Eugéniusz: Testamentum/Intelmek – III.

Egy új magyar parainézis szabad ötletei

Csodás táltosparipa vagy egy állatorvosi ló

Bölcs-boldog arany/balga-boldogtalan vaskor



Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Bajok/tünetek ðdiagnózisok ð oki terápiák

Szándékok-következmények és okok-okozatok

Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok



Benedek Elek

Emlékversek

1. Nézd a hangyát, mily szorgalmas,

Parancs nélkül dolgozik,

Reggel kezdi, este végzi,

Sohasem unatkozik.

S rendes az ő munkája:

Járj tanulni hozzája.

2. Szeretnéd, ugye hogyha volna

Egy aranyszőrű kis lovacskád?

De azt ugyebár nem szeretnéd,

Ha volna benne nagy makacsság?

3. A bátorság nagy ékesség,

Ha jár vele szívnemesség.

Enélkül a bátorságod

Jóra csak ritkán használod.

4. Szép tulajdonság a figyelmesség,

Csak semmi folt rajta ne essék,

Vigyázz, hogy többet rád ne mondhassák:

Van egy folt rajta: a makacsság.

5. A munka a lelket nemesíti,

Száraz kenyeret megédesíti.

Ki dolgozik, édes a pihenése,

Édes az álma, az az ébredése.

6. A szeretet drága kincs,

Földön ennek párja nincs.

Oszd meg mással, mégse fogy,

Sőt így lesz az még nagyobb.

7. Az alattomosság nagy szégyen,

Szavad s tetted hát nyílt légyen.

Bármit teszel, Isten látja,

Légy az igazság barátja.

8. Szolgálatkész vagy: no, ez szép dolog,

Ám ehhez én valamit gondolok:

Szívből s nem színből vagy az, ugyebár?

Dicséret néked úgy méltán kijár.

9. A madár sem repdes céltalan,

Az ő útjának mindig célja van.

Reggel, ha ébredsz, mondd: ma jó leszek.

De légy is az. Meglásd, hasznát veszed.

10. A folyó vize lassan folydogál,

Szép csendesen foly, soha meg nem áll,

Mossa a partot, merre elhalad,

Lásd, munkát végez, habár nem szalad.

11. Kék ibolyácska a bokor tövében,

Elbújik, mint gyermek anyja ölében;

Ott áll szerényen, nem beszél magárul,

S te mégis rátalálsz az illatárúl.

12. Nem az a szegény, kinek pénze nincs,

Hanem kinek munkára kedve nincs.

Ki dolgát végzi szépen, rendesen,

Gazdag lesz, mert elégedett leszen.

13. Szépben, jóban előljárni,

Nógatásra sosem várni:

Hogyha ennyit megtanulsz,

Az életben boldogulsz.

14. Maradj kitartó a szorgalomban,

S haladsz előre jobban és jobban.

Így tesz a méh is, pedig, óh, nézzed,

Másoknak gyűjti a lépes mézet.

15. Hogyha teszel szívességet,

Úgy tedd, hogy jól essék néked.

Mert bizonyos, mint a halál:

Mi szívből jön, szívhez talál.

16. Szófogadó gyermek

Kedves Isten előtt,

Éjjel-nappal nézi

Nagy szeretettel őt.

17. Feneketlen sár a hazugság,

Nehéz kimászni ám belőle.

Jó emberek, ha ki is húzzák,

Sáros marad örökre tőle.

18. A szamár lusta állat, de mert rúgni tud,

Azt hiszi a bolond, megél rugásbúl.

Az ám! Rúg a ló is, de ha kell futni: fut.

De meg is él ám a ló futásból!

19. Az igazi erős ember nem verekszik,

Másnak az útjából kitérni igyekszik.

Az az ő erénye, hogy a gyengét védi:

Isten ezért adta a nagy erőt néki.

20. Gyenge tehetség is erős szorgalommal

Hogyha szövetkezik, siker jár nyomába.

Ne félj, ha a siker nem látszik azonnal,

Te csak tanulj, fiam, nem tanulsz hiába.

Istengyermekből ördögfajzat!?

Milyen ember - ne - maradj /légy fiam…!

p 1

p

p Aki csak egy telekakált gödröt és egy szemétdombot hagy hátra

p Aki csak egy átutazó nézelődő turista a hazájában, a szülőföldjén…

p Aki csak azt tartja értéknek, ami pénzben kvantifikálva kifejezhető

p Aki csak azt az egy arcot látja, aki nem figyel rá, nem nevet viccén

p Aki csak azt a zenét hallgatja, mely lelkében csak könnyűbúvárkodó

p Aki csak azért jelentkezik felhívásra, válogatásra: rá ne számítsanak!

p Aki azért él, hogy játsszon, de azért nem játszik, hogy teljesebben éljen

p Aki az eleve elrendelés-tanból házilag önfelmentő fatalizmust machinál

p Aki oly merev vallási törvénytisztelő: szombaton nem is kér elsősegélyt

p Aki rigorózus-dogmatikus vegetáriánus: inkább éhen hal, húst nem eszik

p Aki akkorát vajúdik mint a hegyek: végül nagy nevetségre kisegeret szül

p Aki annyira gyűlöli ex-szerelmét, hogy még az ördöggel is összefog ellene

p Aki csak azért bírja ki fogcsikorgatva e siralomvölgyben, mert van másik…

p

p

p 2

p

p Aki csak titokban ellenkezik a házisárkány nejével (cukorbeteg)

p Aki úgymond a házi béke kedvéért alázatosan papucs alatt van…

p Akinek nemi élete nem örömforrás, de muszos házastársi kötelem

p Aki a zanzákból véli igen jól ismerni a Regényt, a „dugásból” a Nőt

p Aki egy olyan „férfi”, akit egy nő tart el – vagy alkalmi selyemfiú

p Aki közvetlenül, vagy áttételekkel, de fizet a „szex szolgáltatásokért”

p Aki csak annyit lát a világból, amit autóból vezetés közben elkapkod

p Aki csak álnévvel vagy arc/szem nélkül mer nyilatkozni, kommentálni

p Aki csak akkor tud mással együtt-táncolni, ha pont a kályhától indulhat

p Aki férfiként már csak akkor tud könnyezni, ha jó sokáig hagymát pucol…

p Aki csak akkor ír naplót vagy zongorázik stb., ha ez - rögtön - piacképes

p Aki csak akkor-addig hisz istenben, ha épp általa felvitten jól megy dolga

p Aki csak akkor merné más bűnét megítélni, ha ő maga bűn nélkül való lenne

p

p

p 3

p

p Aki csak a lebukás szégyenétől félve tartja be az erkölcsi normákat

p Aki csak akasztott ember nem volt, talpa alatt még nem fütyült a szél

p Aki csak a szétszórtság és a vas-önfegyelem közül véli választhatni…

p Aki csak a halálos ágyán döbben rá: ő más valaki életét „élte” és „halja”

p Aki csak a kisujját nyújtja az ördögnek – pl. csak azt dugja konnektorba

p Aki csak addig nyomozza/kéri elszántan az igazságot, míg rá jó fényt vet

p Aki csak a hízelgő „baráttól” veszi komolyan a róla szóló – jó – véleményt

p Aki csak addig udvarol és bókol, amíg el nem ejti a prédanőstényt v. hímet

p Aki csak addig akar nős/férjezett lenni, míg a nászút/mézeshetek tartanak

p Aki csak a házasságkötés után vallja be betegségeit és a túl nagy múltját...

p Aki cinikus „bölcs”: mindennek ellen tud ő állni, egyedül a kísértésnek nem

p Aki cinkos összekacsintással fizeti a receptíró orvost/a köz-gyógyos placebót

p Aki akkor csodálja meg először a lábát, amikor már akár amputálhatják is azt

p

p

p 4

p

p Aki egy belterjes gyülekezeti életben aggodalmaskodik a lelki üdvéért

p Aki bűntudatos: mert nem tud életében anyjának mindent viszonozni

p Aki bizton tart a pokolba édesanyja által jószándékkal kövezett útján

p Aki biszexualitása „felfedezésével” duplázná esélyét a párkapcsolatra

p Aki betegesen kíváncsi: fölös, sőt káros tudása terhével hamar öregszik

p Aki beszédében, gesztusaiban stb. mindent, és így semmit se hangsúlyoz

p Aki szinte belerokkan abba: megfeszülve folyton mosoly erőltet az arcára

p Aki beleharap a neki segítő kézbe, vagy elzavarja, vagy berántja a verembe

p Aki kicsit bele is betegszik, ha egyszer egy lassabban fogyó sor végére állt be

p Aki úgymond belülről akar bomlasztani: beépül-beszerveződik a Hatalomba…

p Aki egy behódoló, egy meghunyászkodó, egy elvből az erősebbhez dörgölődző

p Aki befogadja, babusgatja, eteti az övéit a fészekből kilökdöső kakukkfiókákat

p Aki biztonságba helyezi, elássa és őrzi a pénzét, de így nem hasznosul/terem!

p

p x

p

21. A makacs gyakran árt magának,

Ellensége saját javának.

Baj bajra éri, nem tudja, mért.

Megsúgom én: makacs volt, azért.

22. Csendes gyermeknek kevés a szava,

De e kevésnek van aztán sava!

Sokkal többet ér ám egy-két okos szó,

Mint az üres beszéd, bárminő hosszú.

23. Gazdagság, szépség mind mulandó,

Fitogtatni ezt nem érdemes...

Csak a jóság a maradandó,

Örök ez, vége sohase lesz.

24. Nem vagy első, sem utolsó,

Középen állsz. Jól van így.

Nem ér téged akkor zokszó,

Nem bánthat meg az irigy.

25. Oly érdekes, oly szép ez a világ,

Oly sok szépséget láthat, aki lát.

Ne hunyd be szemed, bátran nézz körül,

S meglátod majd, a szíved mind örül.

26. Hiába mutatod magad többnek,

Mint vagy valóban,

Hibát az emberben is felfödnek,

Nemcsak a lóban.

27. A szerényt később veszik észre,

Mint azt, ki sárt dob a fehér mészre.

Jó sokáig meg nem látják,

Jó messziről elkerülik,

De hogyha egyszer meglátják,

Annál jobban megbecsülik.

28. Sok beszédnek sok az alja,

Megunja ám, aki hallja.

A jóból is sok a sok:

Így tartják az okosok.

29. Mondják, finom vagy, kedves, előzékeny,

Igaz gyönyörűség hallani ezt néked.

Mert csak aki látott sok durvaságot,

Tudja megbecsülni az ildomosságot.

30. Volt egyszer egy kis lány,

Ki a dolgot unta.

Az volt a vallása:

Ne dicsérd, ha munka.

De a hanyagságot

Végre megunta,

S ez lett a vallása:

Nincs jobb, mint a munka.

31. Ha lát az Isten hanyag gyermeket,

A fényes kék ég fellegbe borul.

És szól búsan a fellegek megett:

Óh, gyermek, mért élsz ilyen botorul!

32. A finom lelkű mind érzékeny,

Elrejti búját, nem közlékeny;

Komoly, ahol kacagnak mások,

Nem érti őt meg, aki vásott.

Faóriásként messze látszik,

A villám csak körötte játszik;

Nem csak játszik, le is csap rája,

Mert ő az erdő legszebb fája.

33. Az igazi szeretetért rendszerint

Igaz szeretettel fizetnek.

Ápold magadban ezt a szép erényt,

Boldog, ki szeret, s kit szeretnek.

34. Ha kővel dobnak, dobd vissza kenyérrel,

Amit jónak gondolsz, attól ne térj el.

Ha bánt a rossz szívű, te őt ne bántsad,

Isten feljegyzi ezt, s jó lesz irántad.

35. A jóért mindig jóval fizetni,

Ki velünk jót tesz, híven szeretni:

Kevesen tudják ennek titkát.

Annál szebb erény, mennél ritkább.

36. A sok beszéd még nem bölcsesség,

Vigyázz, nehogy szemedre vessék:

Beszélni beszél sokat, de sokat,

Tenni keveset tesz, azt sem okosat.

37. Szegény vagy gazdag: mindegy őneki,

Az Írás ezt így magyarázza.

Csak arra néz: jó vagy-e? A jót szereti,

De a kevélyt, azt megalázza.

38. Nem erdő az erdő, hogyha nincsen fája,

Szomorú, ha nincsen dalos madárkája.

Mi a kert fa nélkül? S ha nincs madár benne?

Nálok nélkül ez a világ de szomorú lenne!

39. Áldjad a jó Istent, ki bő kegyelmébűl

Ésszel, szorgalommal megáldott gazdagon.

Ne feledd, hogy az ő segedelme nélkül

A legjobb földek is maradnak parlagon.

40. Árva bizony, árva, kinek anyja nincs,

Árvább bizony, árvább, kinek apja sincs.

Sokkalta árvább az, kinek nincs hite.

Ez az igaz árva. Nincsen semmije.

Istengyermekből ördögfajzat!?

Milyen ember - ne - maradj /légy fiam…!

p 1

p

p Aki barátait vallási vagy politikai hovatartozása alapján szelektálja

p Aki barátai közé nem való mindenes olcsó házicselédnek tartja nejét

p Aki azt nézi s erősíti, ami a szövetségesétől elválasztó, nem összekötő

p Aki azért veszíti el, ami értékes, mert oly görcsösen markolta kezében…

p Aki azért nem választ izgalmas élethivatást, mert az esélyes szegénynek

p Aki azért vonul kolostorba, mert Jézus menyasszonya nem lehet vénlány!?

p Aki azt a hajót süllyeszti el, amin ő maga is evez és él (egy új Búvár Kund…)

p Aki hiszi: a kárörvendőnek azért sokkal jobb, mert dupla örömforrású az élet

p Aki bagóért/ingyen óvhatta volna egészségét, most vagyona se állítja vissza

p Aki bamba birkaként hagyja magát terelni, nyírni, fejni és vágóhídra hajtani!

p Aki bármikor gyorsan is képes az aranyból szart, előnyből hátrányt csinálni

p Aki bármit elhisz, csak azt nem: állattól, gyerektől, véntől, ellentől tanulhat

p Aki beéri uraságtól levetett kulturális javakkal, divattal, cipővel, életformával

p

p

p 2

p

p Aki az őt segítőre haragszik meg, mert olyan egyoldalú a kapcsolat!

p Aki az orránál nem lát tovább, de hiúságból nem vesz fel szemüveget

p Aki az elemi szükséges lépéseket elmulasztva a kegyelem hazardőre

p Aki az egyszeri kegyelmi ajándékra jogos követelést akar formálni

p Aki az egyik szavával agyonüti a másikat - így lesz ő semmitmondó

p Aki artikulált beszéd helyett, felnőttként is csak óbégat és sivítozik

p Aki arra tör, ami nem végcél, csak eszköz lehet: hírnév, pénz, hatalom

p Aki annyira gyerek-centrikus, hogy a Liliputot varázsol az otthonából

p Aki állandó szereptévesztésben van: anya helyett ő a lánya barátnője

p Aki addig kíméli és menti magát: újszerű állapotban rohad a földben

p Akit hiába intettek: méltatlanra pazarolta a fiatalságát/legszebb éveit

p Aki addig hajszolta-halmozta élvezeteit: míg végül bele nem csömörlött

p Aki áldozatból tettestárs lesz, mert szégyenérzetből stb. cinkosan falaz…

p

p

p 3

p

p Aki az önsajnáltatásban verhetetlen, mindig elhozza a fődíjat…

p Aki abban versenyez, hogy ki tud jobbat mondani saját magáról

p Aki a vevőre bízza az árusított lakóháza forgalmi értékbecslését

p Aki bedől a látszatnak: nem látja, hogy a báránybőrbe farkas bújt

p Aki a veszett farkas szelídségét új földi paradicsom előjelének veszi

p Aki a válságban/betegségben nem látja a jobb folytatás esélyét is!

p Aki egy türelmetlen vadmalac - vagy birkatürelmes: hátából szíjat…

p Aki a turisztikai hivatal reklámfilmjeiből „ismeri” országát-hazáját

p Aki tudóstól-szakembertől várja, adja meg az ő egyetlen élete Célját

p Aki a tökéletes élettársakra vár, s nem tudja szeretni a gyarló élőket

p Aki a többi barát rovására fűz szorosabbra kapcsolatot: a felmenő ág

p Aki a tisztító bűnvallás helyett ön-szerecsenmosdatással próbálkozik

p Aki az ún. tékozló fiú testvére, ő már bánja, hogy eddig olyan jó fiú volt…

p

p 4

p

p Aki tengert szeretne látni, de tócsában még nem gyönyörködött...

p Aki a teljességre vágyik: egyszerre férfi-nő lenni: „biszex” csiga

p Aki a társával játszmázva egymást frigiddé-impotenssé teszik

p Aki büszkén tüntetve nem tanulta az oroszt – sajnos mást sem…

p Aki tárgyrongáláson keresztül fejezi ki, vezeti le dühét: a vandál

p Aki a szülői gond/felelősség elől menekülve sterilizáltatja magát…

p Aki a szükségállapotát a vészkorszak elmúlta után is fenntartaná

p Aki a szeretni vélt utódaira hagyja rejtett sötét múltja csontvázait

p Aki még a szájából segget csinál, és így szavainak elveszik a hitele

p Aki a sok semmittevésben fárad ki, mégsem édes utána a pihenése

p Aki a rövid karját és kardját nem meri megtoldani egy árva lépéssel

p Aki a sikert egészen a magáénak tartja, a kudarcot a társakra hárítja

p Aki a sok és felesleges ugatásával el is árulja: ez a kutya nem harap

p

p x

41. A hűséges, a hálás természet

Sok egyéb gyengét szépen eltakar.

Vesse őt akárhová a végzet,

Szeretik, mert látják, hogy jót akar.

42. Tátongó örvényhez, amely feneketlen,

Hasonló a lélek, amely érzéketlen

Minden iránt, mi jó, minden iránt, mi szép.

Boldoggá nem lehet az ilyen semmiképp.

43. Nézz a szemembe bátran, ne félve,

Hadd nézhetek én is a tiédbe.

Magyar embernek ez a szokása,

Nincs is a földön seholse mása.

44. Otthon, szabadban munkál serényen,

Ha szólnak hozzá, felel szerényen,

A rossztól ő elfordul iszonnyal:

Az ily gyermek nagy áldás bizonnyal.

45. Csak oda menj, ahová hívtak téged,

Így nem lesz teher soha az ottléted.

Csak ott beszélj, hol helye van beszédnek,

Akkor minden szavad találják szépnek.

46. Ha jó hírét hallod valakinek,

Örülj azon s mondd el azt másnak is.

Rossz hírét ám ne költsed senkinek,

Mert abba kerülsz akkor magad is.

47. Szegénységedet ne szégyelljed,

Hisz elsők közt van a te helyed.

Szegény vagy bár a földiekben,

Annál dúsabb vagy egyebekben.

Hol fel, hol le forog a kerék,

Isten forgatja szegény emberét.

A gazdagét is fel s lefelé;

S ha érdemes volt, akkor elé

Szegény is gyakran juta már,

S hátul maradt a gazdag szamár.

48. Imádod Petőfit. Tudod ki volt ő?

Egész világon a legnagyobb költő.

Honszerelem nem volt üres szó nála,

Bús bizonyság erre dicső halála.

49. A magyar földből, hajh, többet nem nő ki

Ily óriás, minő nagy volt Petőfi!

Foglald imádba nevét este, reggel,

Napot nem kezdhetsz s végezhetsz te szebbel.

50. Ki a dolgában nem serénykedik,

Csudákban hiába reménykedik,

Mert az idő, hajh, gyorsan elrepül,

Feje felett a sok baj összegyűl,

Aztán kapkodhat jobb és bal felé,

Későn látja, hogy nem juthat elé.

51. Ha magadban nem, hát kiben bízol?

Mit más ad, azon meg nem hízol.

Bízzál magadban, magad erejében,

S bizton haladni fogsz előre szépen.

52. Jó vagy hallom, szorgalmas is,

De szeretnél hatalmas is

Lenni társaid felett.

Így hallottam egy madártúl,

Vagy Tiszán túl, Dunán túl,

S én azt mondanám: nem lehet!

Hatalmaskodás jósággal,

Szorgalmatos tanulással

Éppúgy össze nem talál,

Mint az élet s a halál.

53. Nyughatatlan a te véred,

Az erődet összeméred

Mással néha oktalan.

Hát ennek mi haszna van?

Gondolj csak a jövendőre,

Szükséged lesz az erőre.

Mérsékeld magad kisnyég,

Kell az erő holnap is még.

54. A középút a legsimább bizonnyal,

Hogyha rajta jársz, jársz akkor haszonnal.

De az út végén a cél ott álljon,

S útközben csüggedés meg ne szálljon.

55. Arany híd megy földről fel az égbe,

De csak kinek szívében lakik béke,

Ki felebarátjával megfér szépen,

Engedi az Úr, hogy e hídra lépjen.

56. Testi erő, szép arc, lelki tehetség:

Nincs ember, akinek mindez ne tessék.

De azt, kiben ez vagy az nincsen, nem szabad

Lekicsinyleni, mert mindent Isten ad.

57. Ha néha-néha észrevennéd,

Hogy nem hajlasz jóra, se szépre,

Állj meg, mielőtt megkezdenéd

A rosszat, s jó lesz a vége.

58. Kérdezd meg magadtól, miért szeretnek

A társaid most? S kérdezzed azt is, hogy elébb

Mért nem szerettek? Mi volt az oka ennek?

Te hallgatsz. Jól feleltél. Elég, fiam, elég.

59. Beszélni ezüst, hallgatni arany,

Beszélj, de csak akkor, ha van

Ok s alkalom rá, mert bizony a nélkül

Magad s a más feje is beleszédül.

60. Kinek szíve, lelke sok erénnyel ékes,

Aki e világon minden szépre képes,

Király lányának is méltó irigysége,

Tündér szépségénél nagyobb a szépsége.

A kisbaconi iskolás gyermekeknek, 1911

ppppppppppppp

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet

vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

a pozitív vagy negatív végtelen lehetőségek tárháza

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A vers, mese, ige, példabeszéd, életkép/bölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…