Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

A Jóisten országa és/vagy földi pokol

Életminőség-vizsgáló magyar példatár

pppppppppppppppppp

Földi-égi pokol ABC – I.

A vaskori létromlás és világvégveszély,

ami lehetne egy új aranykor kezdete is?

Evilági létromlás: leírás/vízió-rémlátomás

ppppppppppppppppppppp

KölcseyFerenc:

Zsarnok

Virtus s igazság zengtek nyelveden,

De gyűlölte mindkettőt szived;

Csak leple volt hatalmad bűneidnek,

S szádban a törvény átok leve.

Ezüstkehelyt ürített a gonosz asztalodnál,

Kivűl az ajtón sírt az üldözött.

Még egy falatja volt az éhező szegénynek,

S elrablottad azt;

Avult fedél óvá még a szelektől,

Hideg vérrel hajtád ki onnan is.

Hajh bujdosott az ősi lakhelyéről,

Sápadt neje

Keblében vitte kisdedét, s panaszát

Poroszlód azt korbáccsal ölte el!

S terád bízatott-e ezreknek boldogsága,

Hogy árulhasd pénzért véröket?

S neked ád majd márványt s nagy nevet a hízelkedés

O Rabló, sírodon?

Cseke, 1823. április

p 1

p Permanens házi és globális hideg/melegháború

p Minden fölösleges vita elfajul: veszekedés, verekedés

p Profi kínzók vallatnak – lassú kínhalál a hallgató sorsa

p Leitatnak és kifosztanak (markecolás) - megerőszakolnak

p Tolvajnak tartva kipellengéreznek – és nem tiltakozhatsz

p Évekig éjjel-nappal egy sötét veremben rejtve (Táncsics M.)

p Büntetlenül megerőszakolhatnak idegen nők (spermatolvaj)

p Valaki egész nap lerázhatatlanul követ, éjjel a ház előtt vár

p Mindenki harca mindenki ellen: fogy az élelem és a levegő

p Minden/mindenki eladó: a lányodra árverésen licitálnak

p Pénzért semmi nem kapható - csak protekció/szektabélyeg

p Már nincs készpénz, a bank dönti el, hogy ki és mit vehet

p A magasabb kasztból bármikor igényt tarthatnak a vesédre

p

p 2

p Örökös hiánygazdaság – jegyrendszer, hajnali sorban állás

p Virul az árdrágító feketepiac: vagyont kérhetnek bármiért

p Minden kapható, de a többségnek már elérhetetlen áron

p A mesterséges vágtató inflációban elolvad pénzed értéke

p Korlátlan állami adóztatás, sarcolás, útonálló fosztogatás

p A zsarnok, például Néró versei és dalai: kötelező tananyag

p A király(nő) szeszélyes-önkényes: kénye-kedvre akasztások

p A gyerekeket már csak az állami intézet nevelheti (Platón)

p Nincs a Földön politikai menedékjog – mindenkit kiadnak

p A politikai fogoly a köztörvényes bűnözők szabad prédája

p Hadifoglyokat nem ejtenek – esetleg kínzócölöpön végzi

p A halott katonákat, vagy a nép ellenségeit nem temetik el

p A hadi-foglyok, vagy a rabok „orvosi” kísérletezés tárgyai

p

p 3

p A nem túlbuzgó, rest feljelentőket egyből a frontra küldik

p Havonta, a magadon viselt ruhában új lakhelyre vezényelve

p Bárkit/mikor beköltöztethetnek lakodba: kényszer társbérlet

p Akinek nincs állami/vállalati munkahelye, az káros: likvidálva

p A „korcs”, „fogyatékos” emberek: művi kasztrálás/sterilizálás

p Ivarérettek állami összesorsolása, nemzésre kényszerítése

p Felnőtté-avatás egyik próbája: óda/hősköltemény a Vezérről

p Az utcán pártindulókat kell harsogni, és otthon erre ébredni

p Csak kortárs komolyzene hallgatható, de az éjjel-nappal szól

p Kikapcsolhatatlan propaganda néprádió szól a fülhallgatóban

p A bábeli nyelvzavarban meg sohase, legfeljebb félreérthetnek

p Mindennapi megaláztatás és megszomorítás az osztályrészed

p Kényszerpályás: életfogytig nincs örömöd a napi munkában

p

p 4

p Testileg-lelkileg is elgázolva s cserbenhagyva – büntetlenül!

p Az ember kikapcsolható, szerelhető s kidobható géppé redukált

p Az agyba ültetett Cenzor önkényesen szelektál emléket, képzeletet

p A legrémesebbeket álmodtatják vele, amit másnap ébren is átélhet

p Az Emberi Szellem összes művei Atlantiszként a világóceán fenekén

p A munkáért kapott pénzért nem kap semmit, ha nem verekszik/öl…

p Ha nem (párt)szimpatikus/nincs elég jópontja: nem szolgálják ki!

p Bezárnak minden klubot, színházat, mulatót, kávéházat, tánctermet

p Úgy programozzák-nevelik a gyereket, hogy ne is értse a tréfát!

p A törvény szigora lesújt minden bolondozásra, ugratásra, mókára…

p A szomszédság zsarnoksága ellenőrzi a konyhád és a hálószobád is…

p Vagy be van tiltva minden társadalmi/magán ünnep, vagy államosítják

p Az államvallás pszeudo ünnepein nyíltan kell imádni a Nagy Vezért…

p

p x

ILLYÉS GYULA

EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL

Hol zsarnokság van,

ott zsarnokság van

nemcsak a puskacsőben,

nemcsak a börtönökben,

nemcsak a vallató szobákban,

nemcsak az éjszakában

kiáltó őr szavában,

ott zsarnokság van

nemcsak a füst-sötéten

lobogó vádbeszédben,

beismerésben,

rabok fal morse-jében,

nemcsak a bíró hűvös

ítéletében: bűnös!

ott zsarnokság van,

nemcsak a katonásan

pattogtatott "vigyázz!"-ban,

"tűz!"-ben, a dobolásban,

s abban, ahogy a hullát

gödörbe húzzák,

nemcsak a titkon

félignyílt ajtón

ijedten

besuttogott hírekben,

a száj elé hulltan

pisszt jelző ujjban,

ott zsarnokság van

nemcsak a rács-szilárdan

fölrakott arcvonásban

s e rácsban már szótlan

vergődő jajsikolyban,

a csöndet

növelő néma könnyek

zuhatagában,

kimeredt szembogárban,

ott zsarnokság van

nemcsak a talpraálltan

harsogott éljenekben,

hurráhkban, énekekben,

hol zsarnokság van,

ott zsarnokság van

nemcsak az ernyedetlen

tapsoló tenyerekben,

kürtben, az operában,

épp oly hazug-harsányan

zengő szoborkövekben,

színekben, képteremben,

külön minden keretben,

már az ecsetben;

nemcsak az éjben halkan

sikló gépkocsizajban

s abban,

megállt a kapualjban;

hol zsarnokság van, ott van

jelenvalóan

mindenekben,

ahogy rég istened sem;

ott zsarnokság van

az óvodákban,

az apai tanácsban,

az anya mosolyában,

abban, ahogy a gyermek

idegennek felelget;

nemcsak a szögesdrótban,

nemcsak a könyvsorokban

szögesdrótnál jobban

butító szólamokban;

az ott van

a búcsúcsókban,

ahogy így szól a hitves:

mikor jössz haza, kedves;

az utcán oly szokottan

ismételt hogy-vagy-okban

a hirtelen puhábban

szorított kézfogásban,

ahogy egyszercsak

szerelmed arca megfagy,

mert ott van

a légyottban,

nemcsak a vallatásban,

ott van a vallomásban,

az édes szó-mámorában,

mint légy a borban,

mert álmaidban

sem vagy magadban,

ott van a nászi ágyban,

előtte már a vágyban,

mert szépnek csak azt véled

mi egyszer már övé lett;

vele hevertél,

ha azt hitted, szerettél,

tányérban és pohárban,

az van az orrban, szájban,

hidegben és homályban,

szabadban és szobádban,

mintha nyitva az ablak

s bedől a dögszag,

mintha a házban

valahol gázfolyás van,

ha magadban beszélgetsz,

ő, a zsarnokság kérdez,

képzeletedben

se vagy független,

fönt a Tejút is már más:

határsáv, hol a fény pásztáz,

aknamező; a csillag:

kémlelő ablak,

a nyüzsgő égi sátor:

egyetlen munkatábor;

mert zsarnokság szól

lázból, harangozásból,

a papból, kinek gyónol,

a prédikációból,

templom, parlament, kínpad:

megannyi színpad;

húnyod-nyitod a pillád,

mind az tekint rád;

mint a betegség,

veled megy, mint az emlék;

vonat kereke, hallod,

rab vagy, rab, erre kattog;

hegyen és tenger mellett

be ezt lehelled;

cikáz a villám, az van

minden váratlan

zörejben, fényben,

a szív-hökkenésben;

a nyugalomban,

e bilincs-unalomban,

a zápor zuhogásban,

az égigérő rácsban,

a cellafal-fehéren

bezáró hóesésben;

az néz rád

kutyád szemén át,

s mert minden célban ott van,

ott van a holnapodban,

gondolatodban,

minden mozdulatodban;

mint víz a medret

követed és teremted;

kémlelődsz ki e körből?

ő néz rád a tükörből,

ő les, hiába futnál,

fogoly vagy, s egyben foglár;

dohányod zamatába,

ruháid anyagába,

beivódik, evődik

velődig;

eszmélnél, de eszme

csak övé jut eszedbe,

néznél, de csak azt látod,

mit ő eléd varázsolt,

s már körbe lángol

erdőtűz gyufaszálból,

mert amikor ledobtad,

el nem tiportad;

s így rád is ő vigyáz már,

gyárban, mezőn, a háznál,

s nem érzed már, mi élni,

hús és kenyér mi,

mi szeretni, kívánni,

karod kitárni,

bilincseit a szolga

maga így gyártja s hordja;

ha eszel, őt növeszted,

gyermeked neki nemzed,

hol zsarnokság van,

mindenki szem a láncban;

belőled bűzlik, árad,

magad is zsarnokság vagy;

vakondként napsütésben,

így járunk vaksötétben,

s feszengünk kamarában,

akár a Szaharában;

mert ahol zsarnokság van,

minden hiában,

a dal is, az ilyen hű,

akármilyen mű,

mert ott áll

eleve sírodnál,

ő mondja meg, ki voltál,

porod is neki szolgál.

1950.

(Irodalmi Újság, 1956. nov. 2.)

p 5

p A kihalófélben levő emberi faj példányait „állatkertben” mutogatják

p Mindenkit mesterségesen táplálnak és hányatnak, és detoxikálnak

p Azonos vagy másnemű idegennel kell nyilvános helyen szeretkezni

p Már kisgyereknek megélhetési kényszer az egészségkárosító munka!

p Sehol egy talpalatnyi békés hely – soha egy pillanatnyi nyugalom

p Az absztrakt-nonfiguratív képek-szobrok lényként megelevenednek!

p Örökös erőltetett körmenetben kell az Elnyomóidat megéljenezni!

p Szegénység miatt nem lehet gyerekednek elég sok és jó ételt adni…

p A Nagy Rabló ítélkezik azon, akit a szükség tyúklopásra kényszerít…

p Kifosztódtól kell naponta megalázó módon munkát-kenyeret koldulni

p A Gonosz Varázsló kedvére kiélheti játékszenvedélyét az embereken…

p Elvadult, kegyetlen gyerekbanda szabad kezet kap a családod felett

p „A kétévi vakáció” szerű operettből „A legyek ura” szerű opera lesz

p

p 6

p Versenyezni kell: ki tud minél több és nagyobb erkölcsi bűnt elkövetni!

p Nincs kegyelet: temetetlen hullád rabolják, csonkítják/emléked gyalázzák!

p Nincs változás és változatosság – mindenből csak egyfajta van és marad

p Mindenki annyira frusztrált, hogy társait vagy magát rágja, marja, harapja

p Ha nem lopja el, vagy veri ki az ételt a szomszéd szájából, akkor éhenhal

p A napok kezdete: le kellene lőnie az almát az alatta remegő fia fejéről

p A gyereked elveszik és elrejtik: ha időre nem találod meg, el is veszejtik

p Csak kétféle szerep van az életvilágszínpadon: rab/szadista smasszer

p Csak két rossz van: elköveted vagy elszenveded az igazságtalanságot

p Oly drága és oly reménytelen bármi jogorvoslat, hogy kár próbálkozni

p Minden segítség nélkül ledobva egy téli sötét erdőben: túlélő tortúra

p Addig kínoznak és aláznak, hogy teljesen kivetkőzz emberi mivoltodból

p Bekergetve kereng Minotaurus labirintusában, de Ariadné fonala nélkül

p

p 7

p Ha nem profi zsonglőr-artista, akkor igen-igen kevés a túlélési esélye

p Olyan tortúráknak vetnek alá, hogy hirtelen megvénülj és meghülyülj!

p Agymosással, szerekkel és veréssel próbálnak szörnyembert faragni

p Hatalom-ittas részegek játszadoznak az atombombák indítógombján

p Csak akkor maradhatsz életben, ha beárulod és mocskolod anyádat…

p Mesterségesen altatnak: a kómából csak életed végén ébresztenek…

p Félhet kórházba menni: ott bármelyik szervét kilophatják, a szívét is

p Rákényszerítenek, hogy a legnagyobb ellenségednél legyél cseléd…

p A Földön ítéletidő tombol, az időjárás manipuláció túllőtt a célján….

p Száguldó autóba zárva, fék nélkül rohansz a szerpentinen lefelé…

p Módszeresen kiagyalt életveszélyes helyzeteket kéne megúsznod…

p Nincs elnézés, nincs irgalom, megbocsátás, nincs enyhítő körülmény

p Mindent ki kell érdemelni, az ételt is: ha nem dolgozik, hiába rászorult

p

p 8

p A gyerekeket havonta más és más gonosz mostohákhoz lökik, verik

p Valami vagy szigorúan tilos, vagy szigorúan kötelező – más nincs…

p Ha nem ölsz, akkor téged ölnek: egy nagy háborús front a világ

p Csak a rossz orvosi protokoll engedett: betegség-fenntartó/súlyosbító

p A gyógyítás jó módját az emberek ellenvetik be: halálfélelem gyártás

p A gyerekbe nevelik: a rák betegség halálos ellenség, ha elkap, véged

p Ha nem telik hálapénzre/magánorvosra, nem is reméli a gyógyulását

p Mindenkit, eszközökben nem válogatva próbálnak meg beszervezni!

p A „Majmok bolygója” ketrecében vár sorára: igavonás, kísérleti alany

p Kisorsolják egymáshoz a házaspárokat, tervezik helyettük a családot

p A leggonoszabb rágalmazók kitüntetést kapnak, s példaképek lesznek

p A birkaiskola csak bégetni tanít - aki oda se ballag, azt megdicsérik…

p Legkisebb érték az ember: adható-vehető, használat után eldobható!

p

p x

MARSCHALKÓ LAJOS

A sodródóknak

Te vagy a bűnös, nemcsak a zsarnok,

Te kis sodródó, te rongy akarnok.

Nem lenne rajtunk semmi hatalma,

Éhen pusztulna, útfélen halna

De te vagy és csak te vagy a pártja

Joga, hatalma, hóhéri bárdja

Kinyújtott karja, felemelt ökle

Te szállítod a tapsot dörögve

Te, ki a szolgák himnuszát zengi,

Te vagy a bűnös, névtelen senki.

Te vagy a bűnös, ki súgva mondod

Hogy szolgálod csak a gaz bolondot

S óh, bár a bicskád testvérbe mártod

Azért teszed, hogy megbontsd a pártot,

Ölni tudnék - mondod - ha látom

De a kenyerem, de a családom...!

Farizeusként nyögöd kereszted

S te vagy ki néped sírjába veszted

Mert mit neked a más vére dolga

Te vagy a bűnös, picinyke szolga!

Te vagy a bűnös, te porszem ember

Ki szent eszméért lázadni nem mer

Kinek csak a hasa a hazája,

Ki a korbácsot kutyaként állja

És követ raksz, hogy nőjön a gúla

Mindegy ha egy nép jajong alula

S tagadva Istent, hitet, vagy elvet

A fáraót ha csúcsra emelted

Kapj egy mosolyt, mely suhan feletted:

Porszem! A gúlát Te építetted.

A börtönt, bitót mind te csináltad!

Gazoknak létra meggörbedt hátad

Koporsót, rácsot, acél bilincset

Te alkottál, mert rothadt gerincet

Nyaldosó nyelved minden urat szolgál

Kicsi sodródó rossz szolga voltál!

Elvtelen tollnok, bőrödet mentő

Csinovnyik, bíró, öncélú bendő

Névtelen párttag, száz jelvényt hordó,

Te vagy a bűnös, kis napraforgó!

Te vagy a bűnös! Itt az ítélet!

Büntetésed a szép, szabad élet:

Mikor magadra hagy a diktátor

Melyben versenyre kelhet a bátor,

Mikor már nem lesz hol, kinek nyalni

Kicsi sodródó! — éhen fogsz halni.

Kidob minden párt, megvet a szabad

S hiába sírod hízelgő szavad

Szeméten nyúlsz el számkivetetten

Hiába jajgatsz: Uram! Mit tettem.

Szabadult néped betölti rajtad.

Itt az ítélet! Magad akartad!

ppppppppppppppppppppppp

P. s.:

Baj/tünet - diagnózis – terápia - egészség

A negatív megközelítés lehetséges pozitív eredői:

1.

Ismerjük fel, ha ilyen világban élünk,

és tegyünk ellene, hogy ne így maradjon

2.

Tudjunk róla, mi minden történt meg már,

és okuljunk belőle, hogy ez ne ismétlődjék meg

3.

Figyeljünk a lappangó/nyílt tendenciákra,

hogy csírájában fojthassuk el a készülő bajokat

4.

A baj felismerése a gyógyulás kezdete, most már

mielőbb kereshetjük a bajunk okát és a terápiáját...

5.

Ami van, az másként/rosszabbul is lehetne –

örüljünk neki/értékeljük, hogy ma nem így van

6.

Igyekezzünk a bajt, a balszerencsét is

a javunkra fordítani, kakiból aranyat csinálni

7.

Bátorítsuk a halmozottan hátrányos helyzetűeket -

önsajnáltatás helyett jó példát kövess: utolsóból első

8.

Ahogy sokszor jó szándék kövezi utunkat a pokolba,

úgy a rosszakból meg jó származhat – lásd: az ész csele

9.

A rossz pozitív eredője: megerősíti a jó Muszáj Herkulest:

ha a dőltére Tökmag Jankók lesnek, csak azért se adja fel

10.

Értékeljük, tiszteljük, segítsük a pokoljáró dudásokat,

akik áldozathozatalukkal hitelesítik a szépet/jót/igazat

11.

A (világ)válságokban az egyik kimenetel a pusztulás,

a másik viszont a megújulás, a jobbá válás jó esélye…

A vaskori sötétségből lehet végpusztulás, de új aranykor is!

12.

A sátáni zsarnokság nem földönkívüliektől való –

aktivitásával/passzivitásával mindenki részese annak,

mindenki kisebb-nagyobb szem a láncban: tehet ellene

felhagyva a kollaborálással/cinkos néma bűnpártolással...

13.

Nem azért vagy békétlen-boldogtalan, mert rossz a világ,

de épp ellenkezőleg: ez a te lelki bűneid/háborúd kivetülése…

Ahogy pl. a rák sem egy ellenséges csapás, de egy intés, hogy

tedd isteni rendbe életed, s ne dőlj be a halálfélelem-gyártóknak!

14.

Így végül azt is beláthatjuk:

a legtöbb és legnagyobb károkat

mégiscsak mi magunk okozzuk önmagunknak,

(és aztán jószándékú előszeretteink/ „segítőink”,

ha Isten segítségével nem tudjuk magunkat védeni)