|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Életminőségünk őrzése, javítása és rontása
ABCD
NAPI ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK – 31.
Szabad ötletek, idézetek és naplójegyzetek
Szegény legény búnak bátyja, búnak bátyja,
Kinek nincsen jó barátja, jó barátja,
Két garasát úgy keresi
S azt is a kocsmába viszi, hateha.
Jaj, Istenem adj egy csudát, adj egy csudát,
A bankóból hullass boglyát, hullass boglyát,
Ott hadd szedjen minden legény
Hogy ne legyen egy se szegény, hateha.
Páros vadgalamb szállott le a Tiszára,
Egy ideig rá se néztem a leányra,
Amióta odaszállott
Nyugodalmat nem találok, hateha.
* * *
Az én életminőségem 2011-ben
Szegény – szegényebb – nyomorgó
Rákosi rendszer?
Szerintem
még ma is élő
az egyik sarkpontja,
az új forint bevezetésekor megállapított bérek,
amik azóta csak nominálisan változtak -
De akkor az élelmiszer olcsó, hatósági áras volt,
ahogy a víz, az áram, a gáz, a lakbér, a közlekedés,
s az iskola, a kultúra, a könyv stb. is szinte ingyenes.
Azóta nagyot fordult a világ,
de nem úgy a keresetek reálértéke.
Nem a bérminimum, a létminimum, az átlagbér stb.
Nem az öregkori minimális nyugdíj.
És persze az a szociális segély sem,
Ami ma nálam most 48 ezer forint kettőnkre.
*
Alábbiakban
arról írok pár megjegyzést,
hogy ebből mi mindenre – nem – futja…
(Majd azt is ki fogom számolni, megsaccolom,
hogy ami ma pl. egy értelmiségi fogyasztói kosara,
Az 2011-ben egy főre mennyi jövedelmet jelentene)
*
Mindez a honlap jövőjéhez is kapcsolódik,
Ezért is nyújtok betekintést mindennapjaimba,
Hogy megértessem: bizonytalan ez a jövő.
Egyelőre még megyeget csökkentett kínálattal,
De évvégén a tárhelyet is meg kellene újítani stb.
Így lehet, hogy át kell térnem az egyszerű blogra…
*
Hosszabb távon nagy segítsége lenne,
Ha működhetne egy olyan adomány rendszer,
Ami elektronikusan átutalhatóvá tesz pénzt,
A sok kicsi sokra megy alapon…
De ez még nincs – a banki átutalás más nagyságrend.
*
Önmagában is érdekes átgondolni,
Hogy mi minden tartozik itt és most
Egy ilyen és ilyen életformát véve alapul
A létminimumhoz, a társadalmi minimumhoz,
Mik az alapszükségletek, s mik az „extrák”…
*
Talán nem véletlen,
Hogy nem hallunk mostanában ilyen adatokat!
Pedig biztosan készülnek ilyen felmérések stb.
Az lenne az igazi nagy „rendszerváltozás”,
Ha mindenkit állampolgári jogon megilletne,
Hogy megkapja a havi létminimumát,
A fedelet, a meleget és a betevő falatot stb.,
És akinek még munkája is van,
Az meg kétszázezertől kereshetne a csillagos égig…
Akkor nem vándorolna ki ennyi szakember,
Lenne hazai vásárlóerő, születne elég gyerek stb.
(És ez nem fantazmagória,
ez politikai akarat, népakarat stb. kérdése!!!)
*
Az én helyzetem persze
sok szempontból speciális,
De azért sok általánosítható van benne,
Ezért sem gondolom, hogy magánügyem lenne.
És a politikai pikantériája miatt sem.
Hiszen az ellenzék egyik vezetője voltam,
Aki 89 után nem lépett politikai pályára,
S még a mai napig sincs se állása, se nyugdíja stb.
Csak elrettentő példaként tartanak életben?
(Erről bővebben az Orbánhoz írott levélben)
* * *
SZEGÉNYSÉG ÉS/VAGY NYOMOR
A szegények életére amúgy is jellemző,
Hogy átlátható, áttetsző, transzparens,
Belelátni a zsebükbe, a fazekukba stb.,
Akkor meg miért ne mutatnám be én magam,
Hogy itt és most miből és hogyan élünk,
Mert épp a jóakaróim nem nagyon tudják…
*
Mélyszegényen
Nem gondolhatsz olyasmik megvételére,
Amivel hosszabb távon sokat spórolhatnál
(és nem tudod megvenni akciósan a kerékpárt)
*
Nincs szabadon felhasználható pénz,
Ami valahogy tőkésíthető, fialtatható lehetne
(részvény, állampapír, kölcsön, csendestárs stb.)
*
Több fényt!
Világítástechnika – csillárok, asztali lámpák
Zseblámpák, kerékpár-világítás – körték, elemek
(szemrontó félhomály a kényszerspórolás miatt)
*
Függönyök, lakástextíliák, szőnyegek
Van, amit kaptunk, van, amit házilag készítettünk
*
Kaptunk már
Ajándékba kávéfőzőt,
De mikrohullámú sütőt is,
Amit viszont elvi okból leselejteztünk…
*
Poharak, tányérok, evőeszközök stb.
Ezek túlnyomó része kapott, ritkán vett
*
A törülközők, az ágyneműk, a fehérneműk
Vajon meddig bírják a kopást, a mosást?
Meddig lehet ruháinkat toldozni, foltozni?
*
Papír zsebkendő, WC papír,
Tisztálkodás, mosás-mosogatás, takarítószerek
Ezen nehéz, vagy nem érdemes spórolni…
*
Ha foci után betérek a kocsmába,
Én itthonról igyekszem pogácsát vinni,
Hogy ellentételezzem az egyoldalú meghívást
(és Lajos bácsinak se tudok fizetni egy pohár sört,
Hogy húzza el a nótámat, s ne kelljen lopnia stb.)
*
A tévédíjat eltörölték,
De a kicsit is nagyobb választékért fizetni kell.
(Moziban már vagy 10-15 éve nem voltunk…)
*
Fogyasztói kosarunkat ha összeállítanám,
Akkor mennyi lenne a társadalmi minimumunk?
*
Fiam segítsége nélkül télen fagyoskodnánk
És nem lenne elegendő cukrunk, lisztünk stb.
*
Ha elfogy a készpénz,
Akkor személyi kölcsönt kell felvenni
(persze családtagtól, ismerőstől kamatmentesen)
*
Nincs független jövedelmünk
Nincs kiadható lakásunk, bérbe adott földünk stb.
Ahogy nincsenek szerzői jogdíjaim,
Vagy kitüntetés után járó havi apanázs stb.
*
Befőzés
Jó dolog a házi lekvár,
De ehhez egyszerre kell kifizetni, előre
Úgy a gyümölcsöt, mint a cukrot
(ahogy a téli hagymát is,
Amit egy ismerőstől vásárolunk baráti áron)
*
Váratlan kiadás
Ez az egyik nagy mumus…
(Jaj, csak el ne romoljon valami!)
*
Egy-egy amatőr rock együttes koncertje,
Pl. épp ma, amikor ezt írom egy „Beatles”
*
Még jó,
hogy nem járok orvoshoz,
Pláne nem maszekhoz,
És nem szedek gyógyszert
(Isten kegyelméből)
*
Még jó, hogy pipázok,
Ami a legolcsóbb dohányzás –
Ez heti ötszázból kijön
(de a feleségem cigarettázik…)
*
De jó lenne kikapcsolódni, feltöltődni,
Pl. itt a közelben a Házirét nevű tónál,
Ahol horgászni is lehetne,
Ha lenne felszerelésem, engedélyem,
És hozzá napijegyre párezer forintom…
(pedig ez a szegényebbek sportja…)
*
A kerékpáromra nemrég
Ajándékba kaptam első-hátsó világítást…
(és már ezért sem életveszélyes este sem)
*
Eljárok focizni, hetenként kétszer,
De már az iskola salakos pályája sincs ingyen,
S nincs focicipő, kapuskesztyű, sportszemüveg..
*
A szemész TB-re van, ami a segéllyel jár,
de az új szemüveg minimum 15 ezer lenne
(tavaly „SZTK” keretest vettem retró divatból….)
*
Ajándék - felköszöntés
Egy minőségi bor, pláne pezsgő közel ezer…
(pedig ez a feleségem kedvenc itala)
*
A használt ruha hagyján,
De más kitaposott cipőjébe járni…
*
Időfaló – lenne - az olcsóbb boltok felkutatása
De a nagyobb bevásárláshoz messzibb kerekezek
*
A fénymásolást is házilag kéne megoldani,
De e használtan vett gép már nagyon döglődik…
*
Izgulhatok, hogy ne szakadjon el a gitárhúr
(a gitáromat egy barátom újította, húrozta fel)
*
Egy másik haver meglepett
Egy kínai, de működő gitárhangolóval
*
Vonatjegyek –vasúti resti
Miből utazhatnék le vidéki ismerős „elv-társaimhoz”…
(pedig de nagyon lementem volna pl.Sitkére,
ahova egy diakónus barátom költözött gyerekeivel)
*
Házhozszállítás
Pizza-rendeléssel sem tudok időt megtakarítani
(sem az étrendemet változatosabbá tenni)
*
Mindent „magad ura, ha szolgád nincs” alapon
*
Művészpártolás
Már eszembe se jut, hogy pl. festményt vehetnék
*
Ajándékba kapott, turkált ruhák és cipők
*
A nagy mumus a tél lett:
hideg „otthon” fél évig?
Pedig nekem itt van a „munkahelyem”
*
A mosógépem is baráti alapon javítják
*
Új bútorra, szőnyegre gondolni se merünk
A lakásunk eklektikusan van berendezve…
(a könyvespolcok egy része csináltatott,
annak is nagyobb fele anyagárban..)
*
Fogorvos-fogtechnikus már luxus lenne…
(Modor Ádám testvére készített egy protézist,
Úgy érezte, tartozik ezzel öccse emlékének..)
*
Megfontolandó, hogy társaságot hívjak házamba
(de azért ezt szoktunk,
Kiadós levesre és házilag készített süteményre)
*
Hol vannak már azok az idők,
Amikor még tortát, süteményt, fagylaltot
Cukrászdában fogyasztottunk, ill. hozattunk
*
Nem rendelhetek lábamra cipőt,
De újat is már nagyon régen vettem,
Még focicipőm sincs, csak kapott kínai tornacipő
*
Semmilyen biztosításom sincs
*
Jótékony célra nem adakozhatok
(bár aluljárós zenésznek adta már ötvenest…)
*
Újság, folyóirat: csak, ha a neten olvasható
*
Nincs vendégszobánk,
De sok jó ember kis helyen elfér…
*
Taxin nem jöhetek haza éjszaka
Éjszakai buszok nem járnak felénk…
*
Fizetős konferencia stb. szóba se jöhet
(Pedig pl. a múltkor a „Helyi pénz” érdekelt)
*
Nem futja kávéházi, kisvendéglős összejövetelre
(Egy ideig jártam a Makk Hetesbe, filozófus körbe,
De „szerencsére” hamar kigolyóztak…)
*
Nem vehetek CD-t, DVD-t
Se magamnak, se ajándékba
*
Szamizdat
Nincs pénz kispéldányszámú kiadványra
(Többszázezer forintot kellene megelőlegezni,
És talán csak elajándékozni tudnám,
Vagy szemérmesen koldulni velük…)
*
Örökösen szívességekre, alamizsnára utalva
*
Házkarbantartásra nem hívhatok szakembert
(Egy régi ismerősünk szokott olykor jönni,
Egy tál meleg ételért és jelképes összegért)
*
Messzibb utazásra nem gondolhatok
*
A BKV-ra és a vonatra ritkán telik
Marad a bliccelés vagy a kalauz korrumpálása?
*
Könyvtári beiratkozási is már számottevő költség
*
Elavult a számítógép, ócska a monitor
(Jaj, csak húzza még egy ideig!)
*
A nyomtatóm is alamizsna
Nincs festék a nyomtatóba – a papír is drága
*
Nem tudok egy szkennert kigazdálkodni
*
Egy kisautót sem tudok fenntartani
(bezzeg az ellenzéki időkben volt Moszkvicsom…)
*
Nem futja tartalék szemüvegre,
Pedig már az egyetlen is cserére érett
(karcos, a keret lestrapált, a dioptria változott)
*
Nem vehetek igénybe természetgyógyászt
*
Szakmai egészségügyi ártalmak –
A sok ülés miatt előálló hátfájásra
Milyen jó lenne egy-egy profi masszázs
(a körzeti orvos javaslata, de beutaló nélkül)
*
Nincs könyvtárszobám,
Legtöbb könyvem egy hátsó sufniban
*
Nem vehetek új könyvet,
Se hangtalant, se hangosat
*
Alkalmanként sincs bejárónőnk
(magad uram, ha szolgád nincsen)
*
Nem telik hangversenyre, színházra, mozira
(bár nemrég elvittek egy BlackBird koncertre)
*
Bajosan tudom az internetet kigazdálkodni
(pedig ezt mi vállaltuk – a gázszámla a fiaméké)
*
A számítógépeimet mindig kaptam,
A monitor lehetne szemkímélőbb, de ez van…
*
Nagyon meggondolom,
kit hívok mobil telefonon
(már lassan az SMS-t is, aminek ingyen kéne lenni)
*
Nem járhatok fizetős strandra, fürdőbe
(de a Dunára vagy a bányatavakba igen)
(folyt. köv.!?) -------------------------------------------
* * *
Egy gazdag asszonynak egyetlen leánya
férjhez akar menni, anyja nem engedi.
Anyám, a jó anyám kiskertbe engedj ki,
kiskertbe engedj ki, virágim nézzem meg.
Virágim, virágim mind elhervadjatok,
hadd tudja jó anyám, hogy engem gyászoltok.
Anyám, a jó anyám szobámba engedj be,
szobámba engedj be, ruháim nézzem meg.
Ruháim, ruháim, mind elrohadjatok,
hadd tudja jó anyám, hogy engem gyászoltok.
Amerre én járok még a fák is sírnak.
Gyenge ágaikról zöld levelek hullnak.
Hulljatok levelek, rejtsetek el engem.
Miért átkoztam én meg egyetlen gyermekem.
* * *
Szegények - magyar mondások
Meg ütötte erszénnyét a’ lapos menykő.
Szegény ember csupa vizzel főz.
Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takaródzik.
Ringy rongy.[1]
Több tetve, mint pénze.
Ma is csak akkora árnyéka, mint tegnap.
Más’ szekere’ farkán ül.
Mindenhez látó, semmivel bíró földes Ur.
Madár húsú.
A’ teremtett ég alatt lasnak sincsen.
Szegény az ördög: mert nincs lelke.
Meztelen, mint a’ kis újam.
Tetű vár.
Hátán háza, kebelében kenyere, mint a’ csigának.
Árva, mint a’ le hullott levél.
Lelke sincs, hanem párája.
Nyert benne, mint Bertók a’ csíkban.[2]
Minden zsírját ki szívták.
Ebestül macskástul oda lett a’ gazda.
Se háza; se tüze.
A’ tetűnek leg alább hajléka, ennek semmije.
Árva leány haja.
Arra jutott; hogy szitáját is süveggel foltozza.
Teste lelke. – Torkig adós.
Suba gallérjánál több se maradott.
Arra jutott: hogy azt se tudja: hová hajtsa fejét.
Szegény pára. – Széllel él.
Mindenből (még a’ Holdból is) ki kopott.
Össze bújnak, mint a’ szegény ember malacai.
Se gyűszűje, se tűje. – Se ökre, se szamara.
Úgy van: mint szegény legény a’ gazdag városban.
Nincs a’ szegénynek féltő marhája.
Szegény egér, melynek csak egy luka van.
Se felesége, se gyermeke.
Kinek mesze nincs, sárral tapaszt.
Egér sincs házánál, mert morzsára se találhatna.
Kinek lova nincs, Bécsbe is gyalog jár.
Se írja szegénynek, se szelencéje.
Alamizsnán szeme.[3]
A’ mezítelent nem foszthatni meg.
Fót a’ fótot éri.
Avítt szűrjén fót hátán a’ fót.
Hátrább halad, mint a’ rák.
Koldus táskára szorult.
Tengődik: mint Toldi Miklós lova a’ szemeten.
Rosszabb a’ koldusnál.
Eleget élt a’ szegény, ha hamar oda lett is.
Csontja bőre.
Olyan, mint kit a’ koporsóból ki vonnak.
Heted szaka se lakik egyet a’ hasával.
Egy pénz árra sót nem köthetni üngébe.
Alig van háti bőre, az is már kopasz.
A’ koldusnak még maga’ apja se barátja.
Gerincéjéhez száradott a’ hasa.
A’ szegény néha (étele helyett) aluszik.
Nem igen cifrát rezel.
Néki is sorban háza, mint más szegénynek.
Tűz sincs konyhájában.
Sajt és kenyér, két tál étel a’ szegénynél.
Más konyháján élődik.
Hét macska
egy egeret meg nem foghatna lukas gatyájában.
Teste lelke, és a’ sodró fája.
Volt, de el költ.
Alig takarhatja bé hitvány mindenkéjét.
Faggyas, mint a’ rák.
Mint madár az ágon hol itt’ hol amott.
A’ duda szél bátrabban nyargalódzik.
A’ hideg lukba fúj.
Soha nem füstölög kéménye.
Ne csúfolódjék a’ koldus, ha szegény.
Ikrás, mint az ökör.
Úgy sétál, mint a’ kárvallott Görög az üres boltban.
Leány ágra szorul.
A’ házakat kerülgeti.[4]
Barát garas.[5]
Bé esett, mint a’ kis kesztyű.
Tejes, mint a’ szúnyog.
Alá nő a’ szegény, mint az ökör fark.
Isten’ földjén lakik.
Kevéssel éri bé.[6]
Szegény legény nem nagy Úr.
Másnak keze lába.
Jaj nékem egyedül senki se hegedül.
Sós levet se ehetik.
Tökmagot se ehetik kényére.
Végy el engem kincsem
Kilenc üngöm készen
Újja héjja, gallér héjja
Egy csöpp allya sincsen.
Se hazája, se országa, se városa.
A’ mint az Urak felírták, úgy kell meg lenni.
Elő hasú gazda.
Egyik lába mezítelen
A’ másikon semmi sincsen.
Nyomorultabb a’ nyúlnál.[7]
Nem fél a’ Német: hogy gatyáját el lopják.
Minden héjján van, ki pénz héjján van.
Mankóval segíti lábait.
Senki se irigyli a’ pad alatt.
Egy pénz ő nála forint.
Ott’ szakad le a’ jég, ahol leg vékonyabb.
Mostani vagy is tegnapi gazda.
Annyi a’ földje: hogy körösztűl ugorhattya.
Körül belől semmije sincs.
Akár ide, akár amoda néz; ürességet lát.
Test-véretlen lependék.
Oly szegény, mint a’ templomba szorult egér.
A’ szegény embernek szerencséje is szegény.
Ki áll bocskorából a’ lába.
Nemes ember volna,
ha földjét el nem hordották volna a’ Fazekasok.
A’ szűrben termett tetű sokkal jobban csíp;
mint a’ róka torkos mentében neveltetett.
Üres mind szekrénye, mind erszénye.
A’ réz is kelő pénz nála.
Nem élhetünk mindnyájan úri módon.
Se pénze, se posztója, nadrágja sincs.
A’ hol semmi sincs, ott a’ Bíró se vehet el valamit.
Drága ma a’ pénz.
Hitvány koldus, ki egy házat el nem tud kerülni.
Eb szőlő se terem kertjében.
Ott’ vész a’ szegény, a’ hol úrrá akar lenni.
Nagy a’ gulya ráncában.
Az árnyékból is alig ehet valamit.[8]
Néha a’ szegénység dicsőséges.[9]
Addig kereste
őseinek nemességöket,
még ásóra, és kapára talált.
Kinek semmije sincs, attól vette, kinek nem volt.
Rongyos szűr a’ nyakában.
Itt’ a’ tél, jaj kinek nincs fűteni valója.
Gallérja is alig maradott.
A’ remény levest kiki fel adhatja a’ szegénynek.
Mindenütt szegény, a’ ki szegény.
Könnyű a’ szegényen kockázni.
Könnyű a’ szegényt ki nevetni, de nehéz meg ruházni.
Szegény embernek kevés pártfogója.
Nem tudja; kihez vigye ügyét.
Könnyű a’ szegényt reménnyel táplálni.
Mind a’ két felé sántít.
Nem is él; hanem a’ szegénységgel bajlódik.
Nem hízik a’ pofája.
Laci konyhája.[10]
A’ sok ígéret nem teszi gazdaggá a’ szegényt.
Ki nem telel a’ maga kenyerén.
Ígéri uraság, meg adni emberség.
A’ szegényt nem hajtogatja más, hanem a’ has.
A’ szegénységet el nem titkolhatni.
Mint vas szög a’ zsákból, úgy szegénység a’ házból.
Se födele, se háza. – Házi koldus.
Oldal bordáját is meg lehet olvasni.
Kapor se terem kertjében.
Kapcája is rongyos.
Nem sokat erezget két oldala közé.
Maga se keresett, apjáról se maradt valami.
Szegény a’ száraz földön is el alszik.
Nem mindenkor gyalázat a’ szegénység.[11]
Kinek jövedelme két forint napjára,
és hármat költ
(ha vak is) által láthatja:
hogy koldusságra szorul.
A’ szegénynek nincs miről adózni.
Szegény a’ koldus, ha bár neve király is.
Lehet a’ gazdagból is szegény, és viszont.
Ha a’ gyékényt alóla el rántják, meztelen farán ül.
Oldalán kamarája, mint a’ Baranyi embernek.[12]
Ebek konyháján élődik.
Holmiját a’ szegény könnyen számba szedi.
Szénán is álmodozhatik a’ szegény.
Hideg konyha, üres tál.
Sok vendéget nem talál.
A’ szolga nem Úr.
Szegényt az ág is húzza.[13]
Az ő Jószága a’ kolduséval határos.[14]
A’ koldus soha se kerül, akár hol koldul.
Árkon kívül högy mester.
Szegényből lett gazdagot, az ördög se tűrheti.
Pénz nélkül kerüli meg a’ vásárt.
Fűzfa paripán nyargal, még is gyalog jár.
Minden jószágát elkótyavetyélték.
Csak keszegekkel fordul föl néki a’ piac.
Nincsenen veszi a’ semmin adottat.
Szegény ember hamar meg olvashatja malacait.
Tele erszénye pókhálóval.
Ember pénz nélkül, vak bot nélkül.
Egy hibázik a’ szegényben.
Avval kötözgeti sebét, a’ mivel lehet.
Orvosság nála a’ lapú is.
Szegény háztól ösztövér bárány.
Szegény Úrnak galambház a’ mészár széke.
Farához száradt a’ gyékény.
Többször jön szobájába a’ napfény, mint a’ kenyér.
Talpalatnyi földje sincs.
Az embernek oldalán is ki fakad a’ szegénység.
Hátán bótya, mint a’ csipkés Tótnak.
A’ szegény (Húsvét napján is) fekete Vasárnapot ül.
Kötelet se vehet: hogy magát fel akassza.
Anyaszült meztelen.
Árnyékot se vét.
Embert a’ nyomorúság és árnyék, soha el nem hagyják.
A’ szegénynek se pénze, se hitele.
Késő a’ kolbászt akkor kémélleni, midőn el fogyott.
A’ hol semmi sincs, ott’ ne keress.
A’ kevély szegényt a’ Manó is csudálva nézi.
Szegény a’ szegényt hamar ki csúfolja.
Senki se irigyli a’ szegénynek sorsát.
A’ szegényért is meg halt Krisztus.
Városnak határán kívül, ő Bíró.
Ott parancsol, a’ hol nem fogadják szavát.
Holta előtt bőrét is el adta.
Kinek mesze nincs fehér földdel meszel.
Istennek háta megett lakik.
Szegényen élni, ’s gazdagon halni, esztelenség.
Minő a’ kalap, olyan a’ köszönet.
Nincs Budának mérője.
Kopjája szalmából vagyon.
El fogy a’ vagyon, ha nem keresnek reája.
Én is voltam két pénzzel a’ vásáron;
de nem adtak érte három pénzt.
Fakó kocsi, kender hám. Nemes ember, szűr dolmány.
Nincs oly Nagy Úr, ki meg nem szorul.
Szegény háztól málé.
Kutya is a’ szegényt hamar meg ugatja.
Nálok a’ kenyeret Pitának nevezik.
Dugonics András:
Magyar példa beszédek és jeles mondások
* * *
SZEGÉNYSÉG, NYOMOR, LÉTMINIMUM
Gondolatok, mondások, életképek, szótárak
Lépcsőházat takarítva keresed üres kenyered
Lemondasz az utcai fagyi nyalásról
Nem adhatsz a kalapozó gitárosnak
Az egyszeri koncert megfizethetetlen
Elérhetetlen lesz a Balaton is
Egyszer libacombot enni?
Ritkán eheted a kedvenc ételed
Záráskor mész a piacra alkudni
Nem mersz vendégeket hívni
A nyomor naponta veszélyezteti a házi békét
Drága a fogorvos – pláne a fogpótlás
Sokáig hordod a szemüveged – nincs tartalék
Sokat kell kölcsön kéregetni - kunyerálni
Buhera – sok szükségmegoldás
Nem tudsz szakembert hívni, ha elromlik valami
Vendégségben te vagy a szegény rokon
Magad uram, ha szolgád nincs
Diszkont vadászatra megy el az időd
Muszáj az olcsót venni – híg a leve
Össze nem illő, lestrapált bútorok
Azt a zenét hallgatod, amit a rádió lead
Csak a tévében láthatsz filmeket
Se a kánikula, se a hideg elől nem menekülhetsz
Ingyenélőnek tartanak
Potyaleső leszel
Abban jársz, amit más levetett
Be kell érned tablettás borral
Korgó gyomorral „filózhatsz”
Vagy bliccelsz, vagy begubózol
Ha nem lopsz, nem eszel gyümölcsöt
Vészhelyzetre semmi tartalék
Nem tudod kiváltani az orvosságot
Befizetetlen csekkek halmozódnak
Sok Damoklész kard a fejed felett
Nem jut tartalék szemüvegre
Veszélyes helyeken fürdesz
Sokáig szívod a leégett pipádat
Nem csak a vécére mész gyalog
Zaccból főzöd ki a „kávéd”
A cipőt még ragasztod, lábadra kötözöd
A főváros sok ingyencirkuszt rendez
A kannás bor is megadja az illúziót – a fejfájás elmúlik
A lomtalanításból bebútorozod kis lakod
A lomtalanításkor vadászol kidobott cipőkre
A pékbolt illata ingyen élvezhető
A pipázás olcsó és elveszi az étvágyat
A segélyhívások ingyen vannak
A sok ígéret nem teszi gazdaggá szegényt
A stadionba a magas fákról kukucskálj be
A szegény Húsvét napján is fekete vasárnapot ül
A szegény, ha kevély, az ördög is neveti
A szegényt a kutya is megugatja
A szegényt mindenki kerüli
A vizet többször is használod
A zoknit is többször megstoppolod
Add el olcsón a munkaerőd
Amit lopsz, azért nem kell fizetni
Antikvárban sem járok böngészni
Ásol egy gödröt és abba esővizet gyűjtesz: medence
Az elromló háztartási gépeket javíttasd meg
Az olcsóbb turkálókból vagy ruha adomány
Bízd istenre az igazságszolgáltatást – ő nem kér pénzt
Bliccelek: 300 Ft/jármű
Bőrét is lehúznák a szegénynek
Bús mint télen a szegény
Citrom helyett citrompótló
Csak egy szobát fűtesz
Csak magadat fűtöd
Csinálj mindent magad
Csináltass évi egy szemüveget
Egy cipő jó papucsnak és focicsukának is
Egy kártyával egy évig hívható vagy
Egy kis luxus: borozás, ajándék, program
Egyél csigákat – szedjél eső után
Egyenlítsd ki tartozásod: szemét, víz, csatorna
Eleget élt a szegény, ha korán meghalt
Falatját a szegény nyállal ereszti fel
Fizesd ki a televízió csomagodat (kábel stb.)
Fizesd ki a villanyszámládat
Fizess vezetékes és mobil telefont
Fizetős sportot ne űzz – gombfocizz vagy az úttesten...
Gazdag hízik, szegény fázik
Gyomirtót, permetezőt nem venni
Ha elmennék színházba, vacsorázni, és taxival haza...
Ha elromlik a mobil, a rádió, a tévé vagy a cirkó
Ha fáj a fogad, húzd ki magad
Ha fizetni kell a részleteket, törleszteni adósságot
Ha napi fél doboz cigit szívsz el (havi 9 ezer)
Ha nincs fogad, egyél pépes ételt
Ha nincs személyid, bujkálj
Ha szegény vagy, ne táncolj
Ha van eltartottad vagy támogatásra szoruló szülő...
Házi testápolás, "gyógyfürdő", hobbisport
Idén sem nyaralok a Balatonon
Ingyenes programfüzet: megnézem, milyen filmet nem nézek
Jaj az olyan szegénynek, aki gazdagot vesz el
Járj el fogorvoshoz, nőgyógyászhoz stb.
Járj gyalog, van időd – milliomos -, soká érsz
Kapcsold be lakásodba az internetet
Kellenek mosogató és mosószerek
Kérd el a konyhamaradékot, mondd, hogy kutyakaja
Kérj kölcsön és ne add vissza
Kéthavonta se veszek egy új könyvet
Ki szegénybe bízik, nádra támaszkodik
Kinek szegény sorsa, eleven megholt az
Kiszedegeted az eldobált félpizzákat
Kótyavetyéld el értékeidet
Könnyebb a szegényt kicsúfolni mint felruházni
Kukucskálj be a rácson át a strandra
Lakásod és házad tartsd karban
Lángossütő előtt felgyorsítom lépteim
Legalább cipőből vegyél egy pár jót-jobbat
Legalább egy kerékpárt tarts karban
Legalább nem kell adakoznod
Magad uram, ha szolgád nincs: hordár
Mi mindent lehet elfüstölni
Minden nap egyél és igyál valamit + vendéglátás
Mindenből a legolcsóbbat
Mindig valami bibéje van a szegény embernek
Mit tudsz adni a kutyádnak enni
Ne adj ajándékot, mondj jókívánságot
Ne bántsd a szegényt, szúrd ki a szemét
Ne hagyd el lakásod, pláne az országot
Ne sminkeld magad
Ne ugorj be egy fröccsre a kocsmába
Ne veszítsd el az okmányaidat
Nehéz a szegény legénynek becsület kapni
Nehéz a szegénynek tisztre hágni
Nem étkezek vendéglőben
Nem fordulok analitikusomhoz
Nem járok uszodába
Nem nyalok fagyit: 150,- Ft
Nem síelek se Ausztriában, se itthon
Nem vagy bekötve a rendőrségre – kutyaőr
Nem veszel fehérneműt
Nézd azt, amit földön ingyen sugároz (MTV, RTL, TV2)
Nincs nagyobb bolond mint a szegény
Nincs rosszabb a szegény zsidónál
Olcsó húsnak híg a leve
Olcsó magyar pipadohány – kapadohány
Oldd meg a téli fűtést (október vége-április eleje)
Olykor cserélni kell a fehérneműt, ágyneműt
Potyázz kiállítás megnyitókon, konferencia büfékben
Reklámújságok újrafelhasználása
Résen vagy az önkiszolgáló étteremben
Sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat
Senki sem barátja a szegénynek
Sok bűn oka a szegénység
Sokat spórolsz, ha nem harcolsz igazadért
Spórolási tanácsadó kezdőknek
Szedj gombát – kockáztass
Szegény ajándéka drága
Szegény ember étele helyett is aluszik
Szegény ember vízzel főz
Szegény embernek szerencséje is szegény
Szegény embert az ág is húzza
Szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg
Szegény mindenütt láb alatt van
Szegény sors az , amelynek nincs irigye
Szegénynek szegény a barátja
Szegénység és öregség két nagy teher
Szerelj minden magad: vizet, gázt, villanyt
Tedd a zaciba, hátha majd egyszer kiváltod
Úgy teszel mintha tettél volna a perselybe
Uszadék fa és erdei rőzsegyűjtés
Váltsd ki az orvosságokat
Vannak ingyen látogatható múzeumok
Várj, hátha meghív valaki
Végy el engem te szegény, ketten leszünk szegények
Vegyél egy BKV stb. Bérletet
Vegyél növényeket a lakásba és a kertbe
Vegyél olcsó húst, ha híg is a leve
Vegyél sok olcsó lottószelvényt, sokat nyerhetsz vele
Virágmagvak, palánták, szobanövények se
* * *
Arany János
KOLDUS-ÉNEK
Küszöbről küszöbre járok, hol be, hol ki...
Ne üzenjetek, hogy nincsen itthon senki,
Ne uszítsátok az ebet, hogy letépjen,
Annyi kezem nincsen, hogy magamat védjen
Szegény honvéd jövök, kérni egy falatot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Sokat táboroztam, meg is nyűttem, látszik;
Versectől Szolnokig, Izsaszegtől Vácig.
Ott maradt a jobbkéz, mankót hordoz a bal,
Mankóstul sem ér föl régi ép lábammal:
Oh, e rongyokat már hogy is nem hagytam ott!
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Ne pirongassatok, hogy koldulni szégyen,
Koldusbotom miatt más piruljon, én nem!
Ha tisztét mindenki tette volna, mint én,
Falatomhoz e sós könnyet nem vegyítném:
Sántán is, bénán is, töltenék víg napot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Mennyi drága erő, és mennyi nemes vér!
Hozzáfoghatót a történet nem ösmér.
Mi haszna! az erőt ásta benső féreg:
Büszke, szenvedélyes, versengő vezérek;
Tiszta vérünk szennyes oltáron ontatott.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Egy szelet kenyérkét, alamizsna fillért...!
Valami pénz csak kell, s nem tagadom, hogy mért:
Majd, ha eltikkadtam,... a déli nap éget,
Kocsmaházba térek egy ital bor végett;
Jó hely az, legalább nyujt egy kemény padot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Megitél a világ, hogy részeges vagyok,
Pedig, ha én iszom, hej! van arra nagy ok:
Magam sorsa is bánt... de az mind csak semmi,
Megszokná az ember végre föl se venni:
Más seb az, amelyre nem lelek balzsamot!...
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Oh! mikor ez a seb idebent megsajdul,
Lelkem minden húrja átrezeg a jajtul;
"Húzd rá cigány, mondom, egy keservest, ingyen",
És a cigány húzza, áldja meg az Isten;
Könnye pergi át a barna ábrázatot...
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Nyomorú egy élet... magamért nem bánnám,
Ha a holnapot már hozzá nem számlálnám;
Ám e szakadt könyvet ti csak foltozzátok:
Majd olvas belőle egykor unokátok
Dicsőségetekről egy-két igaz lapot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Azt mondák, mikor a harcban ömlött vérem,
Tíz holdnyi örökség lesz valaha bérem.
Tíz arasz is jó lesz, gondolám magamban,
Korántsem gyanítva, milyen igazam van:
Oh, ha megtaláltok egykor az útfélen,
Adjatok egy szűk sirt hazám szent földjében.
(1850)
|
