|
Adatok a magyar gyalázkodások történetének kezdeteihez |
|
Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
|
|
2024. április 06. szombat, 09:42 |
„…verbis illicitis dehonestasset…” Adatok a magyar gyalázkodások történetének kezdeteihez (Data on the Historical Emergence of Swearing in Hungary)
2019, Az érzelmek története. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2017. évi, gyöngyösi konferenciájának tanulmánykötete. Szerk. Lukács Anikó – Tóth Árpád. (Rendi társadalom – polgári társadalom 31.) Bp., 2019. 35–48.
Gulyás László Szabolcs „…verbis illicitis dehonestasset…” Adatok a magyar gyalázkodások történetének kezdeteihez 1 A káromkodás, gyalázkodás, szitkozódás története sokak érdeklődésére számot tartó, népszerű téma. A kérdéskör puszta érdekességén túllépve a káromkodás tu- dományos vizsgálata a 19. századtól került egyre inkább előtérbe. A nyugati szak- irodalom ebben a vonatkozásban mára már nem csupán részkérdéseket elemző tanulmányokat, hanem nagyobb ívű, olykor történeti távlatot nyújtó összefoglaló- kat is fel tud mutatni. 2 A jelenség Magyarországon is hamar a tudományos érdek- lődés fókuszába került. A 19. század második felétől elsőként a nyelvészeti, majd a 20. század elejétől a néprajzi és jogi megközelítésmód jelent meg a kutatásban. 3 A káromkodás fogalmának meghatározása során a kutatók rendszeresen kiemelték annak agresszív és indulatos jellegét, a mögötte rejtőző hirtelen felindulást, hara- got és gyűlöletet, felhívták a fgyelmet a szidalmak sokszor vallásos vagy obszcén jellegére. 4 A téma vizsgálatához a kutatás újabban a szisztematikus megközelítés- módot alkalmazza, és megpróbálja a nyelvi agressziót tipizálni. Ez történhet nép- rajzi nézőpontból, 5 lehet azonban nyelvészeti vonatkozású is. 6 A hazai szakirodalmat forgatva kijelenthető, hogy a káromkodás vizsgálatának zzétegyék.
|
