Gergai Albert :História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról

Írta: Jenő

2024. január 04. csütörtök, 12:17

Gergai Albert
Árgirus históriája

A SZERZŐ ÉLETRAJZA

GERGEI Albert (16. sz.):

széphistória-szerző. A század utolsó harmadában írta História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról ("Az tündérországról bőséggel olvastam...") c., a verses szerelmi történetek közül kiemelkedő, egyedi hangvételű széphistóriáját. Nevét versfői őrizték meg, ezek többféleképpen is értelmezhetők (Gyergyei, Gyergyai, Görgei, Gergei). Életéről nem maradtak adatok Argirusa középkori tündérmese-feldolgozás, amelyet "olasz krónikából" fordított. A széphistória közvetlen forrását nem sikerült megtalálni. Nótajelzése: "Oly búval, bánattal az Aeneas király...". A forrásvizsgálatot bonyolítja, hogy az Argirus témája számos keleti mesével, így az Ezeregyéjszaka nem egy történetével is rokon. Némelyek szerint az Árgirus mintája egy keleti regény 2-3. sz.-i görög (ciprusi) átdolgozása nyomán készült olasz széphistória lehetett; mások az Árgirus közvetlen keleti forrásának lehetőségére hívják fel a figyelmet; megint mások a történet breton-kelta vonatkozásait emelik ki. Az Árgirus a humanista költészet és a szóbeli énekhagyomány népi irányának különleges szépségű ötvözete: meséje összekapcsolja a mesei-tündéri szférát a földi világéval. Árgirus a tündérlány keresése közben az akadályokat csodás módon győzi le, elnyeri a megérdemelt boldogságot, de annak árán, hogy elhagyja a földi létezés világát. Ez az egyetlen széphistóriánk, amelyből hiányzik a moralizálás. Gergai főként a leírásoknál időzik szívesen, az elbeszélő részeket rövidre fogja. Az Árgirus szerelmi szókincse Balassi költészetével rokon, de jóval nagyobb benne a sztereotípia szerepe. Ez a leggazdagabb utóéletű széphistóriánk: hatása már Balassi költészetében kimutatható, 1749 és 1849 között pedig csaknem száz kiadása jelent meg. Szövegét többször átdolgozták. Piskolti István átdolgozásának (1781) szövegtöredékeit a históriás énekekével rokon dallammal Kodály Zoltán jegyezte fel a bukovinai székelyek közt. A ponyvakiadások közvetítésével juthatott el a népköltészetbe, s vált prózai mesévé; 22 szövegváltozata ismeretes. Gergai Ágirusa ihlette a téma későbbi irodalmi feldolgozásait, köztük Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét is.

forrás: Új Magyar Irodalmi Lexikon

Gergei Albert
Árgirus históriája