Payday Loans

Keresés

A legújabb

Orosz István a Beszélőben  E-mail
Írta: Jenő   
2022. augusztus 05. péntek, 09:49

OROSZ ISTVÁN

OROSZ ISTVÁN: APÁKTÓL ÖRÖKÖLT, FURFANGOSAN KEGYETLEN CSAPDÁK


Országomat egy bányáért? Olcsó? Viktor belebukott Győzőbe? Zsurnaliszta jópofaság?

És még mibe bukott bele? Vagy megbukott egyáltalán? Lehet, hogy nem is bukott meg, csupán csak veszített? Mindössze ezerötszáz rosszul elhelyezett szavazattal? Lehet, hogy nem is veszített, hanem égbekiáltó, szégyenletes csalás az egész? Kommunista–balliberális machináció? Nemzetvesztés magyar módra?

Támpont kéne nekünk, megalapozott, árnyalt, széles látókörű, megbízható, hogy megnyugtató feleletet találhassunk ezekre a kérdésekre, már ha egyáltalán van rájuk válasz.




OROSZ ISTVÁN: URAM, A KRUMPLISZSÁKÉRT JÖTTEM


Ha igaz az, hogy nem a Beszélő pártlap, hanem sokkal inkább az SZDSZ „lappárt”, akkor az SZDSZ alapítói közé tartozom. És ennek akkor is örülök, ha a négyigenes népszavazáson, illetve Tölgyessy Péter SZDSZ-en belüli politizálásán kívül csak nagyon ritkán tudtam maradéktalanul azonosulni az SZDSZ aktuális irányvonalával, azt pedig, hogy a párt koalícióra lépett a Horn Gyula fémjelezte szocialistákkal, kezdettől fogva katasztrofális politikai lépésnek tekintettem.

OROSZ ISTVÁN: A SZAKÍTÁS


„Ez a megdöbbentő és elkeserítő közérzület… sajnos elkerülhetetlen következménye annak az attitűdnek, annak a radikális antiutópista és antiracionalista szkepszisnek…, amely – az utópista-konstruktivitizmustól és a forradalmi radikalizmustól való páni félelmében – elmulasztotta tudatosítani, hogy a társadalmi béke fönntartásának kötelezettsége mellett (s ha kell, akár annak ellenében) a kelet-európai politika megújítása elkerülhetetlen, hogy a szakítás a reálszocialista múlttal szükséges, helyes és hasznos.”


(Tamás Gáspár Miklós)

De ami szükséges, he



OROSZ ISTVÁN: NO NEWS – GOOD NEWS

Nagy-Britannia


Nagy-Britannia olyan ország – szokták volt mondogatni szakmájukban megöregedett brit politikusok –, ahol nem történik semmi. S addig jó nekünk – teszik hozzá –, amíg ez így van. S ha az ember kimegy az utcára Londonban, hajlamos hitelt adni ennek a vélekedésnek.

Sztrájk? Ugyan kérem…

Mert például, ugyan 15. hete tart a vasúti dolgozók vitája munkaadójukkal, és eddig 18 alkalommal léptek sztrájkba, a londoniak azonban nagyjából úgy viszonyulnak az ebből adódó kellemetlenségekhez, mint az időjáráshoz: ha esnie kell, hát essen!




OROSZ ISTVÁN: CHERCHEZ LA FEMME!

Anglia


Károly elmondta, hogy szerinte meg kellene szüntetni az anglikán egyház állami támogatását, hiszen Nagy-Britannia az idők során kevert etnikumú, kevert vallású társadalommá vált, amelyben az anglikán egyház immár csupán egy kisebbséget képvisel. Az uralkodó katolikus alattvalói éppoly fontosak – mondta –, mint a protestánsok, nem is beszélve a muzulmánokról és a hindukról. Egy uralkodó csak megosztja a társadalmat azzal, ha valamelyik egyház élére áll; az alattvalókat vallási szempontból is egyenlőknek kell tekinteni.

OROSZ ISTVÁN: A HIVATAL ÉS AZ ÉSZ

Anglia


Fortyogó polgármesterek

A bukott helyi polgármesterek persze mérgesen és élénken tiltakoznak: igenis megvolt az ész, igenis felvirágoztatták a körzetet, igenis gatyába rázták a munkáspárt vagy a liberálisok által szétzüllesztett közügyeket, igenis eddig még nem látott színvonalra emelték a közszolgáltatásokat, igenis virágba borították a helyi közösség langyosodó melegágyát, csak hát az a fránya központi kormányzat, az a kétbalkezes Major, az az istenverése, az ne volna… Mert hiszen napnál világosabb, hogy az emberek nem a helyi – zseniálisan politizáló, empátiától ma


OROSZ ISTVÁN: RETTENETES A KÍSÉRTÉS A JÓRA


Havel na Hrad

Van Csehországnak egy olyan közéleti személyisége, akinek magatartása, az a mód, ahogyan az élete során változó szerepeket betölti – konszenzusteremtő erő. Akinek politikai-filozófiai jellegű esszéi az európai civilizáció, a nyugati liberális demokrácia alapértékeinek gyakorlati érvényességét erősítik meg.


OROSZ ISTVÁN: PUDINGPRÓBA


Maggie-memoárok és lojalitás

Margaret Thatcher természetesen most sem állta meg, hogy személyét az érdeklődés középpontjába ne állítsa: a konferencia nyitónapján nyilatkozatban közölte, hogy szerinte nem tesz jót egy pártnak, ha leválthatja vezérét, miközben a párt hatalmon van: vagyis az idevágó szabályt meg kellene változtatni. (Ismeretes, hogy Margaret Thatchert a konzervatív párt parlamenti frakciója 1990-ben ilyen módon fosztotta meg trónjától, s előtte a XX.


OROSZ ISTVÁN: A DOLGOK NEVE

Ignotus Pál: Fogságban, 1949–1956, Cserépfalvi kiadó, 1993


Ha a dolgokat felszabadultan néven nevezhetjük – az jó. Jó, mert azt jelenti, hogy a dolgok egy adott értékvilágon belül létező konszenzus alapján egyértelműen azonosíthatóak. A dolgok néven nevezése teremtő aktus. Értéket, biztonságot, szolidaritást teremt. Konszenzusosan elfogadott, nyilvánosan kimondott név nélkül a dolgok létezésének státusa bizonytalan.

OROSZ ISTVÁN: A SZAKSZERVEZETI HATALOM VÉGE?

Anglia


Szakszervezetek pártjából szakszervezeti párt

Amióta a szakszervezetek 1900-ban saját politikai „meghosszabbításukként” létrehozták a Brit Munkáspártot, azóta folyamatosan politikai pénzügyi alapot különítenek el a munkáspárti képviselők, illetve a párt támogatására. A mintegy 10 millió szakszervezeti tagnak csaknem a fele, 4,8 millió fizeti az ezt az alapot fenntartó „politikai illetéket”. Mind ez idáig minden szakszervezeti vezető automatikusan annyi szavazattal érkezett a Munkáspárt évi konferenciájára, ahányan politikai illetéket fizettek az adott szakszervezetben.

OROSZ ISTVÁN: AHOL MÉG TUDJÁK: HOL LAKIK AZ ÚRISTEN


A transzcendencia létezésének vallásos megfogalmazásai

A felmérés adataiból először is az derül ki, hogy Nagy-Britannia korántsem annyira szekularizált társadalom, mint az első pillantásra tűnhetne. Mert igaz ugyan, hogy a válaszolóknak csupán 18 százaléka jár templomba heti rendszerességgel, ugyanakkor mindössze 14 százalék gondolja magáról, hogy egyáltalán nem vallásos. A többség valamiféle közvetített, eltávolított módon érvényesnek érzi a transzcendencia létezésének vallásos megfogalmazásait.


OROSZ ISTVÁN: GODOT-RA VÁRVA


„45 év kvéker pacifizmus után oda jutottam, hogy most a boszniai katonai beavatkozást sürgetve írok Önöknek. Boszniában szerintem arról van szó, hogy a szerb erők folyamatosan visszaélnek hatalmi túlerejükkel, és védtelen embereket pusztítanak el. Nem kétoldalú háború folyik, a muzulmánok kétségbeesett megtorló akciói ellenére sem. Kormányunk nem akarja kockáztatni katonáink életét, de önkénteseket toborozhatna. A fejlett katonai technológia segítségével pedig megsemmisíthetőek lennének a szerb hadállások.

OROSZ ISTVÁN: BABÉRFOSZTOGATÓ IDŐK


A síró harmadik

A brit többségi képviseleti rendszer ugyanis a választásokon szerzett relatív többséget abszolút parlamenti többséggé változtatja át. Országos lista nincs, a pártok jelöltjei csak egyéni választókerületekben indulhatnak, s az kerül a parlamentbe, akire a legtöbben szavaznak; a vesztesek szavazatai elvesznek.


OROSZ ISTVÁN: ESKÜDTSZÉK ÉS MÉLTÁNYOSSÁG

Anglia


Az elmúlt évtizedekben több esetben előfordult, hogy az esküdtbíróság erősen kifogásolható rendőrségi módszerekkel kicsikart vallomások alapján ítélt el vádlottakat, s az igazságszolgáltatás eme súlyos kibicsaklásait csak évtizedes késesekkel igazította ki a Fellebviteli Bíróság. Amikor aztán 1991 márciusában a terrorcselekmények miatt elítélt ún.

OROSZ ISTVÁN: A BESZÉLŐ DUNABOGDÁNYBAN – II. RÉSZ


Biztonságban éreztük magunkat Bogdányban. A szomszédok viszonylag hamar megszokták, hogy életmódunk eltérő, a hét bizonyos napjain mindhárman eljártunk dolgozni, ott voltak a gyerekek, barátaink időnként meglátogattak bennünket, a kertben termett a paradicsom meg az eper, az ebédet a helybéli szövetkezeti vendéglőből hordtuk, szóval kezdtünk beilleszkedni a falu mindennapjaiba.

OROSZ ISTVÁN: A BESZÉLŐ DUNABOGDÁNYBAN – I. RÉSZ


A dolog 1980 tavaszán fordult igazán komolyra, amikor Békés Erzsivel, Riba Anikóval és Kovács Sándorral megvettük a Dunabogdány, Táncsics u. 37. szám alatti parasztházat. Ezzel a döntéssel többirányú életforma-problémáinkra igyekeztünk választ keresni. Először is szerettük volna kipróbálni az olyan együttélést, amely nem a szűk családi keretekre korlátozódik.

Sanyiékkal 1977-ben ismerkedtem meg Vácon, amikor közvetlenül az egyetem elvégzése után a helyi művelődési házban ifjúsági előadóként csaknem egy esztendeig azon erőlködtem, hogy sikerüljön egy filmklubot létrehoznom.


OROSZ ISTVÁN: A LEGALITÁS BOTRÁNYA


John Major és kabinetje, úgy látszik, nincs tudatában ennek a meglehetősen egyszerű összefüggésnek. A brit miniszterelnök röpke egy esztendő leforgása alatt harmadszor követi el ugyanazt a baklövést: úgy meneszti kompromittálódott minisztereit, hogy közben határozottan állítja, az illető semmiféle főbenjáró bűnt nem követett el, munkáját a lehető legmagasabb színvonalon, a kormány és a köz legteljesebb megelégedésére végezte, s hogy pozíciója mégis tarthatatlanná vált, annak egyetlen oka van: a sajtó és annak hiénái.

OROSZ ISTVÁN: FEKETE SZERDÁRA FEKETELEVES


A politikai elemzők véleménye csupán abban tér el egymástól, hogy néhány hónapban, fél évben vagy egy évben szabják meg John Major bukásának valószínű határidejét. Pénteken az Independent címlapon adta hírül, miként látja a legnagyobb fogadóiroda, a William Hill John Major, illetve Graham Taylor – az USA-ban gyászosan leszerepelt angol labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya – bukásának esélyeit a következő választások, illetve a világbajnokság előtt: John Major 8:13, Graham Taylor 4:7.

OROSZ ISTVÁN: FÁBÓL – GUMIBOT

Rendőri alapszerv – polgári szabadságjogok


A hagyományos, fából készült, 14 inches „gumi”-bot immár csaknem 150 éve tartozéka az angol rendőrnek, csakúgy, mint a furcsa fejfedő és az agresszivitást nélkülöző megjelenés. Az a körülmény, hogy az angol városok és falvak utcáin feltűnő bobbyk feladata nem a polgárok megfélemlítése, molesztálása, helyszíni megbírságolása, hanem a lakosok védelme és a bűnesetek megelőzése – 1829 óta első számú alapelve a közrend és jogbiztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseknek Nagy-Britanniában.

OROSZ ISTVÁN: TÖREDÉKEK


– 1981. őszi indulásától 1985 tavaszáig nyomtattam a Beszélőt dunabogdányi házamban.

– Amikor az első számot kezébe vehette az érdeklődő olvasó, Lengyelországban Jaruzelski tábornok szükségállapotot hirdetett ki.

OROSZ ISTVÁN

OROSZ ISTVÁN: KEDVES BARÁTAIM,


meglepve értesültem a Beszélő március 24-i számából, hogy a Dunabogdány, Táncsics u. 37. sz. ház falára az SZDSZ helyi csoportja jóvoltából 1990. március 15-én emléktábla került. Ezúton szeretnék mindazoknak köszönetet mondani, akiknek anyagi, fizikai és erkölcsi támogatása lehetővé tette, hogy 1981 és ’85 között ebben a házban készíthessük a Beszélőt.

Kertész Évának és Kertész Györgynek, akiknek nagylelkű baráti kölcsönei nélkül képtelenek lettünk volna megvásárolni 1980-ban a dunabogdányi házat.


OROSZ ISTVÁN: „A SZOCIALIZMUS MEGROPPANT GERINCE”

Gulyás Gyula és Gulyás János: Törvénysértés nélkül


A hortobágyi puszta szikes, terméketlen talajában idestova négy évtizede vágott sebek lassan behegednek. A fű, a gaz benövi az értelmetlen művelés nyomait, az egykori gyapotföldek, rizsföldek, öntözőcsatornák helyén ismét legelők nyúlnak el végestelen-végig. Egy-egy düledező birkahodály, semmibe vezető lépcsősor őrzi csupán a magyarországi szocializmus legsötétebb esztendeinek nyomait. A természet évszázados rendje helyreállni látszik Hortobágyon.

De helyre tud-e állni a lélek nyugalma?


OROSZ ISTVÁN: AZ „IDEGENBE SZAKADT” DEMOKRATIKUS HAGYOMÁNY

Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945–1985. Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem kiadása, Bern, 1985


Akik azonban úgy találják, hogy a kommunista kormányzat iránti lojalitás talán mégsem lehet a megítélés alapja, azok haszonnal forgathatják Borbándi Gyula „A magyar emigráció életrajza 1945–1985” c. munkáját. A szerző, a fülszöveg tanúsága szerint, „1919. szeptember 24-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot és államtudományt tanult. 1942-ben államtudományi doktorátust szerzett. Egyetemi hallgatóként faluvizsgálattal foglalkozott, és szellemileg a népi irányzat befolyása alá került.

OROSZ ISTVÁN: SORSUNK A PÁRT?

Szilágyi Sándor könyvismertetéséről (Beszélő 11)


Tudvalévő, a bolsevik ideológia feltétlen engedelmességet, a Vezérbe és a Pártba vetett megingathatatlan hitet követelt az egyéntől.

OROSZ ISTVÁN: BESZÉLŐ-BESZÉLGETÉS SZÁSZ BÉLÁVAL,

a Minden kényszer nélkül c. könyv írójával


Az alábbi beszélgetésre 1985. október 31. és november 3. között került sor Szász Béla halesworthi otthonában. Szász Béla idén ünnepelte 75. születésnapját. Felkérésére az indított, hogy személyesen is szerettem volna kifejezni megbecsülésemet és tiszteletemet egy olyan ember iránt, aki az életét fenyegető kegyetlen kínzások dacára sem volt hajlandó együttműködni a Rajk-per elképesztő színjátékát kiagyaló és gumibottal dirigáló szovjet és magyar kommunistákkal, NKVD-s és ÁVH-s tisztekkel.

OROSZ ISTVÁN: TANTERVUTASÍTÁSOS OKTATÁSIRÁNYÍTÁS HELYETT KORLÁTOZOTT AUTONÓMIÁJÚ ISKOLÁT


A tantervutasításos oktatás funkciója: a társadalmi egyenlőtlenségek elfogadtatása


Kétségtelen, hogy a mai társadalmak jórészt az iskola intézményére ruházták a felnövekvő állampolgárok „kommunikációs felszerelésének” funkcióját Sőt, biztosan állítható (gondoljunk csak pl.