Előszó (részlet)
E kiadvány, melyet az olvasó a kezében tart, igen széles körű szakmai összefogással, hat felsőoktatási intézmény részvételével (Berzsenyi Dániel Főiskola, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyíregyházi Főiskola, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) készült el. A két kötet tizenhét mai magyar és három kortársnak mondható külföldi szerzőnek összesen több mint harminc szaktanulmányát tartalmazza. Tárgya a XIX. századi orosz irodalom, illetve az ebbe a periódusba tartozó szépírások szláv és magyar recepciója. Ez utóbbi témakör magyarázza a könyv kiegészítő címét: Alapozó ismeretek az orosz-szláv és az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Az orosz szépírók publicisztikai és elemző munkáinak, valamint az eredetileg idegen nyelven publikált írásoknak magyar nyelvű átültetését hat fordító végezte el.
E vállalkozás mindazonáltal nem csupán a résztvevők számát és a tudományos anyag mennyiségét tekintve tűnhet jelentősnek. Sokkal inkább azért tarthat érdeklődésre számot, mert a klasszikus orosz irodalom valódi kincsesházából válogathattuk ki azokat az irodalmi alkotásokat, melyek a tanulmányok tematikáját meghatározták. Természetesen a könyv szerkezetének a kialakításánál elsődleges szempontként 2006 szeptemberétől bevezetésre kerülő BA-képzés igényrendszeréhez való igazodást tartottuk szem előtt. E megfontolás alapján született meg az elképzelés, hogy a kétkötetes tankönyv négy különféle tantárgyhoz is hasznosítható legyen: 1) az orosz irodalom történetének oktatásához; 2) a szláv irodalmi áttekintésen belül az orosz-szláv, illetőleg az orosz- magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának megalapozásához; 3) a magyarul és oroszul párhuzamosan rendelkezésre álló szakanyagokra építve az irodalmi szakszöveg-olvasási gyakorlatokhoz; 4) a recepció kérdéseit kiemelten kezelő kultúratörténeti kurzusokhoz.
A könyv felhasználhatósága ily módon sokrétű, és ezzel összhangban szándékunkban állt az irodalomtörténeti megközelítést is rendhagyó módon sokszempontúvá tenni.
[...]
A tanulmányok újra és újra összeérnek tehát, s így a könyv több körben megvalósuló befogadást igényel - minél több körön hajlandó végighaladni az igényes olvasó, annál gazdagabban, teljesebben láthat rá a XIX. századi orosz irodalomra, és egyben annál bővebbé, kiterjedtebbé válhat az a módszertani repertoár is, melynek tudatos számbavételéről nem érdemes lemondani. Ehhez a hallgatók minden bizonnyal segítséget fognak kapni a XIX. századi orosz, valamint a szélesebb körű szláv irodalmat és kultúratörténetet oktató tanáraik szakértelmének jóvoltából. Lehetőség lesz arra is, hogy az oktatók e két kötetből a hallgatók intézményi keretű képzésének adott egyedi és változó feltételeihez alkalmazkodva válasszák majd ki kurzusaikhoz a legmegfelelőbb anyagokat, az ajánlott olvasmányok listáján megjelölt tételekkel. A tanulmányok szerzői nem csupán a BA-kurzusok, hanem az MA-képzésre előkészítő órák elvárható színvonalához is igyekeztek igazodni.
Mindehhez sikeres szellemi kalandozást kívánunk a könyv minden olvasójának. A szerzőknek pedig ezúton fejezzük ki köszönetünket a kötetben való részvételükért.
Budapest 2006. július 5.
Kroó Katalin
alkotó szerkesztő
Olvasható:
Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe