|
Kulcsár Adorján
Olvasóközönségünk 1800 táján
TARTALOM
BEVEZETŐ
I. A KÖNYV ÚTJA AZ OLVASÓHOZ
A kiadás módjai
Mecénás
Praenumeráció
Kiadók
A terjesztés eszközei
Könyvhirdetések és katalógusok
Recensiók
Ajánlott és tiltott könyvek
Könyvterjesztők és könyvárusok
Könyvkölcsönzés
II. OLVASÓK ÉS OLVASMÁNYOK
Kalendáriumok
Régi és új történetek
Gyöngyösi-kultusz
Verses históriák
Versek
Románok
III. OLVASÓKÖZÖNSÉGÜNK VÁLTOZÁSAI
BEVEZETŐ
Irodalom létrejöttéhez írók, művek és olvasók kellenek. Irodalomismeretünk nem lehet teljes e három tényező - mind egyenként, mind egymásrautaltságukban való - tanulmányozása nélkül. Olvasóközönségünk vizsgálata tehát csak részlettanulmány, mely irodalmunk teljesebb ismeretét óhajtja elősegíteni. A kutatás az irodalom fogalmának egyoldalú meghatározása miatt sokáig elhanyagolta az író és mű mellett az olvasót, "e passzívnak hihető" harmadik tényezőt, mely nélkül irodalom sohasem élhetett. Az irodalom új szemlélete írók, művek s olvasóközönség egykori viszonyának megismerését célozza. Ezért szükséges különös figyelemre méltatnunk az olvasók szerepét, növekvő igényét s ízlésének változásait.
Az aprólékos kutatás máris temérdek idevágó adatot halmozott fel, de ez adattömegnek elvi összegezője vagy időrendi csoportosítója még nem akadt. Ez a feladat nem csak gyűjtést igényel, hanem új források keresését is. Ehhez pedig nem áll rendelkezésünkre könnyen célravezető módszer. Az irodalmi megismerés alapelvének szem előtt tartásával széles területen kell vizsgálódni. Előszókat és praenumeráns lajstromokat, leveleket és naplókat, folyóiratokat és könyvjegyzékeket, könyvtári, könyvkereskedői és kiadói adatokat stb. kell átvizsgálni óvatosan és állandó gyanakvással, hátha ebben is találhatni valamit. A forrásokkal szemben csak időbeli korlátot szabad felállítani, mert némely kétséges források látatlanban való kirekesztése érdekes adatoktól foszthat meg.
Ízléstörténet és közönségtörténet kölcsönösen egymásra vannak utalva, az egyiknek lépten-nyomon szüksége van a másik eredményeire. E dolgozat hiányai jórészt annak tulajdoníthatók, hogy az egykorú ízlés változásainak sem kronológiája, sem stílusjelenségei nincsenek még megállapítva. Éppen ezért arra törekedtünk, hogy mennél több jellemző adat, vélemény, nyilatkozat felhasználásával megismertessük a jelenségek és változások egykorú értelmezését is. Ekképp talán hasznára lehetünk az eljövendő magyar irodalom ismeretnek.
|
