Létrontás/javítás ABC – III.
Bölcs/balga élet magyarán írva
Jó-rossz szándékok/következmények
Elv-tett ð magatartás ð jellem ð sors
Ember-életminőségek vizsgálata
Boldog-boldogtalan, menny és pokol
Istengyermek/táltosparipa-állatorvosi ló
Emberlény(eg): testi-lelki-társas-szellemi élet/halál
Petőfi Sándor:
A KUTYÁK DALA
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.
S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.
Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.
S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!
A FARKASOK DALA
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.
Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!
Pest, 1847. január
*
Szélsők
és a közép
Ha már nem tudsz/
mersz bátran viselkedni,
A gyávaság szemszögéből
vakmerőnek mondod a bátrat,
Vagy a vakmerőség oldaláról
gyávának az arany középutat
*
Hátralékhalmozó
Aki addig halogatja
azt, amit ma is megtehet,
egy „tűzoltómunkás” Pató Pál
míg azok hegyekké nem gyűlnek,
és végképp maguk alá is temetik
*
Szándék
és következmény
Ő csak egy ki szelet vet –
megdöbbenve látja: vihart arat.
Ő csak egy kicsit füllentett, de az
be nem vallva sok újat, nagyot kíván,
s végül hazugság-lavinaként sodorta el őt
*
Arculcsapás
Ami lehet egy véletlen eltévedt mozdulat
Ami lehet egy támadó szúnyog elűzése, kivégzése
Ami lehet egy szándékos inzultus, megszégyenítés
Ami lehet egy büntetés – nyilvános rosszallás ifejezése
Ami lehet átvitt értelemben egy pofon az Élet tanár úrtól
*
Jus murmurandi
A morgás joga/kötelme
Ha folyton te reklamálsz,
a bíró azt sem adja meg,
ami nyilvánvaló szabálytalanság,
De ha meg mindent szó nélkül lenyelsz,
akkor meg fát fognak vágni a hátadon…
*
Absztinens
Aki arra büszke,
hogy semmi alkoholt nem iszik
pedig csak a bor igazságától,
vagy a lappangó, elfojtott
alkoholizmusa vissza-
tárésétől tart
*
Gátlásos
Ezt borral,
más alkohollal
túl sikeresen oldja -
egészen a gátlástalanságig…
*
Borivók
Borban az orvosság,
az igazság és a vigasz!
Búfelejtő borozgatás –
társaságban megosztott bánat…
A jól gátlásoldó bor: már mersz
tréfálkozni, énekelni, mulatni…
*
Egyéni mérték
Szubjektív-objektív
Hogy ki mennyi italtól
rúg be, veszíti el az eszét.
ez egyfelől viszonylagos,
másfelől abszolút (vodka),
mert nyilvánosan, vagyis
bárki által megítélhető
(kritériumok)
*
Gyere Bodri kutyám, szedd a sátorfádat,
Megcsaltak bennünket, kövesd a gazdádat.
Téged bottal vertek, engem kacagással:
Gyere Bodri, majd csak megleszünk egymással.
Megyünk egymás mellett, mintha nem ismernél
Mintha minden jóból kitagadott lennél
Sír a föld alattunk, reszket a falevél
Elmúlt a gyöngy élet, nem jön vissza többé
Egymás mellett megyünk, mint két kivert kutya,
Mért bántak így velünk, egyikünk se tudja.
Ne könnyezz, jó pajtás, menjünk csak előre...
Majd csak megpihenünk, kinn a temetőbe’.
Zene és Szöveg : SERESS REZSŐ
https://www.youtube.com/watch?v=GXtQ3zTZQ6M
*
Dicsekvő gazdik
- Kiválóan idomított kutyám van -
dicsekszik a házigazda a vendégeknek.
- Ha adok neki háromszáz forintot, cigarettát hoz érte.
- Ezt nem hiszem!
Éppen egy félórája adtam neki ötszázat
és most se cigaretta, se kutya!
- Csakhogy én azt mondtam magának,
hogy cigarettára háromszáz forintot adok neki.
Ha ötszázat kap, akkor moziba megy.
*
Játék
1.
Játszva tanul
Az állatkölyök, a fióka is,
de ha nem igyekszik eléggé,
akkor az később életébe kerül…
Igaz ez persze az ún. gyerekjátékokra is…
2.
A játék,
ha nem pénzért folyó szerencsejáték,
azért lehet önfeledt, mert nem vérre megy,
s nem a kimenetelétől függ, hogy eszel-e este…
*
Centrum
és periféria
Szétszórtan,
nem koncentrálva
nem lehet autót vezetni:
egy hiba is végzetes lehet -
de ha nincs periférikus figyelmed,
akkor elütheted az út szélén bringázót
és akár évekre börtönbe kerülhetsz…
*
Gyermeteg lélek
Kibe másba? Mi másért?
Nem volt álruhás lánykérőben,
ellenpróba nélkül elhiteted magaddal:
nem a pénzedbe szeretett bele a túl fiatal arád!
*
Szilencium
A jó és rossz hallgatások
Amikor a hallgatás aranyat ér,
amikor hallgatni a bölcsebb,
amikor hallgatni dicsőség
(pl. neadj’isten kín-vallatnak),
amikor a hallgatás cinkos vétek,
amikor a hallgatás beleegyezés,
amikor a hallgatás szégyen,
amikor a hallgatás titoktartás,
amikor a hallgatás nem tudás,
amikor a hallgatás tapintatosság,
amikor a hallgatás csendespihenő,
amikor a hallgatás zsarnok-parancs…
*
Petőfi Sándor
ANYÁM TYÚKJA
Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. -
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba'...
Anyám egyetlen jószága.
Vác, 1848. február
*
Lusta ember/némber
A disznó is azért hízik, mert nem dolgozik.
A könnyű is nehéz a nemakarónak.
Aki megy, az halad, aki áll, az marad.
Aki nem dolgozik, ne is egyék!
Az alvó róka nem fog nyulat.
Hamar meghal, ki későn kezd élni.
Nemakarásnak nyögés a vége.
Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony.
Hol kedvére él a gazda, lusta a szolga.
Leglustább ló is farka előtt jár.
Lusta asszony kárt vall mindenben.
Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa.
Lusta gazdasszonynak éjféli munkája. (Nem sokat ér.)
Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója
Lusta Kati rest anyának lánya.
Lusta Kati rest Ferkóval sürög-forog a korsóval
Lusta ló megindítja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja.
Lusta lónak korbács az abrakja.
Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén.
Lustább a disznónál, mert ez megveti alomját.
Lustának sokszor csikorog a hasa.
Megszokta, mint lusta béres a henyélést.
Nehéz a bér, ha a szolga lusta.
Ősszel minden lusta asszonynak hideg az itala.
*
Barátság teszt
Ha nem kerülsz nagy bajba,
addig sohasem tudhatod meg,
hogy ki neked az igazi barátod,
s ki csak szesztestvér, élősködő?
De ahhoz még sincsen jogod,
hogy kísérletezzél vele/velük,
és elhitesd például azt, hogy most
a tűzbe kéne tennie a karját érted...
*
Wass Albert –
Magyar Cirkusz
Cirkuszról álmodtam az éjszaka.
Emberek, az álom szörnyű volt!
Még le sem ment a nap egészen
s már följött véresen a hold!
Indulót kürtölt frakkosan a Halál!
Körben a világ valamennyi népe
megtöltötte a páholysorokat
s minden szem az arénát nézte.
Ott gyilkolták egymást a magyarok,
Torz jelmezekben részegen!
Szemükben láz, kezükben kés
s csorgott a vér a késeken…!
Mindenki küzdött ott mindenki ellen
és ezer bohóc röhögött!
A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
– Én arra a vörösre fogadok!
– Enyém a zöldinges legény!
– Szorítsd, te Árpád-címeres!
– A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar.
Aztán a végin egy maradt csak.
Ezer sebéből folyt a vére.
Bámult fáradtan, eszelősen
a véráztatta csatatérre.
A nézők elszámolták a fogadásokat.
Aki vesztes volt, fizetett.
Nehányan már ásítottak is.
Aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte
az elesettek rongyait.
Aztán már csak a hold bámulta
borzadt szemével, vörösen
az új magyar Kaint.
Bajorerdő, 1947
*
Ember
embernek farkasa.
Latin: Homo homini lupus
Embernek embertül mindig kell tartani.
*
De
óvakodjatok
az emberektől!
Mert átadnak
benneteket a törvényszékeknek,
és zsinagógáikban megkorbácsolnak majd titeket.
Helytartókhoz és királyokhoz
hurcolnak benneteket miattam,
hogy tanúságot tegyetek
előttük és a pogányok előtt.
Amikor pedig átadnak titeket,
ne aggódjatok előre, hogy
hogyan vagy mit beszéljetek.
Mert megadatik nektek abban az órában,
hogy mit mondjatok.
Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek,
hanem Atyátok Lelke az, aki beszél általatok.
Akkor halálra adja majd a testvér a testvérét és apa a fiát.
A gyermekek szüleik ellen támadnak és halálra juttatják őket.
Gyűlöletesek lesztek minden nemzet előtt az én nevemért,
e aki kitart mindvégig, az megmenekül
Mt 10,17-22
*
Heltai Jenő: Karácsony
A szeretet nagy ünnepén,
Amikor minden csupa fény,
Amikor minden csupa pompa
És csillogó a karácsonyfa,
Mikor az angyal szárnya lebben
És békesség van szívetekben,
Nagynak, kicsinynek gyönyörül,
Amikor gazdag és szegény örül,
A szeretet nagy ünnepén,
Mikor kiújul a remény,
Amikor testvér minden ember
És egy a másnak könnyes szemmel
Bocsátja meg sok vétkeit,
A dús kolduson segít,
Mikor fehéren száll a béke árnya
Minden kunyhóra, minden palotára,
A szeretet nagy ünnepén,
Amikor annyi költemény
Hirdeti ékes mondatokban,
Hogy végre ismét Karácsony van,
Mikor övéihez rohan
Mindenki meghatottan, boldogan,
Mikor mindenki egyetért,
Mindenki egyért, egy mindenkiért.
A szeretet nagy ünnepén...
Tovább miért is fűzzem én?
Mikor az angyal szárnya lebben,
Sok-sok minden van a szívekben,
Irigység, méreg, epe mennyi!
Csak szeretet nincs egy szemernyi.
De mindegy! Minden csupa pompa,
Csillog, ragyog a karácsonyfa,
Telizsúfolva minden ág,
Lóg rajta sok cifraság,
Hány ember sóhajt most nagyot:
"Bár X.Y. lógna ott
A karácsonyi dísz helyén..."
A szeretet nagy ünnepén.
*
Farkas.
Szólás-mondás
A farkas minél vénebb, annál maróbb.
A farkas csak szőrét változtatja.
A farkasok meg nem eszik egymást.
A farkast aklodba ne zárd.
A ki a farkassal él, vele együtt ordit.
A rossz adós rosszabb a farkasnál, mert a bőre sem jó.
Alázatos, mint a verembe esett farkas.
Bár koplal a farkas,
még sem cserélne kalmárnak ebével. (Szabadság.)
Bárány és farkas együtt.
Báránybőrben farkas. (Álszent.)
Báránnyal a farkas soha meg nem békülhet.
Csak a pásztor vétke,
ha tudta nélkül eszi is meg farkas a bárányt.
Csak akkor nem eszi meg a farkas a bárányt, ha el nem éri.
Ebül gyült marhának farkas a gazdája.
Ehetném mint a farkas.
Ember embernek farkasa.
Erős télnek kell akkor lenni,
mikor egyik farkas a másikat megeszi.
(Gonosz gonoszra csak nagy bajban támad rá.)
Éhes farkasnak élesebb a körme.
Farkasfiat magnak ne tarts.
Farkas gyomra legyen koporsója.
Farkas gyomor. (Telhetetlen.)
Farkasgúzsba kötötték.
Farkas, ha koplal is,
nem cserélne kalmárok ebével.
Farkashályog van a szemén. (Este felé nem lát.)
Farkaskaszával gyűjti a kincset.
(Rablással gazdagodik.)
Farkas nevelés. (Erőltetett, kelletlen.)
Farkas nem eszi meg fiát.
Farkas nem válogat.
Farkasnyakat vonszanak egymással.
(Huzalkodnak.) Pázmán.
Farkasszemet néznek egymással. (Harag.)
Farkas után a holló is akar élni.
Farkasból bárány sohasem lesz.
Farkasnak farkas a fia.
Farkasnak aklot mutat.
Farkasnál is kegyetlenebb.
Farkasra bizod a bárányt.
Farkast fogtam. (Veszélybe kerültem.)
Farkast emlegetnek, kert alatt jár.
Fut farkastól, oroszlánba akadt.
Gyakorta farkas is juhbőrbe öltözik.
Ha farkassal laksz, vele együtt ordits.
Hideg mint a farkasorditó. (Fűtetlen szoba.)
Későre szelidül meg a farkas.
Ki farkastól elfut, oroszlánra talál.
Kinn a bárány, benn a farkas.
Könnyű a pásztorság farkas nélkül.
Kutya a farkassal össze nem szövetkezik.
Lágy pásztor előtt gyapjat rug a farkas.
(Gyöngén hamar kifognak.)
Megeszi a juh a farkast. (Felfordult világ.)
Megjobbitja magát, mint a farkaskölyök.
Mikor elvitte farkas a ludat, akkor tetszik meg ize.
Mindent farkaskaszára vet. (Elpusztit.)
Mindent maga akar elnyelni, mint a farkas.
Nehéz a farkasnak magvát szakasztani. (Gonosznak.)
Nem gondol a farkas bárányok számával.
Nem jó a farkas fiát magnak tartani.
Nem könnyen ejted meg a vén farkast.
Nem látni megszelidült farkast.
Okos a farkast bojtárrá nem teszi.
Ragadozó farkas.
Rókával bélelt, farkassal prémezett.
(Ravasz is, kegyetlen is.)
Soha farkasból bárány, cigányból paraszt.
Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül.
Többet öl le a farkas, mint egyszerre elemészthet.
Ugy szereti farkas a bárányt,
hogy szeretetből meg is eszi.
Verekedő pásztorok közt jó dolga van a farkasnak.
Vén farkast a bárány is neveti.
Véresszájú farkas.
*
Vörösmarty Mihály:
(A farkas és a bárány)
A farkas s bárány egy patakhoz jöttenek
Szomjtól üzetve. Fenn a farkas állt, alább
A bárány sokkal. Akkor a lator gonosz
Torkától ingerelten így adott okot
Patvarkodásra. Mért zavartad fel nekem
Ivónak a vizet? de félt ellenben a
Gyapjas; hogyan tehetném, kérlek, a mivel
Vádolsz, hisz' tőled foly le nyeldeklőmre víz?
Igazság fegyverétől visszaverten az:
Fél év előtt, úgymond, szidalmazál. Felelt
A bárány: akkor még születve sem valék;
Herakles ugyse! hát apád szidalmazott!
S így megragadva méltatlan széttépi őt.
Oly emberek miatt van irva e mese,
Kik ártatlant költött okokkal nyomnak el.
1834 második fele
*
Két farkas.
Egy este az öreg cherokee indián
mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról,
ami minden emberben zajlik.
Azt mondta:
' Fiam, a csata két farkas között zajlik,
akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. -
A düh, irigység, féltékenység,
sajnálat, szánalom, kapzsiság,
erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag,
kisebbrendűség, hazugság,
hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. -
Az öröm, béke, szeretet, remény,
nyugalom, alázat, kedvesség,
jóindulat, empátia, nagylelkűség,
igazság, együttérzés és a hit. '
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra,
majd megkérdezte nagyapját:
' És melyik farkas győz? '
Az öreg indián mosolyogva válaszolt:
' Az, amelyiket eteted. '
*
Pokolkép
(Ez - nem - vicc...!?)
Három fazék rotyog a pokolban.
Az egyikben németek, a másikban oroszok,
a harmadikban magyarok vannak.
Lucifer meglátogatja mindet.
Az elsőnél csak az van kiírva,
hogy "ne gyere ki".
Megkérdezi Lucifer a segítőit,
hogy miért nincs itt őr.
Mire mondják, hogy
ebben németek vannak,
ők szabálybetartóak,
úgysem jönnek ki.
A másodiknál
nincs kiírva semmi,
de ott van egy őr.
Mire a segítők:
ezek az oroszok.
Ők mindig próbálkoznak,
de erővel vissza lehet tartani őket.
A harmadik fazéknál
csodálkozik Lucifer,
hogy nincs se őr, se tiltás.
Hogy lehet ez?
Mire a segítők azt mondják:
azért mert ebben magyarok vannak.
Ha az egyik megpróbál kimászni,
a többiek úgyis visszahúzzák!
*
Menny/pokol
A szent ember
egy nap Istennel beszélget.
- Uram, szeretném megtudni, hogy
milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.
Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz.
Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek,
hogy betekintsen...
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt
és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.
A szentnek elkezdett csorogni a nyála.
Az emberek, akik az asztal körül ültek
csont soványak és halálsápadtak voltak.
Az összes éhezett.
Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében,
odakötözve a kezéhez.
Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal.
De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk,
nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott
nyomorúságukat, szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek.
Isten kitárta azt
és a látvány, ami a szent elé tárult,
ugyanaz volt, mint az előző szobában.
Ott volt egy nagy kerek asztal,
egy fazék finom raguval,
amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála.
Az emberek az asztal körül
ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
De ez alkalommal az emberek jól tápláltak,
mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással.
A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten –
ez igazából csak 'képesség' kérdése.
Ők megtanulták egymást etetni,
míg a falánk és önző emberek
csak magukra gondolnak.
*
Rész
és egész
1.
Töredék/törmelék
Akárhogy, és akár-
meddig is kínlódsz,
tudásod puzzle-darabkái
nem állnak össze egész épületté…
2.
Ivánnak beszólnak a barátai,
hogy miért mos kézzel a felesége,
ha ő egy mosógépgyárban dolgozik…
Miért nem lopja alkatrészenként haza?
- Próbáltam, én, de mindig géppuska
lett belőle, ahogy összeraktam…
*
Kicentiző
Ahogy egy tornász
a verseny-talajgyakorlatát,
vagy a futószalagos munkásét,
úgy tervezed nagy műgonddal
ökonomikusra, gazdaságosra
aznapi összes testmozdulatod
(kerékpárod is centikre a kamiontól)
*
Agresszív kismalac
aki még szerfelett dühös is
az irgalmas szamaritánusra,
az egyedülire, aki nem hagyja
őt ott akkor cserben és vérben:
miért „késett” annyit az amúgy
önzetlen segítségnyújtása!?
*
Árnyékbokszoló –
mindenkit körkörösen
és ádázul szóval/tettel ütő-vágó,
mert így biztosan köztük lesz
az az egy bűnös perszóna, és így
csak új ellenségeket is gyártó
kollektív büntető…
*
Aránytévesztő
Addig-addig üldözöl
egy szúnyogot, egy legyet
hogy összetörsz minden
értéket a lakószobádban,
s te idegösszeroppanást kapsz
(vagy pedig ágyúval lősz verébre)
*
Mintha
(als ob)
Úgy cselekedj, mintha
egy derék ember mindig látna,
s ne kelljen előtte szégyellni magad!
Úgy cselekedj, hogy annak az elve
általános törvényhozás alapja lehessen
(kategorikus imperatívusz)
Úgy cselekedj, mintha lenne Isten,
akinek a szeme mindent lát,
ezért se lopd el a léniát!
*
Petőfi Sándor
Ha férfi vagy, légy férfi
Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne hitvány gyönge báb,
Mit kény és kedv szerint lök
A sors idébb-odább.
Félénk eb a sors, csak csahol;
A bátraktól szalad,
Kik szembeszállanak vele...
Azért ne hagyd magad!
Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne szád hirdesse ezt,
Minden Demosthenesnél
Szebben beszél a tett.
Építs vagy ronts, mint a vihar,
S hallgass, ha műved kész,
Mint a vihar, ha megtevé
Munkáját, elenyész.
Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.
Ha férfi vagy, légy férfi,
Függetlenségedet
A nagyvilág kincséért
Árúba ne ereszd.
Vesd meg, kik egy jobb falatért
Eladják magokat.
"Koldusbot és függetlenség!"
Ez légyen jelszavad.
Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd.
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt.
Légy tölgyfa, mit a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekát
Meg nem görbítheti.
Pest, 1847. január
Plusz vagy mínusz
végtelen jó/rossz itt-most a tét
Tünetek, diagnózisok és terápiák
Mind egy, de nagyon nem mindegy…
1.
A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?
Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.
Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?
2.
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
3.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
4.
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.
5.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
6.
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …
7.
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.
Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,
egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…
8.
De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,
avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,
a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,
ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.
9.
A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,
és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.
Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,
de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat
10.
Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása
nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,
hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,
mindent szépnek látunk - erre másnap kiábrándult cinizmus jön.
11.
Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,
s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –
de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,
akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!
12.
Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:
hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,
humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,
gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…
13.
A mese. példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,
a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere -
gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra -
jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!
|