Eugéniusz:
Nagy Jenciklopédia – III.
Emberi lények és az életlényeg
Elv-tettðmagatartásðjellemð sors
Bölcs-balga/boldog-boldogtalan lélek
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol
Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló
Életminőség-vizsgálódások magyarán írva
p Komjáthy Jenő
p POGÁNY VAGYOK
p
p Nincs bennem semmi
p Alázatos, tömjénszagú;
p Zsolozsma, zsoltár, istenesdi
p Nem ejti lelkemet rabul.
p
p Nem verem én bűnbánva mellem,
p Nem mondok szánom-bánomot,
p Olcsó dicséretét se zengem
p Annak, ki - majmot alkotott.
p
p Nem ejt meg engem semmi földi,
p Se földöntúli hatalom:
p Az eget ostrommal bevenni,
p Nem lekoldulni akarom.
p
p Nem járok templomaitokba,
p Miket a hízelgés emelt,
p Bálványotok előtt a porba
p Lelkem sohase térdepelt.
p
p A földön úr szolgái vagytok,
p S urat imádtok mennyben is;
p A szív, a szolgaságba hajtott,
p Csupán a zsarnokokba hisz.
p
p Szeretek én, s ti hízelegtek,
p Csúsztok ti, míg repülök én!
p Imátok lenn a porba reszket,
p Fönnszárnyaló enyém.
p
p Arcotokon a kegy malasztja;
p Fő vágyatok a nyugalom:
p Én nem születtem hódolatra;
p Szívem örök forradalom.
p
p Pogány vagyok.
p Dac ül szememben,
p Gúny és harag rezg ajkimon;
p Pusztító tűz feszíti mellem,
p A harcok élvét áhitom.
p
p A gyűlöletnek óceánja
p Csap olykor át a szívemen;
p A viharoknak orgonája
p Játszik most benne rémesen.
p
p Mert gyűlölöm sivár világtok,
p Amelynek neve: unalom;
p Ásító kéje nekem átok,
p Rothadt nyugalmát eldobom.
p
p És gyűlölöm a lomha szörnyet,
p Gyűlölöm arcod, rút Közöny!
p Rég fekszi tetemed a földet,
p Gőzébe hal milljó öröm.
p
p S gyűlöllek téged, korcs Alázat,
p Törpék álarca, pórerény!
p Hiszen te adtál kúszni lábat
p A Gyávaságnak, látom én.
p
p És gyűlölöm a Szolgaságot,
p A bűnök bűnét mindfölött:
p Haragtól reszketek, ha látok
p Egy elnyomót vagy görnyedőt. -
p
p Pogány vagyok.
p Merész szememben
p A szép Igazság szomja ég.
p Istennő az; ha fátyla lebben,
p Gyönyörbe tör a föld, az ég.
p
p A szeretetnek óceánja
p Csap akkor át a szívemen;
p A teremtésnek orgonája
p Szól mostan oly fönségesen.
p
p Megzendül a szférák zenéje;
p Az égi gömbök szózata,
p Zokogva, zengve hull beléje
p Az örök fájdalom maga.
p
p Megnyílik a világ köröttem,
p A légi kárpit széthasad,
p Lebegni szigorú körökben
p Látok csodás, nagy tárgyakat.
p
p Nem tárgyak ők, dicső személyek;
p A régi istenek talán:
p A lelkük test, a testük lélek,
p Tapintom s mégis látomány.
p
p Alattam a föld is kitárul,
p A por rajong, a kő beszél,
p Jelt ád a némaság magárul,
p És fölragyog a titkos éj.
p
p A mélység mély szivét kitárja,
p Leveti lepleit az Ég...
p Úgy érzem, egy világ királya,
p Ugy érzem, egy isten levék.
p
p Természet! Élő templomodban
p A tárgyak lelkét szíhatom:
p Szent falaid közt égre lobban
p Minden leláncolt hatalom.
p
p Határtalan nagy templomodban
p Az isten testét érezem;
p Szivem szivével összedobban,
p Szemébe néz ihlett szemem.
p
p Világok teste lett a testem,
p Amit látok, az mind enyém;
p Átcsapnak a lángok felettem:
p Égek, de el nem égek én!
p
p A lelkek lelke lett e lélek,
p A szívek szíve lett e szív,
p Az ember bennem istenné lett,
p Olimp dicső követje hív!
p
p
p
p Figyeljünk
p oda jobban
p ellenségeinkre,
p mert ők az elsők,
p akik felfedezik és
p még ki is mondják
p hibáinkat, bűneinket…
p
p
p Ki
p pénzért nősül,
p sorsa nem lesz más,
p mint perpatvar, jaj, civakodás.
p
p
p Magadra vess:
p nem nézted meg,
p nem ismerted az anyját,
p s mégis elvetted a drágalátos lányát?
p
p
p Amit
p nem tudsz
p lemérni, vagy
p valahogy kvantifikálni,
p az igazából nincsen is…!?
p Az csak illúzió, fantazmagória,
p ábrándkép, mese, fikció,
p mint a boldogság…!?
p
p
p Amire
p Milne Jánosa,
p mesebeli királya
p jobb, barát híján
p végülis ráfanyalodik,
p magadat kell karácsonyi
p ajándékkal „meglepned” …
p
p
p Soha
p nem hívsz
p vendégeket,
p hogy ne lássák/
p láthassák műkincseidet,
p mástól lopott, más rovására
p megszerzett javaid/szajréd
p (ez a gaz-dagság elszigetelő)
p
p
p Mintha
p alvajáró lennél,
p aki az ébrenlét,
p az élni akaró élet
p hangjaitól kizökken,
p és lezuhan a tetőről…
p
p
p Unalmas
p és hosszú
p életfilmedben
p bőven megelégedtél
p a tömegjelenetekben
p a statiszta szerepével
p
p
p Aki
p szerint
p neki minden
p alanyi jogon jár,
p ezért csak követelni
p és elégedetlenkedni tud -
p ezért nem is tud semminek,
p mint ingyen ajándéknak örülni
p
p
p Te még
p abban tetszelegsz,
p hogy egy nagy kérdőjel vagy –
p de az már rég kiegyenesedett
p egy felkiáltójellé egy nagy nulla után…
p
p
p A
p dodonai
p jóslatokat
p tevő és vevő –
p minden kijelentést
p így is, úgy is lehet
p érteni, értelmezni:
p ha akarom vemhes,
p ha akarom nem vemhes?
p
p
p Akkor sem
p vágsz bele a dologba,
p indulsz el járatlan úton,
p ha már tényleg nincs semmi,
p de tényleg semmi vesztenivalód,
p és csak a láncaidat veszítheted el
p
p
p Nem
p életrevaló –
p életre valótlan,
p vagyis élhetetlen.
p Vagy ellenkezőleg:
p szemtelenül-pofátlanul
p élelmes és netán élősködő
p
p
p Mint
p egy részeg
p nagy vad elefánt
p a porcelánboltban
p úgy tiporsz át érző szíveken
p
p
p Önismétlő
p automata ember,
p egy kvázi biorobot:
p ha bedobod a pénzt,
p akkor kijön, amit kérsz…
p
p
p A
p voluntarista,
p aki belei, szervei, szíve
p működését is irányítani akarja,
p de ahol amúgy tényleg dönthetne,
p pl. hogy szájon/orron át lélegzik,
p arra meg nem terjed ki a figyelme…
p
p
p Voluntarizmus
p Mindent lehet,
p csak akarni kell…!?
p A pszichiáter magyarázza a betegnek:
p -Higgye el nekem, nincs olyan akadály,
p amit erős akarattal le ne győzhetnénk.
p A beteg eltűnődik.
p -Megpróbálta már, doktor úr,
p a fogkrémet visszanyomni a tubusba?
p (ami amúgy nem elvileg, „csak”
p gyakorlatilag szinte lehetetlen…)
p
p
p Akaratátvitel
p Hogyan lehet elérni,
p hogy megtegyem, amit akarsz?
p Akár olyat is, ami nem érdekem,
p sőt éppen az ellenére van…!?
p Megfizetsz, vagy jutalmat ígérsz
p Manipulálsz: mintha én akarnám
p Meggyőzöl: ez az én érdekem is
p Átnevelsz, agyam átprogramozod
p Megzsarolsz, megfenyegetsz stb.
p Megkérsz - kikönyörgöd - meghatsz…
p Végső soron akár erőnek erejével is!
p Stb. stb. stb.
p
p
p Freudi elszólás
p Amikor az igazság
p akaratod ellenére kibukik,
p mert megbotlik a nyelved -
p de persze nem véletlenül,
p és nem is akárhogyan: elszólod magad,
p pont a takargatott igazat vallod így be...
p (pl. a heves szeretkezés „önkívületében”
p titkos szeretőd nevét súgod nejed fülébe)
p
p
p Akarat-
p gyenge
p Pató Pál úr
p Mindenre ráér,
p amíg nem dőlt
p össze a lakóháza –
p akkor meg már túl késő
p Nincs nála preventív
p értékőrzés és javítás,
p csakis max. tűzoltás,
p az örökös kármentés
p
p
p Transzcendens
p Ne az én akaratom
p legyen meg, hanem
p a Tiéd, Uram és Teremtőm,
p ezt kell folyamatosan tudakolnom,
p és azután nekem is már azt akarnom.
p Vagy úgy járok, mint a kisgyerek, aki
p mindent csokoládévá, vagy Midasz király,
p aki mindent arannyá változtatna, amihez ér...
p
p
p Akarat-
p átvitel…
p Parancsolni
p szeretnél/akarsz
p a szélnek, a Napnak,
p a világmindenségnek,
p csak magadnak, nejednek
p és elkényeztetett gyerekednek
p nem vagy az ura és parancsolója…
p
p
p Ami
p katonai
p parancsnokként,
p pláne hadiállapotban erénye,
p az otthonában éppen a bűne:
p a feltétlen parancsuralom
p és a vak engedelem…
p
p
p Hasalva
p és puskázva,
p az életiskolád nagy vizsgáit is
p megúsznád egy kegyelemkettessel
p (de majd pálcához nyúl az Élet tanár úr)
p
p
p Kivételes
p Kategorikus
p imperatívusz!?
p Rád külön szabályok
p vonatkoznak/érvényesek,
p ha te kapufát rúgsz, az is gól,
p az ellenfélnek csak bombagólja lehet
p (A fair play is csak neki morálisan kötelező)
p
p
p A
p tények
p megállapításából
p még semmi nem következik:
p ha ez van, akkor ezt kell tenni?
p Ha te úgy teszel, mintha mégis,
p akkor csak rejtett a értékelveid,
p s így döntésed súlyát mismásolod…
p
p
p Annál
p rosszabb
p a tényeknek!
p Amiért azok miért nem
p idom(talanul)nak, csonkulnak
p elképzeléseid maszek Prokrusztész ágyába…
p
p
p Prokrusztész ágy
p Fakó minden teória,
p a lét aranyló fája zöld,
p s te így, ilyen kifakultan
p látod a virágzó rétet,
p a nagy mindenség ki-
p kibújik a rendszeredből -
p de te addig csonkítgatod,
p míg bele nem gyötörhető
p
p
p Prokrusztész.
p „Az istenek végül is
p maguk elé szólították a hírhedt banditát,
p aki körmönfont módon végzett áldozataival.
p Ágyába fektette őket,
p s aki rövidebb volt, mint az ágy,
p annak kinyújtotta a testét,
p aki pedig hosszabb volt,
p abból annyit vágott le, hogy
p beférhessen az ágyba.
p Maga Zeusz kérdezte meg a gyilkostól,
p hogy mit hoz fel mentségére.
p Prokrusztész emelt hangon szólt:
p »Mindenkor az emberi egyenlőség
p híve voltam!«”
p Feleki László
p
p
p Prokrusztész ágy
p Nem a ruhát szabják a katonához,
p hanem a katonát faragják be uniformisba
p Gnóm törpévé, szörnyszülötté stb. tesznek,
p hogy a cirkuszban kunsztokra idomítsanak,
p vagy hogy haszon-élvezzék a TB támogatást
p
p
p Alkalom
p Avagy az ún.
p körülmények hatalma
p Azok, akik viszik valamire
p ebben a világban,
p mind olyan emberek,
p akik számon tartják
p a körülmények alakulását,
p a számukra megfelelő alkalomra várva;
p és ha az alkalom nem jön el,
p akkor megteremtik maguknak.
p Ne szidd a körülményeket,
p hanem változtasd meg őket!
p Ha vinni akarod valamire a
p z életben,
p kerekedj fel, és keress megfelelő körülményeket;
p ha pedig nem találsz, akkor csinálj!
p G. B. SHAW
p
p
p Nem,
p vagy rosszul tudni
p A törvény nem ismerete
p nem ment fel a törvény alól.
p 1.
p Ha te „öntörvényű” vagy s pl.
p ha nem tudsz a gravitációról,
p akkor meghalsz a szakadékban,
p mert felgyorsulva csapódsz le…
p (az amúgy lágy víz is kemény lesz)
p 2.
p A részegséged az nálad enyhítő,
p és nem súlyosbító körülmény?
p Nálad lehet, de már a bíróságon
p nem, sőt akár épp ellenkezőleg…
p
p
p Cinikus,
p öngyilkos
p „szellemesség”
p Utálja a másnaposságot,
p ezért soha ki nem józanodik
p és marad inkább mindig részeg
p
p A
p nagy
p „barátokról”
p a bajban kiderül, hogy
p ők csak szesztestvérek:
p egyből szétspriccelnek,
p és otthagynak a pácban!
p
p
p Komjáthy Jenő
p ANTIKRISZTUS
p
p A tűz, a víz, a föld s a lég enyém.
p Ily úton lettem optimista.
p Oly bamba, félszeg és ügyetlen,
p Hogy elbámul az öreg isten!
p Így lett belőlem optimista.
p Hozsannát zeng nekem az újkor,
p Az eszme vaskos, kézzelfogható.
p Hát vesszen az,
p Ki elszédül forró lehelletétől.
p Az ég üres; ezt így találta Laplace
p Legyen a föld is minta-hízlaló,
p Az eget átkutattam s mit se lelt,
p Csak óriási űrt, a távcső.
p Jehova, akit imádnak
p A zsidók és vénasszonyok.
p A szentirás hazug, veszett könyv,
p Minden rossz tőle származik.
p Botor, kietlen s béna bölcsesége.
p Kopott és gyermekes minden sora.
p Az élvet hirdetem. Határtalan
p Legyen az ember üdve, mámora!
p Szinültig még az élet színbora,
p S bár nem jövök szamáron,
p Utamra is virágot hintenek.
p
p
p Heroikus
p pótcselekvő
p Megkerülöd
p az egész Földet,
p pedig a hátad mögött
p kezdettől ott állt Istened...
p
p
p Meg-
p váltás:
p nem gyűlik
p össze a váltságdíj,
p otthagynak a rabságban,
p mint zaciban a drága órát...
p
p
p Találós kérdés:
p van olyan káros dolog,
p amire könnyű gyorsan rászokni,
p de a leszokás már bajos, nehéz,
p sőt olykor akár kínkeserves is lehet?
p
p
p Előre iszik
p a medve bőrére,
p elbízza magát, mint a nyúl,
p aki a teknőccel futott versenyt,
p de közben leült, elaludt és kikapott...
p
p
p Az egyik
p túlterheli magát,
p más keresztje alatt görnyed,
p a másik meg a sajátját se veszi fel,
p s így - elviselhetetlenül - könnyű a léte...
p
p
p Van-e
p valaki e nagyvilágon,
p akiért látatlanban is jót állsz,
p akinek egy üres papírt is aláírsz,
p akiért olyan kezességet vállalsz,
p hogy a tűzbe is tennéd a kezed?
p
p
p Gyilkos
p kevés ember lesz,
p de embert bárki ölhet,
p ha például balesetet okoz,
p ami bárhol bekövetkezhet,
p ha autót vezet, és hirtelen
p elé ugrik egy kisgyerek…
p
p
p Jogos
p önvédelem
p a támadás arányos elhárítása,
p a támadó elűzése, harcképtelenné tétele,
p de csak a legeslegvégső esetben: a megölése
p
p
p Neked
p az a jogos,
p arányos önvédelem,
p ha előbb egyet belelősz
p a besurranó tolvajba, majd
p utána figyelmezteted:
p „Állj, vagy lövök!”
p
p
p Ölni,
p pláne gyilkolni,
p a legnagyobb bűn,
p jóvátehetetlen károkozás –
p a háborúban meg ez a parancs...
p
p
p Reményik Sándor:
p A katonák
p
p Külön-külön mind csöndes emberek,
p Egy-egy tavaszból őszbe hajló ág,
p Együtt: a katonák.
p
p Külön-külön, úgy lehet, mindenik
p Beleborzadna, mikor öldököl,
p Együtt: egy rettentő, véres ököl.
p
p Külön-külön halk, bús pásztortüzek,
p Itt-ott csillan a lángjuk tétován,
p Együtt: egy hömpölygő tűzóceán.
p
p Magukra mind külön kis életek,
p Fáradt ívük magasból mélybe száll,
p Együtt, jaj együtt: a halál.
p
p
p Amikor
p a vitás kérdéseket
p veszekedés-verekedés,
p nagyban: háború dönti el:
p aki épp győz, annak lesz igaza
p (ahogy az erősebb eb párosodik?)
p
p
p Harc
p az élet?
p Sok az eszkimó, kevés a fóka –
p élet-halál harc folyik közöttük:
p ember-ember, ember-állat között?
p Csak a kevés győztes maradhat életben...!?
p (a kapitalizmus szociáldarwinista ideológiája)
p
p
p "Nem igaz,
p hogy folytonos
p kemény harc az életed.
p Csak akkor válik azzá,
p ha te magad azzá teszed.
p Hagyd abba a harcot,
p és kezdj el élni."
p Eric Berne
p
p
p Semmiben
p nem ismersz tréfát,
p mindent komolyan veszel:
p így durcás, sértődött vagy,
p sőt rögtön ügyvédhez futsz,
p ha egy karikatúra készül rólad,
p pedig neked is segíthetett volna
p önismereted mélyíteni, korrigálni…...
p
p
p Ön-
p beteljesítő jós:
p falra festett ördög -
p te akár még mérget is
p veszel rá, hogy teveled
p minden a lehető legrosszabbul
p fog elsülni, fog megtörténni...
p …s lám, hát nem igazad lesz!
p
p
p Tablettás
p „bort” iszol,
p abból viszont sokat -
p így spórolod meg a pénzt,
p amire nagy szükséged lesz,
p ha majd emiatt beteg leszel...
p
p
p „Tolmács”
p és/vagy mediátor,
p közvetítő harmadik
p nélkül már nem tudsz
p a pároddal békésen beszélni?
p Mindenből vita, majd veszekedés,
p sőt még verekedés is kerekedhet?
p (vagy csak írásban, minden szót
p megrágva, többször felülírva stb.)
p
p
p Te
p egy
p fontos
p ember vagy
p fontos mondandóval:
p ezért minden egyes szava,
p vagyis így végül egyik sem
p hang-súlyos, nyomatékos...
p (amikor a minden=semmi)
p
p
p Fikció -
p a mesékben olvasottakat
p vagy szó szerint igaznak tartod,
p és aszerint igazodnál el az életben,
p vagy hazug minden nagy mesemondó,
p hisz hiába mented ki a hangyát a bajból,
p nem kapsz tőle rögvest egy varázssípot...
p
p
p Az
p utolsó
p pillanatban sem
p mered bevallani, hogy
p nem tanultál/nem tudsz,
p sosem próbáltál ejtő-ernyőzni,
p majd csak lesz valahogy…
p
p
p Az óriás
p átváltozóművész,
p aki bedől Csizmás Kandúr
p hiúságát legyezgető ravasz
p kételkedésének és bizonyít:
p át tud ő kisegérré is változni
p
p
p Kiengeded
p a zárt palackból
p a - rossz - szellemet,
p de a megdöbbenésed után
p már sehogy nem tudod oda
p visszagyömöszölni/szuszakolni -
p nem azt kérdezi: mit parancsolsz,
p de rád is életveszélyt jelent...
p
p
p Részegen
p fagysz meg a hóban,
p - állítólag nem fáj, elalszol -,
p mert neoliberális elveid tiltják,
p hogy kérd, illetve még józanon előre
p elrendeld a paternalista beavatkozást...
p
p
p Addig-addig
p totojázol, válogatsz,
p fitymálsz, ócsárolsz stb.,
p mígnem hoppon maradsz, ill.
p két szék közt a pad alá esel...
p
p
p Úgy
p akarsz
p többet, sőt
p a legtöbbet élni,
p hogy nem sokat alszol,
p és minimum két ember
p helyett eszel, iszol, ölelsz,
p és dolgozol látástól vakulásig...
p
p
p Ha
p eleged van
p a hízelgőkből,
p befizetsz egy „kegyetlen
p színházba” fizetett áldozatnak,
p ahol pénzedért mocskolnak, aláznak...
p A két végletből kijön az arany közép?
p
p
p Jobbnál
p jobb ötletek
p burjánoznak fejedből,
p de nem rendszerezed,
p nem szelektálod, súlyozod,
p nem teszed próbára őket,
p de a kezed mégis tétlen,
p lekötözve, bénán marad...
p
p
p Nem vársz
p az ihletre/ötletre,
p de gépiesen robotolsz,
p míg a „lusták” találmánya
p töredék munkával is nagyság-
p renddel jobbat eredményez…
p (többet ésszel, mint erővel)
p
p
p Anakronizmus
p Időutazást teszel,
p százezer évet vissza,
p mintha még pl. a kerék,
p vagy emelő, csiga stb.
p egy/nagyszerű gépe
p sem lenne kitalálva...
p (többet erővel,
p mint ésszel)
p
p
p Mint
p aki nyílt
p lapokkal ül le
p a cinkelt paklis
p hamiskártyásokkal
p nagy tétben játszani...
p (szélhámos-balek pár)
p
p
p A
p végleges
p összeköltözéssel
p elviselhetetlen terheket
p raksz eleddig jól működő
p stabil baráti kapcsolatodra...
p (mert lakva akarod megismerni)
p
p
p Vak-
p merő ugrás
p az ismeretlenbe -
p előbb lendületből
p egy fejest ugrasz,
p majd megtudakolod,
p milyen mély/sekély itt a víz...
p
p
p Olyan
p könnyelműen
p teszed semmiért
p kockára az életed,
p mintha neked - is -
p minimum hét lenne,
p nem pedig egyetlen egy,
p vagyis ebben a formában
p az első és egyben az utolsó...
p
p
p A
p szíved erre,
p az eszed arra húz,
p „kompromisszumként”
p végül nem mész semerre,
p hanem egyhelyben topogsz...
p (Mint amikor a férfi forrón,
p a feleség jéghidegen szereti,
p mindenki enged: langyosan eszik,
p pont ahogyan senki sem kedveli…)
p
p
p Ady Endre
p A krisztusok mártírja
p
p Vad, nagyszerű rajongást oltott
p Az Érnek partja énbelém,
p Csupa pogányság volt a lelkem,
p Gondtalan vágy és vak remény.
p
p Forgott körültem zagyva módon,
p Lármával, vadul a világ
p És én kerestem egyre-egyre
p Valami nagy Harmóniát.
p
p Paraszt Apollónak termettem,
p Ki dalos, erős és pogány,
p Ki szeretkezve és dalolva
p Dől el az élet alkonyán.
p
p
p Pogány erőtől, daltól, vágytól
p A lelkem immár nem buzog,
p Megöltek az evangélisták,
p Az életbölcsek, krisztusok.
p
p x
Az Élet vagy halál a tét:
plusz vagy mínusz végtelen lehetőségek
Hogyan légy/maradj egyre boldog(talan)abb -
hogyan javítsd/rontsd a saját/(elő)szeretteid életét
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban, ,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
|