Bölcs-balga, s boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások magyarán írva



Eugéniusz:

Boldog élet-halál ABC – I.

Ön-, ember- és világismeret és szeretet

Elv-tettðmagatartásð jellemðemberi sors



p Jacopone da Todi

p A HANGOT FOGÓ ÖRÖMRŐL

p

p Örömtől zeng a lélek,

p zengj szeretetről ének!

p

p Ha az öröm megárad,

p dalolni kell, dalolni;

p a nyelv dadogva lázad,

p nem tud semmitse szólni:

p de ki tudná titkolni

p édes tüzét szivének?

p

p Ha az öröm fellobban,

p sírni kell, sírva sírni,

p a szív csordulva dobban,

p alig lehet kibírni:

p s ajkunk sikolyra nyílni

p nem érzi szégyenének.

p

p Ha víg örömbe szédül

p szivünk a szeretettől

p s meggondoljuk beszédünk

p magas homályát, ettől

p van-e, ki nem nevet föl,

p szavaink bárha égnek.

p

p Öröm, édes orvosság,

p gyógyitsd meg szellemünket,

p legyen bennünk okosság,

p hogy elrejtsük sebünket:

p ha jajjaink megszünnek

p tünnek a szenvedések.

p

p Kinek új ez a látvány

p azt véli, tán bolond vagy,

p a változásnak láttán,

p eszméleted hogy elhagy:

p belül szived megolvad

p s kivül annál keményebb.

p

p (Sárközi György műfordítása)

p

p

p Sokat hallj,

p keveset szólj,

p vagy bölcsen hallgass

p

p

p Légy ura

p a kimondott szavadnak!

p Arra lehessen adni, legyen hitele…   

p

p

p Az erény

p csökkenti, pótolja

p a külső megjelenés hiányosságait

p (a szép léleknek szépül a teste is…)

p

p

p Élj

p erényesen

p és akkor „testben” is

p egészséges maradhatsz!    

p

p

p Könnyebb

p elviselni mindazt,

p amin mi úgysem tudunk változtatni  

p

p

p Semmi

p sem tökéletes

p a feltalálása, a születése pillanatában  

p

p

p Fáradtságos

p utak vezetnek

p a magas csúcsokra, de megéri…

p

p

p A

p humor

p magaslatáról

p eltörpülnek óriásinak látszó gondjaid

p

p

p Aki

p felkapaszkodik

p a humor magaslataira,

p hogy onnan eltörüljenek

p az amúgy óriásnak tűnő gondjai

p

p

p Aki

p sokfelé

p szeret nézelődni

p és szemlélődni, tapasztalni,

p de csak azért, hogy a legjobb helyet:

p az édes otthonát és a hazáját gazdagítsa

p

p

p Akinek

p a kevés is elég,

p mert magáévá tette az igazságot:

p a természet csekélységet kíván, csak a képzelgés sokat…!

p

p

p Aki nem

p az - amúgy is káros –

p lottó ötösről ábrándozik,

p de meg tudja ragadni

p a ritka jó alkalmat:

p három kívánságok

p

p

p Aki

p inkább

p marad sebezhető,

p meglopható, kirabolható,

p mintsem hogy lakóházából

p erődítményt, börtönt, bunkert csináljon

p

p

p Aki

p tiszteli

p és betartja

p az ünnep dologtilalmi időszakát,

p de azt is tudja: a szükség törvényt

p bont: a most betegnek orvos kell…!

p

p

p Aki

p az igaza tudatában

p megtáltosodó, Góliátot verő Dávid,

p aki nem a nyers erejével, de ésszel

p és taktikával tud győzni…

p

p

p Aki

p közel mer

p hajózni a szirénszigethez,

p hallgatná/hallja is éneküket,

p de ismerve gyengéjét előrelátóan

p kikötözteti az árbochoz magát…

p

p

p Akinek

p kölcsönhatásban

p rend van a lelkében és maga körül,

p és ez az ő szabadsága által szült rend,

p ahol otthonosan, biztonságban mozog

p

p

p Aki

p szélcsendben

p startra készíti fel hajóját,

p vár a kedvező szélre, áramlatra,

p s mert tudja, hogy hova akar elérni,

p be is fogja a feltámadó szelet…

p

p

p Aki

p a szakmájában

p mindig a legjobbakhoz méri magát,

p de leginkább magát akarja „legyőzni”,

p magához képest javulni…

p

p

p Aki tudja,

p hogy a világon

p és neki, miből van kevés,

p mivel kell gazdálkodni, mit

p kell beosztani, megtakarítani

p

p

p Aki

p megragadja

p a napot, jól használja

p és leszakasztja a virágait,

p de nem pazarolja drága idejét

p hiábavalóságra, elűzi az időrablóit

p

p

p Aki

p akar,

p tud és mer is Élni,

p de mindig készen áll meghalni is -

p minden napját úgy veszi mint ajándékot,

p és mint esetleg az utolsót…

p

p

p Aki

p a napi

p kenyérérét imádkozik,

p nem aggódik a holnapért,

p de előrelátóan nem vágja le

p az aranytojást tojó tyúkocskáját

p

p

p Aki

p nem megy

p nagy dirrel-dúrral,

p dobbal verebet fogni,

p s nem lesz hullamerev,

p ha reá száll a boldogság

p rebbenékeny kék madara…

p

p

p Aki

p tudja

p és számontartja,

p mi minden bajt úszott meg,

p s áldja szerencséjét, istenét,

p amíg él, hogy ilyen jó dolga van

p

p

p Akinek

p a lelke telve van

p köszönettel és hálával –

p tudja, sőt érzi, hogy ő

p mennyi mindent kapott/kap

p előszeretteitől, embertársaitól

p

p

p Aki

p nagyra

p becsüli a szabadságot,

p kifizeti az árát: koldusbot,

p De nem önmagáért vagy

p önmutogatásért, de,

p hogy a jót tehesse!

p

p

p Aki

p nem

p vakmerősködő,

p nem egy élet-hazardőr,

p de erős hitben mer a vízen járni,

p és a parttól messze távol is hajózni

p

p

p Aki

p komolyan veszi:

p egy élete, egy halála,

p nem léha vagy frivol,

p és nem szórakozza

p vagy játssza el azt, de

p szeret mulatni és játszani

p

p

p Aki

p inkább

p semmit vagy

p csak keveset ígér

p és inkább többet ad -

p és azt is úgy tudja adni,

p mintha ő kapna, s ezt így is érzi…

p

p

p Akinek

p a keze nem disznóláb,

p aki tudja, hogy mit jelent

p az adott szó - van is hitele

p

p

p Aki

p oszt-szoroz,

p mert megosztva

p megsokszorozza örömeit -

p és aki megosztva csökkenti

p bánatát, fájdalomérzését stb.

p

p

p Aki

p mint a részeg

p és a gyerek, kimondja az igazat,

p akkor is, ha ezt egyedül ő meri:

p A királyon nincs ruha!

p

p

p Aki

p mint a jó papok

p holtig tanul élőktől és holtaktól,

p a kutyájától, őseitől és gyerekétől,

p pozitív/negatív példaképeitől…

p

p

p Akiben

p egyszerre van meg

p a teremtményi alázat

p és az istengyermekség,

p a teremtés koronájának büszkesége

p

p

p Aki

p a hamis pátosztól félve

p nem menekül az ironizálgatásba,

p Aki a helyén nem fél a nagy szavaktól:

p Isten, haza, család – hivatás, küldetés stb.

p

p

p Aki

p tudja és érzi,

p hogy a legjobb

p dolgok ingyen vannak,

p de azt is: érdemtelenné

p válva azért elveszíthetőek

p

p

p Jacopone da Todi

p A VIGYÁZATRÓL

p

p Vigyázz, el ne bukj, barátom,

p vigyázz!

p

p Óvakodj az ellenségtől,

p ki barát képét vevé föl,

p és a gonosznak cselétől,

p vigyázz!

p

p Óvd a látottól látásod,

p hogy ne légyen elbukásod

p s üggyel-bajjal gyógyulásod,

p vigyázz!

p

p A hívságosat ne hallgasd,

p nyájassággal lépre csalhat,

p s megfogódni, jaj, siralmas,

p vigyázz!

p

p Rakjál izlésedre féket,

p mert a mérték hijja méreg

p s kicsapongás ronda vétek,

p vigyázz!

p

p Óvakodj az illatoktól,

p melyek megzavarnak sokszor,

p és a tilalmas szagoktól,

p vigyázz!

p

p Óvd az érintéstől ujjad:

p a romlás testedbe bujhat,

p Istennel ne húzz te ujjat,

p vigyázz!

p

p Vigyázz, ha jön a rokonság,

p hogy elmédet meg ne rontsák

p és a bajt csőstől ne ontsák,

p vigyázz!

p

p Féld a víg barátok hangját,

p kik nyüzsögnek, mint a hangyák

p s gyökereid megrohanják,

p vigyázz!

p

p Óvd magad rossz gondolattól

p mert a szellem szenved attól

p s lelked elhal, mint a fagytól,

p vigyázz!

p

p (Sárközi György műfordítása)

p

p

p Aki

p mindig

p az egészre tekintve

p nem veszik el a részletekben,

p de nem feledve, hogy az ördög

p épp a részletekben szokott elbújni

p

p

p Aki tudja,

p hogy nincsen

p rózsa tövis nélkül,

p s aki dudás akar lenni,

p pokolra kell annak menni

p (babér helyett töviskoszorú)

p

p

p Akinek

p a hajóján

p repül a holnap hőse,

p röhöghetnek a részeg evezősre,

p ha ő csak föl néz: csillaga vezeti…

p

p

p Aki

p a csillagok útján jár,

p s tudja, nincs megállás,

p pláne nem meghátrálás:

p meghal, ki továbbmenni fél…

p

p

p Aki

p nap mint nap átéli,

p hogy egy Nagyúr vendége,

p s kiélvezi a helyzete előnyeit,

p de nem él vissza a vendégjoggal

p

p

p Aki

p nem

p mihasznaként szerény,

p de van mire szerénynek lennie!

p

p

p Aki tudja,

p hogy az életet

p a halálra ráadásul kapta,

p s mint talált tárgyat megtisztítva,

p megjavítva, tökéletesítve adja vissza

p

p

p Aki

p tudja,

p hogy ideje

p van a láblógatásnak,

p ahogy ideje van a tenger-

p átúszásnak/herkulesi erőfeszítésnek

p

p

p Aki

p mai Noéként

p akkor is építi

p az Életmentő bárkát,

p ha a többség ezért

p egy hülyének tartja,

p bolondként kineveti

p

p

p Aki

p óvakodik

p a hízelgő álbarátoktól,

p s tudja, hogy olykor/sokszor

p a halálos ellenség mond rólunk igazat

p

p

p Aki

p úgy néz

p magára és

p másra is mindig,

p ahogy csodára, csoda-

p gyerekre/emberre nézni illik

p

p

p Aki

p nem könnyen

p fogad valakit barátjának,

p de még nehezebben engedi,

p hogy utána elválasztódjanak

p

p

p Aki

p a végsőkig

p következetes,

p de nem úgy, mint

p az ökör/makacs szamár…

p

p

p Aki

p az élet

p kihívásai elől

p nem menekül „Nem

p ér a nevem!” betegségekbe,

p diliházba, álhivatás-menhelyre stb.

p

p

p Aki

p mindenért

p és mindenkinek hálát ad,

p de maga semmiért nem vár hálát

p

p

p Aki

p tiszteli saját

p és más testi, lelki,

p szellemi egészségét, életét,

p de nem minden áron akar élni:

p a becsülete megmentése fontosabb

p

p

p Aki

p nyitott

p minden jóra,

p az élete is nyitott könyv,

p s a ki tud olvasni benne,

p az sok tanulságos életvezető

p példabeszédet, bölcsességet talál

p

p

p Aki

p bort iszik

p és bort is prédikál,

p s pipázás közben elmeditál:

p hogyan vigyázzon jó hírére…

p

p

p Aki

p legalább

p hét nyelven beszél,

p s így minimum hét embert ér:

p A természet, az állat, a gyerek,

p a szakma, a gép, a vers nyelvén

p

p

p Aki

p a saját

p életét éli és

p a saját halálát halja -

p nem epigon, imitátor,

p dublőr, hasonmás, másodpéldány stb.

p

p

p Aki

p meglátja magában

p isten csodálatos teremtményét,

p s egy hangszer lesz a kezében,

p ami nem szobadísz, kalapács stb.

p

p

p Aki

p felfogja,

p hogy Ő is egy

p burokban született csodagyerek,

p aki a csúcsformáját kifutva éppoly

p értékes, illetve értékes lehet, mint bárki más

p

p

p Aki megérti,

p hogy például

p az anyaság is

p egy teljes értékű hivatás,

p amiben őt senki sem pótolhatja,

p és amihez fel fog tudni majd nő-ni…!

p

p

p Aki

p felfedezi,

p hogy nem

p véletlenül pottyant ide a Földre -

p csak általa jól elvégezhető feladatai,

p egyéni küldetései várnak pont őrá…

p

p

p Akinek

p annyival

p fontosabb,

p hogy tegye a jót,

p mint a rossz látszat,

p hogy „vén gazember” képet is

p elvisel magáról akár holtáig is…

p

p

p Aki

p látja,

p de nem gyártja

p a nehézségeket

p és nem is kerüli meg -

p nem dugja a fejét a homokba:

p majd magától úgyis megoldódik?

p

p

p Aki

p harmonikus

p arányokba, ritmusokba

p rendezi az életmenetét,

p de távol áll tőle a napi kötelesség-

p mulasztó, öncélú „életművészkedés”

p

p

p Aki

p felveszi

p a saját keresztjét,

p mert teher alatt nő a pálma,

p mi sem lenne szörnyűbb érzés,

p mint léte elviselhetetlen könnyűsége

p

p

p Aki

p tisztában vele,

p menyire létszükséglet egy igaz jóbarát,

p De azzal is, hogy jobb, ha még nincs,

p mintha csak azt hiszi, hogy már van

p

p

p Aki

p az üdvösségén

p kívül mindenre, még

p az életáldozatra is kész

p szeretteiért, hozzátartozóiért,

p barátaiért, szerelméért, hazájáért

p (a szerelméért még el is kárhozik?)

p

p

p Aki

p nem

p méricskéli

p patikamérlegen,

p hogy ki vétett nagyobbat,

p nem dohogva vár, de megelőzi

p felebarátját a bocsánatkérésben

p

p

p Aki

p keresi

p azokat a műveket,

p melyek tükrében magára ismer -

p katarzist él át, megtisztul a tűzben

p és a vízben és attól fogva már

p más, jobb emberként él tovább…

p

p

p Aki

p csak átmenetileg

p nyúl szerelmi bánatában

p a vigaszpohárhoz, mert tudja, hogy

p hosszú távon a kutyaharapás szőrivel gyógyul

p

p

p Aki

p nem akar

p mindent tudni,

p mert ez lehetetlen/szükségtelen,

p Csak azt, ami neki éppen elég –

p ami fölösleges, az már káros is!

p Hát még a rossz/rosszul tudás…

p

p

p Aki

p teljes szabadságban

p hagyja azt, akit igazán szeret -

p nem láncolja örökre magához,

p nem kötelezi le, nem zsarolja stb.

p És ő maga se lesz társfüggő…

p

p

p Aki

p istenhitén,

p tiszta erkölcsén

p kívül semmihez

p nem ragaszkodik,

p pláne nem görcsösen -

p mindent istent kezébe ad át;

p ha visszakapja, köszöni s él vele

p

p

p Aki

p mindenből

p képes és kész engedni,

p egyedül a lényegből nem -

p a lényeget illetően erőteljes,

p de a módjában viszont szelíd

p

p

p Aki

p tiszteli

p szüleit, őseit,

p a szent nemzeti és

p jó családi hagyományokat,

p hogy így hosszú és tartalmas,

p gazdag életű legyen ezen a Földön

p

p

p Aki tudja,

p hogy Isten mindig

p jobban tudja, mi az ő java,

p De olykor mások is, ha például

p részeg, hipnotizált, szerelemtől vak stb.

p

p

p Aki

p átlát

p a szitán,

p aki nem lesz

p bőven termő bamba diófa,

p de mégis inkább elszenved,

p mint elkövet igazságtalanságot

p

p

p Aki

p tudja,

p mikor kell

p a vésztartalékot is mozgósítani,

p az utolsó szalmaszálba is kapaszkodni –

p de az örvényben, mocsárban nem ugrabugrál…

p

p

p Jacopone da Todi

p A HALÁL DICSÉRETE

p

p Ki a világot utálja,

p az gondoljon a halálra.

p

p A halál öl, pusztít vadúl,

p kapukat ront, falakat dúl,

p durva és kegyetlen nagyúr,

p senki meg nem zabolázza.

p

p Minden nép remegve féli,

p életét gyötrődve éli,

p elkerülni nem reméli

p hogy birodalmát meglássa.

p

p Pápa, császárok, királyok,

p bíborosok és kiválók,

p igazak, szentek, zsiványok:

p mind a halál útitársa.

p

p Mint lator, mint erdő vadja,

p a pénzest torkonragadja,

p a kövért megkoplaltatja

p és a bőréből kirázza.

p

p A gazdagság néki semmi,

p nem lehet lekenyerezni,

p ha jön, el kell véle menni,

p nem tekint családra, társra.

p

p Hasztalan minden dicsőség,

p szépség, bölcsesség és bőség,

p tornyok, paloták, erősség:

p a halálra nincs hatása.

p

p Kié jószág, kié vagyon,

p ki uzsorás hírben vagyon,

p keserves sors vár rá nagyon,

p hogyha nem lesz javulása.

p

p Ám az igazak nevetve

p várják a halált: levetve

p testük földben rothad el, de

p lelkük Istent megtalálja.

p

p Bünösök, hát térjetek meg,

p véget vetve vétketeknek,

p hogy nagy kínt ne érjetek meg

p gondoljatok a halálra.

p

p Ki szerette életében

p és magasztalta szívében

p Szűz Máriát, azt az égben

p biztonsággal jó hely várja.

p

p (Sárközi György műfordítása)

p

p x



Életminőség

és boldogság ABC

Szempontok, ötletek

az emberi élet minőségén

egyet/sokat javító dolgokról.

A magyar nyelvcsoda segítségével

a halál előtt teljességre törekvőknek:

az életlényegről egy-egy velős mondatban.

Mitől függ, hogy lesz-e nekünk még időben

otthonunk, egészségünk, barátunk, szerelmünk,

hivatásunk, játszótársunk, humorunk, lelki békénk,

szabadságunk, létbiztonságunk, emberi méltóságunk -

hogy jó szellemben és bátor lélekkel neki merünk-e vágni

a teljes értékű/boldog élet folytonos keresésébe és találásába,

amire mindenkinek egyenlő esélye, így joga, sőt kötelessége van,

csak ne hagyja hamis istenkép által magát birkává/farkassá torzítani…

Teremtett és egyben teremtő lények is vagyunk,

használjuk hát fel és el rendeltetésszerűen magunkat…!

Mint ahogyan például egy gitárnak is használati utasítása van,

amit megalkotója/használója alkalmazhat pl. csak szobadísznek,

vagy akár kalapácsnak, fegyvernek vagy akár még tüzelőfának is.

Úgy megrongálhatja, hogy az többé hangszernek már nem alkalmas.

Vagy kicsalhat belőle hamis hangokat, sőt ördögi, lélekrontó „zenét”.

De jobb esetben lélekemelő, életszépítő-gazdagító mennyei muzsikát is…