Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások XV.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



p Jókai Mór

p Életphilosophia.

p

p Minthogy mostan a legjobb rend

p Egymással beszélni per kend,

p Tudós, avagy tudatlan szent

p Ide hallgasson tehát kend.

p Hogy ha már egyszer odabent

p A kályhapadon ülhet kend:

p Mást, a ki még meg nem pihent

p Oda se is eresszen kend,

p Jól megnagyságoljon mindent,

p A kit nagy urnak talál kend,

p Annak kiabáljon éljent,

p Kitől maga is élhet kend.

p Hogyha nagy ur egyet füllent

p Azt igaznak esküdje kend;

p Ha igazat mond a jöttment,

p Az ellen tiltakozzék kend;

p Ha valaki van odafent,

p Annak szekerét tolja kend;

p De ha alá felé menend,

p Hagyja szépen gurulni kend,

p Hogy légyen minden bajtól ment!

p Az erősebbel tartson kend,

p Ha pedig megszorítják kent:

p Fordítsa jobbra a köpenyt,

p Igy még nagyraviheti kend.

p

p

p Jókai Mór

p Csahosi úr.

p

p I.

p

p Vörös toll a kalapjánál,

p Vörös beszéd a szájában.

p A szeme is vérben forog,

p Ha a zászlót lobogtatja.

p .

p Nem kell semmi, nem fizetünk!

p Üssétek le, a ki mást mond,

p Még a ki csak hunyorít is

p Az is mind hazaáruló.

p .

p Szidja a sok gyáva népet:

p Ezek a hitvány ujságok,

p Ezek közt sincs egy, ki bátran

p Megmondaná, - a mit ő mond.

p .

p Mind alkuszik, mind hizeleg!

p Csak egyedül ő nem rendül.

p Csak ő opponál mindennek,

p Végre saját magának is.

p .

p Meetinget tart Deák ellen

p A kocsmában: "táblabíró!

p Conservativ! Ahol van ni!

p Még Budára is által megy!"

p .

p ...De majd tisztelt citoyen úr,

p Ha más idő talál jönni?

p "Ne féltsetek ti engemet:

p Ismertek már, hogy ki vagyok?"

p 1861.

p

p *

p

p II.

p Vedlett toll a körme között,

p Szelid betűk tolla alatt,

p A szeme lesütve szépen,

p Mikor a toll perczegve ir.

p .

p "Alázatos véleményem"

p A ki ezzel egyet nem ért,

p Nem kár volna befogatni

p Mint gonosztevő lázitót.

p .

p Az ostoba elvakult nép!

p És ez a sok éhes firkász!

p A ki csak azért agitál,

p Hogy sok prænumeranst gyüjtsön.

p .

p Mind opponál, mind veszekszik,

p Csak egy kettő loyolális.

p De még azok sem elég jók.

p Még a "Hirnök" is rebellis.

p .

p Mindennek az oka Deák,

p A montagnardok vezére,

p Ki leginkább áll az utban.

p Hogy még sem mehetünk Bécsbe.

p .

p ... De hát tisztelt honpolgár ur,

p Ha majd megint más idő lesz?

p "Ne félts engem; akkor megint

p Feltűzöm a veres tollam."

p 1862.

p

p

p A párt-

p vagy a szektavezére, vagy

p munkahelyi főnöke párosít/házasít –

p ami ellen nincs apelláta, fellebbezés…!?

p Előre aláírt e jogáról lemondó nyilatkozatot…

p

p

p Neki nincsenek

p ún. elidegeníthetetlen jogai?

p Ő akár egy életre eladja magát

p csicskának, adósrabszolgának stb.…

p

p

p Megveti, lenézi stb.

p az örömlányt, prostit, a kitartottat,

p pedig burkolt-nyílt érdekházasságot kötve

p ő maga is árulta és eladta a szex-szolgáltatásait…

p

p

p Soha nem

p lehet róla tudni,

p hogy mikor komoly, mikor tréfál

p Vészhelyzetben súlyos árat fizethet érte…

p

p

p A katolikus,

p cölibátusban élő pap

p szerelmi és szexuális tanácsadása:

p aki nem tapasztalja/tudja, az tanítja…

p

p

p A katolikus papot

p szoknyába öltöztetik,

p és eltiltják a szerelemtől is –

p vagy igyekezhet végleg elfojtani,

p vagy magát hiteltelenítve titkon űzni…

p

p

p Papi

p demagógia:

p ez a világ egy siralomvölgy,

p ha kibírod, odaát örök jutalom vár…

p Addig marad az aszkéta önsanyargatás…

p

p

p A pap

p egy idegen,

p sőt ellenséges nép

p istenképét festi és imádtatja,

p ami a gójt örök szolgaságra ítéli…

p

p

p A papot

p nem gyülekezete

p választja/tartja/meneszti:

p az állam dotálta egyház fizeti –

p olyan is: szellemi kényszerzubbonyos…

p

p

p A még

p naiv és hiszékeny

p gyermekek hittankönyvében

p Ráháb, a jerikói prosti a pozitív hős,

p aki elárulja a népét a „kiválasztottaknak”,

p akik ezután csak az ő életét kímélik meg…

p

p

p A keresztény egyház(ad)

p feladja a szellemi honvédelmet

p és kapitulál az uzsoracivilizáció előtt –

p már a pápát is a gazdagok (közül) választják

p (lásd pl. Herczeg Ferenc: Az élet kapujában)

p

p

p A protestáns,

p aki egy életen át nyomorog,

p aszketikus-puritán élvtelen életet él,

p hogy úgymond az Isten dicsőségére,

p mindent bevételét újra befektesse…

p

p

p A mocskos

p fürdővízzel együtt a gyereket is,

p egy pályatévesztett, kiégett pap miatt

p magát a Jóistent is kiöntöd a pöcegödörbe…

p

p

p Az újszülött gyerek is

p már eredendően bűnös,

p nemcsak a betegségekre,

p de a rosszra való hajlamát is örököli:

p ezért neki is az jó, ha pofozzák, ütik-verik…

p

p

p Akinek

p az ún. evilág,

p vagyis ez az „itt és most” világ

p csak próbaidő, javítóintézet, előkészület, hogy

p itt kiérdemelhesse a másvilági örök üdvösséget…

p

p

p Balek hívő

p „Keresztény” igékkel

p nagyon könnyen kiénekelhetik

p a szájából még azt a kis sajtot is,

p ami a családja napi betevő falatja…

p

p

p Jókai Mór

p Milyen fából faragják a bibornokot?

p

p Ki legszorgalmasabb alvó,

p Annak lesz a hivatal jó,

p Ki soha semmit se tanul,

p Az be is jut hivatlanul.

p .

p Kinek egyetlenegy gondja,

p A jó pincze és jó konyha:

p Várhat jót a Vatikántul,

p A hol "vota ponderantur."

p .

p A ki sötétséget terjeszt,

p Testvérgyülöletet gerjeszt,

p És a syllabust hirdeti:

p Bibor süvegig viheti.

p .

p Ki a bünöst megtéríti,

p (Hogyha szép lány) beteríti,

p S felruházza a mezetlent:

p Baréthoz jut okvetetlen.

p .

p De a ki áldást osztogat,

p És a néppel jót tesz sokat,

p Ki másnak vet, másnak arat

p És maga szikárnak marad.

p .

p Ragyog tudománynyal, észszel,

p Áldozatot hoz két kézzel,

p Hiveinek igaz atyja,

p Hazájának hű magzatja.

p .

p Szelleme mesze világol,

p Kilátszik a sokaságból,

p S kit hive, nem hive, szeret:

p Az bibornokká nem lehet!

p

p

p Aki azért spórol,

p és veri fogához a garast,

p hogy kriptája palota legyen,

p minden luxussal berendezve…

p

p

p A minden aznapi

p önsajnáltatási versenyben elinduló

p és azt jobb ügyhöz méltó buzgalommal

p azt utcahosszal megnyerő Guinness

p rekord-bajnok önsorsrontó öngóljai…

p

p

p Nem tudja,

p hogyan működik ő:

p nincs használati utasítása,

p ezt nem mellékelték születésekor,

p és később sem fedezi fel, hogy mire jó,

p mire rendeltetett karja-lába, esze és szíve,

p érzékelése és értelme, érzelme, lelke-szelleme…

p

p

p Aki úgy bánik magával,

p mintha valaki egy hegedűvel

p verekedne, vagy szöget verne be,

p vagy ördögi zajt, macskazenét csapna,

p pedig azon mennyei muzsika is szólhatna…

p

p

p Aki

p a bányászbéka

p segge alatt érzi magát –

p stabil önleértékelése miatt

p ez önbeteljesítő jóslatként működik,

p vagyis így el is sorvad a teste is,

p amivel a benne élő isten hiába

p adja le a vészjelzéseket…

p

p

p Az ún. betegség,

p a biológiai külön-program,

p neki fatális külső csapás,

p mint a földrengés/árvíz stb.,

p ami után szakembereket hív

p a kárhárításra, mentésre stb.

p és nem egy isteni segítség,

p egy változásra serkentő jel…

p

p

p A jó médium,

p akit könnyen hipnotizál

p a párttévé, a szekta, a média:

p lebutítják, elveszik józan eszét –

p elveszíti az érdekfelismerő és

p -érvényesítő képességét,

p sőt: maga ellen dolgozik….

p

p

p A papucs férj,

p aki a házi béke miatt,

p ill. a saját kénye(lme) végett

p elnézi, eltűri, hogy a mostoha

p folyamatosan és módszeresen

p gonoszul gyötri a félárva gyermeket…

p

p

p A majom-

p szerető édesanya

p aki buzgón, önfeláldozóan,

p önkiteljesedéséről lemondva

p kövezi gyerek útját a pokolba…

p

p

p Nemcsak

p a régmúltban volt,

p de van még ma is sok

p olyan ún. orvosi vizsgálat,

p mely inkvizíciós kínzással felér,

p de az „eredménye” vagy semmi,

p vagy fölös-káros „terápiát” indító…

p

p

p Aki

p rendszeres:

p mindig a szőnyeg alá

p sepri a megoldandó bajt, gondot,

p amik így annyira feltorlódnak, hogy

p ezek okozzák az estét és így a vesztét…

p

p

p A kis füllentés

p fonalát időben el nem vágva

p egyre nagyobb hazugságokra „kényszerül”,

p amik azután előbb-utóbb, de biztosan

p lavinaként söpörik el emberi hitelét…

p

p

p Módszeresen

p kerüli a lelki fájdalmat,

p a kellemetlen őszinte véleményt,

p ezért nem gyógyíthatja őt a fájó igazság,

p pedig az rövid ideig tart, és utána sokáig jobb…

p

p

p Lelkesen

p és szakszerűen,

p hatékonyan vágja,

p de oly nagy kár, hogy

p pont önmaga alatt a fát…

p A fa alatt meg már várja

p leestét az éhes farkasfalka…

p

p

p A

p böjtölés

p már egy avítt,

p alavult vallási szokás –

p ezért végleg el is hagyja…

p Gulág/többhetes tiltakozó

p böjt után rögvest bezabál:

p és bele is hal

p

p

p Ízlések

p és pofonok

p Drága, véges időtöket

p ön-ismétlődően, rendszeresen

p ízléskérdéseken vitatkozva fecsérlitek el,

p pl.: ami az öltözködést/lakberendezést illeti...

p (mindkettő a másikat tartja ízlésficamosnak,

p és ne adjisten még pofonok is elcsattannak)

p

p

p Elfajulás

p (Vita-veszekedés

p -verekedés és…)

p Ifjú pár veszekedése

p - Édesanyám, megvolt

p az első komoly veszekedés közöttünk! -

p mondja az ifjú feleség anyjának.

p - Ne keseregj leányom,

p minden házasságban előfordul az ilyesmi.

p - Jó, jó, de mit csináljak a hullájával?

p

p

p Nem elvi,

p de presztízskérdés:

p lényegtelen apróságból

p hiúsági kérdést csinálnak,

p egyik házasfél sem enged –

p mindkettő szamárként szenved

p Két kicsi kecske baktat a hegyre,

p a hídon nem térnek ki egymás elöl:

p mindketten a mély szakadékban végzik

p

p

p A csak

p képzelt veszélyed

p eltereli a figyelmed,

p elfedi elöled a valós halálost…

p Vagy egy kis veszélytől, bajtól,

p mondjuk egy atyai pofontól

p már fejvesztve menekülsz,

p rohansz bele egy marha nagyba…

p

p

p Olyan

p szekér/nő után

p caplat és futkos,

p amelyik nem veszi fel:

p a hajlandó és hozzád való

p meg már rég oda, elment/elkelt…

p

p

p Ha

p ő itt-most

p még vagy már

p nem tudja elérni

p azt, amire vágyik,

p akkor olcsó/hamis

p az önvigasztalása:

p savanyú a szőlő!

p

p

p Önismeretlen

p Aki túl erősnek hiszi magát,

p nincs tisztában gyönge pontjaival,

p és így nem óvatos, és nem kerüli el

p a neki veszélyes ördögi kísértéseket,

p és így óvatlanul lépre is megy,

p bekapja a csábos csalétket…

p (pénz, rang, nő stb.)

p

p

p Drukk

p A külső

p elvárásoknak való

p megfelelési kényszered miatt

p izgulva, görcsölve ott és akkor

p mindig csak alulmúlod magad –

p nem pozitív doppingént hat rád,

p hogy itt a lehetőség megmutatni,

p hogy mit tudsz – ehelyett leblokkolsz…

p

p

p Dili-

p flepni

p A szabad

p szólásod jogáért

p túl nagy árat fizettél –

p mondhatsz bármit, de

p nem vesznek komolyan

p Bolond lyukból bolond szél fúj…

p

p

p Fél láb

p Beszélgetnek a bolondok a háborúról.

p -Igen, szörnyű volt - mondja az egyik.

p - Én is egy csatában vesztettem el a fél lábam.

p -De hiszen neked megvan mind a két lábad! - szól társa.

p -Na igen, mert a csata után megtaláltam!

p

p

p Mankós

p Aki úgy maradt…

p Aki a szükséghelyzetben,

p vagy aktuális kora/egészsége miatt

p rászokott a fizikai/szellemi mankóra,

p és már annak elmúltával sem mer

p a saját két lábán állni és járni,

p a saját fejével-szívével dönteni…

p

p

p Jókai Mór

p A nagyszájú hazafiak.

p

p Hagymát dörzsölsz a szemedhez

p Ugy siratod a népet,

p Vaczkort harapsz, hogy savanyu

p Legyen tőle a képed.

p Nagyot iszol, "csak bor legyék", lelkednek ez a malaszt, -

p Akkor aztán "jöjj igaz szót hallani jámbor paraszt!"

p .

p "Nagy az adó!" hát ugyan te

p Mit fizetsz Demosthenes?

p Soha egy árva batkát sem

p Még eddig! No most nevess!

p Hasadnak élsz; de hazádtól pénzt és munkát megtagadsz,

p S azt várod, hogy még téged is tartson a jámbor paraszt.

p .

p "Harczra fel!" S a hol te szolgálsz,

p Melyik az az ezred?

p Az Untauglik ezred! Te csak

p A kuczkód védelmezed.

p S ha megjön a sürgetett harcz, magad a sutban maradsz,

p Hadd menjen a mészárszékre maga a jámbor paraszt.

p .

p "Kezdjük ujra!" Nem félted te

p A hazádat a tűztől,

p Csak pofád ragyogjon tőle,

p Közé dobod az üszköt.

p - De ha baj lesz, te magad majd szokás szerint kiszaladsz,

p S megadja a tréfa árát itthon a jámbor paraszt.

p

p (1878)

p

p

p Jókai Mór

p Magyar divat.

p

p Ismét, ismét viseljük hát

p Azt a mentét, azt a ruhát,

p A mit hordtak őseink;

p Régi dolmány, régi kalpag

p S kik a honért éltek haltak,

p Feltámadnak hát megint.

p Látásodra bár a léha

p Itt ott kaczajra fakad...

p Hadd kaczagjon, majd elhagyja:

p Magyar, ne szégyeld magad!

p .

p Ne szégyeld a viseletet,

p Miben apád ellehetett

p S boldog öregséget ért.

p Ki tudja e boldog korbul,

p Mikor a ruha megfordul

p A jobb év is visszatér?

p Fintoritsa félre arczát,

p A ki jobb jövőt tagad.

p Te kérjed azt s hidd, hogy eljön.

p Magyar, ne szégyeld magad.

p .

p Kinek lábán sarkantyú peng

p Arról tudod, hogy az nem czenk,

p A bámész nevesse bár.

p Az órgyilkos és a gyáva

p Nem ver pengőt a sarkába;

p - Az elfut, vagy lesbe áll.

p Szembenézesz, valót mondasz,

p Hogyha szived kifakad.

p Ez a te régi jellemed:

p Magyar, ne szégyeld magad.

p .

p Aranycsipkés főkötőben,

p Olyan bűbájos a nőnem,

p Miként tündér-asszonyok.

p Szűzpárta, nem csak viselve,

p Hanem meg is érdemelve,

p A homlokon úgy ragyog.

p Tüneményes idők járnak!

p Férfi szive úgy dagad.

p Kétszerte szebb minden asszony:

p Magyar, ne szégyeld magad!

p .

p Hadd gyászolja Európa

p Zsákruhába', gyászzubbonyba'

p Vesztett reménységeit.

p Ha mi nekünk szép az élet

p Azért minket ki itélhet?

p Jó az Isten, megsegít!

p Önbecsülés, hazafiság

p Legyen hát, ha kell "divat",

p Akár mit mond rá a világ,

p ... Magyar, ne szégyeld magad!

p

p (1859)

p

p

p Mimikri

p A préda-

p állatok csak

p vészhelyzetben,

p te egész életedben:

p beolvadnál a háttérbe,

p mintha tetsz-halott lennél,

p mint aki „Nem ér a nevem”

p öngyilkos életjátszmát folytatsz:

p ennek figyelmeztető következménye

p lehet akár a szklerózis multiplex is…

p

p

p Ön-

p túlélő

p Nemcsak

p egy életveszélyt,

p egy súlyos betegséget,

p de horribile dictu, vagyis

p még kimondani is szörnyű:

p önmagad is túl lehet élni?!

p A „Száll a kakukk fészkére”

p filmben az indián kegyelem-

p döféssel megöli az ún. lobotómia

p után már csak roncs, biomassza főhőst…

p

p

p Carpe diem

p Ragadd meg a napot,

p de ne vágd le a tyúkot,

p amelyik aranytojást tojik…

p Mintha csak egy nap lenne a világ,

p úgy tékozlunk és élősködünk a jövőn –

p mindegy mi lesz, utánunk a vízözön?

p Bolond, aki nem az örökké-

p valóságra rendezkedik be…

p

p

p Most

p vagy soha

p A ritka, olykor/

p sokszor egyszeri,

p soha vissza nem térő

p jó alkalom elszórakozója…

p A jó tündér három kívánsága:

p nem él, sőt rosszul él vele,

p rosszabb helyzetbe kerül,

p még ha ugyanúgy marad is,

p mert tudja, hogy mit veszített…

p

p

p Jókor

p A lejtő elején

p még megállhattál volna

p De ahogy lejjebb kerülsz,

p egyre jobban felgyorsulsz,

p S már csak életveszélyes

p manőverekkel próbálkozhatsz,

p Vagy végképp elhagyod magad,

p és ahogy lesz, úgy lesz a végén...

p

p

p Majd holnap?

p Időm van temérdek!

p Pedig már születésedkor,

p vagy még hamarabb elkezdődik

p a végső visszaszámlálás,

p és mi, emberek sosem tudhatjuk,

p hogy ez most éppen hol is tart...

p Ej, ráérünk arra még?

p Bármely napod lehet utolsó!

p Az első komolyabb betegséged,

p vagy közeli hozzátartozód hirtelen halála

p döbbent csak rá: mily rosszul gazdálkodtál,

p eddig mennyit tékozoltál, vesztegettél el

p hiábavalóságokra, vagy hagytad rabolni azt...

p

p

p Mert

p te itt és most

p nem vagy boldog,

p s életgyávaságod miatt

p titkon érzed, hogy így maradsz,

p nincs lélekbátorságod változtatni -

p arra fecsérled drága, mert véges időd,

p és a korlátos szellemi-lelki energiáidat,

p hogy bebizonyítsd: a másé csak hamis illúzió

p

p

p Jóbarát/

p mesetükör,

p önvizsgálat híján

p csak elég-túl későn döbben rá

p az őt eddig előtte is „titkon”, de

p hatékonyan boldogtalanító

p ún. élet-hazugságaira…

p

p

p Egyszerű-gép-romboló

p Ő sokkal többet emberi izomerővel,

p mintsem józan paraszti ésszel végezne el.

p Minek használna ő emelőt, csigát, kereket,

p amikor van neki erős keze, lába, háta stb.

p Másként mindez elsatnyulna, elsorvadna?

p

p

p Rangon aluli

p Ő a család nemtője,

p vészhelyzetben honvédő,

p de hogy pl. ő krumplit pucoljon?

p Ez méltatlan házimunka: ez derogál…

p

p

p Naplopó henye

p Ön- és közveszélyes

p munkakerülő, lebzselő,

p az előszerettei rovására

p élősködő meg nem értett zseni

p

p

p Önleértékelő

p Kitelepítése vagy

p a kirúgása megélése:

p ő egy társadalmi selejt –

p nem látja, hogy nemes lelke

p egy erősítő próbát állhatna ki

p (és ebbe még bel is fog betegedni)

p

p

p Ön-

p kizsákmányoló

p Itt a várt szabadság kora…!?

p Boldog, ha este/hétvégén a háztájiban,

p vagy mellékállásban, fusiban robotolhat

p (nem kell mögé rabszolgahajcsárt állítani)

p

p

p Pénz-csőlátó

p Akinek csak a csere/

p használati érték számít -

p az eszközök, a tárgyak, a bútorok stb.

p szépsége vagy az emlékjellege semmit nem.

p

p Zaci

p Vásárlási mánia,

p fölös-káros áruk miatt

p elzálogosít pótolhatatlan

p családi emlék-értéktárgyakat,

p de kiváltani már nem tudja…

p

p

p Jó üzletember…

p A teste tája aranybánya

p A kurva úgy adhatja el szépségét,

p hogy a teste ugyanúgy megmarad neki!?

p (Mint aki olyan kutyát ad többször is el,

p aki mindig megszökik és visszajön hozzá…)

p És a lelke: azt nem érinti mindez, az szűz marad?

p

p

p Altruista

p Előzékeny, udvarias…

p A bolti sorban mindenkit

p mindig maga elé enged,

p ő meg így végleg lemarad,

p és üres szatyorral megy haza…

p

p

p Ősbizalmas

p A lakáskulcsot a lábtörlő alá teszi,

p és a gyengébbek kedvéért még ki is írja,

p hogy az hol van – odabent meg nyitva a széf,

p amiből becsületszóra bárki kölcsön is vehet…

p

p

p Ön-befalazó

p Ha őt egyszer valaki becsapta,

p akkor beteges gyanakvó, rosszhiszemű lesz:

p senki ismerőst-idegent nem enged a házába,

p és csak a cirklin keresztül kukucskál kifelé…

p

p

p Patthelyzet

p First thing first

p Nem tudja rangsorolni

p az elvégzendő teendőket,

p mindent azonnal és egyszerre végezne:

p nem tud mit lépni… megdermedve marad!?

p

p

p Idegenimádó

p Ide exportált, illetve

p ránk oktrojált, szervetlen

p germán, francia, angol, vagy

p szovjet”, ill.” USA” rendszer

p és kultúra majom rajongója

p

p

p Guminő

p Feleséged neked

p próbababa: ha nem

p alkalmazkodik hozzád

p mindenben, akkor reklamálsz,

p és visszaadod, és újra cseréled…

p

p

p Kacsa-befaló

p Ész nélkül rohan kósza álhírek alapján

p a szerencse után - és csak ott derül ki,

p hogy nem osztogatnak, de fosztogatnak:

p és nemcsak másokat, de még őt magát is…

p

p

p Orosz rulett

p A kórházban

p (félig) kábultan

p minden papírt aláír,

p de ha netán óriási mázlija van,

p hanyagságból mégis élve kerülhet ki…

p

p

p Az ún. jó beteg

p Az együttműködő,

p nem „akadékoskodó”:

p kérdés nélkül bevesz mindent,

p és aláveti magát minden tortúrának…

p

p

p Hálás beteg

p Nem akkor és azért

p fizeti orvosát, ha ő egészséges

p de csak akkor, ha éppen beteg,

p amibe az orvosa még be is segít neki –

p és még az orvos javára is végrendelkezik…

p

p

p Méltatlankodó

p Ki a haszonban részesült,

p ugyanaz viselje a károkat is –

p te gyönyörködsz a rózsában,

p a szépségében és az illatában,

p de téged ne szúrjon meg tövise?

p

p

p Repülő idő

p Az örvendezőnek

p gyorsan múlnak el

p a tartalmas órák, napok,

p de ez nem elveszett idő,

p sőt: minimum duplán számít!

p

p

p Vánszorgó idő

p Búslakodva, betegen,

p unottan csigalassan telnek a percek,

p de majd visszatekintve viszont úgy érzed,

p mintha kiesett volna ez az idő…

p (és ez nem időérzéki csalódás,

p ez sajnos tényleg úgy is van…)

p

p

p Alibi élet

p ő sosem volt

p a Tettek színhelyén,

p mindig másutt bámészkodott,

p és neki erről több igaz szemtanúja,

p vagy nem hamis orvosi igazolása van…

p

p

p Nivellálás

p A középszer terrorja

p Legyen teljes az egyenlőség:

p mindenki csak annyit/olyant teljesíthet,

p amire a leggyengébb is bármikor/bárhol képes…

p

p

p Az erkölcsben alkudozó

p Az ördögnek „csak” a kisujját nyújtó,

p de az nem a bagatellizált krampuszka:

p szellemi hatalom - elkapja és bedarálja

p

p

p A disznók elé

p az ő kevés-drága,

p igaz gyöngyét szóró,

p vagy hamisgyöngyért

p a pöcegödörbe fejest ugrató

p

p

p A csalétekre

p ráharapó, beetetett

p és rászoktatott horogra akadó…

p A kevés öröm után jön a tartós üröm

p (még jó eset, ha majd az elvonókúrán

p kínok kínját szenvedve sikeresen szabadul)

p

p

p A fogaival

p a saját sírját ásó

p élelmi-szaros önmérgező…

p És a telhetetlen bélpoklos falánk,

p akinek a hasa a mindene, az istene.

p És aki úgy állna bosszút szomszédján,

p hogy ha egyszer vendége lesz,

p akkor kienné őt a vagyonából…

p

p

p Az

p önkéntes,

p önerőből lett

p ideiglenes őrült:

p a lerészegedő ön-

p és közveszélyes „ember” …

p

p

p Antipaternalista

p Gőgös individualista

p Ő még holt részegen is legjobban tudja,

p hogy itt-most mi szolgálja a saját javát –

p hazafelé tántorogva az árokban fagy meg…

p

p

p Aki

p bolondságból,

p őrültségből vagy

p részegen gyereket csinál,

p hogy azután meggondolatlanságának

p egy hosszú életen át igya a keserű levét…

p

p

p Korán

p aggastyán

p Egy nagyon

p messzire „előrelátó” ifjú:

p már most a nyugdíja aggasztja,

p és kihagyva ifjú- és felnőttkorát

p idejekorán egy koravén is lesz…

p

p

p Jókai Mór

p Mi hát az igaz hazafiság?

p

p Ejnye urambátyám, milliom lánczhordta!

p A magyar nadrágot maga is eldobta?

p "Ugyan hagyjon békét már tisztelt uraság,

p Nem a viseletben van a hazafiság".

p .

p Igaz, intézetink, az akadémia,

p A szinház, ezekre szebb lesz áldoznia.

p "Ejh, mit, lirum lárom, de minek is mondja?

p Igaz hazafinak másra van a gondja."

p .

p Áh, komolyabb eszmék, vasút, hitelbankok,

p Gazdaság; most ezek adják a fő hangot?

p "Vannak is eszembe! az ilyen eszmébűl

p Vagy semmi sem lesz, vagy magában elkészül".

p .

p Tehát hirlapokban küzdünk, igyekezve

p Megmutatni, hogy még nincs minden elveszve?

p "De iszen hirlapnak nincsen nálam neszi:

p Igaz honfi azt most kezébe sem veszi".

p .

p Vagy hát élőszóval a nép között járván

p Buzditjuk hitében, és nem hagyjuk árván?

p "Oh a magyar népnél fölösleges volna,

p Igaz honfi rosszat fel sem tehet róla".

p .

p Tehát a szerb, román, ruthén, szlovén népnek

p Hirdetjük a közös összetartást szépnek?

p "Oh ezekkel ugyan ki állna vitába?

p Igaz honfi erre nem is reflektál ma".

p .

p De hát urambátyám, mondja meg az égre!

p Miben áll az igaz hazafiság végre?

p "Miben? - Imádkozni mindennap éhomra.

p Szentséges sült galamb jöjj a tányéromra!"

p

p

p

p Jókai Mór

p Kedves édes fiam uram.

p

p "Kedves édes apám uram,

p Hogy' leszünk a télen?"

p "Kedves édes fiam uram,

p Nem veszünk el éhen."

p

p "Kedves édes apám uram,

p Kevés lesz a pénzünk!"

p "- Hát a mire pénz kellene,

p Olyasmit nem vészünk."

p

p "Nincsen czukor, nincsen kávé,

p Üres már a tonna!"

p "- Jó früstök lesz, fiam uram

p Kenyér és szalonna."

p

p "Hugocskáim megszokták már

p A czukrot és kávét."

p "- Czukrot kapnak - a méhesben

p S pörkölhetnek - málét."

p

p "Itten lesz a nevem napja,

p Hogyan iszunk Cliquot-t?"

p "- Azt nem iszunk, hanem iszunk

p Ha szomjazunk, - vinkót."

p