A nagy háboru anekdotakincse
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Amikor még nem dörögtek az ágyúk Az új hármasszövetség Hogyan megy a magyar nép a háborúba? Éljen II. Vilmos! Kettőtől négyig Az osztályfőnök úr levele Két szatymazi asszonyról A bosnyák A trónörökös "Túlórázás" Háború és üzleti élelmesség Baba a katonák között Önkéntes hősök A süket újonc A legrosszabb eset A hadiláb A háborús menetrend idején Ólomkatonák Katona-nóták Népfölkelő dala Aki az első lövést tette a világháborúban Mire jó az angol nagykövet A legjobb ige Meyer A lovas szellem A Múzeum-kertből A vallás A fizika új törvényei A zsidó honvéd A kis koldus A vasúti jegy és a távpótlék Zsemlyék és kiflik A szivárvány A miniszterelnökné köt A szenzáció A Népszínház-utca sarkán A fénykép Éljen! és abcúg! Megérdemli!
A "vörös ördögök" A bűvös kiáltás Az első huszár hadifogságban "Hadnagy úr, hát velem mi lesz?" Fizet a huszár! Ki a legény? Nincs szerencséje A huszár komitácsija Viola A tábornok urak jönnek! A kozák feje Háry Jánosok Br! Amit az álom jelent A szerelmes huszár A legszomorúbb betegek A huszár sebe
A görbe hegyek országából A háború Fatia Negrája "A somogyi seb" Kabaré Szerbiában Győzelmet szenvedtek Ellenszegült A szilva A Pista füle Anka Radosavlievic Nikita érdemrendje Krumpliszedés a csatatéren Kérem sepen schojnálni Nye pucáj! Egy csónak a Száván Hol a seb?
A Rajna fiai "Érett" A türelmetlenek A császár orvossága Hadisarc A pontos hadsereg A jutalom Katona-tréfa A német pezsgő Német alaposság Angyalok Igazi orosz cigaretta Ha az angolok partra szállnak A németek csak előre mennek Ahogy főzték, egyék is meg Éljen! Ilyen öreg vászoncseléd Levél Bertáról "Szíves üdvözletek" Haditudósítás a gyermekszobából Két távirat A hős generális A gyászjelentés bocsánata Az új pápa neve Szonettek a lövészárokban A sebesült bajor
Közös ellenségeink Az elmaradt vendégek Petár király Budapesten A jószívű angol nevelőnő Testvérek harca A fantasztikus hadsereg Csile és a világháború Egy tanár A hazugság malma A bombavető Vénusz "Ég a kunyhó, ropog a nád..." Az angol cenzura "Fölösleges" Angol az angolokról Belgium sorsa Milyen a "francia harcos" sírja? Angol győzelmek A legcsöndesebb szálló Ágyúk kerestetnek A harang jóslata Amivel az angol vigasztalódik Találkozás Az arrasi macska Hogyan dolgoznak a kémek A francia vöröskeresztesek Cologne - Pologne A kijátszott hadicenzura Mennyibe kerül Nagybrittánia megsemmisítése? Párbeszéd A francia cenzura
A cár katonái Kozákok a fényképező-gép előtt Csernovicban A kozák pénze Ragaszkodó hadifoglyok A muszkák eledele Cárék ápolnak Az orosz tábornok Jellemzés Nyolcezer orosz sírja A jó vutki Az orvos hadifoglyai A provízió Az orosz csoda Kozákok Az orosz fogoly Zöld lovak Amikor megszólal a puska A zsákmány A kopek A pogácsa A fehér lepedő A tiltott dal
Apró képek a nagy háborúból Az utolsóból az első Zászlók A fűtők Przemyslben Megla József A láthatatlan hadsereg A hős cséplőgép Anyák A kém A dohány és a háború Az utitárs A vallás Csodálatos hadsereg Értékek a háborúban Két dollár Gulyás-ágyú Étlap "Két kanárimadár, aki hősi halált halt!"
Fogytán a vitézségi érmek Fogytán a vitézségi érmek Bátorság és - bátorság Tiszteljétek a pénzügyőröket! A cigány köszönete Egy kis emlék az "Idesnek" Versengés Kényelmesebb! A hős főmérnök A kabát Új betegség A győzelem A "kibic" Dies - Dicső A nagy fölfedezésért Boldog a cigány Mit sajnál a baka A "kakastollas katona" Tűz A király vendégei Az orosz a mennyországban Aki semmit sem látott a háborúból Kéz kezet mos Nagymosás Bodnár Pál közlegény Egy sebesülés története Bekerítés A sánta és a béna A sakkrejtvény Mire a lomb lehull A lovasszobor Az életmentő kottafüzet Magyar vezényszó Akinek a tanár úr szalutál A "háztulajdonos" A színész a harctéren A ravaruszkai Két levelezőlap Mannlicher A különbség A baka bevásárol Mit lövöldöztök? A hadipénz Földrajz Mikor a bojtár politizál
Akik itthon maradtak A hajdúnánási leányok Új főmunkatársak Lelkesedés A kis fodrász Modern kényelem A hadianyós A beteg Babuka az oroszok ellen A szegény asszony ajándéka Egy nyugodalmas lélek A legszebb arany-adomány A hadizsákmány A veszélyes hely A menyasszony Az inhaláló-gép Egy szegény parasztasszony Az orosz fogorvosok Gyerekek háborúja A vitézségi érem
Előszó
A háború humora! Hát van ilyen is? Ahol az ember a maga akaratával olyan fáradságokon vergődik át, amelyekben a ló és igás ökör tüdővérzéssel roskad össze; ahol a nélkülözésnek és szenvedésnek poharát mindig utolsó csöppig kell kiinni; ahol a halál nem lábujjhegyen jár, hanem bömbölve, durrogva, puffanva csapkod a fülünk körül: hát van ott humor is?
Persze hogy van. Az ember a legcsodálatosabb állat Isten valamennyi állatja között. Mindenütt megél és mindenhez hozzá alkalmazkodik a természete. Ha a turista a Vezuv kráteréhez közeledik, elnyomja az az áhítat, amit csak a félelmetes emberfölötti erők bírnak fölébreszteni a lélekben. Érzi a pokol rettenetes tüzét, érzi, hogy a szörnyű megsemmisülés ott forr, kavarog, rotyog a talpa alatt, a titokzatos katlanban.
De a Vezuv krátere mellett nemcsak túristák vannak, hanem békés ottlakók is. Ott kapaszkodnak falvaik az égő hegy oldalán. Ott születtek, ott nevelkedtek és bizonyára ott is akarnak meghalni a szelíd öregség napjaiban. Ott is vannak gyermekek, akik kacagva hancúroznak, a legények ott is csintalankodnak a piruló hajadonokkal és az öregek ott is mosolygós fejcsóválással nézik a fiatal nép bolondságait.
A háborúhoz is hozzászokik az ember, mint a Vezuv kráteréhez. Hiszen béke-időben is borzasztó volna elgondolni, hogy mindenki, aki az utcán sétál, a jégen korcsolyázik, a kávéházban sakkozik, - az mind meg fog halni egyszer. De az a szerencse benne, hogy nem gondol rá az ember. A háborúban egy kicsit megrövidülnek a terminusok, de itt is épp ily kevéssé gondol rá az ember. Ha sokat kell a szabad ég alatt, a hóban hálni, akkor ünnepi gyönyörűséggé válik egy ölnyi széna, amelyre néhanap ráfekhetik az ember. Olyankor ez a széna van legalább is olyan jó, mint egy elsőrendű szálloda matrácos ágya.
Hiszen ez a háború a népek háborúja. Aki ma zordon csatár, az tegnap még szelíd biztosítási hivatalnok volt, aki a kávéházban idegesen fölfortyant:
- El kell itt pusztúlni, olyan cúg van! Direkt meg akarják ölni az embert!
Ma bezzeg nem panaszkodik a cúg ellen, pedig a Kárpátok szorosain direkt Szibériából érkezik a fagyos légvonat. Nem panaszkodik, hanem ha sikerül egy szikla déli oldalához lapulnia, elégedetten dörzsöli a kezét:
- Egész Riviéra! Itt aztán pompás!
Ha a háborúban nagyobbak a szenvedések, viszont az örömök is nagyobbak. Sőt az igazi ős örömök csak itt vannak. A békében leszokott az ember róla, hogy az élet ősi, állati gyönyörűségeit élvezze. Képzelt értékekkel bizgatja magát, képzelt bánatokkal keseríti el oktalanul az életét. Hogy mi az: egy jó alvás, egy jó falat, egy jó korty egy csöndes patak partján, - ezt a háborúban tanulja meg az ember. Itt kedveli meg a sör-bor helyett a forrás kristály vízét, amely a sziklából kitör és a nevetése, amely néha meggyötört lelkéből fakad, olyan tiszta, mint ez a forrásvíz...
Nagy Endre
http://mektukor.oszk.hu/06900/06917/#
|