Vannak-e mintái, előképei ennek a kötetnek, amelyekre támaszkodtál, támpontot adtak?
Igen: Angliában létezik egy sorozat „A very short introduction to…” (nagyon rövid bevezetés a…) – kis vékony kötetkék, már több száz van, Arisztotelésztől a penészgombákig. Történelem, irodalom, minden.
Mennyire kellett ismét elmélyedj a szövegben? Azt is gondolhatnánk, hogy a jegyzetelten alapos fordítói munkád során annyira megismerted az Isteni színjáték világát, hogy csak ehhez a kötethez kellett új rendszerbe foglalnod mindezt ...
Az Isteni Színjátékban nem kellett elmélyednem, hiszen valóban jól ismerem és az azzal kapcsolatos jegyzeteimet itt felhasználtam. De ez a zseblexikon Dantéról szól, élete és művei teljessége szerepel (persze röviden). Úgyhogy éppen a többi művéről kellett tájékozódnom: az Új Életben stb.
Hogyan kezdtél neki az Irodalmi zseblexikon Dante-kötetének? Mely szócikkeken voltál biztos, és melyek bukkantak fel később?
Alfabetikus listát csináltam, hogy mik legyenek benne. Biztos voltam a Pokol, Purgatórium, Paradicsomban, a jellemhibák és erényekben, Beatrice és Vergilius szerepeltetésében, az eddig készült magyar fordításokban. Amire először nem gondoltam, az a Trubadúrok szócikk, amit Ádám Péter javaslatára vettem be – ő írta a Proust-zseblexikont, és mint franciás, tudta a trubadúrok költészetének és életfelfogásának jelentőségét. Valóban Dante sok figyelmet szentel nekik. Később bukkant fel a Zsidók szócikk, meg az önálló Középkor.
Dante nem csak az Isteni színjáték; milyen széles körre terjesztetted ki, kortársaira nézve a lexikont? Miként lehetett medret szabni a művelődéstörténet és irodalomtörténet áradásának?
Úgy, hogy nem terjesztettem ki a kortársakra. Néha említek egy-egy költőt, művészt, ha Dante kifejezetten beszél róla. Valóban nem volt könnyű mederben tartani a dolgot, de ez volt a munka szépsége. Már a nagy Dante-fordításomnál kitaláltam, hogy csak „centripetális” (középre húzó, befelé mutató) jegyzet lesz, és kerülöm a „centrifugális” (kifelé húzó, távolra mutató) jegyzeteket. Ezért nincs semmi a Zseblexikonban sem Dante utóéletéről, későbbi hatásáról – kivéve a magyar fordítások listáját.
A szócikkek egymásra utaló hálózatát milyen módszerrel építetted fel?
Ebben nem volt különösebb módszerem. Ahol érdemes volt, a cikken belül utaltam máshová. Fölvettem számos címszót, melyhez cikk nem tartozik, pusztán utalók, például Másvallásúak lásd Nem keresztények.
A terjedelem, úgy tűnik, szabott volt. Voltak-e olyan szócikkek, amelyeket elhagytál?
Szabott volt bizony, szigorúan 100 oldalon belül kellett maradni. Elhagynom nem kellett, de megkurtítani igen. Az Aeneisről vagy a Halhatatlanságról még többet is tudtam volna mondani.
Kiknek ajánlod ezt a könyvet? Diákoknak, tanároknak, avagy a mindenkori kortárs Dante-olvasóknak az Isteni színjáték kvázi-bedekkereként?
Persze mindenkinek, de hadd hangsúlyozzam: nem csak az Isteni Színjátékról informál, hanem Dante egész életéről, munkásságáról, sőt a középkor gondolatvilágáról, vallás és élet kapcsolatáról.
Ha rajtad múlna, mely szerzőhöz írnál hasonlót?
Csokonairól.
A sorozatról:
A Scolar Kiadó új irodalmi zseblexikon-sorozata szubjektív, szellemtörténeti szempontú válogatás, mely a világirodalom klasszikus szerzőit és műveit mutatja be. A zseblexikonok a hagyományos lexikális adatok, évszámok mellett rengeteg háttér-információt, érdekességet is tartalmaznak az egyes szerzők emblematikus műveiről, a korról melyben íródtak és természetesen a szerzőkről. Az egyes kötetek írói a téma szakértői, olvasmányos, élvezetes stílusban, rendszerezve segítenek eligazodni az adott szerző életművében.
Az irodalmi zseblexikont haszonnal forgathatják diákok, tanárok, de érdekes olvasmány lehet minden irodalomszerető ember számára.
A sorozat eddig megjelent kötetei:
Ádám Péter: Proust
Nádasdy Ádám: Dante
A kötet kalauz Dante olvasásához. Nádasdy Ádám segítségével könnyen eligazodhatunk a középkori világ egyik legjelentősebb életművében: a lexikonban sorra veszi Dante műveinek értelmezéséhez elengedhetetlen kultúrtörténeti és politika ismereteket; az Isteni Színjáték olvasásához pedig jelentős támpontokat nyújtó táblázatokat, szemléltető összefoglalókat iktat be a megannyi információ közé. A címszavakból kibontakoznak a 14. századi Firenze alakjai, politikai harcai és a középkori emberek egyetemes tudása és világképe.
„A kötetke Dantét és 13–14. századi világát kívánja bemutatni a szélesebb olvasóközönségnek. A legtöbb szócikk az Isteni Színjátékról szól, mert Dante művei közül messze ez a legfontosabb, de megtalálhatók az alapadatok a költő életét, családját illetően is. Ugyanakkor a mai internetes világban, amikor egy-két gombnyomással minden adatot meg lehet keresni, érdekesebbnek tűnt bemutatni néhány kevésbé ismert dolgot (például a „búcsú” fogalmát, vagy Nimród érthetetlen beszédét). Az Isteni Színjátékban rengeteg ember, hely, esemény szerepel – ezekből csak válogatni tudtam; aki részletekbe menő tájékozódásra vágyik, használja a Mutatót valamelyik Színjáték-fordításban, pl. a Nádasdy- vagy a Babits-félében. Elmélyültebb tanulmányozásra ajánlom a Kelemen János és Nagy József által szerkesztett kommentárköteteket (eddig a Pokol és a Purgatórium jelent meg).
A zseblexikon anyaga vállaltan szubjektív: nagyon sok minden másról is lehetett volna írni, hiszen Dante és kora, élete és művei kimeríthetetlenek, nem is beszélve utóéletéről, évszázadokon átnyúló hatásáról. Remélem, sikerül az olvasó érdeklődését mindezek iránt felkeltenem, ha kíváncsiságát nem is tudom maradéktalanul kielégíteni.” – Nádasdy Ádám