Eugéniusz: Testamentum 

Boldog(talan) élet/halál – III.

Nagy Életminőség Jenciklopédia

Csodás táltosparipa/egy állatorvosi ló

Bölcs aranykor vagy balga vaskor/pokol



Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Bajok/tünetek ðdiagnózisok ð oki terápiák

Szándékok-következmények és okok-okozatok

Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok



p Dsida Jenő:

p A sötétség verse

p

p Ó, virrasztások évszaka!

p Vastagon fog a tinta, zordul.

p A rozsdalevü éjszaka

p már hatkor a kertekre csordul:

p Reves fák nyirka folydogál

p s te arra gondolsz: mennyi éved

p van hátra még? Jaj meg-megáll

p a láb, mert fél, hogy sírba téved.

p ...Mondd, kissé mártottál-e már

p hófehér cukrot barna lébe,

p egy feketekávés pohár

p keserű, nyirkos éjjelébe?

p S figyelted-e: a sűrü lé

p mily biztosan, mily sunyi-resten

p szivárog, kúszik fölfelé

p a kristálytiszta kockatestben?

p Így szivódik az éjszaka

p beléd is, fölfelé eredve,

p az éjszaka, a sír szaga

p minden rostodba és eredbe,

p mígnem egy lucskos, barna esten

p az olvadásig itat át,

p hogy édesítsd valamely isten

p sötét keserű italát.

p

p *

p

p József Attila -

p TÉLI ÉJSZAKA

p

p Légy fegyelmezett!

p A nyár

p ellobbant már.

p A széles, szenes göröngyök felett

p egy kevés könnyű hamu remeg.

p Csendes vidék.

p A lég

p finom üvegét

p megkarcolja pár hegyes cserjeág.

p Szép embertelenség. Csak egy kis darab

p vékony ezüstrongy - valami szalag -

p csüng keményen a bokor oldalán,

p mert annyi mosoly, ölelés fönnakad

p a világ ág-bogán.

p

p A távolban a bütykös vén hegyek,

p mint elnehezült kezek,

p meg-megrebbenve tartogatják

p az alkonyi tüzet,

p a párolgó tanyát,

p völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.

p

p Hazatér a földmíves. Nehéz,

p minden tagja a földre néz.

p Cammog vállán a megrepedt kapa,

p vérzik a nyele, vérzik a vasa.

p Mintha a létből ballagna haza

p egyre nehezebb tagjaival,

p egyre nehezebb szerszámaival.

p

p Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst,

p szikrázó csillagaival.

p

p A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve

p lassudad harangkondulás.

p És mintha a szív örökről-örökre

p állna s valami más,

p talán a táj lüktetne, nem az elmulás.

p Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc

p volna harang

p s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.

p S a szív a hang.

p

p Csengés emléke száll. Az elme hallja:

p Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja

p a pántos égbolt lógó ajtaját,

p melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma,

p csak dőlt a nyáron át.

p

p Tündöklik, mint a gondolat maga,

p a téli éjszaka.

p

p Ezüst sötétség némasága

p holdat lakatol a világra.

p

p A hideg űrön holló repül át

p s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet?

p Összekoccannak a molekulák.

p

p Milyen vitrinben csillognak

p ily téli éjszakák?

p

p A fagyra tőrt emel az ág

p s a pusztaság

p fekete sóhaja lebben - -

p varjucsapat ing-leng a ködben.

p

p Téli éjszaka. Benne,

p mint külön kis téli éj,

p egy tehervonat a síkságra ér.

p Füstjében, tengve

p egy ölnyi végtelenbe,

p keringenek, kihúnynak csillagok.

p

p A teherkocsik fagyos tetején,

p mint kis egérke, surran át a fény,

p a téli éjszaka fénye.

p

p A városok fölött

p a tél még gőzölög.

p De villogó vágányokon,

p városba fut a kék fagyon

p a sárga éjszaka fénye.

p

p A városban felüti műhelyét,

p gyártja a kínok szúró fegyverét

p a merev éjszaka fénye.

p

p A város peremén,

p mint lucskos szalma, hull a lámpafény,

p kissé odább

p a sarkon reszket egy zörgő kabát,

p egy ember, üldögél,

p összehúzódik, mint a föld, hiába,

p rálép a lábára a tél...

p

p Hol a homályból előhajol

p egy rozsdalevelű fa,

p mérem a téli éjszakát.

p Mint birtokát

p a tulajdonosa.

p

p 1933. január

p

p x

p

p

p József Attila:

p LUCA

p

p Menyasszony-mulásban

p szerelmem nő mogorván,

p üres szél a társam,

p gyenge szívem sodorván.

p Hétszámra hallgatok,

p meg se kérdem istenem, -

p szerelmet mért adott,

p hogyha rossz a szerelem.

p

p Ahogy úr lelkemen,

p tán már istenkáromlás.

p Ez a bús szerelem

p szépnek-jónak megromlás.

p Jércének éles kés,

p békés völgynek hóbika,

p hímeknek herélés,

p gyászlovaknak bóbita.

p

p S nem halhatok én meg,

p amig el nem érhetem,

p örökös kényének

p örökös az életem.

p

p 1928 tavasza

p

p

p x

p

p

p Fordított nap

p Amikor az egész év egy fordított nap

p A diák vizsgáztat - a gyerek leküld gyufáért a boltba

p A feleség hordja a nadrágot - és a nyúl viszi a puskát

p

p a

p

p Védekezés helyett támad

p Nagy disznóságot követtél el ellenem,

p Például elmismásoltad a beígért béremelést,

p S most azért pattogsz, mert öt percet késtem,

p Vagy mert nem tartom be azokat a szabályokat,

p amiket betartva ellehetetlenülve a munka stb.

p

p

p Piszkító-tisztító

p Mindenkit bemocskol, befeketít

p és így ő sem fog annyira kiríni közülük…

p Vagy egy szerecsent mosdat, vagy átfesti fehérre

p (még ha ez kínosan nagyon hamar le is fog kopni…)

p

p

p Esetleges ember

p Most épp itt vagy, de ezzel az erővel lehetnél másol is

p Most éppen ide mész, de ezzel a fél szívvel máshova is…

p Most éppen ő a élettársad, de annyi másvalaki is lehetne

p Most éppen ez a nézeted, de nem túl nagy meggyőződéssel

p Most éppen ez és ez a munkád, de mindez merő véletlen stb.

p

p

p Istenkísértő

p Próbára teszed védőangyalod -

p segítségét kérve kiugrasz a repülőből…

p Vagy átevezel egy lélekvesztővel az óceánon,

p S mindezt pusztán egy Guiness rekord címért!

p

p

p Beképzelt beteg

p Soha nem merül fel a gyanú benned,

p hogy nem sorscsapásként vagy folyton beteg?

p Nem lehet, hogy szinte beleszerettél a bajodba,

p így akarsz extra törődést, figyelmet kizsarolni?

p

p

p Bili-borító

p Sokáig nem tesz

p Szóvá semmilyen sérelmet,

p szinte a hátán is fát lehet hasogatni,

p majd, amikor már nála is betelik a pohár,

p akkor kiborítja a bilit, s hidegháborús frontot nyit…

p

p

p Fantaszta

p Olyan utópiáról ábrándozol,

p ami nincs kapcsolatban azzal,

p ahogy te itt és most éldegélsz,

p ami semmire nem kötelezve

p csak passzivitásra kárhoztat…

p

p

p Besokalló

p A kedvenc zenéd és ételed:

p mást se hallgatsz, mást se kapsz:

p így ebből a jóból tényleg megárt a sok,

p és lehet, hogy akár egy életre megutálod...

p

p

p Hiszékeny

p Istenben nem hiszel,

p de annak a vadidegen embernek igen,

p aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed,

p vagy nem szex-munkára toboroz svájci hostessnek…

p

p

p Vesztésre játszó

p Röstell szólni, hogy szüksége van rám,

p vagy nem is nagyon akar magán segíteni

p vagy pedig beleharap a segítő kézbe…

p Majd nem győzi erővel az önsajnáltatást,

p és a közönyös emberiségről lamentál…

p

p

p Heroikus pótcselekvő

p Pár- vagy hivatáskeresés helyett

p az egész világot akarja megtéríteni -

p A háta mögött levő istenért megkerüli a Földet,

p majd összerogyva, magába zuhanva kesereg…

p

p

p Zárt test-lélek

p Még az orvos előtt is

p titkold el a nagy bajokat,

p de barátaidnak se add ki magad,

p hátha egyszer még az ellenséged lesz...

p

p

p Nagy bajgyártó

p Egy bajból legalább kettőt,

p vagy egy sokkal nagyobbat

p és jóval tartósabbat csinálni

p (pl. kis füllentésből beinduló hazugságlavina)

p

p

p Szabadságos rab

p 50 hétig csak gürcölsz,

p és behúzod a füled, farkad…

p De két hétig, és 52 hétvégén

p évi rendes „szabadságon vagy” –

p Kitombolhatod magad – majd

p másnap(osan) húzod az igát tovább

p

p

p Árnyékbokszoló

p Aki körkörös védelemre rendezkedik be,

p mindenhonnan támadást vár, mindenfelé csapkod

p nappal is, de még éjszaka, a sötétben, látatlanban is,

p és így többnyire pont a hozzá közelállókat találja el …

p

p

p Idétlen

p Idő előtt világra jött,

p koraszülött, s ezért fejletlen, csenevész

p Szellemi fejletlenséget mutató, arra valló,

p bántóan, bosszantóan ostoba ember(i megnyilatkozás)

p

p

p Nem idejekorán

p Nem ad magának türelmi időt,

p elég, ha egy nagyobbat hibázik,

p esetleg még a kicsit is felnagyítja,

p és máris végleg feladja, otthagyja…

p

p

p Utánzó majom

p Mindig csak hasonmás,

p epigon, gyenge utánzat stb.

p Így – a mondás szerint – aztán

p még meg is eheti, amit kinyom…

p

p

p „Büszke”

p Te nem fogadsz el ajándékot!

p Nem akarsz lekötelezett maradni…

p Még akkor se, ha nem könyöradomány…

p Te mindent ki akarsz érdemelni vagy fizetni

p

p

p „Büszke”

p Ő nem a meghátrálás embere,

p nem tud visszakozni, visszavonni.

p Ő még a zsákutcából sem tolat ki –

p csak előre, majd utat tör magának…

p

p

p „Megfelelő ember”

p Arra vagy a legbüszkébb,

p hogy veled soha semmi baj nem volt:

p Megfeleltél a közvélemény elvárásainak?

p Mint az öreg-gyerek-teher-szamár mese…

p

p

p Félreismerő

p Akit legjobb barátodnak hittél,

p akit minden titkos tervedbe beavattál,

p arról csak te nem tudod, ill. hiszed el,

p hogy ő volt és maradt a te spiclid…

p

p

p Felszarvazott

p Már csak egy ember van,

p aki nem tudja, hogy a felesége

p fűvel-fával megcsalja: ő maga!

p Hiába, ha in flagranti tetten éri!?

p

p

p Ön-ismeretlenül

p Vagy egyáltalán nem ismered

p tested-lelked maximális terhelhetőségét,

p és minden gondterhet ledobálnál magadról,

p vagy ez lesz a minimum: túlfeszíted a húrt!

p

p

p Szirénhang

p Evezz, evezz az Élet tengerén,

p és vagy köss ki a szirének szigetén,

p és maradj életfogytig a rabjuk - vagy

p ne is hallgasd meg őket, a füledet is tömd be…

p

p

p Könyvmoly

p Lenyűgöző tudása csak nyűg lesz:

p kérdés nélkül hiába rág át könyvhegyeket,

p így csak egyre jobban beléjük temeti magát!

p

p

p Megsegíthetetlen

p A legnehezebb annak segíteni,

p aki nem is tudja, hogy mennyire segítségre szorul,

p sőt: épp ő aggódik érted, hogy mindjárt elkárhozol…

p

p

p A hiba

p az ön készülékében van…

p Ha a szemüvegeden egy piszok, egy folt van,

p akkor azt hiheted, hogy a világban van a hiba.

p Ha sötét az üvege, akkor mindent sötétnek látsz.

p

p

p Rést nyit

p Légy résen!

p Elég, ha egy kicsit megbomlik az egység,

p az ördög beteszi a lábát - éket ver, majd tágítja,

p s a végén szakadék tátong egymásra utaltak között

p

p

p Vaklárma

p Végszükségben ne légy szerény,

p néma gyereknek anyja se érti a szavát -

p De ha már egy szúnyogcsípést kígyómarásnak mond,

p legközelebb nem veszik komolyan S.O.S. kiáltását sem!

p

p

p Rossz válasz(tás)

p Mindent vagy semmit!?

p Semmiről nem mondasz le –

p nem engeded levágatni a kisujjad,

p inkább vérmérgezésben egészen meghalsz…

p

p

p Etető

p Kapsz ugyan rendesen enni,

p de előtte a három fogást össze-turmixolják,

p de úgy tömnek meg, mint egy libát - kényszertáplálás,

p de tudod, hogy ha meghízol, akkor vágóhídra visznek

p

p

p Vak

p megszokás

p Annyira második

p természetévé lettek szokásai,

p hogy nem is reflektál rájuk, nem tud róluk

p Nem néz más életformák/műalkotások tükrébe…

p

p

p Igétlen

p Életfogytig toporog

p alázatosan a kincsesbarlang előtt,

p nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni

p (avagy Franz Kafka: A törvény kapujában)

p

p

p Mű-fajtalan

p Nem találod meg a műfajod,

p s teknősként a nyúllal futsz versenyt:

p így eleve biztos kudarcra ítéled önmagad…

p

p

p Vérdíj

p Élve vagy halva!

p Vérdíjért hajtóvadásznak rád

p Emberfarkasok kiszolgáltatott prédaállata vagy,

p és nincs sehol menedékhely, nincs mentsvár, nincs oltalom

p (Mindenki egy ellen! - az egész világ a halálos ellenséged…!?)

p

p

p Utóhatás-fok

p Aki egyszer hajótörött volt,

p az a csendes óceán/tó

p látványától is retteg.

p Amikor először megtapasztaltad, hogy a kés kétélű,

p és nemcsak a kenyeret, de az ujjadat is el/le lehet vágni,

p azóta nem is mersz a kezedbe kést fogni - kenyértörés…

p

p

p Az önhittség ára

p Mások, légáramok vittek fel magasra,

p de te azt hitted: csak magadnak köszönheted…

p Vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad,

p így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,

p mert ezek után végleg elveszítheted önbizalmad maradékát…

p

p

p Irreverzibilitás

p Előbb vág, azután mér…

p Kolbászból már nem lehet disznó…

p A sorsfordító döntéseket nem lehet visszacsinálni:

p az élet nem játék, ami bármikor nulláról újrakezdhető

p

p

p First thing first

p Nem tudod eldönteni,

p hogy mivel kéne kezdeni a felöltözést…

p Előbb a cipőt a lábadra vagy a sapkát vedd fejedre -

p Így ott ülsz és maradsz a hálóingedben az ágy szélén…

p

p

p Vakrepülés

p Bekötött szemmel átrohanni

p egy taposóakna-mezőn - avagy A félelem bére:

p Robbanószeres autóval rossz szerpentinen menni…

p Vagy örök hűséget esküvel zsákbamacskát venni nőül

p

p

p Finnyás nyanya

p Addig-addig válogatsz,

p míg minden valamirevaló kérőd odébbáll,

p s be kell érned azzal, aki egyáltalán hajlandó elvenni…

p Különben élhetsz penészvirág és stigmatizált vénlányként

p

p

p Homoszex eszkaláció

p Sokáig üldözték, tiltották,

p majd elnézték, megengedték,

p mára már támogatják, bátorítják is -

p tán azt is megéljük majd, hogy kötelező lesz…

p

p

p Meztelenül

p jövünk és megyünk,

p a halottas ruhán nincsen zseb -

p ha sokat harácsoltunk és sokáig

p élünk: jó eséllyel végig nézhetjük,

p ahogy örököseink azt eltékozolják…

p

p

p Légy merész!

p Aki mer, az nyer…!

p Bátraké a szerencse…!

p Gyáva népnek nincs hazája!

p Gyáva embernek se hivatása,

p se társa, se otthona, se boldogsága…

p

p

p Humorfóbia

p Atavisztikus,

p családi ősöktől örökölt félelem

p Nincs bátorsága elsütni egy jó poént,

p nehogy vérig sértsen egy hatalmasságot,

p aki rossz esetben nem tréfásan vághat vissza…

p

p

p Önsüllyesztő

p Az alkalmatlanság érzése,

p a kudarctól való páni félelem

p akár hegyláncokat is emel elénk,

p amitől nem látni a perspektívát…

p

p

p Sorshúzás

p Ami sorsolással

p dől el megtizedeléskor: ki áll

p a sorban épp a tízedik helyen.

p Sorsot húzni, kinek a feleségét

p áldozzák fel a Déva várát építők

p

p

p Egy csónakban evezünk

p Te a gályarab, ő a luxushajó fedélzetén

p Egy csónakban eveztek, de nem egyfelé

p Vagy ő csak mímeli, vagy beteget jelent…

p Vagy ő csak vicceket mesél/vezényel…

p

p

p x

p

p

p Weöres Sándor

p Az éjszaka csodái

p

p

p A városvég itt csupa szürke ház,

p a részegekre angyalka vigyáz,

p s a villanyfényben, mint aranykehelyben

p alusznak a tűzfalak, háztetők,

p s a sorompón túl ében-szín lepelben

p zizegnek a láthatatlan mezők --

p a messzeség öblén pár pisla fény ég,

p mögöttük nyugodt mélység a sötétség --

p

p Ha becézésem és csókom se kell,

p kicsi lány, mivel ringassalak el?

p Ha elzár tőlem a buta lakat,

p lesajnál minket majd a virradat.

p Bámuljuk egymást búslakodva és

p szánk sarkát bontja már a nevetés.

p

p Te! ha hiszed, ha nem hiszed,

p úgy szeretem nevetésedet,

p mint kinn ezt az éjszakát,

p lámpavilágos éjszakát --

p aranypor mállik az éj válláról,

p s szemközt a sarkon a cégtábláról

p furcsán szökken a pentameter-sor elő:

p "Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő"

p -- a nevetésed is ílyen bolond:

p mindenre illik és semmit se mond.

p

p Üldögélünk csendesen,

p két jó-gyerek, rendesen,

p messzi kocsma-zene hallszik,

p a környéken minden alszik,

p az alkóvban odaát

p mélyen alszik anyukád

p s szomszédban a Vakos néni,

p ferdeszájú Vigláb néni,

p Baloh úr, a vasutas,

p imádód, a kis-inas --

p

p Itt is, ott is, emitt is, amott is

p bajszos rendőr őrzi az álmot,

p nagyfülü bagoly őrzi az álmot,

p mint kinn ezt az éjszakát,

p lámpavilágos éjszakát --

p itt is, ott is, emitt is, amott is

p dongnak az öreg faliórák,

p bánatos hangú ingaórák,

p fodrozzák az éjszakát --

p

p Alvó lélek, kússz a tájon,

p álmodon mint pókfonálon,

p huss! huss!

p Föl a légbe visz az út,

p tág a lég,

p tág az út,

p tág a lég,

p tág az út,

p hozd az örömöt, hozd a bút,

p hozd az örömöt, hozd a bút,

p huss! huss!

p

p Nézd! a ház,

p mint a felhő, fényt cikáz,

p mozdul, mint a barna-béka,

p vele mozdul az árnyéka,

p és belőle alvó lelkek

p párolognak, légbe kelnek

p a kéményből, mint a füst,

p az ereszről, mint ezüst --

p száll a kövér Vakos néni,

p deszka-vékony Vigláb néni,

p és köröttük nagy sereg

p libben, szökken, hempereg --

p

p Ni, a Gős pék ketté-bomlott

p és kergeti önmagát.

p Balogh úr a templomtornyot

p fújja, mint a furulyát,

p azt fújja, hogy "Ne sirasson",

p mégis könnyezik belé --

p Ott meg a cukrász-kisasszony

p tipeg fejjel lefelé --

p

p Vigláb néni peckes-módon

p sétálgat a sürgönydróton,

p krinolinja lyukas-hordó,

p kezében egy napraforgó,

p vékony nyakán férfi-gallér,

p oldalán egy szép gavallér.

p Vigláb bácsi nagy-kesergőn

p kuporog egy lámpaernyőn,

p nézi párját: "Lássa, kérem,

p parádéra megy a pénzem.

p Nekem pohár sörre sincsen,

p neki fodrász, ruha, minden.

p Én megmondtam már ezerszer,

p hogy hibás a mai rendszer,

p államreform kéne régen,

p persze nem hitték. Na tessék!

p Adó, lakbér... nem csekélység!

p Öt gyermekem van, kérem!"

p

p Oda nézz, szösz-bogár:

p ott a boltos lánya áll,

p boltnak hisz egy fecskefészket,

p benne várja a vevőket;

p ez már mégis hajmeresztő,

p hogy ma senki be se néz!

p Majd belép a szívdöglesztő

p hollywoodi filmszinész:

p "Kérek kilenc fogkefét,

p ráadásul a kezét."

p Röptük össze-vissza húz...

p rá ne nézz, mert megvakulsz.

p

p Mogyoró Pál ezalatt

p megfogott egy sülthalat.

p "Tanár úr tudná talán,

p milyen hal ez? macskacápa?"

p "Rá van írva uszonyára,

p de nincs itt az ókulám."

p Pál örült, hogy futhatott

p és szekundát nem kapott.

p És a ritka állatot

p vezeti egy hosszu hídon:

p "Majd vadászni megtanítom."

p

p Tejes-ember a kéményen

p üldögél, mint nyári réten,

p kisgyermek lett újra szépen,

p mézes-kenyér a kezében.

p Távol, öreg bükkfa alatt

p labdázik egy fiú-csapat,

p ő a szemét rajta-felejti,

p mézes-kenyerét halkan leejti,

p kicsúszik alóla a rét, meg a kémény,

p s eltűnik az éj csipkéi mélyén.

p

p És erre-arra az alvó-csapat

p potyog a falról, mint a vakolat.

p A villanyfényen átdereng az ég,

p s a városon túl látszik a vidék,

p a dombok gyengéd-rajzu háta

p -- és elcsitul az alvók karneválja.

p Jön a söprőgép tompa morajjal,

p mögötte a hajnal

p fut lobogó szőke hajjal,

p csörömpöl a reggel, száll a fény...

p és az éji tág csodát,

p ezt a fura micsodát

p ketten láttuk: te meg én.

p

p

p x

p

p

p

p

p Rosszaság

p Honi soit qui mal y pense

p Rossz az, aki rosszra gondol

p Mindent direkt, szándékosan félreért –

p Az ártatlan szólást is pajzánul értelmező

p Mindenki magából, titkolt vágyaiból indul ki…

p

p

p Vaktában

p Bepánikolt vagdalkozó, tüzelő…

p Hamar el is lövi minden puskaporát,

p s mire ott az ellen, már nincs tölténye…

p

p

p Dzsentri karikatúra

p Elkártyázod mindened,

p a birtokod, a házad, a vagyonod,

p majd nincs más hátra/előre: jön a főbe lövés…

p (Ha csak nincs/nem volt egy „vén gazembered” …)

p

p

p Jogfosztott

p Semmi nem alanyi jog

p Semmi nem magától értetődő

p Minden lépésed meg kell indokolni

p Minden lépéshez engedélyt kell kérni

p

p

p Növekvő kín

p Nem szabad megvakarni a viszkető helyet

p Csorgó vízcsap mellett visszatartandó vizelet

p Szögeságyra fektetve, és mocorognod kellene

p Ha csiklandoznak, s tilos hangosan nevetned…

p stb. stb.

p

p

p Kín-csiklandozás

p Mivel nem hagy semmilyen nyomot,

p előszeretettel használták kínzóeszköznek

p Végletekig fokozva kisbabát is meg lehet így ölni…

p

p

p Esztétikum

p Taszító, undort keltő látvány és bűz

p Torzók, csiricsáré színek, aránytalanság

p Gnóm, taszító, viszolyogtató emberarcok

p Stílustörések, eklektika, giccs és a többi…

p

p

p Álválasztó

p Megvásárolt, halálra dolgoztatott rabszolga lesz

p vagy a biztos és kínos éhhalál sorsa vár rájuk…

p Felakasszanak, agyonlőjenek, vagy villamosszék?

p Most a baloldali vagy a jobboldali pártra szavazol?

p

p

p Transzmissziós szíj

p A magyar szakszervezet,

p mint kommunista kádertemető -

p kiviszi a népet május elsején integetni

p (aki elég jó fiú, az mehet a SZOT üdülőbe…)

p

p

p Statárium

p Rögtön ítélet – se vizsgálat, se tárgyalás

p S nem csak háborús vészhelyzetben, de békeidőben

p mint amikor a családfő a tettenéréskor, vagy az anyai

p beszámoló alapján rögtön ítél és végre is hajt(at)ja azt

p

p

p A pénz

p az igazi értékmérő

p A piac ítélete az tényleg objektív

p Minden más csak szubjektív ízléskérdés

p Amit kevés munkáért a legjobban fizetnek

p (pl. kurválkodás, árulás, bérgyilkosság stb.)

p

p

p Hidegzuhany

p A legjobb helyett a legrosszabb

p Simogatás, cirógatás helyett pofon, ütés…

p A várt kellemes meglepetés, ajándék

p helyett más, épp az ellenkezője…

p

p

p Kétarcú

p Utcán angyal, otthon ördög.

p Mindig az idegen nála az első.

p A mukában alattvaló, otthon zsarnok.

p Minden sérelméért pofozóbábú szeretteit üti

p

p

p Elbizakodott

p Előre iszol a medve bőrére

p Ha egyszer/tegnap nyertél,

p Akkor ma miért is kapnál ki?

p

p

p Kegyelem

p Mindennap ott

p a kötél/kés a nyakamon

p És mindennap megérkezik

p a futár az uralkodói kegyelemmel

p

p

p Megkövezés

p Ki dobja az első követ

p a parázna asszonyra?

p Hát az, aki még sohasem vétkezett –

p ha lehet egyáltalán ilyen bűntelen ember…

p De a megszégyenített, társadalmi rosszallást kapó,

p halálbüntetés helyett kegyelemben részesülő asszony

p sem ott fogja folytatni, ahol lebukása előtt abbahagyta

p

p

p Mentsvár

p Ha üldöznek,

p ha menekülnöm kell,

p van, aki befogad, van menedékhely

p A politikai menekülteknek adnak menedékjogot

p (és jó korban nincs kiadatás, nincs kitoloncolás stb.)

p

p

p A

p királyon

p nincs ruha!

p Gyermekszáj és a független,

p hivatása magaslatán álló értelmiségi:

p aki még nincs lekenyerezve, korrumpálva,

p aki nem látja a hazugságot igazmondásnak,

p és a csúnya, rút banyát világszépének…

p

p

p Majomidomítás

p Pompásan mutattak

p És díszlépésben masíroztak a majmok,

p Csak akkor borult fel a rend, de akkor nagyon,

p Amikor valaki egy köteg banánt dobott közéjük.

p

p

p Fejetlenség

p Kilövik a csicsás mundérban villogó vezetőt,

p S így hamar felbomlik és megfutamodik a sereg,

p mely odáig csatarendben és elszántan nyomult előre

p Kiemelik, likvidálják a karizmatikus (lelki)pásztort

p és előbb-utóbb/rögtön szanaszét széled a nyája…

p

p

p Damoklész kardja

p alatt a legnagyobb nyugalommal

p habos kávét inni, süteményt majszolgatni

p miközben bármikor összedőlhet az épület,

p miközben minden percben kilakoltathatnak

p

p

p Ballaszt

p Azt hiszi, akkor repül szabadon,

p ha minden kötelesség terhét ledobja

p Így lesz létezése elviselhetetlenül könnyű

p (Vagy épp azért vergődik és zuhan lefelé,

p mert felesleges/káros terhektől túlsúlyos)

p

p

p Belátható

p következmény

p A trehány munka drága ára

p Csak a patkószeg esett ki először,

p Csak a ló botlott meg és bukott fel utána,

p Csak a katona lett harcképtelenné emiatt,

p Csak a csata, s majd a háború is elveszett így,

p Ami miatt odalett, a hódítóké lett az egész ország

p

p

p Bizalmi kérdés

p Kinek előlegezel

p meg bármi bizalmat…?

p Kire bízod a káposztát?

p Kire bízod gyereked felügyeletét?

p Kire bízod gyereked tanítását-nevelését?

p Kinek a főztjében, az italában bízol meg?

p Kire bízod rá, hogy megforgassa pénzed?

p Kire bízod rá lakásod, a vagyontárgyad?

p Kinek a jogi, az orvosi tanácsában bízol?

p Kinek a kése alá fekszel a műtőasztalon?

p Kire mered rábízni legféltettebb titkaidat?

p

p

p Bizalom-mérték

p Te tényleg már csak

p Istenben bízol - emberben nem:

p Nincs is olyan, akinek sokáig hátat

p mernél fordítani (nincs háttársad)

p Vagy a kulcsot a lábtörlő alatt hagyod

p – és még ki is írod…

p

p

p Szezám, tárulj!

p Egy jól feltett kérdésre keresni a választ,

p ez olyan, mint amikor tudjuk a varázsigének,

p amire megnyílik előttünk a kincses barlang.

p Amúgy meg hiába rágsz át könyvhegyeket,

p csak könyvmolyként beléjük temeted magad!

p

p

p Jel-szótlan

p Életfogytig toporog

p a kincsesbarlang előtt,

p de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni

p Vagy rázáródik a barlang, s megölik a rablók,

p mint Ali Baba meséjében a mohó testvérre,

p akinek a telhetetlensége úgy elvette az eszét,

p hogy egy kulcsszót nem tudott megjegyezni…

p

p

p Három kívánság

p Nem mert nagyot álmodni,

p kívánni a szegény öreg ember

p s csak egy kolbászt kért elsőre

p a váratlanul betoppanó jótündértől,

p akkor házisárkánya egyből megátkozta,

p s azt a rosszat kívánta neki,

p hogy - világ csúfságára -

p ragadjon hozzá az orrához,

p s az ige testté lőn...

p Mentve a menthetőt,

p a harmadik kívánságukat

p arra kellett pazarolniuk,

p hogy az váljon le onnan...

p Így oda jutottak, ahonnan indultak.

p Illetve mégsem,

p mert elpazarolták

p ezt a ritka, egyszeri nagy esélyt!

p

p

p Aranyhal

p A mesék ősi

p bölcsessége szerint

p a szerencse forgandó

p és nem személyválogató.

p Mindenkit meglátogat,

p csak jól kell tudni élni vele,

p mert a bölcsnek hasznára van,

p a bolondnak még kárára is lehet.

p Igaz ugyan, hogy az aranyhal

p a telhetetlen feleség miatt

p a halászt a viskójába rakta vissza.,

p a kiinduló helyzetébe,

p de ez már nem ugyanaz volt,

p mert megtapasztalta a jobbat,

p és tudja, hogy mit veszített...

p

p

p Időablak

p Addig kellett volna ütnöd a vasat,

p amíg az meleg, s így képlékeny volt.

p Hiába ütöd most egyre hevesebben,

p már csak a puha kezed deformálódik el

p

p

p Ál ima

p Amit te imának gondolsz,

p az isten zsarolása vagy egy piaci alku,

p és nem az Ő akaratának a tudakolása,

p nem a szentlélekkel betöltekezés vágya

p

p

p Selejtező

p A halálraítéltet is gyógyítják, ha beteg,

p Neki is fedél van a feje felett, és kap jó vacsorát,

p Nem is beszélve az egyre komfortosabb börtönről -

p Csak a hajléktalan hulladékán lépnek át közömbösen

p (de neki meg a szabadság a még így is vállalt fő értéke)

p

p

p „Segítség”

p mint kétélű fegyver

p Jobban jártam volna,

p ha nem segítettél volna,

p minthogy – nagyon - rosszul segítettél

p és csupa jó szándékból kövezted utam a pokolba

p Még jobbik eset, ha csak egy ún. Mekk mester jön,

p és csinál talán még helyrehozható károkat…

p

p

p Ütésálló

p Nem az a legény, aki üt,