|
ppppppppppppppp
Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember
A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol
Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár
ppppppppppppppppp
Eugéniusz:
Testamentum/Önvédelmi ABC – III.
Jóbarát vagy ellenség: azonosítások
Jó/rossz szándékok-következmények
Ki mennyit nem használ, mennyi jót mulaszt,
sőt - legtöbbször jószándékkal - árthat másnak
a szellemi-lelki-társadalmi stb. hatalma arányában
Menj el, menj szegény magyar
Menj el, menj szegény magyar, a kétség partjára,
Tekints az ingadozó reménység pólcára,
S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,
Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.
Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon,
Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,
Arany szabadságunkat aranyon eladták.
Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,
Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,
Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
A szabadság s a rabság, miben különböznek!
http://www.youtube.com/watch?v=ZOAeU2WD6l8
*
Nem egy jóbarát,
de jószándékú ártó,
vagy közönyös embertárs,
vagy még rosszabb: álbarát,
vagyis rejtett, félreismert, és
végül a jobb: a nyílt ellenség az…
p 1
p Aki csak ugródeszkának, dobbantónak használ – a hátamon kapaszkodik fel
p Aki beleköp a levesembe, vagy másként gusztustalan, hogy így ő ehesse meg
p Aki a tőlem rablott holmiból kis alamizsnát oszt, hogy örökre lekötelezzen…
p Aki előbb hipnotizál, bű-bájol, majd így a családom, a szerelmem ellen hergel
p Akié az ötlet és a haszon, az enyém a piszkos munka/a kockázat – a balhé
p Aki azon van, azon munkálkodik, hogy szégyelld a családod/a „fajtád” múltját
p Aki szívesen besegít, ha látja, hogy önleértékelési lejtőn vagy: lök rajtad
p Aki egy tégla: beépülve bomlasztja – minden - reményteljes vállalkozásod
p Aki lelkileg „büntetlenül” elgázol és cserben, vérben fekve magamra hagy
p Aki elhappolja előlem a legjobb falatokat – neki több kel, ő egy Übermensch…
p Aki érdemem szerencsévé kicsinyíti, apró hibám súlyos vétekké nagyítja
p Aki félre-, vagy alul-tájékoztat, hogy így ne dönthessek teljesen szabadon
p Aki, ha nem tud minket le/meggyőzni, akkor az élünkre áll és félrevezet
p
p
p 2
p Aki csak egy kapcarongynak használ – előbb kifacsar és azután meg eldob
p Aki hamis vágyakat ébreszt és táplál, hogy így az ő adósrabszolgája legyek
p Aki hülye-gyerek sorban tart, hogy így „jogosan” atyáskodhasson feletted
p Aki szellemi fölényével hülyéségekre vesz rá, hogy így lejárassam magam
p Aki átfesti/átírja az istenképem: ha szegény vagyok, akkor lúzer vagyok
p Aki nagy jóakaratot mímelve rám sózza ócska, bóvli áruját, szerződését
p Aki kihasználja a nagyon szorult helyzeted: egy pohár vízért a házad kéri
p Aki kiszimatolja, kipuhatolja gyengémet, hogy majd azzal kísértsen meg
p Aki lapulva kivárja, hogy megöljem az oroszlánt, majd ő dicsekszik vele
p Akivel közös a vállalkozásunk: én hajtok, mint egy állat, és ő szedi a pénzt
p Aki hazugsággal lebeszél egy lányról, csak hogy majd az övé lehessen
p Aki azért mond gyávának, hogy ezzel istenkísértésbe hajszoljon bele
p Aki előbb lehány és majd még ő fintorog, hiszen én vagyok lehányva
p
p
p 3
p Aki magát jó élelemmel táplálja, téged moslékkal/méreggel senyveszt
p Aki válogat szellemi tápban, neked csak a butító ingyen-televíziót juttat
p Akivel minden vitatható, csak az nem: ő a vitavezető vagy a pénztáros…
p Aki olykor-olykor szívére veszi gondod – de a vállára venni nem bolond
p Aki ott áll a sírodnál, és megmondja – letagadja, másítja - hogy ki voltál
p Aki csak a családján belülieket segíti, de neked mindenki, ő is felebarát
p Aki alkalmas vezetni és alkotni, neked szerinte csak cselédsors a hivatás
p Aki mindig az lesz az, aki zongorázik – te meg cipelheted azt, mint tróger
p Aki alkotja és magyarázza a játékszabályokat – ráadásul még ő a bíró is
p Aki az ördög a mesében: segítségért látatlanban aláírat egy szerződést
p Aki mindig jó, monopolhelyzetben van, de te a betevőért is versenghetsz
p Aki magának a rovásodra előjogokat követel, de csak előnyeit élvezi
p Aki rosszul van, ha valamiben épp nem ő az első – érzelmileg zsarol
p
p 4
p Aki sose ad hálót, csak halat, hogy ne függetleníthessem magam tőle
p Aki a szabadságodért cserébe biztonságot ad – majd ezt is visszaveszi
p Aki a nagy álszent Tartuffe, aki álbarátként szétrombolná családi életem
p Aki nézi, hogy te szántasz és vetsz, gürcölsz – majd ő arat: „gyorstermelő”
p Aki elvárja, hogy te vére(i)d add a hazáért – ő gazdagodó hadiszállító
p Aki tőled elvárja a maximális fair playt – de neki minden megengedett
p Aki potyázó vendégként még meg is lop – ő soha nem hív meg magához
p Aki csak kér-elfogad szívességeket, de ő ily kérést megnehezít, elutasít
p Aki a szemembe hízeleg, szédelgőn feldicsér, de a hátam mögött ócsárol
p Akinek a hálája szó szerint örökké üldöz – és aki így az agyadra is megy
p Aki békés visszavonulást színlel, de majd a gúny-nyílzáporát küldi rád
p Aki még a csapóajtón belül is eléd tolakszik, furakszik és így elhappol…
p Aki saját, önhibás kudarca után téged is lebeszélne a házasságkötésről
p
p x
*
Petőfi Sándor
A FÉRJ HAZAJŐ BETEGEN...
A férj hazajő betegen.
Hű nője orvosért
Megy hirtelen.
Miként siet, az istenért!
Az orvostól mindent remél,
Azért rohan érte, mint a szél,
Oly gyorsan azért keresi föl...
Jól tudja: az orvos gyakran öl.
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
*
BARÁTAIM MEGÖLELÉNEK...
Barátaim megölelének...
Szivökhöz nyomták szívemet;
Bennem mi boldog volt a lélek!...
Később tudám meg: mért öleltenek? -
Azt tapogatták, míg öleltek:
Hol van legfájóbb része e kebelnek?
Hogy gyilkukat majd odadöfjék...
És odadöfték!
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
*
MIDŐN A FÖLDÖN...
Midőn a földön még csak pár ember vala,
Már meghalt egyik a másiknak általa.
Ábelt megölte Kain.
Ha a világ végén majd újolag
Két ember lesz a föld határain,
Ők is bizonnyal így egymásra rontanak,
S az, aki megmarad ott,
Nőül fog venni egy vadállatot.
Talán e vadállatnak méhibül
A réginél szelídebb emberfaj kerül.
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
*
Wass Albert:
Magyar cirkusz
Cirkuszról álmodtam az éjszaka.
Emberek, az álom szörnyű volt!
Még le sem ment a nap egészen
s már följött véresen a hold!
Indulót kürtölt frakkosan a Halál!
Körben a világ valamennyi népe
megtöltötte a páholysorokat
s minden szem az arénát nézte.
Ott gyilkolták egymást a magyarok,
Torz jelmezekben részegen!
Szemükben láz, kezükben kés
s csorgott a vér a késeken…!
Mindenki küzdött ott mindenki ellen
és ezer bohóc röhögött!
A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
– Én arra a vörösre fogadok!
– Enyém a zöldinges legény!
– Szorítsd, te Árpád-címeres!
– A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar.
Aztán a végin egy maradt csak.
Ezer sebéből folyt a vére.
Bámult fáradtan, eszelősen
a véráztatta csatatérre.
A nézők elszámolták a fogadásokat.
Aki vesztes volt, fizetett.
Nehányan már ásítottak is.
Aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte
az elesettek rongyait.
Aztán már csak a hold bámulta
borzadt szemével, vörösen
az új magyar Kaint.
Bajorerdő, 1947
*
Nem egy jóbarát,
de jószándékú ártó,
vagy közönyös embertárs,
vagy még rosszabb: álbarát,
vagyis rejtett, félreismert, és
végül a jobb: a nyílt ellenség az…
p 1
p Akit csak erő, botrány útján lehet(ne) kitenni, ha egyszer beteszi a lábát
p Aki egy társas lény, és ezért, ha ő zuhan, akkor még valakit magával ránt
p Aki köszönet nélkül továbbáll/beléd rúg, ha már mindent kiszed belőled
p Aki a fizetett ellenséged lesz, ha netán az ő kérésére munkát adsz neki
p Aki hív, de csak hidegzuhanyos fogadó: - Na, már csak te hiányoztál…!
p Aki mindent megtesz, hogy rosszul érezd magad, s máskor ne is gyere!
p Aki – persze úgy, mintha csak neked akarna jót - hamis illúziókba ringat
p Aki úgy hipnotizál, szuggerál: önmagad ellensége légy, érdekeid ellen tégy
p Aki hülye-gyerekként bánik veled, hogy így majd tényleg az is legyél…
p Aki hűtlenül cserbenhagy, épp a legrosszabbkor: családot, csapatot stb.
p Aki így gondolkodik: inkább neki se legyen jó, de akkor legalább neked se
p Aki belehajszol egy elhamarkodott, alig jóvátehető nagy horderejű döntésbe
p Aki leszoktat a kíváncsiságról-kérdezősködésről és megutáltatja az olvasást
p
p
p 2
p Aki, ha tehetné, elvágná a mély gyökereidet, és levagdosná a szárnyaidat
p Aki egy echte intrikus – cselt sző, viszályt szít, összeugraszt bajtársaddal stb.
p Aki csak bogarat tesz a füledbe, hogy az majd sokáig ott duruzsoljon neked
p Akinek csak az örök ellenlábas szerep maradt, de ebbe károdra jól beletanult
p Akivel irigykedése miatt nem oszthatók örömeid, ha mégis, akkor beleront…
p Aki kerül, ha bánatod van - nem oszthatod meg vele, nem segít könnyíteni…
p Aki komolyan sosem, legfeljebb ironikusan, gyilkos humorral „dicsér” téged
p Aki a kenyeret, kalácsot kérő éhezőnek, legfeljebb tanácsot/kioktatást ad
p Aki kandi kamerával figyeli-rögzíti a beugratásodat: „pénztárca” az utcán
p Aki minden földi jóval eláraszt, de csak azért, hogy agyamra menjen a jólét
p Akin a törvény nem talál fogást, mégsem volt jó édes-anya (többet ártott…)
p Aki a menyével/szomszéddal versengve kényeztette, tette tönkre unokáját
p Aki a magáét elkényeztető, azt elrontó, az idegenhez meg mostoha anya
p
p
p 3
p Aki mindig azt feketíti be, aki nincs jelen – írásba nem adja, le is tagadja
p Aki elpucol, ha bajban a ház, a haza, de visszajön, ha már minden rendben
p Akit teljesen hidegen, közömbösen hagy egy kifejezett kérés, sőt könyörgés
p Aki nagyon nem akarja hallani és megérteni az én „néma” segélykiáltásaimat
p Aki bosszúból megírja, kiadja, terjeszti – és értékesíti is a családi szennyest…
p Aki vitát-veszekedést provokálva ront az ünnepi hangulaton (verekedéssé fajul)
p Aki azért kérdez, sőt faggat, hogy hangulatjelentést írhasson: bemószerol, áztat
p Aki azért is fúr engem, hogy így maga ezzel előbbre jusson az ún. szamárlétrán…
p Aki Isten selejtjének néz engem, így azután ő a saját maga képére akar formálni
p Aki összefog ellenem: kiutál, kirekeszt, kigolyóz („kigójoz”) a társaságotokból
p Aki csak éppen téged „felejt ki” a meghívandók névsorából, de rendszeresen…
p Aki kormos fülű szentfazék, de erkölcscsőszként ítélkezik, és elveri a port rajtad
p Aki heccel másokat, s az elsőként dobja a nehéz követ a házasságtörő asszonyra
p
p
p 4
p Aki csak egy habkönnyű testi lenne, de viszont egy ólomsúlyos lelki sértegető
p Aki tudja, hogy már nincs párbaj, nem követelhetik az elégtételt: visszaél vele
p Aki kétértelmű megjegyzéseket, homályos célzásokat tesz, így kever gyanúba
p Aki akkor köpköd, akkor hány a szemedre, amikor amúgy is a gödör alján vagy
p Akinek idáig minden jó volt veled, majd derült égből villám-csapás: bilit borító
p Aki úgymond nem avatkozik más magánéletébe: krízis-közönyös szemlélődő
p Aki minden levedben kotnyeles/nagykanál, vagyis mindenbe beleüti az orrát
p Aki, ha nem tud elhallgattatni, kulturált vita-érv helyett csak személyeskedik
p Aki humánus démont élesztget benned: nehogy ritkítsd a macskaszaporulatot
p Akinek az állatai(m) jóléte jóval előrébb való, mint az enyém, az embertársáé
p Aki borral/szép szavakkal elkábít, majd üres papírt irat alá, verbuvál stb. stb.
p Aki a szerződéskötéskor elhallgatja vagy bagatellizálja az apróbetűs részeket
p Aki olyan házasfelet közvetít, aki csak nagyon messziről szép, okos, házias stb.
p
p x
*
Reményik Sándor:
Jóakarat
"Én jót akartam, - s minden rosszra vált..."
Van-e szörnyűbb szó, szörnyűbb tőrdöfés,
Mellyel a szív magának ád halált,
S önnön hajába markol szaggatón
A Kétségbeesés?!
"Én jót akartam.
Zephirt vetettem, - és vihart arattam. -
Szóltam a földnek: gyorsabban forogj! -
S az megindult alattam,
Mint a horkanó paripa, vadul.
Egy tégla nem tetszett a templomfalban,
Megmozgattam, - s a templom összedőlt.
Én jót akartam"
Mikor eljő az ítéletnek napja,
A végső nap
S a maga jussát minden szív kikapja,
Mikor a Bíró rátekint merőn:
Egyensúlyozni bűnök tonnasúlyát,
Egy hópehely a másik serpenyőn;
Lángtengerek közt keskeny tejfolyó,
Kárhozat-földjén üdvösség-barázda:
Jóakarat - elég lesz ez a szó?...
P.S.:
ÖNVÉDELMI ABC
A lehetséges-tényleges,
életminőségemre veszélyes
kártevők, ártók, megrontók, paraziták
fontossági sorba elrendezett lajstroma
Minden, amit egy „kis/nagy” ember/csoport
szerepe-helyzete, tudása-képessége, tekintélye,
szerencséje stb. vagyis a hatalma folytán árthat
akár rossz, akár - sőt: többnyire - jó szándékokkal…
A legeslegtöbbet „persze” én árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.
De még egy ártatlan kis gyermek is felgyújthatja a házamat…
Hogy védekezzek a nekem akarva-nem akarva ártókkal szemben?
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. akiknek a baráti-szerelmi bűbáj miatt van hatalmuk felettünk.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A jó-rossz akaró termelő, kereskedő, szakember, szolgáltató, bank…
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől,
az egyházaktól, az egyetemektől, az akadémiáktól, az ún. médiától,
a jog/igazságszolgáltatóktól, s a rejtett pénzhatalom döntéshozóitól…
p.s.
De vigasztaló annak tudata, hogy többnyire kettőn áll a vásár:
miért légy/maradj naiv, hiszékeny balek, vagy játszmázó áldozat?
Rajtad múlik az álbarátok felismerése, az élősködőid leépítése stb.
És az ellenségből is lehet hasznot húzni, rontásból okulni-építkezni!
|
