Boldog-boldogtalan emberek életminősége

Magyar írástudók árulása – XIV.

Írta: Jenő
2022. március 10. csütörtök, 20:33
Bölcs-balga/boldog-boldogtalan Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló Jóisten országa és/vagy földi pokol Emberélet-minőség vizsgálódásaim p p pp p p Eugéniusz: Magyar írástudók árulása – XIV. Alkalmatlan, megalkuvó, parazita, kártevő, jót mulasztó, janicsár, pokoljárást-kerülő stb. elit p p pp p p Ezra Pound XLV. Canto Uzsora miatt Uzsora miatt nincs senkinek jó kő-háza minden kocka simára csiszolt és illő hogy arculatát minta díszítse; uzsora miatt nincs senkinek festett menny temploma falán harpes et luthes vagy ahol szűz fogad üdvözletet s vágásból dicsfény árad; uzsora miatt nem látja senki Gonzagát, örökösit és ágyasait kép nem készíttetik tartósságra sem együtt-élésre hanem készíttetik piacra s gyors eladásra uzsora miatt, mely bűn a természet ellen, a te kenyered süttetik bűzlő rongyból a te kenyered száraz mint a papiros, amelyben nincs jó rozs, sem erős liszt uzsora miatt az ecset vonala vastaggá lesz uzsora miatt nincs élesen vont határ és senki nem talál jó fekvést lakhelyül. Kőfaragó elszakíttatik az ő kövétől takács ugyanúgy az ő rokkájától UZSORA MIATT nincsen jó gyapjú az árusok kezén s juh nem hoz jövedelmet uzsora miatt Uzsora egyenlő a dögvésszel, uzsora eltompítja a varróleánynak tűjét és megakasztja a fonó kezének munkáját. Pietro Lombardo nem származtaték uzsorától sem Piero della Francesca; Gian Bellini sem uzsorától s nem az festé »La Calunniá«-t sem. Nem származtaték uzsorától Angelico, sem Ambrogio Predi, Sem kőtemplom ezen írással: Adamo me fecit. A Szt. Trophim templom nem uzsora által, A Szent Hilár templom nem uzsora által, Uzsora rozsdával marja meg a vésőt Rozsdával eteti meg a mestert s mesterségét A szövőszékben szétrágja a fonalat Hímzésébe senki sem vegyít aranyszálat; Az égkéket rákfene borítja uzsora miatt, szétfoszlik karmazsin, S Memlingjét nem leli smaragzöld Uzsora megöli a gyermeket anyja méhében Megakasztja a férfiú udvarlását Bénaságot bújtat az ágyba Fekszik az ifjú asszony s az ő férjura közé CONTRA NATURAM Kurvákat hoztak be Eleusisba Hullák készülnek dáridóra uzsorának parancsolatára. KEMENES GRÉFIN LÁSZLÓ fordítása p p pp p 1 p p A tudatos vásárlók mozgalmát szervező, honlapját szerkesztő multiügynök p Nincs tudatában, milyen végzetes következménye lehet kis tévedésnek is… p Tudását nem gyógyszer/kúra kiötlésére, de méregkeverésre stb. használja p Istenadta tehetségét maximum csak a polgárpukkasztásokra kamatoztató p Trójai falóként veled csempészteti be a védett lakásodba a tévét/internetet p Nem tanít meg jól közlekedni/eligazodni a világháló veszélyes labirintusában p Nem leplezi le a majdnem igazat mondót, és épp ezért olyannyira veszélyest p p p 2 p p Eléri: tréfából vaklármát csapj, hogy azután már ne vegyenek komolyan p Történelemkutatási következtetése nem érint mai rázós társadalmi ügyeket p Fejtörés, képzelet akrobatika, levéltári aprómunka/régi könyvekből ír „újat” p A társadalmi béke híve, de nem tudja: az igazságtalan rend időzített bomba p Nem rögzíti bárki számára elérhetővé téve a közérdekű előadást, eseményt p Nem tör a megmérettetésre - bujkál: ne gördülj fel függöny/ítélj publikum p Csak a kísértésnek ellen nem álló: felváltja a siker aprópénzére a dicsőséget p p p 3 p p A kis/nagyfőnökök igazát már előre borítékoló hiper-lojális nyalizó samesz p A király privilegizált bolondja: feszegessen határokat? az ostor rajta csattan! p Kibontakozó tehetsége főként neki „áldás”, másoknak nagyrészt/csak átok!? p Ő tisztakezű, hisz ő csak a spiritus rector a folyamatos szellemi népirtásban p A keserű pirulát geil sziruppal önti le, hogy „önként” szívesen lenyeljétek p Nem ébreszti, erősíti a keresztszülők felelősségérzetét a gyerek sorsa iránt p A kereszténység márkaneve alatt bóvlit, vagy rosszabbat: mérget kínálgató p p p 4 p p Éppen a legértékesebb dolgokat hamisító: kereszténység, szabadelvűség stb. p A kapitalizmus rossz szelleméhez igazítja/nyomorítja az ún. protestáns etikát p Amit nem tud legyőzni, annak élére áll: pl. az üldözőből vezető Pál „apostol” p Sokan sokat emlegetik, a jó rossz házasságközvetítőt sokáig-sokat átkozzák… p A jog szerint ítélő bírói székéből felmenti a gyermek elvetemült kéjgyilkosát p A jobb-rosszabb rossz végletek közt nem mutatja az arany közép rögös útját p A jó lábát amputálja ugyan, de jótét lélek: rögtön keres vevőt a papucsára p p p 5 p p A kórház gazdasági érdeke diktál: ő radikális, a pepecselés helyett amputál p A humort, mint olyat diszkvalifikálja a tudományból - ami komoly, az komor p A népi humorista tőle nem kap díjat, vagy még rosszabb: szégyenbélyeget p Humoreszk-himnusz: ő minden műfajban „alkot”, de semmi maradandót… p Hullagyalázás-sírrablás? - földi maradványokat exhumálni/kiásni, s kiállítani p A magát már védeni nem képes halott alkotót rágalma forgatja a sírjában p Az ő hozzáadott szellemi értéke a fizikai termék árát nem növeli, csökkenti p p p 6 p p A próbaidő alatt sem szűri ki, kinek lenne a szerzetrend menekülés, börtön p A felvételi vizsga pár perce alatt önkényesen válogat: ki alkalmas színésznek p Mindenekelőtt a Hivataltól várja, hogy neki rangot adjon a szellemi életben p Ami előre hajtja s döntéseit befolyásolja, az az ő és neje rang-és címkórsága p Nem a helyzet/téma függvénye: eleve irtózik a pátosztól, az emelkedettségtől p A helyet foglaló és dögvészt terjesztő szellemi hullát eltakarító közszolgálat p A hazai pályán nem marad/vissza sem jön: jobbak az „idegenlégiós” feltételek p p p 7 p p Saját példa mutatásával nem tanúsítani: itt, a hazádban kell élni, hatni, halni p Kifigurázva, karikatúrával nem leplezi le a bugyuta, csacska „gyerekirodalmat” p A hazai kisipar/kereskedelem gyámolítására védegylet alapítót (hátba)támad p A határidő a múzsája, a honorárium a doppingszere (és nem a múzsacsók) p Az aktuális hatalomról csak gúnyrajzot, az ellenzékről csak szentképet fest p A Hatalommal – „megjavulva” - személyre szóló különalkut, különbékét köt p ’56 leverése/megtorlása után/közben Kossuth díjat vesz át, Moszkvába megy p p p 8 p p Nyílt levélben gyalázza a diktatúra elleni felkelést, pedig sok írótársa fogoly p A hatalmában levőkön – gyereken, diákon, rabon – szabadon kísérletezgető p Nem a haldokló valódi szándéka szerint jegyezi meg és tartja be végakaratát p Hálás szerepet előre lestoppoló, holtig kisajátító, a hálátlanért versenyeztető p A háborús uszító, a hisztériában a pacifista szóvivőt hazaárulónak bélyegző p Hosszútávú politikai-gazdasági haszonért saját, pl. zsidó népét is beáldozza p A háborús héják, a háborús uszítók és haszonélvezők szócsöve és bértollnoka p p x p p pp Ady Endre Mi urunk: a Pénz Ha elfutnak a gyér aranyak, Fölséges, nagy, úri Magunkból, Istenem, be kevés marad. Tegnap még borzasztót vétkezett, Ki szent Személyünket leszólta S ma félénken fogunk kezet. Másként néznek ránk az asszonyok. Gyötrődünk, szökünk s mértföldekre Árasztjuk a koldus-szagot. Tegnap Dantét őrte meg agyunk S ha tegnap Istennél több voltunk, Ma gyáva rím-kutyák vagyunk. S ha megjönnek a gyér aranyak: Szabad megint Istennek lenni, Két-három-négy napig szabad. Harc a Nagyúrral Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom. Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. „Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: „Add az aranyod, aranyod.” „Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad.” „A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább.” „Az én jachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám.” „Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed.” Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok. És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek. Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr. p p pp A nem javító-segítő, sőt passzívan- aktívan ártó elit Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal: legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat. Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól. Egy-egy velős gondolatú mondat azokról, akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb a képessége, a lehetősége, a hatalma stb., hogy segítsenek/ártsanak embertársainak. Tanítók és nevelők, szülők és edzők, patikusok és orvosok, rendőrök és bírók, tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok, törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. Mindenki érintve érezheti magát, hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe: ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő, és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb. A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak, ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra, nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat, és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot… Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba. A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya, a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos, ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl... p.s.: A vers, a képanyag, a könyvajánló stb. nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb. hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól, de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról, az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól, és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
LAST_UPDATED2

Mi a vágy?

Írta: Jenő

2022. március 10. csütörtök, 06:37

MI A VÁGY?

Szó-lélek-közelítés LI.

„Nincs az az állapot, hogy még jobbat, még szebbet ne tudjon magának elképzelni az ember. A vágyak és az igények a lehetőségekkel nőnek.” (Móricz Zsigmond)

Horváth István: Tornyot raktam (részlet)

„Hadd el, ne sírj, kisunokám,
ne bánd a csuszatornyodat.
Telhetetlen vágyaidból
építsz te még nagyobbat is,
és a sors egy legyintéssel
így ledönti azokat is.
Mint apóé: építéssel
telik el az egész élet,
de hogy a tornyod betetőzd,
azt te soha el nem éred.
nem, mert bár az égig érjen,
vágyaink még feljebb hágnak,
s tetőtlen tornyokról hullunk
ölébe a zord halálnak.
Látod, a csuszák megvannak,
újra lehet megint rakni.
Amit nem kezdhetsz el újra,
csak azt szabad megsiratni.”

A vágy, a sóvárgás, a kívánalom olyan reménykedést fejez ki, amely egy személyre, tárgyra vagy eredményre irányul; kíván, szeretne, vágyakozik, áhítozik, sóvárog valami után (ahogyan a Szinonimák c. kötet sorolja), és az ember lépéseket akar tenni a cél eléréséért.

A vágy motivációs vonatkozását régóta vizsgálják a filozófusok. A buddhizmus tanításai szerint a tanhá, az érzéki örömre vágyakozás az oka az összes szenvedésnek, amit az egyén az emberi lét során tapasztal, ugyanakkor szellemi vágyakat kell generálni, amelyek majd a boldogsághoz vagy Nirvánához vezetnek. A gondolat a XX. századtól sem idegen: „Mindenki tökéletesen szabad tehát, aki felszabadítja magát a világi vágyak hatalma alól” (Bertrand Russell).

Az ókorban Az állam című művében Platón úgy érvel, hogy az egyéni vágyakat alá kell rendelni a magasabb ideálnak. Arisztotelész állítja, hogy a vágy az ösztönvilágunkból ered. A kereszténységben a vágy egy személyt vagy Istenhez vezet, vagy eltávolítja tőle. Az Ó- és Újszövetség ismeri az erkölcsi értelemben semleges vágyat, pl. húsevésre, borivásra; valamint a valaki vagy valami utáni jogos vágyódást, mint az egészség, az atyai ház, a szabadság, gyermekek utáni és a vőlegény és menyasszony egymás iránti elszánását. Ám Jézus a pusztán testi, anyagi kívánságot olyan bűnnek tekinti, amelynek romboló hatását még az sem csökkenti, ha csupán gondolatban, képzeletben játszódik le. Különösen Pál apostol vázolja föl a bűnös kívánság erejét, mint a nemi vágyé, a gazdagságé; a gonosz kívánságok rabjai a bűn uralma alatt élnek „Ha valakiben feltámad a gonosz dolgok iránti kívánság, akkor valójában a saját szívének kívánsága csalogatja a rossz irányba. Ez a gonosz kívánság azután gyökeret ver benne, majd bűnös tetteket eredményez. Amikor pedig a bűn eluralkodik valakiben, az halálhoz vezet” (Jakab 1,14–15). A vágy hatalmas erő az emberben, amit viszont, ha Jézus Krisztusnak rendelünk alá, akkor nemes eszköz Isten méltó gyermekévé válni. „Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak” (In: Szerezz okosságot!, Tinta Könyvkiadó, 2019). A későbbi századokban a filozófia, a bölcselet központi témájává lépett elő a vágyakozás mibenléte. William Shakespeare úgy véli, „Ha életünk mérlegén a józan ész serpenyője nem egyensúlyozná a szenvedély serpenyőjét, a vér és természetünk aljassága a legőrültebb végletekbe ragadna: de hát eszünk is van, lehűtni dühöngő indulatainkat, húsunk háborgását, zabolátlan vágyainkat.” Thomas Hobbes azt állapította meg, hogy az örömre való vágy minden emberi cselekvés alapvető motivációja.

Csontváry: Szerelmesek találkozása

Spinoza nézete szerint a természetes vágyak összekötő erők, amiket a személy nem szabad akarattal választ. David Hume a vágyakat automatikus testi válaszoknak vélte, az értelem pedig kijelöli a testi vágy határait. Eötvös Józsefet a keresztény etika vezérli: „A sima utak, melyeken kevés fáradsággal messze juthatunk, s azon javak, melyek után az emberek többsége vágyik, legyenek másoké. Nekem, ó Mindenható! adj rögös ösvényt, de szép kilátással, mely mindég felfelé vezet.” Ezzel zeng össze a régi szólás: „Nagyra szokott vágyni az igazi nemes vér” (Kiss B. – Kiss G. – Mné Mátyási E.: Aranyigazságok, Tinta Könyvkiadó, 2016). Immanuel Kant kapcsolatot tételez a szép és vágyott között is. Friedrich Hegel azt állította, hogy az öntudat már maga vágy. Stephen Hawking univerzálissá mélyíti a tartalmat: „A civilizáció hajnala óta, az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet.”

Köznapi közelítésben a vágy annak igen erős érzése, hogy valamit birtokolni akarunk. Megjelenik ez az emberi kapcsolatok terén: közmondásaink a közéleti szintet mutatják: Ki nem vágy a polcra, le sem esik onnét; Ha gyepet sem szánthatsz, erdőre ne vágyjál. A személyességet ragadja meg Gary Chapman: „Minden ember legmélyebb egzisztenciális szükséglete az a vágy, hogy tartozzon valakihez, aki szereti őt.” József Attilát a szerelemről idézzük:

„Este volt s a nyári égről
Rohanó, tüzes vágyak estek belém,
Mikor a bőrünk össze-összeért,
Egész életemmel ott éltem én,
Azon a kicsi darabka helyen,
Ahol a bőrünk,
A bőrünk összeért.”

Gustav Klimt: Csók

Az új meg új lehetőségek iránti vágy is örök mozgatója az emberi cselekvésnek, ahogy Ady, aki „Kínzottja sok-sok méla vágynak”, így láttatja: „Nem kellenek a megálmodott álmok, / Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, / Röpülj, hajóm, / Nem kellenek a megálmodott álmok.”

Korunkban a marketinggel való összefüggésében a vásárló érzelmi válasza egy felismertetett szükségletre. A fogyasztói társadalomban az üzleti és a reklámcégek a vágyakat ingerelik arra, hogy hatékonyan bírják rá a fogyasztót a vásárlásra. Ehhez olykor hiányt keltenek, máskor azzal teremtenek vágyakat, hogy a terméket kívánatos tulajdonságokkal társítják.

Természetes, hogy mivel életünk központi szervező eleme a vágy, a művészetek minden ágának is kifogyhatatlan, állandó témája. Homérosz és Vergilius eposzai, a görög és római lírikusok életműve, Petrarca szonettjei, Dante La Divina Commediája, a barokk zene csodái, mint Bach, Vivaldi, majd a klasszikában Mozart. Katona József Bánk bánját követően a romantika korstílusának teljes alkotói köre a drámában, a lírában, az epikában, csupán egy-két név: Vörösmarty, Petőfi, Victor Hugo, Schiller, a zenében Verdi, Puccini, majd Wagner, Liszt Ferenc. Nemkülönben az impresszionizmus világa, kiemelten a festészetben, sőt az expresszionizmus lüktetése, Bartók életműve, és folytathatnánk végtelenül a fölsorolást. Összegezzük Katona József mély sóhajával: „Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek? mely még egy Pegazus szárnyait is nevetéd”.

A népdalok is végtelen skálán szólaltatják meg érzelmi világunkat. A film megjelenése hatalmasan kibővítette a vágyak művészi ábrázolásának lehetőségeit, sőt legutóbb megteremtette a bakancslista divatját. A mozgásművészet, a balett, a tánc műfajai már fogantatásukban is a vágyak szószólói.

Csajkovszkij: A hattyúk tava

Albert Camus eszmefuttatása emberlétünk vágyait méltó magasságba emeli:

„Az ember ott érzi a lelke mélyén a világunknál jobb világ eszméjét. De a jobb világ nem a miénktől eltérő világ, a jobb világ egységes világ. A láz, mely a szétforgácsolt világ fölébe emeli szívünket, az egység vágyából fakad. Nem hitvány menekülés; konok igény bejelentése. Akár vallás, akár bűnözés, minden emberi erőfeszítés ennek az esztelen vágynak engedelmeskedik véső soron, formát igyekszik adni a formátlan életnek.”

Sümeginé dr. Tóth Piroska

A Szó-lélek-közelítés sorozatban korábban megjelent:

Magyar közmondások: C-D.

Írta: Jenő

2022. március 10. csütörtök, 06:29

KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Cs. »

Cz.

Czégéres tolvaj, – czégéres gazember.

(A tolvajok közt a leggazabb.)

Czégéres bűn, czégéres gonosz.

Czégér nélkül is elkél a jó bor.

Czél szentesíti az eszközt.

Czérna hangu.

(Azaz nagyon vékonyan, soprán hangon énekel, dalol.)

Czérnaszál nem hajókötél.

Czifra, mint a rácz oltár.

(A rácz oltárok igen tarkabarkák.)

Czifra, mint az eladó leány.

Czifra, mint a komédiás asszony.

Czifra nyomoruság.

(Rangtartás mód nélkül.)
»Czifra ruha, bársony bajkó,
Szobában a végrehajtó.«

Czifra szolgáló, – dologtalan asszony.

(Minő az asszony, olyan a cselédje.)

Czifra lakodalom, kevés jutalom.

Czifra, még sem szép.

Czifra, mint a báb.

Czifra, mint a remek ökör.

Czifra, mint a markotányosnő.

22Czifra ruhába öltözött, mintha Csicsóba készülne.

Czifrázza, mint macska az ugrást.

Czigány is a maga lovát dicséri.

(Mindenkinek szép a magáé.)

Czigánynak büdös a kender.

(Mert emberakasztó zsineget abból készitenek.)

Czigány kereket hányni, – vagy vetni.

Czigánykodik.

(Szemtelenül alkuszik.)

Czigány utczába szaladt; vagy: czigány torokba ment.

(A légcsőbe ment az étel vagy ital.)

Czigány nem való sem vadra, sem hadra.

(T. i. hadakozásra.)

Czigánytól szenet, macskától hájas bajos venni.

Czigánytól szenet, örménytől selymet, udvarból feleséget ne végy.

Czigánymódra esküszik.

Czigány lovon szánt.

Czigánysátorban árul.

Czigánynak tilt lopást.

(Lehetetlent kiván. Olyant tilt, amit nem lehet.)

Czigány nem hal a vizben.

(Szójáték.)

Czigánynyal találkozni, szerencsét jelent.

(Babonás km.)

Czigány pecsenye.

(Lásd: »Laczi-konyhá«-nál.)

Czigány sem mond mindig igazat.

(T. i. sohasem.)

Czigánytól vesz túrót.

Czigány jobbágy, csiga gyüjtemény, galamb majorság: nem nagy gazdaság.

Czinczognak az egerek, nincs itthon a macska.

Czirogatással is lehet ártani.

(Vagyis: hizelkedéssel.)

Czinegének kóró a nyársa.

Czinkét fog a feje.

(Tök fejü. Nagyon gyenge felfogásu.)

Czoki kása, nem szoki kása.

Czudar a nemzetsége is.

Czukorrágás – gyermekszokás.

Cs.

Csacsogó, mint a szajkó.

(Mindent kifecseg.)

Csak a levegőt rontja.

(Azaz éretlent, esetlent beszél.)

Csak a melle kivánja.

Csak most lesz a hadd el hadd.

Csak azt hidd, a mit szemeddel látsz.

(Ne higyj el mindent.)

Csak épen hogy teng, leng; – mint Toldy Miklós lova a szemétdombon.

23Csak az szabad, ami illik.

Csak madár teje nincs.

(Olyan bővelkedő, hogy mindene van.)

Csak egy jó mostoha volt, azt is elvitte az ördög.

Csak imádság tartja benne a lelket.

(Nagyon beteg.)

Csak olyan tedd-ide, tedd-oda.

(Határozatlan ember.)

Csak orvos ölheti meg az embert birság nélkül.

Csak ugy dől az eső, mintha sajtárból öntenék.

Csak úgy kutyafuttában.

(Hamarosan, hirtelen.)

Csak addig áll fogadásának, míg az ajtón kilép.

Csak addig kedves a szolga, míg hasznát vehetik.

Csak a régi nótát fujja.

Csak a készet szereti.

(Restekre mondják.)

Csak a könnyü végét fogja.

(T. i. a dolognak.)

Csak annyit aludj, amennyi elég.

Csak addig legyek én szegény ember.

(T. i. hamar bekövetkezik a dolog.)

Csak a csattig vonjad.

Csak félvállról felelget.

(Büszke, gőgös.)

Csak az szép, ami igaz.

Csak térdig ember, azon alul láb.

Csak egy czérnaszálon függött az élete.

(Majd agyonütötték.)

Csak a part mentében hajókáz.

Csak a vajasát eszi a kásának.

Csak egy paraszt hajszál hija volt.

Csalóka Péternek igaz ivadéka.

(Hazug ember.)

Csalánra vizellett.

(Rossz kedvüre mondják.)

Csalánba nem üt a menykő.

Csaló a fény, mint a remény.

Csal, mint a zsidó.

Csaljuk meg a zsidót.

(Akkor mondják, mikor pl. ketten egy gyufánál gyujtanak rá.)

Csapja a csikot a lencsével.

(Egymással össze nem férő dolgokat kever egybe.)

Csapja a levet, – vagy: szelet.

(Azaz: hizelkedik pl. egy nőnek.)

Csapon venni a lisztet.

(Rossz gazdasszonyra illik, ki a lisztet borért eladja.)

Csapkod, mint palócz az ostorával.

(Midőn kiütötte a hátul ülőnek egyik szemét, nagy kényesen felelt: hát la eén vagyon a hibás!)

Csavarog, mint a falusi kutya a nagy városban.

(Sokat kóborló embereket jellemez.)

24Csárda felé áll a kalapja.

(Félre csapta a kalapját.)

Csávába esett, – került.

Csehül van.

(T. i. rosszul.)

Csendes, mint a puszta malom.

Csendes, mint a temető.

Csendes időben könnyü kormányozni.

Csendes nap csendes éjszakát ad.

Csend van Izraelben.

Csendes, mint a tyúk a gyomban.

Csendes, mint a holdvilág.

Csendes, mint a csillagos ég.

Csendes, mint a tó.

Csendes, mint az üres korcsma.

Csengős macska nem fog egeret.

Csepeg az orra, mint a pálinkás kazán.

Cseppből lesz a folyó.

Cseppenkint a hordó is megtelik.

Csere csalával jár.

(A cserélés gyakran csalással van összekötve.)

Cserben hagyta.

(Elhagyta a bajban.)

Cserfa erdőben almát keres.

»Elment az én uram, bolond kurafi,
Cserfaerdőbe almát keresni.«

Cserebogár nem jó csősze az erdőnek, – vagy: cserjének.

Cseréptálhoz fakanál.

(T. i. való.)

Cseresnyét az urnak, magvát a parasztnak.

Csetlik-botlik, mint a vak ló.

Csetneki csizma.

(Jelent rabbilincset; mert Csetnek vidékén sok vasat gyártanak, különösen gömörmegyei rabok számára.)

Csettet vetett a szája.

(Hazudott.)

Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, próbálja.

(T. i. a cséplés és kapálás terhes két munka.)

Csibékkel kel föl, és fekszik le.

(Korán megy aludni s korán kel föl.)

Csiga postán jár.

(Igen lassu ember.)

Csigaparipán jár.

Csikó is János, mikor bojtorjános.

(Szójáték.)

Csikorgatja fogait.

Csikorog a szekér, megitta a kocsis a háj árát.

(Részeges és gondatlan kocsisokra áll.)

Csikorog, mint a talyiga kerék.

Csikorog, mint a Kun László szekere.

25Csillog a szeme, mint a macskáé.

Csillagoknak is van tisztulása.

Csillagok közt jár.

(Fenhéjázó vagy képzelgő.)

Csinálj magadnak bolondot, ha tudsz.

Csipkedi, mint Pethőné a malacz pecsenyét.

(Esztergom.)

Csiripel, mint a szentkuti veréb nagy bőjtben.

(Győrvidéki km. Szent-Kut falu, Győrhöz közel.)

Csiripel, mint a nádi veréb.

Csirke csipog a nád alatt.

(Elárult titokra mondják, midőn már észre kezdik venni.)

Csirkehusra fáj a foga.

(Ha idősb férfi fiatal leány után jár.)

Csiri-biri rossz emberek.

(Mátyás király mondása a mádiakról. Különben a ravasz és általában gonosz erkölcsü emberekről mondják.)

Csikót nyakán, hazugot szaván.

(T. i. fogják.)

Csirke okosabb akar lenni a tyuknál.

Csiriz rágó.

(Dunántulnak némely vidékén a csizmadiákat és czipészeket csufolják igy.)

Csiri-biri kan veréb, a bolondot küld odébb.

(Árpilisi járatásnál néhol ezt irják az elküldendő czédulájára.)

Csirájában fojts meg a rosszat.

Csisz el, csosz el bocskor.

»… Most hogy megöregedtem,
A bocskorom azt csoszogja:
Csisz el, csosz el a templomba,
Onnan meg a koporsóba.«

Csizmadiát fogott.

(Rutul felsült.)

Csizma szárába szállott az esze, a bátorsága.

Csizmaszár a torka.

(Nagyivó.)

Csizmakapczámat sem törölném hozzá.

Csizmájában sem szereti a vizet.

(Iszákosról mondják.)

Csomót köt az orrára.

(Emlékeztetőnek, hogy az ember valamit megjegyezzen.)

Csont van a hasában.

(Olyanról mondatik, ki lomhán hajol a munkához.)

Csont mellől jó a hus.

(A mészárosoknak mondják, a mikor több csontot dobnak a mérőbe s kosárba, mint húst.)

Csontjára száradt a bőr.

(Nagyon kiaszott emberre mondják.)

Csontra hizik.

(Soványodik.)

Csordultig van, mint a bogyiszlói bucsu.

(Bogyiszló Pestmegyében van.)

Csontjához forrott a gonoszság.

Csonka toronyba zárták.

(Azaz: halálra itélték. A csonka torony a Dunára dűlő egyik része volt a budai várnak, 26melybe régi királyaink alatt a sulyosabban terhelt államfoglyokat zárták, és siralomháza volt egyuttal a halálra itélteknek. Századunk elején még látható volt.)

Csoda, hogy még el nem kopott a nyelve.

Csordultig van.

(Azaz: tele, bőven.)

Csókra termett a szája.

Csóri csukának nincs mája.

(A csóri fogadóban megszállt egyszer Mátyás király és csuka májat akart enni csupa tréfából, mert jól tudá, hogy azt a szakácsné igen szereti. Ez felelé: nincs mája a csóri csukának. Mire a király: »de ha úgy, akkor a palotai pálczának sem lesz száma.« A csukamáj természetesen az asztalon termett. Csóri tót falu Nógrádmegyében.)

Csóválja a farkát.

(Aljas módon hizelg.)

Csöbörből vödörbe.

(Egy életmódot a másikkal, ép oly szegénynyel felcserélni.)

Csörög a szarka, vendég jön.

(Babonás közmondás.)

Csudálatos, mint a harapófogó.

Csufot üz mindenből.

Csuklik, emlegetik – vagy: Csuklom, emleget a czukrom.

Csunya a ganéj, de szép czipó terem utána.

(Gazdasági közmondás.)

Csunya madár az, mely saját fészkébe rondit.

Csunya, mikor a tetü, – vagy: szunyog köhög.

(Az erősebb mondja a gyöngébbnek.)

Csunya nagyon: részeg asszony, rongyos pap, görhes disznó, vén szerelmes és gazdag fösvény.

Csunya, mint az ítélet.

Csunya, mint az éjszaka.

Csunya száju, – nagy száju, – véres száju.

Csunyább a csonka pipánál.

Csupa fül vagyok.

Csuron viz vagyok.

(Bőrömig megáztam.)

Csurgóra áll a kalapja.

»Az én sapkám csurgóra,
Mindig innám ha vóna.«

Csutora nélkül is elkér a jó bor.

»Megiszom a jó bort csutora nélkül is,
Ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is.«

Csutora, fürész, kész az egész.

(Népies mondás, midőn valami elkészül.)

Csúszik, mint a jó bor.

(Jó itatja magát, jó kelete van.)

Csüri-csavarja a dolgot.

Csütörtököt mondott.

(Nem sikerült a terv.)

Csütörtököt mondott a puskája.

(Azaz nem sült el, csettent a puskája, mert csak a gyutacsa sült el.)

27D.

Darázs dereku.

(Karcsu.)

Darázs-fészekbe nyulni.

(Kényes dologba avatkozni.)

Darazsat ne szurkálj.

(Ellenfélt fölingerelni.)

Dárius kincsét is elpazarolná.

(Tulságos pazarlóra mondja. Dárius perzsa királyról maradt e közmondás.)
»Dárius kincsével birj,
Hidd el, eltemet a sir.«

Debreczenbe pipáért, Szegedre dohányért, Kassára tobákért – t. i. menj.

(Ha valami hires dolgot emlitenek.)

Debreczeni szabadság.

(Sokadalom.)

De csak úgy, lehet lehet.

Denevér ember.

(Olyanra mondják néhol, ki egyik felekezethez sem tartozik.)

Derekas dolgok nehezen születnek.

Derékon kell megragadni a dolgot.

Derék dolog: három tehén egy csorda.

(Mikor több helyett kevesen vannak.)

Derüre-borura.

(Minden következetesség nélkül tenni valamit.)

Derüre borura inni.

(Mérték nélkül.)

Derült meleg husvét napján, meglátszik őszszel a gazdán.

(Gazdasági mondás.)

Délben gyujtasz gyertyát.

(Fölöslegest mivelsz.)

Délben kimélt ebéd sokszor jó vacsora.

(Mértékletességre figyelmeztető km.)

Délutáni kézfogásnak rovás a dija.

Délczeg csikóból válik a jó paripa.

(Ha jó gondját viselik.)

Délibábon aratást keres.

(Haszontalan foglalkozásu.)

Dér után meghugyozza magát az idő.

Diákot hasznáért nem érdemes tartani.

Dicsérem az eszét.

(Valakinek helyes vagy okos cselekedetére vagy beszédjére.)

Dicsőség a keresőt kerüli, a kerülőt keresi.

Dicsőség bajjal jár.

Diófa verve jó.

(A néphit szerint, ha verik a diófát, jobban terem.)

Dió törve, az asszony verve jó.

Dió van alul.

(Ha a szekéren haza szállitják a kukoriczát, ennek lehányása alkalmával szokták a gyermekeket e mondással biztatni, – serkenteni.)

Disznóban van.

(Szerencsével játszik pl. a kártyán.

28Darázs csipje meg.

(Néhol: kakas csipje meg.)

Disznó gazdag.

(Nagyon gazdag.)

Disznó is néha buzalisztet eszik.

(A gazdagság nem mindig jut a jóknak. Az érdemetlen is részesül néha egy-egy jó falatban.)

Disznónak, fösvénynek holta után haszna.

(Midőn Magyar Balázst, ama nagy emlékezetü magyar vezért Kosztolán ellen küldte Mátyás király, hogy onnan a cseh ellenséget kiverje, nem tudhatván, mennyi ideig fog tartani a táborozás, fiára bizta házi gazdaságát. A szerencsés hadjárat után haza kerülvén Balázs, szomorkodva látta, hogy míg oda volt, fia István, temérdek sok pénzt zsugorgatott össze. Erre nagyon megneheztelvén, fiát e szavakkal dorgálta meg: »Fiam! a pazarlás az esztelenség gyümölcse, de a fösvénység alacsonylelküségnek a jele. Fiam! a fösvény hasonlít a hizlalt disznóhoz, mert mind a kettőnek holta után van haszna.«

Disznón gyapjut keres.

(Ott keres, ahol nincs.)

Disznó-ólra cserép födél.

Disznó orrára arany perecz.

(Alávaló, nem érdemli a megtiszteltetést.)

Disznó sem mosdik, mégis meghizik.

Disznó után indulsz, mocsárba jutsz.

Disznóalmot is eladná.

(Olyan fösvény.)

Disznó megeszi a makkot, de föl nem néz a fára.

Disznópásztor haragszik s a falu nem tudja.

Dobbal megy verebet fogni.

(Néhol: nyulászni.)

Dobra került.

(Árverezés [»liczitáczió«] alá került, vagy: pletykába keverték.)

Dobra vonták a bőrét.

(Nagy leczkére fogták.)

Dohányzik, mint a török.

(Szenvedélyes, nagy dohányzó.)

Dologkerülő nem sok kalácsot eszik.

Dolog nem szégyen.

Dolognak könnyebb végét keresi.

Dologra szegődik a szolga.

(Olyan szolgának mondja, ki úr szeretne lenni a háznál.)

Dolga felől mindenre ráér.

Dong, mint a darázs a tücskök közt.

Dorongot vetettek eleibe.

(Megakadályozták szándékában.)

Döglött oroszlánt a szamár is rugdossa.

Dögrováson van.

(Népies kifejezés. Értelme: halálnak van szánva.)

Dögre száll a varju.

Dömötör, a tél rátok tör.

(Dömötör október 26.)

Dőre barát több kárt okoz, mint az okos ellenség.

Dörmög, mint a fazekas kutyája.

Drágán szerzett öröm, ürömmé válik.

29Drága a hajvár, de meg is éri.

(Szabadkán egy gazda többek közt halikrával »traktálta« vendégét, ki ehhez csakhamar becsületesen hozzá is látott, minden más olcsóbb ételt mellőzve; a gazda ezt egy kissé megsokalta és hogy káviárjából keveset megmenthessen, azt mondogatá: »a hajvár igen drága.« Az elrettenthetlen vendég pedig egyre csak azt válaszolta: »drága, drága, de meg is éri.« E mondást a bácsiak a potyakedvelőkre szokták alkalmazni.)

Drága kincs a jó hir, ha valaki azzal bir.

Drágalátos mákvirág.

(Csúfolódó kifejezés.)

Drága konyha a patika.

Drága, mint a hegedüszó, vagy: muzsikaszó.

Drága étel urnak való.

Drága, mint a gyöngy.

Duda neki: nem ért ő ahhoz.

(Dicsekedőkre.)

Dudvát hány a tökre.

(A rosszat rosszal takarja.)

Dugába dőlt.

(Nem sikerült.)

Dunába hord vizet.

(Vagyonost gazdagitani, vagy fölösleges munkát végezni.)

Dunáig tánczolva, Dunán tul lánczolva.

Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt.

Duna vize se mossa le gyalázatát.

Durva, mint a hetes vászon.

Dúl-fúl magában, mint a vadkan.

(Mérges emberekre mondják.)

Dukál, mint vajhoz a retek.

(Dukál – illik.)

Duplán fog, mint a korcsmáros krétája.

Dunát lehetne vele rekeszteni.

(Általán minden olyanra mondják, a miből sok van.)

Dülő falra, – vagy: fához ne támaszkodjál.

(T. i. mert elesel vele együtt.)

Düh és boszu nem sokat fontolgat.

Dávid Júlia festőművésznő

Írta: Jenő
2022. március 10. csütörtök, 06:27
Dávid Júlia festőművésznő Dávid Júlia festő, iparművész, díszlettervező, grafikus. Megjelenésében és alkotásaiban egyaránt érezhető, érzékeny művészegyéniség. A Marosvásárhelyen született alkotó. Kolozsváron végezte tanulmányait, iparművészeti szakon diplomázott. Nagyboldogasszonyunk Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott, s később olyan jelmezei jellemzik, mint pl. a „Koldusopera”-hoz, vagy „Az Operaház fantomja”-hoz kreáltak. 1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott. 1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője. Babba Mária Nagyboldogasszonyunk Az út innen Szegedig vezet. Kívánom, fogadja és tartsa őt szeretettel Szeged! Első kiállítása 1986-ban volt, majd Budapesten éppúgy fórumot kapott, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában. Szegeden is bemutatkozott már 2004 júliusában, s legutóbb 2004. október 10-étől a Somogyi Könyvtár adott méltó otthont műveinek. 2003-ban a MAOE tagjainak sorába jelölték. Nagyboldogasszonyunk Erdélyt élő múzeumként tartja számon. Erdély népi hagyományait, csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja a legtöbbre, mely faragásokban, szőttesekben, kerámiákban, hímzésekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt megjelenik. Nyárádszeredán Dávid Júlia bájosan közvetlen alkotó művész. Vall arról önéletrajzában, hogy a Kriza János által egybegyűjtött balladák ihletésére festett üvegablakok (a marosvásárhelyi „Cifra Palota” ablakai ezek), mennyire megrendítő – sugalló erővel hatottak rá, fenséget sugároznak. Dávid Júlia - Ablakfestő munkája Példaképül szolgáló tanárai közül Nagy Pál festőművészt, Barabás Évát, Hunyadi Máriát, Hunyadi Lászlót és Csató H. Doinát nevezi meg. Több stációt tudhat maga mögött Dávid Júlia; Munkásságában az erdélyi népművészet, a keleties motívumrendszer elemeit ötvözi a magyar és balkáni kultúrák misztikus eredettörténetével. Nyárádszeredán - Kétségkívül kalandos és mozgalmas életútjának melyek voltak azok a fő állomásai, amelyek alkotói pályáját alakították? - Mivel gyerekként a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumba jártam, az erdélyi néprajzi kincs egész életemben meghatározó marad. A képzőművészeti órákat a Kultúrpalotában tartották, ahol minden nap láthattam a nagy mesterek freskóit, ablakfestményeit, a sajátos kalotaszegi, erdélyi ősmagyar motívumokat. Ezekből a beépült gyökerekből mindig lehet meríteni, és bevallom, visszavágyom szülővárosomba, hogy a letisztult kompozíciókat újra láthassam. Kolozsváron a textil szakon már grafikákat szőttem. Itt sokkal felszabadultabban, kötöttségek nélkül lehetett alkotni. Üveggel csak később, Törökországban kezdtem foglalkozni. A tenger és környezetének harmóniája nyitotta ki színvilágomat a pasztelltől, szürkétől és feketétől a színesekig. - Festett üveget, tervezett díszletet és számos alkotása a műfaji határokon kívül esik. Milyen eszközökkel dolgozik szívesen? - Üveg és kiégetett technikákat használok. A táblaképek hasonlatosak a XV-XVI. századi ikonokhoz. Ezek az alkotások – ellentétben az ablakfestményekkel – nem voltak átvilágítva, tehát a színhatást mindig a ráeső fény határozza meg. Az üvegtechnikát lehet funkcionális vagy dekoratív művészetként is értelmezni, én mindkettőt alkalmazom. - Erdély, Törökország, Magyarország. A szoros történelmi kötődés ellenére eltérő világok, különböző kulturális gyökerek. Kazah lány Turáni pár Hogyan találkozik a témában e három terület? Turáni népek - A témaválasztás mindig sokrétegű. Nekem ugyanazt jelenti, mint a régészet, örökké boncolgatom a leleteket. Időben visszafelé egyre mélyebbre ások. A szecessziótól a reneszánszon át a kora keresztény és az azt megelőző honfoglalás koráig visszakanyarodva olyan gazdag kulturális örökséggel találkoztam, mely szinte megfoghatatlan. Egyfajta őserővel találkozom, ami sajnos korunkban szilánkokra kezd szétesni. A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. A Kárpát haza fényhozó Táltosa Táltoslány Ősi motívumok üvegfestményeken. Székely Életfa Székely csillag Dávid Júlia alkotásai elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek. Magyar vagyok Dávid Júlia a népvándorlás korának kultúráját idéző avar, szkíta és ősmagyar motívumkincseket jeleníti meg. Művein övcsatok, tarsolylemezek díszítései, az említett népek szimbolikája, totemállatai egyaránt nagy hangsúlyt kapnak. Dávid Júlia több év kísérleti munkájával sajátos technikát és egyedi stílust hozott létre: az alkotásokra jellemző, hogy a művésznő az üveg mindkét oldalára fest, ezért áttetsző, finom felületek váltogatják egymást a karakteresen erős színűekkel. A meghatározó színek – az arany, a bíbor, a türkiz – és különböző árnyalataik vonzóvá teszik a műveket, erősen emlékeztetve a tűzzománcra. Az alkotások által felidézett jelképrendszer az ősi múltat, tudást idézi. Textil szakon végeztem a képzőművészeti főiskolát majd a rajzosság, a vonal fogott meg és grafikával foglalkoztam. Később a tónusok, az árnyalatok érdekeltek, és természeti elemekből hoztam létre kompozíciókat. Aztán eljutottam Törökországba, ahol rengeteg a nap, tobzódnak a színek, és én ezt az áttetszőséget, a gyönyörű ragyogást szerettem volna ábrázolni. Erre az üveg a legalkalmasabb – mesélte Dávid Júlia. Újgúrok A honfoglalás kori történetek, mondák, jelképek, a vándorlások, az őshaza, a sztyeppe, a jurták, a nemezelés, az ötvösművészet és a mondai elemek köszönnek vissza a legtöbb képről aranyban, bordóban, az alkotó szerint ugyanis ezek a nemes színek adják vissza leginkább az ódon hangulatot. Dávid Júlia témaválasztását azzal indokolta, hogy túl sok idegen hatás ér bennünket, a körülöttünk lévő világ szilánkokra bomlik, ezért a mély tartás, az ősi töltet eltűnik. A kezdetek történelme visszaadhatja mindezt. A Turáni - Hunok története Őrző - Nagyboldogasszonyunk Az Aranykor Kapuja A képekre kattintva kinagyíthatod azokat! KÉPEK RENDELHETŐEK - MEGVÁSÁROLHATÓAK: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Dávid Júlia web – oldala: http://www.davidjulia.hu/ Dávid Júlia face oldala: https://www.facebook.com/face.davidjulia/media_set?set=a.107170106150905.1073741832.100005737481193&type=3 (Forrás: Dávid Júlia/Türk Otağı/Balogh Tibor/Tótváradi Zsolt/Gonda Zsuzsa) Továbbá: 1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2. Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5. A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7. Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12. Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13. CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15. MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 18. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24. Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html 36. A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html 39. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 40. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 41. Népi mesterségek listája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html 42. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA - Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/nepi-mestersegek-mesterek-bemutatasa.html 43. Dávid Júlia festőművésznő: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/david-julia-festomuveszno.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com
LAST_UPDATED2

Eugéniusz: Új Parainézis - IV.

Írta: Jenő
2022. március 10. csütörtök, 05:54
pppppppppppppppppppp Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár pppppppppppp Eugéniusz: Új Parainézis -IV. Milyen ember ne maradj/légy fiam/felebarátom! Okok és okozatok, szándékok és következmények Szívhez szóló/gondolatébresztő intelmek jegyzéke pppppppppppppppp Fordulj kedves lovam napszentület felé (Válaszút, Mezőség) fordulj kedves lovam napszentület felé úgyse jövünk többet soha visszafelé messze földre megyek elbujdosok innet szép szülőhazámat nem látom meg többet fújd el jó szél fújd el hosszú útnak porát hosszú útnak porát fakó lovam nyomát jó ló volt a fakó jó a viselete áldja meg az isten aki felnevelte porladozik csontja fekete főd nyomja az én bús szívem is csak a bú rongálja árva vagyok árva mint réten a tarló kinek ékességét elvette a sarló az idegen földön olyan beteg vagyok szomszédim házáig alig elámbolygok szomszédim azt mondják talán meg is halok én is azt gondolom meg sem is maradok idegen országban idegen emberek járok az utcákon senkit nem ismerek szólanék hozzájuk de ők nem értenek ezen az én szívem de nagyon kesereg http://www.youtube.com/watch?v=HSQYWOOSvVM pppppppppppppppp p 1 p p Ami nem látható/mérhető, az neked nem is valós dolog p Még annyi mindent nem szereztél meg - hiányérzet kínoz p Már mindened megvan? Már semminek nem tudsz örülni! p Nem vagy résen és az ördög kilopja szívedből az örömöt p Halált megvető bátorságod istenigazából már istenkísértés p Amit Isten adott, azt neked feltétlenül és mindörökre adta…!? p Ha meghal egy gyerek(ed), először is Istentagadó leszel p p 2 p p Nem világosodsz meg: a Földön egy nagy Úr vendége voltál p A disznók elé szórod gyöngyeidet – mégpedig számolatlanul... p Nem látod, hogy méltatlanra pazarolod legszebb évtizedeidet p Kapituláló: fehér zászló-feltartott kezek - ütközetre állsz ki!? p Hol folyton csak kerülöd, hol meg pont keresed a konfliktust p Állandóan csak mentenéd, és így bizton elveszíted az életed p Ha csak beígérik a pofont, már akkor minden(ki)t elárulsz p p p 3 p p Megkímélt állapotban, elhasználatlanul múlsz ki e Földről p Az ösztöneid el-elfojtásával csak sorvad az Isten Tebenned p Hallgatásod nem bölcs, de balga beleegyezés a kifosztásba p Kecskére bízod a káposztád, és egy pedofilra a kisgyereked p Kézzel akarod szorosra betekerni a csavart: ész helyett erő… p Kicsivel, gyengével kezdesz ki, így akarsz erősnek látszani p Az atyáskodó államra bízod gyermeked szellemi nevelését p p p 4 p p Oly ígéretet veszel készpénznek, mit nem lehet számon-kérni p Egy igénytelen, mindenbe beletörődő, meghunyászkodó vagy p Egy tüntetően „depis”, vagy - olykor büszke - szenvedélybeteg p Aki ön-és közveszélyes, kötözni való futóbolond (barátja) vagy p Egy elgépiesedett: az öngyilkos rutinod tart már csak üzemben p Kötelességtudatos, de örömtelen, színtelen, unalmas alak vagy p A vétkesek között cinkos némaságú, s így aktív bűnpártoló vagy p p p 5 p p Nem a bűnt, de a bűnöst gyűl-ölöd, és így önmagad is ölöd p Mindenben bizonytalan vagy - de a leginkább önmagadban p Ha egyszer engedtél: előbb csak kisujjadat kapja be az ördög p Többet erővel, mint ésszel!? – nagyon korán végelgyengülsz p Nem szólsz időben, így nem is töröl a medve a halál-listáról p Adsz a szarnak egy ménkű nagy pofont, és várod a csodát... p „Az úgy kezdődött, hogy ő visszaütött...!” mondod fapofával p p 6 p p Olyan nagyúr vagy, még a grammatikának is te parancsolsz p Egyre kevesebbet, s még azt is egyre rosszabbul hegedülöd el p Prokrusztész ágyba fekszel be: nem kínos, ahogy uniformizál? p Ha nem figyelsz, kilopják a szemed: szórakozott/szétszórt vagy p A szemed se rebben, ha a szemembe hazudsz – szégyentelen p Örülsz: ölelgetnek – kipuhatolják a gyenge pontjaid: ott ölnek p Humánus: pofátlanul lophatják az idődet, besurranva és rabolva p p p 7 p p Mintha minden nap Halottak napja lenne nálad – örökgyász p A cserbenhagyott áldozat, aki még szégyelli is magát: hallgat p Segélyek bármikor elvágható infúziójára kötve „élsz”/vegetálsz p Semmi lényegesre sincs időd, miközben hiábavalóra pazarolod p Ugyanúgy becsapva még sokadszorra is, ugyebár!? Nemde bár. p Ide exportált szovjet/USA rendszer és nyelv/kultúra rajongója p Zsarolható politikai vezetőknek újra és újra telj-bizalmat szavazó p p p 8 p p Ha halálos betegnek mondanak, akkor úgy is érzed magad p Beteget szimulálsz, hogy felmentést kapj a torna s az Élet alól p Mindenki azt csinálja, ezért nincs - még – neked se bűntudatod p Nem tudsz aludni, minden nesz felriaszt: rossz a lelkiismereted p Kéz a kézben tömegben széles országúton bandukolsz a pokolba p Csak a vakszerencsében bízó bekötött szemű éjszakai vakrepülő p Se a szobádban, se a lelkedben, se a dolgaidban nincsen rend…!? p p x pppppppppppppppp IDEGEN FÖLDRE idegen földre ne siess amíg hazádba megélhetsz ne menj messze földre lakni míg hazádba meg tudsz élni idegennek jövevénynek nincsen becsüje szegénynek idegen vagy jövevény vagy nincsen becsüd ha szegény vagy elbujdosom megpróbálom ha elveszek sem lesz károm engem úgy sincs ki sajnáljon ki értem könnyet hullasson én elmegyek közületek mert köztetek nem élhetek valahára visszatérek még kapjak meg belőletek édes rózsám vígy el veled ne hadd elmaradjak tőled mert ha elmaradok tőled megszakad a szívem érted elvinnélek de nem lehet mert idegen földre megyek mert az utak nagyok hosszak s a vizek es megáradtak ne menj rózsám kételegve arra nagy idegen földre ha le találsz betegedni ki fogja gondod viselni ki tud szívem reád nézni egy-két szóval megbiztatni vagy egy falást enned adni egy csepp vízzel megkínálni https://www.youtube.com/watch?v=NAuZpEtgLZ8 pppppppppppppppp P. s.: Az ember „objektív” életminősége, és ennek „szubjektív” megélése, boldogsága nagyságrenddel jobban függ tőle, mint ahogy ezt hamis istenképében, gyáva önigazolásul hinni szeretné A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk, és a palotában is boldogtalanok. De egy verembe esve is berendezkedhetek oda és otthonná kiálthatom azt ki. Rossz más/zsarnok akár még meg is nyúzhat/ölhet, de a lelkemben istenigazából kárt még ők sem tehetnek. Legfőképp önmagamtól, majd „jóbarátaimtól/akaróimtól” védjen Isten, akik jószándékkal kövezik utam a pokolba. Hiszen én sem akarhatok magamnak rosszat, ahogy nem a drága jó kényeztető anya, vagy a jó protokoll orvos sem… Az ellenségeimmel meg majd elbánok magam is… A gonosz mostoha és testvérek dacára Hamupipőke is esélyesebb a teljes életre, mint a kényeztetett (K.D.: Ali) Ahogy az ún. betegség sem egy külső ellenséges csapás, de a Jóisten baráti jelzése: jó szellemben/lélekbátran vizsgáld meg és tedd rendbe az elrontott életedet…! Ha a rossz tudását jól alkalmazó protokoll orvosra bízod magad, csak tartósítod, növeled a bajt… Nyavalyád felismerése a gyógyulás jó kezdete/fél sikere… A mese rólad szól, ismerj magadra és változtass élteden. A sarat ne tartsd aranynak, de azért próbáld azzá alakítani! Aranyból ne csinálj sarat, aranyad becsüld, és gyarapítsad! Igaz istenkép, jó szellem és lélekbátorság legyen varázserőd - ne vergődj állatorvosi lóként, ha istengyermekként virulhatsz. Istenadta szabadságod felelősségét ne hárítsd gyáván másra…
LAST_UPDATED2