Payday Loans

Keresés

A legújabb

Boldog-boldogtalan ember: életminőség vizsgálódások - IX.
Nagy Magyar Jenciklopédia: Életminőség-vizsgálódás
Írta: Jenő   

Petőfiről (teljes) | Petőfi Sándor

Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások IX.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



PETŐFI ÉS PETRICH… – Szabolcsi Bence Alapfokú Művészeti Iskola

Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Petőfi ARCpoétikája - Irodalmi Jelen

 

Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



OMNIA - Munkácsy Mihály (1844-1900)

p Petőfi Sándor

p SORS, NYISS NEKEM TÉRT...

p

p Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek

p Az emberiségért valamit!

p Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e

p Nemes láng, amely úgy hevit.

p

p Láng van szivemben, égbül-eredt láng,

p Fölforraló minden csepp vért;

p Minden szív-ütésem egy imádság

p A világ boldogságaért.

p

p Oh vajha nemcsak üres beszéddel,

p De tettel mondhatnám el ezt!

p Legyen bár tettemért a díj egy

p Uj Golgotán egy új kereszt!

p

p Meghalni az emberiség javáért!

p Mily boldog, milyen szép halál!

p Szebb s boldogítóbb egy hasztalan élet

p Minden kéjmámorainál.

p

p Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg,

p Ily szentül!... s én elkészítem

p Saját kezemmel azon keresztfát,

p Amelyre fölfeszíttetem.

p

p Pest, 1846. április 24-30.

p

p

p Szereptévesztés

p Amikor az istentől/boldogságtól elválasztó bűneidet

p önmagad, illetve a segítő jóbarát előtt úgy tagadod,

p takargatod, mented, bagatellizálod, relativizálod stb.,

p mintha egy ellenséges nyomozó, ügyész, bíró lenne

p egy törvénytelen, sőt koncepciós, koholt bűnperben...

p Az a védőügyvéd vagy, aki kimosdatná a szerecsent.

p Mintha nem te akarnád leginkább kinyomozni, hogy

p mi lehet a bajod/betegséged oka, és örülsz neki,

p ha az orvos-barát sem veszi halálosan komolyan,

p maximum egy kis tüneti kezelést javall,

p elfedve végzetessé növelve a bajt...

p

p

p Büntethetetlen

p Büntethetőséget kizáró ok

p Ha pl. kisgyerek, vagy beszámíthatatlan.

p De ha most/soha nem akar felelősségre vonható lenni,

p akkor a szabadságodról is időlegesen/végleg lemondott,

p és el kell szenvednie a gyámságot, a gondnokságot stb.,

p legrosszabb esetben még azt is, hogy diliházba zárják

p

p

p Nem mentség

p nem védő, de vádló

p a részegség, az illuminált állapot

p nem enyhítő, de súlyosbító körülmény

p hacsak nem erőszakkal itattak le téged.

p de ha önként csináltál magadból őrültet,

p akkor fizethetsz évtizedekig gyerektartást,

p vagy ülhetsz éveket börtönben megrontásért...

p (+ még a pedofilnek „járó” cellatársi bánásmód)

p

p

p Eleső-elesett

p Esek és kelek, ha még tudok

p „Vigyázz, aki állsz, hogy el ne essél!”

p Pofára esni – hasra esni – hanyatt esni

p A felfuvalkodott egyszer győző, örök vesztő

p Úgy hiányzott neki, mint üveges tótnak a hanyatt esés

p Folyton az eget bámuló, aki elesik az első göröngyben…

p

p

p Hiperaktív pótcselekvő

p Ami nehezen és lassan változhat

p és amire neked csekély a befolyásod,

p mint amilyen pl. a politikai rendszer,

p azzal foglalkozol gondolataidban és társaságban,

p de ami akár egy döntéssel holnaptól változhatna,

p s ami egy ugrást jelentene életminőségedben,

p pl. az élethazugságaiddal való szembenézés,

p azt elmismásolod, vagy örökké halogatod stb. 

p

p

p Önfelmentő

p Nincs nagyobb személyes kihívás

p mint amikor velünk hasonló helyzetű

p vagy pláne nálunk rosszabb sorsú ember

p elégedetten, lelki békében, teljes örömben él -

p megzavarja önáltató magyarázkodásunkat,

p hogy miért is nem vagyok/lehetek én boldog...

p Sokszor az az első reakciónk, hogy kétségbe vonjuk:

p és így szólunk: "nem hitelesített ez a világszám!"

p

p

p „Übermensch”

p Akinek nem ismerjük közelről az életét,

p az iránt zavartalanul táplálódnak előítéleteink...

p De ugyanígy képzelhetjük egy távoli valakiről,

p hogy neki biztos valamilyen különlegesség miatt

p lehet olyan "sikeres", olyan rendben az élete:

p ő burokban született, ő a sors kegyeltje,

p netán ő maga sem normál ember, de félisten...

p Ez rögtön felmentést ad nekünk: ő nem követhető!

p

p

p Logikus

p Valakit megbántottál,

p de nem kérted bocsánatát,

p így most azért neheztelsz rá,

p mert a bűnösségedre emlékeztet,

p s így újultan gyötör a bűntudatod...

p

p

p Egyirányú

p Miért nincs béke a lelkedben -

p megharagszol arra, aki rendszeresen támogat,

p mert annyira egyoldalú, aszimmetrikus ez a kapcsolat,

p s a másik nem ad lehetőséget, hogy ezt te viszonozhasd,

p s neked folyton hálálkodni kell az uraságtól levetett cuccokért.

p Azon meg nem töprengsz, miért vagy örökre segélyezett helyzetű…

p

p

p Érdemtelen

p Arra büszke, amit örökölt, 

p azzal dicsekszik, amit mástól kapott,

p azzal vág fel, amiben nincs semmi érdeme,

p ami még rosszabb: idegen tollakkal ékeskedik

p

p

p Életképtelen

p Te nem tudsz képet mutatni, színészkedni -

p se játékból, se tréfából, se vészhelyzetben...

p Te nem tudsz olykor rosszhoz is jó képet vágni?

p te még a halálos ellenségednek sem tudsz hazudni?

p

p

p Restellő

p Aki szégyell kérdezni

p és inkább rosszul tudja vagy csinálja,

p s így „büszkén” bukik el, vagy hal meg

p de menten belehalna, ha „megalázná magát” …

p

p

p Ütésálló

p Nem az a legény, aki üt,

p hanem az a legény, aki állja!?

p A profi bokszban/az életben is az a győztes,

p aki még a tízedik menet végén is talpon marad,

p hiába ütött kevesebbet/kisebbet, elvesztve sok menetet,

p hisz nem az összes csatát, de a háborút kell megnyerni:

p mit ér egy-egy alkalmi - ráadásul pirruszi - győzelem…

p

p

p Konzekvens

p Következetes, mint az ökör

p Te a kis lépések politikáját követed,

p akkor is, amikor a szakadékot kellene átugranod,

p nincs füled az intelmek, vészkiáltások meghallására

p

p

p Időtényező

p Helyrehozhatóságok

p Pl. olyannak mondasz félreérthető,

p vagy egyenesen durva, bántó szavakat,

p akivel legközelebb csak évek múlva találkozol,

p s addig nincs alkalom tisztázni, helyesbíteni stb.

p (s így éveken át lenyomja, nyomasztja a lelked…)

p

p

p Súlypontok

p Alultáplált vagy,

p fagyoskodsz, lekapcsolgatod a villanyt,

p de a státusszimbólum megszerzésére-

p fenntartására kisebb vagyont költesz,

p netán nagy adósságba vered magad,

p hogy valaki(k)nek imponáljál...

p

p

p Az ördög bibliája

p A szerencsejátékosok szerencsétlensége

p Szenvedélybetegek – póker, makaó, ulti, tarokk

p Elkártyázott vagyonok és becsületbeli adósságok

p Tizenkilencre még egy lapot kérni – hazardírozás

p Ha nem profi/csaló, hamiskártyás, akkor tuti veszt

p (az előbbi meg a lelkét, de olykor a szabadságát is)

p

p

p Áldás

p vagy átok

p Gyermekáldásból elrontott komisz kölök

p Főnyereményből sok irigy, ellenség és mizantrópia

p A szerencséd elbizakodottá tesz és nagyon pofára esel

p A három kívánság népmese és Puskin aranyhalas verse

p

p

p A lépre menők

p Egyszer volt egy róka, 

p aki annyira híján volt a ravaszságnak, 

p hogy nemcsak belépett a csapdákba, 

p de még arra sem volt képes, 

p hogy különbséget tegyen

p csapda és nem csapda között…

p Épített egy csapdát, és abban lakott. 

p olyan sokan meglátogatnak a csapdámban, 

p hogy én lettem a legügyesebb róka…” 

p A róka jól érezte magát,

p fogalma sem volt, hol lakik...

p

p

p Kontár

p Mint aki buzgón nekilát,

p hogy a szálfából mestergerendát faragjon.

p de elrontja, s így már kapanyelet próbálna,

p de azt is elbaltázza, s örül a fogpiszkálónak is

p és ez még a jobbik eset, ha csak magát károsítja…

p

p

p Parancsra tettem!

p Lehet, hogy embert öltem...

p Mindenki ezt tette/tette volna az én helyemben!

p És csak egy voltam a kivégzőosztagban sok között,

p s lehet, hogy nem is az én golyómtól vesztette életét.

p Engem jelöltek ki, a többi kijelölt is beállt a sorba.

p Ha nem engedelmeskedem, fogdába stb. zártak volna...

p

p

p Kollektív felelőtlenség

p Egyedül nem mernéd a nőt megerőszakolni,

p de az alkoholtól és a csürhédtől „felbátorodsz”,

p ill. nem mersz kimaradni, nehogy kiközösítsenek,

p s így - vonakodva/begerjedve - te is beállsz a sorba,

p hogy imigyen is enyhíts szexuális/társas nyomorodon...

p https://www.youtube.com/watch?v=MKInyguXZ_g

p

p

p Testi-lelki alultáplált

p Ahogy mindenki eszik valamit,

p legfeljebb moslékot, mérget, romlottat,

p éppen úgy pl. mindenki hallgat verset-igét,

p legfeljebb ócska, bugyuta, lélekölő slágert,

p illetve félrészeg hőzöngők kocsmai álbölcselkedését... 

p

p

p Presztízskérdés

p Avagy a pirruszi győzelem.

p Lehet úgy egy meccset nyerni,

p mindent erre az egy lapra feltéve,

p hogy a legjobbak megsérülnek

p vagy kiállítják, s eltiltják őket stb.,

p s így a régi riválist legyőztük ugyan,

p de ez a bajnokságba kerülhet…

p Még egy ilyen győzelem és végünk -

p egy csatát megnyerni, de a háborút elveszíteni

p

p

p Petőfi Sándor:

p AZ UTÓSÓ EMBER

p

p Mi az fölöttem? ég vagy sírbolt?

p Igen, sírbolt, amelyben a föld,

p Ez óriás koporsó fekszik.

p És ott fejem fölött az a fény

p A nap? vagy a sírbolti lámpa?

p Igen, sírbolti lámpa, melynek

p Bágyadtan pislogó sugára

p Sötétségét a síri éjnek

p Halvány piros-sárgára festi.

p S mily hallgatás!... de, hah, mi zendül

p A némaságnak közepette?

p Madárszó vagy leánydal? Oh nem!

p A férgek rágják a koporsó

p Behunyt szemű, hideg lakóit.

p Igen, behunyvák a szemek mind,

p Melyekben egykor szerelemnek

p S gyűlölségnek szikrája lángolt,

p S amelyekből oly undorítón

p Nézett ki, mint a kéjleányok

p A bordélyházak ablakából,

p A gőg, irígység, elbizottság,

p A megvetés, alázatosság.

p Behunyvák a szemek, s hideg már

p A szív, e kis pokol, amely száz

p Meg száz ördögnek volt tanyája,

p Hol a bünök máglyája égett

p Kihamvadatlan lángolással.

p Hanem már mindeneknek vége.

p Alszik már a becsűletorzás,

p Barát- s honárulás, s egyéb szörny,

p S amely őket nyomban követte,

p A lelkiösmeret marása...

p De ez nagyon régen halt már meg,

p Az újabb kornak nemzedéke

p Ismerte ezt csupán hiréből.-

p Mindennek vége. Minden alszik.

p Becsukva a szem. Hűlve a szív.

p Csak én magam vagyok még élő

p A sírbolt roppant üregében,

p S tünődöm, egy vendégre várván,

p A késedelmező halálra.

p Halál, mért nem jösz? félsz talán, hogy

p Megbirkozom veled s legyőzlek?

p Ne félj, nem az vagyok, ki voltam,

p Ki egykor vakmerő kebellel

p Dacoltam sorssal és világgal.

p Bátran jöhetsz. Meg nem támadlak.

p Hagyom magam. Erőtelen hang

p Leszek. Te szélvész légy. Sodorj el.

p

p Pest, 1845. szeptember 10-24. között

p

p

p Bedőlő

p Zavar – zavarkeltő 

p Zavaró és a zavarosban halászó

p pl. amikor műbalhét csinál a zsebes bűntársa,

p hogy elterelje figyelmed, s ne védd az értékeidet

p s te vagy/leszel az a palimadár, akinek tollas a háta…

p

p

p Torkos

p Élvezeti görbe

p Az éhség jó szakács,

p hátha még finomat, pláne kedvencedet eszed!

p (de a reggeli kávéból is az első korty a legjobb)

p Az első falatoknál szinte nem tudsz betelni,

p utána még jó, majd jön a telítettség,

p és már csak a szemed kívánja,

p vagy sajnálod otthagyni,

p s túlzabálod magad,

p ami visszafelé is elrontja az egészet,

p akár még a túldédelgetett gyomrodat is 

p (püffedten elgyengülve elterülsz, s nehezen emésztesz)

p

p

p Önbeteljesítő jós

p Ne fesd a falra az ördögöt,

p pont az következik be, amitől rettegsz

p Pl. a rákfóbiás királyi utat épít a ráknak?

p És hamar kialakulnak itt az ördögi körök:

p félelmedre agyad/szervezeted úgy reagál,

p hogy te e „daganatra” még jobban pánikolsz...

p

p

p Vizsgadrukkos

p Jobb félni, mint megijedni?

p De rosszabb szorongani/rettegni

p Kinek milyen fóbiák, vagy túlzott,

p beteges félelmek bénítják, eszik lelkét?

p S miért nem tud/mer ezektől megszabadulni?

p Okait feltárva…és terápiaként előre „menekülve”

p Nem dől össze a világ, ha egyszer elbuksz a vizsgán,

p de nagyobb lesz a baj a kóros félelem miatt: betegség...

p

p

p Emberautomata

p ha bedobod a pénzt, kijön, amit kérsz

p ha megnyomod a gombot, felmondja a leckét

p ha jól megcsiklandozom, akkor elneveti magát

p vagy gépies, vagy akaratlan-vegetatív válaszoló:

p redukált: mechanikus és/vagy vegetáló „ember”

p

p

p Nem mindegy

p Nyelvtudás-hiányos

p amnézia vagy amnesztia

p amnesztia vagy anesztézia

p internátus vagy internálás 

p megörülni vagy megőrülni

p örvendő lány vagy örömlány 

p együttmunkálkodó vagy kollaboráns

p

p

p Nyelő

p Nyögve nyelős

p Se lenyelni, se kiköpni!?

p Megakad a torkán, s megfullad

p Mindent lenyel/megetetnek vele

p Még az élő békát is lenyomják torkán

p Vagy sokáig csal nyel, majd meg okád...

p

p

p Analfabéta

p Hiába van kezedben a végrendelet,

p mely jó fordulatot adna sorsodnak,

p ha nem tudod a szöveget elolvasni, 

p vagy nem érted annak jogi nyelvezetét

p akkor az csak egy összepiszkolt papírdarab,

p ill. majd az örökség-riválisok felolvassák neked...

p

p

p Nem magánügy

p A veszélyes sugárzás

p A boldog ember az sugárzó,

p de a boldogtalanság is fertőző

p mint ahogy az unalom s az ásítás is az –

p és ahogy a mondás tartja: egy bolond csinál százat,

p A boldogtalan fuldokló lehúzza magával a társakat,

p frusztrált és agresszív, irigy és lelki hadviselő,

p nem hozzátesz, de csak elvesz a közösből:

p a békéből, a jókedvből, a reményből stb.

p

p

p Rontó Pál

p Közösségi ember vagy…

p s nem akarsz kilógni a sorból,

p ha neked ma rossz kedved van,

p akkor igyekszel mindenkiét elrontani

p és így már ők sem tudnak téged felvidítani…

p

p

p Csapda

p Rossz vásár/cserebere  

p Aki a létbiztonsága miatt lemond a szabadságról,

p és pl. a mamahotelben marad, vagy eladja lelkét,

p az egy idő után a viszonylagos jólétét is elveszíti,

p s már nem lesznek eszközei, hogy azt visszanyerje…

p (ahogy ez pl. ’56 után történt a magyar emberekkel)

p

p

p Ábrándozás

p Az életed megrontója.

p A bírhatót eladod álompénzen –

p a sosem volt múltba, fantaszta jövőbe vágyva

p elmész a tálcán kínált egyszeri nagy alkalmak mellett,

p az itt és most szükséges döntéseket meg halogatod,

p amik azok maguktól dőlnek el – és rád dől a házad…

p

pPetőfi Sándor; Petőfi dalai: Pató Pál úr | Képcsarnok | Hungaricana

p PATÓ PÁL ÚR

p

p Mint elátkozott királyfi

p Túl az Óperencián,

p Él magában falujában

p Pató Pál úr mogorván.

p Be más lenne itt az élet.

p Ha egy ifjú feleség...

p Közbevágott Pató Pál úr:

p "Ej, ráérünk arra még!"

p

p Roskadófélben van a ház,

p Hámlik le a vakolat,

p S a szél egy darab födéllel

p Már tudj' isten hol szalad;

p Javítsuk ki, mert maholnap

p Pallásról néz be az ég...

p Közbevágott Pató Pál úr:

p "Ej, ráérünk arra még!"

p

p Puszta a kert, e helyett a

p Szántóföld szépen virít,

p Termi bőven a pipacsnak

p Mindenféle nemeit.

p Mit henyél az a sok béres?

p Mit henyélnek az ekék?

p Közbevágott Pató Pál úr:

p "Ej, ráérünk arra még!"

p

p Hát a mente, hát a nadrág,

p Úgy megritkult, olyan ó,

p Hogy szunyoghálónak is már

p Csak szükségből volna jó;

p Híni kell csak a szabót, a

p Posztó meg van véve rég...

p Közbevágott Pató Pál úr:

p "Ej, ráérünk arra még!"

p

p Életét így tengi által;

p Bár apái nékie

p Mindent oly bőven hagyának,

p Soha sincsen semmije.

p De ez nem az ő hibája;

p Ő magyarnak születék,

p S hazájában ősi jelszó:

p "Ej, ráérünk arra még!"

p

p Pest, 1847. november

p

pA MONARCHISTA: Lobogónk Pathó Páll! (hangos jegyzettel)

p Alvászavar

p Miért félsz elaludni!?

p Rettegsz az álmaidtól,

p mert az álmok nem hazudnak,

p ezeket nem tudod éber ésszel kontrollálni,

p s lelkifurdalásaid „rémálmokat” generálnak...

p

p

p Gyanútlan

p Szellemi vak,

p hipnotizált balek stb. vagy,

p és így nem láthatsz át a szitán,

p pedig a báránybőrben farkasok bújnak meg:

p pont azoknak szolgálsz, akik a vesztedre törnek

p

p

p A szükséges „felesleges”

p A sivatagban vergődik oázist keresve,

p de előbb csak olyant talál, ahol csak nyakkendő van,

p mire elvonszolja magát egy olyanba, ahol minden van,

p de hiába van már a szomj- és éhhalál legszélén, 

p nyakkendő nélkül oda szigorúan tilos belépni!

p

p

p Érzéstelenítés

p Anesztézia for ever!? 

p Hogy sose érezz fájdalmat, 

p egyszer s mindenkorra érzéstelenítteted magad -

p későn kapcsolsz, hogy akkor mást se fogsz érezni

p minden érzéki örömről és gyönyörről is lemondtál…

p (és tested-agyad sem tud jelezni, ha pl. hátbadöfnek)

p

p

p Hólabda-effektus

p Eldobod a rossz kívánság hógolyót,

p még egy kemény követ is teszel bele,

p s mire visszatér hozzád, már elsöprő lavina,

p ami téged is menthetetlenül maga alá temet

p (ha nem kérsz gyorsan a célszemélytől segítséget

p

p

p Biflázás

p Egy szerepet szóról szóra be lehet magolni

p csak akkor van baj, ha kizökkentenek/kiesel a szerepből,

p mert akkor már spontán reagálni, rögtönözni kell, kellene

p (ilyenkor már nem kis gondban van a papagáj, a szajkó stb.

p és a más tollaival ékeskedő/Cyrano versével szerelmet valló)

p

p

p Okafogyott

p Kis és nagy lelepleződés

p Bajban vannak a kutyák, ha elfogy a kerítés,

p pedig előtte azt morogták: ha elkaplak, bekaplak!

p Bajban vagyunk mi is, amikor itt a drótposta –

p most kiderül, hogy nem technikai-anyagi stb.,

p hanem a szellemi kiüresedés, lelki restség az ok,

p mondandóhiány miatt nem írunk egymásnak levelet.

p

p

p Ördögi körök

p Lelki depressziódra

p önkényeztetéssel reagálsz, például

p nassolgatás a gyógymód, amitől el is hízol,

p s amitől egyre kevésbé vagy magaddal elégedett,

p vagy egyre többet alszol, mégis egyre fáradtabb vagy

p a kutyaharapást nem a szőrével gyógyítod („homeopátia”)

p

p

p Jó tanuló

p Aki megfelelési kényszerből

p mindenből minimum jó érdemjegyre vágyik

p szégyelli a közepest, hát még az elégségest,

p neki ne adjanak semmiből kegyelemkettest,

p és olyannyira bukásfóbiás, hogy ezért bukik

p A szüleinek/iskolának tanul, az Élet megpálcázza…

p

p

p A dualista

p Isten megteremtette a világot,

p de azután a sorsára hagyta, nincs gondviselés -

p csak a providencia biztosítóban bízhat, ha fizet.

p nincs kihez fohászkodni, nincs miért imádkozni…

p

p

p Hebrencs

p Repül a nehéz kő,

p ki tudja, hol áll meg,

p s kit hogyan talál meg…

p A kimondott szó-kőgörgeteget

p nehéz, sőt lehetetlen már visszaszívni…

p

pA Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogja

p Petőfi Sándor

p AZ EMBER

p

p Nincs nevetségesebb az embernél,

p Oly kevélységben, olyan gőgben él!

p A világot fitymálják ajkai,

p S minth' az eget akarná szántani

p Orrával, oly magasra tartja fel.

p Kevély ember, miben kevélykedel?

p

p Egy szempillantásnál mi rövidebb?

p Ember barátom, a te életed.

p Rohanva jő az idő s elrohan,

p Egy kezében bölcsőd pólyája van,

p S másikban koporsódra szemfödel.

p Kevély ember, miben kevélykedel?

p

p S mit végezhetsz egy pillantás alatt?

p Hódítál népeket, országokat?

p Hódítani csak gyávákat lehet,

p S az uralkodás ilyenek felett

p Dicsőség? ezt csak szégyenelned kell.

p Kevély ember, miben kevélykedel?

p

p S ha dicsőséget szerzél, nagy nevet?

p Veled hal meg s a föld alá viszed,

p Vagy, mint hű eb, kísér ki sírodig,

p S ott őrzi azt egy pár kis századig,

p S elébb-utóbb éhen-szomjan vesz el.

p Kevély ember, miben kevélykedel?

p

p Dicsőséged, neved maradjon! hol?

p A nép is elvesz, melyhez tartozol.

p Az ország, melyben most él nemzeted,

p Tenger volt egykor, s újra az lehet,

p S e föld is semmiségbe oszlik el.

p Kevély ember, miben kevélykedel?

p

p Koltó, 1847. szeptember

p

pFaragó József: Kevély Kereki | antikvár | bookline

p Kevélység mondások

p A pénzt rút kevélység szokta követni.

p Az angyaloknak is a kevélység ártott.

p Büdös a kevélységtől.

p Kevélység a harag első oka.

p Kevélység és esztelenség testvér-atyafiak.

p Kevélység a tudatlanok hibája.

p Kevélység a romlásnak kalauza.

p Kevélységgel jár a jó szerencse.

p Mit ér a kevélység, hogyha vén a feleség.

p Ritka gazdag kevélység nélkül.

p Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkül.

p Ritkán jár a szerencse kevélység nélkül.

p Kevélységet, részegséget, szegénységet nehéz titkolni

p A kevélység lenyomja a szerencse tengelyét.

p Nem tudom, ha a vak kevélykedhetik-e vakságában?

p Ha a kutya bőrére eleve innának, elkevélykednék

p A gazdag, ha sánta is, kevélyen járhat.

p

p

p Kevélység

p Annyi bölcsességed sincs, hogy

p megfogadd egy valódi bölcs tanácsait?

p amit te nem tudsz, azt már nem is érdemes tudni…

p Te biztosan tudod, hogy mi jó és mi rossz neked!?

p Isten nem benned van, de te magad vagy az…

p

p

p Kevély

p Nem hajtasz fejet

p és belevered a fejed az ajtófélfába

p (mindig emelt fővel, mindig fel a fejjel –

p de ő csak azért, hogy másokat lenézzen,

p másokon átnézzen, másokat semmibe vegyen)

p

p

p Büszke-gőgös

p Még kijavítható hibát csinálsz,

p de mert röstellsz segítséget kérni,

p ezért vagy tétlenül sült galambot vársz,

p valami deus ex machina égi segítséget,

p vagy pánikreakcióddal, kapkodásoddal,

p a „korrekcióddal” sokkal nagyobb bajt okozol,

p így lassan/gyorsan, de biztosan rohansz

p a jóvátehetetlenbe, a katasztrófába...

p

p

p Röstell ő

p Annyira büszke ő,

p annyira nem szeretné

p úgymond magát sajnáltatni, hogy

p még az orvosi vizsgálaton sem „panaszkodik”…

p (vagy kitalálják, mi baja/vagy örök titok marad –

p bár például a köhögést azért elég nehéz eltitkolni)

p

p

p Hübrisz

p (ógörög: elbizakodottság, gőg)

p A görög elképzelés szerint a hübrisz

p az ember mértéktelen és bűnös önteltsége,

p mikor elvakultságában (até) túlteszi magát

p az istenség által megszabott korlátokon,

p s ezért a Nemeszisz lesújt rá.

p Az elképzelés a görög mondákban

p (pl. Tantalosz), a tragédiában

p és a világértelmezésben

p döntő szerepet játszott

p (a szerencse hirtelen változása

p és a türannoszok bukása).

p Az ókorban még a szerencsében való

p túlzott bizakodás is hübrisznek számított

p (lásd: Niobé- és Oidipusz-mítosz)

p

p

p Sehogy se jó

p Ócsó mán a pásztor, 

p Nincsen becsületi! 

p A nagy gazdák előtt 

p Mind huncut a nevi. 

p

p Ha valamije van 

p Azt mondják, hogy lopta, 

p Ha semmije sincsen, 

p Hogy elkorhelkodta. 

p

p Hát a szegény pásztor, 

p Hogyne szomorkodna: 

p Kicsinke a kenyér, 

p Kevés a szalonna.

p http://www.youtube.com/watch?v=NmPE5t1Ujjs

p

p

p Szegénység szólás-mondások

p A sok ígéret nem teszi gazdaggá  szegényt

p A szegény, ha kevély, az ördög is neveti

p A szegény húsvét napján is fekete vasárnapot ül

p A szegényt mindenki kerüli

p Bőrét is lehúznák a szegénynek

p Eleget élt a szegény, ha korán meghalt

p Falatját a szegény nyállal ereszti fel

p Szegény ember vízzel főz

p Olcsó húsnak híg a leve

p Gazdag hízik, szegény fázik

p Bús mint télen a szegény

p A szegényt a kutya is megugatja

p Ha szegény vagy, ne táncolj

p Jaj az olyan szegénynek, aki gazdagot vesz el

p Ki szegénybe bízik, nádra támaszkodik

p Kinek szegény sorsa, eleven megholt az

p Könnyebb a szegényt kicsúfolni mint felruházni

p Mindig valami bibéje van a szegény embernek

p Ne bántsd a szegényt szúrd ki a szemét

p Nehéz a szegénynek tisztre hágni

p Nehéz a szegény legénynek becsület kapni

p Nincs nagyobb bolond mint a szegény

p Nincs rosszabb a szegény zsidónál

p Senki sem barátja a szegénynek

p Szegény ember étele helyett is aluszik

p Szegény embernek szerencséje is szegény

p Szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg

p Szegény minenütt láb alatt van

p Szegény sors az ,amelynek nincs irigye

p Szegény ajándéka drága

p Szegénynek szegény a barátja

p Szegény embert az ág is húzza

p Végy el engem te szegény, ketten leszünk szegények

p Sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat

p Sok bűn oka a szegénység

p Szegénység és öregség két nagy teher

p

p

p A szegénység előnyei

p Az ember nem rohan rögtön orvoshoz

p Pláne nem maszekhoz, aki akar is valamit találni,

p Hogy azután ismét felkeresd, állandó paciens légy

p Se patikába - se csodaszerekért – se csodaorvoshoz stb.

p A szükség a szegényt leleményessé, találékonnyá teszi

p A szegény nagy örül a koldus hetedik krajcárjának

p A szegény nem pazarol, jól sáfárkodik kevés javával

p A szegénynek kevés is elég, mindenért hálát ad

p A szegény naponta átéli isten kegyelmi ajándékait

p A szegényt nem kísértik a fölös-káros reklámok

p A szegénynek nyitva a kapuja, háza és szíve-lelke

p A szegény összefog, együttműködik, segítőkész

p Stb.

p

p

p „Alacsony sorból” kitörés

p Ha valaki azt érzi, úgy éli meg,

p hogy a család (mély)szegénysége miatt

p nem tud szépen öltözni, színházba járni,

p könyveket venni, továbbtanulni stb. stb.,

p akkor kísértésbe eshet a „kiemelkedésre”:

p bűnbanda tagja, maffiózó vagy ávós lesz,

p pornózik, utcai prostituált/kitartott lesz,

p vagy „csak” hivatását feladva azt nézi,

p hol és mivel lehet több pénzt keresni...

p

p

p Rászokás-csapda

p Rászoktál a kölcsönkéregetésre, a segélyekre,

p már eszedbe se jut, hogy a magad ura legyél –

p életed végéig emberek-hivatalok kegyétől függsz:

p kegyétől, kényétől, kedvétől – csak magadtól nem

p

pPetőfi Sándor; Révész: Petőfi a csárdában | Képcsarnok | Hungaricana

p Petőfi Sándor

p PALOTA ÉS KUNYHÓ

p

p Miért vagy oly kevély, te palota?

p Uradnak fényében kevélykedel?...

p Azért van rajta gyémánt, hogy szive

p Mezítelenségét takarja el.

p Szakítsd le a cafrangokat,

p Mit rá szolgája aggatott,

p S nem ismersz isten munkájára,

p Oly nyomorúság marad ott.

p S hol vette gazdád ama kincseket,

p Mik semmiből őt mindenné teszik?

p Ott, hol a héja a kis madarat,

p Mit szétszakít, melynek vérén hizik.

p A héja vígan lakomáz,

p S szomszéd bokornak fészkiben

p Madárfiúk zokognak, várván

p Anyjokra, mely meg nem jelen.

p Fitogtasd csak, te gőgös palota,

p Az orzott kincsek ragyogásait,

p Ragyogj csak, ugysem ragyogsz már soká,

p Meg vannak már számlálva napjaid.

p S kivánom, hogy minél elébb

p Láthassam omladékodat,

p S hitvány lakóid összezúzott

p Csontját az omladék alatt! - -

p S te kis kunyhó a magas palota

p Szomszédságában, mért szerénykedel?

p Miért bújtál a lombos fák mögé,

p Azért-e, hogy inséged födjed el?

p Fogadj be, kis sötét szoba;

p Nekem nem kell szép öltözet,

p De szép szív... s a sötét szobákban

p Találni fényes szíveket.

p Szent a küszöb, melyen beléptem én,

p Oh szent a szalmakunyhók küszöbe!

p Mert itt születnek a nagyok, az ég

p A megváltókat ide küldi be.

p Kunyhóból jő mind, aki a

p Világnak szenteli magát,

p S a nép mégis mindenfelől csak

p Megvetést és inséget lát.

p Nem féljetek, szegény jó emberek,

p Jön rátok is még boldogabb idő;

p Ha mult s jelen nem a tiétek is,

p Tiétek lesz a végtelen jövő. -

p A földre hajtom térdemet

p E szűk, de szent födél alatt:

p Adjátok rám áldástokat, s én

p Rátok adom áldásomat!

p

p Pest, 1847. január

p

p

p MAGYARORSZÁG

p Te sem termettél ám szakácsnak.

p Magyarország, édes hazám!

p A sűlt egy részét nyersen hagynád,

p S elégetnéd más oldalán.

p Míg egyfelől boldog lakóid

p Megfúlnak a bőség miatt:

p Hát másfelől meg éhhalállal

p Megy sírba sok szegény fiad.

p

p Eperjes, 1845. április

p

p

p GAZDÁLKODÁSI NÉZETEIM

p

p Jertek, barátim, van egy-két forintom,

p Hágjunk nyakára, a rézangyalát!

p Mit a jövendő! arra semmi gondom;

p A jóisten majd eztán is csak ád.

p Azért szerezzem a pénzt, hogy legyen?

p Azért szerzem, hogy eligyam s egyem.

p

p Mert oh barátim, a terített asztal

p Dicsőbb, mint Ádám-Éva édene;

p Ez ami búban engemet vigasztal,

p Ennél virít a lét kietlene.

p Szerzem tehát a pénzt, nem hogy legyen,

p Hanem azért, hogy eligyam s egyem.

p

p Emberségemre! nincs szánandóbb pára,

p Mint kit fukarság nyavalyája bánt;

p Halmozva kincset kincse halmazára,

p Küzd, fárad, izzad, s él koldús gyanánt.

p Nekem nem kell a pénz csak hogy legyen;

p Megszerzem én, hogy eligyam s egyem.

p

p Azt mondják e rend érdemes vitézi:

p Ki nem zsugorgat, mig nyujt a jelen,

p A múltat könnyen búslakodva nézi

p Öreg korának szük időiben.

p S én mégsem szerzem a pénzt, hogy legyen -

p Csupán azért, hogy eligyam s egyem.

p

p Megnyugtat egykor, tán ha semmim sem lesz,

p Hogy ameddig volt, jól éltem vele;

p De most ha mennék éhen őseimhez,

p Nem lenne sírom nyúgalom helye.

p Ebből indulva, nem hogy meglegyen,

p De szerzek pénzt, hogy eligyam s egyem.

p

p Menjünk tehát, és e néhány forinton

p Élvezzük a jót, mennyiben lehet;

p Meg sem jövünk, szent Jóllakásra mondom,

p Míg egy rosz pótra nyomja zsebemet -

p Mert nem szerzém én e pénzt, hogy legyen:

p Azért szerzém, hogy eligyam s egyem.

p

p Dunavecse, 1844. április-május

p

p

p Csapdahelyzet

p Az is baj, ha a katona fején sapka van

p Az is baj, ha a katona fején nincs sapka

p Az a cél: ne tudj megfelelni az elvárásnak,

p hogy bármikor bármiért le lehessen szúrni,

p sose érezhesd azt, hogy megtetted a dolgod,

p hogy neked soha ne állhasson feljebb,

p neked mindig védekezni kelljen...

p

p

p Játékosság

p Nélküle nincs kreativitás, spontaneitás stb. -

p játékosság nélkül az élet csak robot a dologházban,

p de életveszélyes, ha az egész életet játéknak fogod fel,

p hisz abból nem lehet kedved szerint ki- és beszállni,

p nem mondhatod: "Most nem ér a nevem!",

p nem lehet mindent - büntetlenül - újrakezdeni,

p nem lehet új életet kapni és másnak is adni...

p

p

p Öngyilkos játszma

p Soha nem merült fel a gyanú benned,

p hogy nem sorscsapásként vagy folyton beteg?

p Nem lehet, hogy szinte beleszerettél a bajodba,

p így akarsz plusz törődést, figyelmet kizsarolni,

p így akarsz kibújni az élet küzdelmei, csatái elől?

p Ellenséged lesz, aki nem partner e játszmában,

p s csak akkor döbbensz rá az igazságra,

p amikor már irreverzibilisek a változások...

p

p

p Kiválasztottak

p Akinek száz pengője

p forog a kereskedelemben,

p mindennap húst ehet és bort ihat;

p akinek földmunkában van száz pengője,

p annak káposztát és kelkáposztát kell ennie

p és sokat ásni, sokat őrködni és sok ellenséget szerezni…

p Mi azonban arra teremtődtünk, hogy Istennek szolgáljunk.

p Nem helyes-e tehát, hogy fájdalom nélkül táplálkozzunk?

p (Talmud)

p

p

p Önsajnáltató

p Aki akár csalva is nyer

p a „kit ért ma több és nagyobb baj?”,

p a „kinek volt nehezebb gyerekkora?” versenyben

p (Egy Twist Olivér/Árvácska elbújhatnak mellette...)

p A versenyt megnyeri, de a boldogság esélyét elveszti,

p önbeteljesítő jóslatként önmagát ítéli tehetetlenségre!

p

p

p „Mindentudó”

p Látatlanban teszel fogadalmat,

p teszel ígéretet magának az ördögnek,

p hogy ha ő most itt meg/kisegít téged,

p akkor az övé lehet, amit otthon újdonság,

p amiről te még nem tudsz – hát lehet ilyen?

p S ez a mesében nem más, mint az újszülötted...

p

p

p Önkorlátozó

p Rabosítod magad –

p leláncolod kezed-lábad,

p presztízskérdést csinálsz

p részegen tett ígéret betartásából

p Őrült és egész életre szóló fogadalmakat teszel

p rögeszmék és kényszerképzetek foglya vagy,

p kiszolgálod rosszakaróid szeszélyeit

p stb. stb.

p

p

p Hátszeles

p Lehet potentát a közbenjáród,

p lefekhetsz a szereposztó díványra -

p ha lehull a függöny, véget ér a protekció,

p de marad a szégyen, és a pályatévesztés is...

p ...és ráadásul esetleg egy kövér nőt kell emelgetni,

p mert ő is protekcióval került a balett-pályára/színpadra!

p

p

p Ha majd…!?

p Pont ott s akkor

p nem vagy boldog -

p de régebben az voltál,

p s később biztosan az leszel...

p De majd ha elvégzed az iskoláidat,

p de majd ha megtalálod az igazi társad,

p de majd ha bajnok lesz a csapatod,

p de majd ha megbukik ez a kormány,

p de majd ha megnyered a lottó ötöst...

p Ha, ha, ha (hahota)

p

p

p Buridán szamara

p Éhen halni értelmetlenül,

p két egyforma szénaköteg között,

p mert nem tud, tudott választani,

p pedig egyik sem jobb, mint a másik,

p de fél, hogy hátha mégis…

p (és ha az egyiket választja,

p holtig gyötri a kínzó gondolat:

p biztos a másik lett volna az ízesebb?)

p

p

p Túlélők

p Túl kell élni a vészhelyzeteket,

p túl kell élni a vészkorszakokat,

p túl kell élni a baleseteket,

p túl kell élni a szükségállapotokat,

p túl kell élni a zsarnoki rendszereket -

p csak arra kell nagyon ügyelni,

p hogy egész életünk ne egy nagy túlélés legyen,

p egy defenzív stratégia és túlélési technikák,

p a megúszás, a kibírás szelleme és lelkülete

p

p

p Defenzív rejtőző

p Te mindig fekete bábukkal kezded a játszmát,

p s mindig csak reagálsz a fehér bábú lépéseire?

p Te csak akkor szólalsz meg, ha kérdeznek,

p te igyekszel mimikrivel beolvadni a háttérbe,

p beleszürkülni s halottnak tettetni magad -

p vigyázz, mert úgy maradsz s jó az esélyed,

p hogy pl. szklerózis multiplex beteg leszel...

p

pHogyan készül?

p Petőfi Sándor

p MENNY ÉS FÖLD

p

p Isten hozzád, gyönyörű hazugság,

p Eszményképek, ábrándok világa!

p Már kezemben tartom ajtód kulcsát,

p Még egy perc s örökre zárva lész.

p

p Túl az éjnek fejér szivárványán,

p A tejúton túl röpűltem egykor,

p S ott az égi magasokban járván

p Épitélek, szép tündérvilág.

p

p Ott töltöttem ébren álmodozva

p A csapongó ifjuság időit,

p Álmaimnak nem volt vége-hossza,

p S szebbnél-szebbek voltak álmaim.

p

p De az álom bármi szép, csak álom,

p S hogyha ma nem, holnap elmulandó;

p Elment, elment pajkos ifjuságom,

p Fölkeltett a komoly férfikor.

p

p Isten hozzád, ábrándok világa!

p Miért várjak, amíg összeomlasz

p S romjaidnak eltemess alája?...

p Jobb, leszállnom innen idején.

p

p Le a mennyből, le tehát a földre!

p Vígy le, vígy le, képzeményim szárnya,

p Mielőtt lebuknám összetörve,

p Mint lebukott egykor Phaëton.

p

p Hogy jön e könny szemem pillájára?

p Aggalom s bú, hagyjatok, hadd menjek,

p Hisz a föld az emberek hazája,

p Embereknek csak a föld való;

p

p S ha nem is oly szép ez, mint szeretnők,

p Nem is oly rút, mint az ifju véli...

p Nincs itt angyal, ámde nincs is ördög,

p S ha van itt tél, van kikelet is.

p

p Koltó, 1847. október

p

p

p Hallgatni arany?

p Amikor ez cinkos bűnpártolás

p Amikor ez szégyenteljes lapulás

p Amikor ez kínos nem tudás

p Amikor ez balga beleegyezés

p Amikor ez a segítség megtagadása

p Amikor ez a nyílt szolidaritás hiánya

p Amikor ez a tanúskodás elbliccelése

p Amikor ez szarházi lapulás a fűben…

p stb.

p

p

p Gyilkos pankráció

p Miközben baráti-családi körben ugyanazt gondoljátok

p a jóról-rosszról, szépről-csúfról, igazságról-hamisságról,

p igazságosságról és igazságtalanságról, és a többi lényegről,

p eközben meddőn vitatkoztok, veszekedtek, sőt verekedtek:

p melyik egyház, melyik politikai párt, melyik focicsapat a jobb!

p Miközben ők abban teljesen hasonlók, hogy nem értetek vannak,

p elsősorban nem titeket szolgálnak, s nincs ellenükre e meghasonlás,

p és a fanatizált, hipnotizált embernek el is tompul a kritikai érzéke.

p

p

p Álválasztások

p Az egyik 19, a másik egy híján 20

p és mire te választási helyzetbe jutsz,

p addigra már csak az a két lehetőség marad,

p ami csak lényegtelen részletekben különbözik...

p Lényegüket illetően teljesen ugyanolyan,

p vagy nagyon, „borzasztóan” hasonló

p autók, pályák, pártok, tévécsatornák,

p ételek és életek stb. között „választasz” ?

p Ha hagyod, mert hagyod magad manipulálni,

p ebbe(n) a hamis illúzióba ringathatod magad,

p mármint hogy sosem volt még ekkora szabadság...

p

p

p Teljesíts!

p Hogyan csináljunk

p az egész életünkből

p vizsgahelyzet-sorozatot?

p vizsga lesz minden ebéd

p és minden szeretkezés,

p s társaságba is azért visznek,

p hogy ott jól levizsgázzál,

p és jaj neked, ha megbuksz

p illemtudatlanság, műveletlenség miatt.

p A teljesítmény kényszerzubbonyában,

p nyomása alatt, feszítésében telt „élet” …

p

p

p Hibás paradigma

p Csak egyikünk járhat jól?

p Vagy te nyersz vagy én?

p Zéró kimenetelű játszmákban vagyunk,

p csupa ilyenekből áll az életünk?

p Ki kit győz le a megjelenésével,

p a társalgásban, a karrierben,

p a párválasztásban, a gyarapodásban?

p Így csak az ördögöt boldogítjuk,

p ő lesz a nevető harmadik...

p

p

p Megfoghatatlan

p A stílus maga az ember

p Aki mindig kétértelműen beszél,

p hogy lehessen így is és úgy is érteni:

p szókimondás kerülő, felelősség elől menekülő,

p óvatoskodóan, nem egyértelműen fogalmazó -

p az elején mintha állítana valami határozottat,

p de a végén mindent ilyet visszavon, lebegtet:

p ezt nem én mondom, csak mástól hallottam.

p ha elmondod, akkor azon nyomban letagadom

p

p

p KOVÁCS JÁNOSNÉ EMLÉKKÖNYVÉBE

p Jellemtelenség e kor bélyege;

p Pedig csak egy, csak egy: a jellem az,

p Ami az embert emberré teszi,

p E nélkül hitvány, öntudatlan tárgyak,

p Vagy legfölebb is állatok vagyunk.

p Oh hölgy! könyörgök hozzád, a haza

p S az emberiség kettős szent nevében:

p Ha gyermekekkel áld meg majd az isten,

p Olts gyermekid szivébe jellemet,

p Szeplőtelent s megtántoríthatatlant.

p És nem szükség, hogy mást is adj nekik,

p Mindent adál, ha jellemet adál.

p Debrecen, 1846. november 15.

p

p

p Stílus

p A stílus

p maga az ember

p Aki pl. fossa a szót,

p az más gazságra is képes.

p A sok beszédnek sok az alja,

p ami felkavarodva zavarossá teszi

p és még az oly drága időd is elrabolja

p (s még ő csodálkozik, miért kerülik őt,

p majd dafke ő lesz ere fel emberkerülő...)

p

p

p Babona

p Az ostobák vallása?

p Saját sikeres cselekedetünket

p még mi magunk sem tudjuk

p pont ugyanúgy megismételni,

p hiszen nincs két egyforma gól -

p legfeljebb babonássá tehet minket,

p ha a tegnapi gólszerzés minden részét

p pont, de pont ugyanúgy ismételnénk,

p kezdve attól, hogy mit ettünk reggel...

p

p

p Egyenrangúság

p Miért van az, hogy noha te olyan jó vagy,

p hogy téged mindenki áldott jó léleknek tart,

p mármint az alá- és/vagy fölérendelt kapcsolatban,

p csak éppen a szimmetriát igénylőkben vallasz kudarcot,

p amik viszont amúgy éppen a leglényegesebbek lennének:

p a jó testvéri, a jóbaráti, és a kulcsfontos élettársiban…

p

p

p Különb – feljebbvaló

p Ha magadat másoknál különbnek tekinted,

p az nagyon megnehezíti, szinte ellehetetleníti,

p hogy a legértékesebb kapcsolataid létrejöjjenek,

p (így aligha lesz barátod, bajtársad, élettársad –

p maximum csak rajongód, hódolód, sameszod stb.,

p de ezek csak addig, míg a jó/rossz isten felviszi sorod)

p

p

p Alávalóbb

p Ha „mersz kicsi lenni”,

p ha magadat eleve leértékeled,

p ha nem gyógyulsz kisebbrendűségi komplexusodból,

p ha úgy tartod, hogy eleve bűnösen születtél e világra,

p és utána ez a helyzet még csak romlott, „fokozódott”,

p akkor be fogod érni magadhoz méltatlan társakkal,

p belemész/ragadsz alárendelt, megalázó élethelyzetekbe,

p munkákba és tartós, egyre súlyosabb betegségekbe....

p

pFájl:Petofi Debrecenben 1844 Orlay festmenye.jpg – Wikipédia

p Petőfi Sándor

p MIT SZÓL A BÖLCS?

p

p Hm, bizony csak sok nem úgy halad,

p Amint kéne, itt a nap alatt.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Tenger a pénz, melyben elsülyed

p Sok hajó: elv, jellem, becsület.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Korpafőt diszít selyem kalap,

p S az okos fő teng daróc alatt.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p A lét könyviből e szót "barát"

p Az idők régen kivakarák.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Egyenesség, nyilt őszinteség

p Rókaságnak zsákmányúl esék.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Feleséghűség járatlan út,

p Rajta már csak az együgyü fut.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Igazmondás elhajított kő,

p Hajító fejére visszajő.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Megterem sok prédikáció,

p Nem igen hallgatják, bármi jó.

p Szikrát sem törődve szól a bölcs:

p Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

p

p Pest, 1844. december

p

p

p Önkifejezés

p Amit csak szóval lehetne, azt mutogatod,

p Amit csak zene fejezhet ki, azt mondogatod,

p Amire elég egy arckifejezés, azt lerajzolod,

p Amihez vers kellene, azt prózában közölnéd,

p Amihez számok kellenének, azt zongorázod

p Amit egy simogatás elmondana, azt regényben...

p Stb.

p

p

p Beszéd-hallgatás

p Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.

p Társadnak mégis expressis verbis a mennyországról mesélsz,

p vagy a születésed előtti, utáni - vélt, remélt - reinkarnációidról

p miközben elvárnád: ő meg találja ki minden létező vágyad,

p még akkor is ha ezeket sohasem fogalmaztad meg előtte,

p még akkor is, ha még jelét sem adtad – sőt: titkoltad...

p

p

p Közlés-megértés

p Sok házaspárt-élettársat látni,

p akiknek a magyar az anyanyelvük,

p mégis csak egy vadidegen ember előtt,

p vagy már csak a válóperük során mondják el,

p hogy tulajdonképpen mi bajuk is volt egymással.

p pedig még a tulajdon édes anyja sem nagyon érti,

p hogy mi akar a gyereke, ha szótlan, ha „néma”…!

p (a néma szavunk jelentésében rokon a „német”-tel,

p ami a nem érthetőt, az ismeretlen idegent jelentette...)

p

p

p Nyuszi simogatás

p Milyen pokoli lenne az a világ,

p ha egyáltalán nem értenénk egymást,

p vagy tragikusan félreértenének minket

p és úgy járnánk mint Karinthy hőse a nyúllal,

p akit csak meg szeretett volna/akart simogatni,

p de az ezt nem fogta fel, inkább támadásnak vette,

p mire a mi emberünk egyre jobban bedühödött,

p és a végén már baltával kergette, hogy szétvágja...

p

p

p Vegetáriánus vallás

p Csak egy elve van, amiből nem enged,

p sokkal jobb ügyekhez méltó buzgalommal

p pótvallásként, szigorú, rögeszmés vegetáriánus,

p ami annyiból áll, hogy nem eszik húst, zsírt stb.

p Emiatt nemcsak anyád/vendéglátód főzhet duplán,

p de csökkenti az esélyét, hogy Istenre/párra találjon...

p

p

p Az önhittség ára

p Mások, légáramok vittek fel magasra,

p de te azt hitted: csak magadnak köszönheted,

p vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad...

p Így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,

p mert ezek után meg teljesen, végleg elveszíted az önbizalmad

p (tested-lelked egy összerakhatatlan puzzle játék darabkáit idézi)

p

p

p Igétlen

p Életfogytig toporog

p a kincsesbarlang előtt,

p de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni -

p vagy amikor már bent van, mint Ali Baba testvére,

p és a kapzsiság leblokkolja józan eszét, s elfelejti az igét

p (így nem csak őt ölik meg, de öccsét is nagy bajba sodorja)

p

p

p Hermetikus

p A végletesség kockázata

p Szellemi önvédelemből bezárkózik,

p fél, hogy durva csizma tapossa eszmecsíráit –

p de túl sokáig marad így begubózva, bebábozva,

p így azt szívja be, amit kilehel– saját levében fő…

p (pl. Dosztojevszkij kamasza azonos című regényében)

p

p

p Giccs

p Életed csalódott háborgás: 

p hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?

p Ezért vagy operett rajongó – ott fix a happy end

p ott már maga a műfaj zárja ki a tragédia lehetőségét!

p (lásd még: a giccs tényleg a „boldogság” művészete!?)

p

p

p Detonáció

p Amikor rádöbbensz,

p sajnos már vén fővel,

p hogy a drága jó édesanyád

p akihez ősbizalommal voltál,

p nem, vagy nem jól szeretett

p (csak magának, a maga képére,

p vagy mostohán, vagy majomként stb.)

p És magad kárhoztatod a túl kései felismerésért

p amikor már erre szinte teljesen ráment egy életed…

p

p

p Sodródó

p Azt hiszed, hogy

p te mész, „haladsz”,

p pedig csak a kor árama,

p szennyárja sodor magával a nihilbe

p Rossz esetben ezt „fejlődésnek” tartod,

p s így miért is próbálnál az ár ellen úszni...

p Mire netán mégis eszmélnél, már túl késő...

p

p

p Rossz válasz(tás)

p Mindent vagy semmit!

p Semmiről nem mondasz le –

p nem engeded levágatni a kisujjad,

p inkább vérmérgezésben egészen meghalsz…

p A kisebb rossz választása megalkuvás lenne?

p

p

p Barátaim megölelének...

p Szivökhöz nyomták szívemet;

p Bennem mi boldog volt a lélek!...

p Később tudám meg: mért öleltenek? -

p Azt tapogatták, míg öleltek:

p Hol van legfájóbb része e kebelnek?

p Hogy gyilkukat majd odadöfjék...

p És odadöfték!

p Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

p

p

p A tévesztő

p A fájó igazság-mondó barátra haragvó,

p azzal összevesző, azt magától távol tartó.

p A hízelgő álbarát/belső ellenség kedvelője.

p Mintha valaki az orvosát kergetné el,

p ha a tüneteit kórképben diagnosztizálja,

p s azt marasztalná, ki egészségesnek hazudja...

p

p

p A KUTYÁK DALA

p

p Süvölt a zivatar

p A felhős ég alatt;

p A tél iker fia,

p Eső és hó szakad.

p

p Mi gondunk rá? mienk

p A konyha szöglete.

p Kegyelmes jó urunk

p Helyheztetett ide.

p

p S gondunk ételre sincs.

p Ha gazdánk jóllakék,

p Marad még asztalán,

p S mienk a maradék.

p

p Az ostor, az igaz,

p Hogy pattog némelykor,

p És pattogása fáj,

p No de: ebcsont beforr.

p

p S harag multán urunk

p Ismét magához int,

p S mi nyaljuk boldogan

p Kegyelmes lábait!

p

p

p A FARKASOK DALA

p

p Süvölt a zivatar

p A felhős ég alatt,

p A tél iker fia,

p Eső és hó szakad.

p

p Kietlen pusztaság

p Ez, amelyben lakunk;

p Nincs egy bokor se', hol

p Meghúzhatnók magunk.

p

p Itt kívül a hideg,

p Az éhség ott belül,

p E kettős üldözőnk

p Kinoz kegyetlenül;

p

p S amott a harmadik:

p A töltött fegyverek.

p A fehér hóra le

p Piros vérünk csepeg.

p

p Fázunk és éhezünk

p S átlőve oldalunk,

p Részünk minden nyomor...

p De szabadok vagyunk!

p

p Pest, 1847. január

p

p

p HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI...

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p S ne hitvány gyönge báb,

p Mit kény és kedv szerint lök

p A sors idébb-odább.

p Félénk eb a sors, csak csahol;

p A bátraktól szalad,

p Kik szembeszállanak vele...

p Azért ne hagyd magad!

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p S ne szád hirdesse ezt,

p Minden Demosthenesnél

p Szebben beszél a tett.

p Építs vagy ronts, mint a vihar,

p S hallgass, ha műved kész,

p Mint a vihar, ha megtevé

p Munkáját, elenyész.

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p Legyen elved, hited,

p És ezt kimondd, ha mindjárt

p Véreddel fizeted.

p Százszorta inkább éltedet

p Tagadd meg, mint magad;

p Hadd vesszen el az élet, ha

p A becsület marad.

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p Függetlenségedet

p A nagyvilág kincséért

p Árúba ne ereszd.

p Vesd meg, kik egy jobb falatért

p Eladják magokat.

p "Koldusbot és függetlenség!"

p Ez légyen jelszavad.

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p Erős, bátor, szilárd.

p Akkor, hidd, hogy sem ember

p Sem sors könnyen nem árt.

p Légy tölgyfa, mit a fergeteg

p Ki képes dönteni,

p De méltóságos derekát

p Meg nem görbítheti.

p

p Pest, 1847. január

p

p x

Kiskunhalas Város Honlapja



Petőfi Mezőberényben | Europeana

p EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

p A teljesértékű jó, igaz, szép, boldog Élet

p vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

p a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza

p

p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,

p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…

p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,

p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…

p

p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

p „ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

p

p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

p

p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és

p végül - az általad is fenntartott – rejtett/háttér gonosz hatalom….

p

p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

p -hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.

p

p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p

p Napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p

p Elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

p

p Végső soron csak rajtad múlik, hogy boldogan/boldogtalanul

p éled le ebben a formában első-utolsó isteni ajándék életedet!

p Szabadságra teremtve, felelősséget nem hárítva jó szellemben-

p lélekbátran élj, teljesértékűn, istengyermekként kivirulva, és

p nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

p

p p.s.:

p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,

p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára

p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb ön/társismeretre

p és szeretetre: bölcs szívű változásra indító magyarán írottak…

p x

Petőfi halála: 1849. július 31. - Honvédelem



Petőfit sokkolta a róla készült portré – Fénnyel írt történelem - Dívány

Petőfi Sándor 200 - Cultura.hu

1903 Petőfi album - adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor | Darabanth Kft.