Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor-pokol

Istenfiú-táltosparipa/ördögfajzat-állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálóm: típuspéldatár magyarán



Értelmiségiek-elitek árulása 

Szellemi-lelki ön/honvédelem – II.

Az „írástudók” dicsérete/korholása

A legszebb isteni-emberi hivatások,

vagy a leghitványabb sátáni mesterségek



Küldetés és pokoljárás - vagy árulás

Alkalmatlan, megalkuvó, hitvány, gyáva,

tétlen, kártevő, a pályával járó pokoljárást

ön-kíméletesen elkerülő stb. stb., vagyis

a hatalmát jó helyett semmire, de bűnös

tudatlansággal/szánt szándékkal inkább

a rosszra használó ún. segítő, és szellemi,

kulturális, társadalmi, gazdasági/politikai elit



p Petőfi Sándor

p SORS, NYISS NEKEM TÉRT...

p

p Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek

p Az emberiségért valamit!

p Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e

p Nemes láng, amely ugy hevit.

p

p Láng van szivemben, égbül-eredt láng,

p Fölforraló minden csepp vért;

p Minden sziv-ütésem egy imádság

p A világ boldogságaért.

p

p Oh vajha nemcsak üres beszéddel,

p De tettel mondhatnám el ezt!

p Legyen bár tettemért a díj egy

p Uj Golgotán egy új kereszt!

p

p Meghalni az emberiség javáért,

p Mily boldog, milyen szép halál!

p Szebb s boldogitóbb egy hasztalan élet

p Minden kéjmámorainál.

p

p Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg,

p Ily szentül!... s én elkészitem

p Saját kezemmel azon keresztfát,

p Amelyre fölfeszíttetem.

p

p (Pest, 1846. április 24–30.)

p

p

p x

p

p

p A dolgát

p nagyon rosszul tudó,

p de azt igen lelkiismeretesen,

p túl jól csináló „protokoll orvos”

p

p

p Élsportoló példa:

p dopping-szerelő, kokszoló,

p unfair play „sportoló”, destruktív rivalizáló

p

p

p Megélhetés-rab:

p ő nem főleg a sportért stb.,

p de a sportból stb. él akkor is jól,

p amikor a sportága ügye rosszul áll

p

p

p Jó rossz pap:

p ő tényleg holtig

p - csak – tanul és tanul:

p végtére

p egy vén diák marad

p

p

p A rang-

p és címkóros:

p a szamárlétrán külső

p elismerésért törtető hiú

p

p

p Aki

p pénzzel,

p árulással,

p behódolással szerez

p a mellére „plecsniket”

p

p

p Önellátó:

p garantált a siker!

p Ő maga/klakkja tapsol,

p éljenez produkciójának

p

p

p Alább-adó

p megalkuvó:

p nem hivatását gyakorló,

p de széklábfaragó ex művész

p

p

p Az

p országrablókat,

p a privatizáló fosztogatókat

p a príma kitüntetés és pénzdíj

p elfogadásával szalonképessé teszi

p

p Az

p urakkal

p cseresznyézik egy tálból,

p az ő kegyencük, ha le is köpik…

p

p

p Szómágus:

p gyereket beszél hasadba,

p a feketét meg fehérnek mondó

p

p

p Szerecsent/

p pénzt mos/mosdat

p előbb kis-, majd nagyüzemi keretben

p

p

p Aki

p nem vele,

p az mind ő-ellene:

p tőle akár éhen is halhat, sőt haljon!

p

p

p Már

p csak

p nem is képmutató,

p de már hangosan tüntet

p például a paráznaságával

p

p

p Olyan,

p mint aki

p az idegenek előtt még

p a saját családját is becsmérli

p

p

p Ha

p egy kis koncot kap,

p akkor már ki van fizetve

p a bűnös (el)hallgatása, lapulása…

p

p

p Destruktívan

p verseng, rivalizál –

p ilyen áron kerülne ő

p tartósan monopolhelyzetbe

p

p

p Bénít, sorvaszt:

p idegen formákba

p erőszakolja a magyar szellemiséget

p

p

p Nem áll

p a kenyérharcosok mellé,

p de napi ingyen-cirkuszt szolgáltat

p

p

p „Introvertált”:

p saját levében fő,

p még/már álruhában se jár nép közé,

p csak hazug tanácsadóit hallgatja meg

p

p

p Kerüli

p a megmérettetést, kritikát:

p ő önmaga bírája, esetleg a cimborái

p

p

p Az

p igazságot

p csak szeretné,

p de hát „elvtársait”

p még jobban kell szeretnie…

p

p

p Amikről hallgat,

p pont azzal követi el

p a legocsmányabb hazugságokat

p

p

p Már régóta

p nem a sportért stb. él-hal,

p hanem már csak a sportból él,

p miközben a sportága meg hanyatlik

p

p

p Le-

p értékelteti

p honfitársaival

p a szerves kultúrájukat,

p elvágja életadó gyökereket

p

p

p Egy epigon,

p hamisító és tolvaj,

p rabló, plagizátor, utánzó majom stb.

p

p

p Óvatos duhaj –

p szigorú öncenzúrával

p kiheréli még a saját műveit is

p

p

p „Szellemi alkimista”,

p aki a sarat próbálja neked

p aranyként bemutatni és ráadásul

p az aranyad meg sárként ábrázoni…

p

p

p Ő nem tud,

p nem is akar jobbat,

p mint eldalolni a saját,

p privát (világ)fájdalmát

p

p

p Aki

p az Istent sem keresi,

p ezért nem is találhatja meg -

p így se a hazáját, se a családját nem szereti

p

p

p Csak

p a gyilkos

p szakmai rutinból dolgozva

p öl, gyilkol ízlést, egészséget

p

p

p Akinek

p az álpálfordulása

p csak szervilis, szélkakas

p köpönyegforgatás, közelebb

p kerülés a húsos fazékhoz…

p

p

p Csoda-

p gyerekekből

p (ki nem születik annak!)

p képes szisztematikusan

p hülye-gyereket nevelni…

p

p

p Ő büntetlenül,

p sőt busás jutalomért.

p szellemi kábítószereket

p gyárt, hirdet, terjeszt és árul

p

p

p Hírözönvízzel

p árasztja el a „lakosságot”,

p hogy az ne tájékozódhasson,

p és így ne dönthessen szabadon

p

p

p Azon ügyködik,

p hogy a nemzetből

p egyszer s mindenkorra

p csak nép, lakosság, tömeg legyen

p

p

p Jónépet

p módszeresen

p szellemileg kiskorúsító,

p értelmi-érzelmi fogyatékosító

p

p

p Kiforgatja az

p embert magából,

p hogy mások, a megbízói

p meg majd a mindenéből

p (vagyonából, de házából is)

p

p

p Cserbenhagyja

p a globális pénzvilág,

p az uzsoracivilizációs terror

p kiszolgáltatott, kisemmizett áldozatait

p

p

p Olyan

p nyomorult helyzetbe hoz,

p hogy vesztedre csak a banki

p uzsorások karmaiba menekülhessél

p

p

p Elhúzza előtted

p a csábosnak látszó

p hitelkonstrukció mézesmadzagát,

p és ha lépre mész, adósrabszolga leszel..

p

p

p Aki

p az amúgy csak

p ilyenkor elővett

p zsidóságával stb. tenné

p védett vaddá, mentelmi jog alá magát

p

p

p Aki

p már azt is

p antiszemita stigmával látja el,

p aki zsidókérdésről mer beszélni, írni

p

p

p Mintha

p egy tűzoltó

p az égő házba szorulttal

p alkudozna a mentésükről

p (vagy ahogy az 1938-as pesti árvízkor

p a mentőcsónakot várókkal – ahogyan

p ez a Kárpáthy Zoltán c. filmben látható)

p

p

p Mintha

p egy pókember

p akrobatikájával

p szövögetné orv hálócsapdáját

p

p

p Egy patikus,

p aki egy lassan,

p de annál biztosabban ölő mérget

p kever vagy javall a ravasz gyilkosnak,

p pl. a hírhedt tiszazugi asszonyoknak…

p

p

p Bonyolultan,

p rébuszokban,

p szakzsargonban fogalmaz,

p mert nem akarja, hogy értsék

p az amúgy pofonegyszerű dolgot,

p vagy pedig ő maga se érti, mit mond,

p de így kiváltja a balga sznobok ámulatát…

p

p

p Mintha

p egy bokszoló

p főleg övön alul akarna ütni,

p vagy egy vicceskedő stand up-os

p főleg, vagy csak övön aluli humora

p

p

p Mintha

p az óceánt titokban

p egy luxusjacht medencéjében úsznám át,

p míg a többiek a cápák között versenyeznek…

p

p

p Bolondnak mondja

p a merész teória igazolásáért

p az óceánon ókori tutajjal átkelő,

p még az életét is kockáztató tudóst

p

p

p Mintha

p (mikor máskor?)

p éppen az éles ütközet előtt

p dezertálna csatából/csapatból

p

p

p Mintha

p ő a(z egri) várat szigorúan

p csak a fix munkaidőmben védené

p (v.ö. rádiókabaré Dugonics Tituszról)

p

p

p Nem gyűjti,

p vagy nem rögzíti,

p nem őrzi, írja stb. le,

p vagy nem teszi közkinccsé

p a szóbeli néphagyományokat,

p a „pogány” szakrális örökséget,

p pl. az archaikus népi imádságokat,

p a népi bábaság, gyógyítás kincseit…

p

p

p Lélektani tudós:

p aki pánikba ej, hogy

p légy egy nem jól érző, de félő,

p nem gondolkodó engedelmes báb

p

p

p Mintha

p mindig csak a szakács

p döntene róla, milyen finom a főztje

p (tagadja, hogy a puding próbája az evés)

p

p

p Mintha

p a postás

p cenzúrázná

p ill. szelektíven

p kézbesítené a leveleket

p

p

p Ő egy

p szürke eminenciás,

p aki a háttérből orvul mozgatja a szálakat

p

p

p Egy

p pszichopata,

p empátia hiányos

p cezaromán sátánista,

p aki visszaél nagy hatalmával

p

p

p x

p

p

p Petőfi Sándor:

p A KUTYÁK DALA

p

p Süvölt a zivatar

p A felhős ég alatt;

p A tél iker fia,

p Eső és hó szakad.

p

p Mi gondunk rá? mienk

p A konyha szöglete.

p Kegyelmes jó urunk

p Helyheztetett ide.

p

p S gondunk ételre sincs.

p Ha gazdánk jóllakék,

p Marad még asztalán,

p S mienk a maradék.

p

p Az ostor, az igaz,

p Hogy pattog némelykor,

p És pattogása fáj,

p No de: ebcsont beforr.

p

p S harag multán urunk

p Ismét magához int,

p S mi nyaljuk boldogan

p Kegyelmes lábait!

p

p Pest, 1847. január

p

p

p Petőfi Sándor:

p A FARKASOK DALA

p

p Süvölt a zivatar

p A felhős ég alatt,

p A tél iker fia,

p Eső és hó szakad.

p

p Kietlen pusztaság

p Ez, amelyben lakunk;

p Nincs egy bokor se', hol

p Meghúzhatnók magunk.

p

p Itt kívül a hideg,

p Az éhség ott belül,

p E kettős üldözőnk

p Kinoz kegyetlenül;

p

p S amott a harmadik:

p A töltött fegyverek.

p A fehér hóra le

p Piros vérünk csepeg.

p

p Fázunk és éhezünk

p S átlőve oldalunk,

p Részünk minden nyomor...

p De szabadok vagyunk!

p

p Pest, 1847. január

p

p

p x

p

p

p Büszke,

p mert a macskakaparását

p gyönyörű sormintával választja el

p

p

p Mintha

p a kést és a villát/

p melegvizet is újra

p és újra ki akarná találni…

p

p

p Mintha

p a Holdon élne:

p nem tudja, hogy

p itt-most kinek is hirdeti az Igét

p

p

p A pesztra,

p a bölcsőt ringató kéz

p az éppen kibontakozó kis életre tör

p

p

p A

p piramis

p csúcsáról irányít, beetet

p naiv, balek lelkes embertömeget

p

p

p Mintegy

p szívességből

p olykor-olykor teljesítgeti

p hivatali tájékoztatási kötelességét

p

p

p A

p megalomániás

p tudós/lelkész/pszichiáter

p képzeli: ő a mindent látó isteni szem

p

p

p Legsötétebb

p emberiség elleni konspirációm

p filantróp, emberbarát kirakattal fedem

p (mint pl. a mi korunk szabadkőművessége)

p

p

p Rossz

p társadalmi szeizmográf:

p nem érzi/jelzi a „földindulás” előjeleit

p

p

p Mint

p egy stréber tanítvány,

p aki kannibálként felfalja a nagy mesterét

p (de így sem lesz belőle soha samesznél több)

p

p

p Az

p idegen zászlós

p politikai (had)műveletek

p kiötlője s kivitelez(tet)ője

p

p

p Mint

p paternalista

p „kívánságműsor” -vezető

p ő diktálja, hogy te mit is akarsz

p

p

p Mint

p a materialista Liszenko:

p ő parancsolni akarna a természetnek is…

p (mint Csipike, a gonosz törpe az erdőnek)

p

p

p Mint

p Kohlhaas:

p nem engedek igazamból,

p ha belepusztul is világom,

p de mindenekelőtt a családom…

p

p

p Inkvizítor,

p ha egy outsider

p új jobb paradigmája

p átrendezné szakterületét

p

p

p Aki

p nem

p az orvosi protokollt követi,

p az azonnal stigmát kap tőle: sarlatán

p (és mögötte áll az egyetem, az akadémia,

p és végső soron még az egész államhatalom)

p

p

p Konteó

p bélyeget süt

p a titkos szervezkedéseket

p nyilvánosan leleplezni próbálókra

p

p

p Egy

p rossz vendéglős-

p fogadós, idegenvezető:

p nem ajánl és szolgál, de

p mindenkinek parancsolna…

p

p

p A rossz

p „korszerű” nagymami:

p nem tanít imádkozni/beszél a Jóistenről

p (de már főzni sem tanít családi szakácskönyvből)

p

p

p Önáltató

p ál-Indiana Jones:

p ő komoly professzor

p és vagány kalandhős is!?

p (el sem hagyja karosszékét…)

p

p

p Elsőgenerációs

p karrierista értelmiség:

p megalkuvásig alkalmazkodó,

p teljesen hasonuló, asszimilálódó

p

p

p

p Leszólod

p a mai Öveges profot,

p aki oly élvezetesen terjeszt jó ismeretet!

p (csak mert te erre nem vagy képes,

p és ily módon nem lehetsz ismert…)

p

p

p Mint

p egy „jó” titkárnő,

p aki falaz főnöke köz-

p és magánéleti disznóságainak

p

p

p A szervilis,

p kenyérféltő társalkodónő,

p aki csak hevesen legyezgeti az úrhölgy hiúságát

p

p

p Egy

p rendező,

p aki rosszul osztja ki a szerepeket

p (képzetlenek, protekciósak, ágyasak…)

p

p

p Cassandra

p jóstehetségét

p kenyérféltésből stb.

p hiteltelennek mutatja be –

p ha mégis beválik, akkor letagadja

p

p

p Mint

p az elrabolt

p keresztény gyerek:

p hazaáruló janicsárként tér vissza!

p

p

p Mint

p arctalan hóhér:

p ő gyilkos iróniájával

p mészárol gondolatcsecsemőket

p

p

p Egy

p hülye

p civil góré:

p a harctéren

p szerencsétlenkedve

p csak galibát okoz és

p balesetet, tragédiákat okoz

p

p

p Mint

p amikor

p egy csaló cirkuszi erőművész

p „óriás” kamu súlyokat emelget

p

p

p Mint

p amikor

p az állatkirály

p tüzes karikába stb.

p ugrabugrálással produkálja magát

p

p

p Nem

p bolond ő

p a háborgó tengeren

p kerülgetni Szkülla-Kharübdisz szikláit

p

p

p A

p városi

p aszfalt biztonsága –

p ingoványosabb önellátásra

p nem merészkedik, másnak se javallja,

p nem segít benépesíteni a magyar falut/tanyát

p

p

p Okosan

p kikerülgeti

p az ún. érzékeny témákat,

p ami felsőbb köröket érinthet

p (nehogy véletlenül megüsse a bokáját)

p

p

p Ő

p csak addig

p elszánt oknyomozó

p újságíró vagy rendőr,

p amíg kis hal a gyanús…

p

p

p A

p szellemi törpék

p országába tévedt óriással

p ő is szörnyetegként bánik el

p

p

p Mint

p rossz vadász,

p oly rövid türelemmel

p ül felajzott íjjal, s vár az ihletre

p

p

p Ő

p se

p nem gyermek,

p se nem részeg:

p így már csak ők

p mondják helyette az igazat

p

p

p Egyszer

p -egyszer

p még kis/féligazságot is

p kimond, hogy ez hitelesítse őt

p

p

p Felrajzolja

p a helyes irányt is,

p de azt elrejti a sok-

p sok hamis vektor közé

p

p

p Mint

p a gazdi

p pulikutyája:

p mindenkit a nyájba

p terelve véd és el is birkásít

p

p

p A

p bűn

p rossz dajka,

p aki a mocskos

p fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti

p (egy rossz pap miatt istentagadó tanító)

p

p

p Mint

p egy „örök,

p nagy (fene)gyerek”:

p oly szörnyen kegyetlen is vagyok

p

p

p Minőség-

p ellenőrként

p arányt tévesztve

p a kis bolhából elefántot csinálok

p

p

p Rossz/

p korrupt műszaki átvevő

p kontármunkában készült,

p életveszélyes épületre ad szakmai áldását

p

p

p Harácsol:

p hiszen csak

p addig lehet helyén,

p amíg a kinevezője le nem váltja őt

p

p

p

p Rablógazda –

p a rá bízott értékeket kiuzsorázó:

p utána az özönvíz és/vagy a sivatag…!

p

p

p Őt

p ne azért

p fizessék meg,

p ha egészség van:

p ő pont a betegeiből akar jól megélni

p (és tesz is róla, hogy minél több legyen)

p

p

p Ő

p nem vigasztal,

p ritkán enyhít, pláne

p végleg nem gyógyít beteg(ség)eket!

p

p

p Botcsinálta doktor:

p ha betegpanasz ömlik rá –

p ő erre vagy süket, vagy neki is fáj,

p és a betegségbe belenyugvásra bír rá…

p

p

p A

p minimum

p 8+4+5=17 év

p szorgos biflázás után

p legalább jól akar keresni,

p ezért lelkiismeretét is bérbe adja…!

p

p

p Minél

p sötétebb

p a köznép „világa”,

p ő annál fényesebben

p világíthat, sőt akár villoghat

p

p

p Ha

p komolyan

p venné a hivatását,

p úgy sokkal sűrűbben

p kételkedne magában

p (így termékeny dilettáns)

p

p

p Mindkettő

p kárára épít/rombol

p tömeg/magas kultúrát

p elválasztó (mű)falakat…

p

p A

p rossz

p példával elöljáró:

p hogyan értsük direkt

p félre a vitapartnerünket

p

p

p Mindig

p tud üzenni?

p A börtön falára már

p minek írjon utolsó csepp vérével?

p

p

p Mindig

p „összekeveri”:

p civilizáltság/kulturáltság –

p így látja-láttatja az ún. fejlődést…

p A kultúra neki nem az, ami az egyén/

p társadalom erkölcsi színvonalát emeli…

p

p x

p

p

p Petőfi Sándor:

p HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI...

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p S ne hitvány gyönge báb,

p Mit kény és kedv szerint lök

p A sors idébb-odább.

p Félénk eb a sors, csak csahol;

p A bátraktól szalad,

p Kik szembeszállanak vele...

p Azért ne hagyd magad!

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p S ne szád hirdesse ezt,

p Minden Demosthenesnél

p Szebben beszél a tett.

p Építs vagy ronts, mint a vihar,

p S hallgass, ha műved kész,

p Mint a vihar, ha megtevé

p Munkáját, elenyész.

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p Legyen elved, hited,

p És ezt kimondd, ha mindjárt

p Véreddel fizeted.

p Százszorta inkább éltedet

p Tagadd meg, mint magad;

p Hadd vesszen el az élet, ha

p A becsület marad.

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p Függetlenségedet

p A nagyvilág kincséért

p Árúba ne ereszd.

p Vesd meg, kik egy jobb falatért

p Eladják magokat.

p "Koldusbot és függetlenség!"

p Ez légyen jelszavad.

p

p Ha férfi vagy, légy férfi,

p Erős, bátor, szilárd.

p Akkor, hidd, hogy sem ember

p Sem sors könnyen nem árt.

p Légy tölgyfa, mit a fergeteg

p Ki képes dönteni,

p De méltóságos derekát

p Meg nem görbítheti.

p

p Pest, 1847. január

p

p

p x



„Értelmiségiek”

A hivatás magaslata

és a pokoljárás helyett

az alkalmatlan, hitvány,

áruló elit arcképcsarnoka

és a korholó számonkérése,

tükörbe néző megtérésre hívása…

A nemhogy javító-segítő,

de passzívan, sőt aktívan ártó elit?

A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,

és gazdasági/politikai vezetők árulásai

Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

Ahogy bölcsen mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:

legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség

Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.

Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.

Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,

akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,

hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.

Tanítók és nevelők, szülők és edzők,

patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,

tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,

törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,

és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.

A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,

ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,

nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,

és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…

Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.

A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,

a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,

ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...

Végül, de nem utolsósorban vannak olyan ún. értelmiségiek,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.

nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.

hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,

de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,

az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,

és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...

