Payday Loans

Keresés

A legújabb

Boldog-boldogtalan emberek életminősége

Fájl:Bruegel, Pieter de Oude - De val van icarus - hi res.jpg – Wikipédia

Bölcs-balga/boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások magyarán írva

ppppppppppppppppppp

Renoir olvasó hölgyei



pEUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet

vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza

1.

A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk - erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás-otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere -

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra -

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!



Nagypapa mesél by Richard Geiger, 1870-1945, Hungarian. | M. festők |  Festmények, Irodalom és Illusztrációk

Üdvözlet a nyájas olvasónak!

Nagy Jenő/Eugéniusz

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 



A házasság (család) büntetőjogi védelmének történeti fejlődése Magyarországon PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2022. február 12. szombat, 06:52

MERÉNYI KÁLMÁN

A házasság (család) büntetőjogi

védelmének történeti fejlődése

Magyarországon

A büntetés a házasságtörés az iszlám muzulmán törvények, a kérdező-ru


Bevezetés


A házasság (család) válsága — a családi konfliktusok — a XX. században

különösen kiéleződött, általánossá vált és a II. világháborút követően

világméretűvé eszkalálódott. A házasságon belüli nézeteltérések, összeütközések

nem kizárólag legújabbkori történelmünk produktumai, sajátosságai, hanem hol

lappangóan, rejtve, hol nyíltan végigkövetik ezen együttélési forma minden

szakaszát a kezdeti időktől napjainkig. A II. világháború közel ötvenmillió

áldozata, a hadifoglyok milliói, az elszakított családok, szétrombolt otthonok

százezrei, a "mának élés", a morális értékek degradálódása a családmodell

alapjait ingatta meg. A családok kevésbé zártak és a nők tömeges munkába

állásával a családnak a külvilággal való rendszeres kapcsolata is nyitottabbá vált.

Megnőtt azoknak a családi konfliktusoknak a száma is, amelyek kritikus mértékű

összeütközésekhez vezetnek és feloldhatatlanná válnak. A felgyorsult társadalmi

változások módosították a család eltérő funkciójának jelentőségét és súlyát,

olyan kívánalmakat, elvárásokat hoztak felszínre, amelyek a családtagoktól

állandó dinamikus együttes fejlődést követelnek. Ez olyan igény, amelyeknek a

családtagok, főleg a házastársak jelentős része nem tud eleget tenni, és amelynek

következtében a konfliktusok száma gyarapodik, a válások száma nagymértékben

emelkedik. Magyarországon 1989. évben a válások száma 24.952 volt; a

megkötött és megszűnt házasságok között a különbség — 22.839; 1000 lakosra

2,4, 1000 fennálló házasságra pedig 9,6 válás jutott. Az összes házasság közül —

szintén 1989. évben — 36,7%-ban nem volt gyermek. A családban élők aránya a

népességnek 83,8%-a volt. A gyermekek 10,4%-a az anyával, 2,2%-a pedig csak az

apával élt ún. "csonka" családban együtt.

Az előzőekben vázoltak is nagymértékben közrehatottak abban, hogy —

a legújabb kximinálstatisztikai adatok szerint — az ismertté vált összbűnözésen

belül a fiatalkorúak aránya az elmúlt öt évben minden alkalommal meghaladta az

összes elkövetők egytized részét; a részvétel 1990-ben 1,9% volt, amely a

fiatalkorú népesség másfél százalékát jelenti. Gyermekkorúaknái — szintén 1990-

ben — a kapott érték 4,6%.

shazassagtores

 

I.

Az Árpádházi királyok decrétumaitól az első kodifikációs tervezetig


Az ősi — a királyság korát megelőző — államszervezetben. meglévő

büntetőjog mibenlétéről, alapelveiről és szabályairól írott emlékezéseink nem

maradtak fenn.

A krónikák hiányos és nem egészen pontos adataiból kitűnően az állam,

a "nemzetegész" ellen irányuló bűncselekményeket, a nemzetgyűlésen választott

bírák által a nemzet torolta meg, kiközösítve az elkövetőt, kizárva a közbékéből,

amelynek következménye az egyén fizikai megsemmisítése (megölése),

rabszolgának való eladása volt.1

Az Árpádházi királyok korából származó törvények, dekrétumok a

szemérem elleni bűncselekmények között — a paráznaság, a nemi erőszak és a

norablás mellett — pönalizálták a házasságtörést-és a kettős házasságot (bigámia)

is.2

^Igen szigorúan büntette Szt. László törvénye a házasságtörés

cselekményét. A korabeli rendelkezéseknek megfelelően csupán a házasságtörő

nőt marasztalták súlyosan, halállal. Szt. László dekrétumainak egyik fejezete

szerint: "Valaki mással paráználkodó feleségét megöli, Istennek adjon számot

róla; és ha kedve tartja, vegyen mást feleségül. De ha valaki az asszony közelvalói

közül ellene kelne, hogy igaztalanul ölte volna meg, bírói eleibe vigyék a

dolgot;..." Ezek szerint a férji hatalom nem volt korlátlan, és az ártatlanul megölt

feleség hozzátartozói vérdíjat követelhettek.3

Rendelkezett és büntetés kiszabását helyezte kilátásba Szt. László a  kettős házasság

(bigámia) esetén is. Az I. könyv 1. fejezete szerint:

"Parancsoljuk, hogy a másodnős papok és diakonusok és a kik özveggyel vagy

urahagyott asszonnyal keltek egybe, bocsássák el azt magoktól és bűnbánat után

térjenek vissza az ő papságok rendjébe." A dekrétum meghatározza az

ellenszegülők büntetését is: "A kik pedig a tiltott házasságtól elállani nem

akarnának, azok a kánoni törvény szerint alacsonyabb rendre lépjenek alá."4

A magyar jogfejlődés során Kálmán szabályozta és büntette elsőként

úgy a házasságtörés cselekményét, hogy nemcsak a nő, hanem az aktusban részt

vevő férfi is büntetendő volt. A dekrétum a lehetséges elkövetők körét nem

szűkítette le a nőre, hanem általában házasságtörőkről (aduiteri) szólt.5

A II. könyv 8. fejezetében' viszont már csupán a nő házasságtöréséről

rendelkezett a törvény, kimondta, hogy: "Ha valaki az ő felesége paráznaságát

törvény előtt bizonyítja meg, tartson az asszony bűnbánatot, és annakutána

békéljenek meg, ha kedvök tartja: máskülönben maradjanak házasságkívül."6

Kálmán dekrétumaiban szintén büntetni rendelte a kettős házasság

cselekményét. Az I. könyv 67. fejezet szerint: A másodnős papok és a kik

özvegyet vagy urahagyott asszonyt vettek feleségül, álljanak el e tiltott

házasságtól, vagy rekesszék ki őket a papi rendnek társaságából."7

A II. könyv 9., 10. és 12. fejezete is a papok házasságával illetve

erkölcsével foglalkozik.

A 9. fejezet az előzőekhez hasonlóan a "másodnős" papokról

rendelkezik, azzal a szankcionális megszorítással, hogy az "engedetleneket"

nemcsak a papi rendből törlik, hanem elvesztik minden vagyonukat is. A törvény

szerint: "A másodnős papok és a kik özveggyel vagy urahagyott asszonnyal keltek

egybe, veszítsék el az egyház földi javadalmait és minden egyházi tisztöket."8

A házas papok "szolgálatjáról" szóló 10. fejezet szerint: «"Házas pap"

vagy diakónus egy se áldozzon az oltárnál, hanem csak ha felesége reáhagyja és

megtartóztatást fogad, és ő előbb annak külön lakásáról és testi élete

szükségeiről gondoskodik: mint az apostol mondja: a kinek felesége vagyon is,

úgy tartsa, mintha nem volna.»9

Alkalmazandónak rendeli Kálmán II. könyvének 4. fejezete az

excommunicatiót is, "Ha valamely másodnős pap az ő feleségéért elhagyja Isten

szolgálatát, vessék ki minden egyházi tisztéből és menjen a világiak közé."10

Kálmán törvényei után a Corpus Juris Hungarici 1462-ig, Corvin

Mátyás dekrétumáig — témánkra vonatkozóan — nem tartalmaz intézkedéseket.

Rendelkezésünkre áll azonban Buda városának Jogkönyve, amelyet a szabad

királyi városokszabályozásait tartalmazó ún. tárnoki jog egészített ki.11

A Jogkönyv 290. §-a általában védi a házasság intézményét, azonban in

concrétó csak az ún. kétoldalú házasságtörést rendelte büntetni, amikor

mindkét fél házasságban élt (adulterium duplex). Amennyiben a nőt és a férfit

szobában, zárt ajtók mögött, meztelenre vetkőzve találták, és helyzetüknek

megfelelő magyarázatot adni nemi tudtak, karóba húzták őket, majd a bűnösöket

az akasztófa tövébén közösen, élve temették el.

A tárnoki jog abban az esetben büntette az egyoldalú házasságtörést

(adulterium simplex), amennyiben a nő a házasságtörő (68.§). A jog szerint

ebben az esetben a megcsalt férjnek mind feleségét, mind pedig bűntársát még

kellett ölnie. Ha a férj önbíráskodási jogával nem élt, az elkövetők büntetése

ugyanaz volt, mint az adulterium duplex esetében.

Igen súlyos büntetés várt a feleségre, aki férjét szeretőjével együtt ölte

meg. A tárnoki jog 63§-a szerint az igazságot kínvallatással kellett kideríteni,

majd az asszonyt a vesztőhelyen elevenen temették el, amelyet szeretőjének

végig kellett nézni, mialatt testét izzó fogókkal égették. Azután a szeretőt

lefejezték.

A törvény nem szűkítette le a felelősségre vonást a női tettesre és férfi

bűntársára. A 90. § büntetni rendelte a feleség megölését is. Az elkövetőt ló

farkához kötve kellett meghurcolni és a vesztőhelyen lefejezni. Ugyanez a

büntetés várt a női bűntársra is.

Enyhébb rendelkezéseket tartalmazott a törvény 392.§-a a férj által

elkövetett házasságtörés esetén. A cselekménynek csupán annyi volt a

szankciója, hogy felesége hasonló tette esetén nem léphetett fel ellene.

A kettős házasságot a házasságtörés minősített esetének tekintették. Ez

esetben mindkét feleség vádlóként léphetett fel és a 279.§-ban foglaltaknak

megfelelően a bűnös férjét lefejezték. Amennyiben a "feleségek" egyike sem tett

panaszt, a cselekményt hivatalból nem üldözték.12

Corvin Mátyás és II. Ulászló decrétumaikban a hűtlenség esetei között,

különösképpen a szemérem elleni bűncselekményeket szabályozták, á

házasságtörés és a kettős házasság eseteiben csaknem teljes egészében Szt.

László rendelkezéseinek érvényét tartották fenn.13  A király és a főurak a feudális

jogbizonytalanság anarchikus állapotának

akartak véget vetni, és ezért a XVI. század elején az országgyűlés két esetben is

elrendelte az ország törvényeinek és szokásainak összegyűjtését. Több sikertelen

kísérlet után a munkára Werbőczy István kapott megbízást, aki 1514-ben

tervezetét az Országgyűlés elé terjesztette, amely azt hosszú vita után elfogadta.

A Tripartitum14 I. részének 105. címe a feleség házasságtöréséről és

büntetéséről rendelkezik. Ez alapján: "Eszerint meg kell jegyeznünk, hogy ha az

asszony a férje iránti tartozó hűségét megszegvén, házasságtörést követ el, és

ezért mert rajtakapták... De ha férje a házasságtörés után vele együtt lakván és

hálván, erkölcsi magatartását tudva elnézné, és férje ezután őt a házasságtörés

miatt (ha másodszor vétkeznék is) meg nem ölheti, a mit első ízben, a mikor

tudniillik a házasságtörés tudomására jutott, szabadon és jogosan megtehetett."

Az idézett törvényhely rendelkezett a halálbüntetés végrehajtása utáni

vagyonjogi kérdésekről is. Megállapította, hogy a házasságtörés elkövetéséért a

törvény szerint halállal bűnhődött asszony rokonai a hitbérét nem, csupán a

jegyajándékot követelhették vissza, kivéve ha a kivégzett arról végrendelkezett.15

Új vonása a rendelkezésnek, hogy a férj csupán első esetben és

kizárólag in flagranti esetén ölhette meg hűtlen feleségét. Amennyiben első

esetben ezen jogával a férj nem élt és feleségével az együttélést visszaállította,

esetleges második esetben — még tettenérés esetén sem — ölhette meg a vétkes

asszonyt. Kiemelkedő még, hogy a Hármaskönyv szintén csak a feleség által

elkövetett házasságtörésről szólt, csupán azt tekintette büntetendőnek.

Rudolf 1599. évi dekrétumának 36. szakasza már a bevezetőben

megállapítja, hogy a kettős házasságot "az isten parancsolatjáról és a

becsületességről megfeledkezésnek", tehát a házasság intézményét sértő

deliktumnak is minősítették. A hivatkozott törvényhely szerint: "mivel a többi

bűnös és szertelen gonozságok között, a melyek ebben a Magyarországban és

Szlovániában dívnak, az sem az utolsó, hogy némelyek, a kik az isten

parancsolatjáról és a becsületességről megfeledkezetek, egynél több feleséget

vesznek, sőt hogy bujaságuknak élhessenek és kedvezhessenek az első feleséget

elhagyva vagy megölve, másokat s néha a legközelebbi vérrokont veszik el és

fogadják házastársokul..."16

A decrétum meghatározta, hogy az "ilyen közönséges gonosztevőkre" az

1548. évi törvényczikkek rendelkezéseit kell alkalmazni. Az 1548. évi XLVIII. és

XLIX. szakaszok szerint a kettős házasságot elkövetők büntetése minden esetben

halál volt.17

A kettős házasság bűncselekményére tartalmazott még

rendelkezéseket I. Ferdinánd 1625. évi decrétuma is. mely szerint: "továbbá az

anya-, feleség- és gyermekgyilkosságban, még a több feleségtartásban találtakra...

az ilyeneket a hatóságok azonnal elfogassák és a törvényes eljárás megtartása

mellett, a kellő büntetéssel sújtsák."18

Ezt a rendelkezést egészítette ki II. Ferdinánd 1630. évi dekrétumának

XL. czikkelye, amely kimondta, hogy: "nem valamelyes gyanúra, hanem csak a

vizsgálat előrebocsátása mellett kell eljárni."19

A magyar büntetőjog kodifikálásának szükségessége első esetben az

1667. évi országgyűlésen merült fel, és 1712-ben önálló kodifikációs javaslatot

tárgyalt meg az Országgyűlés, a magyar Praxis Criminalis-t.i0

A többség által elsőnek tekintett 1712. évi javaslat a házasságtörést a

paráználkodással, valamint az erőszakos nemi közösüléssel egy paragrafusban

tárgyalja. Ezenkívül — témánkat illetően — büntetni rendeli a kettős házasságot

és — először a magyar rendelkezésekben — a gyermekkitétel cselekményét.21

A javaslat 13 §-ában foglaltak szerint: "A házasságtörés egyszerű vagy

kettős a szerint, amint csak az egyik fél, vagy mind a kettő házas. Az egyszerű

házasságtörést, ha a nő követte el, férje halállal torolhatja meg vagy

megbocsájthatja; ha a férj követte el, arbitrárius büntetéssel kell sújtani. Ilyenkor

a nem házas nő cselekménye csak paráználkodás (fornicatio), amelyet szintén

arbitrarie kell büntetni. A kettős vagy az arbitrarius büntetés után elkövetett

egyszerű házasságtörés fejvesztéssel büntetendő, s ettől a megbocsátás sem

mentesít."22

A javaslat tehát divergál az egyszerű házasságtörés (adulterium simplex)

és a kettős elkövetés (adulterium duplex) között, valamint eltérően rendelkezik a

feleség és a férj esetében. Különlegessége az intézkedésnek, hogy a férj

házasságtörése esetén — amennyiben partnere nem házas — büntetése szintén

arbitrárius, azonban "szabadállapotú" társát is elmarasztalja a javaslat.

A kettős házasság a javaslatban már nem egyértelműen "szermérem

elleni" bűncselekményként került meghatározásra. A 14. § rendelkezései

kimondják, hogy: "Aki hitvese életében, annak haláláról meg nem győződve új

házasságot köt, bigámiát követ el és ha az elhálás megtörtént, kard általi halállal

büntetendő".  Súlyosbította a büntetést, ha mindkét fél házas volt, ha az elkövető

visszaesőként követte el a bűncselekményt, valamint ha a paraszt férfi nemes nőt

vett el feleségül. Enyhítő körülménynek vette a javaslat amennyiben az egyházi

házasság megkötése után az elkövetők belátva tettük "törvénytelenségét"

tartózkodtak a "copula carnalis"-tól. Az a "szabadállapotú" aki a bigámiát

elkövetővel köt házasságot, nem kettős házasságban hanem paráználkodásban

bűnös. Ebben az esetben a büntetés is enyhébb, sőt amennyiben

jóhiszeműségét bizonyítani tudta büntetlen maradt.23

A magyar dekrétumok és törvények közül e javaslat rendelte először

büntetni a gyermekkitétel cselekményét. A 16.§-ban foglaltak szerint: "Az anya, ki

elhagyott, embernemjárta helyre tette ki gyermekét, ha az ott meghalt, kard általi

halállal büntetendő; ha a gyermek nem halt meg, az anya arbitrária poena alá

esik".

Enyhébben büntette a javaslat, amennyiben az anya "emberjárta" helyre

tette ki gyermekét azzal a célzattal, hogy vagy a gyermek vérszerinti apja vagy

más személyek megtalálják és felneveljék, függetlenül attól, hogy a gyermek előre

nem látható, az anyának fel nem róható körülmények vagy baleset

következtében meghal.

Igen figyelemreméltó a javaslat azon rendelkezése, hogy e

bűncselekmény tettese csak az anya lehetett, valamint hogy szankciók

meghatározásánál különbséget tett a kitett gyermek további sorsától függően.

Újszerű megoldás volt, hogy egy szubjektív elemhez, a célzathoz fűzött büntetést

enyhítő rendelkezéseket még abban az esetben is, amikor az elkövető szándéka

ellenére az elérni kívánt "eredmény", a kitett gyermek megtalálása és felnevelése

nem következett be.24

Tágabb értelemben család elleni bűncselekményt szabályozott III.

Károly 1923. évi dekrétuma, amikor az "álorczás" vagy "névbitorló" illetve

"névtagadó" személyek cselekedeteit pönalizálta.25

A dekrétum 46. czikkelye

szerint a bűncselekményt az követte el, "aki álnév alatt idegen nemzetségbe,

annak javait és jogait csalárdul bitorolni törekszik". Idetartoztak azok az esetek

is, amikor valaki más testvérének adta ki magát, vagy "költött" név és felvett

személyiség segítségével közelebbi vagy távolabbi előjogokat, illetve egyéb

előnyöket kíséreltek megszerezni. Az ilyen cselekmények elkövetőit a dekrétum

örökös szolgasággal büntette. Ugyanez a büntetés várt az elkövetők

leszármazóira is, amennyiben "... szüleik álorcájának nyomdokait követvén,

tudva és vakmerően a felvett névben és személyiségben megmaradnak..."26

Szintén családi kapcsolatot sértő deliktum volt az ún. "vértagadás",

amely "a negyedízigleni vérrokonok gonosz szándékú makacs megtagadásában,  örökségi és családi jogaiktól megfosztásában áll". A vértagadók büntetése —

azonosan az előzőekhez — szintén az örökös szolgaság volt.27

A Constitutio Criminalis Theresiana Mária Terézia büntető

törvénykönyve.28

A házasságtörés bűncselekményét a törvény a 77. articulusban

szabályozta: "Házasságtörés a házassági hűség gonosz megsértése egy másik

személlyel történő nemi érintkezés útján: ennek megfelelően az vagy egy férj egy

más feleségével, vagy egyedülálló férfi egy feleséggel vagy egy egyedülálló nő és

"egy férj" követték el". E szerint különbséget tett az "egyszerű" és a kétoldalú

házasságtörés között. A házasságtörés büntetése enyhébb esetekben

pénzbüntetés vagy koplalással egybekötött szabadságvesztés, súlyosabb

esetekben azonban hosszú ideig tartó börtönbüntetés vagy halál volt. A nem

házas felet mindig enyhébben büntették, de a cselekményt hivatalből üldözték.29

Büntetni rendelte Mária Terézia büntető törvénykönyve a "nőszemélyek

erőszakos megszöktetését" is. A büntetés bűnsegéd esetében is a lefejezés,

súlyosító körülmények esetén a kerékbetörés volt. Súlyosító körülménynek

minősült, ha a végrehajtás közben a sértett meghált vagy súlyos testi sérülést

szenvedett, ha a sértett apáca volt, illetve zárdából vagy más megszentelt helyről

szöktették meg; ha az elkövető visszeső volt, alacsonyabb rendű személy

magasabb rangú ellen, valamint ha zsidó férfi keresztény nő ellen követte el a

cselekményt. Amennyiben enyhítő körülményeket találtak, csupán

megkorbácsolták vagy száműzték az elkövetőket.30

II. József büntető törvénykönyve, a Sanctio Criminalis Josephina 1787.

január hó 13-án lépett életbe.

A törvény büntetni rendelte a házasságtörés cselekményét, tekintet

nélkül arra, hogy az egy- vagy kétoldalú volt.

A bűncselekményt csak magánindítványra lehetett üldözni, illetve az

eljárást megindítani. A magánindítvány mindkét fél ellen előterjeszthető volt,

tehát megszűnt a férfi privilegizált helyzete. A házasságtörés büntetése a testi

fenyítés és böjtöléssel szigorított fogság volt. A megbocsájtás és a házassági

életközösség visszaállítása büntethetőséget megszüntető okként szerepelt.31

Rendelkezett a törvény* a nő megszöktetéséről is, amelyet egyrészt

házasság vagy paráznaság céljából követtek el, másrészt a fenti célzat hiányában

a feleséget a férjétől illetve más személy törvényes hatalma alól vontak el. A

büntetés is igazodott a cselekmény súlyához. Az első esetben a szigorított börtön

és kényszermunkán kívül még az elkövetett cselekményt és a tettes nevét is

kihirdették, valamint a sértett kártérítésre is igényt tarthatott. A csekélyebb súlyú

— második — cselekmény elkövetőjét enyhébb fogságra és kényszermunkára

ítélték.32

 

_________hazassagtores2
_______________________

folytatás   olvashatóbb formátumban:

http://acta.bibl.u-szeged.hu/6727/1/juridpol_041_325-340.pdf

 

Vajna Károly: Hazai régi büntetések I-II. (Vajna Károly, 1907) -  antikvarium.hu

Vajna Károly: Hazai régi büntetések I-II. (Vajna Károly, 1907) -  antikvarium.hu

 

 

LAST_UPDATED2
 
Házasságtörés - Magyar Katolikus Lexikon PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2022. február 11. péntek, 11:33

 

házasságtörés (lat. adulterium): a házassági hűséget sértő szexuális kapcsolat, bűn a →hatodik parancsolat és a →kilencedik parancsolat ellen. - 1. Hammurápi törvénykönyve (Kr. e. 2000 k.) már súlyosan büntette: 129.§ Ha egy házas asszonyt más férfival tetten érnek, kötözzék őket össze és dobják vízbe; ha az asszony ura életet akar ajándékozni feleségének, a kir. is életet ajándékoz a szolgájának. 131.§ Ha egy polgár feleségét azzal vádolják a férjénél, hogy más férfival hált, de nem érték tetten, tegyen esküt Isten előtt és térjen haza. 142.§ Ha egy asszony szidalmazza a férjét és azt mondja: „Többé nem nyúlhatsz hozzám!” - ügyét a bíróságán vizsgálják ki, s ha mindig otthon volt és semmi bűn nem terheli (azaz hűséges volt), férje ellenben eljárt a háztól és nagyon megalázta őt, az asszony büntetlen marad, kapja vissza hozományát, és menjen atyja házába; 143.§ ha eljárt otthonról (hűtlenkedett), háztartását tönkretette, férjét megalázta, ezt az asszonyt dobják vízbe. - 2. A Szentírásban.  Az ÓSz prófétái súlyos bűnként kárhoztatják, a bálványimádás bűnének szimbólumát látják benne (vö. Oz 2,7; Jer 5,7; 13,27). Bár a házasságot nem tekintették sem vallási, sem társad. szempontból intézménynek, a hagyomány is, a törv. is védte. E téren a ffinak több szabadsága volt, mint a nőnek. A ffi esetében csak a más feleségével v. eljegyzett nővel való nemi érintkezés számított ~nek (vö. Kiv 20,17 = MTörv 5,21; Lev 20,10; MTörv 22,22.23-27). Ha egyedülálló nővel v. rabszolganővel került nemi kapcsolatba, azt nem tekintették ~nek (vö. 22,28). Ezen túlmenően: a ~sel gyanúsított ffit soha nem vetették alá olyan próbatételnek (→féltékenységi áldozat), mint az asszonyt (Szám 5,11). A házasságtörőket megkövezték, a ffit éppúgy, mint a férjes asszonyt (MTörv 22,22;. Ez 16,40; Jn 8,5); és azt a nőt is, akit a városon belül erőszakolt meg ffi (MTörv 22,23: „nem kiáltott segítségért”); azt ellenben, akit a városon kívül, a határban erőszakoltak meg, nem tekintették bűnösnek (22,25: „hiába is kiáltozott volna”). Aki egy lányt elcsábított, köteles volt az apának kártérítést fizetni, a jegyajándékot megadni, s el kellett a lányt vennie (többnejűség) úgy, hogy többé el se válhatott tőle (Kiv 22,15; MTörv 22,28). A ~t megcsonkítással (Ez 23,25) és elégetéssel (Ter 38,24; Lev 21,9) is büntethették. Mindemellett a ~ elég gyakori volt. A bölcsességi kv-ek gyakran intenek a más asszonyától, a rossz nőtől való óvakodásra (Péld 2,16-19; vö. Mal 2,14; Péld 5,15-20; 6,24-35; 7,5-27; 23,27; 30,20). A Sir 23,22-27 a házasságtörő asszony bűnének leírása. Oz, Jer és Ez Jahvénak és népének viszonyát úgy mutatják be, mint házasságot (→szövetség), s Izr. bálványimádását, idegen istenekhez pártolását ~nek minősítik (Oz 2,4; 3,1; Jer 3,8; 5,7; 9,1; 13,26; Ez 16; 23).

Nem ítéllek el. Menj, de többet ne vétkezz! – Edelényi Zsolt honlapja

- Az ÚSz-ben Jézus idézi a 6. parancsot (Mt 5,27-32; 19,6-18; Mk 10,11-19; Lk 18,20;. Róm 13,9; 1Kor 6,9-10; Jak 2,11), de a szív tettét, a kívánságot éppúgy elítélte, mint magát a házasságtörő cselekedetet (Mt 5,28;. Kiv 20,17; MTörv 5,21). Ugyanakkor házasságtörő asszony iránti magatartása az irgalom és igazságosság példázata lett (vö. Mk 10,11; Jn 8,2-11: „Menj, de többé ne vétkezzél!”). - Szt Pál ap-nál a ~ nem pusztán polgárjogi kérdés (Róm 7,3), inkább szembeszegülés Isten akaratával (13,9; 1Kor 6,18; 1Tesz 4,3). Ezért a házasságtörőknek nem lesz részük →Isten országában (1Kor 6,9; Zsid 13,4;. 2Pt 2,14). A próf-kra utalva (Oz, Jer Ez) Jézus hitetlen kortársait házasságtörő nemzedéknek nevezi (Mt 12,39; 16,4; Mk 8,38). A Jak 4,4: házasságtörők a világ barátai, a Jel 2,2: a tévtanítók. - 3. Erkölcsileg. A ~ megtörténhet 2, házasságban élő személy, házas és szabad állapotú, házas és klerikus, ill. házas és szerz. személy között. A szabad állapotú súlyosan vét a 6. és 9. parancsolat ellen; aki házasságban él, annak bűnét a házassági →hűség, a klerikus bűnét a →cölibátus, a szerz. bűnét a →tisztasági fogadalom megszegése súlyosbítja. A házasságtörő az igazságtalanság bűnét is elköveti, mert megszegi vállalt kötelezettségeit, sérti a házastársi köteléket, ami a szövetség jele; sérti a másik házastárs jogát, és megtámadja a házasság intézményét azáltal, hogy megszegi a szerződést, amely annak alapjául szolgál. Veszélyezteti a gyermekek javát, akiknek szükségük van a szülők stabil egységére (→válás). Ezért kell mindent megtenni a ~ megelőzése, megbánása és jóvátétele érdekében. - 4. A középkori jog a ~t a család rendje, békéje elleni támadásként ítélte meg. Minthogy a házassági hűséget és tisztaságot a társad. alapvető értékének tekintette, az azt veszélyeztető magatartást súlyosan büntette (→megszeplősítés [stuprum in specie], →ágyasság [concubinatus], →bujaság [fornicatio], →kerítés [lenocinium], →többnejűség [polygamia], →vérfertőzés [incestus], →nemi erőszak [stuprum violentum], →fajtalanság [sodomia], →nőrablás [crimen raptus]). Az ítéletek még a 18. sz: is a tízparancsolatra hivatkoztak a büntetéskiszabás indoklásaként, így önállóan megfogalmazott tényállásra nem volt szükség. - A ~, attól függően, hogy a nemi kapcsolatba kerülők közül mindketten v. csak az egyikük házas, kettős ~nek (adulterium bilaterale) v. egyszerű ~nek (adulterium unilaterale) minősült. A büntetést kettős ~nél ált. azonos mértékben és módon állapították meg a felekre, az egyszerű ~ esetében a nem házas fél többnyire jelentősen kisebb mértékű büntetésben részesült. Előfordult az is, hogy csak a házasságban élő fél szenvedett büntetést. - A férj és a feleség paráznaságának megítélése nem volt azonos súlyú, miként azt Szt László és Könyves Kálmán törvényei tanúsítják: a parázna asszonyt halállal büntették, a ffival szemben elnézőek voltak. Ez az álláspont évszázadokon át alig változott. Még a reformkori indoklás is e felfogás szellemében mondta: súlyosabb „az asszony paráználkodása, mint a mely által a férj nemzetségébe a törvényes örökösök jogainak sérelmével idegen gyermek csempésztetik, a nemzetségnek sokkal nagyobb sérelmet okozván”. A ~ büntetése a kk-ban sokszor volt halál. A városi gyakorlatban az élve eltemetés, a lovakkal történő széttépetés és a közös karóval átdöfés is fölbukkant, a →Hármaskönyv is lehetővé tette a férj számára a rendelkezést parázna felesége életével. A 17-18. sz-ra leggyakoribbá a verés lett (férfiaknál botozás, nőknél az ostorozás), gyakran a bírságolás. II. József (ur. 1780-90) büntető törvénykönyve 1787-től magánvádassá tette a büntető eljárást a ~ ügyében. Jóllehet a kódexet hamarosan hatályon kívül helyezték, az enyhe megítélés ált-sá vált a m. büntetőjogban. A polg. kor első m. büntető törvénykv-e, a Csemegi-kódex sem mondott le erről a tényállásról: rendelkezései szerint ha a ~ miatt a házasság felbontása v. az elválás bekövetkezett, 3 hónapig terjedő fogházbüntetéssel kellett sújtani az elkövetőt. Természetesen e törv. is házastárs keresetéhez kötötte a bűnvádi eljárás megindítását (1878:5. tc. 246). Az új büntető törvénykv. ugyancsak magáénak vallotta a család és a házasság védelmének elvét, de a ~t már nem definiálta bűncselekményként. **-M.B.

 

MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON

Fájl:Lucas Cranach d. J. - Christ and the Woman Taken in Adultery -  WGA05733.jpg – Wikipédia

LAST_UPDATED2
 
Jókai Mór: Szép Mikhál PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2022. február 11. péntek, 11:27

Sebők Imre, Cs Horváth Tibor, Jókai Mór: Szép Mikhál (képregény) | bookline

Jókai Mór: Szép Mikhál (Unikornis 32.) (meghosszabbítva: 3118446284) -  Vatera.hu

Jókai Mór: Szép Mikhál



Első fejezet
(Mellnec foltaann leiratic, mill bewlchenn ees tzeeleraaniosann newelee wala naghitizteleteu vr vrvnc az ew aarwa haiadon leaniaat, az zeep Mikhalt.)


Második fejezet
(Elewadatic mikippen ronghaalaa vala megh az saarkan naghilizteleter: ’vr vrvncnac minden bewlch practicait?)


Harmadik fejezet
(Holott megmaghiaraaztatic, mikeeppen eleebwalo az, ki az baaraaniokat ewrzi, mint az ki lewaagia.)


Negyedik fejezet
(Holott leiratnac mindenfeele wezedelmec ees latroc, kictől chodaalatos modonn lezen az igazacnac megzabadvlaasoc.)


Ötödik fejezet
(Mely naghion rewvid lezen, ees nem igen kellemetesen fog befeieztetewdni.)


Hatodik fejezet
(Illendew moodonn felwilaagosithia az eddig laatott homaaliossághokat.)


Hetedik fejezet
(Leiratic az haaz, ees annac gazdazzonia.)


Nyolcadik fejezet
(Mellbenn megiratnac a vizontlaataasnac az ew ewrewmei, ees minden ember megismeri lezen az ew aallapotiaat.)


Kilencedik fejezet
(Mellnec rendeenn az kegies athia megdorgaalia wala kemeen ziwwel az ew elteewedetth magzattiat, ees vtoliaara bochaanathiaat adia leezen az megteerewnec.)


Tizedik fejezet
(Melbenn elmondatnac az maas azzoni aallatnac heaabawalo zvgolodaasai az Zeep welaagi rend ellen.)


Tizenegyedik fejezet
(Melyben leraizoltatic, mill zewrniev naghi wezedelem leezen abbol, ha az azzoniaallat ninchen megeleegedwe az ew sorsaawal ees nem engedelmeskedic az ew hitews taarsaanac.)


Tizenkettedik fejezet
(Mell naghion kis zaamu zawacbol fog aallani, hanem annaal svlosabbacbol.)


Tizenharmadik fejezet
(Meeg chac gianittatnac; de egeezlen nem tvdatnac az gonoz bozorkaan alattomoss practicai.)


Tizennegyedik fejezet
(Az holott elmondatic, mikippen nem mindenkoron keewaanatos zerenche az hatalmas vracnac taarsasaagaabann walo mvlatozaas.)


Tizenötödik fejezet
(Bálint hasonlatoskeeppen felchap azoc kewzzé, a kic weerbenn dolgoznac wala)


Tizenhatodik fejezet
(Kiben bebizoniossodic, mi zewrnevssiges nagi hazna vagion annac, ha az idess ania az ew magzatiahoz kemeni ziwwel wiseltetic wala es towabba az tewrewkkel walo cheteepatenac az ew dolga, mellnec elolwasaasa irtoztato lezen.)


Tizenhetedik fejezet
(Kibewl megtvdivc peelda aaltal, hogi a ki roz vtra indvl, mindiart azonnal az werembenn esic.)


Tizennyolcadik fejezet
(Kiben meghiratic az io paitaassoknac kevlewmb-kevlewmbfeele zerencheeic, es hogi kinec teniere, ki nec talpa tewric wala.)


Tizenkilencedik fejezet
(Ennec tewrteenete fewlewtte nagion hasonlit az Joseph es Potiphaarne tewrteeneteehez; de meeg sem egeeszlen olian, miwel hog weeghezteevel nem az Joseph kerevl az tewmlewtzbenn, hanem az Potiphaar.)


Huszadik fejezet
(Az mellben nagion kewrnievlmeeniessen; hanem igen vnalmassan elewadatic az raboknak az ezer kiwaltatasaanac teketoriaya.)


Huszonegyedik fejezet
(Igenis ewrwendetes hir eerkezic wala: mellbenn wagion gonozaknac pvztvlaasa.)


Huszonkettedik fejezet
(Mellnec foliamatthiaabann elmondatic az gonoz embereknec rettentew sorsuk ees peeldaadasvc, mell az genge ziweveknec naghi zomoorusaaghot okoz wala, az megaatalkodottac penig peeldat belewle nem weznec wala.)


Huszonharmadik fejezet
(Mellben kidervl, hogi minden gonoznac az okozoia ew maga az + + + pokolbeli satan, ees annac straazsamesterei az rvt bozorkanioc, walamellec az halando embereket megrontani az ew fvrfangoss practicaikval mindeetig keezen wadnac.)


Huszonnegyedik fejezet
(Mell naghi leegien az fiatalsaagnac az meggondolatlansaaga, es az azzonioknac az ew rawazsaagvc az ferfiaknac zerelemre waló elchaabitaasaaban, hiwseegessenn elewadatic.)


Huszonötödik fejezet
(Ember ki sem tvdna gondolni rawazsaagokat, miket iawas azzoniok kifvndaalnac, mikoron zereznec haazassaagot zeeretewc között, kiket ewzze boronaaltac wala.)


Huszonhatodik fejezet
(Az aalortzassaag elveezi megeerdemlett bevanteteesit, azonban az irgalmassaag segitseegeere eerkezic az zanakozaasval, ees megzabaditia az zorongattataasbavl.)


Huszonhetedik fejezet
(Ki leezen mvtatwa, mell erews hatalom az azzonoc akaratia ez wilaagon es mi nagi giorsasagval megtvdia forditani az feerfiac altal rendeltetett allapotokat.)


Huszonnyolcadik fejezet
(Mellben nagi aatwaaltozasoc mennec weegbenn, ugi hogi az emberec alig ewsmernec immaaron magvc magvkra iss. Az Mikhal pedig raagalmaztatic wala, holott ebben az egiben weetkes nem wolna.)


Huszonkilencedik fejezet
(Mellnec rettentew nagi hartz haborvwal lezen foglalkozaasa, kibevl ki fog tevnni, mekkora devhews harag lakozic wala az Balint ziweebenn, ha az ew hitwews taasaat baantiaac wala?)


Harmincadik fejezet
(Meghlaatia leezen az kegiess olwaso, hogi ambaator giewniezewrevseegess dolog az testi zeepseeg; azonbann soc nagi wezedelmeknec wernzeiben sokakat az belevízen.)


Harmincegyedik fejezet
(Waloobann igaz amaz ewssi kewzmondaas, hogi az howaa az********** maga nem mehet, oda ween azzont kevld. Az mi pedig chac az gonoz azzoniokra eertetendew; miwelhogi wannac zaamossan hailott korban lewew azzonioc, kic istenfeelew eeletet eelmec ees az emberekwel ioot chelekeznec.)


Harminckettedik fejezet
(Mellnec rendeen megtadivc, hogi nem tanaachoss az †††-t megfogni; mert ha zarwaan fogivc, megewklel, ha torkaann fogivc, megharap, ha haatvl fogivc, megrvg.)


Harmincharmadik fejezet
(Megmagiaraaztatic, mill soc io vagion abban, hogy „pvblica privatis rpaecedvnt”, az az: az nilwaanwaloo dolgoc elewbb elinteeztetendewk, hogi sem mint az magaanos tenniwalooc.)


Harmincnegyedik fejezet
(Beteliesedic az pelldabezeed, hogi ki mibenn bevnewss, abban megbevnhewdic.)


Harmincötödik fejezet
(Nem minden akeppen terwrteenic az vilaagon, a mint elewre kifvndaaltatott wala.)


Harminchatodik fejezet
(Mellbenn leiratic az hvshagio keddi bolondozaas.)


Harminchetedik fejezet
(Ez penig zool az hamwazo zeredai penitentziarvl.)


Harmincnyolcadik fejezet
(Leiratic, mell soc kiseertetec laknac ees ieztenec az cimeteriumokban.)


Harminckilencedik fejezet
(Mellbenn mindenkinec weegteere igazsaag teetetic.)


Utolsó fejezet
(Mindenec elmvlnac, de az igaz tvdomaan ewrewkkee megmarad.)


Jegyzetek a „Szép Mikhál”-hoz

Új Munka Törvénykönyve helyett: inkább az Aranybulla felélesztését  támogatná a felső 10.000 - Az amerikai fiú

Jegyzetek a „Szép Mikhál”-hoz

Regényem bevégeztével némi számadással tartozom a tisztelt olvasóközönségnek.

Szándékom volt a kétszáz év előtti kort mutatni be, saját hazánkban, az akkori erkölcsi fogalmakkal, társadalmi állapotokkal, községi és családi élettel, ami a nemzeti mívelődés s a nemzeti létért való küzdelem sajátszerű ellenmondásaiból fejlődött ki.

Magyarország egy részében török pasák kormányoztak, örök harcban a római császár seregeivel, aki a másik részt bírta. A harmadik rész Erdély nemzeti fejedelmei alatt állt.

Minden nagyobb város védelemhez volt készülve: Kassa egy ízben évhosszat védte magát egy császári sereg ostroma ellen. A városok tanácsa ennélfogva nagy fennhatósággal bírt, s az országos törvényeken kívül saját statutumait is jogerőben tartá, s használta a pallos jogát.

A török és magyar közötti vidéket a martalócok tarták rettegésben, a magyar és lengyel közönit a százával összecsoportosult haramiabandák, azok ellen csak a legnagyobb szigorral védhette magát minden város. A fegyelem olyan volt, mint a csatatéren álló katonáké, s ez a fegyelem kihatott a családi és magánéletre is. Még a káromlást is nyelvkitépéssel fenyítették meg, s a szerelem botlásaira halál volt szabva.

Ezért aztán a hóhér a legnevezetesebb tényező volt a társadalomban. Mindig volt dolga, és az rettenetes munka volt. Rafinált, kitanult kínzások. Gazdag ember volt a mester, és nagy hatalommal ellátva; de azért ő és minden hozzátartozandója becstelen, hacsak harminc évi szolgálat után az uralkodó kegyelemlevele „becsületessé” nem avatta fel; amikor aztán szerzett vagyonával letelepülhetett a városba, s élhetett a társaság között.

A tudomány maga is teli volt babonával, az orvoslás titkos szimpátiákkal foglalkozott, nem csoda, ha az alsóbb néposztalyokban a kuruzslónők egész hatalmat képeztek: a boszorkányi kart, melyet az üldözés nem irtott, de növelt. A kuruzslás együtt járt a kerítőséggel.

Irtani, elrettenteni volt a közigazgatás jelszava; nem az embereket megjavítani.

És amellett az a titkos szövetség, ami a törvényen kívül a társasélet egyes köreiben a maga külön törvényeit fenntartá. A jezsuita hatolt előbbre a maga szövetségével a protestantizmussal szemközt; s titokban céhek, jó barátok, fegyvertársak közügyet csináltak a magánügyből, s mikor egy közülök meg volt támadva, akkor mindegyik kötelességének tartá azt a bajából kiszabadítani.

S mind ennyi társadalmi nyüzsgés-mozgás tetejébe jött még egy-egy országrendítő mozzanat, mikor a fejedelmek valami hadjáratot indítottak meg, mint a jelen történetnél Rákóczi György Lengyelország ellen, ami rövid időn ismét más alakot adott a még meg sem szilárdult országnak, városokat, megyéket egyik kézről a másikra juttatta, jóllétet, anyagi gyarapodást, hatalmat, családi boldogságot egy ökölcsapással semmivé tett.

S ennyi küzdelem közepett idomult, változott annak az élete, aki meg akart maradni embernek, magyarnak, szabadnak és istenfélőnek. Ezt volt szándékom a korhoz híven visszaadni.

Történetemnek csaknem minden adata egy darab igaz történet egykorú krónikákból összeállítva.

Tudom, hogy a két szerető szívnek ily kegyetlen bűnhődése visszatetsző a mai kor fogalmai szerint; de így történt az meg, s így kellett annak megtörténni, hogy ama kor szükséges vasszigorán csorba ne essék.

Ha drámának dolgoznám fel ezt a tárgyat, akkor másként végezném azt be; drámánál a színpadi hatás parancsol. Ott a végkatasztrófa előtt megjelentetném Mikhál atyját, aki felderítené, hogy Henrik csaló volt: a „si fuerit dolus” szerint házassága nem volt érvényes Mikhállal, és így Mikhál és Bálint nem követhettek el házasságtörést, s ezzel Bálint nagy diadallal vinné el a vérpadról megszabadított Mikhálját; s hiszem, hogy ez így nagyon tetszenék, de a korrajznál kötelezett a fölvett eszme megtartani az alaphangot, s végezni így, ahogy valóban végződött, s legfeljebb az elegiacus hanggal adni elégtételt annak az érzésnek, amivel a hasonló történeteket a mai szelíd erkölcsi nézetek fogadják, míg a múlt kor nézeteit azok a fejezetek elé írt mondatok fejezik ki, amiknél éppen ez okból megtartottam a régi írásmódot (kissé régebb modorút is, mint akkor dívott).

A kor jellemzése végett időztem az akkori szokások leírásánál is hosszabban, ami az első fejezetben, hiszem, hogy unalmas is. De szokásban volt. Még gyermekkoromban is a latinkodás a bontonhoz tartozott. Egy ebéd alatt a házigazda minden fogáshoz mondott egy diák hexametert.

A leves után: „Jusculum ut prosit, guttarum sume triginta.”

Jött a rák: „Mensibus erratis valet sub prandio cancer.”

A halra mondta: „Tertia dummodo maledictus piscis in aqua.” S erre bort kellett inni.

Mikor a bort kitöltötte, azt mondta rá: „Quodsi manes, pergam; si tu pergis, nos remanemus.” Ez szólt a habnak a bor színén: ha elmúlsz, maradunk, ha te maradsz, mi megyünk el.

A sültnél a szokott felszelési regulát: „Caput alas pedes et caetera membra resolve.”

Ha a sajtot hozták: „Caseus et panis, sunt optima fercula sanis.”

A dióra mondta: „Prima nux prodest, nocet alter, tertia mors est.”

A vajat így kínálta: „Mane aurum, argentum meridie, vesperi plumbum.”

Végül a gyümölcsre: „Dat pira, dat poma, qui non habet alia dona.”

Mit a megkínált, ha igazi ortodox Galenus-követő macrobiota volt, így utasított vissza: „Vivere si velis diu, tu nil de arbore sume.”

A csízió még gyermekkoromban használatban volt; csak mint játék már; de hű utánnyomata a múlt századbeli komoly tudományos tanácsadónak, mely fölvilágosított a múltról és jövőről, a nap teendőiről, távollevők hogylétéről s egészségünk fenntartásáról (I. fejezet.)

A két század előtti utazásmódot leírja az egykori naplója a névtelennek, ki magát „Ungarischer Simplicissimus”-nak nevezi, a XI. fejezetben.

Az akkori Kézsmárk leírását feltaláljuk Wagner J. K. „Christlich und Türkischer Staedte und Geschichtsspiegel”-ben.

A gyógyszerek és sebkuruzslások módját nagy komolyan leírja a Georgica curiosa „Über Wunderheilmethode und Pestwundercuren”.

A „barátság jogát” ugyanaz hosszasan ismerteti Tiraquel után, minden következményeivel együtt.

A bakótól elszökött fiú történetét, ki pap akart lenni, szintén az idézett névtelen írónál fedeztem fel.

Tőle vettem át a Babura Pirka boszorkány alakját, s a rablótanya és haramiavezérek ismertetését is.

Az akkor divatozott táncokrul körülményesen beszél a névtelen krónikaíró, s azt mondja, hogy a magyar tánc inkább hasonlít a baletthez s a jellemző pantomiához, többnek leírását adja. Ezeket Ipolyi Arnold Magyar mythologiájában is feltaláljuk.

A „háromszáz özvegyasszony táncá”-ról azt mondja: egyszer az erdélyi fejedelem Nagybányán időzött, s éppen akkor egy bánya beomlott, s tömérdek munkást eltemetett: úgyhogy háromszáz özvegy maradt az eltemetettek után. Az asszonyok még nem tudták férjeik halálát. A fejedelem titokban tartatá azt, s nagy ünnepélyt rendezett, melyre a nőket mind meghívatta, s az udvari karmesterével szerzette ezt a dallamot, s mire azután azok a nők, bortól felvidultan, táncra kerekedtek. Akkor, midőn legjavában folyt a tánc, mond a fejedelem: „No, urak, most láttok valamit, amit soha nem láttatok még: hogy táncol háromszáz özvegyasszony egyszerre együtt.” Lett aztán erre sírás, jajveszéklés, mikor a nők megtudták, hogy férjeik halva vannak. E kegyetlen tréfa után gondoskodott a fejedelem, hogy az özvegy nők gazdagon megajándékozva, újra férjhez menjenek. (29. fejezet). Innen maradt fenn a háromszáz özvegyasszony tánca. Más alkalommal a „halott-tánc”-ot írja le, mely minden magyar városban szokás volt. Egy férfi lefeküdt a terem közepére mozdulatlanul, az arcát leteríték szemfedővel, akkor a zenészek rákezdték a halott-tánc nótáját, mire a férfiak és nők a földön fekvőt felemelték, s elkezdtek vele táncolni; de az merev maradt, mint egy halott, ahogy a karja ki volt nyújtva, úgy tartá mereven; nem mozdult, csak ahogy mozdították. Simplex borzasztó játéknak nevezi ezt, s azt mondja, hogy az Isten megverte egyszer az ilyen táncolót, mert aki játékból halottnak tetette magát, a tánc végén igazi halottul esett össze.

A „vánkostánc”-ot még magam is láttam gyermekkoromban. „Csamangó” Kecskeméten dívó elnevezése a gyepmesternek. A mandragoragyökér mint szerelemszerző, egész kereskedés tárgyát képezte akkor, s a kalmárok hamisították azt mással (!) Ezt is komolyan adja elő a Georgica curiosa.

Pitavalban számos adatot találunk rá, hogy a gyilkosság a szerelmi mámort felkölti, és fokozni képes.

Klimius Miklós. Egy a holdba esett kalandhősnek útleírása, mely az akkori népeket és állapotokat gunyorosan ostorozza. Magyarra is lefordították.

Simplex „hekester”-nek nevezi a páncéltörőt; valószínűleg „hegyes tőr”-nek hallotta. (Ugyanazon tokaji csata leírásában.) A török kézbe jutott foglyok és azok kiváltásmódja szintén Simplex adatai nyomán van leírva.

Az akkori Eperjes leírása Wagner szerint.

A szerelmes népdalokat „virágdalok”-nak hítták, s egyházi szószékből tiltották azon időkben. (Szilády Áron értekezése e tárgyról.)

Bártfai esküvő:

„Von Kaschau ungefangen,
Von Eperjes ungehangen,
Von Bartfeld unbeweibt,
Von Zeben unbekleibt
Kommt wer in die Leut,
Kann er sagen von guter Zeit.”

Simplex az akkori verset részletesen megmagyarázza. Bártfáról így szól: „In dieser Stadt darf gegen Abend nicht wohl ein lediger Kerl mit einem Mägdelein, auf der Gassen oder an der Hausthüre stehend, kecklich reden, dass er nicht eingezogen wird durch bestellte Aufseher, und solches Mägdelein nolens volens ehelichen muss: und hat mancher über seinen Willen ein Weib nehmen müssen.”

A kopjatörést, mint kassai szokást, leírja Wagner „Staedte und Geschichtsspiegel”. (67. l.)

Az erdélyi férfi-hajviselési divat egy nálam meglevő eredeti rajz után van leírva: Béldi Pál arcképe után.

A protestáns papok leányainak tiltva volt a tánc. (Komjáti Kánon.)

Wurde vor Kaschau der Hr. Herzog von Würtemberg mit einer Stückkugel auf der Batterie zu tod geschossen”. (Wagner St. u. G. Sp.)

Kassai bíróvalasztás leírása Wagnernél 55. 1. és következő (27. 1.). A máglyának való deszkáról írja: „Ein neuer Wagen, mit glattem eichenem langen Holz und 6 Pferden bespannt, allda wartet, dieses Holz darf er zwischen Jahr und Tag nicht verbrauchen, sondern soll dieses wenn er in einer Verrätherei mit dem Erbfeind solte ergriffen werden, zu seinem Scheiterhauffen gebraucht werden, wie schon einsten eine solche Verräetherei begangen werden sein soll, desswegen das Folgaster Thor so dato vermauret, und mit einer starken Pastey verwahret und, verwachet wird.”

A „három pálcárum”-ra ítéltetésről mind Simplex, mind Wagner krónikái szólnak, de világosan csak Debrecen városa évkönyveiben találtam leírva e büntetésmódot.

Végül a „martalócok”-at illetőleg, akik két helyen is említtetnek: az egyik Henriknek atyjával való első találkozása, a másik Bálintnak és Simplexnek elraboltatása, idézem a magyar törvénykönyv idevonatkozó cikkét 1567: 30.

„Szoktak némely kapitányok, a nagy kapzsiság miatt, csavargó, kétes hírű embereket és rác gyalogokat (pedites rascianos) s egyéb ily martalócokat tartani, kik azért, hogy nekik maguknak is hasznot hajtsanak, a szegény népet kegyetlenül pusztítják, s alattomos és gyalázatos kereskedést űznek a törökökkel vagy a törököknél lakó rácokkal, amidőn keresztyén embereket és gyermekeket elrabolnak, s azokat a törököknek eladni nem irtóznak. § 3. Aki az ilyen gyalogosokat kézre kerítheti határoztatik, hogy azonnal karóba húzassa, vagy bárminemű halál nemével kivégeztesse”. – A korszakra a törvény szavai legélesebb világot vetnek.

Category: Szep Mikhal - LILLA CARSON

LAST_UPDATED2
 
Emberesmeret/szeretet – 2. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2022. február 09. szerda, 06:46

"Szerettem őköt úgy, ahogy kellett" - Bernád Ilona - Régikönyvek webáruház

pppppppppppppppppppp

Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár

pppppppppppp

Egészségünkért · Bernád Ilona · Könyv · Moly

Eugéniusz:

Ember/ön- és világismeret/szeretet – 2.

Létrontás-javítás Jenciklopédia ötletgyűjtés

ppppppppppppppppppppppppp

Bernád Ilona - Könyvei / Bookline - 1. oldal

József Attila:

A HETEDIK

(Sebő megzenésítés)

D D - G D A - D

E világon ha ütsz tanyát, hétszer szüljön meg az anyád.

A A - D A E - A

Egyszer szüljön égő házban, egyszer jeges áradásban,

A A - D A E - A

Egyszer bolondok házában, egyszer hajló szép búzában,

G - D A - D G - D A

Egyszer kongó kolostorban, egyszer disznók közt az ólban,

D G - D G - D A

Fölsír a hat, de mire mégy, a hetedik te magad légy!

Ellenség, ha elődbe áll, hét legyen, kit előtalál

Egy, ki kezdi szabadnapját, egy, ki végzi szolálatját,

Egy, ki népet ingyen oktat, egy, kit úszni víze dobtak,

Egy, ki magva erdőségnek, egy, kit őse bőve védett,

Csellel, gánccsal mind nem elég, a hetedik te magad légy.

Szerető után, ha járnál, hét legyen, ki lány után jár.

Egy, ki szívet ad szaváért, egy, ki megfizet magáért,

Egy, ki a merengőt adja, egy, ki a szoknyát kutatja,

Egy, ki tudja, hol a kapocs, egy, ki kendőcskére tapos,

Dongják körül, mint húst a légy, a hetedik te magad légy.

Ha költenél, s van rá költség, azt a verset heten költsék.

Egy, ki márványból rak falut, egy, ki mikor szülték, aludt,

Egy, ki eget mér és bólint, egy, kit a szó nevén szólít,

Egy, ki lelkét üti nyélbe, egy, ki patkányt boncol élve,

Kettő vitéz és tudós négy, a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva, hét emberként szállj a sírba.

Egy, kit tejes kebel ringat, egy, ki kemény mell után kap,

Egy, ki elvet üres edényt, egy, ki győzni segít szegényt,

egy, ki dolgozik bomolva, egy, aki csak néz a Holdra,

Világ sírköve alatt mégy, a hetedik te magad légy!

pppppppppppp

Bernád Ilona - Könyvei / Bookline - 1. oldal

p Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar.

p

p Annyit tud hozzá, mint tyúk az abc-éhez.

p

p Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden.

p

p Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.

p

p Se kinn se benn, mint az ablakfa.

p

p Legjobb ostor az abrak.

p

p Sokat viselt abrosz végre szösszé válik.

p

p Könnyebb az acélt eltörni, mint meghajtani.

p

p Adj uramisten, de hamar/rögtön

p

p A ki kérdi: kell-e, nem örömest ad.

p

p Ha adtál, felejtsed, ha vettél, említsed.

p

p Ha nem adok, te haragszol, ha meg adok: én is.

p

p Könnyű a máséból adakozni.

p

p Könnyű azt adni, a mi nem kell.

p

p Szép ott adni, a hol senki se kér.

p

p Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.

p

p Adós fizess, beteg nyögj.

p

p Sarkalással szokott adós jól fizetni.

p

p Adós embernek sokszor kell hazudni.

p

p Ki vagyonánál többel adós, semmije sincs.

p

p Nyúl után bottal veri az agarat.

p

p Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot.

p

p Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.

p

p Régi adósság annyira fölmegy,

p hogy utoljára el sem éred.

p

p Ajándék megvakítja a bírót.

p

p Ki mi felől nem tud, azt nem is áhítja.

p

p Ajándék marhának nem kell fogát nézni.

p

p Ajándékkal mindent lehet hajtani.

p

p Ajándék a jó baráttal is nótát fordíttat.

p

p Kéretlen ajándék legkedvesebb.

p

p Ajándék-elvétel szabadság-letétel.

p

p Ajtó közé nem teszem ujjamat.

p

p Nyitva az ajtó, akár föl, akár alá.

p

p Kivered az ajtón, bejön az ablakon.

p

p A ki utoljára marad, tegye be az ajtót.

p

p Nagyúr és kutya után teszik be az ajtót.

p

p Aki akar, lel okot.

p

p Minden nehéz utat meggyőz az akarat.

p

p Nem mint akarnók, hanem a mint lehet.

p

p Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.

p

p Nemakarás fejvakarás.

p

p Nemakarásnak nyögés a vége.

p

p Könnyű az akarót rábeszélni.

p

p A könnyű is nehéz a nemakarónak.

p

p Az akasztás sem esik ingyen.

p

p Akasztással is elhíresedik az ember.

p

p Kinek akasztófa a helye, nem hal a Dunába.

p

p Akasztófa senkit se hí, mindenkit elfogad.

p

p Mennél alázatosb, annál gyalázatosb.

p

p Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs.

p

p Nincs savanyúbb az alamizsna-kenyérnél.

p

p Süket és néma legyen,

p ki alattvalókkal békében akar élni.

p

p Üstökén kell ragadni az alkalmat.

p

p Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.

p

p Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor.

p (Tiltott alma jobb ízű.)

p

p Nem esik messze alma fájától.

p

p Későn érő alma tart sokáig.

p

p Szép alma is gyakorta savanyú.

p

p Jó mikor alszik/Akárki is jámbor, míg aluszik.

p

p Eleget alhatunk, ha meghalunk.

p

p Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.

p

p Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.

p

p Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen fekszik.

p

p Az aludttejet is megfújja.

p

p Ha isten akarja, aludttej is elsül.

p

p Éhes embernek csel gyanánt esik az alvás.

p

p Angyal szól belőled.

p

p Angyalok közt is voltak pártosok.

p

p Legjobb étek az anya teje.

p

p Hol nyájas az anya, kényes a leánya.

p

p Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.

p

p Keserves anyának potrohos gyermeke.

p

p Nyakas apa, fejes fia.

p

p Eb-anyának kutya a leánya.

p

p Még rossz anya is jámbor magzatot szeret.

p

p Hol egyszer az anya mostoha, az apa is mostoha.

p

p Apánk evett almát, a mi fogunk vásik.

p

p Hol gyáva az apó, anyó nevén hívják a fiukat.

p

p Nincs eszesb apát úr, mint ki barátból lett.

p

p Tizenharmadik apostol.

p

p Apostolok közt is volt egy Júdás.

p

p Áprilist járni.

p

p Van mit aprítani a tejbe.

p

p Ha aprítottad, meg is edd.

p

p Nem mind arany a mi fénylik.

p

p Apróból sok kell.

p

p Az egyenes szív is lehet tekervényes.

p

p Ki aprónként költ, tovább beéri vagyonával.

p

p Tanuld meg előbb az aprót, úgy kezdj a nagyobbhoz.

p

p Ki jókor kel, aranyat lel.

p

p Fillérrel szokták az aranyat kímélni.

p

p Arany tűzben tisztul, polyva megég.

p

p Aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem verik.

p

p Aranyból is cseppen el.

p

p Arany sárban is csak arany.

p

p Tudja a halál, hogy csak sár az arany.

p

p Ki azt ígéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni.

p

p Jól nem lakik ember arannyal.

p

p Ha peng az arany, bátran hallgat a prókátor.

p

p Nem használ az arany, míg a föld gyomrában hever.

p

p Kinek esze nincs, aranyon sem fordíthat valamit.

p

p Nem esik le ujjáról az arany gyűrű.

p (Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.)

p

p Nincs szebb szó az arany pengésénél.

p

p Kinek nincs aranya, szolgálatát ajánlja.

p

p Nem mindig az arat, a ki vet.

p

p Ott is arat, a hol nem vetett.

p

p Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát

p

p Akkor lesz aratás, mikor a varjú kepére száll.

p

p Szív tolmácsa az arc.

p

p Bélyeges arcnak ne higgy.

p x



Bernád Ilona: Élő népi gyógyászatunk (Egészségünkért 3.) | bookline

Plusz-mínusz végtelen

A létjavító, vagy rontó ember

Ki mennyit/minőt árthat/használhat nekem?

I. én magam – a legeslegtöbbet/mindent…!?

II. előszeretteim: szülő, testvér, rokon, barát

III. álbarát, rejtett-nyílt lelki hadviselő, ellenség

IV. jó-rossz segítő: nevelő, tanító, pap, orvos stb.

V. termelők, szolgáltatók, nem Mekk mesterek…

VI. államrend, kormány, hivatalok/háttérhatalom

VII. végül, de nem utolsósorban: az ún. írástudók,

és a szellemi, vezető, gazdasági/munkaadó elit

p.s.:

Ember/ön- és világismeret/szeretet

Hogy mily boldogan-boldogtalanul élsz,

ez sokkalta inkább rajtad múlik, mintsem

azt gyáva önigazolásból hárítani szeretnéd:

jó szellemben bátran magadra ismerve változz!

 

Édes-bölcs anyanyelvünkön röviden kifejezhető:

igék, példabeszédek, aranyigazságok, bölcsességek,

közmondások, szólások, mese-tanulságok, intelmek,

isten/életképek, elvek, viccek, jellemrajzok, létkérdések…

 

Érzékenyítő, elképzeltető, beleéreztető, megértető,

dramatizáló, rácsodálkoztató, megítéltető, tovább-

gondolkodtató, súlyozandó, (ön)vizsgálatra serkentő,

önmagadra ismertető/változtatásra késztető mondatok

Könyv: Bernád Ilona - Útjaim a gyógyítás körül|Ezokönyvek Ke

LAST_UPDATED2
 
Emberesmeret/szeretet – 1. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2022. február 08. kedd, 09:43

Magyar szólások és közmondások - O. Nagy Gábor - Régikönyvek webáruház

pppppppppppppppppppp

Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár

pppppppppppp

Magyar közmondások, szólások diákoknak · Gerencsér Ferenc (szerk.) · Könyv  · Moly

Eugéniusz:

Ember/ön- és világismeret/szeretet - 1.

Létrontás-javítás Jenciklopédia ötletgyűjtés

ppppppppppppppppppppppppp

Végh Béla (szerk.) - Rubin Péter (szerk.): Gallicizmusok - S

Francois Villon:

Apró képek balladája

 

Tudom, mi a tejben a légy,

tudom, ruha teszi az embert,

tudom, az új tavasz mi szép,

tudom, mely gyümölcs merre termett,

tudom, mely fán mily gyanta serked,

tudom, hogy minden egy dolog,

tudom a munkát, lusta kedvet;

csak azt nem tudom, kivagyok.

Tudom az urak nyakdíszét,

tudom, melyik ruha mi szerzet,

tudom, ki gazdag, ki cseléd,

tudom, mily fátyolt kik viselnek,

tudom a tolvaj- s kártyanyelvet,

tudom, tortán él sok piszok,

tudom mely csap mily bort ereszthet,

csak azt nem tudom, kivagyok.

Tudom ló s öszvér erejét,

tudom, mit érnek, mit cipelnek,

tudom, pénz szava szép beszéd,

tudom, hol mérik a szerelmet,

tudom, mit higgyek a szememnek,

tudom, Róma mit alkotott,

tudom, a cseh mért eretnek

csak azt nem tudom, kivagok.

AJÁNLÁS

Mindent tudok hát, drága herceg,

tudom, mi sápadt, s mi ragyog,

tudom, hogy a férgek megesznek,

csak azt nem tudom, ki vagyok.

 

Szabó Lőrinc műfordítása

 

pppppppppppp

Magyar szólások és közmondások · Mózes István Miklós (szerk.) · Könyv · Moly

 

p Követet, jóra intőt nem kell bántani.

p

p Nehéz a bárányt farkas szájából kivonni

p

p Még a bárányban is benn a harag.

p

p Hol kevés a bárány, nehezebben vesz.

p

p Nehéz a bárányt farkas szájából kivonni

p

p Szelíd, mint a bárány(bőrbe bújt farkas)

p

p Nem lesz farkasnak bárány fia.

p

p Nehéz a bárányt farkassal összebékéltetni.

p

p Nem illet szamárt bársony nyereg.

p

p Nem kell a bátornak biztatás.

p

p Terem a bátor, valamint a félénk.

p

p Isten is a bátor katona mellett hadakozik.

p

p Ki mást becsül, magát becsüli meg.

p

p Sokba telik, a mit nagyra becsülnek.

p

p Előbbvaló a becsület a szalonnás káposztánál.

p

p Jobb szegényül élni bátran, mint gazdagul félelemmel.

p

p Becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi

p

p Elveszett becsületet nem találni meg a bokornál.

p

p Mind jó ott lakni, hol becsülete vagyon a jámbornak.

p

p Asszonyverésből ember nem sok becsületet nyer.

p

p Azt se mondta: befellegzett.

p

p Szenvedéssel adják a becsületet.

p

p Kapkod, mint Bernát a mennykőhöz.

p

p Csekély panaszra, minő a gyermekeké, illő fölkiáltás.

p

p Sok beszédnek sok az alja.

p

p A beszéd nem enni, hanem hallani való.

p

p Sok beszéd nehezen készül meg hazudság nélkül.

p

p A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa.

p

p Ki sokat beszél, van ideje.

p

p Beszéljen más, de eszem én.

p

p Ki sokat beszél, vagy sokat tud, vagy hazudik.

p

p Mást beszél, mint kitől a bor árát kérik.

p

p Mást orvosol, maga beteg.

p

p Mocskos beszélgetés erkölcsvesztegetés.

p

p Míg egy beteg sínylődik, száz egészséges is meghalhat.

p

p Két beteget nem szeret az ágy: részeget és haragjában beteget.

p

p Elég beteg az is, ki beteget emel.

p

p Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek.

p

p Beteg embernek imádsága sem egészséges.

p

p Sokat kér a beteg, de az egészséges nem adja.

p

p Beteg ember böjtje.

p

p Akkor van legrosszabbul a beteg, mikor nem érzi, hol fáj.

p

p Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg.

p

p Beteg vigasztalja az orvost.

p

p Ki betegen él, sokáig vonaglik.

p

p Az egészség izét a betegség adja.

p

p Végső betegségnek isten az orvosa.

p

p Hosszú betegségnek ásó kapa/halál a vége.

p

p Betegséget nem lehet titkolni.

p

p Addig gondolkodjál betegségedről, mig egészséges vagy.

p

p A betű megöl. - Az az ő megölő betűje.

p

p Két pofára eszik, mint a dolgos betyár.

p

p Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben.

p

p A ki itten tulok, Bécsben sem lesz csacsi.

p

p Nagy a szája, mint a bécsi kapu.

p

p Ha a tó kiszárad, magától is kiugrik a béka.

p

p Pöffeszkedik – és kipukkad - mint a béka.

p

p Jobb egy béke száz hadnál.

p

p Béke orvosság, a civódás méreg.

p

p Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud.

p

p Jobb száraz kenyér békével, mint a hizlalt borjú pörlekedéssel.

p

p Ki békével fekszik, maga békével kel.

p

p Ha békével akarsz élni, sokat ne szólj.

p

p A békének üres helyét ördög foglalja el.

p

p Az arany szép és jó, de még sem békesség.

p

p Addig a békesség, míg szomszéd akarja.

p

p Pénzen is meg kell venni a békességet.

p

p Béles sütéshez, úri névhez sok kívántatik.

p

p Még a csonka, béna sem ül mindig otthon.

p

p Ki a bénát neveti, maga ne sántikáljon.

p

p Nehéz a bér, ha a szolga lusta.

p

p Papot barátságért, kántort imádságért bérben nem tart az ember.

p

p Szegődött bér, osztott konc.

p

p Rest béres gyakran nézi a napot.

p

p Rest béresnek henyélés az ebédje.

p

p Kinek-kinek az ő bibéje fáj.

p

p Eltalálni a bibéjét.

p

p Biblia is csak hat betűből áll.

p

p Paraszt ember bibliája a "hiszekegyisten."

p

p Bíborban is megterem a tetű.

p

p Búsul, mint a kivert bika.

p

p Kerüld a bikát, mikor földet hány.

p

p Szabad neki, mint a falu bikájának.

p

p A ki bírja, az marja.

p

p Bírd meg magad, ha mással akarsz bírni.

p

p Vén birka eléli a takarmányt s kikeletre hal meg.

p

p Jó bíró felejti a komaságot.

p

p Rossz bíró, ki ajándékra néz.

p

p Okos bíró a részeget józan korában bünteti.

p

p Jó lelkiismeretnek nem kell ítélő bíró.

p

p Két egyarányos füle van a jó bírónak.

p

p Kit a bíró gyűlöl, nehezen tesz annak igazságot.

p

p Senki sem lehet bíró a maga ügyében.

p

p Ha bíróvá lettél, félre a komasággal.

p

p Ha bíróvá lettél, ne hagyj arany írt kenni kezedre.

p

p Elveszti sírását, ki bíró előtt jelenti siralmát.

p

p Molnárbul lett bíró. (Azaz lelkiismeretlen biró.)

p

p Kevély mint a bíró leánya.

p

p Szerelem és harag nem igaz bírák.

p

p Ki-ki magával hordja a kisbírót. - T. i. a lelkiismeretet.

p

p Soká késik, mint a bírószó.

p

p Görbe kezűt szeretnek a bírák.

p

p Reá szorultak, mint a jó bíróra.

p

p Bírság. Igazság a bírság.

p x



Fábián László: Magyar szólások és közmondások | bookline

Plusz-mínusz végtelen

A létjavító, vagy rontó ember

Ki mennyit/minőt árthat/használhat nekem?

I. én magam – a legeslegtöbbet/mindent…!?

II. előszeretteim: szülő, testvér, rokon, barát

III. álbarát, rejtett-nyílt lelki hadviselő, ellenség

IV. jó-rossz segítő: nevelő, tanító, pap, orvos stb.

V. termelők, szolgáltatók, nem Mekk mesterek…

VI. államrend, kormány, hivatalok/háttérhatalom

VII. végül, de nem utolsósorban: az ún. írástudók,

és a szellemi, vezető, gazdasági/munkaadó elit

p.s.:

Ember/ön- és világismeret/szeretet

 

Hogy mily boldogan-boldogtalanul élsz,

ez sokkalta inkább rajtad múlik, mintsem

azt gyáva önigazolásból hárítani szeretnéd:

jó szellemben bátran magadra ismerve változz!

 

Édes-bölcs anyanyelvünkön röviden kifejezhető:

igék, példabeszédek, aranyigazságok, bölcsességek,

közmondások, szólások, mese-tanulságok, intelmek,

isten/életképek, elvek, viccek, jellemrajzok, létkérdések…

 

Érzékenyítő, elképzeltető, beleéreztető, megértető,

dramatizáló, rácsodálkoztató, megítéltető, tovább-

gondolkodtató, súlyozandó, (ön)vizsgálatra serkentő,

önmagadra ismertető/változtatásra késztető mondatok

Pont Polgári Narabar közmondás kosárból - danieleraccichini.com

 

 

 

 

LAST_UPDATED2
 
<< Első < Előző 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL