Életrontás/javítás ABC könyv – VI.



Az ön/emberismeret-szeretet tükre

Létjavítás/rontás Nagy Jenciklopédia:

szempontok és témaötletek-gyűjtései,

velős magyar mondatos típus-példatár



Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

Egy táltos paripa vagy egy állatorvosi ló

Isten édes gyermeke - ördög/sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



Boldogtalanító igen

– népdalban kifejezve

Feleségem olyan tiszta, egyszer fürdik egy hónapba'!

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

Kenyeret is jól tud sülni, ötször-hatszor befűt neki.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

Ötször-hatszor befűt neki, mégis sületlen szedi ki!

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

Gombócot főz, mint az öklöm most ettem meg majd megdöglöm.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

Amit az asztalra föltesz, attól az ember majd megvesz.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

A fejibe' olyan tetű, mint egy közönséges kesztyű.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

Haja olyan, mint egy bokor, szája olyan, mint egy bocskor.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

Orra olyan, mint egy ököl, beleférne három köböl.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

.

A szemébe' két nagy csipa olyan, mint egy tajtékpipa.

Sej, dínom dánom, míg élek is bánom, hogy megházasodtam.

x

Mit ér

a hozomány,

amit sikerült

levadásznod, és

a fényes esküvő?

Elmegy a hozomány,

de megmarad a csúnya

és buta, unalmas, lusta nő...!

Akitől csak úgy válhatsz, ha

ingbe-gatyába menekülsz el…

*

A

gazdag lány,

aki sosem tudhatja,

hogy nem csak a pénzéért

hanem a szépségéért és

más belbecséért, erényéért

udvarolnak neki, kérik kezét,

és egyszer majdnem elhiszi,

amikor inkognitóban mulat…

(A Noszty fiú esete Tót Marival, ill.

A Berzsenyi lányok tizenkét vőlegénye)

*

Felszarvazva

Egy jó partival akarsz

kitörni a szegénységből,

vagy bekerülni úri körbe,

mint az úrhatnán polgár -

és így szinte vakká válsz

a mégoly gyanús jelekre is,

pedig drága nejed fűvel-fával csal...

És te leszel az utolsó, aki ezt megtudja…

*

Érdekházas

Csak a lakásmegoldás,

adósságtörlesztés stb.

miatt kellett házasodni?

A szerelem majd megjön?

Ha megismered, megszereted!?

Ez is előfordulhat: Ida regénye…

Vagy annyira sem becsülöd

a nyíltan érdekből elvett nőt,

hogy társaságba magaddal vidd,

és így csinálsz belőle egy zugivót…

*

Az

elhagyott,

vagy csalódott feleség

bosszút áll a híres emberen:

megírja revans-vágy-kielégítő

szennyeskiteregető, kitálaló stb.

(nagyrészt kitalált) emlékiratait...

Így járt például Vajda János is,

aki a fiatal Bartos Rózát vette el…

*

Lakva

ismerni meg

a másik embert –

de így mindig csak

már a házasság után,

az összeköltözés során, sőt

ne adja isten: gyerek után derülhet ki,

hogy tulajdonképpen ki is életed párja...!?

Pl. ő már egyszer s mindenkorra főleg,

de inkább kizárólag már csak anya…

*

Amiből

nem lehet,

foganhat gyerek:

pl. az ún. petting,

a közös onanizálás,

a páros önkielégítés,

és az ún. orális szex,

óvszer, tabletták vagy

coitus interruptus stb.,

mint fogamzásgátlás...

Csak ne legyen ennek

a „szerelmi” kapcsolatnak

semmilyen édes gyümölcse…

*

Csak

az első

aktusból

lehet gyerek,

hiába csinálod

nagy büszkén te

még háromszor, vagy

négyszer egymás után...

De azután hetekig semmi,

és rohangáltok az orvoshoz,

hogy mi a „meddőség” oka…

*

Az

ún. meddő párok

tortúráknak vetik alá magukat,

kínos vizsgálatok, lombikbébi program…

Majd, ha mindez nem jár eredménnyel,

akkor örökbe fogadnak egy árvát…

Ezután nem ritka, hogy a feleség

áldott állapotba kerül és szül is,

és akkor jönnek rá a lelki okra…

*

Egy

férfinak

több vagy más

van megengedve,

mint egy nőnek?

Elnézett a férfinak

a poligámia, ha ezt ő

azt diszkréten intézi?

Akár még a felesége

is falazhat neki, hisz

tudja, hogy otthon

nem kap „enni” …

*

Nyitott

házasságban,

„őszintén” akarsz élni,

kerülve a hazudozást stb.,

de csak magadra vonatkozóan.

Bár elvben társadnak is nyitott,

de ő – ki tudja, miért – nem él vele…

Ne lepődj meg, ha nemsoká veled sem…

*

Úgynevezett

nyitott házasságban éltetek,

és még máig sem értitek, hogy

az időközben felnőtt gyermekeitek

miért is nem élnek semmilyen,

se nyitott, se zárt házasságban,

saját gyermekkel új családban...

*

Nincs

hova költözni:

éveken át szülőknél,

kényszertársbérletben,

a nagyokos, kotnyeles

rossz anyós közelében...

Ami rossz ómen, előjel

a házasság jövőjét illetően…

Nem véletlenül vannak itt,

Magyarországon oly durva

ún. anyósviccek…

*

Barátai

vagy testvérei

sem voltak soha:

hol-hogy is tudta volna

empatikusan begyakorolni

az egyenrangú alkalmazkodást

és a szimmetrikus kapcsolattartást?

Ő igazából csak akkor van elemében,

ha alá- vagy fölérendelttel van kapcsolata…

*

Csak

az utódok,

az embergyerekek

mára direkt ki is tolt,

túl hosszú felnevelési ideje

miatt kellene egy házaspárnak

családi békében együtt maradni?

Utána meg csak a szokás hatalma,

vagy a megszokott kényelem vonzása…

Hisz - jaj - a szerelemnek múlnia kell...!?

De hát nem is örök szerelemre szerződtek…

*

A

boldogtalanság

egyik tuti receptje,

ha valaki csak egy nőt szeret,

azt, akit fiatalon és csinosan látott,

és később is ezt az arcot/alakot keresi,

és nem látja, hogy másként lett/marad szép,

mint ahogy egy nő átszellemül a szülés után…

Nem a bölcs szívével, de a balga eszével néz,

és egy ravasz csapdában érzi magát,

ahol egyre rosszabb lenni, de még

rosszabb lehet másikba menekülni…

*

A

házasság-

törő asszonyt

a zsidók megkövezik?

- Ki dobja rá az első követ?

kérdezte a nem zsidó Jézus...

Mert csak az az ember ily irgalmatlan,

aki magát bűntől teljesen mentesnek tartja.

Az asszonynak feltétel nélkül megbocsát,

de a bűnét nem hagyja szó nélkül: elítéli:

- Asszony menj, de többé ne vétkezz...!

*

Házasságkép

Minden mai nő

csak azt akarja,

hogy mihamarabb elvedd,

és némi szex-szolgáltatásért

a holta napjáig jól el is tartsad,

tejben-vajban fürösszed stb. stb.,

amiért te kiloholod a lelked-tested,

esetleg közben unalmában flörtöl

Ez önbeteljesítő jóslatként is működhet…

*

Egy

első vagy

egy nagyobb

csalódásod után

végleg nőgyűlölő leszel:

minden nő hazug és számító!

Nem is keresed magadban a hibát,

és nem is akarsz/mersz változtatni

(rosszabb eset: „melegen” érdeklődsz,

hátha kiderül, hogy „genetikailag” más vagy...)

*

Kóbor

numera

és hamarosan

az apasági kereset…

Biztos, hogy akarod

egy oly nem kívánt

és ráadásul később

még ellened is nevelt

gyerek tartását fizetni,

ami egyéjszakás, italtól

vagy „szerelemtől” részeg

meggondolatlan kalandod

torz, szörny szüleménye...!?

*

Egy,

vagy két

családot dúlsz fel

a házasságtöréssel:

lehetsz így boldog, ha ők átkoznak?

S mindezt azért, mert nem elégít ki

se a napi munkád, se házaséleted,

és azok bátor, bölcs és türelmes

változtatása, rendezése helyett

és ilyen pótcselekvő-kalandban

akarod önértékelésed feljavítani?

*

Örök

és őrjítő

bizonytalanságban

tartasz, hogy nehogy

egyszer/végleg úgymond

nagyon elbízzam, nehogy

nyeregben érezzem magam?

Te „nem adod ki magad”:

és nem mondod ki, hogy

legalább már egy kicsit

szeretsz engem…még

a házasságkötéskor se

a boldogító igent,

csak egy talán-t…

*

Ha

szeretlek is,

mi közöd hozzá?

Vagy pedig eljátszod:

mintha nem, illetve,

vagy jobban mondva

nem engem szeretnél,

csak azt, amit képzeltél,

amit rám vetítettél stb. -

és a végén úgy is maradsz...

*

Férjével

féltékenységi

jeleneteket rendez,

akár már ott és akkor,

ingyen-cirkuszt produkál,

ha hosszabban elbeszélget

mondjuk a bolti eladónővel,

vagy diszkréten pillantásra

méltat egy elhaladó szép nőt…

Mindezzel csak magát adja ki,

saját önleértékelését árulja el…

*

Elhiteted magaddal,

hogy nem a pénzedbe

szeretett bele a hozzád

képest még túl fiatal arád!?

De azért mégis rettegsz tőle,

hogy ennek próbája legyen -

mesterségesen meg nincs

képed/bátorságod tesztelni...

És azt már nem tudod vissza-

csinálni, hogy álruhában kérd meg…

*

Felmelegedés

Ennek a fele se tréfa:

az ún. homoszexualitást

sokáig üldözték, tiltották,

betegségnek bélyegezték -

majd megengedték, ma meg

szinte már támogatják, talán

még azt is megéljük majd,

hogy melegen ajánlott, vagy

netán még kötelező is lesz...

* 

Hivatástévesztés?

Leereszkedik a remete a hegyről,

bemegy a vendéglőbe s kér ételt-italt, s nőt...

Nőt nem tudnak adni.

Amikor sokadszorra ismétlődik a dolog,

akkor kínjukban felajánlják neki a Bélát.

- A Béla? De hát én nem vagyok olyan!!

Legközelebb nagy szükségében alább adja,

de kiköti, hogy ne tudjon róla senki.

- Nem fog róla tudni más rajtunk kívül,

csak még az a két ember, aki lefogja a Bélát,

mert a Béla sem olyan.

*

Annyira

retteg a kudarctól,

vagy fél a házasélettől,

hogy végleg megfutamodva

apáca vagy pap/szerzetes lesz,

majd ott sem találva a helyét,

már nem ifjan ismét próbálkozik...

Elfojtott-kiölt szexuális vággyal,

szerelmi-együttélési tapasztalat,

előkészültség stb. stb. nélkül…

*

Aki

idegen

istenképet

rád erőltetve,

úgymond térítve,

tesz nem csak az ő,

de a sötét hatalom rabjává is,

akinek így holtodiglan szolgálhatsz...

Ez a házasság nem a mennyben köttetik….

*

Aki

gyűlöletet

szít benned,

hogy ellenséget gyárts

mindazokból, akik nem azt

támogatták, hogy őt vedd el

(ami persze kiszolgáltat neki,

és tenlelked jobbik felét is öli,

hisz magyarán gyűlik benne az ölet...)

x

Elment a két lány virágot szedni

Elment a két lány virágot szedni,

Elindulának, kezdének menni,

Egyik a mástól kezdé kérdezni,

Ki volt az este téged kéretni?

.

Már engem, mátkám, tízen kérettek,

Adj jótanácsot árva fejemnek,

Hogy a tíz közül melyikhez menjek,

Hogy virág helyett kórót ne szedjek.

.

A legelsőnek János a neve,

Annak szívemben megvan szerelme,

Inkább szeretném őtet kedvembe,

Ha lépett volna Vénus kertjébe.

.

Másik Sámuel, azzal én szívem

Meg nem nyughatik véle én lelkem,

Lám azelőtt is legkisebb vétkem

El nem szenvedte ok nélkül nékem.

.

A harmadiknak a neve Zsigmond

Ha megharagszik, ő lustának mond,

Lészen kezében korbács és dorong,

Száll a fejemre keserves nagy gond.

.

A negyediknek a neve István,

Abban az a kár, hogy igen hitvány,

Ha lefekszik is a jobb oldalán,

Ő nyugodalmat sohase talál.

.

Ötödik Péter, az igen fösvény,

Annak a háza, tudom, hogy sövény.

Ha ahhoz megyek, perpatvar lészen,

Jaj lészen nékem egész életem.

.

Hatodik Ferenc, bátyja Jánosnak,

Az sem szereti nyelit ásónak,

Nem is rossz fia a sernek, bornak,

Felit se alussza ki éjszakának.

.

Györgyöt szeretném, az jó játékos,

Annak ruhája, tudom, aranyos,

Paripája is van, hatvan talléros,

A konyháján is mindenkor zsíros.

.

Gábort szeretem, mert nem utolsó,

Látom, keziben van boroskorsó,

Szép lányokkal igen játszandó,

És azok után igen haldosó.

.

Kilencedik András, ki hűségesen,

Ki hűségesen szedte hálóját,

Hogy megfoghassa kedves galambját,

Régen óhajtja kedves galambját.

.

Tizedik Mihály, most is óhajtom,

Vélem tett jókért meg is siratom,

Mert ő volt nékem igaz gyámolom,

Ő szép személyit magamnak tartom.

https://www.youtube.com/watch?v=VNzITgvHoCU

El kéne indulni…

(A házasuló legény)

.

El kéne indulni,

Meg ké házasodni,

De még az a kérdés,

Kit kéne elvenni?

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Kit kéne elvenni?

.

Ha kisasszonyt veszek,

Nem tud szőni, fonni.

Jaj de szégyen nekem,

Pénzér gatyát venni,

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Pénzér gatyát venni.

.

Ha öreget kérek,

Az mindig szomorú,

Annak minden szava

Egy égi háború;

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Egy égi háború.

.

Ha gazdagot kérek,

Mindig csak azt hányja,

Hogy az enyimből élsz,

Ebadta hitványa;

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Ebadta hitványa.

.

Ha szegényt megkérek,

Avval mit csináljak,

Egy kódusból kettőt

Tehát mért csináljak?

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Ugyan mért csináljak.

.

Istenem, Istenem,

Ugyan mit csináljak,

Legénykedjem-e még,

Vagy megházasodjak?

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Vagy megházasodjak?

.

Az az egy reménység

Táplál ezután is.

Jó lesz a legénység

Nekem továbbra is;

.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Nekem továbbra is.

Gyergyószentmiklós (Csík)

https://www.youtube.com/watch?v=uNt8zvSewp0

{Mikor én már tizennyolc éves voltam}

Mikor én már tizennyolc éves voltam,

Akkor én már házasodni akartam.

Tizenkét lányt a számomra megkértem,

Mind az egész hibát talált énbennem.

.

Az elsőnek kicsi voltam az volt baj,

Másodiknak gyönge voltam az volt baj,

Harmadiknak, hogy a szemem kékezett,

Negyediknek kacsintásom nem tetszett.

.

Ötödiknek mért nem járok paripán,

Hatodiknak mért nincsen édesanyám,

Hetediknek, hogy a zsebem üres volt,

Nyolcadiknak, hogy vagyonom kevés volt.

.

Kilencedik pipafüstöt nem szeret,

A tizedik bajuszos legényt szeret,

Tizenegyediket az édesanyja nem adja,

Tizenkettedik nem megy férjhez soha.

.

Így hát nékem nem lesz már feleségem,

Gyalázattal élem az életemet,

Gyalázattal élem a világomat,

Katonának beíratom magamat.

https://www.youtube.com/watch?v=4KayCLdACYY

&

https://www.youtube.com/watch?v=zldZeMWXDvo

x

Nincsenek

feltétlen értékeid –

az erkölcsi kérdésben

is gond nélkül alkudozol –

ha kevés a kosztpénzetek,

akkor lányod kiállhat a sarokra…

(amit árul, elad, az meg is marad!?)

*

Amikor

és ahol

a faludból

elég jól eladható

turisztikai látványosság,

a hamvas szende szűz

lányodból kurva lesz

a fizető vendég

szolgálatára...

*

Hiába

kívánhattál hármat -

még jó, ha nem lett rosszabb,

s nem maradt a kolbász az orrodon,

mert nőd kevesellte a te férfiasságodat,

s így elrontották az egyszeri nagy alkalmat...

*

Csak

azért ölel

a „kedvesed”,

hogy majd „öljön”:

hogy a gyengéd kipuhatolja,

hogy megtudja: hol fáj legjobban,

és majd oda döfje a tőrét/ „tőrét” …!?

*

Utópiában,

az új világrendben

folyton újra-sorsolják

a lakásokat és az élettársakat,

és csereberélik a gyerekeket is,

nehogy nagyon összemelegedjenek...

*

A

bókot

errefelé

már szexuális

zaklatásnak veszik

és rögtön beperelnek...

*

Kifürkészik

hálószobatitkaid,

ne adja isten netán

perverz szokásaidat,

vagy te fecseged ki

a szesztestvéreknek,

ahol füle van a falnak,

és aztán azzal zsarolnak...

*

Kis

vagy

inkább nagy részben

kitalált szerelmi sikereiddel

élő nőket kompromittálva -

magadat így középpontba téve

klubban/kocsmában dicsekedni,

hálószobatitkokat kifecsegni...

*

Éretlenség

miatti indiszkréció,

kibeszélés - „dicsekvés”,

mint kinőhető gyermekbetegség...

Máskülönben könnyen rámehet erre

egy ígéretesen induló életfontos kapcsolat…

*

Mire

vigyázol

a legjobban?

Szemed fényére?

A szüzességedre,

a női becsületedre?

Ami végleg is elveszthető, illetve

csak nagyon nehezen visszaszerezhető?

Vagy arra, ami könnyen/bármikor pótolható?

*

A

nagy kincs,

a szüzesség elveszítése:

minél előbb ess túl rajta!?

A „jó barátnők” cukkolása,

csoportnyomása hatására

egyszer és mindenkorra,

és egy rossz élménnyel...

*

Egy évig

spórolt, koplalt

drága külföldi utazáson

veszik össze végleg a pár -

akkor ülnek le először nappal is

hosszabb időre beszélgetni egymás mellé...

(vagy „csak” kiderül: nincs közös témájuk…)

*

Savanyúnak

mondja a szőlőt,

és rondának vagy

kurvának azt a nőt,

amit ő itt és most

még vagy már

nem ér el, fel...

*

Az

egyik héten

önkínzó fogyókúra,

hogy ne telt-karcsú légy -

és ha ez nem jött rögtön be,

akkor a másikon mértéktelen zaba,

hogy egy kicsit jobban érezd magad,

mert nem tudod elfogadni önmagad...

*

Lelkedet

egy istenített

hölgyre feltevéd,

aki megunt szerető,

amit rád tukmáltak -

és ő a rosszul felfogott

földi-égi üdvösségedet

oly könnyelműen tépi szét...

*

Sajnálod

a te drága időd

a hosszas udvarlásra

és a szerelmi „előjátékokra”,

amúgy se érzel, értesz hozzá –

ezt másra, ezt bérmunkásra bízod,

aki szól, ha már minden elő van készítve...

Vagy egy „hivatásos” profi szeretőt bérelsz…

*

Ha

elmúltál

már ennyi meg ennyi,

akkor te már öreg vagy

az udvarláshoz, a tánchoz,

a szerelmes éjszakákhoz stb.!?

Ebben a dimenzióban már élve

halottnak nyilvánítod magadat…

*

Az

amúgy

szerelminek indult,

de rutinba szürkült házasság

kis színezése, mentőöve stb.

a viagrás ún. nemi élet, hogy

ne panaszkodjon az asszony…

*

Indiánnak

becsületére váló

ravaszsággal török nőt fogsz,

csakhogy ő is igen erősen fog

és már egyáltalán nem ereszt...

Ő ügyesebb férjfogó praktikás…

*

Azt hiszed,

hogy férfiasságoddal,

a kitartó udvarlásoddal,

áldozattal, ajándékkal

te hódítottad meg a nőt,

pedig ő már rég választott –

mintha azt gondolnád, hogy

te fogod a halat úszni tanítani…

*

Jóslat

Szerencsés férfi

Egy lány elmegy a jósnőhöz:

- Két férfi is szerelmes belém.

Melyik lesz közülük a szerencsés?

- A Józsi fogja feleségül venni.

Béla lesz a szerencsés.

*

Gubanc -

a kis hazugság

fonalát nem vágtad el,

és így teljesen és szinte

reménytelenül belegabalyodtál...

Pl.: élettárs elől titkolt szégyellt,

elhallgatott-letagadott „kis ügy”,

amik kipattanva bolhából elefánt lesz…

*

Édes

családi

otthonlakó helyett

hajléktalan, hontalan,

messzi idegenbe lökött

magányos világcsavargó lehetsz

egyetlen be nem vallott kis flört,

vagy egy kis félrelépés, csalás miatt...

Ha időben bevallod és töredelmesen

megbánod, bocsánatot nyerhettél volna…

(pláne, ha neki is több az esze, bölcsessége)

*

Addig-addig

totojázol, vacillálsz,

és turkálsz, válogatsz,

a sok-sok udvarló, sőt kérő között,

mígnem két szék közt a pad alá esel...

Éhen halsz, mint Buridán tétova szamara…

*

Egyszerre

több vasat tart a tűzbe,

hátha valamelyik majd bejön?

És amikor ez többnyire kitudódik,

akkor két szék között pad alá esik,

és örökre elesik egy jó házastárstól...

*

Addig-

addig válogat,

mert senki sem méltó hozzá,

hogy a végén már annak örül,

ha egyáltalán lesz valaki,

már szinte akár bárki,

aki még őt választja,

s nem lesz vénlány,

vagy agglegény…

*

Rigócsőr királyfi

A rátarti királylány,

akinek egyik kérő sem volt jó,

mindegyiket gúnyolta-csúfolta,

míg apja ezt megelégelte, és

így el kellett mennie azzal

az első bekopogó kérővel,

aki persze a mesében egy

(álruhás király) koldus volt…

Aki a makrancost a kunyhóban

azután alázatossá szelídítette…

*

Amikor

a párválasztásnál

nem a szerelmi mámor

és a bölcs megfontolás vezet,

csak a mindent felülíró vágyad,

hogy végre elmenekülj otthonról,

aminek túl jó vége nemigen lehet…

*

Bábel torony

Mintha idegen-nyelvűek

vagy netán süketnémák,

folytatnának „pár-beszédet”

(ha lekapcsolják a villanyt…)

annyira nem értik meg egymást…

Nem akadály-mentesítik az utat

lélektől lélekig…

*

Tolmács

és mediátor

nélkül már nem tudsz

a pároddal normálisan beszélni...

Pedig közös az anyanyelvetek…

Vagy nem értitek, vagy szánt

szándékkal félreértitek

egymást…

*

Amikor

a vitás kérdéseket

párban, ill. családban

nem diplomatikus úton, de

veszekedéssel-verekedéssel,

nagyban: háborúval döntik el:

aki épp győz, annak lesz igaza

(ahogy az erősebb kutya párzik...!?)

*

Kóros

prüdéria

miatt szégyelled

nyíltan is elmondani

a szexuális igényeidet,

csak a válóperen, vagy

utána hányod szememre...!

(esetleg csak a halálos ágyon)

*

Nem tudsz

1 milliárdból választani –

hisz csak egy lehet az „Igazi”:

bárki lenne, akit már választanál,

mindig arra gondolsz, hogy hátha

vár valahol még egy ennél is jobb,

s ez a tudat mindörökre nyugtalanít...

*

Te

az extenzív

teljességben gondolkodsz,

lehetőleg minél több nőt megismerni,

„kipróbálni”, mindben újat találni stb.,

de csak a felületen, majd odébbállni,

és közben érzékeny szíveken átgázolni,

ahelyett, hogy egy eleve hozzád illőben

az intenzív teljességet feltalálnád,

illetve megteremtenéd…

*

Ha már

döntöttél és

istenigazából csak

lakva ismerted meg társad,

akkor folyton arra gondolsz,

és ennek hangot is adsz,

hogy a Másik lett volna

a jobbik választás:

a Hufnágel Pisti…

*

Az

első nőt

elveszed,

aki nem ellenkezik,

s még megüti a mértéket,

mert hamar le akarod tudni

ezt a családalapítási ügyedet -

vagy hagyod, hogy ő elvegyen:

direkt, élettáncos hölgyválasz...

*

Vagy

az orromnál fogva vezet

vagy a szagát sem állhatom ki,

de mégis egy ágyban alszunk el,

mert nem merek időben kiszállni

az összkomfortos ház(asság)ból,

ami lassan, de biztosan ránk rohad...

*

Plakát-

szépségekhez,

kiretusált fotókhoz

hasonlítgatod szerelmed:

ő persze rosszul jön ki ebből –

de így te is magadra maradsz, és

holtig szerencsétlennek érzed magad...

*

Mindened

arra költöd, hogy

kerül, amibe kerül,

az aktuális szépség-

ideálokhoz hasonlíts...

(plasztikai sebész stb.)

Ami nem fog sikerülni,

de közben végleg oda lesz

a te eredeti, hamisítatlan

üde és természetes bájad…

*

Szépség-

szalonok és

plasztikai sebész kínzópadján

költesz vagyonokat hiábavalóságra,

mert nem tudod elfogadni magadat.

Esztelen fogyókúrákba kezdesz, és

mindenféle pacsulit, illatszereket,

és sok festéket is kensz az arcodra -

pedig sokkal szebb voltál, mint lettél...

*

Kozmetikázott-

agyonsminkelt

és buján illatosított nő

csábított el a pezsgős,

diszkrét félhomályban...

Ami össze is döntheti

az amúgy jó házasságod,

és ráadásul így még egy

zsarolható kompromittált

közéleti ember is lettél…

*

Kiretusált

fényképbe,

egy ábrándképbe

„szerettél” bele”, és

csak zavar az eredeti,

az igazi másik életközelsége,

pláne, ha még el is szellenti magát,

ezzel végleg lerombol benned

minden, amúgy hamisan

kiépítgetett illúziót...

*

Távolból

még szép volt,

amikor elvetted,

de ezután túl közel jött

és ez lerombolt minden illúziót,

lehullott róla minden álarc, jelmez...

Mert nem volt előtte „próbaházasság”,

ismerkedés, együtt-járás, háztűznéző,

közös játék és munka, tánc, mulatás…

*

Angyalkából

az esküvő után

házisárkány lesz:

te meg az leszel,

aki egy zsémbes,

zsörtölődő némber

papucsa alatt „élve”

jól el- és megszenvedi ezt

a „csodás metamorfózist”...

*

Önként őrült

Megrészegedsz,

elmegy az eszed -

majd kijózanodsz,

de akkor már késő:

házas vagy apa vagy...

Hiába óvtak a barátok,

te nem halottál-láttál,

vakon rohantál a vesztedbe…

*

Csak

későn

derül ki:

nincs közös

s hasonló szín-

vonalon folytatható

érdeklődéi körötökből

fakadó izgalmas beszédtémátok...

Pedig a hasonló a hasonlónak örülne…

*

Nem

mer a legény

kezdeményezni,

a lány is túl büszke:

sosem jönnek össze,

vagy nem békülnek,

mert egyik sem enged,

így mindkettő szenved,

s így egyedül maradnak,

vagy pedig dafke mással,

egy méltatlannal társulnak!

*

Presztízskérdés:

egyik fél sem enged,

mindketten „büszkén”

szamárként szenvednek

(két kicsi kecske baktat a hegyre:

s egyszerre akarnak átkelni a palló,

dafke sem térnek ki egymás elől, s

mindketten szakadékba zuhannak…)

*

Megfordul

a régi mese:

nem a farkas

eszi meg őt is, de

Piroska „falja fel”,

és zsigereli ki a „farkast”,

annyit kell majd költenie rá...

(ez persze Heltai Jenő verziója…)

*

De megváltozott

ez a régesrégi mese…

Piroska késő este viszi az ennivalót

a nagymamának a már sötét erdőbe.

Természetesen elébe toppan a farkas:

- Nem félsz Piroska?

- Miért félnék? Pénzem nincsen, dugni meg szeretek.

x

Édesanyám rózsafája

Édesanyám rózsafája

Engem nyílott utoljára

Bár sohase nyílott volna nyílott volna

Maradtam volna bimbóba hateha

.

Én vagyok az aki nem jó

Fellegajtó nyitogató

Nyitogatom a felleget a felleget

Sírok alatta eleget hateha

.

Édesanyám sok szép szava

Kit fogadtam kit nem soha

Megfogadnám de már késő de már késő

Hull a könnyem mint az eső hateha

.

Sírok mikor nem látja más

Hull a könnyem mint kútforrás

Hull előmbe hull a földre hull a földre

Hull a gyászos kebelemre hateha

.

Édesanyám mondta nékem

Minek a szerető nékem

De én arra nem hajtottam nem hajtottam

Titkon szeretőt tartottam hateha

.

Titkon szeretőt tartani

Bajos azt elfelejteni

Már ezután olyat szeress olyat szeress

Akit könnyen elfelejtesz hateha

Lassan kocsis,

hogy a kocsi ne rázzon!

Lassan kocsis, hogy a kocsi ne rázzon!

Hogy a babám gyönge szíve ne fájjon.

Nincs az úton se patika, se orvos, se orvos,

Babám gyógyít nem a kórházi orvos.

.

Beteg vagyok, a szerelem betege,

Világoskék szemmel vagyok megverve.

Világoskék szemmel vagyok megverve, megverve,

Nem gyógyít meg csak a babám szerelme.

.

A falusi utca ligetes, ligetes,

Arra jár a rózsám igenyes, igenyes.

Igenyes vagy rózsám mint a nád, mint a nád,

De kedvemre nevelt fel az édesanyád.

.

Isten verd meg azt a papot,

Aki minket összeadott!

Soha nem ismertük egymást,

Mégis ránk adta az áldást.

.

Hol jártál te kislány ilyen korán?

Látom a cipődet, harmatos már.

Zöld erdőben jártam ibolyáért,

Fáj a szívem, majd meghasad a babámért.

https://www.youtube.com/watch?v=lqBMEpxdkdQ



Boldog vagy boldogtalan emberek életei/halálai

Szellemi (önvédelmi) segítség lélekbátor keresőknek

Vagy rontasz, vagy építesz – csak rajtad múlik… 

Vagy a jó vagy a rossz Istent imádod: válasszál…

Legalább ne árts, se önmagadnak, se másoknak…

Ki mennyit használhat, legalább annyi kárt tehet – sőt:

hisz házad gyerek/bolond is felgyújthatja, de felépíteni…?

.

Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

.

A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

.

Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és

végül, - de talán mégsem utolsósorban? - a rejtett hatalmak….

.

Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

-hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.

.

Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

.

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

.

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

.

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

.

Magadon nevetsz/szörnyülködsz: a mese nem másról, de pont

terólad szól – ismerj magadra és itt és most változtass életeden!

Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,

átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,

és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!