Eugéniusz:

Életminőség-rontás leltár – VI.

Istengyermek-táltosparipaðállatorvosi ló

Aranykor/Isten országa ðvaskor-földi pokol

Emberélet-minőség-vizsgálódások magyarán

ppppppppppppppppp

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények, okok-okozatok

Elv/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

A bajok és tünetekð a diagnózisokð terápiák

pppppppppppppppppp

Egy-egy elképzeltető, megértető, érzékenyítő és

fogalmat alkottató, emlékeztető, elgondolkodtató,

megítélendő, megfontolandó, súlyozandó, magunkra

ismertető és jó változtatásra serkentő kulcsmondat…

pppppppppppppppppppp

p Ábrányi Emil

p NE SÉRTSD MEG...

p

p Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!

p Egy durva szó elég,

p Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd

p Szerelme szép egét!...

p Borúlt ég újra földerűl,

p Hint még szebb sugarat...

p Ez gyöngédebb ég: itt a folt

p Örökké megmarad!

p

p Egy szó elég!... És húnyni kezd

p A régi, tiszta fény.

p Mélyebb sebet vág, mint a tőr,

p A nő nemes szivén!...

p Átérzi lelked bánatát,

p Vidáman hal meg érted, -

p De bús kétségben csügged el,

p Ha egy rossz szóval sérted!

p

p Ne félj! Nem hal meg a madár

p Ha szárnyait megtörték.

p A pillangó tovább röpűl,

p Bár fényporát letörléd.

p Tovább él a szerelem is

p Mert mindennél nagyobb, -

p De többé nem száll ég felé,

p És többé nem ragyog!...

p

p

p x

p

p

p Öröm-

p hajhászat

p Cselekvés,

p midőn valaki minden áron,

p még egészsége rovására is,

p örömélvezeteket keres.

p (Czuczor-Fogarasi szótár)

p

p

p Erőfitogtatás

p Élni és visszaélni

p Ha képes voltam csúzlit gyártani,

p akkor ez a képesség hatalmat is ad,

p amivel szabadon élhetek én magam is:

p miért ne lődözném le a szelíd galambot -

p már csak azért is, mert nem fog visszalőni…

p

p

p Betűhív

p Ha Jézus

p azt mondta

p a gazdag ifjúnak,

p hogy ossza szét mindenét,

p (vagyona gátolja üdvösségét),

p akkor hát: ha te is mechanikusan

p ezt teszed, akkor bizton üdvözülsz…

p

p

p Ha iszol,

p mindent és

p mindenkit a kebledre ölelsz,

p még a vadidegen járókelőt is, –

p másnap másnaposan macska-

p jajban meg mindenkit megmarsz,

p leginkább/főleg az előszeretteidet……

p

p

p Percre

p beosztva

p egy évre előre

p Ha most éppen nem

p szenvedsz időhiányban,

p akkor már nem is érzed magad

p elég nagy, elég fontos embernek…

p

p

p Pozőr

p Fontos ember

p vagy fontos mondandóval:

p minden egyes szavad alaposan

p megfontolod, és lassan tagolod

p és nyomatékkal ejted, vagyis így

p mindent/semmit se hangsúlyozol…

p

p

p Ha éppen

p itt-most nem csinálsz

p valami közvetlenül hasznosat,

p már nagyon rosszul érzed magad,

p mintha tűkön ülnél – még hogy te

p szemlélődve sétálj!? Időpazarlás!!

p

p

p Öregedési tünet

p Ha elveszett a hited,

p ebbe úgy nyugszol bele,

p mintha ez a korral járna –

p a cinizmust gondolod úgy,

p hogy ez az öregek bölcsessége,

p már kinőtted a naiv idealizmust…

p

p

p Ön-

p csonkító

p Ha elmúltál

p már ennyi meg ennyi,

p te már öreg vagy a focihoz,

p a mulatozáshoz, a tánchoz stb.

p Ezeknek egyszer s mindenkorra vége!

p

p

p Ha

p egyszer

p eljutsz a holtpontra,

p nem veszel új lendületet,

p nem engeded, hogy más

p egy lökést adjon neked -

p de beletörődsz „sorsodba”

p (Tehetetlenségi nyomaték)

p

p

p Ha egyszer

p felvitte az isten a dolgod,

p akkor életfogytiglan erre számítasz,

p azt hiszed mostantól bérleted van hozzá

p (nem tudod, hogy a szerencse forgandó…)

p

p

p Ha egyszer

p betévedsz a gazdagokhoz,

p pl. az irigyelt szomszédodhoz,

p meghívót kapsz a lakodalomba,

p akkor te - még aznap és rögtön -

p kiennéd őket a vagyonukból…!?

p (pl. Móricz Zsigmond: Tragédia)

p

p

p Csak

p most jöttél meg

p a hadifogoly/kényszer-

p munkatáborból, ahol alig

p adtak enni, sokat éheztél,

p és most egy nap alatt kárpótolnád,

p de így csak halálra zabálod magad…

p

p

p Veszteség-

p halmozó lény

p Ha netán egy

p holtbiztos tipp után

p egy rossz lóra is tettél,

p akkor futsz a pénzed után:

p és még tovább is költesz rá

p eladva utolsó inged és gatyád…

p

p

p Bírvágy

p Ha egy nő

p vonzóan szép neki,

p akkor azt menten birtokolni,

p „magáévá tenni” is akarná:

p előbb csak képzeletben,

p majd „tettlegesen” …

p

p

p Beteges

p jóhiszeműség

p Ha egy kereskedő

p éppen rád sóz valamit,

p te akkor is úgy érzed, hogy

p csak a te javadat akarja,

p csak még nem jöttél rá,

p hogy miként…

p

p

p Médiumhívő

p Ha bemondják

p a televízióban, rádióban,

p hogy esik/zuhog az eső,

p már ki se nézel az ablakon,

p vagy nem hiszel a szemednek,

p hiszen a meteorológus szakember,

p ő csak jobban tudja……

p

p

p Bolha

p -elefánt

p Ha beállnak

p eléd a boltban sorba,

p akkor presztízskérdést

p csinálsz a „jogorvoslatból” …

p Ha bocsánatkérés nélkül

p a lábadra lépnek, akkor

p el van rontva egész napod…

p (ön-betegítve mellre szívod)

p

p

p Légy után

p kapkodó sas

p Ha egy piaci légy

p „szemtelenkedett” veled,

p akkor napi életprogramod,

p hogy véres bosszút állj rajta…

p

p

p Gyorsító

p Ha annyival

p jobb a túlvilág,

p hisz „megboldogulsz”,

p akkor te önkezűleg és

p önfejűen lerövidíted utad

p (sőt: vallod, hogy a leges-

p legjobb meg sem születni)

p

p

p Vesztésfóbia

p Ha a papírforma szerint

p nincs legalább egyenlő esélyed,

p akkor már el se indulsz a versenyen:

p nem megmérettetni, de nyerni akarsz,

p a vereség emberi méltóságban alázó…!

p Illetve már ki sem állsz a küzdőtérre,

p vagy eleve feltett kezekkel, kapitulálva,

p egyből a feltétlen megadásról tárgyalva

p (jó, hogy az egri várvédők nem így tettek)

p

p

p

p Mindent

p vagy semmit

p Ha már a Napnak

p nem parancsolhatsz,

p akkor a gyermekednek is

p csak rimánkodsz, könyörögsz…

p Vagy a Napnak is parancsolod,

p hogy keljen fel hajnalban, és

p a gyerekednek is azt, amit

p már úgyis megtett…

p

p

p Vak

p vezet

p világtalant

p Ha a folyóban fuldokol,

p nem a bedobott mentőövbe,

p de egy másik, éppen mellette

p fuldokolóba kapaszkodik,

p de abba jó erősen…

p

p

p Aggató

p aggódó

p Gyötör és lassan

p megöl a gond, hogy

p időben/egyáltalán

p visszakapod-e például

p a kölcsönadott könyveket…

p

p

p Fordított arány

p Gyorsan rászoksz

p minden lehető rosszra,

p majd meg életed végéig

p ön-kínzó elvonókúrákkal

p próbálsz leszokni egyről-másról…

p

p

p Ház-

p tartási gép

p A gyermekeiddel

p bástyázod körül magad,

p hátha így nem látszik, hogy

p már hol tartasz, te, a hős anya

p a robotgépiesülés pokolba vivő útján…

p

p

p Szerep-

p vesztés

p Férfikorod javát

p a munka frontján

p úgymond csatázva töltve

p most nyugdíjazva, elbocsátva

p kapuzárás előtti pánikban vagy,

p mit kezd magaddal a panelban,

p ami idáig a munkásszállód volt…

p

p

p Ön-

p gettósító

p nyugdíjas -

p begubódzva

p gyorsabban megöregszik,

p mert nem találja a kapcsolatot

p és a hangot a kortárs ifjúsággal…

p (nincs/nincs közelben unokája sem)

p

p

p Kárpótló-

p károkozó kompenzáló

p Egyik gyermeke elvesztése miatt

p a megmaradtat már nem hanyagolja el,

p sőt, a tőle telhető módon el is kényezteti…

p

p

p Maximalizáló

p Gyakorlod magad, hogy

p az adott alapanyagból

p hozzátett eszmei értékkel

p a lehető legehetetlenebb étel,

p a legrondább épület, lakóház,

p és a legpocsékabb élet készüljön

p

p

p Emlékcsonkító

p Gyakorlat teszi a mestert:

p memóriádból napi penzumokban

p gondosan ki-kiszelektáltál minden szépet,

p s erőnek erejével csak a csúnyára emlékszel,

p s így a saját vesztedre hamisítod a történetedet!

p

p

p Kudarc-

p élmény halmozó

p Garantáltan nincs

p tartósan sikerélményed,

p borítékolható a terv meghiúsulása:

p a múltadat akarod átírni, változtatni,

p szerecsent mosdatsz, halottal táncolsz

p

p

p Gúny-

p nyilak

p Nem csak úgy

p vaktában lövöldözi,

p célra tart, és sajnos,

p sokszor célba is talál,

p hatékonyan súlyosan

p vagy akár még „halálra” is

p sebezve potenciális barátait…

p

p

p Egylábon

p Gazdálkodásod

p egy (gólya)lábon

p egyensúlyozgatod –

p egy nagyobb széllökés

p máris a padlóra küldhet…

p (vagy: agyaglábú óriás)

p

p

p Hass,

p alkoss és

p gyarapíts -

p vagy pusztíts!?

p Gyorsan akarsz

p sikerélményhez jutni:

p és rombolni mennyivel,

p sokkal könnyebb, mint építeni…!

p

p

p Introspektív

p hipochonder,

p aki folyton valami

p alattomos betegségre gyanakszik,

p ezért állandóan aggódva figyeli és

p számlálja a szívverését-vérnyomását

p és így meg is teremtheti a baját, és

p ki is mondhatja: na ugye!

p

p

p Síró-pityogó

p Neveltetésed miatt

p férfiatlannak ítéled a sírást,

p (dedósok/nők eszköze/fegyvere ez)

p a lelked kiöntését, a megkönnyebbülést,

p Te inkább feszült maradsz, infarktust kapsz

p

p

p Inadekvát

p Győzzön az igazság!

p A soha véget nem érő

p filozófiai vitát úgy döntitek el,

p hogy pl. a kocsmaasztalon

p szkander (karbirkózás)

p bajnokságot rendeztek…

p

p

p x

p

p

p Ábrányi Emil

p Kiégett csillagok

p

p Hány csillag ég ki fönn a végtelenben,

p S hatalmas hévvel többé nem teremt!

p Elhűlt az élet édes forrósága,

p Nincs ott egyéb: sötétség, néma csend.

p Nem nyit virág, nem hangzik rajta dal.

p S mint a halottnak nincs lélegzete:

p Szellő se moccan. Minden éjbe hal.

p A bús rögöt örök fagy vonja be.

p De bár kiégve, bár megfagyva régen:

p A szomorú gömb ott bolyong az égen,

p Más, boldog, élő csillagok sorában,

p Mint egykoron, a hév s erő korában!

p Forog, forog, hurcolván azt a fényt,

p Amit hő napja hullájára hint.

p Forog, forog... Csak gördűl, csak kering,

p A mindenség élő-halottjaként!...

p

p Ó hány ember van, akiből kilobbant

p Mindaz, mi egykor alkotó elem,

p Hév, szenvedély volt! Minden oda van már:

p Lelkesedés, hit, eszmény, szerelem,

p Vágy és öröm... édes megindulás,

p Szent érzések túláradtán a könny,

p Szemünknek gyöngye!... S nincsen benne más,

p Csak változatlan, fásult, bús közöny,

p Unott, rideg kopárság, rémes űr!...

p És mégis él, mégis szünetlenűl

p Jár-kel, bolyong. Találkozol vele,

p Rád néz s nem csap meg a halál szele.

p A pezsgő létben – meg van fagyva bár –

p Mint önmagának temetője jár.

p Kivűl ragyog... belől örök setét.

p Hurcolja folyvást meghalt életét!

p

p

p x

p

p

p KRAMPUSZ-KIRÁLY.

p

p - 1879. -

p

p Krampusz-király a hajdan-korban élt.

p Bölcs fejdelem volt, mert ritkán beszélt;

p Csatákat vesztett, vagy vadászgatott;

p Királyilag töltötte a napot.

p Egyszer - barátim, halljatok mesét -

p Krampusz király elveszti az eszét;

p Országgyülést hív s dúlt arccal ki áll:

p A nép riong: "Vivát Krampusz király!"

p

p Mond Krampusz: "Szólok mindenki fiának:

p Legyen már vége a komédiának!

p Vagy csúfság ez, vagy vakság, végtelen,

p De úgy bántok mint istennel velem.

p Íme, fejemben korona ragyog,

p Miért? Hisz én is sár-ember vagyok!"

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Te nem vagy ember, ó Krampusz-király!""

p

p Mond Krampusz: "Engem Felségnek neveztek,

p S előttem, mint a birkák, porba estek!

p Mit tettem én, hogy felségessé váltam?

p Egész éltemben fogamat piszkáltam

p És ásitottam szörnyen-szörnyeket

p Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!..."

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Te felséges vagy, ó Krampusz király!""

p

p Mond Krampusz: "Látom, hogy éheztek, asztok,

p Mégis nekem milljókat megszavaztok!

p Minek nekem e falka millió?

p Az ország pénze hát csak arra jó,

p Libériákba hogy verjem bele,

p S hizlaljak egy raj konclesőt vele?"

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Kapsz milliókat, ó Krampusz király!""

p

p Mond Krampusz: "Kérlek, dobjatok ki engem!

p Ezt, mint a nép legfőbb kegyét csengem!

p Szamár vagyok és plusquam-szemtelenség

p Hogy szamarat megillessen a fenség!

p Vezessen kormányt, aki ember szintén,

p És olcsóbb, bölcsebb és jobblelkü, mint én!"

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Szent vagy s imádunk, ó Krampusz király!""

p

p Mond Krampusz: "Hát szavamnak semmi haszna?

p Nem hallgattok kérésre, sem panaszra?

p No jó! Ha késtek s nem dobtok le innen,

p Hát passzióm lesz háborúba vinnem

p Százezreket!... No jó! Dühömben nyúzlak,

p Rúglak, leköplek és bitóra húzlak!..."

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Rúgj, köpj, akasztass, ó Krampusz-király!""

p

p

p x

p

p

p Fene nagy

p „jószívűségedben”

p tömegszállást rendezel be

p a kis családi házatokban -

p majd előbb-utóbb besokallva,

p de még az őrület határa előtt

p szitkozódva, gorombán, akár

p vasvillával kergeted ki őket…

p …és a „hálátlanok” is átkoznak!

p

p

p Amíg

p nem tudta,

p hogy szinte lehetetlen

p a bicskával hályog-kovácsolni,

p addig jól és olcsón végezte a műtétet,

p de egyszer csak a kenyerét - is - féltő

p diplomás szakember „felvilágosította”,

p azóta már nem meri, megremeg a keze…

p

p

p Iszap-

p sárbirkózó

p Felveszed a kesztyűt:

p lesüllyedsz a szintjükre,

p belemész a sárdobálásba,

p és közben, a végén magad is

p meglepődsz, hogy nézel ki!?

p Sáros és szaros vagy…

p

p

p Egyedüllét,

p „magány” -fóbia

p Félve a kiközösítéstől

p hagyod, hogy lehúzzon

p magához a középszerűség,

p és ezzel fel is hagysz minden

p erkölcsi fenntartással és az

p állítólagos különcködéseddel…

p

p

p Felindultság,

p érzelmi kitörés:

p feltupírozott szerelmi bánatodban

p kútba ugrasz, pedig, ha egyet alszol rá,

p és álmodban le is pereg Vele az életed,

p akkor megérthetted volna, hogy nagyon

p nem Neked rendeltetett ez az ara

p (lásd: Papucshős/Kabos Gyula)

p

p

p Irigy

p Felkorbácsolva

p háborog a lelked,

p hogy nincs igazság,

p elhibázott a Teremtés,

p ha a Nap egyformán süt

p úgy a jókra, mint a gonoszokra!

p (Pedig nem áll eléd eltakarni azt…)

p Nekik a sötétzárkában van a helyük…

p

p

p Ön-

p túlprogramozó

p gazdag ember vagy,

p mindig tolvajtól rettegő:

p így fél napod elmegy arra,

p hogy mindent be- és elzárj,

p a másik felében meg csak

p nyitogatsz és keresgélsz…

p így szegényíted el magad

p pont a legértékesebből:

p a drága időből…

p

p

p Protezsált

p Felmegy a függöny

p és egy másik protekciós

p álzenésszel kéne muzsikálni:

p közös a blama, a nagy leégés

p (- Tud hegedülni? - Nem!

p - És ha megfizetjük?)

p

p

p Beugró

p Az őrmester kérdezi,

p hogy ki tud zongorázni –

p te hevesen jelentkezel

p remélve, hogy így lóghatsz…

p De ő téged WC pucolásra rendel,

p így akar kiszúrni az úrigyerekkel…

p

p

p Zenebona

p Jó emberek muzsikálnak,

p akik sajnos nagyon rossz zenészek

p Vagy: az egész zenekarban

p Mindenki játszik és jól játszik,

p Csak mindenki egy másik művet

p Vagy kiszúrásból-tüntetésként pont úgy,

p ahogy a karmester éppen most dirigál…

p

p

p Kardrántó

p Fegyvert ragadsz

p – pl. mérgezett tőrt –,

p és ha elveszik tőled,

p Hamletként általa veszel el

p (de neki sikerült bosszút állni,

p s így csak az idegen király örült…)

p

p

p Feltett kéz

p Mindig feltétel nélkül kapitulál

p a körülmények óriási hatalma előtt –

p Nem minden, de ez viszonylagos:

p annál nagyobbak ezek az óriások

p minél törpébbnek látod és láttatod

p nemcsak magad, de a „bajtársaidat”

p

p

p Gondtalan

p nem gondolkodó -

p a gondterheltség kerülő…

p De amennyivel kevesebbet

p és amennyire felszínesen gondolkodik,

p legalább annyival többet és nagyobbat téved…

p Simán aláír egy rejtve uzsorahiteles szerződést…

p

p

p Az

p Őszinteség

p ellen vét mindenki,

p aki nem önmagát adja,

p vagy nem adja magát oda egészen.

p Ez az oka annak, hogy jó tanácsaink

p hatástalanok maradnak vagy éppen

p ellenkező hatást érnek el.”

p (Karácsony Sándor:

p Ocsúdó magyarság)

p

p

p Ha

p kicsi

p neked ez a ház,

p és berúgva, részegen

p kirúgod az oldalát, falát,

p akkor ugyan a mennybolt

p lesz a magas mennyezeted

p és széles nagyvilág a lakod,

p de nem véd már semmi

p esőtől, széltől, hidegtől…

p

p

p Nem

p altatod el

p a lelkiismereted,

p de csak addig jutsz,

p hogy folyton bűntudatod van:

p mi tettél, vagy mit mulasztottál,

p amit már soha nem tudsz jóvá tenni,

p és még az őszinte, mély bánat is hiába,

p mert – úgy tudod - nincs bocsánat…!

p

p

p Állig

p páncélban,

p fejeden sisakrostély,

p teszed tényleg majdnem

p „sebezhetetlenné” magad,

p de ezért túl nagy árat fizetsz,

p mert így simogatni, kurkászni

p sem lehet az arcod, a tested stb.

p

p

p Ruhában,

p baltával alvó -

p állandó fokozott

p harckészültségben vagy,

p riadtan-riadót várva „alszol”,

p mintha valahonnan bármikor

p valami orvtámadás lenne várható…

p

p

p Vád

p nélkül

p ön-mentegetőzve

p pont te teszed szer-

p felett gyanússá magadat:

p ezzel mintegy önmagadat vádolod…

p

p

p Áldozatjelölt

p Élet-erőtlen, élet-

p kedvtelen, életunt,

p magányos préda vagy,

p s így a társadalmi ragadozók

p megérzik rajtad a gyengeséget

p és levadásznak…

p

p

p Mintha

p a mesék földjén járnánk

p oly csodás metamorfózisokat láthatunk:

p angyalkából pár hét alatt házisárkány lesz

p (persze nem a semmiből lett ez teremtve,

p csak az eddig rejtett habitus manifesztálódik,

p ha már úgymond kész helyzet van: nőül vették)

p

p

p Pontosan

p betartott

p minden utasítást,

p taktikát, szabályt,

p és mégsem lőtt gólt?

p Akkor abba is hagyja…

p Amire nincs recept,

p azt nem neki találták ki.

p

p

p Szabály-

p követő lény

p Hiába magolta be

p az idegen nyelv szabályait,

p kivételeit, szókincsét stb. stb.,

p neki csak passzív tudása nagy,

p de egy anyanyelvű kisgyermek is

p sokkal jobban-szebben beszél nála…

p

p

p Kiszámított

p Csak semmi

p spontaneitás,

p semmi rögtönzés,

p vagy pláne elragadtatás:

p csak szolid és józan „bulizás”,

p a betanított tánclépések

p kényszerzubbonyában…

p

p

p Alattas

p A parancs az parancs!

p A felettes utasítása szent…!?

p Precíz, szakszerű lojális, lelkiismeretes

p hivatalnok lét: büszke, mint pl. egy Eichman

p (bármily alantas rendszert is híven kiszolgáló)

p

p

p Felelősséghárító

p Gyereked tanítását és nevelésé az iskolára

p Egészséged őrzését, helyreállítását az orvosra

p Mindennapi érdekvédelmed a nép ügyvédjére

p A közügyek intézését a „választott” politikusra

p Boldogságod, lelki békéd a pszichiáterre bízod

p

p

p „Fejlődés”

p Egyre többet

p kell-kellene dolgozni

p egyre kevesebb értékű bérért

p A többség azért gürcöl, robotol,

p hogy másnap is rab-szolgálhasson

p (ez már igen közel vihet a fejlövéshez)

p

p

p Állandó-változó,

p avagy lényeg és jelenség

p Az Ördög egy és ugyanaz,

p de különböző alakokat vesz fel,

p s így téveszti meg az új generációkat

p (lásd például: Legyetek jók, ha tudtok)

p

p

p I-gazság

p Egyedül vagy a szigeten

p és nem tudsz/tudhatsz róla:

p egy nyomdahibás Szentírásod van

p ahol lemaradtak ezek az „i” betűk,

p de te a „szentírásból” jottányit se engedsz…

p

p

p Az

p „I” betű

p már megvan,

p csak a pontot

p nem teszed fel rá,

p amiért az egész csak rész,

p és így nem sokat/semmit ér…

p Csak udvarolgatsz,

p de nem mered megcsókolni

p Csak csókolózgattok,

p de nem kéred meg a kezét

p Csak összeházasodtok,

p de se nemi élet, se utód…

p

p

p Hagymaember

p Ha lehámozzuk rólad a felszínt,

p mint hagymáról sorra a héjakat,

p akkor nem marad a végén semmi,

p sehol az a bizonyos kemény mag…

p

p

p A bűnözők alja

p Pedofil erőszak, rontás vagy

p markecolás miatt kerülsz a sittre,

p ott meg vamzerként jutsz előjogokhoz

p Ezért még sorstársaid is megvetnek, leköpnek

p

p

p Pénzpróba

p Mindaddig „szentnek”

p tűnt a béke köztetek,

p amíg a papírpénzek

p hullani nem kezdtek rátok,

p de akkor egymást letiporva és legázolva

p mindenki gyilkos versenyben harácsolva gyűjt

p

p

p Kivétel

p Egy külföldi

p a törvények felett áll!?

p Vagy mintha minden idegen

p diplomáciai mentességet élvezne

p Jobb idegennek lenni a hazádban…!?

p

p

p Ki vagy?

p Mindenkitől

p csak azt hallod,

p hogy az apád/ősöd

p tolvaj, buta és aljas volt,

p És rád is csak ezt mondják,

p ezt örökölted, te is az maradtál

p Az ellenséged írja-írhatja meg

p az életrajzod, és a történelmed…

p

p

p Érdek

p Nem tudod

p az érdekeid érvényesíteni,

p mert nem ismered fel őket,

p vagy nem áll módodban:

p nincs se pénz, se pozíció stb.

p vagy mert nem is akarod –

p például a birka vallásod tiltja…

p

p

p Hamis

p önvigasztaló,

p és lustaság és

p gyávaság önigazoló:

p Olyan korban élek én:

p csak ügyeskedéssel,

p vagy bűncselekménnyel,

p vagy gátlástalanul élősködve

p lehet a kor szintjén megélni –

p Mindenki más csak vegetál

p egyik napról a másikra…

p

p

p Változás

p Változnak az idők,

p s benne mi magunk

p Valaha ígéretes ember volt,

p egy elszánt, világmegváltásra

p készülő bátor ifjú legény/leány -

p mára nyála-folyós konzum-idióta…

p

p

p Jó

p rossz

p házi-gazda…

p Nem csak befogadsz

p rablókat, élősködőket,

p spicliket, intrikusokat stb.

p a testedbe, a házadba, a hazádba,

p hanem még marasztalod-kedvét keresed,

p mint egy szívesen látott baráti vendégnek…

p

p

p Lélekrák

p A „nagy, jó lelked”

p meghibásodott immunrendszere

p a kóros „sejteket” táplálja igen virulenssé,

p így pl. a hazugságos vagy hiszékenységed

p kórosan-károsan burjánozhat, s felfalhat…

p

p

p Sebezhetetlennek,

p félistennek tartod magad,

p míg ki nem derül/derítik rólad,

p hogy hol van a te Achilles sarkad,

p amit egy közönséges halandó

p álmodban egy nyisszantással

p elvághat és megroggyansz…

p

p

p x

p

p

p MEGNYUGVÁS.

p

p Meg van írva régen:

p Elmúlik az ember, mint árnyék a földön,

p Mint felhő az égen.

p

p Nem tudjuk, mi végre

p Jöttünk a világra s mért megyünk ki ujra

p A nagy semmiségbe.

p

p Mint szeszélyes gyermek,

p Aki töri, zúzza, aki fejét veszi

p Minden játékszernek:

p

p Úgy bánik mivélünk

p A mohó természet. Összetör, ránk gázol,

p Bármiképen élünk.

p

p Ránk suhintja öklét.

p Mint kerék a sarat, úgy dob le magáról

p A futó öröklét.

p

p És én mégis áldom

p Azt a nagy hatalmat, mely megadta nékem

p Múló földi álmom.

p

p Mégis legyen áldott

p A futó pillantás, mely engedte látnom

p Az örök világot...

p

p A könny permetegje,

p Mely özvegyek, árvák nyomorára hullott

p Szent búban remegve;

p

p A harag villáma,

p Mellyel égő lelkem a gonosz nagyságok

p Gőgjét megdobálta.

p

p Áldott az az óra,

p Melyben megvigasztalt egy asszony hűsége

p S egy gyermek mosolyja.

p

p Éltem és daloltam.

p Éreztem a szépet s az igaznak, jónak

p Követője voltam.

p

p Magasba ragadták

p Lelkemet a vágyak s hordtalak szivemben

p Isteni szabadság!

p

p Ezzel én beérem.

p Nem félek a sáppadt elmulás arcától

p Hogyha eljön értem.

p

p Mosolyogva várom,

p Mint titkos világok csöndes kalaúzát

p A végső határon.

p

p Mert részem volt abban,

p Bár csak pillanatra, ami véghetetlen,

p Ami halhatatlan,

p

p Ami örök fenség.

p Hálatelt sóhajjal búcsuzom majd tőled

p Gyönyörű mindenség!

p

p Ábrányi Emil - 1888.

p

p x

ppppppppppppppp

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

Életminőség rontás Jenciklopédia

Az emberi unikum: a még önmagának is ártó élőlény,

aki nagyon boldog lehetne, de nagyon boldogtalan lesz…

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A vers, mese, ige, példabeszéd, életkép/bölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!