|
Szenti Tibor: Parasztvallomások |
E-mail |
|
Írta: Jenő
|
|
2023. március 21. kedd, 20:00 |
Szenti Tibor
Parasztvallomások
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Tartalomjegyzék: fejezetcímek
Címszavak, al- és al-alfejezetek
Tárkány Szücs Ernő: Előszó
Szenti Tibor: Bevezető
Szenti Tibor: Gondolatok a második kiadáshoz
I. rész
Történelmi emlékezet
1. Vásárhelyi gazdák történelmi tudata és emlékezete
2. A kezdetektől a feudalizmus végéig
3. Az 1848-49-es szabadságharc és következményei
4. A kiegyezéstől az első világháborúig
5. Az első világháború
6. A két világháború között
7. A második világháború
8. "Tékozló évek"
9. TSZCS-szervezés és a szövetkezeti élet kezdő évei
10. Paraszti helytörténet
II. rész
Család, műveltség, gazdálkodás
11. A vásárhelyi gazdacsalád
12. Emlékezések a gazdaélet szokásaira
13. Különös parasztok - furcsa szokások
14. Versfaragó gazdák
15. Adatok a gazdálkodásról
16. Gazdák naplói
III. rész
A test és a lélek tükre
17. Testkultúra és népi orvoslás
18. Elemésztő szerelem
19. Szexuális magatartás
20. Az élet
21. Halott a gazdacsaládban
22. A "rebellis Krisztus"
23. Gazdák "hitvallása"
Függelék
Rövidítések
Irodalom
Vallomástevők
Tájszavak, a paraszti élet kifejezései
Mutatók
Személynevek
Földrajzi nevek
Tárgymutató
Képjegyzék
Az Elek család családfája
Könyvismertető
Képmellékletek
Fülszöveg
Szenti Tibor öntörvénnyel alakítja ki könyvei műfaját. Ez a kötet szociográfiai, társadalom-néprajzi, kultúrantropológiai eszközökkel elsőnek úgy vizsgálta a parasztság egyik szűkebb rétegét, a középparaszti gazdavilág életét, hogy erről a leghitelesebben maguk a gazdák vallottak.
A középparasztság Hódmezővásárhely társadalmában meghatározó jelentőségű volt. Szemléletük sajátos vonásait ismerhetjük meg a szakma számára is újszerű fejezetekben. "Mélyfúrásként" tárul föl történelmi emlékezetük, helytörténeti ismeretük, verselésük, gazdag írásbeliségük, gazdálkodásuk, családszervezetük, különcködésük, szerelmük, párválasztásuk, szexuális kultúrájuk stb.
Elfelejtett receptek emlékeztetnek a beteg ember és állat népi gyógyítására. Megismerhetjük a hétköznapok és az ünnepnapok terített asztalát. Képzeletükben a gazdalét a halál utáni, sajátosan paraszti túlvilágon folytatódik, amelyet természetelvű vallási hiedelmeikben beszéltek el.
A szerző a hagyományos parasztélet befejeződése után, 1980-ban összefoglalást kér életformájuk értelméről, és először fogalmazódnak meg a paraszti "ars poeticák". A kötet a gazdaréteg intellektuális vonásait igyekszik megrajzolni. Benne gyakran patakként áradó, őszinte, mély emberi vallomások, paraszti bájjal folklorizálódott, soha nem hallott történetek olvashatók.
*
olvasható:
|
