Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások XIX.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



p Ady Endre: Az én menyasszonyom

p

p Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,

p De elkisérjen egész a síromba.

p

p Álljon előmbe izzó, forró nyárban:

p »Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.«

p

p Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,

p Csak a szivébe láthassak be néha.

p

p Ha vad viharban átkozódva állunk:

p Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.

p

p Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:

p Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.

p

p Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:

p Boruljon rám és óvjon átkarolva.

p

p Tisztító, szent tűz hogyha általéget:

p Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.

p

p Mindig csókoljon, egyformán szeressen:

p Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.

p

p Amiben minden álmom semmivé lett,

p Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.

p

p Kifestett arcát angyalarcnak látom:

p A lelkem lenne: életem, halálom.

p

p Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,

p Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.

p

p Együtt kacagnánk végső búcsút intve,

p Meghalnánk együtt, egymást istenítve.

p

p Meghalnánk, mondván:

p »Bűn és szenny az élet,

p Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.«

p

p

p Szilágyi Géza

p A jó Isten

p (Egy utcai lány meséli)

p

p A kapu alatt volt az elsõ nászom.

p Akkor még szûz voltam talán,

p Ugy mint az a sok úri lány.

p

p Nem volt anyám, ki rám vigyázzon,

p Mindig kocsmában hált apám

p Csak a jó Istennek volt gondja rám.

p

p A jó Isten hatalmas és erõs,

p De ha a szerelem egy lányt legyõz:

p A gyönge lányt Isten nem védi meg.

p

p Ha csókot hall – a jó Isten süket,

p Ha ölelést lát – ezer szeme vak,

p Hadd élvezzen a gyönge lányka csak.

p

p Engem se védett, nem volt szive hozzá.

p Hát megesett, mi el ugysem marad.

p Mindegy: ágyban vagy a kapu alatt.

p

p Látod, mucus, igy lettem én is rosszá:

p Nem volt anyám, kocsmában hált apám,

p Csak a jó Istennek volt gondja rám...

p

p Szilágyi Géza: Holt vizeken. 1903, Budapest. 51-52.

p

p

p Nem tudva

p magát kivonni

p a csoportnyomás alól:

p tucatból volt második –

p magától nem vetemedett volna

p ilyen aljasságra: nemi erőszakra...

p (és áltatja magát, hogy a bűne súlya

p így csak a tizenkettede az egésznek…)

p De éjjel/később várja a kisbíró kínpadja,

p és szerettei nem értik: mitől oly morcos,

p morgós. rosszkedvű, kötekedő stb. stb.

p

p

p Cinkostársak -

p egymás bűneinek falaztok,

p egymás bűneit takargatjátok

p a házastársi összetartás nevében...

p Ideig-óráig ez tartja egyben a párt,

p de az óhatatlan szakadás után

p viszont lesz elég vád-muníció…

p

p

p Kirakat

p Ketten nem

p kétségben, de

p egységben vagytok,

p de csakis mások előtt,

p csak a külvilág felé...

p Egymás között meg

p folyton veszekedtek,

p nincs családi-házi béke….

p És mindenki értetlenkedik,

p ha „hirtelen” el is váltok…

p

p

p Látszólag

p egységben vagytok,

p de úgy, hogy az egyik

p mindenben alkalmazkodik –

p teljesen hasonul, felolvad,

p egy, a kiadott utasításokat jól

p betartó háztartási alkalmazott lesz,

p ami hosszabb távon a másiknek se jó...

p

p

p Mindent

p tudni akarsz

p a másikról, az előéletéről –

p felesleges, sőt káros dolgokat is:

p addig nyomozol, követelőzöl, zsarolsz,

p míg vesztedre eléred, amit úgy akartál...

p

p

p Aki

p mindent

p tudni akar rólad,

p de ő inkognitóban marad,

p de ő örök rejtély maradna,

p ez az ő egy vagy fő szexepilje –

p legalábbis ő ezt képzeli be...

p

p

p Szerelmi

p bánatodat

p nem a tanulság levonásával,

p és javítással/új társ keresésével,

p de egyre több és nagyobb mértékű

p ivászattal kúrálod, „gyógyítod”?

p A részegség őrültsége meg még

p akár egy végzetes tettre is rávihet…

p Pl. szerelemféltős gyilkosságra is…

p

p

p Micsoda

p megcsalás az,

p ha szerelmeskedés közben

p másra gondol, mást képzel ide

p Mintha csak önkielégítést végezne…

p Ő amúgy „hűséges”, nem lép félre,

p „papíron” nem tör házasságot…

p

p

p Az

p intim

p szerelmi együttlét

p varázsát meg/széttörő

p hangok, szagok, mozdulatok,

p szavak, arckifejezések, történések

p bő tárházából bosszúból direkt merítő –

p mint például az ún. frigid nő játszmát űző...

p

p

p Szex

p aktíva

p helyett passzíva -

p úgy gondolod, hogy egy nő,

p ha ő nem egy profi kéjnő, kurva,

p semmiben sem kezdeményezhet:

p se ismerkedésben, se ölelkezésben...

p Vagy az ún. frigid nő játszmáját űző…

p

p

p Zavartalan

p meghitt, édes

p együttlét helyett

p folyamatos bujkálás -

p állandó erős rettegés

p a lebukástól, rajtakapástól,

p a tetten érés szégyenétől,

p a kipellengérezéstől...

p Milyen nemi élet ez?

p

p

p Pont azt

p igyekszik

p reménytelenül

p a világ, de akár még

p maga előtt is titkolni,

p végleg elfojtani, rejteni,

p amit pedig eleve lehetetlen:

p a köhögést és a szerelmet…

p

p

p Ön-

p magát

p se szereti,

p vagy éppenséggel

p Isten helyett önmagát imádó Nárcisz:

p hogy tudna így egy másikat jól szeretni?

p De azért hagyományból, vagy praktikus

p okokból megnősül, hogy így még valakit

p boldogtalanná tegyen…

p

p

p Isten

p ugyan

p magyarán Atya,

p - ami hímneműt jelent,

p de van Anya minősége is -,

p aki bár nőt és férfit teremtett,

p de ő maga kétnemű teljesség,

p mondhatjuk hermafroditának is -

p ezért még jobban hasonlítunk őrá,

p ha mi is bi-szexuálisak vagyunk...!?

p (ami duplázza az esélyt a randira, de

p minimum felezi egy jó párkapcsolatra…)

p

p

p Gyanakszik

p a „melegségre”,

p a neoliberális médiában

p kiegyengetett ferde hajlamra,

p pedig csak apa/férfiminta nélkül,

p csonka családban/intézetben nőtt fel –

p ő mégis elhiszi, hogy ez születési „hiba”...

p

p

p Melegedés…

p Ha kényszerűen,

p és elég sokáig, sokat

p hasonneműek közé zárva:

p sereg, intézet, hadifogság stb.,

p akkor igencsak megnő a kísértés

p egészséges nemi ösztöne perverz kiélésére...

p Pláne, ha ezt a „korszellem” a nemi identitás

p bátor és büszke vállalásának kiáltja ki…

p

p

p Rossz

p gyermekkori

p beidegződése miatt

p havi virágzását havi bajnak

p mondja és majd így is éli meg –

p előtte, közben, és utána

p elviselhetetlenül hisztis

p ingerlékeny stb. stb.

p

p

p Nincs

p türelmetek

p szépen összeszokni,

p egymást finoman és

p tapintatosan tanítgatni,

p akár külső segítséget kérni,

p de főleg és mindenekelőtt

p lelki harmóniát teremteni -

p és marad a szexuális nyomor,

p élvezet-kéj helyett szenvedés-kín

p (majd külön-alvás, megcsalás, válás...)

p

p

p Nincs

p türelme

p megvárni, amíg

p a másiknak is megjön a kedve,

p illetve nem tud kedvet csinálni hozzá

p (marad az ún. házastársi kötelesség

p mechanikus, ön-gyilkos rutinja…)

p

p

p Maga

p sem veszi észre, hogy

p folyton valami alibit keres:

p csakhogy ne kelljen összebújni,

p s nem is keresi az elhidegülés okát...

p Netán frigid nő játszmával impotens

p „férfit” gyárt az amúgy egészségesből…

p

p

p Pszichoszomatikus-

p bármikor fejfájós/migrénes lesz,

p csakhogy legyen mindig kifogás,

p hogy most éppen miért ne

p közeledjen hozzá a férje,

p aki így másfelé lép félre...

p

p

p Aki

p össze-

p téveszti

p a szerelem érzést

p a szánalom, a hála,

p a tisztelet, az imádat,

p a nagyrabecsülés érzésével,

p és már többgyerekes család-

p anya, mikor erre rájön/döbben…

p

p

p A házasság

p a szerelem halála?

p Hála Istennek: nem.

p Arra mindenesetre

p nem lehet esküt tenni,

p hogy holtodiglan feltétlen

p szerelemmel fogod szeretni.

p De arra igen, hogy kitartasz

p jóban-rosszban a Másik mellett,

p különösen, ha gyermeket neveltek!

p

p

p Egy

p pillanatnyi

p hangulatnak,

p ill. hipnózisnak engedve

p csak egyetlenegyszer, de

p elcsábulsz - méregdrága árat fizetsz:

p válás, kisemmizés, nem kívánt gyermek,

p sokáig fizetett gyerektartás, nyomor stb. stb.

p

p

p Csak

p ideiglenesen,

p jobb híján állunk,

p bútorozunk össze,

p de már kezdettől félszemmel

p más, épp most, távolról még

p kívánatosabbra kacsintgatva,

p a menekülési útvonalat tervezve...

p

p

p Ráció

p Ész-érves,

p érdekből nősülő,

p ha nincs is vonzalom…

p Az majd vagy megjön, vagy

p mindegy: egyforma minden nő,

p neki csak az egzisztenciájára,

p a karrierjére kell tekintettel lennie…

p

p

p Ki

p miatt

p nincs gyerek –

p ki megy el előbb

p megalázó orvosi vizsgálatra -

p mennyi önkínzás és orvosi tortúra,

p míg netán ki nem derül a lelki ok,

p ami miatt meddők/nemzőképtelenek…

p És a lombikbébi, vagy örökbefogadás után

p lássunk csodát: a nő természetesen fogan…

p

p

p Ki

p dönt

p orvosi nyelven

p az „abortuszról”,

p magyarán szólva:

p magzat-megölésről,

p kié a megfogant élet -

p ez egy lehetséges válóok,

p ha előtte nem egyeztettétek

p egymással az alapértékrendeteket...

p

p

p Ha

p nincs egység

p és sok a kétség,

p a legfőbb dolgokban,

p az elérendő életszínvonalban

p és a tervezett családnagyságban,

p és a gyerekek nevelési elveiben stb.,

p akkor aláaknázott terepen lépkedtek…

p

p

p A

p kezdeti

p nem is kis

p korkülönbség

p 50-60 felett még

p folyamatosan nő is!

p Nem számtani értelemben…

p És nem tudtad, vagy inkább

p nem is akartad ezt előre látni...

p

p

p A

p gyorsan

p és könnyen jött nőt,

p akit nem kellett meghódítani,

p ily hamar tovább is passzolod,

p vagy pedig azon csodálkozol,

p és szerfelett méltatlankodsz,

p hogy tőled is könnyen elcsábul...

p

p

p Törpe,

p alacsony

p és sovány férfi

p egy magas növésű,

p óriástermetű és kövér

p nővel az oldalán/ágyban?

p Nem a méret a lényeg?

p A szerelem minden akadályt

p könnyen legyőz, a fizikait is?

p

p

p Tök-

p részegen

p nem esküdhet,

p színjózanon pedig

p nem akar elvenni,

p mert annyira azért nem

p tette őt vakká a szerelem...

p De ha sikerül a női bűbájjal

p egy ideig elvarázsolni, akkor…

p

p

p Micsoda igények!

p A nőd úrhölgyi szabóhoz,

p kozmetikushoz, lovagolni jár,

p és még bejárónőt, társalkodónőt stb.

p is szeretne, sőt egyenesen akar tartani...

p Ezt a házasságkötés előtt sem titkolta,

p csak te annyira elvakított-süket voltál,

p hogy nem hallgattál a baráti intelmekre…

p Vagy azt hitetted el magaddal: átneveled…

p

p

p Nőd

p mára már csak

p egy konyhai biorobot-gép:

p szakács-, és mosónő forma,

p ilyen szagú, kezű és bőrű…

p Önként vállalta a mindenes

p cseléd szerepét, a család

p szolgálatának a hivatását…

p A gyerek dajkája, pesztonkája,

p etetője, nevelője, gondviselője –

p már minden, csak nem Nő…

p

p

p Három

p nő kéne neked:

p egy a konyhádba,

p egy a hálószobádba,

p egy társalgó a szalonba -,

p csak arra kéne vigyáznod,

p hogy egymásról ne tudjanak,

p vagy legalábbis ne nagyon,

p ne sokat találkozzanak…!?

p

p

p A

p feleséged

p módszeresen

p lejárat a gyerekeid előtt,

p így próbál nyomást gyakorolni,

p hogy ne annyira hivatásodnak élj,

p de jóval több legyen a konyhapénz...

p (Korábban is tudta, mi a hivatásod,

p de most eljött az ideje: Ő megváltoztat!)

p

p

p Nincs

p ínyedre

p a vagyonközösség -

p amit te hoztál, az a tied?

p Ezt sokszáz oldalas, ún.

p házassági szerződésben

p le is fekteted, és alá is iratod…

p Így zárod ki a hozományvadászt?

p

p

p Tűz

p és víz

p A férj ateista,

p és antiklerikális,

p és veszettül istenkáromlós -

p a nő bigott, fanatikus katolikus,

p aki szent hivatásának érzi férje

p napi agitpropos direkt térítgetését...

p

p

p Mindig

p a másiknak,

p s nem nekem

p kéne egy kicsit,

p de inkább nagyon

p és mielőbb megváltozni!?

p Engem meg úgy fogadjon el,

p ahogy, aki épp itt és most vagyok…

p

p

p Az új asszony,

p ha nem cselédnek jön,

p vagy nem te alkotod meg őt,

p mint a szobrász a nőideálját,

p fenekestől felforgatna mindent,

p eddigi agglegény életed rögzült formáit…

p (G. B. Shaw: Pygmalion - My Fair Lady)

p

p

p Aki

p mindig úgy

p könnyít magán, hogy

p elviselhetetlen anyagi,

p vagy más lelki terhet rak rád...

p És ha már csak ballasztnak lát,

p akkor lazán ki is dob a léghajóból,

p hogy karrierje feljebb szárnyalhasson…

p

p

p Aki

p benned

p csak eldobható

p eszközt, ugródeszkát

p lát az ő magas céljaihoz,

p vagy egy kiszolgáló személyt,

p aki biztosítja a nyugodt hátteret,

p az ún. anyagi létbiztonságot, hogy

p ő a magasztos hivatásának éljen...

p

p

p Aki

p elhúzza előtted

p a mézesmadzagot,

p kikezd, flörtöl veled,

p nagyon sokáig hiteget -

p majd meg kicsúfol, kiröhög,

p köznevetség tárgyává tesz,

p amivel végzetes lépésre is vihet...

p

p

p Aki

p élettársát

p törvényes cselédnek,

p házi mindenesnek tekinti,

p és így is bánik - el - vele:

p cselédszobába száműzi,

p a kosztért is dolgoztatja,

p csengőszóra ugráltatja...

p („Nem volt a Szása…”)

p

p

p Aki

p dologházat,

p csatateret, kuplerájt,

p kórházat, női klubot,

p raktárt, állatmenhelyet,

p hidegháborús csatateret stb.

p „varázsolna” az otthonodból...

p

p

p „Legyen bár

p az asszony ilyen vagy olyan –

p van egy házassági szabály,

p amelyben mindegyik hisz és

p amelyet mindegyik tart és ez:

p az én férjem a legrosszabb valamennyi között

p és a legtehetetlenebb a szerelem dolgaiban”.

p (Antoine de la Sale: A házasság tizenöt örömei)

p

p

p Villon-Faludy:

p Kerítőballada Villonról és kövér Margot-járól

p

p Persze: pukkadnak a párizsi polgárok,

p mióta hírlik, hogy egy lánnyal járok,

p ki az utcáról tartja el magát.

p De a kis dögöt nagyon szeretem,

p ingét megvarrom, ágyát megvetem

p és megkefélem este a haját;

p bort hozok a kocsmából, a kútról vizet,

p s ha egy vendég jön, aki jól fizet:

p a hátsó ajtón diszkréten távozom,

p hogy a gavallérok és a tiszt urak,

p mint a mennyben, úgy érezzék maguk

p a bordélyházban, hol ketten lakunk.

p .

p Persze, gyakran beköszönt a nyomor.

p Ilyenkor Margót látni sem tudom,

p gyűlölöm, mint a kést, a vérem forr,

p belérúgok és a haját húzom,

p Józsefre s Máriára esküszöm,

p hogy holnap reggelig agyonütöm,

p ha nem lesz pénz – zálogházba teszem

p ruháit és ha nincsen, mit egyem:

p káromkodom, míg a gyomrom korog,

p ő meg a szoba sarkában kuporog,

p s ilyenkor napestig pofozkodunk

p a bordélyházban, hol ketten lakunk.

p .

p Aztán egyszerre pénz áll a konyhára,

p mert hirtelen nagy lett a forgalom,

p vagy én találkoztam a Bac utcában,

p avagy a Montmartre-i domboldalon

p egy bitanggal, ki meglógott a cehhel…

p S kövér Margóm akkor megint a régi,

p combomra csap és arcunk felderül,

p lefekszünk, s én egy dalt trillázok néki,

p ahogy ez a legjobb férfinak

p száz évben is csak egyszer sikerül.

p És aztán másnap estig horkolunk

p a bordélyházban, hol ketten lakunk.

p .

p Ajánlás:

p Kik ezeket a sorokat olvassátok,

p gavallérok, urak és kapitányok,

p jegyezzétek meg: ha egy lányt kívántok,

p ki az ágyban mindenre kapható,

p szolgálatotokra készen, itt vagyunk

p a bordélyházban, hol ketten lakunk.

p

p (Bécs, 1932)

p

p François Villon:

p Ballada a szép fegyvermesterné vénségéről

p

p Faludy György átköltésében

p

p - Nézd, mint boszorkány korhadt seprűnyélen,villon2

p ülök, vénasszony, itt a járdaszélen,

p s gerincem görbe, mint egy pléhkanál,

p hajam megsárgult, mint a kocsmacégér,

p és így rikácsolok a rézfillérért,

p rekedten, mint egy ócska papagáj.

p A Sátán lelkemet régóta kéri,

p s az árokban testemre vár a sár,

p s hogy ágyamon utólszor hált a férfi:

p van annak több, mint ötven éve már.

p

p - Szemközt a házban d'Anquétille lovagja

p Catherine-t, a zsíros pékleányt fogadja,

p s be sem zárják, disznók, az ablakot.

p A képüket bortól veresre festik,

p s hogy csókolódznak, hallgatom napestig,

p s mérgemben, mint a pulyka, pukkadok.

p Felállok most s a rossz tűzön melegszem,

p testem dülöng, mint egy lyukas ladik,

p pedig, hidd meg, szűz voltam én is egyszer,

p úgy, mint Catherine a múlt vasárnapig.

p

p - Szűz voltam egyszer s százszor szebb a szépnél,

p s a Saint Germain des Prés-ben nagymisénél

p csak engem néztek már az emberek,

p és úgy kergettek, mint vadász a koncot,

p bárók, hegyescipőjű udvaroncok,

p grófok, papok, kalmárok, hercegek,

p és mindegyik kezembe tette volna

p minden pénzét, hogy megkaphassa azt,

p miért ma többé egy koldus se dobna

p vénhedt ölembe egy lyukas garast.

p

p - De akkor még Collin Cayeux-t szerettem,

p s Lúdláb királyné konyhájában ketten

p a nyársat bámultuk, hogyan forog.

p Ilyenkor ő latin dalokba kezdett,

p s oly szép volt, akár egy perzsa herceg,

p és minden reggel rózsákat hozott;

p ültünk egész nap, már az estre várva,

p s hogy kék harmat feküdt a pázsiton:

p egymásnak dőlve, mint a létra szára

p sétáltunk át az éji Párizson.

p

p - Majd egy breton hadnagynak ültem lépre,

p ki rút volt, mint a Belzebúb, de vértje

p kivert ezüst volt, cifra és nehéz,

p és arra mentünk minden alkonyatban,

p hol a la Grant Rue St. Jacques torkolatja

p a házakon túl répaföldbe vész;

p a szénában háltunk és százezer csók

p kevésnek tűnt vonagló szájamon:

p olyan pucérok voltunk, mint a hernyók,

p s a holdnarancs lógott az ágakon.

p

p - Míg egy napon, minden férfit leköpve,

p fülig szerettem egy pimasz kölyökbe,

p és szántam őt, hogy árva volt, szegényt,

p imádtam, bár a testemet húsz évig

p vizes korbáccsal verte este végig,

p és nem vett el, csupán a pénzemért;

p ütött, belémrúgott, ruhámat tépte,

p és melleimnél fogva rángatott:

p de hogyha csókot kért, legott ölébe

p ültem, feledve minden bánatot.

p

p - Bolondultam, büdös gazember, érte,

p s pofont még máma is tucatra mérne,

p ha régesrég nem lenne már halott.

p De meghalt s engem itthagyott szegényen,

p és mint lehulló lomb a járdaszélen,

p vén koldusasszony, egyre rothadok.

p Mi lett belőlem, jaj, ha a tükörben

p pillantom meg mezítlen testemet,

p mely oly szép volt, ahogy most vén és görbe,

p Uram, dühömben majd hogy megveszek.

p

p - Hová lett, jaj, testemnek régi bája,

p két kis fülem rubinvörös csodája,

p s tejszín bőrömnek csiklandó szaga;

p hová lett két szemem pimasz varázsa,

p és ajkaimnak duzzadó parázsa,

p s halántékomnak kékeres tava;

p hol van hajam, melyet nádszínre festett

p a természet s a lágy szemöldökök,

p melyek, mint szőke accent circumflexek

p ragyogtak itt a büszke arc fölött?

p

p - Hová tűnt el két zsíros, kurta vállam,

p fehér karom, lágy hátam, gőgös állam,

p s hónaljaim kalászos ürege,

p s két apró mellem, melyek, mint a bársony,

p úgy domborodtak egykor át ruhámon,

p mint nürenbergi órák üvege;

p hol van rugalmas combom s merre voltak

p a térdek és a karcsú, kis bokák,

p és két dús csípőm, melyet úgy karoltak

p a férfiak magukhoz, mint a rák?

p

p - Hová lett, kérdem, már a régi szépség?

p Szememben véres foltra vált a kékség,

p pofámon barna pergamen a bőr;

p lehelletem reves csatorna gőze,

p sovány karom kiszáradt, mint a rőzse,

p s fülemből rút csomókban lóg a szőr;

p az elfakult száj régen nem parázna,

p és a bozontos, vén szemöldökök

p unottan lógnak százezer barázda

p tövén a sárga, fonnyadt arc fölött.

p

p - Vállam púp egy kivénhedt dromedáron,

p hónaljam oly mély, mint kút a nyáron,

p hátam behorpadt és csípőm hideg,

p a combom száraz, mint a régi szalma,

p a mellem ráncos, mint a téli alma,

p a hasam fölé, mint vén erszény fityeg;

p szívem táján a láz lihegve nyargal,

p s fejem belepte régesrég a hó:

p s megtört derékkal és lecsukló arccal

p vánszorog így, mint egy bolygó bitó.

p

p - Nézd, mint boszorkány korhadt seprűnyélenfaludy

p ül egy vénasszony itt a járdaszélen,

p s gerince görbe, mint a pléhkanál:

p a csókot hajdan még aranyra mérte,

p és tótágast állt Párizs vára érte,

p s markodból most egy rézfillérre vár.

p Hát köpd szemen, ha van pofád hozzája,

p és menj vígan tovább, büdös paraszt,

p vagy gondolj egyszer nődre és anyádra,

p és dobj ölébe egy lyukas garast.

p

p

p Aki

p csal-

p étekkel

p - szexepil -

p előbb lépre csal,

p elhiteti veled, hogy

p tetszel neki, vonzónak talál,

p majd verembe esel, foglyul ejt

p és megbabonázva rosszra használ...

p

p

p Aki

p téged vádol

p erőszakoskodással,

p ha nem tud elcsábítani

p - ahogy pl. ezt nekünk

p az Ószövetség nyomán

p Putifárnéről (be)mesélik...

p (tudva, hogy neki hisznek,

p s nehéz a vádat megcáfolni,

p ami egy életre tönkre is tehet…)

p

p

p Aki

p bókolás,

p széptevés címén

p körülötted legyeskedik,

p szexuálisan zaklat, molesztál stb.,

p és zokon veszi, ha ez neked tolakodás,

p s ha te elutasítod közeledését, rossz híred költi,

p hogy megnehezítse-ellehetetlenítse az életedet…

p

p

p Akinek

p tudtomon kívül,

p illetve engem megtévesztve:

p kísérleti alany-tárgy vagyok,

p mert ő a szerelem lélektanát

p kutatja és hipotéziseit tesztelgeti...

p

p

p Akinek

p csak egy

p dekoratív, mutatós

p státusz-szimbólum kell,

p és ezért még azt is vállalja,

p hogy tartósan próbálgatna

p nagy szerelmet színlelni…

p

p

p Aki

p egyre gyakoribb

p házaspári vitáinkban

p mediátorként közvetíteni jött,

p de csak elmérgesíti azt, nagyobbat,

p illetve veszekedést, sőt akár még

p durva verekedést is idézett elő,

p ami emberhalál végzetű lehet...

p

p

p Vadkacsa

p (Ibsen színműve)

p Jön a „családsegítő”,

p a nagy leleplező moralista,

p a jószándékú nagy igazmondó,

p az élethazugságot megnevező,

p aki nemhogy segíteni a családnak,

p de egyik/fő előidézője a tragédiának…

p Pont a legártatlanabb, a gyerek hal meg…

p

p

p Aki

p meghasonlást,

p viszályt idéz elő

p családodban, hogy

p - ha már neki sincs -

p legalább ti is széthulljatok,

p amivel azt is bizonyítaná,

p hogy a házasság mára

p már elavult intézmény...

p

p

p Aki

p saját

p kudarca után

p téged is lebeszél

p a házasság kötéséről

p az össze lehetséges hátrányt

p egyetlen várható valóságként bemutatva...

p

p

p Aki

p feleségként

p jól tudja, hogy

p lopott/csalt pénzből éltek jól,

p de ha lebuksz, adja az ártatlant,

p és nyilvánosan is megtagad téged...

p

p

p Aki

p köszönet

p nélkül áll tovább,

p ha mindent kiszedett belőled,

p ha már több hasznod nem veheti:

p csak ugródeszkának kellettél neki...

p

p

p Nőd

p olyan szeszélyes

p mint az áprilisi időjárás,

p és még erre rá is játszik…-

p te meg próbálsz alkalmazkodni,

p mert ezen úgysem lehet változtatni...!?

p Nincs önbizalmad még idejében váltani,

p vagy a kényelmed feláldozva szabadulni…

p

p

p A

p szex

p nyomor

p olyan szintjére jutsz,

p jobban mondva: juttatod magad

p hogy akár erőszakkal is lefekteted őt

p nem gondolva előre, pl. a börtönévekre...

p (mint ki éhhalála küszöbén bármire képes)

p

p

p Aki

p nem tudja

p összeegyeztetni

p a hűséget a szabadsággal,

p ezek nála egymást kizárják,

p (pedig a hű-szabad: paradoxon)

p s éli szabados, kicsapongó életét...

p

p

p Aki

p úgy tud

p téged manipulálni,

p hogy közvetve éri el,

p amit ő akar, ami csak neki jó,

p mégpedig úgy, hogy ezt te magad is akard,

p és még higgyél is benne, hogy a javad szolgálja...

p

p

p Aki

p nem azt

p látja, ami van,

p hogy kicsi az önbizalmad,

p hanem pont az ellenkezőjét érzi,

p és magára vállalja a „hálátlan szerepet”,

p hogy arra vigyázzon, nehogy elbízd magad...

p

p

p Akivel

p ugyanazon

p a pályán vagytok,

p például: színészek -

p és az irigykedése és

p a (szakmai) féltékenysége

p miatt nem oszthatod meg

p a szakmai sikereidet...

p

p

p Vita,

p veszekedés,

p sőt verekedés hangjaira

p a nem közönyös szomszéd

p átkopog megelőzni a bajt –

p de kiderül, hogy a színész-

p házaspár csak próbált…

p Legközelebb csak legyint,

p pedig akkor élesbe ment

p a drámai összetűzés…

p (és családon belül esik

p a legtöbb gyilkosság)

p

p

p Aki

p elmenekül,

p messzi elkerül,

p ha épp bánatod van,

p nem oszthatod meg vele,

p mert ő csak az örömödet

p akarja látni, hallani, osztani...

p (jóban együtt, rosszban külön)

p

p

p Aki

p elfogadja, hogy

p hűséges hitvesként

p évekig gondosan és

p áldozatosan ápoltam –

p de felépülésemkor meg

p végleg otthagy, mert

p ezt az óriási adósságát

p ő már soha nem törleszthetné...

p (lásd pl. Kosztolányi novelláját)

p

p

p Aki

p unja,

p röstelli már

p az örök hálálkodást

p és megneheztel jótevőjére,

p mert én emeltem ki a sárból,

p a nyomorból és züllöttségből,

p vagy csak hálából tart ki velem...

p

p

p Aki

p kapcarongyként,

p vagy lábtörlőnek használ,

p a testem/nevem mögé bújik,

p ha éppen valami nagy baja van –

p de őrá én soha nem számíthatok,

p párkapcsolatunk ily aszimmetrikus...

p

p

p Aki

p megírva,

p elmondva

p ki is adja,

p és így értékesíti

p a családi szennyest

p (a piaci siker érdekében

p egész jól beazonosíthatóan...)

p Oltja bosszúszomját, és tölti zsebét…

p

p

p Aki