Eugéniusz:
Boldog-boldogtalan ember:
életminőség-vizsgálódások XX.
az édes-ékes anyanyelvünkön
Szellemi segítség lélekbátraknak
Bölcs/balga szellemű lélek/élet
Táltos paripa vagy állatorvosi ló
Isten gyermeke vagy sátánfajzat
Régi-új aranykor/vaskori földi pokol
Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár
Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok
Szándékok-következmények és okok-okozatok
(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)
p Édesanyám rózsafája
p Édesanyám rózsafája
p Engem nyílott utoljára
p Bár sohase nyílott volna nyílott volna
p Maradtam volna bimbóba hateha
p .
p Én vagyok az aki nem jó
p Fellegajtó nyitogató
p Nyitogatom a felleget a felleget
p Sírok alatta eleget hateha
p .
p Édesanyám sok szép szava
p Kit fogadtam kit nem soha
p Megfogadnám de már késő de már késő
p Hull a könnyem mint az eső hateha
p .
p Sírok mikor nem látja más
p Hull a könnyem mint kútforrás
p Hull előmbe hull a földre hull a földre
p Hull a gyászos kebelemre hateha
p .
p Édesanyám mondta nékem
p Minek a szerető nékem
p De én arra nem hajtottam nem hajtottam
p Titkon szeretőt tartottam hateha
p .
p Titkon szeretőt tartani
p Bajos azt elfelejteni
p Már ezután olyat szeress olyat szeress
p Akit könnyen elfelejtesz hateha
p
p
p {Szűcs Mária balladája}
p Este van este van
p hatot üt az óra
p minden eladó lány
p készül a fonóba.
p .
p Szegény Szűcs Mária
p ő is elment volna
p ha az ég előtte
p be ne borult volna.
p .
p Ha az ég előtte
p beborult azonban
p szegény Szűcs Mária
p elment a fonóba.
p .
p Elment a fonóba
p leült ott egy padra
p kihívta egy legény
p csak egy minutára.
p .
p Babám édes babám
p mi bajod érkezett
p Talán a vacsorád
p nemigen jólesett?
p .
p Itt van egy kulacs bor
p had igyál belőle
p had viduljon tőle
p a te gyönge szíved.
p .
p Nem kell a te borod
p igyad te meg magad
p ha te nem sajnáltad
p szép leányságomat.
p .
p Sajnáltalak babám
p amíg megcsaltalak
p de most a jóisten
p viselje gondodat
p .
p Lányok szép leányok
p tőlem tanuljatok
p a csalfa legénynek
p csókot ne adjatok
p .
p mert a sok forró csók
p nem esik hiába
p hullatom a könnyem
p a bölcső gombjára.
p .
p Anyám édesanyám
p Még csak egyre kérem
p engedjen szobámba
p ruháim megnézzem.
p .
p Ruháim, ruháim
p szegről lehulljatok
p engem sirassatok,
p engem gyászoljatok.
p .
p Anyám édesanyám
p még csak egyre kérem
p engedjen a kertbe
p virágim megnézzem.
p .
p Virágok virágok
p ti is hervadjatok
p engem sirassatok
p engem gyászoljatok.
p .
p Jó estét jó estét
p jövendő anyósom
p hol van a Mariskám
p a kedves galambom.
p .
p Bent van a szobába
p hófehér ágyába
p bent van a szobába
p hófehér ágyába.
p .
p Bemegy a vőlegény
p lássa menyasszonyát
p bemegy a vőlegény
p lássa menyasszonyát.
p .
p Éles kést kiveszen
p szívébe őti be
p éles kést kiveszen
p szívébe őti be.
p .
p Vérem a véreddel
p egy patakon folyjék
p testem a testeddel
p egy sírba nyugodjon.
p .
p Harangoznak délre
p fél tizenkettőre
p most visznek egy új párt
p ki a temetőbe
p http://folkradio.hu/radio/album/felvetel/10465/este_van_este_van1
p
p
p Minél
p biztosabb
p pártában maradása,
p - aggszűz vénlány -,
p annál inkább és annál
p hangosabb erkölcs-csősz,
p akinek minden szerelmes-
p párról megvan a rossz véleménye,
p és ezt nagyon nem rejti a véka alá:
p a vallása/Egyháza törvényei szerint
p mindenre rásüti a paráznaság bélyegét…
p
p
p Már
p nem fiatal,
p későn ébredt:
p megrögzültek
p a bevett szokásai,
p már nem tud/akar
p ebből bármit feladni,
p egy másikhoz alkalmazkodni...
p (megrögzött agglegény/vénlány)
p
p
p Nem
p adod oda
p minden addig
p gyűjtött kincsed
p ezért az egyetlenért?
p Mindent meg is őriznél,
p akár foggal-körömmel…
p Hozzád jöhet Ő feleségül,
p ha neked semmiről nem kell
p őérte/őmiatta lemondani…
p
p
p Pót-
p cselekvő:
p intimpistáskodsz,
p kukkolsz, kibicelsz,
p üvegen át nyalod a fagyit,
p vagy netán pornófilmet nézel
p (ami meg sokkal inkább elveszi,
p mintsem meghozza a kedvedet…)
p
p
p A
p nyelvek
p és a nemi
p szervek érintkezése
p naturalista látásában
p neki gusztustalan dolog,
p rossz gyerekkori élmény
p miatt hagyta így rögzülni,
p a legszívesebben kihagyná,
p (maradna a mesterséges
p megtermékenyítésnél)
p
p
p Kisgyerekként
p tiltották a legkisebb
p játékot is a nemi szerveiddel?
p Bűnösnek/undorítónak mondták,
p ha tetten értek, megszégyenítettek...
p (Nem is szólva az önkielégítésről…)
p És te így maradtál, és ezt az érzést,
p viszonyulást nem vizsgáltad felül…
p
p
p Tabu
p Szexuális
p kíváncsiságod elfojtották –
p és nem is válaszolták meg
p - kimondott-kimondatlan -
p egyre kevesebb kérdésedet?
p Te ezért még természetes
p nemi ösztönöd is próbáltad
p elfojtani, mint bűnös dolgot…
p
p
p Nem
p én vagyok
p nálad az első -
p csak az anyukád,
p a gyereked stb. után állok...
p Nem átmeneti, vagy vész-,
p de már az alaphelyzetben…
p Így jó eséllyel maradsz így
p magadra, s lehetsz „hős anya” …
p
p
p Ha
p éppen
p marad egy kis
p ún. szabadidőd,
p akkor azt szívesen töltöd velem?
p De neked legeslegelső a hivatásod,
p és csak a maradék időd-erőd
p áldozod/szenteled a Másikra…
p Így tudod e kettőt egyeztetni…
p
p
p Aki
p becsal
p az aranykalickába,
p hogy majd levágja szárnyad -
p az anyagi kiszolgáltatottságod
p zsarolhatóvá tesz téged: rávehetővé,
p hogy hagyjál fel bolondos hivatásoddal,
p és nézz valami biztos kenyérkereset felé...
p
p
p Egy
p szégyenlős
p és egy magamutogató
p vagy nudista, naturista,
p öncélúan pucérkodó stb.
p vagy egy nagyon trehány
p és egy igen rendmániás
p „egymásra találása”,
p furcsa párja és
p párosodása...
p
p
p Még
p magadat
p sem sűrűn láttad
p tetőtől talpig meztelenül,
p legfeljebb az állatokat, egy kutyát…
p Amikor a fürdőkádban is ruha kellett…
p Lásd pl. Harsányi Zsolt: Magdolna regénye
p főhősnőjét, aki prűd-puritán nevelést kap,
p majd naivan elbolondul az első Férfival,
p és utána is szökik – de akiről kiderül,
p hogy családapa… ekkor öngyilkosságot
p kísérel meg, majd e szégyen után már
p nem tiltakozik: a szülei jelölik ki párját…
p
p
p Jobb híján
p rossz filmekből vett
p életképtelen mintát követsz,
p az ott látottakat utánzod le,
p mégpedig egy az egyben,
p szolgai másolatban, és
p még te magad csodálkozol,
p ha nem lesz jó az eredmény…
p
p
p Ahogy
p a színpadon,
p szerepben láttál,
p azt szeretted meg,
p és nem pedig engem...
p Mégis tagadod a csalódást,
p és hiúságodnak hízeleg, hogy
p ilyen híres ember/némber a párod…
p (mármint alkalmilag, egy ideig, óráig…)
p
p
p A
p nemi
p ösztönnek
p nem lehet, de
p nem is kell parancsolni?
p Ez önmegerőszakolás lenne?
p A még természetes, isteni mintát
p követő állatokat utánzod, akiknél
p nincs ez a sok, mesterséges korlát
p (pedig amúgy ott is a nőstény választ)
p Akit itt-most megkívánsz, azt letepered…!?
p
p
p A
p tűzzel
p játszani nem lehet:
p ne nézzen úgy rám
p a gyönyörű szemével...
p Ez életveszélyes játék
p Egy ideig te játszol vele,
p majd aztán ő játszik veled…
p Ahogy a piromániás embert
p megbabonázza a tűz-varázs…
p Elbűvöl, elbájol a bájos hölgy,
p és teljesen a hatalmába kerít…
p Törököt foghatsz, aki nem ereszt…
p
p
p Aki
p szerelmet színlel:
p és csak játszik veled,
p még akár kútba is ugrat,
p hogy az így feletted szerzett hatalmával
p pl. szadizmusát alaposan kiélvezhesse...
p Majd holtig is mardoshatja a bűntudata!?
p
p
p Naiv
p Felmész
p egy-magad
p a férfi lakására,
p és ott meglepődsz, hogy
p nincs is bélyeggyűjteménye...
p Vagy ravasz női praktikával
p azért adod rögtön neki magad,
p mert úgy véled, hogy ettől ez után
p már örökre a te szexuális rabod lesz…
p
p
p Aki
p minden
p párbeszédet
p egy ki kit győz le
p lelki szópárbajnak vesz,
p mesterien forgatja fegyverét,
p mert ő pont ebben a legjártasabb –
p főzése, varrása, lakásszépítése stb.
p már sok kívánnivalót hagy maga után...
p
p
p „Büszkeség”
p A lélek test-beszéde
p Amikor egy szerelmespár
p agyaskodva vitatkozik, veszekszik, és
p mindkettő túl gőgös ahhoz, hogy engedjen,
p mert az engedményt megalkuvásnak tartanák,
p és akár még kezet is emelhetnének egymásra,
p felhánytorgatják az összes el/el nem követett bűnt,
p vagy igaztalan sértéseket vágnak egymás fejéhez,
p s a kapcsolatuk végleges-végzetes törést szenvedhet:
p akkor az egyik fél a Lélektől vezetve tesz egy gesztust,
p és az egész újra összeforr, még erősebbre is, mint volt…
p
p
p Hármaskötél
p Sokkal jobb dolga van
p a kettőnek, mint az egynek.
p Mert ha elesnek is,
p az egyik felemeli társát.
p Jaj, pedig az egyedülvalónak,
p ha elesik, nincsen, aki felemelje.
p Hogyha együtt feküsznek ketten,
p megmelegszenek.
p Az egyedülvaló pedig
p mi módon melegedhet meg?
p Ha az egyiket megtámadja is valaki,
p ketten ellene állhatnak annak,
p és a hármas kötél
p nem hamar szakad el.
p
p
p Beláthatatlan
p következmények
p Mit takarhat ez a baljós kifejezés?
p Például olyasmit, hogy ha nincs jó védekezés,
p és egy gyenge pillanatodban, részegen, brahiból
p szexuális kapcsolatot létesítesz egy ún. rossz nővel,
p és megfogan, s megszületik egy nem kívánt gyermek…
p Aki után még évekig fizetheted a sok-sok gyerektartást
p Ami miatt az amúgy jól működő házasságod is felbomlik
p Ami miatt akár az utcára is kerülhetsz, hajléktalanként
p Két szék között a pad alatt – esetleg télen a kínpadon…
p
p
p Poligám
p Három feleséget tart
p Egyet, aki ügyes a konyhában, a háztartásban,
p Egyet, akivel a szinteden tud eszmét cserélni,
p Egyet, akivel meg jó a táncban és jó az ágyban
p (már csak arra kell ügyelni: nem is találkozva
p ne tépjék meg egymást…)
p
p
p Imponálni
p Kinek akarsz ezzel tetszeni?
p Miért halnak meg a középkorú férfiak?
p Hajsza: jobb nő, kocsi, lakás, utazás stb.
p Papucs alatt élve megfelelni, eleget tenni
p a mesék és viccek telhetetlen asszonyainak...
p
p
p Miért mindig
p a nők azok a mesékben,
p akinek semmi nem elég,
p akik olyannyira telhetetlenek,
p mint annak a halásznak a felesége,
p aki kifogta a tengerből az aranyhalat,
p és akitől egyre többet és többet kér,
p mert küldi az asszony és ő megy… -
p míg el nem veszítik a mértéket,
p és most már úgy jutnak végleg
p vissza oda, ahol induláskor voltak,
p hogy már tudták, milyen feljebb...
p De miért ilyen papucs a férj?
p
p
p Cinikus
p olcsó vigasz
p (Savanyú a szőlő)
p A vénkisasszonyt faggatja a szomszédasszonya,
p hogy miért nem keres már magának egy férjet.
p - Minek? - feleli a nő - Van kutyám, papagájom
p és macskám. Ez nekem tökéletesen elég.
p - Dehát ezek nem pótolhatják a férjet!
p - Dehogynem! A kutyám állandóan morog,
p a papagáj egész nap káromkodik,
p a macska pedig az egész éjszakát házon kívül tölti.
p
p
p Savanyú a szőlő
p Mivel csak azt tekinted,
p hogy neked mire és hogyan
p van a másikból szükséged,
p mintha egy mobil telefont
p vennél a boltban, a piacon,
p de megfordítva már nem…
p Ezért jó eséllyel maradsz társtalan,
p s hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,
p megideologizálod az egyedüllétedet,
p túlhangsúlyozod kétségtelen előnyeit…
p
p
p „Rövidlátó”
p Carpe diem, vagyis
p csak egy nap a világ –
p ki tudja, holnap mi vár reánk?
p Holtodig törlesztett hozomány, lakodalom
p Rövid dínom-dánom, hosszú szánom-bánom?
p (Illetve: „mit ér a hozomány, fényes esküvő,
p elmegy a hozomány, megmarad a nő…”)
p
p
p Szörnyű titkok
p Nem minden lehet,
p pláne nem örök titok,
p hisz vannak dolgok,
p amiket elvileg nem lehet,
p gyakorlatilag nem érdemes
p eltitkolni, titkosítani:
p A „teherbe esést” is
p például csak egy ideig?
p (ritka kivételben egészen a szülésig,
p ha netán a magzatelhajtás sikertelensége után
p horribile dictu a csecsemőgyilkosság a célunk...)
p
p
p Felszarvazva
p Te vagy az utolsó, aki erről értesül,
p Ha egyáltalán valaha tudomásodra jut…
p Összemosolyognak az utcán a hátad mögött
p Még a gyereked származásában se lehetsz biztos
p (v.ö.: A felszarvazott férj balladája – Deák Bill Gyula)
p
p
p Detonáció
p Más apa gyerekét nevelni...
p Csak a gyerek halálakor derül ki,
p hogy a házi barát egyben szerető is,
p aki még anyagilag is támogatta őket
p (Csáth Géza: Janika – tévéfilmen is)
p Kosztolányi „Rossz orvos” regényében
p is túl későn döbbenek rá a szülők, hogy
p gyermekük a rossz házasságuk áldozata…
p
p
p Aki
p maga cifrálkodó,
p mert a nőnek jól kell öltöznie,
p és szépségszalonokba járkál stb.,
p a férjét meg túrkálóból ruházza:
p - majdhogynem madárijesztőnek -,
p elég, ha egy fokkal szebb az ördögnél
p (és így legalább más sem vet rá szemet)
p
p
p Az
p újgazdag
p ambiciózus asszony,
p aki terrorizálja papucs férjét,
p mint a Hyppolit a lakáj c. filmben…
p Teljesen kiforgatná a szokásaiból,
p hogy az általa elképzelt, és a lakáj
p által is diktált (!) úri módon öltözzön,
p étkezzen, beszéljen, viselkedjen stb.
p
p
p Fehér László lovat lopott…
p (A halálraítélt húga)
p
p Fehér László lovat lopott
p A fekete halom alatt.
p Csörgött, csattant az ostora,
p Gönc városa meghallotta.
p .
p Rajta, rajta, Gönc városa,
p Fehér László el van fogva!
p Fehér Anna meghallotta,
p Beszaladt az istállóba.
p .
p – Fogd be, kocsis, a lovakat
p Rakjunk rá sok aranyakat.
p Elmegyünk majd Gönc városba
p Bátyám szabadítására.
p .
p Börtöngazda, egek ura,
p Adok neked sok aranyat,
p Adok neked sok aranyat,
p Szabadítsd ki a bátyámat!
p .
p – Nem kell nékem az aranyod
p Sem tizesed, sem százasod,
p Háljál velem egy éjszaka
p Ki lesz bátyád szabadítva!
p .
p – Börtöngazda, egek ura,
p Mi csörög az istállóba?
p – Aludj, aludj, szívem Anna,
p Kocsisom lovát itatja.
p .
p Most jött haza egy órája
p Réz annak a zabolája,
p Réz annak a zabolája,
p Csörög, csattog a szerszámja. –
p .
p Erre Anna semmit sem szól,
p Végigsétál a folyosón,
p Folyosórul folyosóra,
p Fehér László ajtajára.
p .
p – Fehér László, édes bátyám,
p Élsz-e még vagy meghaltál?
p – Ne itt keresd a bátyádat,
p Elvitték már a zsandárok.
p .
p – Átkozódni nem szokásom,
p De ha megfog, azt se bánom.
p Reád szálljon, úgy kívánom,
p Gyilkosomat meg nem szánom!
p .
p Borod, búzád ne teremjen,
p Szántófölded ne zöldeljen.
p Zsebbe késed kiforduljon,
p Az is a szivedbe álljon!
p .
p Kenyhec (Abaúj)
p Néprajzi Intézet kézirattára
p (Sztareczky Zoltán gyűjtése). (Dallammal)
p
p
p Aki
p minden
p percéről
p és gondolatáról
p elszámoltatja párját:
p szerinte ez nem bizalmatlanság,
p illetve nem beteges kíváncsiság,
p csak a „felettes-én” ellenőrzése...
p
p
p Aki
p atyáskodva
p engedélyem,
p beleegyezésem nélkül
p kutakodik magánleveleimben,
p naplómban, telefonomban stb.,
p mert úgymond neki mindent,
p de mindent tudnia kell rólam,
p nekünk már nem lehetnek
p egymás előtt titkaink...
p
p
p Aki
p pl. tanítónő létére
p annyira érzéketlen
p a lelki-szellemi dimenziókra,
p hogy teljesen értetlenül fogadja,
p ha megkérdezik tőle: mi része volt
p neki abban, hogy férje halálos beteg...
p
p
p Aki
p szerelmével
p ügyesen hiteget,
p de végül pofára ejt,
p és amire te érthető,
p de rossz választ adva
p emiatt végleg begubózol,
p s már nem hiszel senkinek...
p
p
p Aki
p mintha segítene
p lelki szennyesem mosni –
p de közben kiteregeti az utcára,
p kipletykálja a szomszédasszonnyal,
p ami annyi, mintha nagybodra verné...
p
p
p Aki
p állandóan támad,
p csakhogy folyamatosan
p védekezésre kényszerítsen,
p és így is ne kerüljön terítékre
p az ő zűrös-bűnös viselt dolga...
p
p
p Aki
p élvezi
p az általam nyújtott
p biztonságot, kényelmet,
p kihasználja papucs mivoltom,
p de amúgy lenéz, megmosolyog,
p és a hátam mögött mással kinevet...
p (közben ketyeg ez az időzített bomba…)
p
p
p Aki
p mindig
p félbeszakít,
p kizökkent, ha
p épp belelendülnék Dolgomba,
p nem tiszteli az alkotó-munkámat,
p minden apró-cseprő dolgával zavar,
p s kezdhetem újra, ha tudom folytatni...
p
p
p Aki
p holtáig alkot
p a család rovására
p „titkos remekművet”,
p és elvárja a csodálatot,
p hogy mindenki őt szolgálja,
p s felesége dolgozzon helyette,
p míg ő a szerepét játssza...
p
p
p Aki
p csakis
p az emberiség barátja,
p pl. az írófejedelem, egy Kazinczy,
p akit hidegen hagy szenvedő hitvese,
p aki éppen most az ő közelében vajúdik...
p (lásd pl.: Babits Mihály - A literátor)
p
p
p Aki
p megállítja az életet,
p ha egy kis náthája van,
p elvárja, hogy a felesége
p csak körülötte sürög-forogjon,
p és háborog, méltatlankodik,
p ha kis időre elszalad szülni….
p (egy rádiókabaré jelenet)
p
p
p Aki
p nem nyugszik
p bele az elválásba,
p a közös megegyezés dacára sem,
p még tíz év múlva is hideg-háborúzik,
p pedig az ex neje már régen új párra lelt -
p neki meg önkritikátlanul nem sikerülhetett…
p (és a közös gyerekek sínylik meg mindezt…)
p
p
p Aki
p ex élettársának
p az ő kedvenc macskájából
p főzi meg a búcsúvacsorájukat,
p de - „persze” - ezt csak utólag közli,
p s a dolog élethalál harccá is fajulhat.
p Így utólag is kitörölne minden szépet
p a jóban-rosszban együttöltött időből…
p (Pl.: A rózsák háborúja c. filmben)
p
p
p Aki
p nem mer
p - mert nem legény -
p egy lányt megcsókolni,
p mert attól tart/fél, hogy
p hátha nem kapja vissza...
p Aki nem mer, az nem nyer…
p
p
p Aki
p nem képes
p magát is „alázva”
p ölelést kérni, „koldulni”,
p ehelyett inkább „büszkén”
p öli a jókedvet, ront hangulatot...
p
p
p Aki
p szemet huny,
p ha a szerelme/szeretője,
p vagy épp a lánya, felesége
p a sarkon/neten árulja magát
p (annyival kevesebbet kell dolgoznia)
p
p
p Még
p soha nem
p izzadtak meg együtt
p a játékban/sportban,
p vagy épp a táncban,
p így nem is érezhették,
p tesztelhették a másik szagát/illatát,
p ennek hiányában esküdtek örök hűséget...
p
p
p Aki
p bajában
p nem szólal meg,
p nem osztja meg,
p a figyelemfelhívó
p kommunikációnak
p egy módját ismeri:
p az álöngyilkosságot...
p
p
p Aki
p földi bírónál
p keresi a teljes igazát,
p mint pl. Kohlhaas Mihály,
p ha ebbe bele is pusztulnak
p az előszerettei: neje, s családja...
p
p
p Aki
p házi nyúlra
p ő maga nem lő,
p de elcsábítani azért
p mégis hagyja magát,
p és nem figyelmezteti barátját,
p hogy milyen kikapós a neje...
p (aki „nem tudja”: a nős nem férfi,
p és a férjes asszony úgy már nem nő…)
p
p
p Aki
p vitakészség
p és érvek híján,
p meggyőzés, indok,
p egyetértésre jutási
p próbálkozás helyett
p ököljogot érvényesít
p a párkapcsolaton belül...
p
p
p Aki
p ítél és ítélkezik,
p de kettős mércével:
p a saját szemében még
p a gerendát sem látja, de
p a Másáéban még a szálkát is,
p amit azután gerendának mond,
p és gyógypedagógusként bánik
p a becsesnek mondott nejével...
p
p
p Aki
p nemcsak
p hogy hálátlan,
p de még bele is harap
p a neki/rajta segítő kézbe:
p bántja „büszkeségét”, hogy
p most épp ő rászorul feleségére...
p
p
p Aki
p az önelfogadás
p masszív hiánya miatt
p csak kötözködik, kellemetlenkedik,
p aki a kákán is csomót keresve kötekedő,
p akinek odaadó hitveséhez nincs egy jó szava...
p
p
p Aki
p a kapcsolatát féltve
p nem mond lélekmentő igazságot,
p mert fontosabb neki a társ maradása,
p mint annak igaz boldogsága/üdvössége -
p nem bízik benne: így is újraválasztaná őt...
p (mint pl. a Vadkacsa házaspárjában a nej –
p de az igazság kiderül, jön a külső „segítség”,
p amibe a legártatlanabb, a gyerek hal bele...)
p
p
p Aki
p a végsőkig
p próbára teszi
p társa feltétlen szeretetét,
p ami ugyan tényleg kegyelem,
p amit így nem is lehet kiérdemelni,
p de mégis lehet rá érdemtelenné válni...!?
p
p
p „Ha
p nem Te
p leszel a párom,
p akkor megölöm magam!”
p Hogyan lehet jól/legalább
p legkevésbé rosszul kijönni
p egy ilyen szintű zsarolásból?
p Mert ebből a párból csak egyet,
p jó esetben elsőt és utolsó választunk!
p
p
p Aki
p holtomiglan üldöz,
p ha nem viszonzom közeledését,
p visszautasítom házassági ajánlatát –
p mert mindezt személyes sértésnek veszi,
p ami az ő erkölcsi rendjében bosszút kíván...
p
p
p Aki
p egy
p buzgó rovásíró:
p kiradírozhatatlan ceruzával
p írja a Nagy Fekete Könyvébe,
p hogy mi minden van a rovásomon,
p egybekelésünk óta hangyaszorgalommal
p gyűjti rólam a terhelő adatokat...
p Nincs megbocsátás, amnesztia…
p
p
p Aki
p holtig
p kárhoztat,
p a kárhozatában
p élettársában már
p csak a hibáit látja,
p egyre halmozódva,
p és súlyukban is egyre,
p vétekké-bűnné gyarapodva...
p
p
p Aki
p élettársa
p leleményes
p testi-lelki kínzásában
p leli legnagyobb örömét,
p és jól tudja: neki mi fáj,
p pedig csak ő egy szadista,
p de a párja nem mazochista...
p
p
p Aki
p évenként
p egyszer nagyot segít,
p hősiesen kiáll társáért/családjukért,
p amivel ő mindenre fátylat borítana -
p de sok apró figyelmességet mulaszt,
p és sok „kis apró” lelki sérülést okoz...
p
p
p Aki
p védtelenül
p és tehetetlenül nézik
p ahogy a drága jó anyós
p jobb ügyhöz méltó buzgón
p éket ver közibük, majd azt
p még szakadékká is tágítaná,
p mert a drága jóédesanyja
p előtte szent-sérthetetlen…
p
p
p Aki
p szerelmével,
p vagy élettársával
p folyamatosan kísérletezik,
p és - az ő beavatása nélkül -
p naponta új próba alá veti,
p vizsgálja és vizsgáztatja...
p
p
p Aki
p az élet-
p társától várja:
p kollegája, sporttársa,
p játékpartnere, kollegája,
p párttagtársa, útitársa stb.
p vagyis a mindene legyen
p (különben durcásan dúl-fúl)
p
p
p Aki
p folyamatosan
p ellened hangolja
p a neki szinte mindenben
p kiszolgáltatott gyereketeket...
p Elidegeníti őket tőled, aláássa
p a maradék apai tekintélyed stb. stb.
p Majd megissza mindennek a levét:
p elrontott gyerekével magára marad…
p
p
p Aki
p szerelmet színlelve
p a bizalmadba férkőzik:
p így előbb kiismert téged,
p majd támadásba lendül...
p (esetleg csak munkáját végzi,
p mint önkéntes, ún. megnyert ügynök,
p aki kémkedik rád, vagy kompromittál stb.
p
p
p Aki
p indiszkrét:
p hencegésből,
p magát érdekessé téve,
p a kocsmában kifecsegi
p a hálószoba titkaitokat is...
p (kerül, amibe kerül – pedig
p akár „örök harag” is lehet belőle…)
p
p
p Aki
p azt kívánja,
p hogy én falazzak neki
p a sorozatos házasságtöréseihez...
p Vagyis a barátjától becstelent kér!
p Ha nem leszek cinkos bűnpártoló,
p akkor ósdi kereszténynek gúnyol…
p
p
p Aki
p egy elefánt
p a szívem porcelánjai közt:
p a legérzékenyebb pontokon
p csak tör és zúz, amerre lép...
p Vagy egy olyan elefánt, aki
p az a bizonyos felesleges,
p és zavaró harmadik fél…
p
p
p Aki
p cikiz,
p nevetségessé tenne
p a szemérmességem miatt...
p Az úgynevezett/állítólagos
p prűdériámat gúnyolja ki, és
p szándékosan megbotránkoztat
p a folytonos trágárkodásával,
p az ocsmány káromkodásával
p (hátha így majd kigyógyulok?)
p
p
p Molnár Anna
p (Az elcsalt feleség)
p
p – Jere velem, Molnár Anna!
p Rengetegre, hosszú útra.
p – Nem mehetek, Ajgó Márton!
p Vagyon nekem hütös társam,
p Hütös társam, jámbor uram,
p Karonülő kicsi fiam. –
p Addig hítta, addig csalta,
p Lóra kapta s elrabolta.
p .
p Elindulnak, mennek, mennek,
p Hosszú útnak, rengetegnek;
p Találtak egy burkos fára,
p Leültek az árnyékába.
p – Molnár Anna, édes kincsem!
p Nézz egy kicsit a fejembe. –
p .
p Addig nézett a fejibe,
p Míg elaludt az ölibe.
p Föltekintett feje föli,
p Burkos fának ága közi,
p Hát ott vagyon hat szép leány
p Fölakasztva egymás után;
p Aj! gondolá ő magába,
p A hetedik én leszek ma!
p .
p Könny szemibűl kicsordula
p Ajgó Márton orcájára.
p – Mér sírsz, mér sírsz, Molnár Anna!
p – Nem sírok én, Ajgó Márton!
p Harmat vagyon a faágon,
p Az hullott le az orcádra.
p – Hogy hullana harmat mostan,
p Mikor épen álló dél van…
p .
p Készűlj, készűlj Molnár Anna!
p Indulj föl a burkos fára!
p – Nem megyek én, Ajgó Márton,
p Nem szoktam én mászni fákon,
p Mutass példát, menj előre,
p Megtanulom majdég tőled. –
p .
p Ajgó Márton fölindula,
p Éles kardja visszahulla.
p – Add föl, add föl Molnár Anna!
p – Mindjárt, mindjárt jó katona. –
p Úgy fölhajtá éles kardját,
p Ketté csapá gyenge nyakát,
p – Úgy kell néked, Ajgó Márton
p Mér csaltál ki a házamtól! –
p .
p Fölöltözék gúnyájába,
p Talpig vörös angliába,
p Fölfordula jó lovára,
p Elvágtatott hazájába.
p Ott megállott kapujába,
p Békiáltott udvarába:
p – Aluszol-e, jámbor gazda?
p – Nem aluszom, jó katona!
p – Adsz-e szállást éjszakára?
p – Nem adhatok, jó katona:
p Elhagyott a feleségem,
p Síró gyermek tűzhelyemen.
p – Attól ugyan adhatsz szállást,
p Hallottam én gyermeksírást.
p – No ha úgy van, jere bé hát,
p Eltöltünk itt egy éjszakát.
p .
p – Hallod-e, te jámbor gazda!
p Van-e jó bor a faluba?
p Ha van jó bor a faluba,
p Hozz egy kupát vacsorára.
p – Aj, a jó bor messze vagyon,
p S a gyermekem kire hagyom?
p – Míg az apja odajárna,
p Én viselek gondot rája. –
p S hogy elmenjen, alig várja;
p S míg a gazda borért jára,
p Kigombolá a dolmányát
p Megszoptatá síró fiát,
p Megszoptatta, megcsókolta,
p S a tűzhelyen elaltatta.
p .
p Hogy az apja megérkezik,
p Sírást nem hall, csudálkozik,
p A gyermek tán azér hallgat,
p Hogy a háznál idegen van.
p Leültek a vacsorához,
p S szól a vendég a gazdához:
p – Hallod-e, te jámbor gazda,
p Egyet kérdek, felelj rea:
p Feleséged ha még élne,
p S élve hozzád hazajőne,
p Megszídnád-e, megvernéd-e?
p Még éltibe fölvetnéd-e?
p – Meg se szídnám, meg se verném,
p Még éltibe föl se vetném.
p – Én vagyok a feleséged,
p Kivel elmondtad a hitet. –
p .
p Ők egymásra ismerének,
p Össze is ölelkezének,
p Vígon is vacsorálának,
p S holtig együtt maradának.
p .
p Udvarhelyszék
p Magyar Népköltési Gyűjtemény
p I.Székelyföldi gyűjtés. Bp. 1882.
p
p x
p EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
p A teljesértékű jó, igaz, szép, boldog Élet
p vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:
p a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza
p
p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen
p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,
p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…
p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,
p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…
p
p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,
p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,
p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…
p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,
p „ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…
p
p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,
p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….
p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,
p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,
p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…
p
p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,
p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,
p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,
p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és
p végül - az általad is fenntartott – rejtett/háttér gonosz hatalom….
p
p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,
p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!
p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,
p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája
p -hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.
p
p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
p
p Napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,
p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
p
p Elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
p
p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:
p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!
p
p Végső soron csak rajtad múlik, hogy boldogan/boldogtalanul
p éled le ebben a formában első-utolsó isteni ajándék életedet!
p Szabadságra teremtve, felelősséget nem hárítva jó szellemben-
p lélekbátran élj, teljesértékűn, istengyermekként kivirulva, és
p nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!
p
p p.s.:
p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,
p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára
p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb ön/társismeretre
p és szeretetre: bölcs szívű változásra indító magyarán írottak…
p x
|