pppppppppppppppppppp

Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár

ppppppppppppppppppppp

Eugéniusz:

Önvédelmi ABC – I.

Barát/ellenség azonosító-kezelő

Jó/rossz szándékok-következmények

Ki mennyit nem használ, mennyi jót mulaszt,

sőt - legtöbbször jószándékkal - árthat másnak

a szellemi-lelki-társadalmi stb. hatalma arányában



REMÉNYIK SÁNDOR

Ha számbavetted...

Ha számbavetted mind a vétkeid

Szemed ha metszőn önmagadba látott:

Az ismeretlen sok-sok bűnödért

Még mondj el egypár miatyánkot!

Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk,

Mert végtelen a vétkeinknek száma

S talán nem az a legölőbb csapás,

Mit sujt az öklünk tudva, odaszánva.

A legsikoltóbb seb talán nem az,

Mit oszt a kardunk nyilt, lovagi tornán

S tán az se, mit suttogva, hátmögött

Ejtünk kajánul, titkon és orozván.

A legsikoltóbb, legégőbb sebek

Egy mosolyunktól nyílnak, úgy lehet,

Mely indult jóakarat ösvenyén

És öntudatlan gúnyba tévedett.

A legszörnyűbb lavinák úgy lehet,

Indulnak egy elejtett szó nyomán,

Mit elhallgatni - véltük - nincs miért,

S mit elhallgatni jobb lett volna tán.

S mikor egy gyötrődő szív úgy eped

Egy szónkért, mely meg tudná váltani,

S virágoskertből sivataggá lesz,

Mert azt az igét nem mondottuk ki.

Mert elnéztünk a ködös messzeségbe,

A léptünk rajta döngve áthaladt,

Semmit se tettünk - csak nem vettük észre -

És eltapostuk, mint egy bogarat.

Oh végtelen a vétkeinknek száma,

Mi álomroncsba, tört reménybe járunk,

Pusztán azáltal, hogy élünk, megyünk,

Szüntelen egy virágot tör le lábunk.

Ha számbavetted mind a vétkeid,

Szemed ha metszőn önmagadba látott:

Az ismeretlen sok, sok bűnödért

Még mondj el egypár miatyánkot.

*

p 1

p Aki gyönyörű-szépre festi az idegen rossz isten képét

p Aki naponként leönt keserű, cinikus életbölcsességeivel…

p Aki öncélúan/fogadásból elcsábít, majd magadra hagy

p Aki rafinált ravaszsággal igyekszik elaltatni lelkiismereted

p Aki mindig jobban tudja nálad, hogy neked mi a jó…

p Aki közönyösen figyel, ha részegen megfagysz az úton

p Aki téged a perifériára szorít - ő mindig a centrumban

p Aki csak felbujtó, tippadó a testi-lelki kifosztásodhoz

p Aki idejétmúltként gúnyolja konzervatív erkölcsödet

p Aki lelki kényszerzubbonyt ad rád a szeretkezés előtt

p Aki olyan szabályokat hoz, ami csak rád nézve kötelező

p Aki úgy néz rád, mint aki a szemével is ölne, ha tudna

p Aki könnyít magán: elviselhetetlen lelki terhet rak rád

p

p 2

p Aki lebeszél tudós/művész pályáról, mert te gój vagy…

p Aki a „csíny” értelmi szerzője, de a lebukáskor rád keni

p Aki mindig is veled végeztetné el a piszkos munkákat

p Aki a nevedben hamisan üzen: összeveszít, megkárosít

p Aki élvezi, ha módjában áll bizonytalanságban tartania

p Aki segítségnyújtás címén rosszabb állapotban hagy ott

p Aki eltávolítaná, elvadítaná tőled a legjobb ismerőseidet

p Aki ellopja és sajátjaként tálalja az ötleted, találmányod

p Aki rád neheztel, és szakít, ha nem Bólogató Jánosa vagy

p Aki eltakarja elöled a napot, vagy pont elvakít/elkápráztat

p Aki „jóságodra” alapozva elkunyerálja kedves tárgyaidat

p Aki elhúzza előtted a mézesmadzagot: kandi kamerával

p Aki gyereke által a saját meghiúsult vágyait teljesítené be

p

p 3

p Aki élettársát törvényes cselédnek veszi, így is bánik vele

p Aki csak azértis elhappolja elöled a neked szükségeseket

p Aki elhiteti veled: „ó-embered” minden könyve kidobandó

p Aki egy csúnya beszólással megtöri a játékotok varázsát

p Aki egymás ellen uszít, hergel és leural család(tag)okat

p Aki egy poénért bármit elad, akár még az édesanyját is

p Aki még oda se adta a pénzt, máris kamatostól kéri azt

p Aki dologházat, csatateret stb. varázsol az otthonodból

p Aki azért gyártja betegség-tudatod, hogy így kihasználjon

p Aki - titkoltan - ellenérdekű félként bíráskodna ügyedben

p Aki lényegtelen/ál híreket tesz „érdekessé”, és ont rád

p Aki félretájékoztat, dezinformál/fontos híreket elhallgat

p Aki csírájában fojtaná meg terved, amint őt beavatod

p

p 4

p Aki éket ver(ne) közétek: gyanúsítgat, és féltékennyé tesz

p Aki csak az ő durva vicceinek a céltáblájául használgatna

p Aki csalétekkel lépre csal, így majd verembe/foglyul ejt

p Aki benned csak eldobható eszközt lát a nagy céljaihoz

p Akinek csak közönség, kontraszt, kísérleti eszköz vagy

p Aki csak hiteget, hogy addig se kezdj másba, mással

p Akinél a semmi több lenne: álbarátként csak árt neked

p Aki mindig csak egy csepp mérget ereszt a légkörbe

p Aki csak azért emel oly magasra, hogy nagyobbat ess

p Aki csak azért ad kölcsön, hogy többet ne is lásson

p Aki csak a jó sorsodban osztozik, de akkor pumpol

p Aki erőszakoskodással vádol, ha nem tud elcsábítani

p Aki bókolás címén szexuálisan zaklat, molesztál stb.

p

p x

*

La Fontaine:

A ravasz róka meg a buta farkas

Egy este, hogy róka koma a kútba lepillantott,

mit nem látott lent a mélyben? - egy jókora nagy sajtot.

"Ha én ahhoz hozzájutnék!" - szólt, és szeme kerek lett,

ahogy alant az érett sajt, vagyis a hold kereklett.

Gondolt egyet, beugrott a fönn himbáló vödörbe.

Azon nyomban megindult a lánc sebesen, csörögve.

Egyik vödör le a vízbe a rókával, a másik

üresen föl, és máris a káva mellett hintázik.

Róka koma nyúl a sajtért: nyelve alatt elolvad!

Ott kucorgott a vödörben három éjjel, három nap.

Rángatja a láncot, de a fönti vödör nem mozdul.

Ő csak úgy jut föl, ha abba bekerül egy nagyobb súly.

Ázik, fázik, éhkoppot nyel. Végre vigyori pofát

lát odafönt: a kútkáván kárörvendően hajol át.

"Hát te? - szól a farkas (ő volt) - Csak nem lettél remete?"

"Sajtot eszem - így a róka. - Nyomban elfogy a fele.

De ha lejössz, hogy lásd, milyen igaz barát vagyok,

abból, ami maradt, adok neked egy szép darabot."

"S hogy jutok le?" - "Ott a vödör!" - Farkas pajtás beleül.

Csörren a lánc: föl a róka, a farkas meg lerepül.

Csobban a víz. Kiugrik fönt s nagyot kacag az álnok.

"Egyél-igyál, farkas pajtás! Jó étvágyat kívánok!"

*

p 1

p Aki mindig mindent jobban tud: nem mondhatsz újat

p Aki „bebizonyítja”, hogy mi mindent/semmit nem tudsz

p Aki minden társalgást szópárbajjá alakít, s győzni akar

p Aki névtelen feljelentéseket küld rólad a Hatóságokhoz

p Aki bármi rosszat rád fog, ami csak kicsit is hihető

p Aki azt irigyli tőled, ami neked sem hullt az öledbe

p Aki módszeresen beetet: rászoktat káros pótszerekre

p Aki kis semmiséget úgy ad, mint nagy áldozathozatalt

p Aki kinézi a szádból az ételt, sőt elveszi étvágyadat is

p Aki már azt irigyli tőled, amit még meg sem kaptál

p Aki örök maceráló, piszkálódó: az őrületbe kergetne

p Aki a bányászbéke feneke alá nyomná le az önbecsülésed

p Aki oly kritikát mond művedről, hogy örökre elvegye kedved

p

p 2

p Aki visszaél a tudomására jutott orvosi/gyónási titokkal

p Akinek - előszerettei rovására - mindig az idegen az első

p Aki az aranyra mutogat, hogy ne lásd meg a ketrecedet

p Aki mindig az első a lakománál, és az utolsó a betegágynál

p A profi rábeszélő gép, aki akár gyereket beszél a hasadba

p Aki eljátssza, hogy elgázolták, és ezen aljas trükkel kirabol

p Aki nemcsak „elgázol”, de még cserben, bajban is hagy

p Aki átnevel janicsár elitté: a szülőhazád profi ellenségévé

p Aki lebukásig át elhiteti veled: ő a jóbarát, pedig a spiclid

p Aki azzal árt, hogy pont rossz ötleteid megvalósítására biztat

p Aki pl. apasági keresettel hoz rossz hírbe (nem zörög a haraszt…)

p Aki elérné, hogy a jóbarátaidban már főként üzletfélt láss (MLM)

p Aki arra vesz rá, hogy csak nyújtózkodj te tovább a takaródnál

p

p 3

p Aki annyit és úgy ad, hogy a visszaadásába belegebedj

p Aki anyagi-szellemi kiskorúságban tart, és anyáskodik/apáskodik

p Aki azon van, hogy lehetőleg mindenben teljesen elbizonytalanítson

p Aki leértékel(tet)i a kultúrád/szaktudásod, speciális képességed

p Aki az éjszaka lerombolja azt, amit te nappal felépítettél

p Aki pont akkor támad rád, amikor a legvédtelenebb vagy

p Aki előbb elveszi önállóságod, majd végleg magadra hagy

p Aki egy szadista, vagyis azt élvezi, ha neked fájdalmat okoz

p Aki kiteregeti a családi szennyest – vagy az ígéretével zsarol

p Aki hírverést csapva „áldoz rád” abból, ami felesleges neki

p Aki alig várja, hogy megsértődhessen, és neki álljon feljebb…

p Aki egy naponként ötletdúsan kellemetlenkedő szomszéd

p Aki segítséget ígér, majd a döntő pillanatban kámfor lesz

p

p 4

p Aki téged lenyomva próbál az uborkafára felkapaszkodni

p Aki mindig tréfálkozik: téged bántva, s nevetségessé téve

p Aki felfelé talpat/segget nyal, lefelé meg a te fejedre tapos

p Aki feljelent az adóhatóságnál, hátha találnak valamit…

p Aki azon dolgozik: téged kompromittáló helyzetbe hozzon

p Aki nem téged, csak felmenőidet/baráti köreidet gyalázza

p Aki elvitatja érdemeidet, kétségbe vonja/elirigyli a sikereidet

p Aki fogadatlan prókátor – ügyed védése ürügy, csak árt neki

p Aki haraggal és elfogultsággal telve ítélkezik a te ügyedben

p Akinek bevett mondása: „Előre! Fogjuk meg, és vigyétek!”

p Aki folyton vizsgáztat, hogy a barátai(d) előtt leégessen

p Aki a gyávaságomat szapulva hergelne bele vakmerőségbe

p Aki gyenge fércműveimről is ódákat zengve akarja vesztem

p

p x

*

Óda egy hivatalba

lépő afgán miniszterhez

Nem lopsz te többet! Ami még lopható

s egyáltalán mi még emelhető vala:

magas elődeid már mind elemelék -

Kongó puszta honod! Reménytelen egén

kifordított zsebek gyanánt lobognak a

felhők s mögöttük mint a forgalomból rég'

kiment tallér méláz antik fénnyel a nap -

nem váltható fel ő... hunyorog arcátlanul.

Szegény haza! nincs más dísze már csak amit

költői raknak rá: az őszi lomb nehéz

aranya, a folyók ezüstje s hölgyei

gyémánt szeme... de te tudod mindez mit ér!

Te a valóságot fürkészed gondteli

arccal s objektíven! s meg nem téveszthetőn -

A helyzettel, papa, te számolni akarsz

mesterséged finom szabályai szerint...

Látod ami van... és - elhiszem - szived

búsong! Mit messziről édes oázisnak

véltél: délibáb volt! szélhordta homok és

állathulladékok buckán ülsz merengve...

Értem keserved én! Ezért volt hát vitéz

könyökforgatásod az ősi mód szerént?

Ezért hajlongásod? Ilyen pályadíjért

nyaltál miként csiga útat e polc felé?

Ah, eljő majd a kor, tudod akárcsak én,

eljő a nap midőn minden tolvaj felel,

remegve állsz te is köztük, - ártatlanul!

szégyenkezve dicső eleid közt: kontár!

korcsa ivadék, aki már lopni sem tudott...

Illyés Gyula



P.S.:

ÖNVÉDELMI ABC

A lehetséges-tényleges,

életminőségemre veszélyes

kártevők, ártók, megrontók, paraziták

fontossági sorba elrendezett lajstroma

Minden, amit egy „kis/nagy” ember/csoport

szerepe-helyzete, tudása-képessége, tekintélye,

szerencséje stb. vagyis a hatalma folytán árthat

akár rossz, akár - sőt: többnyire - jó szándékokkal…

A legeslegtöbbet „persze” én árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.

De még egy ártatlan kis gyermek is felgyújthatja a házamat…

Hogy védekezzek a nekem akarva-nem akarva ártókkal szemben?

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. akiknek a baráti-szerelmi bűbáj miatt van hatalmuk felettünk.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A jó-rossz akaró termelő, kereskedő, szakember, szolgáltató, bank…

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől,

az egyházaktól, az egyetemektől, az akadémiáktól, az ún. médiától,

a jog/igazságszolgáltatóktól, s a rejtett pénzhatalom döntéshozóitól…

p.s.

De vigasztaló annak tudata, hogy többnyire kettőn áll a vásár:

miért légy/maradj naiv, hiszékeny balek, vagy játszmázó áldozat?

Rajtad múlik az álbarátok felismerése, az élősködőid leépítése stb.

És az ellenségből is lehet hasznot húzni, rontásból okulni-építkezni!