Tovább dagad a Pünkösdi Egyház sokmilliárdos csalási botránya

Egy ügyvéd is érintett lehet a pünkösdisták botrányában, amely során nyolcmilliárd forintot síbolhattak el.

Újabb gyanúsítottjai vannak a tavaly tavasszal kirobbant, nyolcmilliárd forintos csalási ügynek. Az újabb kényszerintézkedések tényét a Békés Vármegyei Főügyészség erősítette meg a Magyar Narancsnak, de azt, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelése mely személyeket érinti, nem árulták el. A lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy egy ügyvéd is érintett lehet, aki a gyulai Gordiuszi Intézményt vezette, a másik gyanúsított pedig a Pünkösdi Egyház keretein belül működő miskolci szervezet.

Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.

A NAV szerint az állami költségvetésből elcsalt pénz eléri a nyolcmilliárd forintot, 3,6 milliárd forintról a hatóságok kiderítették, hogy a népkonyhai szolgáltatásra igényelt összeg egy részét bankszámlákon átfuttatták, majd ATM-ből felvették, és cipősdobozokban vitték a bűnszervezet vezetőinek. A NAV olyan fiktív szerződésekre is bukkant, amelyekkel 4,4 milliárd támogatás folyt be hozzájuk, ezek végül külföldi számlákon landoltak. A rászorulók támogatása mögé bújva csalhatták el a milliárdokat a Pünkösdi Egyház szervezeteiben, azt is a Magyar Narancs írta meg, hogy januárban az egyházi szervezet teljes elnöksége lemondott. Az ügyben a hatóságok 7,5 milliárd értékben számlákat, ingóságokat és ingatlanokat foglalt le.

A tavaly augusztusi közlemény a fővárosi népkonyhát érintően közölt csak konkrétumokat, ott előfordult, hogy napi 24 ezer főre igényeltek támogatást az államtól, holott a konyha csak napi ezer fő ellátására volt alkalmas. Most a Magyar Narancs információi szerint a népkonyhai szolgáltatásokat végző miskolci és a békéscsabai szervezetek vezetői kerülhettek a hatóságok látókörébe, a mostani intézkedések hátterében, a meg nem erősített források szerint az állhat, hogy az egyházi szervezet cégétől evangelizációs szolgáltatásokat vásároltak. Náluk rendelhették el, hogy lakóhelyüket csak meghatározott, a hatóságok által ellenőrzötten hagyhatják csak el.

A nyomozás évekkel ezelőtt indulhatott el, 2019-ben a hvg.hu is foglalkozott az akkoriban gomba módra szaporodó népkonyhákkal. A békés megyei Tótkomlóson tűnt fel, hogy abban az évben már a második népkonyhát nyitotta volna az egyházi szervezet, a helyi képviselők kételkedtek abban, hogy a kisvárosban ennyire sok lenne a rászoruló. Az állami felügyeleti szerveknek is gyanús lehetett már akkor is a népkonyhai terjeszkedés, mivel 2019 januárjától elrendelték, hogy csak TAJ-szám ellenében vihetnek ebédet a rászorulók.

A népkonyhai szolgáltatásokról a KSH is közöl adatokat, ezek alapján a szolgáltatás volumene, és az állami támogatás mértéke is, enyhén szólva, hullámzó. Öt év alatt tízszeresére nőtt a népkonyhán étkezők és az ehhez rendelt támogatás összege is: 2015-ben 19 ezer fő ellátása volt lehetséges 1,3 milliárd forint támogatás mellett, a következő évben az ellátás volumene négyszeresére ugrott, a támogatás megduplázódott. A valós igényeknek mindig felette volt a befogadóképesség, de olyan kiugró különbség, mint 2018-ban, nem volt: ekkor 286 ezer fő befogadóképesség mellett mindösszesen 166 ezren vették igénybe a népkonyhai szolgáltatást, az állam ehhez ebben az évben 13 milliárd forint támogatást biztosított. Ezért is rendelhették el 2019 januárjától a TAJ-kártya bemutatásának a kötelezettségét, bár ez nem életszerű, ha arra gondolunk, hogy pont azok a valójában rászorulók, akiknek jó eséllyel nincs érvényes TAJ-számuk.

Érdekes, hogy 2019-20-ban a 2018-as felére csökkent a népkonyhák befogadóképessége, ezzel együtt a támogatás is, de még ezt a kapacitást sem használták ki, mert a 145 ezer helyett, csak 85 ezren kaptak ingyen ételt. Még ennél is különösebb az, hogy 2021-ben már ismét 142 ezer ember kapott ételt a népkonyhákon, amelyek 13,4 milliárd forint támogatást kaptak.

A Népszava 2021-es cikkében próbálja kibogozni a szálakat, ebből legalább annyi kiderül, bár a lap is nagyon nehezen jutott információkhoz, hogy az egyházi szervezetek, akárcsak más tevékenységeikhez, több támogatást kaphatnak a népkonyhai szolgáltatáshoz, mint az önkormányzatok, nem csoda, hogy 2019-ben az 503 szolgáltatóból 383 egyházi szervezet volt. A Pünkösdi Egyház szervezetében történt visszaélésekről hivatalosan, a NAV tavalyi közleménye alapján egyelőre annyi tudható, hogy nyolcmilliárd forinttal megrövidítették a szervezet néhány munkatársa az államot, de elsősorban a rászorulókat.

*

forrás:

https://m.hvg.hu/itthon/20230210_Dagad_a_Punkosdi_Egyhaz_botranya