Payday Loans

Keresés

A legújabb

Boldog-boldogtalan emberek életminőségei

File:Ferenczy Round Dance.jpg - Wikimedia Commons

Bölcs-balga/boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások magyarán írva

ppppppppppppppppppp

Koday László kiállítása - Galériával | Éva magazin

Reviczky Gyula

Ifju pesszimistának


Lemorzsolám felét már életemnek,

Kétkedve mindig, csüggedezve gyakran.

Szivem a nem birt távolért esengett;

Zajért magányban, álomért viharban.

Hogy önzésnél egyéb nincs a világon,

Hogy élni büntetés, panaszkodám...

S mikor már úgy is késő, most belátom:

Jól élni az egyetlen tudomány!

.

Az ember nyomorult, a sors kegyetlen...

Olvastam egykor és vallám azóta,

Bor közt vitázva, hangzatos rimekben...

Sokan fujják; unalmas, régi nóta.

A teremtés kontármű, elhibázott;

Az ember bűnre, bajra születik...

Szidják, szapulják ezt a szép világot;

De élniök, hejh, mégis jól esik!

.

Mert élni szép, mert élni jó, hiába!

A száraz bölcselők bármit fecsegnek;

Nincs köztünk, a kinek ne volna vágya

Sokáig élni, mint - Schopenhauernek.

Éltét jól élni által ki ne vágynék!

S bár száz közől nem tudja egy alig:

Nem dobja el, ha van egy szalmaszál még,

Melyben reménye megfogódzhatik.

.

Tekints körül! A ránczos képü dáma

Elméjét folyvást azon töri, hidd meg,

Bár udvarlóit örökölte - lánya:

Hogyan toldhatná életéveit meg.

S hány Tímon, a ki dörmög, mint a medve,

Sált hord a legforróbb nyár közepén;

S nem dugja ki az orrát sem, remegve,

Hogy meghül és hogy náthás lesz szegény.


És kik tagadnak mindent vakmerően?...

Kik elpocsékolták az ifjuságot,

Vagy koldusok lélekben, szíverőben

S agyukban ferdék, erkölcsben fonákok.

Minden csak önlelküknek viszsugára:

Az igazság náluk csak hangulat.

Gyanakszanak, köpködnek a világra,

Mert lelkük tükre torzképet mutat.

.

Vannak, kiknél dorbézolás az élet;

Baromi módra sárban henteregnek,

És azt szeretnék elhitetni véled,

Hogy bűn s erény, rút és szép egyre mennek.

Vakon szülöttnek a nap tiszta fénye

S az éj sötétje egyformát hazud;

És nem fog hinni soha semmi szépbe',

A kinek benső szivvilága rut.

.

Mások nem haragusznak, nem hevülnek;

Csak egyszerűn nem hisznek semmi rosszban.

Egyforma elitélteket becsülnek

A Megváltóban és a két latorban.

Az igazságért szenvedőt gunyolják;

Gyöngéd szivekre nyelvet öltenek.

Saját sivárságukban fel se fogják,

Hogy szenvedés is boldogság lehet.

.

Ne légy hát híve olcsó tagadásnak!

Minden nagyot, dicsőt a hit teremtett;

Hadd azt, barátom, hadd azok fajának,

Kik csak magukkal érzenek türelmet.

Hitvány világ, mondják e pesszimisták;

Mert mint maguk, olyannak képzelik.

Mások hibáit gúnyolják, leszidják;

De envétkük' lomhán dédelgetik.

.

Távol maradt a gondok réme tőled;

Ne idézgesd fel hát ocsmány alakját!

Vagy bölcsei e nyavalyás időnek

Álmodni már az ifjakat se hagyják?...

Eszményed' eddig tán fel nem találtad?...

Tanulj keresni, bízni, küzdeni!

Van még talán, mely nincs eloltva, vágyad?...

Adj hálát: nem fogsz megcsömörleni!

.

Szép, szép az élet, ifju kétkedő te!

Penész büzét elűzi rózsaillat.

Szép lány szemétől meg leszel büvölve,

Sötét éjjel legtündöklőbb a csillag.

Még ifju vagy, jövőd sok szépet ígér;

Ragadd meg, mit a röpke percz kinál,

S ne légy jelen, ne vergődéseimnél!...

Engem már nem bocsát ki a hinár.

.

Tanulj meg élni! A jót ne keressed

Rideg könyvekben, elszáradt szivekben.

Használd ki a mosolygó, röpke perczet.

Üdvöt nem lelsz sehol, csak a jelenben.

Hagyd azt a tant, hogy az ember vadállat,

A töprengést a végokok felett

A kárhozottak bélyegzett fajának,

Kik születnek, hogy sírva éljenek.

Renoir olvasó hölgyei



 

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet

vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza

 

Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,

ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…

A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,

sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…

 

Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

„ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

 

A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

 

Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és

végül, és egyáltalán nem elsősorban az ún. rejtett hatalmak….

 

Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

-hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.

 

Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

 

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

ossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

 

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

 

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

 

Végső soron csak rajtad múlik, hogy boldogan/boldogtalanul

éled le ebben a formában első-utolsó isteni ajándék életedet!

Szabadságra teremtve, felelősséget nem hárítva jó szellemben-

lélekbátran élj, teljesértékűn, istengyermekként kivirulva, és

nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

Nagypapa mesél by Richard Geiger, 1870-1945, Hungarian. | M. festők |  Festmények, Irodalom és Illusztrációk


Üdvözlet a nyájas olvasónak!

Nagy Jenő/Eugéniusz

T.: 06-20-222 01 58






Kerti növények regénye
Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
2024. május 14. kedd, 06:37

Kerti növények regénye

SZERZŐ
LEKTOR

Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 362 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN: 963-232-061-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, illusztrációkkal, fotókkal.
16. V. Élő ékszerek (283. oldal)
[...] XIII Kőlámpa havas látkép stílusban XIV Kőlámpa Kasuga stílusban XV A [...] XIII A két istenség köve XIV A ma­gányosság köve XV Kő [...]

TARTALOM

Előszó 9
A földművelés kezdetei
A termesztett növények őshazája 15
Géncentrumok 17
A mítoszok jelentősége a származási kutatásokban 22
A gyűjtögetéstől a termesztésig 25
Agrobotanikus "ősemberek" 25
Környezeti változások és a mezőgazdaság eredete 32
A neolitikus forradalom 39
A kertészeti növények elterjedése a Földön 45
Kultúrkapcsolatok az ó- és a középkorban 45
A hódító és a kereskedő népek szerepe a növények elterjesztésében 54
A keresztes háborúk és a keleti utazások 58
Pomona ajándékai
Az aranyalmától a birsalmáig 72
Az aranyalmától az almáig 72
A Hold szent fája 76
Római gyümölcstál a hódítók asztalán 83
Kínai gyümölcs I.: a tao 83
Kínai gyümölcs II.: a hszing 90
Kisázsia gyümölcsei 94
A szilvák változatos világa 100
Babonatermő héjasok 107
Közép-Ázsia gyümölcse 107
Kária istennő 111
Jóféle gesztenye a maróni 113
És a mogyoró... 117
Erdőből jött gyümölcsök 118
A piros szamóca 118
A málna és a szeder 120
A ribiszke és a köszméte 122
Elfelejtett gyümölcsök: áfonya, húsos som, kökény, sóskaborbolya, eper 124
Mediterrán gyümölcsök 128
Az ültetvényekből kiveszett füge 128
Athéné fája 131
Asztarté és a gránátalma 135
Az "aranyalma" és rokonsága 137
Mediterrán héjasgyümölcsűek és más ínyencségek 141
Egzotikus gyümölcsök 143
"Aki... pálmát ültet, annak emléke halála után is megmarad" 143
A "pala" gyümölcs 146
Kedvenc italok 149
Dionüszosz könnyei
Noé kertjében 157
Az egyiptomi szőlő 158
Dionüszosz tudománya 160
Az itáliai szőlőtermesztés kezdetei 163
Szőlő a középkortól napjainkig 166
A magyar szőlő és a Vinum hungaricum 169
Szőlőtermesztés az Árpád-korban 171
Szőlőtermesztés az Anjou-kortól a mohácsi vészig 173
A három részre szakadt ország szőlőtermesztő népe 175
Királyok bora 177
Szőlőtermesztésünk rekonstrukciója a törökök kiűzése után 180
A nagy vész... és ami utána született 186
Úton a nagyüzemi szőlőtermesztés felé 189
A múlt öröksége: borvidékek Magyarországon 191
Vadnövényekből, botanikuskerti ritkaságokból az asztal királynői (A zöldségfélék története)
Óvilági földi gyümölcsök és újvilági rokonaik 206
A sárga- és a görögdinnye 206
Az uborka és a tök 210
A paradicsom és rokonai 213
A soknevű burgonya 213
A szerelemalmáról 216
Chilliből paprika 218
Az ó- és újvilági pillangósok és a kukorica 221
A kozmopolita borsó 221
Künamétész kedvencei 224
Xochipilli és a kukorica 228
Sivatagi gyógyszerek - illatos étvágygerjesztők 231
Izisz szent növénye 231
Az irigység csillaga 233
Clusius és gombatermesztés 235
A Janus-arcú káposztafélék és a kerti fűszerek 237
Lippai a káposztákról 238
Kerti fűszerszámok 239
Levélzöldségek salátának, főzeléknek 240
A salátákról 240
Különös és elfelejtett levélzöldségek 241
Ízléskülönbségek kereszttüzében a spenót 242
Az articsóka és a rebarbara 243
Ízes gyökerek 244
Matthiolus siserje 244
A zeller és társai 245
Répa, retek...mángold 246
A torma és a spárga - évelő zöldségek 247
Élő ékszerek
A dísznövények története 251
Hazai (lágyszárú) dísznövények 251
A honfoglaló magyarok növényismerete 251
Ahány virág - annyi világ 257
A legrégibb virágnevek szójegyzékekben, szótárakban 267
A virágkultusz orális bizonyítékai a virágénekek és a virágnyelv 269
Mediterrán és keleti kertek 272
Mediterrán növénytakaró Homérosz idején 272
Ókori mediterrán és keleti kertek 276
Japán kertek 280
Virágok, mítoszok és legendák 283
A virágok vetélkedése 283
A növénykultusz Indiától az amerikai indiánokig 288
A görög-római mitológia és a növények 292
Istenek virágai 295
Finnugor, germán és szláv mítoszok 298
Virágbabonák és más érdekességek 301
Boszorkányfüvek: dísz- és gyógyító növények 301
Virágok innen is - onnan is 304
Pórkertjeink virágai 306
A nárcisztól a tulipánig 310
A szegfű és társai 313
Ismeretlen virágok - változatos formák 315
Messzi tájak hírnökei 318
Kényes bokrok ládában 320
Levéldísznövények - színes levelek 322
Ismeretlen-ismerős fák és bokrok 324
Sövénynövények 324
Díszbogyók és orgonák 330
Mitikus és babonás fák 334
A rózsaregény 338
Irodalom 343
A mellékleten elhelyezett képek forrásjegyzéke 355
Tárgymutató 357
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL