|
Ezen az oldalon elkezdem külön is gyűjteni a magyar eredetű, nyelvű, szellemű - tág értelemben vett - bölcseleti irányultságú irodalmat. Persze messze nem a teljesség igényével - inkább az én szubjektív reprezentatív mintavételem lesz ez. Ami nem azt jelenti, hogy csak az általam eredetinek, jelentősnek, korszakalkotónak tartott szerzők/művek kerülnek a lajstromba - lesznek "elrettentő példák" is: kik, mikor és mit gondoltak a filozófia történetéről és műveléséről... Nyilván befolyásol a keresésben és a válogatásban honlapom főtémája, a boldogság, s így különösen figyelek a gyakorlatiasabb, az ember életvitelét közvetlenebbül orientáló bölcseleti művekre. (És példákat az álproblémákról rágódókra és/vagy tolvajnyelven fogalmazókra.) A magyar filozófiai kultúra sajátos és sokszor (élet)idegen hagyományai miatt is látókörömbe vonom a népi bölcsességet, a prédikációs-igehirdető irodalmat, az ún. füveskönyveket stb. és nem utolsósorban a bölcseleti költeményeket, színműveket stb. is. A bölcselő vagy a legnemesebb értelelmiségi hivatás, vagy a legfeleslegesebb, sőt: a legkártékonyabbb. Mint az emberi butaság, balgaság és aljasság maga. Csak annak minősített esete: amikor a segítő árt a rászoruló tanácskérőnek. Mint amikor az orvos tovább betegíti, vagy megöli a szenvedő páciensét...
A filozófia első és legfontosabb része az,
amely tanítások gyakorlati alkalmazásáról szól; például az,
hogy nem szabad hazudni.
A filozófia második része
a bizonyításokat tartalmazza:
miért nem szabad hazudni?
A harmadik rész
az előzőeknek alapvetésül és megvilágosításul szolgál.
Miért bizonyítás ez? - kérdezi.
Mi a bizonyítás? Mi a következtetés?
Mi az ellentmondás? Mi az igaz és mi a hamis?
A harmadik rész tehát a második rész miatt szükséges.
A második pedig az első miatt.
A legfontosabb azonban,
amivel mindig foglalkoznunk kell,
az első rész.
Mi viszont fordítva csináljuk.
A harmadik résszel töltjük időnket,
és minden buzgalmunk ebben merül ki.
Az első résszel egyáltalán nem törődünk.
Így történik,
hogy hazudozunk ugyan,
de annak a bizonyítási módja,
hogy nem szabad hazudni,
kéznél van nekünk"
(EPIKTÉTOSZ Kézikönyvecskéje)
|
