Létrontás/javítás ABC – II.

Bölcs/balga élet magyarán írva

Jó-rossz szándékok/következmények

Elv-tett ð magatartás ð jellem ð sors



 Ember-életminőségek vizsgálata

 Boldog-boldogtalan, menny és pokol

 Istengyermek/táltosparipa-állatorvosi ló

 Emberlény(eg): testi-lelki-társas-szellemi élet/halál



Rohan az idő

Szörényi-S. Nagy István

(Dalszöveg)

Rohan az idő, elmúlik a nyár, közeleg az ősz.

Elmúlnak a szép napok hamar,

jönnek a bús, álmodozó, hűvös éjszakák.

Rohan az idő, elmúlik az ősz, évek múlnak el.

Megállítanám, de nem lehet,

mert az idő könyörtelen vonatán fut minden tovább.

Jöjj el hát, ne várjak rád.

Amíg lehet veled leszek,

és úgy szeretlek én, mint senkit se még.

Jöjj el hát, mert ha válni kell,

vissza nem jő ez az idő,

és nem pótolhatod sohase már.

Rohan az idő, elmúlik az ősz, évek múlnak el.

Megállítanám, de nem lehet,

mert az idő könyörtelen vonatán fut minden tovább.

Jöjj el hát, ne várjak rád.

Amíg lehet veled leszek,

és úgy szeretlek én, mint senkit se még.

Jöjj el hát, mert ha válni kell,

vissza nem jő ez az idő,

és nem pótolhatod sohase már.

Rohan az idő, elmúlik az ősz, évek múlnak el.

Megállítanám, de nem lehet,

mert az idő könyörtelen vonatán fut minden tovább.

Jöjj el hát, ne várjak rád.

Amíg lehet veled leszek,

és úgy szeretlek én, mint senkit se még.

Jöjj el hát, mert ha válni kell,

vissza nem jő ez az idő,

és nem pótolhatod sohase már.

https://www.youtube.com/watch?v=GHgHjWFgRjk

*

Wass Albert:

Nagyapám tanítása

"- Idefigyelj, mondta komoran -,

ha egyszer megígérted valakinek, hogy

ekkor és ekkor itt vagy amott leszel,

és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet:

meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz!

Hogy nem haltál meg, azt látom.

Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!

Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt.

Nagyapám szó nélkül végighallgatott.

Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt.

Súlyos, lassú beszéddel.

- Idefigyelj, mondta. - Vannak emberek ezen a földön,

akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket,

hogy azoknak semmi értékük nincsen többé.

Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk.

Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő.

Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is,

ha belepusztulunk is! Érted?

- Értem - hebegtem megrendülve.

- Dehogyis érted - csapott le reám a szava -,

de elmagyarázom úgy, hogy megértsed.

Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát?

Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem.

Amikor leérettségizel, a tied lesz.

Ez az óra számomra

minden csecsebecsénél értékesebb.

De ellophatod.

Visszaadhatod,

vagy megtérítheted az árát.

Ellophatod valakinek a lovát,

a tehenét, ökrét, vadászpuskáját.

Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint,

vagy megtérítheted az árát.

Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől,

nem térítheted meg soha.

S ez az idő!

Ha valakinek az idejét lopod,

azt úgy megloptad,

hogy soha jóvá nem teheted.

A várakozásban eltelt időt

semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza.

Nincs, eltelt, vége.

Örökre elveszett, és te voltál az,

aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?

Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve,

ha valakinek szavamat adom, hogy

ekkor és ekkor itt vagy amott leszek,

akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt,

még ha vénasszonyok esnek is az égből,

ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani.

Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is.

Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál.

Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből,

amit nem tehet jóvá soha.

- A megbízható embert még ellensége is tiszteli,

mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember

a társadalom sziklaköve, amire országot lehet

építeni. A többi szemét, amit elfú a szél..."

*

Idő.

Szólás-mondás

A búnak is van ideje.

Az eltöltött idő soha vissza nem jő.

Az idő a bolondot is eszére hozza.

Az idő folyton foly, meg nem eszi a moly.

Az idő jár, senkit sem vár.

Az idő járton jár, semmi szóra nem vár.

Az idő mindent kiderít.

Az idő mindent megorvosol.

Az idő mindent napfényre hoz.

Az idő néha anya, néha mostoha.

Az idővel és pénzzel takarékosan bánj.

Addig tanulj, mig időd van.

Állhatatlan mint az őszi idő.

Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él.

Egy idő a másikat tanitja.

Egyik idő a másiknak mestere.

Egyik idő ellensége a másiknak.

Eljön az idő, ha megázik a tüdő.

(Elmehetünk, ha eleget ittunk.)

Elmult idő soha vissza nem jő.

Elmult időt ne sirass. E. –

Ember barátival könnyen időt veszthet.

Hogy holnap jó idő legyen.

(Ürítsük ki a tálat; kinálás.)

Hol tisztul, hol borul az idő.

Az idő mindent megemészt.

Idejét multa.

Idő próbálja meg a barátot.

Idő, alkalmatosság mutatja ki a jó szolgát.

Idő szolgál, senkit nem vár.

Időtől kell várni, tanácstól hallgatni.

Ily időben a kutyát sem kell kiverni.

Jár az idő, senkire sem várakozik.

Jó munkának idő kell. (Német.)

Kemény legény lágy időben.

Későbbi idő a másiknak (az előbbinek) tanitványa.

Ki sokat beszél, van ideje.

Kinek bő az idő, még kifogy belőle.

Kurta az idő a szerencsés embernek,

de a szerencsétlennek hosszu.

Kuruc idő.

Legjobb barátod legjobb idődet vesztegeti.

Legjobb orvos az idő.

Legjobb gazda az idő.

Magyar volnék, ha idő volna hozzá.

Más idők, más erkölcsök.

Megorvosolja az idő,

a mit az ész meg nem gyógyithat.

Megtanit az idő.

Még az eszterág is megismeri az ő idejét.

Mindennek megvan a maga ideje.

Mindennek rendelt ideje vagyon.

Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével.

Nincs annak ideje,

ki mindenkor időre várakozik.

Nincs drágább az időnél.

Oda immár az arany idő.

Örömidők, aranyidők.

Reggeli időnek arany a szájában.

Reggeli időnek sok pénz a szájában.

Sirásnak is van ideje.

Sok idő eltellik, mig a gyermekből ember válik.

Sok idő elmulik, mig belőle jó válik.

Szaporábban megy az időnél.

Szolgál az idő, de senkire nem várakozik.

Szomoru az idő is.

Tanácsra hallgass, időtől várj.

Tudja a juhász, ha idő változik.

*

Időmilliomos lehetnél te is

Ha el tudnád viselni a nem előnyös látszatokat

Ha elhárítanád a vérszívó időrablókat

Ha jobban vigyáznál testi-lelki egészségedre

Ha nem akarnád szerelmed, barátod újra cserélni

Ha nem akarnál mindent tudni (fölöst, sőt károst)

Ha nem akarnál mindenütt ott lenni, nyüzsögni

Ha nem akarnál mindig mindenhol jól járni

Ha nem cipelnéd mások keresztjeit

Ha nem ellenségeskednél, nem hideg-háborúznál

Ha nem fecsérelnéd drága időd pótcselekvésekre

Ha nem futkosnál távoli diszkont boltokba

Ha nem gyűjtögetnél papírokat, diplomákat stb.

Ha nem hordanál vizet a Dunába

Ha nem irigykednél, ha meg lennél elégedve soroddal

Ha nem kárhoztatnád tétlenségre magad

Ha nem kerülnéd meg a Földet a mögötted levőért

Ha nem küszködnél roncs autókkal

Ha nem lenne tisztaságmániád stb.

Ha nem lennél betege szenvedélyeidnek

Ha nem lennél rabja tárgyaidnak

Ha nem lennél rest, aki kétszer fárad

Ha nem nyújtóznál tovább takaródnál

Ha nem pazarolnád véges időd hiábavalóságokra

Ha nem pereskednél, nem járnál bíróságokra

Ha nem ragadnál le a bekapcsolt tévé szirénszigeten

Ha nem rohangálnál lelki bajoddal belgyógyászhoz

Ha nem vállalnál túlmunkát, mellékállást

Ha rendbe lennének dolgaid és lakásod

Ha tudnád, hogy most mi fontos és mi nem

stb. stb.

*

Carpe diem

Mintha csak

egy nap lenne a világ,

úgy tékozlunk és élősködünk

a jövőn - utánunk a vízözön?

*

Majd holnap?

Időm van temérdek!

Pedig már születésedkor,

vagy még hamarabb elkezdődik

a végső visszaszámlálás,

és sosem tudhatjuk,

hogy éppen hol tart...

Ej, ráérünk arra még?

Bármely napod lehet utolsó!

Az első komolyabb betegséged,

vagy közeli hozzátartozód hirtelen halála

döbbent csak rá: eddig mennyit tékozoltál...

*

Most

vagy soha

A ritka, olykor/

sokszor egyszeri,

soha vissza nem térő

jó alkalmat lazán elszórakozó

A jó tündér három kívánsága:

nem él, sőt rosszul él vele,

rosszabb helyzetbe kerül,

még ha ugyanúgy marad is,

mert tudja, hogy mit veszített…

*

Cseles

öngólt lövő

„taráshibás” …

Ha ünnep közeleg,

akkor ő egyből annak

olcsó megúszásán agyal –

mivel nem tartja meg ünnepeit,

így azok sem tudják megtartani őt…

(elgörbül, görnyed a lelke és a teste…)

*

Árvácska

Te ugrottál volna

egy jó szóra nyomban,

de a legjobb eset az volt,

amikor éppen nem szidtak,

vagy nem vertek össze-vissza,

s nem gúnyneveden szólítottak.

*

Ön-

beteljesítő jós

Tanult tehetetlenségét

a nagyon rosszul értelmezett

„büszkeségével” párosítva

igencsak megnehezíti magának,

hogy valaha is kikerülhessen

halmozott és még halmozódó

úgynevezett hátrányos helyzetei

zártnak tűnő ördögi köréből

*

Pályatévesztő

Áldott kezű autó-

szerelő lehetnél, lehettél volna -

de csak lopott autók gazdái átkoznak,

mert képességeidet rosszra használod

(ahogy a rablóból jó pandúr lehetne...)

*

Önismeretlen

Aki túl erősnek hiszi magát,

nincs tisztában gyönge pontjaival,

és így nem óvatos, és nem kerüli el

a neki veszélyes ördögi kísértéseket,

és így óvatlanul lépre megy,

bekapja a csalétket…

(pénz, rang, nő stb.)

*

Aktív balek

Aki oly lelkesen,

de mindig másnak

kaparja ki a gesztenyét,

forrón a hamu közepéről.

Aki még nem látja át, hogy

ő milyen igen bőven termő

de igen nagyon bamba diófa

*

Követő

Ne a Mestert

kövesd, hanem

azt, amit Ő követ.

(pláne, ha kútba ugrik)

Úgy is felfoghatjuk ezt,

hogy maga az a lelkület,

illetve az a szellemiség

van a mesehős segítségére

későbbi nehéz útján,

aminek egy önzetlen

segítőkész gesztussal

tanúbizonyságát adja -

ez csinált csodát,

ahogy ennek hiánya

okozza azon testvéreinek vesztét,

akik pontosan másolnák az ő lépéseit,

csak pusztán technikailag kopírozva...

*

A kicsi

pótolhatatlan segítsége

(Little help from my friends)

Az oroszlán és a kisegér meséje:

az állatok királya megkönyörül

az útjába kerülő incifincin,

aki nem győz hálálkodni,

s megígéri: meghálálja még ezt,

amin az oroszlán csak kacag...

De: mikor hálóba gabalyodik,

éppen a kisegér éles kis fogai

mentik ki a csávából...

(Ahogy nincs az a kicsi lény,

aki nagyot ne árthatna neked –

pl. a biológiai vírusfegyver stb.,

ha elkap a hisztéria és a pánik…)

*

Vendég-

barátságtalan

Vendégségbe hívja,

de ott úgy bánik vele

mintha ingyen-konyhára

jött volna egy potyaleső -

még ahhoz is feltételt szab,

hogy odalökje neki, és elé

az ún. kegyelemkenyeret.

Pl.: az ő szája íze szerint

el kell mondani egy imát.

*

Istenkáromló

Áldod a Teremtőd

a gyönyörű szép rózsáért,

de átkozod, ha ügyetlenséged

miatt megszúr egyszer a tövise

*

Fél láb

Beszélgetnek a bolondok a háborúról.

-Igen, szörnyű volt - mondja az egyik.

- Én is egy csatában vesztettem el a fél lábam.

-De hiszen neked megvan mind a két lábad! - szól társa.

-Na igen, mert a csata után megtaláltam!

*

Kisajátítod,

lestoppolod magadnak

az ún. Nagybeteg szerepet,

hogy eltartsalak, csak veled törődek...

Vagy éppen, hogy belém beszéled,

hogy én milyen súlyos beteg vagyok,

hogy aztán életem végéig ápolhass,

hogy így szorosan tőled függjek...

*

Ízlések

és pofonok

Drága, véges időtöket

ön-ismétlődően, rendszeresen

ízléskérdéseken vitatkozva fecsérlitek el,

pl. ami az öltözködést/lakberendezést illeti...

(mindkettő a másikat tartja ízlésficamosnak,

és ne adjisten még pofonok is elcsattannak)

*

Elfajulás

Vitaðveszekedés,

ðverekedés és…ð

Ifjú pár veszekedése

- Édesanyám, megvolt

az első komoly veszekedés közöttünk! -

mondja az ifjú feleség anyjának.

- Ne keseregj leányom,

minden házasságban előfordul az ilyesmi.

- Jó, jó, de mit csináljak a hullájával?

*

Életbölcsesség

Az ifjú lélek ha világba lép,

Mint nap, fényárban lát mindent körében,

Míg végre eszmél s látja, hogy mocsár,

Miről lopott sugár reng gazdag ékben.

Boldog, ha megbékélve a világgal,

Tovább ragyog s nem gondol a mocsárral.

Az ifjú lélek ha világba lép,

Azt tartja, Isten mása minden ember,

Míg végre eszmél, s látván, hogy nem az,

Ördögnek nézi csalt kebel dühével.

Boldog, ki megbékélve a világgal

Sem ördögöt, sem angyalt nem keres már.

Az ifjú lélek ha világba lép,

Csillagnak tartja a lány szerelmét,

Őrjöngve küzd, kételkedik, remél,

Míg eszmél s porban látja istenségét.

Boldog, ki megbékélve a világgal,

Csillag helyett beéri jó parázzsal.

Ki is gondol, függvén a hókebel

Kéjhalmain, hogy csontváz van alattok?

Csontvázzá lesz minden gyönyör, ha azt

Hideg kebellel végig boncolátok.

Boldog, ki megbékélve végzetével,

Élvezni tud a perc költészetével.

Madách Imre

*

Udvarlásod,

lánykérésed,

és házaséleted

is meghatározza,

hogy először arra figyelsz:

vajon mit gondolnak rólad,

és mit szólnak majd hozzá

az ún. jóbarátok, jó szülők,

a szomszédok és a rokonok?

Vagy senkire nem hallgatsz:

pedig minden jó barátod

nyíltan ellenzi a házasságod,

- de te senkire sem figyelsz,

mert te tudod, mi a jó neked -,

és így elvakulva kitöröd a nyakad...

*

Diliflepni

A szabad

szólásod jogáért

túl nagy árat fizettél –

mondhatsz bármit, de

nem vesznek komolyan

*

Drukk

A külső

elvárásoknak

való megfelelési

kényszered miatt

izgulva, görcsölve

ott és akkor mindig

alulmúlod magad

*

Mankós

Aki úgy maradt…

Aki a szükséghelyzetben,

vagy aktuális kora/egészsége miatt

rászokott a fizikai/szellemi mankóra,

és már annak elmúltával sem mer

a saját két lábán állni és járni,

a saját fejével-szívével dönteni…

*

Mimikri

A préda-

állatok csak

vészhelyzetben,

te egész életedben:

beolvadnál a háttérbe,

mintha tetsz-halott lennél,

mint aki „Nem ér a nevem”

öngyilkos életjátszmát folytat

(ennek a tünete a szklerózis multiplex)

*

Önismeretlen

Aki túl erősnek hiszi magát,

nincs tisztában gyönge pontjaival,

és így nem óvatos, és nem kerüli el

a neki veszélyes ördögi kísértéseket,

és így óvatlanul lépre megy,

bekapja a csalétket…

(pénz, rang, nő stb.)

*

Tantaluszi kín 1.

Amikor úgy kínoznak, hogy

a terített asztal mellé ültetnek,

ahol mindenki jóízűen falatozik,

és neked semmit sem adnak,

sőt még gúnyolódnak rajtad,

vagy még meg is aláznak:

pitiztetnek, rimánkodni kell...

Elhúzzák a mézes madzagot,

de csak majdnem adnak stb.

*

Tantaluszi kín 2.

A görög mitológiában

Tantalosz, Zeusz fia,

hogy próbára tegye

az istenek mindentudását,

vendégségbe hívta őket,

amelyen a saját megölt fia,

Pelopsz húsából készült

ételt tálalta fel nekik.

Bűneiért az alvilágban örök időkig

a legszörnyűbb kínokat kell elszenvednie

Egy tóban áll, nyakig érő vízben,

s valahányszor kortyolni akar belőle,

szája elől eltűnik a víz.

*

Moslék-zaba

Aki tisztában van

az emberi test anatómiájával,

az emésztéssel, anyagcserével,

s mivel úgyis minden egy helyre megy,

praktikusan moslék formában étkezik,

hisz ezzel is rengeteg időt spórol meg,

s lemond a kóstolás, evés, ízlelés,

ízvilág-bejárás stb. napi örömeiről…

*

Felvilágosítás

- Tudod, hogy kistestvéred lesz? –

kérdezi a szomszéd néni a kislánytól.

A kislány boldogan rohan haza, és megkérdezi:

- Anyu, hol van a kistestvérem?

- Itt a hasamban.

A kislány szomorúan megy vissza a szomszédba.

- Nem lesz kistestvérem - mondja -, az anyu megette.

*

Kisgyerekként

obszcén módon,

pornó filmekkel stb.

szex’ „felvilágosítva”

meg is botránkoztatsz,

jóval nyolc napon túl

gyógyuló lelki sebet okozva!

Vagy az álkeresztény, prűd

családi légkörben tabu a téma,

s a nemi életet, utódnemzést

valami szégyenletes, undorító,

ocsmány dolognak képzeled…

*

Önbeskatulyázó

Ő egy peches ember, aki

semmit nem bíznak a véletlenre –

A vajas kenyeret is direkt úgy ejti le,

hogy mindenki előtt bizonyítsa az igazát…

*

Mert

te itt és most

nem vagy boldog,

S életgyávaságod miatt

titkon érzed, hogy így maradsz,

arra fecsérled szellemi-lelki energiáidat,

hogy bebizonyítsd: a másé csak hamis illúzió

*

Madách Imre

Életünk korai

Sír, sír a gyermek, játékért eseng,

Egy lepkeszárny vágyát betöltené.

"Majd hogyha megnősz és kedved telik,

Vehetsz magadnak tarka lepkeszárnyt,

- Mondják - de addig várj, gyermek s tanúlj!"

És vár a gyermek, vár, amig kinő

Az iskolából, s hogy vehetne már

Játékot, lepkeszárnyat: nem mosolyg

Ez rája többé, mint előbb tevé.

Lelkében az üdv és pokol lakik,

A serdülő, a tiszta szerelem,

Szeszélyesen repül az ég felé,

Túlszárnyal rajta és túl a napon

Alkot magának tündér életet.

S nem kedves már előtte más gyönyör,

Mint melyért küzdött, melyért véreze.

De a szülőknek féltő gondjai,

A külvilág részvéte és ezer

Érdeknek ónja rácsimpaszkodik.

"Várj, - szóllanak - míg férfivá leszesz,

A férfi majd okosabban szeret."

Szeretni s okosan, mi gúny, mi gúny!

Csak az szerethet, aki tiszta még,

Mint a sugár, mely mindenen aranyt lel,

Kit még a dőre emberbölcseség

Mindent gyülölni s félni nem tanít. -

Az ifjú hallgat, bú sorvasztja el;

Kiolták napját, hogy ne égessen

És napja nélkűl élte megfagyott.

És férfivá lesz, pillantása gyász,

Nem nő fejére már virágfüzér,

Fel nem vidítják őt madárdalok.

Egy van csak, ami lelkesíti még:

A népszabadság. Szíve, mely saját

Keblében hogy verjen már nincs miért,

Dobogni a közzel tanulni kezd.

És elébe lép az állam zordonan

Kiáltva rá: "A föld rég osztva van,

Ábrándképednek nem maradt helye!

A síron túl van boldogabb haza,

Ki itt elégedetlen, menjen át,

De itten pártos és bünhődni fog!"

S a férfit a bú aggá érleli,

Fejét a földre szegzi, mintha ott

Keresné, hogy majd álma teljesűl.

Kinyil a sír, fáradtan dűl belé;

De az igért reményvilág felett,

Ki tudja, mit rejt ismét a kereszt.

Madách Imre



Plusz vagy mínusz

végtelen jó/rossz itt-most a tét

Tünetek, diagnózisok és terápiák

Mind egy, de nagyon nem mindegy…

1.

A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk - erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese. példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere -

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra -

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!