A magyar néphitben Bálint napjához a hosszú tél után a tavaszvárás gondolatát kötötték. A népszokások egy része kapcsolódott a szerelemhez, de voltak egyéb, például mezőgazdasággal, időjárással kapcsolatosak is. Ma már sajnos február 14-re egyre többen csak Valentin-napként gondolnak, szinte teljesen feledésbe merültek a Bálint-naphoz kötődő népszokások és hiedelmek.
Fotó: Fortepan
A Bálint név eredete
A Bálint a latin Valentinus családnévből származó férfinév. A latin valens kifejezés jelentése erős, egészséges.
Bálint-napnak egyházi gyökerei is vannak. A későrómai korból több Valentinus nevű keresztény mártír is ismert, közülük kettő tisztelete terjedt el, ők Római Szent Bálint áldozópap és Terni Szent Bálint püspök. Tiszteletük az évszázadok folyamán egybefonódott, egyes történészek úgy vélik, a két mártír ugyanaz a személy lehetett.
Szent Bálint legendája
A Római Birodalomban a katonák csak a szolgálati idejük leteltével házasodhattak meg. Bálint püspök ezért titokban adta össze őket, és a friss házasokat megajándékozta egy-egy virággal a saját kertjéből. Amikor a császár tudomást szerzett az esetről, bebörtönöztette Bálint püspököt.
Fotó: sanvalentinoterni.it
Római Szent Bálint vértanút a császár sikertelenül próbálta hittagadásra bírni, ezért átadta főtisztjének, hogy végeztesse ki. Bálint meggyógyította a főtiszt vak leányát, mire az háza népével megtért. A császár mindegyiküket kivégeztette. Kivégzésének napján búcsúüzenetet írt a meggyógyult lánynak, amit így írt alá: „A te Bálintod". Hogy a legendából mi igaz, mi sem, nem tudni, ám az bizonyos, hogy Szent Bálint napján a szerelmesek megajándékozzák egymást.
Fotó: Wikipedia
Szent Bálint a szerelmesek, jegyesek, ifjú házasok, továbbá a lelkibetegek és az epilepsziások védőszentje volt, a nap megünneplését Gelasius pápa rendelte el 496-ban.
Fotó: vaticannews.va
Bálint-napi hagyományok, babonák, népi időjóslások
Bálint-naphoz számos néphagyomány és megfigyelés kötődik. Ugyanakkor számos szerelmi praktika is kapcsolódik ehhez a naphoz.
Fotó: vasarnap.hu
A szokások jelentős része a párválasztással kapcsolatos, amelyek a fiatal lányoknak segítettek abban, hogy megtalálják, meghódítsák, vagy megtartsák szerelmüket, életük párját.
Ez a nap leginkább a férjfogásról szólt, így ehhez kapcsolódik a legtöbb szokás is.
Fotó: astronet.hu
Szerelmi praktikák a kiszemelt férfi meghódítására
A fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmüket szerelmi praktikákat, boszorkányságokat vettetek be ezen a napon.
Úgy tartották, a kiszemelt férfi meghódításához nem kell mást tenni, mint megenni egy kilencmagú almát, és a magokat óvatosan a fiú zsebébe csempészni, így a szerelem garantálva van, vagyis biztos, hogy bele fog szeretni a férfi a praktikát végző lányba.
Fotó: Pixabay
Ha ez valamiért mégsem működött volna, akkor a kiszemelt férfi lábnyomát kellett kiszedni hóból, vagy sárból és el kellett ásni a küszöb alá. Ezután már csak a házba kellett csalni az illetőt, aki a küszöbön átlépve, a népi hagyomány szerint, még abban az évben megkérte a lány kezét.
Fotó: magazin.katicart.hu
A legbiztosabb módja, hogy a legény átlépje a küszöböt, ha az eladó sorban levő leány megkínálja a kiszemelt legényt a házban sütött finomságok valamelyikével. Az ételeket persze szintén felhasználták szerelmi varázslásokra.
Fotó: mindmegette.hu
A farsangi pogácsákba sütött szerelemre ösztönző varázsszerek voltak hivatottak a legény szerelmét lángra lobbantani, ha a küszöb alá ásott lábnyom nem vált volna be.
Abban is hittek, hogy a macska is segíthet a szerelem fellobbantásában, ugyanis ha a lányos házhoz érkező legény lábához dörgölőzik a derék négylábú, azt jelenti, hogy a legény abba a házba fog nősülni.
Fotó: blog.feliway.com
Az örök szerelem kulcsa
Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.
Fotó: katolikus.ma
Az a szokás is elterjedt, ha valaki kilenc kútról hoz vizet, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.
Eleink úgy tartották, ha egy pár egymás haja szálát belesüti a tésztába, és ezt Bálint-napon közösen elfogyasztják, örökké szeretni fogják egymást holtig tartó hűséggel.
Fotó: create.vista.com
Ki lesz a párom?
A néphit szerint, ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítették annak alakját.
A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy a hajadonok álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.
Fotó: fuszeresz.blog.hu
Bálint-napon az elsőként látott madárból is következtetéseket vontak le. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz.
Fotó: Pixabay
Ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz, viszont kevésbé boldog házasságban fog élni.
Fotó: energiahir.hu
A babona szerint mókust látni ezen a napon nem számít jó jelnek: annyit jelent, hogy az ember jövendőbeli párja igencsak zsugori lesz.
Fotó: Pixabay
A hajadonok abban is hittek, meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
Fotó: femina.hu
Amit nem volt ajánlatos tenni Bálint-napkor
Úgy tartották, naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez.
A reggeli szerelmes csók ellenben szerencsét hoz, de ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.
Fotó: futuratravel.hu
Hány gyermek születik?
A későbbi gyermekáldást is ezen a napon lehetett megjósolni.
A párnak félbe kellett vágni egy almát, és ahány magját meg tudták számolni, annyi gyereket várhattak.
Fotó: life.hu
Bálint-napi termésjóslás
Eleink a Bálint-napi időjárásból következtettek, milyen lesz a termés abban az évben.
A népi időjóslás szerint, ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés abban az esztendőben.
A délvidéki Topolyán a szeles időt nem szerették a háziasszonyok, mert ez azt jelentette, egész évben kevés tojás lesz.
Fotó: gardenista.hu
A férfiak attól féltek, hogy Bálint napján esik az eső, mert a hagyomány szerint, ha esős az időjárás, akkor a kukoricán kívül másból nem lesz jó a termés.
Terményvarázslás
Napkelte előtt termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt, és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket.
A cserszegtomaji (Zala vármegye) gazdák is Bálint-napkor, még napfelkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől.
Fotó: Pixabay
Bálint-nap reggelén sok helyen szenteltvizet cseppentettek az állatok itatóvizébe, hogy megmentsék őket a gonosz szellemektől. Ezen a napon szokás volt a madarakat etetni.
Fotó: mynest.hu
Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a régi magyar hagyományt, hogy e napon „csíkot söpörnek”, vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak.
A gazdasszonyok Bálint napján ültették a kotlóstyúkokat: fészket készítettek, tojásokat raktak alá, hogy azokat kiköltse, de csakis páratlan számú tojás kerülhetett a kotlós alá, mert így szerencsés a fészekalj.
Fotó: gyerekmese.info
Muravidéken a fákra termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak és a gyerekek együtt ünnepeltek, ujjongtak a madarakkal.
Gyümölcsfa csemetéket is ültettek ezen a napon. Úgy tartották, az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.
Fotó: divany.hu
Ezen a napon elkezdték metszeni a gyümölcsfákat és a szőlőt, párosítani az állatokat.
Madarak menyegzője
A horvát néphit szerint a madarak ilyenkor tartják a menyegzőjüket, ezért a dunántúli horvátok Bálintot tréfásan a verebek védőszentjének is nevezik.
Balmazújvárosban (Hajdú-Bihar vármegye) és Debrecenben i úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek.
Fotó: Pixabay
A rábaközi Szil faluban mondogatják, hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd az időjárás kedvezni.
Böjtöléstől a hóban mosdásig
A mohácsi sokácok ezen a napon böjtöltek: csak egyszer ettek vagy zsír nélkül főztek, a templomban imádkoztak, gyóntak-áldoztak.
Hőgyész (Tolna vármegye) kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalamazza meg őket a leeséstől.
Az elekiek (Békés vármegye) Bálint napján nem ültetnek aprójószágot.
A Felvidéken egyes településeken Bálint-napon az emberek megmosdottak a hóban, hogy egész évben egészségesek maradjanak.
Bálint-napi időjóslás
Úgy tartották, ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.
A bácskai Feketicsen abban hittek, ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.
Fotó: Pixabay
Tavaszvárás
Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. A hangonyiak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.
Fotó: haszon.hu
Valentin-nap
A Valentin-nap hagyománya az angol kivándorlóknak köszönhetően jutott el Amerikába. A második világháború alatt pedig amerikai katonák hozták vissza, és terjesztették el Európában.
Fotó: caola.hu
Ma már a magyar nyelvterületen is az angolszász hagyományokat követve a párok együtt töltik ezt a napot, és ajándékokkal lepik meg egymást.
Mikor köszönt be idén a tavasz?
Február 19-e Zsuzsanna napja. Hagyományaink szerint ezen a napon megtudhatjuk, mikor köszönt be idén a tavasz.