Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor-pokol
Istenfiú-táltosparipa/ördögfajzat-állatorvosi ló
Életminőség-vizsgálódás: magyar típuspéldatár
Eugéniusz:
Egy mondatban p
Írástudók/elitek árulása - I.
A legszebb isteni-emberi hivatások,
vagy a leghitványabb ördögi mesterségek
Küldetés és pokoljárás - vagy árulás
Alkalmatlan, megalkuvó, hitvány, gyáva,
tétlen, kártevő, a pályával járó pokoljárást
ön-kíméletesen elkerülő stb. stb., vagyis
a hatalmát jó helyett semmire, de bűnös
tudatlansággal/szánt szándékkal inkább
a rosszra használó ún. segítő, és szellemi,
kulturális, társadalmi, gazdasági/politikai elit
Petőfi Sándor:
A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI
Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. - Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe.
Pest, 1847. január
p 1
p A dolgát nagyon rosszul tudó, de azt jól csináló „protokoll orvos”
p Élsportoló példa: dopping-szerelő, kokszoló, unfair play „sportoló”
p Megélhetés-rab: ő nem főleg a sportért stb., de a sportból stb. él
p Jó rossz pap: ő tényleg holtig – csak - tanul: egy vén diák marad
p
p 2
p A rang- és címkóros: szamárlétrán külső elismerésért törtető hiú
p Aki pénzzel, árulással, behódolással szerez a mellére „plecsniket”
p Önellátó: garantált a siker! Ő maga tapsol/éljenez produkciójának
p Alább-adó megalkuvó: nem hivatását gyakorló, de széklábfaragó
p
p 3
p Az országrablókat príma pénzdíj elfogadásával szalonképessé teszi
p Az urakkal cseresznyézik egy tálból, az ő kegyencük, ha le is köpik…
p Szómágus: gyereket beszél hasadba, a feketét meg fehérnek mondó
p Szerecsent/pénzt mos/mosdat előbb kis-, majd nagyüzemi keretben
p
p 4
p Aki nem vele, az mind ő-ellene: tőle akár éhen is halhat, sőt haljon!
p Már csak nem is képmutató, de már tüntet például a paráznaságával
p Olyan, mint aki az idegenek előtt ki mást, a saját családját becsmérli
p Ha egy kis koncot kap, akkor már ki van fizetve a bűnös (el)hallgatása
p
p 5
p Destruktívan rivalizál - ily áron kerülne tartósan monopolhelyzetbe
p Idegen formákba erőszakolva magyar szellemiséget bénít, sorvaszt
p Nem áll a kenyérharcosok mellé, de napi ingyen-cirkuszt szolgáltat
p „Introvertált”: saját levében fő, még/már álruhában se jár nép közé
p
p 6
p Kerüli a megmérettetést, kritikát: ő önmaga bírája, esetleg cimborái
p Az igazságot csak szeretné, de hát „elvtársait” jobban kell szeretnie…
p Amikről hallgat, pont azzal követi el a legocsmányabb hazugságokat
p Már régóta nem a sportért stb. él-hal, hanem már csak a sportból él
p
p 5
p Leértékeltet honfitársaival szerves kultúrájukat, elvág gyökereket
p Egy epigon, hamisító és tolvaj, rabló, plagizátor, utánzó majom stb.
p Óvatos duhaj – szigorú öncenzúrával kiheréli még a saját műveit is
p „Szellemi alkimista”, aki a szart próbálja neked aranyként bemutatni
p
p 6
p Ő nem tud/akar jobbat, mint eldalolni a saját, privát (világ)fájdalmát
p Aki az Istent sem keresi, így se a hazáját, se a családját nem szereti
p Csak a gyilkos szakmai rutinból dolgozva öl, gyilkol ízlést, egészséget
p Akinek az álpálfordulása csak szervilis, szélkakas köpönyegforgatás
p
p 7
p Csodagyerekekből képes szisztematikusan hülye-gyereket nevelni…
p Ő büntetlenül szellemi kábítószereket gyárt, hirdet, terjeszt és árul
p Hírözönvízzel árasztja el a „lakosságot”, hogy az ne tájékozódhasson
p Azon ügyködik, hogy a nemzetből csak nép, lakosság, tömeg legyen
p
p 8
p Jónépet módszeresen szellemileg kiskorúsító, értelmi fogyatékosító
p Kiforgatja az embert magából, hogy mások meg majd a mindenéből
p Cserbenhagyja a globális pénzvilág terror kiszolgáltatott áldozatait
p Aki a zsidóságával stb. tenné védett vaddá, mentelmi jog alá magát
p
p 9
p Mintha egy tűzoltó az égő házba szorulttal alkudozna a mentéséről
p Mintha egy pókember akrobatikájával szövögetné orv hálócsapdáját
p Egy patikus, aki egy lassan, de annál biztosabban ölő mérget kever
p Bonyolultan, rébuszokban fogalmaz, mert ő maga se érti, mit mond
p
p 10
p Mintha egy bokszoló főleg övön alul akarna ütni, övön aluli humora
p Mintha az óceánt titokban egy luxusjacht medencéjében úsznám át
p Bolondnak mondja a teória igazolásáért az óceánon tutajjal átkelőt
p Mintha éppen az éles ütközet előtt dezertálna csatából/csapatból
p
p 11
p Mintha ő az egri várat szigorúan csak a fix munkaidőmben védené
p Lélektani tudós: pánikba ejt: légy nem gondolkodó engedelmes báb
p Mintha mindig, s csak a szakács döntene róla, milyen finom a főztje
p Mintha a postás cenzúrázná ill. szelektíven kézbesítené a leveleket
p
p 12
p Ő egy szürke eminenciás, aki a háttérből orvul mozgatja a szálakat
p Egy pszichopata cezaromán sátánista, aki visszaél nagy hatalmával
p Büszke, mert a macskakaparását gyönyörű sormintával választja el
p Mintha a kést és a villát/melegvizet is újra és újra ki akarná találni…
p
p 13
p Mintha a Holdon élne: nem tudja, itt és most kinek is hirdeti az Igét
p A pesztra, a bölcsőt ringató kéz az éppen kibontakozó kis életre tör
p A piramis csúcsáról irányít, beetet naiv, balek lelkes embertömeget
p Mintegy szívességből teljesítgeti hivatali tájékoztatási kötelességét
p
p x
Petőfi Sándor:
HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI...
Ha férfi vagy, légy férfi, S ne hitvány gyönge báb, Mit kény és kedv szerint lök A sors idébb-odább. Félénk eb a sors, csak csahol; A bátraktól szalad, Kik szembeszállanak vele... Azért ne hagyd magad!
Ha férfi vagy, légy férfi, S ne szád hirdesse ezt, Minden Demosthenesnél Szebben beszél a tett. Építs vagy ronts, mint a vihar, S hallgass, ha műved kész, Mint a vihar, ha megtevé Munkáját, elenyész.
Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad; Hadd vesszen el az élet, ha A becsület marad.
Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet A nagyvilág kincséért Árúba ne ereszd. Vesd meg, kik egy jobb falatért Eladják magokat. "Koldusbot és függetlenség!" Ez légyen jelszavad.
Ha férfi vagy, légy férfi, Erős, bátor, szilárd. Akkor, hidd, hogy sem ember Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti.
Pest, 1847. január
Az áruló elit
arcképcsarnoka
A nemhogy javító-segítő,
de passzívan, sőt aktívan ártó elit
A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,
és gazdasági/politikai vezetők árulásai
Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:
legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség
Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.
Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,
akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb
a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,
hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők,
patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,
tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,
törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.
Mindenki érintve érezheti magát,
hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:
ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,
és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,
ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,
nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,
és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…
Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.
A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,
a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,
ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...
p.s.:
A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.
nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.
hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,
de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,
az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,
és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|