Eugéniusz:

Életminőség-rontás leltár – II.

Istengyermek-táltosparipaðállatorvosi ló

Aranykor/Isten országa ðvaskor-földi pokol

Emberélet-minőség-vizsgálódások magyarán

ppppppppppppppppp

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények, okok-okozatok

Elv/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

A bajok és tünetekð a diagnózisokð terápiák

pppppppppppppppppp

Egy-egy elképzeltető, megértető, érzékenyítő és

fogalmat alkottató, emlékeztető, elgondolkodtató,

megítélendő, megfontolandó, súlyozandó, magunkra

ismertető és jó változtatásra serkentő kulcsmondat…

pppppppppppppppppppp

p Czuczor Gergely

p A rossz gazdálkodók

p

p Istenem, beh lusta, ki a dologtul fél,

p Be nem lát orrán túl, ki csak potomra él,

p Ma könyökig vájkál s úszik a bőségben,

p Holnap már csak fogát piszkálja éhében.

p

p Okos gazdálkodás, ez is szép dolog ám,

p Csakhogy ilyen alma nem terem minden fán.

p Rövid a takaród? nagyot ne nyujtózzál,

p Előre a róka bőrére ne igyál.

p

p Házadban mindennek rende, módja legyen,

p Gondatlan gazdaság veszendőbe megyen.

p Vedd hasznát, míg éred, a drága időnek,

p Az elrepült napok mert vissza nem jőnek.

p

p De hiába beszélsz a lusta fülének,

p A biztatás neki bucsúztató ének,

p Amit dolgozik is, teszi kelletlenül,

p Ásó, kapa majd kifordul a kezébül.

p

p Kár, hogy ily madárfaj mindenfelé fészkel,

p Tisza, Duna mellett, hegyen, sikon kikel.

p De hogy ismerd őket, olvasó barátom,

p A szép madarakat elődbe bocsátom.

p

p Fordulj meg alföldön a száraz malmokban,

p Ősszel és kiváltkép a téli napokban,

p Ott ülnek ő kelmék, s naphosszant pipáznak,

p Ásítoznak, isznak, néha el is áznak.

p

p Kovács-, borbélyműhely néhutt a tanyahely,

p Sok a faluházán, s kocsmában üldögel,

p S ha a helység boltját zsidó, görög birja,

p Ott foly el az idő, és a falu zsírja.

p

p Halottad-e hirét a medve mackónak,

p Barlangjában egész télen aluvónak?

p Ők is amúgy medve módjára henyélnek,

p Csakhogy naponkint a teli tálhoz ülnek.

p

p Összebujik a sok asszony, s deredarál,

p A suhanc az utcán leánnyal álldogál,

p Akolban a szolga barmait ellátná,

p Ha elébb valaki álmábul fölhajtná.

p

p Dunai városok hajós partjainál,

p A legerősb ember százankint hévizál,

p Szólíts fel csak egyet, s igérj jó napszámot,

p "Huszasért, mond, le sem teszem a pipámat."

p

p Délig ott ácsorog, s ha nincs ebéd otthon,

p Egy kötéldarabot szurdékból elővon,

p Szegény feleségén kiönti bosszúját,

p S mond: este is így jársz, ha nem adsz vacsorát.

p

p Szőlős vidékeken ott van még az élet,

p Ha kivált az új bor immár csipőssé lett,

p Vasárnap délután mennek kóstolóra,

p S elkóstolják három, négy, öt virradóra.

p

p Fogy a füstölt kolbász, és sódar mellette,

p Aztán a kutyára fogják, hogy megette,

p S a kaszásoknak nem marad, csak a leve,

p Mi csobolyójokban lesz is, víz a neve.

p

p Nézd a csikós, gulyás, kanász, juhász hadat,

p Oly erős mindenik, megrágná a vasat,

p S hasalva nézi az istenadta napot,

p Egész nyáron csak egy szeget nem faragott.

p

p Rossz lábon áll biz ott a házi gazdaság,

p Ahol fészket ver az ásító lomhaság,

p Hol gazda, gazdasszony behunyja a szemét,

p A cseléd tátogat, térdig ér a szemét.

p

p Mit ér a jó szüret és gazdag aratás,

p Ha nem járul hozzá okos takarítás?

p Ha télen pogácsát és kalácsot eszünk,

p S tavaszkor kenyérnek valót pénzen veszünk?

p

p Valahány disznótor, annyi lakodalom,

p Torkig esznek, majd kidűl a két oldalon,

p Felejtik, hogy nem lesz mindenkor Jakabnap,

p S hogy az esztendőben van tizenkét hónap.

p

p Gyümölcsfát nem nevel a sikföldi telke,

p Pedig a gyümölcsért majd elvész a lelke,

p De szemes az asszony, teremt ő magának,

p Javát adja érte a tiszta buzának.

p

p Téj, iró kenyérrel nincs többé inyére,

p Szája ize vágyik édesb csemegére,

p Reggelenkint már ő kávécskát iddogál,

p Tanulta kántorné komaasszonyánál.

p

p Leányon, menyecskén kendő és viganó,

p Nem is becses már, ha nem selyembül való;

p De mondd csak, neveljen selyembogarakat,

p Szemed, szád teli lesz, oly szitkokra fakad.

p

p Falun is már ujnál ujabb módin kapnak,

p Ha nincs a zsidónál, városba szaladnak,

p A sok vitorlának oly cifra a neve,

p A nyelvök is majd kificamodik bele.

p

p De ki tudná a sok hibát elszámlálni?

p Könyveket lehetne felőle irkálni.

p Isten hozzád tehát, olvasó barátom,

p Úgy is álmos lettél, szemeidbül látom.

p

p 1845

p

p

p x

p

p

p Jó-

p istenhitű szabad, vagy

p ateista, langyos-szektás,

p idegenisten-imádó, babonás

p szellemi – kifosztható – rab vagy?

p

p A

p jó

p testi-lelki

p egészség helyett

p - krónikus - betegség,

p hiány, szenvedés stb. stb.

p

p

p Szer-etet:

p anyád/kedvesed

p finom főztje helyett

p menza, méreg, moslék stb.

p

p

p A

p borban

p a társas öröm, az igazság,

p vagy: részeges/ „őrült”, alkoholista stb.

p

p

p Testi-lelki

p vonzó (sz)épség

p helyett taszító rút,

p torzó, rokkant, szörnyeteg stb.

p

p

p Édes-

p békés

p családi otthon

p vagy családi tűzfészek,

p dologház, siralomház stb.

p

p

p Virágos-

p zöldégkertes

p családi ház helyett

p panel szükséglakás/hajléktalan stb.

p

p

p A

p természetes-

p szerves falusi élet helyett

p mesterséges, bűnös város-vírus stb.

p

p

p Igaz

p jó barát helyett

p jobb esetben semmi,

p rosszban: álbarát, lelki hadviselő

p

p

p Árnyalt-stílusos,

p világos stb. közlés-megértés

p helyett tragikus „autizmus”, Bábel stb.

p

p

p Emelő,

p ösztönző, segítő

p társasélet helyett

p kóros magány vagy

p a korpa közt disznókkal felfalt…

p

p

p Termékeny

p csoportos együttműködés

p vagy önkéntes Robinzonlét,

p netán destruktív rivalizálás

p

p

p Jót és jól

p termelő-szolgáltató

p helyett kontár, csaló,

p árdrágító, szélhámos stb.

p

p

p Boldogító „igen!”,

p holtomiglan házas menny

p helyett a mindennapi pokol…

p

p

p Megtáltosító

p „isteni” szerelem helyett

p csak örök gyötrelem vagy kínzó hiány

p

p

p Évhosszan

p s szinte holtig tartó

p örömteli nemi élet helyett

p szex nyomor, perverzió stb.

p

p

p Életigenlő,

p szerelemgyümölcs

p gyermekáldás helyett

p magzatgyilkos, átkos egykés

p

p

p Jól

p és jóra nevelő

p édes szülő, gondviselő

p helyett mostoha/kényeztető, rontó

p

p

p Önfeledt,

p kreatív, fejlesztő

p játék(osság) helyett

p vagy semmi - vagy játékrontás

p

p

p Hagyományőrző,

p hozzád illő viselet

p és viselkedés helyett

p divathóbort, idegenmajmolás stb.

p

p

p Nem

p sírva vigadás,

p ének, tánc helyett semmi,

p max. dajdajozás, tivornya, részegeskedés

p

p

p Építő-alkotó

p (házi) munka/hivatás helyett

p csak lélekölő pénzkeresgélő robot

p

p

p Szakmát

p ismerő-szerető mester/

p pályatévesztett, kontár,

p dilettáns, Mekk mester stb.

p

p

p Lokális

p tevékeny közélet

p helyett vagy semmi,

p vagy csak pótcselekvő „politizálás”

p

p

p Tisztes

p szegénység/jómód helyett

p létminimum, embertorzító nyomor

p vagy luxus, gazdagság, agyra menő jólét…

p

p

p Szépre

p kiművelt szem

p és vájt fül stb. helyett

p csak „vakság”, „süketség” stb.

p

p

p Életgazdagító,

p lélektisztító művészet

p befogadás és élvezet helyett

p vagy semmi, vagy giccs, lélekrontó

p „avantgard”, „posztmodern” stb. stb.…

p

p

p Létfontos,

p igaz tudás helyett

p fölösleges-káros ismeret,

p vagy a rossz jól alkalmazása…

p

p

p Értékes,

p létfontos hírek –

p jó tájékozódás helyett

p ál-, rémhírözön, dezinformáltság stb.

p

p

p Jogos

p test(ület)i-

p szellemi honvédelem

p helyett „erőszakmenetesség”,

p kapituláció/gyáva dezertálás stb.

p

p

p Természet-

p szerető/járó-tanuló helyett

p „erdőkerülő”, mesterséges életű stb.

p

p

p Jó

p időérzékű

p és gazdálkodású helyett

p időérzéketlen, időtékozló/rabló stb.

p

p

p Jó

p kormány,

p hozzáértő-tisztes tisztségviselő

p helyett kontraszelektált vezetők,

p zsarnokság, korrupt bürokraták stb.

p

p

p Törvényes,

p független és

p méltányos stb.

p igazságszolgáltatás helyett

p csak jog/gazságszolgáltatás/justizmord stb.

p

p

p Törvénytisztelő,

p jogkövető lojális,

p de/és olykor, ha kell

p bátor polgári engedetlen -

p vagy magán- és közéleti bűnöző

p

p

p Emberhez

p méltó életszínvonal,

p jövedelem-létbiztonság,

p társadalmi igazságosság

p helyett kirívó egyenlőtlenségek

p

p

p Az

p élménygazdag,

p látókörszélesítő

p honismereti-szereteti utazás

p helyett rémálomút, drága tortúra,

p sznob pénzszórás hitelre, adósságba…

p

p

p A

p gyalogos, lovas,

p kétkerekes közlekedés helyett

p már csak napi tömegközlekedés,

p drága, stresszelő veszélyes autózás

p (majd a baleset után kerekesszék…)

p

p

p Anya-

p földművelés,

p konyha/virágkertészkedés

p helyett semmi, max. erkélyi virágláda

p

p

p A

p hivatása

p magaslatán álló elit

p helyett kontraszelektált

p alkalmatlan/áruló írástudók,

p és a talonba tett/elsorvasztott pokoljárók…

p

p

p A

p baj

p megelőzésében

p és gyógyításában

p segítő orvos helyett

p csak protokollrab ártók…

p

p

p Kölcsönösen jó

p haszon vagy kedvenc-

p állat-társ/barátok helyett

p vagy se kutya, se macska,

p vagy állatbolond/kínzó, irtó

p

p

p Bölcsen-

p vígan éltető,

p önláttató, gondtörpítő humor

p versus sótlan, nevető fakutya,

p sőt rosszabb: gyilkos gúnyolódó

p

p

p Kiváló

p női-férfi minőség

p vs. nőies férfiak, férfias nők,

p nemtelen, jellegtelen lények

p

p

p Szellemi,

p lelki, pozíciós stb.

p hatalommal jól vagy

p nem élő, sőt vissza is élő…

p

p

p Kézügyes,

p kézműves,

p barkácsoló javító-szépítő

p helyett. ún. kétbalkezes rest stb.

p

p

p Gyermek-

p érdekű, tehetséggondozó,

p szabadon választott „életiskola”

p helyett kötelező állami, janicsárképző,

p agymosó, alattvalónevelő stb. birkaiskola

p

p

p Tudatos

p magyar vásárló

p versus balek, érdekvédtelen, átvert,

p ill. nem a hazai termelőt támogató fogyasztó stb.

p

p

p Vagyon, javak,

p bevétel és kiadás:

p jól gazdálkodó vagy

p zsugori, fukar/pazarló stb.

p

p

p Jó

p vendéglátó,

p vendégszerető –

p elzárkózó, vendégbarátságtalan,

p vagy potyaleső, hívatlan vendég stb.

p

p

p A

p testügyes,

p nemesen vetélkedő sportember -

p vagy a puhány amatőr, becstelen profi

p

p

p Szülőföldjén élő,

p hazaszerető vagy

p idegenbe futó, menekülő

p hontalan hazát eláruló, cserbenhagyó

p

p

p Jobb

p helyre/házba

p költözködés helyett

p kitelepítés, deportálás, internálás

p

p

p Jó

p lakberendező,

p élettér-szépítgető,

p és rendtartó/takarító

p helyett rendetlen, piszkos

p túlzsúfolt, ízléstelen lomtárlakó

p

p

p Eszközhasználó,

p jószerszámokkal és

p egyszerű gépekkel, technikával

p az életét könnyítő, tehermentesítő

p helyett: többet erővel, mint ésszel,

p ill. a már önmagát is robottal kiváltó…

p

p

p Csak házat,

p édes-békés családi

p otthont nem építő-teremtő,

p ill. abból hidegháborús színteret,

p dologházat, bunkert-börtönt stb. csináló

p

p

p Nem

p otthon,

p de a kórházban

p szülő és születő,

p betegen oda menekülő,

p és életét is ott, egyedül

p és idegenek között befejező

p

p

p x

p

p

p Légy szorgalmatos.

p – Magyar közmondásokban. –

p

p Eszed bunkójára adnám mostan szavam,

p Ha falra nem hánynám a borsót hasztalan,

p S te hátad mögé nem hányod beszédemet;

p A hallgatás ugysem töri be a fejed.

p

p Vigyázz tehát: külömb ember légy apádnál,

p Több eszed legyen az esküdt sapkájánál;

p Kárán bolond tanul, vesd okosan latra,

p Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra.

p

p Idejében fogd meg fülét a dolognak,

p Üstökén ragadd a kedvező alkalmat,

p Hogy ott is arathass, a hol nem vetettél,

p A ki korán kel fel, könnyen aranyat lél.

p

p Kit nyúl után bottal vernek, mint agarat,

p Ha Bécsbe hajtják is, az csak ökör marad,

p Ki naphosszat legyet ver csak a lábszáron,

p Amit a réven nyer, elveszti a vámon.

p

p Akinek minden nap: szent Heverdel napja,

p Restelni is restel, a falat támasztja;

p Nem győzi czérnával, más tüzénél fütöz,

p S kapkod majd, mint Bernát egykor a ménkühöz.

p

p Azért legelőbb az öreg Á-t ismerd meg,

p Ne légy téli diák, nyári kocsis, gyermek!

p Mer különben ugyan téli lészsz üressel,

p Az érett ész nem egy napi munka, hidd el.

p

p Magról kel a cserfa, s mi nagy! nézni öröm,

p Hangya-nyom idővel megtetszik a kövön,

p De hűbele Balázs, lovat ad az Isten,

p Akár füstöt faragj, nem ér az annyit sem.

p

p Törd meg a diót, ha belére van vágyad,

p Ugy vetsz életednek jó, nyugalmas ágyat,

p Csak akkor mondj hoppot, ha túl vagy az árkon,

p Amit el nem fogtál, ne melleszd, barátom.

p

p Légy magadnak bátyja! s okosan előre.

p Kinek bő az idő, még kifogy belőle,

p Vedd fontolóra, hogy a rest kétszer fárad,

p A sült galambra meg szád hiába tátod.

p

p Véges-végezetre: egy szó annyi, mint száz,

p Embernél a munka, Istennél az áldás,

p Tégy, s sohsem tudod meg, mily nagy ur a szükség,

p Mert bölcseséged lesz legjobb utiköltség.

p

p Mindszenthy Gedeon

p

p

p

p

p

p Vasárnap bort inni,

p Hétfőn nem dolgozni,

p Hej, kedden lefeküdni,

p Szeredán felkelni.

p

p Csütörtökön írni,

p Pénteken számolni,

p Hej, szombaton kérdezni:

p Mit fogunk dolgozni?

p

p Bár mindig úgy volna,

p Hogy vasárnap volna,

p Hej, minden szegény legény

p Kedvére mulatna!

p

p Haragszik a gazda,

p Készül a vásárra.

p Hej, haragszik a gazda,

p Hogy nincs kész munkája.

p

p Haragszik, nem bánom,

p Nem félek én tőle,

p Hej, megjön Szent György napja,

p Majd elmegyek tőle!

p

p Vasárnap bort inni,

p Hétfőn nem dolgozni;

p Hej, kedden lefeküdni,

p Szeredán felkelni;

p

p Csütörtökön írni,

p Pénteken számolni,

p Hej, szombaton kérdezni:

p – Mit fogunk dolgozni?

p

p https://www.youtube.com/watch?v=K248RuELmT4

p

p

p x

p

p

p Nem elvi,

p de presztízskérdés:

p egyik házasfél se enged,

p mindkettő szamárként szenved

p

p

p Két

p kicsi kecske

p baktat a hegyre,

p a hídon nem térnek ki,

p mind a szakadékban végzik

p

p

p A

p csak

p képzelt

p veszélyed

p eltereli a figyelmed,

p elfedi a valósat, a komolyt

p

p

p Egy

p kis veszélytől

p már fejvesztve menekülsz,

p és rohansz így bele a jó nagyba…

p

p

p Olyan

p szekér/

p nő után

p futkos hiába,

p amelyik nem veszi fel:

p a hajlandó meg már oda

p

p

p Ne

p légy szeles.

p bár munkádon más keres –

p dolgozni csak pontosan, szépen,

p ahogy a csillag megy az égen,

p úgy érdemes…

p (J.A. verse)

p

p

p Ha

p itt-most

p nem tudja

p még-már elérni,

p amire vágyik, akkor:

p savanyú ez a szőlő…!

p

p

p Sors-

p közösség?

p Az irigy átka és „vigasza”:

p dögöljön a szomszéd tehene is…!?

p

p

p Teher alatt

p nő(ne) a pálma:

p az ő önkímélt léte

p elviselhetetlen könnyűségű

p

p

p Jaj neki,

p ha ő a – végső –

p nagy megmérettetésnél

p habkönnyűnek találtatik

p

p

p Rafinált

p (ön)áltató szájhős,

p aki ravaszul-trükkösen

p kikerüli a megmérettetést

p

p

p Ehet is,

p és ihat is,

p alhat is, és ölelhet is stb.,

p de nem a mindenséggel méri magát!

p

p

p Nincs

p humorérzéke,

p életének nedve/sava-borsa,

p vagy egy (ön)gyilkos gúnyolódó

p

p

p Nagyon

p sok mindent

p tud a humorról,

p érti is, csinálja is –

p de soha nem élvezi

p

p

p Sok

p hűhó semmiért:

p óriás hegyek vajúdnak,

p de csak egy kisegérke születik

p

p

p Minden

p az arcára van írva,

p az ellenség is olvassa,

p vagy gyakorolva megtanul

p póker arcot vágni, s úgy is marad

p

p

p A

p hiú

p „dalnok”

p holló szájából

p a ravasz hízelgő

p róka könnyen kiénekli a sajtot

p

p

p Ingyen

p szórja a rádió

p a zenei kulturális kincset is:

p de ha egyszer neki nincs vájt füle…

p

p

p Addig jár

p a korsó a kútra,

p amíg el nem törik –

p egyszer rálép egy banánhéjra…

p

p

p Az

p alkalom

p szülte a tolvajt,

p de ő vérszemet kapott,

p és végül egy kleptomán lett…

p

p

p Dafke

p mindent pont

p fordítva csináló,

p dackorszakába bele-

p ragadó örök ellenkező

p

p

p Mint

p süketnémák

p „pár/per-beszéde”,

p ha leoltják a villanyt,

p a vaksötét csendes éjben…

p

p

p Ha

p ló nincs,

p szamár is jó!? –

p a holtáig pálya-

p választási és házasság-

p kötési megalkuvó, alább adó

p

p

p A

p rest,

p aki még csak

p nem is restelkedik, sőt,

p de majd legalább kétszer fárad

p

p

p Azt

p tudja/teszi:

p mennyit árthat önmagának –

p azt nem: mennyit használhatna

p (az önsorsrontásban tör rekordokra)

p

p

p Mintha

p hasonmás-versenyre

p vagy dublőr-szerepre

p készülnél az egész életedben

p

p

p Mögötte

p áll(t) az Isten:

p de ő érte a Földet is

p megkerülő heroikus pótcselekvő

p

p

p A

p hazárdjátékra,

p pl. rulettre alapozod

p a teljes vagyon kockáztatva

p a családod mindennapi megélhetését?

p

p

p Kinek

p egyszer

p szerencséje volt,

p tévesen azt hiszi:

p innentől bérletes lesz…!?

p

p

p A

p gyerek

p hiába kér

p testvért szülinapra,

p helyette őt kényeztetik,

p rontják el kicsi, de erős

p házi zsarnokot is nevelve

p

p

p A

p bíróságra jár

p pereskedni egy tyúkért –

p disznót veszít, ügyvéd zsebet töm

p

p

p Csak

p simogatni

p akarta a riadt nyuszit,

p de ha buta, s ellenkezik,

p akkor egyre dühösebben

p végül akár már agyon is veri…

p

p

p Így is,

p úgy is megeszi

p a farkas a bárányt,

p de ma már meg is „okolja! ezt…

p

p

p Verembe esve

p nem próbál kimászni,

p vagy segítségért kiáltani:

p inkább „otthonossá” teszi

p

p

p Először

p facsarja orrát

p a penetráns bűz,

p majd megszokja,

p sőt illatnak nevezi

p

p

p Ha

p nem tehet

p meg mindent/

p valamit tökéletesen,

p akkor inkább nem tesz semmit…

p

p

p A

p termékeny dilettáns,

p aki tehetség és ihlet nélkül

p is non stop nagyüzemben „alkot”

p

p

p Csak

p egyszer

p volt holt részeg,

p de emiatt élete végéig

p ő is és vétlen áldozata

p is műlábbal jár-kel…

p

p

p A

p gyűlölet-vak

p zsarnok és a nem dacoló,

p a testvérét el nem temető

p nem „polgári engedetlen” (nő)

p

p

p A

p zsarnok

p stréber alattvalója,

p aki még akár anyjára is vall,

p sőt parancsra akár még lő is rá…

p

p

p Az

p állatkirály

p ön-kényéből,

p unalomból egeret öl:

p és így nem lesz majd,

p aki kirágja őt a háló-

p csapdából és cirkuszi

p oroszlánként végzi életét…

p

p

p Betegesen spórol,

p de közben folyton

p háborog és morog:

p miért vízízű a zaccból főtt kávé!

p

p

p Dicsérve szid,

p rafinált iróniával,

p hogy az így neked

p csak még jobban fájjon

p

p

p Ha

p nem értik

p egyetlen nyelvét,

p szavait szótagolva-

p hangosabban ismételgeti,

p és ha még most se értik,

p akkor süketnek-bolondnak

p tartja a hallgatóságát…

p

p

p A

p bolond

p még vagy pont

p azzal is kérkedik,

p amit pedig szégyellnie kellene

p

p

p Ha

p van valamid,

p akkor biztos loptad –

p ha pedig semmid sincs,

p akkor egy nagy korhely vagy

p (mert van annak, aki el nem issza)

p

p

p Az

p elbizakodott nyulat

p pont a versenyfutásban legyőző

p kitartva cammogó esélytelen teknős

p

p

p Bármiről lemond,

p és mindent sértést lenyel,

p csak vegyék be már a játékba,

p és ne közösítsék ki a körükből…

p

p

p Amit se lenyelni,

p se kiköpni nem képes,

p az fennakad a torkán: fullad

p

p

p Nem

p sokallja

p a „szabad szólása”

p félcédulás stigma/

p diliflepni magas árát

p

p

p Játék

p az egész élet:

p ha épp nem nyer,

p akkor ki is szállna:

p neki nem ér a neve…

p

p

p A

p játék

p nulláról

p újrakezdhető,

p visszacsinálható –

p neki is hét élete van?

p

p

p x

p

p

p Czuczor Gergely

p A pálinkaivás ellen

p

p "A paprikás versek ármányos irója,

p Azon töri fejét, az embert hogy megrója,

p Valamiben megint sántikál a gonosz,

p Mert mindig az ember nyomában kotonoz."

p

p Földi, igazán szól kegyelmed valóban,

p Úgy tesz ő, mint gólya szok tenni a tóban,

p Ez kigyó-békátul a vizet tisztítja,

p Ő az emberekbül a rosz szokást irtja.

p

p Azért maradjunk csak a régi nótánál,

p Jobb fűszerünk úgy sincs a jó paprikánál.

p S akinek netalán égetné a torkát,

p Igyék rá, csak kérem, ne igyék pálinkát!

p

p Úgy-e erős dolog, amit javasoltam?

p Pálinkát nem inni?! no ezt sem hallottam!

p Pedig, atyámfia, hiszed, vagy nem hiszed,

p Ha nem pálinkázol, bizony jobban teszed.

p

p Tiszta magyar vérnek, milyen régente volt,

p Nem kellett pálinka, hisz a neve is tót,

p De ha megrándula lovának a lába,

p Bekötötte ronggyal, mártva pálinkába.

p

p Ha pedig kiszáradt a nedv gégéjébül,

p Borral öntötte le, ha volt neki mibül.

p De elmondá előbb az Isten áldását,

p

p S megkinálta vele szomjazó pajtását.

p A pálinkaivó még csak ezt sem teszi,

p De mint legyet az eb, nagy mohón beveszi,

p S mivel az italka gégéjét riszálja,

p Újra tölt, de megint csak magát kinálja.

p