Payday Loans

Keresés

A legújabb

Emberélet-minőség ABC – V.  E-mail
Írta: Jenő   
2023. április 12. szerda, 10:42

Edvard Munch – Wikipédia

Eugéniusz:

Emberélet-minőség ABC – V.

pppppppppppppp

Edvard Munch: Önarckép a pokolban, vászonkép, 115x145 - eMAG.hu

Egy életünk mennyisége és minősége,

annak őrzése-javítása vagy rontása a tét

Egy kis és nagy szellemi segítség lélekbátor

bölcsességszeretőknek-boldogságkeresőknek

pppppppppppppppppppp

Béla lapja - A festő Edvard Munch

Bölcs-balga szellemű, boldog-boldogtalan lelkek

Istengyermek-táltosparipa és/vagy állatorvosi ló!?

Aranykor/Isten országa és/vagy vaskor-földi pokol!?

Életminőség vizsgálódások jó magyarán szólva-írva

pppppppppppppppppppp

Stampe artistiche di Edvard Munch

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények, okok-okozatok

Elv/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

A bajok és tünetekð a diagnózisokð terápiák…

pppppppppppppppppppp

1863. december 12-énszületett Edvard Munch | Évfordulók, események | József  Attila Könyvtár - Dunaújváros

Lassan kocsis,

hogy a kocsi ne rázzon!

 

Lassan kocsis, hogy a kocsi ne rázzon!

Hogy a babám gyönge szíve ne fájjon.

Nincs az úton se patika, se orvos, se orvos,

Babám gyógyít nem a kórházi orvos.

 

Beteg vagyok, a szerelem betege,

Világoskék szemmel vagyok megverve.

Világoskék szemmel vagyok megverve, megverve,

Nem gyógyít meg csak a babám szerelme.

 

A falusi utca ligetes, ligetes,

Arra jár a rózsám igenyes, igenyes.

Igenyes vagy rózsám mint a nád, mint a nád,

De kedvemre nevelt fel az édesanyád.

 

Isten verd meg azt a papot,

Aki minket összeadott!

Soha nem ismertük egymást,

Mégis ránk adta az áldást.

 

Hol jártál te kislány ilyen korán?

Látom a cipődet, harmatos már.

Zöld erdőben jártam ibolyáért,

Fáj a szívem, majd meghasad a babámért.

 

https://www.youtube.com/watch?v=lqBMEpxdkdQ

La Danse de la vie, 1899 - 1900 - Edvard Munch - WikiArt.org

x

 

p Elefánt

p az, akit

p ti elvisztek

p magatokkal –

p egy felesleges, sőt káros

p harmadikat, aki úgy viselkedik,

p mintha egy ún. garde dame lenne,

p aki árgus szemekkel figyeli az érintkezést…

p

p

p Semmi

p „romantika”:

p gyertyafényes vacsora,

p zene, tánc, bók/udvarlás,

p szerenád, kedveskedés stb.

p Ezek már elavult, ódivatú dolgok,

p vagy legfeljebb az széptevésed

p idején, a „hőskorban” volt a helyén…

p „Egyszer már mondtam: szeretlek…”

p

p

p Bele-

p menekülni

p a házasságba,

p még éretlenül:

p csak otthonról el

p és ki a gyereksorból,

p a nyomasztó atyáskodásból,

p a felnőtté-válásodat ily úton,

p de jure és de facto is siettetve...

p

p

p Egy

p hülye

p kaland miatt

p felborul egy jó házasság -

p nincs bánat, vagy ha van,

p akkor meg nincs bocsánat,

p a másik felégeti a visszaút-hidat,

p ezt diktálja megbántott méltósága,

p majd elvált hős anyaként küszködik -

p és te még akár az utcára is kerülhetsz…

p

p

p Az

p erkölcs

p tenálad

p még egyenlő

p az ún. nemi erkölccsel -

p sőt: az erkölcsrendészettel...!?

p (nem is kell előírásait betartani,

p csak arra kell vigyázni: le nem bukj,

p mert a házasságtörés jogi ok a válásra,

p amit így a te hibádból mondanak ki,

p te jössz üres kézzel, gyerektelenül…)

p

p

p Ahol

p „erkölcsi

p kommandó”

p járja a környéket,

p és lecsap a padon

p ölelkező-csókolózó

p nem házas párokra...

p vagy rajtaüt a háló-

p szobák rejtekhelyén.

p De még a nyílt utcán

p sem mehettek átkarolva…

p A bűnösüket kipellengérezik…

p

p

p Lebukás

p Egy férfi és egy nő

p szerelmeskedik az ágyban,

p amikor meghallják, a ház előtt

p épp becsapódik egy kocsiajtó…

p - Ó, gyorsan tűnj el,

p ez biztosan a férjem! - suttogja a nő.

p A férfi felugrik, felkapja a ruháit és

p már indulna az ablak felé,

p amikor megáll és így szól:

p - Hé, álljon meg a menet!

p - ÉN vagyok a férjed...!

p

p

p Áldozat!?

p Te szenvedted

p el a nemi erőszakot,

p mégis majd rád néznek úgy,

p mint egy cinkos társ-tettesre...

p Ezért is inkább el is hallgatod,

p ami így + káros következményű…

p Az elkövető vérszemet kaphat,

p te meg traumatizált maradhatsz,

p ami krónikus betegségek melegágya…

p

p

p Szánt

p szándékosan

p megfertőzni, sőt:

p megölni a másikat:

p pl. nem szólsz: AIDS!?

p A szerelmeskedés előtt

p tegnapi vizsgálatot kérsz?

p Mint az örömlány bárcáját…

p Pláne, ha komolyan hiszed,

p amit erről az orvos terjeszt…

p

p

p NTB

p A válogatás

p nélküli sokféle

p nemi kapcsolatban

p sok az összeszedett baj...

p (a rossz lelkiismeret miatt is,

p vagy leginkább azért, nem pedig

p az úgynevezett fertőzés okán…)

p

p

p Ha

p nem nagyon

p éled bele magad,

p akkor nem lesz majd

p fájdalmas a válás, szakítás...

p Már így indulsz: erre készülsz?

p Ahogy egy alkalmi beszélgetőtárs

p útitársadtól is könnyen megválsz

p (így kimarad életedből az ön- és

p társismeret/szeretet fő dimenziója)

p

p

p Rettegsz

p a tartós kapcsolatról -

p őrzöd teljes függetlenséged,

p nálad a szabadság és a hűség

p egymást teljesen kizáró dolgok:

p „biológiai” szükséglet-kielégítés után

p legjobb, ha másnapra elfelejted a partnert...

p Csak az a karácsony ne lenne, az agglegényé…

p

p

p Társfüggő

p Akinek az élettársa

p tényleg az élete/mindene,

p akit szinte istenként imád és követ,

p a szimbiózis miatt nélküle meghalna -

p akinek ez egy ideig még imponálhat,

p majd meg inkább egyre nehezedő,

p fulladásig nyomasztó teher…

p

p

p Minél

p biztosabb

p pártában maradása,

p - aggszűz vénlány -,

p annál inkább és annál

p hangosabb erkölcs-csősz,

p akinek minden szerelmes-

p párról megvan a rossz véleménye,

p és ezt nagyon nem rejti a véka alá:

p a vallása/Egyháza törvényei szerint

p mindenre rásüti a paráznaság bélyegét…

p

p

p Már

p nem fiatal,

p későn ébredt:

p megrögzültek

p a bevett szokásai,

p már nem tud/akar

p ebből bármit feladni,

p egy másikhoz alkalmazkodni...

p (megrögzött agglegény/vénlány)

p

p

p Nem

p adod oda

p minden addig

p gyűjtött kincsed

p ezért az egyetlenért?

p Mindent meg is őriznél,

p akár foggal-körömmel…

p Hozzád jöhet Ő feleségül,

p ha neked semmiről nem kell

p őérte/őmiatta lemondani

p

p

p Pót-

p cselekvésként

p intimpistáskodsz,

p kukkolsz, kibicelsz,

p üvegen át nyalod a fagyit,

p vagy netán pornófilmet nézel

p (ami meg sokkal inkább elveszi,

p mintsem meghozza a kedvedet…)

p

p

p A

p nyelvek

p és a nemi

p szervek érintkezése

p neki gusztustalan dolog,

p rossz gyerekkori élmény

p miatt hagyta így rögzülni,

p a legszívesebben kihagyná,

p (maradna a mesterséges

p megtermékenyítésnél)

p

p

p Kisgyerekként

p tiltották a legkisebb

p játékot is a nemi szerveiddel?

p Bűnösnek/undorítónak mondták,

p ha tetten értek, megszégyenítettek...

p (Nem is szólva az önkielégítésről…)

p És te így maradtál, és ezt az érzést,

p viszonyulást nem vizsgáltad felül…

p

p

p Tabu

p Szexuális

p kíváncsiságod elfojtották –

p és nem is válaszolták meg

p - kimondott-kimondatlan -

p egyre kevesebb kérdésedet?

p Te ezért még természetes

p nemi ösztönöd is próbáltad

p elfojtani, mint bűnös dolgot…

p

p

p Nem

p én vagyok

p nálad az első -

p csak az anyukád,

p a gyereked stb. után állok...

p Nem átmeneti, vagy vész-,

p de az alaphelyzetben…

p Így jó eséllyel maradsz így

p magadra, s lehetsz „hős anya” …

p

p

p Ha

p éppen

p marad egy kis

p ún. szabadidőd,

p akkor azt szívesen töltöd velem?

p De neked legeslegelső a hivatásod,

p és csak a maradék időd-erőd

p áldozod/szenteled a Másikra…

p Így tudod e kettőt egyeztetni…

p

p

p Aki

p becsal

p az aranykalickába,

p hogy majd levágja szárnyad -

p az anyagi kiszolgáltatottságod

p zsarolhatóvá tesz téged: rávehetővé,

p hogy hagyjál fel bolondos hivatásoddal,

p és nézz valami biztos kenyérkereset felé...

p

p

p Egy

p szégyenlős

p és egy magamutogató

p vagy nudista, naturista,

p öncélúan pucérkodó stb.

p vagy egy nagyon trehány

p és egy igen rendmániás

p „egymásra találása”,

p furcsa párja és

p párosodása...

p

p

p Még

p magadat

p sem sűrűn láttad

p tetőtől talpig meztelenül,

p legfeljebb az állatokat, egy kutyát…

p Amikor a fürdőkádban is ruha kellett…

p Lásd pl. Harsányi Zsolt: Magdolna regénye

p főhősnőjét, aki prűd-puritán nevelést kap,

p majd naivan elbolondul az első Férfival,

p és utána is szökik – de akiről kiderül,

p hogy családapa… ekkor öngyilkosságot

p kísérel meg, majd e szégyen után már

p nem tiltakozik: a szülei jelölik ki párját…

p

p

p Jobb híján

p rossz filmekből vett

p életképtelen mintát követsz,

p az ott látottakat utánzod le,

p mégpedig egy az egyben,

p szolgai másolatban, és

p még te magad csodálkozol,

p ha nem lesz jó az eredmény…

p

p

p Ahogy

p a színpadon,

p szerepben láttál,

p azt szeretted meg,

p és nem pedig engem...

p Mégis tagadod a csalódást,

p és hiúságodnak hízeleg, hogy

p ilyen híres ember/némber a párod…

p (mármint alkalmilag, egy ideig, óráig…)

p

p

p A

p nemi

p ösztönnek

p nem lehet,

p de nem is kell parancsolni?

p Ez önmegerőszakolás lenne?

p A még természetes, isteni mintát

p követő állatokat utánzod, akiknél

p nincs ez a sok, mesterséges korlát

p (pedig amúgy ott is a nőstény választ)

p Akit itt-most megkívánsz, azt letepered…!?

p

p

p A

p tűzzel

p játszani nem lehet:

p ne nézzen úgy rám

p a gyönyörű szemével...

p Ez életveszélyes játék

p Egy ideig te játszol vele,

p majd aztán ő játszik veled…

p Ahogy a piromániás embert

p megbabonázza a tűz-varázs…

p Elbűvöl, elbájol a bájos hölgy,

p és teljesen a hatalmába kerít…

p Törököt foghatsz, aki nem ereszt…

p

p

p Aki

p szerelmet színlel:

p és csak játszik veled,

p még akár kútba is ugrat,

p hogy az így feletted szerzett

p hatalmával pl. szadizmusát

p alaposan kiélvezhesse...

p

p

p Naiv

p Felmész

p egy-magad

p a férfi lakására,

p és ott meglepődsz, hogy

p nincs is bélyeggyűjteménye...

p Vagy azért adod rögtön neki magad,

p mert úgy véled, hogy ettől ez után

p már örökre a te szexuális rabod lesz…

p

p x

 

Deux êtres humains les solitaires Edvard Munch peinture à - Etsy France

Édesanyám rózsafája

 

Édesanyám rózsafája

Engem nyílott utoljára

Bár sohase nyílott volna nyílott volna

Maradtam volna bimbóba hateha

 

Én vagyok az aki nem jó

Fellegajtó nyitogató

Nyitogatom a felleget a felleget

Sírok alatta eleget hateha

 

Édesanyám sok szép szava

Kit fogadtam kit nem soha

Megfogadnám de már késő de már késő

Hull a könnyem mint az eső hateha

 

Sírok mikor nem látja más

Hull a könnyem mint kútforrás

Hull előmbe hull a földre hull a földre

Hull a gyászos kebelemre hateha

 

Édesanyám mondta nékem

Minek a szerető nékem

De én arra nem hajtottam nem hajtottam

Titkon szeretőt tartottam hateha

 

Titkon szeretőt tartani

Bajos azt elfelejteni

Már ezután olyat szeress olyat szeress

Akit könnyen elfelejtesz hateha

 

 

Féltékenység (Edvard Munch) vászonkép óra | Képáruház

Juhász Gyula:

Anna örök

 

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál

emlékeimből lassan, elfakult

arcképed a szívemben, elmosódott

a vállaidnak íve, elsuhant

a hangod és én nem mentem utánad

az élet egyre mélyebb erdejében.

 

Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,

ma már nem reszketek tekintetedre,

ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,

hogy ifjúság bolondság, ó de mégis

ne hidd szivem, hogy ez hiába volt

és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!

 

Mert benne élsz te minden félrecsúszott

nyakkendőmben és elvétett szavamban

és minden eltévesztett köszönésben

és minden összetépett levelemben

és egész elhibázott életemben

élsz és uralkodol örökkön. Amen.

Peinture sur Verre - Séparation - Edvard Munch - 120x60 cm - Peintures sur  Verre... | bol.com

*

p Kóbor

p numera

p és hamarosan

p az apasági kereset…

p Biztos, hogy akarod

p egy oly nem kívánt

p és ráadásul később

p még ellened is nevelt

p gyerek tartását fizetni,

p ami egyéjszakás, italtól

p vagy „szerelemtől” részeg

p meggondolatlan kalandod

p torz, szörny szüleménye...!?

p

p

p Egy,

p vagy két

p családot dúlsz fel

p a házasságtöréssel:

p lehetsz így boldog, ha ők átkoznak?

p S mindezt azért, mert nem elégít ki

p se a napi munkád, se házaséleted,

p és azok bátor, bölcs és türelmes

p változtatása, rendezése helyett

p és ilyen pótcselekvő-kalandban

p akarod önértékelésed feljavítani?

p

p

p Örök

p és őrjítő

p bizonytalanságban

p tartasz, hogy nehogy

p egyszer/végleg úgymond

p nagyon elbízzam, nehogy

p nyeregben érezzem magam?

p Te „nem adod ki magad”:

p és nem mondod ki, hogy

p legalább már egy kicsit

p szeretsz engem…még

p a házasságkötéskor se

p a boldogító igent,

p csak egy talán-t…

p

p

p Ha

p szeretlek is,

p mi közöd hozzá?

p Vagy eljátszod:

p mintha nem, illetve

p nem engem szeretnél,

p csak azt, amit képzeltél,

p amit rám vetítettél stb. -

p és a végén úgy maradsz...

p

p

p Férjével

p féltékenységi

p jeleneteket rendez,

p akár már ott és akkor,

p ingyen-cirkuszt produkál,

p ha hosszabban elbeszélget

p mondjuk a bolti eladónővel,

p vagy diszkréten pillantásra

p méltat egy elhaladó szép nőt…

p Mindezzel csak magát adja ki,

p saját önleértékelését árulja el…

p

p

p Elhiteted magaddal,

p hogy nem a pénzedbe

p szeretett bele a hozzád

p képest még túl fiatal arád!?

p De azért mégis rettegsz tőle,

p hogy ennek próbája legyen -

p mesterségesen meg nincs

p képed/bátorságod tesztelni...

p És azt már nem tudod vissza-

p csinálni, hogy álruhában kérd meg…

p

p

p Felmelegedés

p A fele se tréfa:

p a homoszexualitást

p sokáig üldözték, tiltották,

p betegségnek bélyegezték -

p majd megengedték, ma meg

p szinte már támogatják, talán

p még azt is megéljük majd,

p hogy melegen ajánlott, vagy

p netán még kötelező is lesz...

p

p

p Aki

p idegen

p istenképet

p rád erőltetve,

p úgymond térítve,

p tesz nem csak az ő,

p de a sötét hatalom rabjává is,

p akinek így holtodiglan szolgálhatsz...

p

p

p Aki

p gyűlöletet

p szít benned,

p hogy ellenséget gyárts

p mindazokból, akik nem azt

p támogatták, hogy őt vedd el

p (ami persze kiszolgáltat neki,

p és tenlelked jobbik felét is öli,

p hisz magyarán gyűlik benne az ölet...)

p

p

p Aki

p sarokba szorítva

p végsőkig piszkálva

p a lehető legrosszabbat,

p a vadállatot hozza ki belőled,

p majd meg ujjal mutogat terád:

p hogy te mennyire kivetkőztél

p a jóemberi mivoltodból...! De

p te is, méltán szégyelled magad…

p

p

p Aki

p hangoztatja:

p akár csillagot is

p lehozna az égből,

p épp ezt kérnéd, tőle,

p de nem titkon bizton reméli,

p hogy ezzel sosem fogod szaván –

p amúgy meg kikéri magának, hogy

p apró-cseprő köznapi dologgal háborgasd...

p

p

p Aki

p csúnyán

p visszaél vele:

p tudatlan, hiszékeny,

p önismeretlen ábrándozó vagy,

p és hitelt adsz nagy ígéreteinek:

p fényes színpadi/színházi karrier

p vár rád, ha kegyeidben részesíted,

p (homo/heteroszexuális kapcsolat...)

p

p

p Aki

p erejével visszaélve,

p az ún. jogait követelve

p a házasságunkon belül

p követ el nemi erőszakot,

p amivel - jól tudja – kínos lenne,

p nyilvánosan panaszt tenni, pereskedni...

p (de kérdés: ebben neki mi öröme lehet…)

p

p

p Aki

p nagy bajt színlel,

p vagy keresi-találja azt,

p vagy csinál is magának,

p vagy családjából hoz ilyet,

p hogy érzelmileg zsarolhasson,

p és így zsarnokoskodjon felettem,

p örökké tartó „szükségállapotban” ...

p

p

p Aki

p elvárná tőlem,

p hogy egész kiterjedt rokonságát

p folyamatosan elviseljem, vendégeljem,

p és más egyéb módon is támogassam,

p elvtelenül, sőt akár még törvénysértőn is,

p ha már egyszer nekem Isten felvitte a dolgom…

p (ide passzol Móricz Zsigmond: Rokonok c. műve)

p

p

p Aki

p strici:

p hazug

p ígéretekkel

p elcsábít-beleerőszakol,

p akár zsarolva is bent tart

p a prostitúció mély vermébe,

p annak egyre ördögibb köreiben,

p és így fenékre húzó örvényében...

p

p

p Aki

p csak szex-

p bábúként használ,

p mert még a műbábú drága,

p amúgy meg letagad, szégyell,

p házon kívül nem jelenik meg veled,

p és a társaságban sem ismer meg...

p

p

p Aki

p macskaként

p törleszkedik, dorombol,

p előbb csak élősködik rajtad,

p majd még meg is lop, ki is foszt stb.

p koldusbotra juttat, hajléktalanná tesz,

p azután meg majd messzi elkerül

p a gyereketeket is elrabolva…

p

p

p Aki

p kiad,

p kibeszél,

p bepanaszol

p téged a barátnőinek,

p akik elváltak/özvegyek,

p és már lemondtak arról,

p hogy valaha új élettársuk legyen -

p így örömmel verik el a port rajtad,

p netán biztatják őt, hogy közéjük álljon...

p

p

p Aki

p hülyeségre biztat,

p istenkísértésbe visz,

p vagy törvénysértésbe,

p bűnbe-bűncselekménybe

p hajszol, cukkol stb. bele,

p hogy te ezzel „bizonyítsd”

p az „állítólagos” nagy szerelmed,

p és hogy ő így gondtalan jólétben,

p napsütésben sütkérezhessen...

p

p

p Aki

p egy markecoló

p de nem itallal, alkohollal,

p de a bűbájos szépségével

p és szerelem tettetésével tud

p annyira „lerészegíteni”, hogy

p így majd kedvére kifoszthasson

p (elúszik pénzed, vagyonod, lakásod...)

p

p

p Szánt

p szándékkal

p egy szegény, elesett stb.

p társat keresel, választasz,

p hogy abból te csinálhass Valakit,

p mondjuk szalonképes úri hölgyet

p te emeld ki a nyomorból/szennyből,

p és aki így majd mindent neked köszönjön,

p és holta napjáig nagy tisztelettel nézzen fel...

p (Vagy csak fogadást kötsz, hogy mire vagy képes,

p s ha sikerül: beleszeretsz „művedbe” – My Fair Lady)

p

p

p Varietas delectat –

p úgy akarjátok színesíteni

p beszürkülő házaséleteteket,

p hogy partnercserével kísérleteztek,

p nem csak az ágyban, de a házban is:

p egy időre össze is költöztök a másikkal...

p És csak titeket fog meglepni az eredmény,

p hogy ez nem fog működni, de már az a régi

p kapcsolat sem állítható vissza, ami pedig

p még jócskán javítható, színesíthető lett volna…

p

p

p Aki

p barát,

p házibarát és

p a házinyúlra lő –

p elcsábítaná a feleséged,

p bár úgy tesz, mint aki még

p nem megy túl az illő bókoláson...

p Persze ehhez kellett az amúgy

p „elhanyagolt” feleség kacérkodása is…

p (lásd pl.: Herczeg Ferenc - Kék róka…)

p

p

p Aki

p élvezi

p a társadalmi rangot

p és kényelmes életet, jómódot,

p amit férje hivatása biztosít neki,

p de sokallja az ő elfoglaltságait stb.,

p és - gyerek híján - fokozódó unalmát

p „ártatlannak” tűnő flörtökkel stb. űzné el,

p de legalábbis kiteszi magát a kísértésnek...

p

p

p Aki

p öncélúan/

p fogadásból elcsábít,

p majd magadra hagy –

p ha netán öngyilkos leszel,

p ő mossa a kezeit, hiszen Te

p önkezűleg vetettél véget életednek -

p az idegenkezűséget a rendőrség kizárta...

p A földi-emberi igazságszolgáltatást elkerüli,

p de a mély és tartós lelkifurdalást nem ússza meg…

p

p

p Aki

p örökké

p felhánytorgatja, hogy

p ő különb családból jött,

p s neki ki mindenki udvarolt,

p és ma Hufnágel Istvánné lehetne,

p ha kárára nem téged „szerencséltet” -

p ezért te jobban megszakadhatnál érte…...

p

p

p A galamb papné

p (Móricz Zsigmond regénye)

p Énók paraszti származású, tanulással

p küzdötte fel magát a vidéki értelmiségi

p középosztályba. Ica - egy tönkrement

p nemesi család sarja, - Budapestről érkezik

p a rangon aluli házasságba, de Énók hivatali

p emelkedése visszajuttathatja a család lecsúszása

p miatt elvesztett, magasabb társadalmi körökbe,

p de tele van panasszal a kis fizetés, cselédhiány,

p eseménytelenség, úri társaság-hiány stb. miatt…

p

p

p Aki

p eltávolítaná,

p elvadítaná tőled

p a legjobb ismerőseidet,

p hogy ő legyen a mindened…

p és hogy így bezápuljatok és

p jó eséllyel egymásra unjatok,

p ill. mindent egymástól várjatok,

p és az így túlterhelt híd leszakadjon…

p

p

p Aki

p mindig olyan

p nőbe vagy férfiba

p lesz persze minimum

p „halálosan szerelmes”,

p aki elvileg-gyakorlatilag

p elérhetetlen az ő számára...

p (lásd pl. Werther szenvedése

p és halála című kultuszregényt,

p ami megjelenésekor öngyilkossági

p hullámot váltott ki az olvasók között…)

p

p

p Aki

p öncélúan

p csak a csábítást élvezi,

p s egy kapcsolat csak addig érdekli,

p amíg az a beteljesedés küszöbére ér…

p (pl.: Kierkegaard - Egy csábító naplója...!?)

p Úgy van ezzel, mint a Nagyítás c. film hőse,

p aki testi épségét kockáztatva megverekszik

p a tomboló rajongók közé dobott gitárért,

p de amikor már biztosan az övé: eldobja…

p

p x

A csók (Edvard Munch) többrészes vászonkép | Képáruház

Ady Endre

Elbocsátó, szép üzenet

 

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:

Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,

Ha hitted, hogy még mindig tartalak

S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.

Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd

Feledésemnek gazdag úr-palástját.

Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,

Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,

Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,

Alázásodért, nem tudom, miért,

Szóval már téged, csak téged sajnállak.

 

Milyen régen és titkosan így volt már:

Sorsod szépítni hányszor adatott

Ámító kegyből, szépek szépiért

Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.

Sohase kaptam, el hát sohse vettem:

Átadtam néked szépen ál-hitét

Csókoknak, kik mással csattantanak

S szerelmeket, kiket mással szerettem:

És köszönök ma annyi ölelést,

Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,

Amennyit férfi megköszönni tud,

Mikor egy unott, régi csókon lép át.

 

És milyen régen nem kutattalak

Fövényes multban, zavaros jelenben

S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján

Milyen régen elbúcsuztattalak.

Milyen régen csupán azt keresem,

Hogy szép énemből valamid maradjon,

Én csodás, verses rádfogásaimból

S biztasd magad árván, szerelmesen,

Hogy te is voltál, nemcsak az, aki

Nem bírt magának mindent vallani

S ráaggatott díszeiből egy nőre.

 

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,

Akartam látni szép hullásodat

S nem elhagyott némber kis bosszuját,

Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,

Nem kevés, szegény magad csúfolását,

Hisz rajtad van krőzusságom nyoma

S hozzám tartozni lehetett hited,

Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,

Kinek én úgy adtam az ölelést,

Hogy neki is öröme teljék benne,

Ki előttem kis kérdőjel vala

S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

 

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág

Rég-pihenő imakönyvből kihullva,

Vagy futkározva rongyig-cipeled

Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát

S, mely végre méltó nőjéért rebeg,

Magamimádó önmagam imáját?

Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,

Csillag-sorsomba ne véljen fonódni

S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:

Általam vagy, mert meg én láttalak

S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.



Muerte de Marat, de Edvard Munch
Muerte de Marat, de Edvard Munch | EFE

A (nem) rendeltetésszerűen használt ember

Az embernél nincs csodálatosabb teremtmény,

csak ő lehet nagyon bölcs-jó/balga-gonosz lény,

amennyit javíthat saját/társai életén, annyit ronthat,

csak ő lehet önerőből végtelenül boldog/boldogtalan…

1.

A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk - erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere -

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra -

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!

pppppppppppppppppppppppppp

Edvard Munch Madonnája - Cultura.hu

Edvard Munch - L'enfant terrible de la peinture | L'école des loisirs,  Maison d'Édition Jeunesse

 

LAST_UPDATED2