Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Életminőség teszt: magyar példa/típustár
pppppppppppppppppppp
Életrontó/javító boldog(talan)ok - IV.
Életcsoda/igazmondó varázstükör
Szellem s test-lélek: én élek-halok
Egy én és sok „élettárs”: közösség
Volt, létező és elképzelhető világok
Sár/szar és arany alkímia - variációk
Bajok/tünetek - diagnózisok - terápiák
Jó-rossz szándékok és következmények
Tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok
Szabad ötletek-átiratok-idézetek jegyzéke
ppppppppppppppppppppp
p Betyárnóta
p
p Csütörtökön virradóra
p találtam egy pej csikóra,
p azon hajtottam a tinót,
p mind a három daruszőr volt,
p mind a három daruszőr volt.
p
p Tisza partján elaludtam,
p ej, de szomorút álmodtam,
p megálmodtam azt az egyet,
p babám nem leszek a tied,
p ej, de nem leszek a tied.
p
p De amikor felébredtem,
p kilenc zsandár áll előttem,
p azt kérdezik, mi a nevem,
p hol az utazólevelem,
p hol az utazólevelem?
p
p Zsandár urak, mit akarnak,
p talán vasalni akarnak?
p Nem akarunk mink vasalni,
p szilaj csikót jöttünk venni,
p szilaj csikót jöttünk venni.
p
p Szilaj csikó nem eladó,
p nem is zsandár alá való,
p mert ha arra zsandár ülne,
p még a madár is rab lenne,
p még a madár is rab lenne.
p
p Azt kérdezik, mi a nevem,
p hol az utazólevelem?
p Kettőt mindjárt agyonlőttem,
p ez az utazólevelem,
p ez az utazólevelem.
p
p Éri Péter (Muzsikás), Szentendre, 2009. aug. 8.
p http://www.youtube.com/watch?v=Xw3HyZTuhsU
p
p
p Örök
p elégedetlen
p Még, titokban vagy sem,
p de meglehetősen büszke is rá,
p hogy sosem elégedett magával
p Ez a tüntető (ál)szerénysége
p nem egy szerénytelenség-takaró:
p mint ki (kis)istennek képzeli magát,
p akinek csak a tökéletes az elég jó…!?
p
p
p
p Csak
p az tartja
p benne a lelket,
p hogy mindig lehetne
p ennél sokkal rosszabb is –
p meg vagy elégedve magaddal,
p ha az élet vizsgáin kegyelem-
p kettessel átevickélsz…
p
p
p Viszonylag
p A gyerekhez
p vagy a kezdőhöz,
p vagy az amatőrhöz mérve
p lesz elégedett teljesítményével,
p soha nem a saját képességeihez
p és szinte korlátlan lehetőségeihez:
p semmiben sem méri a mindenséghez magát…
p
p
p Nem mer
p „hülyeséget” kérdezni,
p ez nem illik az Éltanuló,
p vagy a Professzor szerephez:
p attól fél, hogy így lejáratná magát,
p és netán még nevetséges is lenne…
p
p
p Jó ideig
p szégyellted
p a „melegséged” -
p ezt joggal megelégelted,
p most meg egyenesen büszke vagy rá!
p Egyik rossz végletből a másikba esve…
p
p
p Mintha
p minden
p új megszólalás
p egy premier lenne:
p egyszeri, új mondatot alkot,
p leblokkolja a lámpaláz vagy
p ugyanazt a lemezt tesi fel,
p mint a szajkó…
p
p
p Örömöd
p megsokszorozná,
p bánatod is osztaná,
p jelentősen csökkentené,
p ha lenne kivel megosztani –
p de csak, vagy főleg miattad nincsen…
p
p
p Nem szereti
p a nyitott kérdést,
p kikerüli a problémákat,
p vagy homokba dugja a fejét –
p a nem használt agy pedig elsorvad,
p és már csak a készen kapott választ feleli…
p
p
p Nem mer
p lelke mélyén búvárkodni:
p ezért szisztematikusan kerüli
p a komoly zenét, színművet, drámát,
p filmet, regényt, verset, beszélgetést...
p Az élethazugságait nem firtató giccs
p adja meg neki a boldogság illúzióját…
p
p
p A szexuális
p és a szellemi önkielégítés
p okozta kéj nem túl mély, de sekély –
p ő a partmenti sekély vizekben evezgetve
p hitetné el, hogy új világokat indul felfedezni…
p
p
p Mintha
p egy vallató
p ravasz rendőr,
p nyomozó hallgatna ki,
p mindig annyira vigyázol
p még a baráti körben is,
p nehogy elszóld magad…?
p Majd jön a freudi elszólás…
p
p
p A
p lelki
p frontokon,
p lelki hadviselésben,
p hidegháborúban töltött
p év is „duplán számít”,
p vagyis rövidítik életét:
p korán őszül, vénül, hal…
p (addig is háborgó lélekkel,
p beszűkült, s csak sivár és
p silány kárörömös élettel...)
p
p
p Belzebubbal
p kiűzni az ördögöt?
p Szabadságot és kincset
p kapott Monte Cristo gróf,
p s a pénz hatalmával élve,
p bármily eszközt bevetve
p bosszúhadjáratot folytat,
p ő akar az isteni igazság-
p szolgáltató lenni…
p
p
p Spontán
p vicced olyan
p mint amit százszor
p próbáltak-mondogattak…
p Pátoszod meg olyan hamis,
p mint a diri bácsié a tanévnyitó
p és záró ünnepségeken…
p
p
p
p Mintha
p mindig arra figyelnél,
p hogy a hátad mögött
p most nem nevetnek-e ki,
p legszívesebben mögéd látó,
p tolató tükrökkel közlekednél…
p
p
p
p Megszólalásig
p és egy ideig még utána is
p megtévesztően jó hamisítvány az élete,
p ezért kerüli is a gondosabb eredetiségvizsgálatot…
p
p
p Mint
p az egyszeri
p hályogkovács:
p nem mersz élni,
p mióta túl sokat tudsz,
p vagy tudni vélsz az Élet
p „bonyolultságáról” és
p sebezhetőségéről…
p
p
p Mintha
p színpadon élnél
p a nézőkre figyelve:
p átjön-e az alakításod?
p A biztosabb hatás érdekében
p rá is játszol, kicsit ripacskodsz is…
p
p
p Piócaként
p tapadtál a Mesterre,
p de csak különcségeit,
p egyéni hóbortjait vetted át tőle…
p Nem mosakszol, nem borotválkozol
p és egy hordóban kutyák közt vegetálsz…
p
p
p Gyilkos
p rutinban
p éled napi szürke,
p szolid, józan stb. életed,
p utált munkahelyen gályázol,
p este leckét íratsz, tévét nézel,
p de a hétvégén a gyüliben, meccsen,
p fergeteges koncerten, buliban extázisban-
p önkívületben végre és egy hétre előre
p jól kitombolod, kiőrjöngöd magad!?
p
p
p Korán keltél
p és büszkén sokat
p és keményen melóztál,
p hogy így elsorvadt tested
p és benne boldogtalan lelked
p holtodiglan autóval vitessed
p a (fölös-káros) vizsgálatokra
p és a partra vetett halat drágán
p simogató ún. pszichiáterhez…
p
p
p Átmeneti
p mesterséges,
p testi-lelki vagy
p szellemi drogos
p paradicsomodnak
p tartósan vagy akár
p véglegesen pokoli kín az ára…
p (pl. az alkohol/drog elvonókúra)
p és közben elvesztegettél éveket, és
p tönkre mentek létfontos kapcsolataid…
p
p
p Mióta
p egyszer
p és egy rövid
p ideig éhezett,
p és pánikba esett
p és ott is maradt és
p azóta csak vagy főleg
p az éhségre/evésre gondol,
p ha kell, ha nem eszik,
p és felhalmoz, spájzol
p
p
p A
p kenyér-
p kereset neki
p a túlélésért folyó létharc:
p teljesen átmilitarizálja életét!
p A munka frontján hősiesen küzd
p a rivális, olcsóbb munkavállalók
p és a főnökök/kizsákmányolók ellen
p a napi és a másnapi betevő falatért…
p
p
p Minden
p év elején,
p illetve hétfőn
p egészen új életet kezdene –
p majd a borítékolható kudarc után
p még a régin is csak tovább rontasz,
p és az alkoholba stb. menekülsz…
p
p
p TISZA PARTJÁN . . .
p
p Tisza partján elaludtam,
p Jaj, de iszonyút álmodtam.
p Nap és csillag háromféle,
p Jaj de elzártak előle !
p
p Nem hogy napot láttam volna,
p Világosságot sem soha.
p A sötétség örvényében
p Laktam az alsó tömlöczben.
p
p Este jön a tömlöcztartó,
p Mérgesen szól a vasajtó,
p Ábrázatját nem láthatom,
p Mérges szava hangját hallom.
p
p Vizitálja a vasamat,
p Még sem szánja meg sorsomat
p Az én szívem csak keserög,
p Könnyem két orczámon görög.
p
p Ha még egyszer boldog leszek,
p Istenem, fogadást teszek
p Megjobbítom életemet,
p Rosszra nem adom fejemet. ,
p
p Éltem elveszni nem bánom
p Csak a rózsámat sajnálom.
p Megengedj, kedves galambom.
p Hogy a szíved szomorítom.
p
p
p TOLVAJPRAKTIKA.
p
p Tizenhat esztendős voltam,
p Mikor lopni elindultam.
p Loptam harminczhárom lovat,
p Még sem pöngetem a vasat.
p
p Ha a főbíró háborgat,
p Lopok neki egy pár lovat
p Beállítom udvarára,
p Még meg is hí vacsorára.
p
p Teli a zsebem bankóval.
p Az istállóm lopott lóval.
p Eladom a lopott lovat.
p Veszek rajta igaz lovat.
p
p Van is nekem egy szíjhátú
p Fakó lovam, kese lábú,
p Ki huszonnégy óra alatt
p Debreczentől Pestig szalad.
p
p
p Holt
p betűhív
p Értetlenül áll,
p ha nem úgy és
p nem pontosan úgy,
p azokkal a szavakkal
p olyan szórenddel fogalmaznak,
p ahogyan az ő régi vagy új Biblia,
p illetve Evangélium (mű)fordítása…
p (az apokrifokba bele se mer olvasni)
p
p
p
p Egész élete
p merő esetlegesség:
p lehetne más is, másutt is, mással is…
p Végezhetne ezt a munkát, de mást is.
p Lakhatna másutt is, akárhol, akármiben is…
p Élhetne társként mással is, szinte bárkivel is
p
p
p
p Ő csak
p mondja
p és teszi a magáét:
p totál érzéketlen baráti körei reakcióira…
p Ő egy rögeszmés és ökörkövetkezetes.
p Ha meg így hajótörést szenved az élete,
p akkor meg mindig csak azt csinálja,
p amit az az ember tanácsolt neki,
p akivel utoljára beszélt…
p
p
p Úgy
p érzed magad
p modern embernek,
p ha felkent, diplomás,
p boldogság-szakértőktől
p kapsz életcélokat/álmokat…
p (az eszközöket majd magad is…)
p
p
p Mint aki
p szoborpózokba merevedik,
p amíg egy turista tesz a kalapba,
p és akkor megváltoztatja testtartását,
p és megint úgy marad a legközelebbi
p alamizsna adakozóig…
p
p
p Ő
p olyan
p tökéletes mint
p egy földönjáró Angyal –
p és éppolyan kegyetlen is…
p (Rainer Maria Rilke nyomán)
p
p
p
p Élete
p csalódott
p és öncsaló háborgás:
p hát nem egy giccses,
p tuti fix happy end-es
p forgatókönyv az alap?
p
p
p „Láttam a boldogságot én,
p lágy volt, szőke és másfél mázsa.
p Az udvar szigorú gyöpén
p imbolygott göndör mosolygása.
p Ledőlt a puha, langy tócsába,
p hunyorgott, röffent még felém -
p ma is látom, mily tétovázva
p babrált pihéi közt a fény.”
p (J.A.: Eszmélet/11.-ik strófa)
p
p
p Szellemi
p önvédelemből
p teljesen bezárkózó:
p így azt szívja be, amit kilehel–
p csak a saját levében főhet,
p a saját végtermékét eszi…
p
p
p Túl
p sok kereszt
p nyomja a vállad:
p bárki másét is cipeled,
p mert te olyan „jó” vagy -
p megrogysz, legörbülsz, eltörpülsz…
p Teher alatt, de nem túlterhelve nő a pálma…
p
p
p Azt hiszi,
p akkor repül szabadon,
p ha minden kötelesség terhét ledobja –
p de így súlytalanul ki van szolgáltatva
p minden kis légáramlat szeszélyének…
p (a lét elviselhetetlen könnyűsége)
p
p
p Úgy
p beszél,
p játszik és udvarol,
p sőt: szerelmeskedik,
p hogy közben ezeket
p agyonelemezgeti,
p kommentálgatja,
p kiértékeli, pontozza:
p széttöri az egészet,
p lerombolja a varázst…
p
p
p Annyira
p a második
p természetévé
p lettek a szokásai,
p hogy meg is vakultak,
p már nem is tud róluk…
p Nem képes reflektálni rájuk…
p Mintha ezek is vele születtek volna
p
p
p Meghalt
p még mielőtt
p megismerte és
p szerette volna magát,
p épített volna egy házat,
p alapított volna egy családot,
p felnevelte volna örökítő utódait,
p talált-gyakorolt volna egy hivatást,
p vagy írt volna akárcsak egy jó könyvet…
p stb. stb.
p
p
p Életfogytig
p ténfereg és toporog
p a kincsesbarlang előtt,
p de nem mer kulcsot vagy
p varázsigét kérni – vagy
p beszorul, mert mohóságában
p elfelejtette a jelszót: Szezám, tárulj
p (s nem csak őt végzik ki a rablók,
p de még a hozzá jó testvérét is
p bajba, halálos veszedelembe sodorja…
p
p
p A kutyának
p csak egy arcát ismeri,
p az idegent megugatót, a vicsorgót,
p a többi dimenzió örökre rejtve marad előtte,
p és ezért a „legjobb barát” nélkül éli le az életét…
p
p
p Százhúsz éves lett –
p életéről szóló élmény-
p beszámolója lassan mondva is 12 perc…
p Mert ő úgymond csak a szépre emlékezik…
p De viszont, ha a rossz élményeiről kérdezik,
p akkor nem lehet lelőni: árad, dől belőle a szó…
p
p
p Az
p elrévedésből,
p a merengésből
p többé nem akarsz/tudsz
p visszaevezni az innenső partra?
p Vagy nem mersz elmerengeni,
p elmerülni a lelkivilágodban,
p félsz a mélyben lakó szörnytől,
p pedig az igazgyöngyért is
p mélyre kellene merülni…
p
p
p Az
p ötperces
p kóbor numeránál,
p vagy a heti egyszeri
p házastársi kötelesség
p teljesítésénél biztosra
p kell menned: jöjjön hát
p a mesterséges erekció…
p (viagrára stb. költöd kevés pénzed,
p pedig a legjobb dolgok ingyen vannak)
p
p
p Szégyelled
p bevallani és
p kezelni a frigiditásod,
p vagy pedig megjátszod azt,
p a férfit is impotenssé ócsárlod –
p így legalább kvittek vagytok,
p vagy így állsz bosszút…
p
p
p Hiszel
p a vadidegen jósnőnek,
p bármennyire dodonai is a jóslata,
p vagy ha jó pénzért bármi jót jövendöl,
p amikben a másnapi ébredésig hiszel is,
p bár már álmodban is kételyek ébredtek…
p
p
p
p Minden
p belefőtt ételébe-életébe:
p „csak” a megbolondító íz,
p egy ki só-bors, fű-szer hiányzik!
p A humor, a móka, a tréfálkozás,
p és a közös zenélés, éneklés, tánc stb.
p
p
p Csak
p olyanok
p társaságát keresi,
p akikhez képest ő azért
p még mindig „Valakinek” számít…
p Pl. a kocsmában ő a legjobb bölcs!
p
p
p A
p Törvény előtt
p védhetően jó szülő,
p a gyámügy sem találna fogást,
p csak az anyasági plusz hiányzik,
p aminek hiányát csak a gyerek érzi,
p de ő nagyon és meg is sínyli……
p
p
p UGY ÉG A TÜZ, HA LOBOG . . .
p
p Ugy ég a tüz, ha lobog,
p Ugy élek én, ha lopok
p Ha nem lopok, cserélek,
p Még sem igazán élek.
p
p Ugy ég a tüz, ha lobog,
p Ugy élek én, ha lopok
p Nem vagyok én szent lélek,
p Hogy én igazán éljek.
p
p
p MIKOR MÉG ÉN KICSIN VOLTAM .
p
p Mikor még én kicsin voltam,
p Csikós, gulyás bojtár voltam.
p Felfeküdtem a halomra,
p Onnan néztem le bajomra.
p
p Éjszakának idejébe
p Rám tör egyszer a vármegye.
p Ki baltára, ki fokosra,
p Ki két ágú vasvillára.
p
p Én se vettem azt tréfára,
p Felugrottam a Sárgára.
p Bevágtattam Csurgóvárba,
p A galambom udvarába.
p
p Nyisd ki babám, az ajtódat,
p Nézd meg sárga paripámat !
p Csikóskantár a fejében,
p Barna legény tetejében.
p
p Ajtót nyitott az én babám,
p Beszöktetett rajta Sárgám.
p Leugrottam a Sárgáról,
p Csókot kaptam a babámtól.
p
p
p Úgy nő fel
p az édes mostoha gyereke,
p hogy naponta azt is hallja,
p hogy édesanyja feláldozta érte
p a legnagyobbat, a boldogságát…
p
p
p Mi lett volna,
p ha a kőszívű ember
p végrendelete dönt fiai pályájában?
p Az özvegy isteni felhatalmazással
p szerencsére felülírta az utolsó akaratát,
p Ödön, Richárd így szolgálhatták jól a hazát,
p és élete végső titkolt nagy döntésével még
p a sokáig labanc oldalon tévelygő Jenő is…
p
p
p Amíg
p tart az ital hatása:
p erősnek, okosnak,
p sőt még oly bátornak
p is érzi akkor magát, hogy
p hőbörögve hangoztatja véleményét
p a rendszerről, főnökéről, feleségéről…
p Majd kijózanodva nem győz visszakozni,
p magyarázkodni, mentegetőzni
p és meghunyászkodni…
p
p
p A
p szabad
p szólásod jogáért
p túl nagy árat fizettél:
p diliflepnid lett, félcédulád,
p és így már mondhatsz te bármit,
p így már senki nem vesz komolyan…
p
p
p Örök
p beváltatlan
p ígéret maradtál –
p elkallódtál a nagy
p nyüzsgésben, kavarodásban,
p helyezkedésben, túlalkalmazkodásban,
p a napi betevő falatért folyó „létharcban” …
p
p
p Fiúi
p tiszteletből
p nem gátolta,
p hogy apja az ő
p torz képére formálja,
p vagy általa próbálja megvalósítani
p az ő elvetélt, elárult ifjúkori álmait…
p
p
p
p Te
p olyan jó
p gyereke vagy
p szegény anyukádnak,
p hogy - látva ragaszkodását -
p soha, de soha nem hagyod Őt el?
p Pláne nem egy „vadidegen” nő miatt…
p (vagy engeded éket verni közétek, amit
p hagysz szakadékká tágulni…)
p
p
p Szüleid
p fiút akartak,
p téged fiúnak neveltek,
p s te – jó kislányként –
p nem lázadtál ellene!?
p Így leszel nemtelen,
p identitászavaros
p se fiú, se lány…
p
p
p Langyos
p lötty a drága sör
p s undok-pimasz a pincér,
p de neked így is jó, nem szólsz,
p nem akarsz jelenetet, „botrányt”,
p amitől elszemtelenedve még
p a nyakadba is löttyinti…
p
p
p Addig
p figyeled magad,
p míg nem találsz,
p ill. legyártasz és ápolsz
p egy életfelmentő betegséget!
p Nem csak tornából kérsz felmentést:
p neked ezentúl már nem ér a neved…!
p
p
p Alibi
p házasságban él:
p nem meri nyíltan vállalni
p a jó ideje és még most is
p természetesnek gondolt
p homo-szexuális hajlamát…
p (így megkapja még hozzá
p a bujkálás romantikáját is…)
p
p
p Coming out
p Amit eddig szégyellt,
p most arra lesz büszke.
p Apa/férfikép-hiány és
p házisárkány anya stb. miatti
p heteroszexuális kudarcok, és
p a csoportnyomás, karrier stb.
p befolyása alatt „felfedezte”,
p hogy ő pont ebben más,
p és úgy is maradt…
p
p
p Csak
p halálod óráján
p esik le a tantusz:
p buzgón élted másnak az életét!
p Nem csak az ő leckéjét másoltad,
p az ő művét plagizáltad, utánoztad,
p de magát az életformáját is kopíroztad
p
p
p Minden
p erőd s leleményed leköti:
p hogyan lógj el tanulást és munkát!?
p Az előbb csak az unalmas/hazug tárgyakra,
p és a káros-felesleges vagy kényszermunkára
p vonatkozott, de később már mindenre kiterjedt…
p
p
p Precíz,
p lojális, és
p lelkiismeretes
p hivatalnok lét:
p büszke is magára,
p mint pl. egy Eichman…
p
p
p Pontosan
p betartott
p minden utasítást,
p taktikát, szabályt
p és mégsem lőtt gólt?
p Ha arra nincs recept,
p akkor abba is hagyja…
p
p
p Tiszta
p az udvarod,
p rendes a házad –
p „csak” éppen dög-
p unalomtól bűzlik…
p Mint a meszelt sír:
p kívül vakítóan fehér –
p belül bomlás és rothadás…
p
p
p Annyira büszke,
p és nem nyafogó típus,
p hogy ő még a kötelező
p orvosi vizsgálatokon sem
p „panaszkodik” – titkolja baját
p
p
p Az állandó
p döntés, felelősségvállalás
p elviselhetetlenül terhes neki:
p diliházba, rendházba, para-
p militáris testületbe stb. bújik el,
p ahol mindent eldöntenek helyette,
p illetve csak parancsvégrehajtás van…
p
p
p Akkor
p és úgy
p akarsz jó lenni,
p hogy ez rögtön
p nyilvánvaló is legyen…
p De elegendő a látszat is –
p képmutatásod legalább
p a bűn hódolata az erény előtt…
p
p
p A
p legnagyobb,
p és legszemtelenebb
p hazugságok egyike az,
p ha a bűnnel, mint erénnyel tüntetsz!
p Mell-döngetően büszke, mert cinikus
p nyíltsággal vállalja: ő egy gazember
p
p
p
p Más
p tollaival
p ékeskedik,
p például: mintha
p ő ölte volna meg
p a hétfejű sárkányt –
p az ő rövid áldicsőségét
p hosszú gyalázat követi…
p
p
p Titkos
p örökbe-
p fogadottaddal
p tényleg az ő érdekében
p nem közlöd az igazat?
p vagy attól tartasz, sőt
p félsz/rettegsz, hogy
p akkor elveszítheted…!?
p (a bizalmát így is, mert
p mástól úgyis megtudja…)
p
p
p
p Ellenpróba nélkül
p elhiteted magaddal,
p hogy nem a pénzedbe
p szeretett bele fiatal arád!
p Pedig nem álruhában jártál
p leánykeresőbe és -kérőbe…
p Most meg el kellene játszani,
p mintha elszegényedtél volna,
p és figyelni a hatást?
p
p
p Külföldi
p diplomatát játszva
p bolondítod magadba
p a hiszékeny nagyravágyó nőket,
p miközben elmegy a te utolsó vonatod is…
p Hiába bízol abban, hogy téged megismerve
p majd úgy is szeretni fognak pont ezek a nők,
p ha kiderül a füllentés, a csalás…
p
p
p Másokat
p se „terhel vele”,
p vagy még maga előtt
p is titkolni szeretné, hogy
p ő már nagyon nagyothalló
p Így önként kirekeszti magát
p a társas-társalgási életből,
p ráadásul kockáztatja nem csak a
p komikus, de tragikus félreértést is…
p (és „persze” nem kezd hozzá az
p okkereséshez és öngyógyításhoz)
p
p
p Nem akarod
p magad sajnáltatni,
p vagy többnek akarsz
p mások előtt mutatkozni,
p ezért inkább jóval erődön
p felüli lakomát rendezel…
p ...majd meg arról koldulsz!
p Fenn az ernyő, nincsen kas
p Sikerül is jól becsapni önmagad…
p
p
p Nem
p akarsz
p tudomást venni
p elburjánzó rákodról,
p daganatos elváltozásról:
p ez is egy kegyes öncsalás?
p Vagy sokkol a protokoll doki
p „rosszindulatú” diagnózisa,
p aki az „áttét” téves hírével
p kimondja rád a halálos ítéletet…
p
p
p Vakon
p elhiszed,
p és készpénznek is veszed,
p s így teljesen meg is nyugtat,
p ha a te fiad a rákérdezésre
p neked itt és most azt mondja:
p ő nem drogozik, sőt pont ő az,
p aki segít drogos barátjának leszokni…
p Ezek után már nem is hiszel a szemednek,
p már meg sem látod az összes ellenkező jelet…
p
p
p Áltatod magad,
p pedig csak a protekció segített,
p és repített érdemen felül magasba -
p de előbb-utóbb felgördül a függöny,
p és akkor ítél-fütyül az ezerfejű cézár,
p és a magasból zuhansz mélyre…
p
p
p Álmodban
p tiéd lett a királylány:
p reggel meg nem hiába
p lógott a bilibe a kezed:
p felébredve csak öregedő,
p fonnyadó feleséged látod…
p Újra konstatálod: ezt dobta a gép…
p Arra nem gondolsz, hogy ő ma is
p másként, de elég szép lehetne,
p ha egy férfi őt elég jól szeretné…
p
p
p Hasbeszélő
p Akinek nem mozog a szája,
p mégis érthető szavakat ad ki…
p És aki gyereket beszélt a hasadba,
p s már magad is gömbölyödni látod?
p
p
p Amit
p inkább szégyellni,
p de legalábbis gyógyítani kellene
p pont azzal dicsekszel: pl. munkaalkoholizmus!
p Ő így, heroikus pótcselekvéssel kompenzálná
p az érzelmi intelligenciájának fogyatékosságait -
p de amit pont az előszerettei nem értékelnek,
p ami előtt ő értetlenül, haragosan áll…
p
p
p Úgymond
p a családja érdekében
p adta fel ifjúkori álmait,
p s vállalt lélekölő robotmunkát,
p de az elfojtott isteni vágyakat
p csal alkohollal tudja oltani, hűteni,
p aminek éppen előszerettei látják kárát:
p egy goromba, rosszkedvű, kötekedő,
p elviselhetetlen stb. részeges alak lesz…
p
p
p Csak azért
p tüntetően Absztinens,
p mert attól fél, sőt retteg,
p hogy nem bír mértéket tartani
p Félsz mindenféle mámortól, részegségtől,
p nehogy egy pillanatra is kontrollt veszíts…
p
p
p Meghirdetett
p és még mellére is
p kitűzött alázatossága
p nem pusztán az önfeladó
p szervilis nyájbirkaság apoteózisa?
p
p
p Úgy teszel
p mintha a férjed még élne:
p lakásodból múzeum, kripta lesz,
p ahol semmit sem lehet érinteni,
p és ahova új társ nem költözhet…
p
p
p Akasztófa alatt
p kegyelemre várva
p húzd az időt: aki időt nyer,
p az életet nyer, de máskor minek?
p Hisz egy életed van és amúgy is rövid!
p
p
p
p A BETYÁR UTAZÓLEVELE.
p
p Nem loptam én életembe,
p Csak egy csikót Debreczenbe,
p Mégis rám verték a vasat
p Az aradi serház alatt.
p
p Holnap megyek a törvénybe,
p Huszonnégy ur elejébe,
p Kacsingatnak a szemembe
p Hány pár csikó jut eszembe
p
p Nem jut nekem csak egy csikó,
p Azon hajtottam hat tinót,
p Az a tinó is olyan volt
p Mind a hat daruszőrü volt.
p
p Elhajtottam Kecskemétre,
p Négyet eladtam belőle,
p Kettőt adtam a bírónak,
p Az én kiszabadítómnak.
p
p Amint megyek hazafele,
p Kilencz zsandár áll elémbe,
p Mind a kilencz kérdi tőlem
p Hol az utazó levelem.
p
p Megállj, zsandár, megmutatom.
p Csak a lajbim kigombolom !
p Kettőt-hármat közé lőttem -
p Ez az utazó levelem !
p
p Az a serház lángot vessen,
p Rólam a vas-zár leessen !
p Leesett rólam a vas-zár
p Zsandár legyen, a ki bezár !
p
p x
pppppppppppppppppppp
Az Élet
vagy Halál a tét:
plusz vagy mínusz
végtelen lehetőségek
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A vers, mese, ige, példabeszéd, életkép/bölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted!
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
pppppppppppppppppppppppppppppppppp
|