalhoz ülnie, udvarolnia, irodalmi s politikai dolgokban véleményt nyilvánítania." Átélte a világválságot. Tapasztalatai 1930-ban késztették először írásra. Négy évig dolgozott egy művön, amelyben összefoglalta világszemléletét, rávilágított a modern társadalom kiúttalanságára, amelyet értelmezni, megérteni is próbált. De ez a munkája soha nem jelent meg, mivel mire elkészült "Szathmári tartalmilag és formailag is kinőtte".

Ekkor fogott hozzá a Kazohiniához. Ezt a könyvet sokan hasonlítják Swift Gulliverjéhez. Természetesen nem alaptalanul, hiszen a főszereplő ebben az esetben is az angol hajóorvos. Mások Huxley Szép új világának másolatát látták benne. "Tekintve, hogy Kazohiniát a Szép új világ megjelenése előtt két évvel írtam, nem is tudtam tökéletesebben utánozni."-mondta Szathmári. Azonban fontos különbségek vannak az említett művek között. Szathmári nem társadalomkritikát írt. Ő az emberi nem hibáira mutatott rá.

A könyv két részből áll. Gulliver, miután Anglia újabb háborúba kezd, egy hadihajón hagyja el hazáját. Hamarosan támadás éri őket, a hajó elsüllyed, és csak ő vetődik szerencsésen partra egy ismeretlen szigeten, a hinek földjén. A hinek emberek, de a tudományos és társadalmi fejlődés egy jóval magasabb szintjén állnak, mint a 30-as évek Európája. Életük egyszerű és következetes, teljes összhangban áll a természettel hatalmas tudásuk és fantasztikus technikai vívmányaik ellenére. Nem ismerik az irodalmat, a művészetet, az érzéseket, általában az elvont gondolkodást. Számukra az létezik, amit meg tudnak fogni, ki tudnak számítani, elő tudnak állítani. Minden cselekedetüket az ész és a szükségszerűség motiválja. Nem töprengenek az élet értelmén, csak teszik a dolgukat. Beszélni is csak akkor beszélnek, ha valami praktikus mondandójuk van. A beszélgetés fogalmát nem ismerik - és nem is értik. Gulliver, akit Szathmári úgy formált meg zseniálisan, hogy bárki magára ismerhet benne, pár hónap elteltével az őrület határára jut. Hiányzik neki az emberi szó, a kedvesség, a lélek jelenléte. Végül maga könyörög, hogy bezárják a behin telepre.

A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezárva tartják őket, ahol aztán úgy és olyan szabályok szerint élhetnek, ahogy kedvük tartja. Gulliver hamar rájön, hogy ez még rosszabb, mint a hinek élete. A behinek semmit nem hajlandóak elfogadni, ami tény. Az étel nem tápláló, sőt bűn enni, de a hónuk alá szorított sárga kavicstól mindenki jóllakhat. Létezésük semmi másról nem szól, mint képtelenebbnél képtelenebb eszmék, nyakatekert gondolatok kiagyalásáról. Az író ilyennek látja az emberiséget. "Lelkes lénnyé vált, aki a maga képére, vágyai, igényei s főleg rögeszméi szerint akarja megváltoztatni a lét tiszta valóságát." A főhős számára még nagyobb kínt jelent az értelmetlen gondolatokhoz és cselekedetekhez való asszisztálás, mint a lélektelen hin-robot lét. Nem képes lelkesedni a "körért", sem a "négyszögért", és ölni sem akar értük. Nem akarja új ruháját megszaggatni, tüskéket rakni a székére, levágni a nők egyik fülét és "farvakargatással" köszönni. Képtelen magáévá tenni ezeknek az embereknek a gondolkodásmódját. Minden tartalom nélküli szavakat kreálnak, amelyeket más értelmetlenségekkel magyaráznak - de napról-napra másként. Gulliver innen kiszabadulva felüdülésnek érzi a hinek tiszta gondolkodását, de mégis rövid úton elhagyja a szigetet. Szathmári ezzel a két világgal az emberi lét két lehetséges végletét mutatja be. Az egyikben mindent az ész ural és irányít. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merül fel bennük ez a kérdés, egyszerűen léteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek saját sanyargatásuk érdekében. Semmilyen praktikus dolog nem foglalkoztatja őket, csak a léleknek élnek. Egyik sem egészséges életforma. "Az ember a maga valóságában a kettő között él, egyaránt boldogtalanul és magára hagyottan a hinek természetes tökéletességében és a behinek teljes tébolyában."

Bár az író nem tört irodalmi babérokra, nem szépirodalmi művet akart írni, mégis maradandót alkotott. A stílusa magával ragadó, szórakoztató, a történet fantáziadús. "Minden hasonló munkámat odaadnám a Kazohiniáért." - nyilatkozta Karinthy Frigyes.

Kapcsolódó oldalak:

www.iif.hu/~visontay/ponticulus/nyomot_hagyok/kazohinia.html

www.extra.hu/virtualboy/66/kazohinia.htm

www.abc.sc/%7Em9847/kazohinia

ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS

BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE

A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA

Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia

Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek

Arany János

A FÜLEMILE

Hajdanában, amikor még

Így beszélt a magyar ember:

Ha per, úgymond, hadd legyen per!

(Ami nem volt épen oly rég) -

Valahol a Tiszaháton

Élt egy gazda: Pál barátom,

S Péter, annak tőszomszédja;

Rólok szól e rövid példa.

Péter és Pál (tudjuk) nyárban

Összeférnek a naptárban,

Könnyü nekik ott szerényen

Megárulni egy gyékényen;

Hanem a mi Péter-Pálunk

Háza körűl mást találunk:

Zenebonát, örök patvart,

Majd felfordítják az udvart;

Rossz szomszédság: török átok,

S ők nem igen jó barátok.

Ha a Pál kéménye füstöl,

Péter attól mindjár’ tüszköl;

Ellenben a Péter tyukja

Ha kapargál

A szegény Pál

Háza falát majd kirugja;

Ebből aztán lesz hadd-el-hadd,

Mely a kert alá is elhat!

Ez sem enged, az se hagyja,

S a két ház kicsínye, nagyja

Összehorgolnak keményen,

Mint kutyájok a sövényen

Innen és túl összeugat

S eszi mérgében a lyukat.

De, hogy a dologra térjek,

Emberemlékezet óta

Állott egy magas diófa,

Díszeűl a Pál kertjének.

A szomszédba nyult egy ága,

Melyet Péter, minthogy róla

A dió is odahulla,

Bölcsen eltűrt, le nem vága.

Történt pedig egy vasárnap,

Hogy a fentírt fülemile

Ép’ a közös galyra üle,

Azt szemelvén ki oltárnak,

Honnan Istent jókor reggel

Magasztalja szép énekkel:

Megköszönve a napot,

Melyre, im, felvirradott.

A sugárt és harmatot,

A szellőt és illatot;

A fát, melynek lombja zöld,

A fészket, hol párja költ,

Az örömet, mely teli

Szivecskéjét elteli;

Szóval, ami benne él

S mit körében lát, szemlél,

Azt a pompát, fényt és szint,

Mely dicsőség

- Semmi kétség -

Ő érte

Jött létre

Csupán ő érette, mind!

Elannyira, hogy Pál gazda,

Ki gyönyörrel ott hallgatta,

Így kiáltott örömében:

„Istenem uram,

Beh szépen

Fütyöl ez az én madaram!”

„Kendé bizony az árnyéka!

Mert olyat mondok, hogy még a...”

Hangzik átal a sövényen

Egy goromba szó keményen.

„Hát kié - pattogja Pál -

Mikor az én fámra száll?”

„De az én portámon zengett:

Hogy illetné a fütty kendet!”

Pál nem hagyja: őtet uccse!

Péter ordit: ő meg úgyse!

Többrül többre, szórul szóra,

Majd szitokra, majd karóra,

Majd mogorván

Átugorván

Ölre mennek, hajba kapnak;

Örömére a szent napnak

Egymást ugyan vérbe-fagyba, -

Hanem a just mégsem hagyva.

Pál azonban bosszut forral,

És ahogy van, véres orral

Megy panaszra, bírót búsit,

S melyet a vérszenny tanúsit

A bántalmat előadja.

Jogát, úgymond, ő nem hagyja,

Inkább fölmegy a királyig

Térden csúszva: de a füttyöt,

Mely az ős diófárul jött,

Nem engedi, nem! halálig.

Nyomatékul egy tallért dob

Az igazság mérlegébe,

Mit a biró csúsztat a jobb

Oldalon levő zsebébe.

Pétert sem hagyá pihenni

A nagy ártatlan igazság:

Nem rest a biróhoz menni

Hogy panaszát meghallgassák.

Így s úgy történt, - elbeszéli,

Övé a fütty, ő azt véli:

Nincs vármegye,

Ki elvegye,

Nincsen törvény, nem lehet per,

Hisz azt látja Isten, ember! -

De, hogy a beszédet össze

Annál jobb rendben illessze,

Az ütlegből sokat elvesz

És a joghoz egy tallért tesz,

Mely is a birói zsebben

Bal felől, a szív iránt,

Meghuzódik a legszebben.

Felderűle a kivánt

Nap, mely a vitát eldöntse,

Hogy a fülemile-pörben

Kinek szolgál a szerencse.

Ámde a birót most cserben

Hagyja minden tudománya,

És ámbátor

Két prokátor

Minden könyvét összehányja,

S minden írást széjjeltúr is:

Ilyen ügyről,

Madárfüttyről,

Mit sem tud a corpus juris;

Mignem a biró, haraggal

Ráütvén a két zsebére

S rámutatván a két félre,

Törvényt monda e szavakkal

A szegény fülemilére:

Hallja kendtek!

Se ide nem, se oda nem

Fütyöl a madárka, hanem

(Jobb felől üt) nekem fütyöl,

(Bal felől üt) s nekem fütyöl:

Elmehetnek.

*

Milyen szép dolog, hogy már ma

Nem történik ilyes lárma,

Össze a szomszéd se zördül,

A rokonság

Csupa jóság,

Magyar ember fél a pörtül...

Nincsen osztály, nincs egyesség

Hogy szépszóval meg ne essék,

A testvérek

Összeférnek,

Felebarát

Mind jó barát:

Semmiségért megpörölni,

Vagy megenni, vagy megölni

Egymást korántsem akarja.

De hol is akadna ügyvéd

Ki a fülemile füttyét

Mai napság felvállalja!?

(1854.)

*

Élettartósítás

Hosszabb időre kivonja magát a forgalomból,

Megkíméli magad az élet viharaitól, próbáitól,

S a végén megdöbben: csak egy aszott lény lett!

*

„Bolond nem vagyok”

Azért nem fordulsz tartós lelki válságban máshoz,

Mert a saját hajadnál fogva is kihúzod magad a kakiból?

És mifelénk amúgy is azt tartják, hogy az nem normális,

Aki ideggyógyászhoz/pszichiáterhez fordul, pláne jár…

*

Tanács: kérés és elfogadás

Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik –

A tanácskérés is egyfajta elismerése az önerőtlenségnek,

Ami persze szakmai dolgokban nyilván könnyebben megy,

Pláne, ha nem a te szakmádat, szakértelmed érinti…

De életviteli dolgokban sokszor hiszed azt,

amit Descartes mondott a józan ész jól elosztottságáról…

*

Mindent vagy semmit?

Kiskorodban mindent kifecsegtél magatokról,

Majd miután anyukád rád szólt, hogy hallgass,

Nemcsak a szennyest, a tisztát sem teregeted ki…

*

Öregedő agglegény vagy,

Aki azért még szeretne társat találni -

Az idő nem neked, sőt ellened dolgozik:

Minél tovább vársz, annál nehezebb lesz!

(Gyakorlat híján csökkenő alkalmazkodóképesség)

*

A hős csapdája

Mivel te sem vagy meggyőződve arról,

Hogy az ügyért érdemes ekkora áldozatot hozni

(biztonságod, családod egzisztenciáját, nyugalmát)

Ezért mindenki mást szar gyáva alaknak tartasz,

S a permanens önimádatodban sütkérezel:

Egyedül csak te nem vagy megalkuvó nyárspolgár…

*

A Hatalom ravaszsága

Ha nem tudja legyőzni, legyűrni mozgalmad,

Vagy nem tudja megosztani, szétzilálni, lejáratni,

Akkor lopva az élére áll, s átveszi a vezetését,

S így ő lesz magának a saját kritikusa, ellenzéke…

*

Besúgók és provokátorok

Míg az előbbi csak fülel és jelent,

Addig a másik aktív, és hülyeségre bíztat,

Lenyuszizva vakmerő tettekre ragadtat,

Hogy felsüljél, lebukjál, elvesszél…

*

Kétvállon – tus

A zsarnokság akkor győzött le véglegesen,

Amikor eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe,

Amikor már érte születsz-nevelődsz, neki tapsolsz,

Amikor belopózik a nászágyadba és szerelmi ölelésedbe,

S majdan ott áll sírodnál: megmondja, hogy ki voltál…

*

Irgalmatlan nővér

Aki úgy bánik veled, mint egy szadista smasszer

A legjobban jársz, ha semmivel nem „zaklatod”,

Csak szépen fekszel a kórházi ágyadba (ha jutott…)

*

Megbecstelenítve

Felszabadító orosz katonák erőszakolták meg -

Esetleg a szerelemednek is végig kell néznie ezt.

*

Leégések

Amikor leég a bőröd

Amikor anyagilag leégsz

Amikor leégetnek a barátaid előtt

S amikor megszégyenülsz és ezért ég az arcod

*

Önkielégíthetetlen

Kinek mondhat Robinzon viccet?

És ő vajon kinek a tréfálkozásán kuncoghat?

Esetleg a majmok csúfondáros viselkedésén…

*

Kipróbálatlan

Ha csak egy napra helyet cserélhettél volna,

S megtapasztalhattad volna a királyfi lét keservét,

Akkor holtig boldogan élvezhetted volna koldusságod

(de ugyanezt megtehetted volna olyan formán is,

hogy kellő empátiával és fantáziával könyvet olvasol erről)

*

Végletesen választó

Egy hosszú ideig nagyon válogatsz,

Neked senki nem jó, minden kérő kikosarazva,

Majd egyszercsak nagy hirtelen pánikba esel,

és elmész az első emberrel, aki hajlandó megkérni…

*

Eris almája

Begurítják, s kitör a viszály

Pl. hogy ki a legszebb a nők közül

(anno ezért tört ki a trójai háború)

*

A bűnösség vélelme

Elegendő a puszta gyanú,

bármely polgár perbe fogható és meghurcolható,

ha nem tudja minden kétséget kizáróan

ártatlanságát bizonyítani...

*

Kiválasztás

Az ország vezetőit

a legjobb pókerjátékosok közül választják,

akik szemrebbenés nélkül tudnak blöffölni...

*

Kiszolgáltatva

A tömegpusztító fegyverek indítóállomásán

egy majom bezárta magát az indítógombokhoz

és mi csak kívülről izgulunk.

hogy éppen mihez támad kedve,

s mikor tör ki az első és utolsó atomháború...

*

Nincs otthonom

mire hazajövök már semmi nincs a helyén,

vadidegen, ismeretlen emberekbe ütközök,

akik méltatlankodva megütköznek rajtam

és hívatlan vendégként bánnak velem...

*

Fentről alá…

Előbb magasra felemelnek,

egy kicsit belekóstolsz a jóba,

majd hirtelen, ok nélkül elejtenek,

s mélyebbre zuhansz, mint az eredeti helyzeted...

*

J. Attila panasza

Te ugrottál volna egy jó szóra nyomban,

de a legjobb eset az volt,

amikor nem szidtak vagy vertek össze,

s nem gúnyneveden szólítottak...

*

Növekvő feszültség

Időzített bomba – kezdődik a végső visszaszámlálás

*

Metamorfózis

Csodagyerekből hülyegyerek –

Csodás átváltoz(tat)ás az iskolákban

*

Fattyú

A szerelemgyereket

Zabigyereknek gúnyolják,

Egy életen át megbélyegzik

*

Kísérleti patkány

A vezetőd és szellemi elited

nem a saját bőrét viszi a vásárra

Inkább a te farkaddal veri a csalánt?

*

Kiváltatlan

Ha elrabolnak

és pénzt vagy életet alapon

váltságdíjat követelnek érted

(vagy túszként, biztosítékként átadnak)

*

Kínzómesterem

Csak aki közelről és régóta ismer engem,

az tudja, hogy mi az érzékeny pontom.

És ráadásul: ha velem él,

s minden nap ki vagyok neki szolgáltatva

s ráadásul tőle pont az ellenkezőjét várom…

*

Tudathasadás

Kettős nevelés és oktatás

Otthon és az ún. második otthon: iskola

Megtanulsz jellemdeformálóan öncenzúrázni.

Elveszted bizalmad a szüleidbe, vagy tanáraidba?

*

Unisex

Lányos fiúk és fiús lányok

Hermafrodita külső és belső

Isten hímnős – hasonlítsunk rá?