Payday Loans

Keresés

A legújabb

Czuczor Gergely válogatott művei  E-mail
Írta: Jenő   
2022. szeptember 24. szombat, 09:43

CZUCZOR GERGELY
VÁLOGATOTT MŰVEI

Válogatta: Dr. Németh Imre

 

Riadó

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,
Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk
Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég
Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,
S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszuért!
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Tiporva szent jogunk, szent harccal ójuk azt,
Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt,
A zsarnokok torán népek vigadjanak,
A nép csak úgy szabad, ha ők lebuktanak.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Elé, elé, jertek, haramiahadak,
Kiket nemzetbakók reánk uszítanak,
Temetkezéstekűl, ti bősz szelindekek,
Helyet dögész vadak gyomrában leljetek.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Szivünk elszánt keserv, markunk vasat szorít,
S csatára milliók imája bátorít,
Ó drága véreink, vagy élet vagy halál,
De szolganépre itt a zsarnok nem talál.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Vitézek, őrhadak, fogjunk bucsúkezet,
Iszonytató legyen s döntő ez ütközet,
Ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

1848

 

Ítélőszék előtt

Hogy hazámat ne szeressem,
A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!

Hogy hazámat megtagadjam,
Megvetés jelét hogy adjam:
Azt se követelheti!

Főbe lőhet, nyakaztathat,
Bitófára fölakaszthat,
Most erősebb, tegye meg!

De az érzelem honában,
Keblem titkos templomában:
Én urat nem ismerek!

1849

 

A rab

Ki szép s jó vagy, mint égnek angyala,
Hozzád sohajt e börtön gyászdala,
Vágyam tiéd, melytől keblem dagad,
Mig kínaim rablánca nem szakad.

Ülök magányban én sápadt alak,
Őriznek zárvasak, szirtkőfalak,
Távol tőlem honom, szerelmesem,
Szemem törten mereng, s könnynedvesen.

Lehajtanám pihenni bús fejem,
De vasba vert kezemre hogy tegyem?
Imádva égre nyújtanám e kart,
De ah békóm lábörve visszatart.

Enyhet vajon, mikor találok én?
Ki gyújt reménysugárt búm éjjelén?
Hazám felől ím ott fölleg repül,
Szárnyán, te drága hölgy, fényképed ül.

Ó jer, vidítsd föl e komor lakot,
Leplezd le a hótiszta homlokot,
Én azt sovár ajkú idvezletem
Hőn lángoló csókjával illetem.

Beh megsimítanám a hajfodort,
Melyet válladra a szellő sodort,
Beh átölelném e hattyúnyakat,
De félek, sértné a békólakat.

Mint tiszta csillag ég bogárszemed,
S ah mily szelíd, midőn reám veted,
És mintha törlené bársonykezed
Az arcomon leomló könnyeket.

Én balgatag, mindez csak képzelet,
Mily egy ábrándozó rabé lehet,
Ez is szalad tőlem, mert íme jön
Az őr, ki űz szigort a börtönön.

Már este van, zárt nyit bilincsemen,
A fölmezet le hagyja öltenem,
S megint rámcsukja a békói zárt,
S fagyos mosollyal mond jó éjszakát.

"Jó éjszakát!" keserves gúnyszavak,
Melyek szivet ketté hasítanak:
Csak Isten tudja, és a rab maga,
Mily tőrdöfés az ily jó éjszaka.

Az éj leszálla, s nyúgalomra int,
De a rabnak hoz óriásnyi kint,
Láz dúlja véremet, nem alhatom,
Tenger gyanánt zajong indúlatom.

Ez ingerült idegzetű kebel
Két eltökéllett szenvedélyt nevel:
Egyet szerettimért, s érted hazám,
Halállepel borong a másikán.

1850 körül

 

TARTALOM

 

LÍRAI ÉS ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYEK

Kupídó
Áldozat
Magyar tánc
Hunyad
Az alvó szép
Kisfaludy Károly sírjánál
Szondi
Hunyadi
Komlóssynéhoz
Korunk ólcsárlóihoz
A falusi kisleány Pesten
Ki az?
Gr. Széchenyi Istvánhoz
Singi úr magyarsága
Kifakadás
Korteskedés
Atyám hamvaihoz
Riadó
Ítélőszék előtt
A rab

NÉPDALOK

Sóhajtás a távolba
Nincs mentség
Beteg szív
Kötődés
Csaplárosné
Rózsabokor
Csalódás
Szép leány
Kútnál
Első szerelem
Szeretőhöz menetel
Szerelem rabja
Virrasztás
Ujonc-állításkor
Kapu alatt
Nem láthatja szeretőjét
Csalatkozás
A megcsalt leány
Kisleány gondja
Leányálom
A boros vándor
Szántólegény dala
Fonóházi dal
Farsangon, tánc között
Mi bajod kis barna leány?
Alföldi legény
A bakonyi legény
Csárdás

MESÉK

A sasok és a vakand
A márványdarab és a szobrász
A csipkebokor és a rózsa
Az oroszlán és őrserege
Jupiter és a pókok
A fülmile és a béka
A vad növőtény és Zeusz
Az állatnemzet és a sasok
A róka
A ló és a szamár
A farkas és a róka
A vén zergék és gidáik
A gazda, a máknövény és a gyom
Az oroszlán és az állatnépek
A molyok és az ócska mente
A bagoly
A sas és a többi madarak
A lúd, a kánya és a róka
A fejsze és a tőke
A veréb és a búzaszár
Az állatok tisztújító széke
A tyúk és a galamb
A cinke és a fülmile
A holló és a majoros
Az állatok hadijátéka
A beteg ló, a hollósereg és a róka
A majoros és az ökrök
A tehenek és a róka
A paripa és az ökör
A szita és a rosta
Az agg farkas
A majoros és a holló
A kuvasz és a juh
A tyúk és a récefiak
A nyúl és a bika
Az agár, a macska és a szakács
A borotva és a konyhakés
Az ökör és a pagony
A kánya és a házi madarak
A fűz és a cser
A majorosnő és a tyúkok
A kölyökeb
A ló
A tyúk és a galamb
A levélcím
A farkas és a kuvasz
A juh
A komondor és a kecske
A bérci sas
A farkasnemzetség és a komondor
A palócfiú
A kontár ügyészke
A spártai görög és Aesopus
A szarvasok
A darazsak és a méhek

NÉPDALOK

Megcsalt bizalom
Kis leány
Eprésző leány
Hasonlatok
A szerelem méhe
Kedvest látogató
Búmalom
Csendes malom
Leányka és madárka
A szerelem betege
Aranyhalász
A menyecske nyíló virág
Mért vagyok kis leány
A jegyesek
Kis és nagy leány
Kecskeméti legény
Kis csupor
Bordal
Csárdában
Mi lennék
Esik eső
Temetőben
Széles eszterha
A szerelmes bojtár
Három bokor
Mi kell inkább?
Nem józan
Gémes kút

LYRAI ÉS VEGYES KÖLTEMÉNYEK

Lantomhoz
Nyilatkozás
Kezdődő szerelem
Kérelem
Leánycsíny
Emlékkönyvbe
A ligethez
Egy lelkes hölgyhöz
Öröm és bú
Virág Benedek
Révai
Kölcsey Ferenc sírjánál
Baróti Szabó
Imadal
Az őrangyalhoz
Zsigmond
Hunyadi János
Hunyadi László
Mátyás szobra
Mohács
Zrínyi, a költő
Gróf Széchényi Ferencre
Kortesdal
Maradi Marady úr beszéde
Zordi
Toplaki
Új lovagkor
Selyemtenyésztés
Egy versfaragóra
Egy fűzfa-poetára
Nemzeti nyelv
Haza
A "redoute" vigarda legyen-e? vagy mi?
A Balaton tava

PAPRIKÁS VERSEK

A pálinkaivás ellen
A rossz gazdálkodók
Kora házasság
Tanulj, hogy boldogulj

RAJZOK, ÉLETKÉPEK, NÉPREGÉK

Remete Péter
Mátyás király
Cifra Laci
Tómalom
Ádám gazda

BALLADÁK ÉS LEGENDÁK

Karád és Zemír
A legszebb ének
Kont
Hunyadi halála

 


Czuczor Gergely – Wikipédia


Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos fizikus unokatestvére.

1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán bencés szerzetesnek unokatestvérével, Jedlik Istvánnal (későbbi rendi nevén Ányossal) együtt.


Czuczor Gergely és Jedlik Ányos közös szobra Győrben

Miután kiállta az újoncévet, a rend győri főapátsági líceumában tanult bölcsészetet. A teológiát 1820-tól már Pesten kezdte el végezni a központi papnevelőben. Harmadéves korában azonban, 1823 tavaszán Pannonhalmára hívták vissza, mert betegeskedett – itt fejezte be tanulmányait.

1824. szeptember 26-án felszentelték, és Győrött kezdett tanítani, előbb az alsó osztályokban, 1827–1828-ban a szónoklati osztályban. 1828-ban és 1829-ben a főapátsági líceumban a rendi növendékeket tanította magyar nyelvészetre és irodalomra. 1830-ban Komáromba helyezték át szónoklatot tanítani, 1832-ben a költészet tanára lett.

1830-ban, amikor Kisfaludy meghalt, Czuczor Vörösmarty mellett már az új hangon megszólaló magyar költészet legnevesebb alakja volt.

 

1831. március 17-én a frissen megalakult Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1835. szeptember 12-én segédjegyzővé és levéltárnokká választotta; főnöke engedélyével lakását október 19-én Pestre tette át, és 1836. szeptember 10-én akadémiai rendes tag lett a nyelvtudományi osztályban. Ugyanazon év november 12-én a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta.

Költőként a népdal formakészletének egyik legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfaját. Nyelvészként fő műve a hatkötetes A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet „a Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint három és fél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.


LAST_UPDATED2