Bölcs-balga/boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások: típuspéldatár



Eugéniusz: Ön-sorsrontó ABC – II.

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények, okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



Szabó Endre

(1849-1924)

Május elsején

Tudom, tudom, hogy megdalolt már
Jó, rossz poéta szép tavasz,
Azt is tudom, hogy eddig is csak
Bús megadással tűrted azt.
De mind hiába! nincs menekvés,
Egyszer én is beléd kötök:
Hanem benned azt dallom én meg,
Mit elhagytak a sok között.

Mert dalra várnak többi közt a
Jámbor, hasas filiszterek,
Kik vasárnap a verőfényre
Ujjongva kisereglenek;
Gázolják öröm-ittasodva
A gyöp ropogó bársonyát,
S erdőt, mezőt az ő viharzó
Lelkendezésök harsog át.

Ajkaikon zajos hűhóval
Bújják az árnyas berkeket,
Alig érik fel ésszel: hogy nő,
Gyarapul a paszuly s retek!
A vöröshagyma és pityóka
Egymással hogyan versenyez!
Ez esztendőben, őket uccse!
A babnak nagy keletje lesz.

A filiszterek más seregét
Elrejti a kioszk, bozót,
Hűselve iszogatnak ottan
Fényes, kifent hivalkodók.
Szidják a pincért, mint a bokrot,
- Nem ízlik sem meleg, se’ hűlt, -
Igazgatják a kézelőket,
S nyomorgatják az „r” betűt.

És így a közjó érdekében
Egész napokat töltenek;
Telve a zseb, rendjel a mellen,
S csücsül a lelkiismeret.
S a nap oly jó! rájuk is úgy süt,
Mint e szegény rongyosra itt,
Kinek csak azért van süvegje,
Hogy süvegelje urait.

Majd jönnek dús aranyba szegve
Nagy rangú, cifra hadfiak,
Rajtok temérdek hősi érem,
A sok semmittevés miatt...
Nyiszog a kard, - kaszál a lábok,
- Csámpás az istenadta mind, -
És a szegény parasztvilágra
Mindnyájok oly büszkén tekint.

A sétatéren izzadozva
Egy hízott páter oldalog,
S ravasz mosollyal per amorem
Cifra dámákra bandzsalog,
Mint ökrön a csengő, kalimpál
Egy szép aranykereszt nyakán –
Hej! hány lelket küldött az égbe
E szép keresztért szent atyám?

S mert itt a szép tavasz ölében
Minden, minden virítni kezd:
A szívben szunnyadó remények
Virága is bimbót ereszt:
A filiszter százmillióra
S miniszterségre aspirál,
A hadnagy tábornok szeretne
Lenni s a páter kardinál.

Arcok hiába bamba: rólok
Leolvasom e vágyakat,
S amint járok-kelek közöttük:
Az ábránd rám is elragad;
Szívemet ez idillben újra
Csiklandozza egy régi vágy,
S elképzelem magamba én is,
Hogy mi szeretnék lenni hát?

- Én mennydörgős mennykő szeretnék
lenni szép május reggelen,
Midőn katona, pap s filiszter
A verőfényen megjelen,
S tudom: tavasz nem volna addig,
És nem volna derült az ég,
Míg minden mamlasz ingyenélőt
Halomra nem pusztítanék.

pppppppppppppppppp

p 1

p „Ittas”: nem lát ördögöt - elbújt a szerződés részleteiben

p Lelki teherbírását tesztelő: az ellenségével költözik össze

p Nem istene sugallatára, de csoportnyomásra oltakozó stb.

p Bedugja mind a két fülét: egyfolytában csak magát hallja

p Jó ügy alázatos szolgája helyett egy nagy szemétdomb ura

p Ő oly elfoglalt: őneki nincs ideje keresni az isten Országát

p „Aranyköpése”: „Csak a kísértésnek nem tudok ellenállni…”

p Ép elméjét megbontó: a kijózanodásig szándékosan őrült…

p A lelki nemesedését a teste rafinált tartós gyötrésétől váró

p A legkisebb szenvedéstől is irtózó: inkább nem szül gyereket

p Fájdalomfóbiás önérzéstelenítő: inkább gyönyört se érez

p Világmegváltó álmodozóból lett álmos/ „alvajáró” adófizető

p Árulkodó emberszólás: aki mondja másra, az mondja magára

p

p 2

p Minden áron egy lehúzó csoporthoz tartozna, az önfeladásig

p Bármiről lemond, s mindent lenyel, csak vegyék be a játékba

p Nem sokallja a „szabad szólás” félcédulás stigma magas árát

p Játék az élet: ha nem megy, akkor kiszállna: nem ér a neve

p Csatanyerése csak egy pirrüszi győzelem: a háborút elveszti…

p Nem akar/már nem tud lazítani: el is pattan a túlfeszített húr

p A rosszkedvű adakozó, ill. az örömtelen magához is fösvény

p Naphosszat gyötri agyát: hajszálpontos álomemlék idézése!?

p Nem veszi komolyan a (rém)álmait, neki az nem is „valóság”

p Mindent gyűjt, semmit nem selejtez: raktárlakásból kiszoruló

p Isten nem ver bottal: ronda lelke teljesen kiül arcára, képére

p A jótündér a bolond kívánságát is teljesíti, ő meg attól koldul

p A kevesebb több lenne: szesztestvérek helyett egy igaz barát

p

p 3

p Fék nélküli kerékpárral száguld a züllés lejtőjén a vesztébe

p Mindent tudni akar: legyen az rá nézve felesleges, sőt káros

p A tudás keserű gyökereiből nem kér, csak édes gyümölcséből

p Nem ver gyökeret, sehol nincs otthona, hajtja „cigány vére”

p Olcsó vigasz: savanyú az a szőlő, amit ő itt már nem ér el

p Neki mindegy, csak gomba legyen: ehető/mérges/bolond…

p Mindent dafke fordítva csinál: elbújva eszik, és utcán kakál

p Aki az örök haragot kitartva más vétkéért önmagát bünteti

p Ha ingyen van, nem értékeli: szellemi közkincsek garmadája

p A majd’ mindent pótló szerelmet holtig helyettesítené mással

p Újabb boldogságpirulákat faló, de így a detoxikálóban végző

p Nem lesz soha felnőtt - gyerekből infantilis, majd szenilis is…

p Oly szerény mafla: életszínjátékában csak statisztaszerepű

p

p 4

p Gyakorlat teszi a mestert: már semmi szépre nem emlékszik

p Mosakodás helyett mást bemocskolva tisztábbnak látszódódó

p Neked a jónál is jobb helyzet kell: elpuskázod a nagyvadat

p Szabadságot akar, de árát, pl. vele járó felelősséget sokalló

p A maszkabál után is az álarcában, bohóc jelmezében maradó

p Végkimerülésig fut a szekér után: pedig nem akarja felvenni

p Tovább nyújtózkodó, mint a takarója ér: kínos pénzzavarok

p Épp biztonsági célból lassan autózó, pont így ön/közveszélyes

p Mohó homo - a kincsesbarlangból jó rosszul jön ki: meghalva

p Ki nem érdemelhetőket követelő: ajándék, szívesség, hála stb.

p Előbb jó rosszat szól, majd aztán gondolkodik: visszaszívná…

p A kisujjad sajnálod, a lábat levágását meg későn bánod

p Nálad ez a bőség zavara: most melyik ujjad harapjad meg

p

p x

pppppppppppppppppp

Jókai Mór

Első május.

Óh be szép vagy első Május!
Zöld a mező, a fű között
Ezer millió pimpimpáré
S rajta ezer millió bogár.

Óh be szép vagy első Május!
Fák belepve virághóval,
Piros hóval a baraczkfák,
Az orgonafák lilával.

Óh be szép vagy első Május!
Lánykák szednek gyöngyvirágot
S osztogatják az ifjaknak,
Egy-egy csomót tiz krajczárért.

Óh be szép vagy első Május!
Gazda alkuszik zsidóval
Repczéjére, mely virágzik,
S gyapjujára, mely legel még.

Óh be szép vagy első Május!
Csattogány zeng minden ágon,
Dallal, illattal dús a lég.
- De nem ott ám, hol én ülök.

ppppppppp

Szabó Endre:

Lopnak, lopnak

Lopnak, lopnak, egyre lopnak,
Felvirradt a tolvajoknak -
Jó hazám, hisz' beteg voltál -
De csakugyan haldokolsz már?...

Lopnak, lopnak, egyre lopnak,
Amit lehet elkapkodnak,
Szemet huny rá a főszolga:
"Haldoklóknak ez a sorsa."

Lopnak, lopnak, egyre lopnak,
Új dolgot úgy, mint kopottat,
A bennfenntes drága-bármit,
Hányt-vetettet a mulyábbik.

Lopnak, lopnak, egyre lopnak,
Ládát, zsebet átmotoznak,
S ki legtöbbet tud eltömni,
Nagynak nézi azt a többi.

Lopnak, lopnak, egyre lopnak,
Lát a beteg, de nem szólhat,
Fél, hogy ha még rájuk szól, hát -
Ijedtökben agyon fojtják.

pppppppppppppppppp

p 5

p Leeszi/leissza feje fölül a „mézeskalács házikót”: földönfutó

p Vadcsikóként fickándozott, de betört igavonó barommá vált

p Képtelenség jobb belátásra téríteni: ő zárt elméjű fanatikus

p Véges lelki-szellemi erőit főleg/csak önigazolásra mozgósító

p Lelki szemétláda: mindenki használja - senki/maga sem üríti

p Életét csak nagyobbacska kudarc nélkül „megúszni” szeretné

p Először szörnyű bűzt érez, de azután megszokja – és mást is

p Ha nem áll jó neki, nem is hord szemüveget: gödörbe zuhan

p „Anarchista” hogy is parancsolna gyereknek? Így ő fejére nő.

p Elmulasztja feltölteni lelki-testi akkumulátorát: sűrűn lemerül

p Mereven el/bezárkózó - szolgaian másoló, idegenmajmoló

p Pont a lottóban bízik, hol csak egy nyerhet, milliók vesztenek

p Háziorvosa szabja meg élete tartalma és formája minőségét

p

p 6

p Ha köreiben előkelő: felerősíti lappangó melankólia-hajlamát

p Regressus ad infinitum: (sem)miért kel fel/megy dolgozni/él?

p Bárkit ügyesen parodizál, de közben elsorvadt eredeti hangja

p Senkiről nincs jó véleménye, de a legeslegrosszabb magáról…

p A szépségversenyen lepontozza nagy szerelme hibáit/hiányait

p Egyoldalú: mindennek csak a rossz oldalát nagyítva látó

p Mindent bevesz: ezt az anyuka, azt a cukros bácsi kedvéért

p Nem látja a politikai pankrációt, ő a pártjáért tétre verekedő

p Manipulált: sok rosszakarójának bőven termő bamba diófája

p Nem használta el magát; „megkímélt állapotban” temetik el…

p Görnyedt testi-lelki tartású, mert mások keresztjeit is cigöli

p Az élete veszélyes helyzeteire hasonmás dublőröket bérelne

p Ha ismeretlen tettes meglopja, mindenkin leveri, baráton is

p

p 7

p Az aktívan gyűlölő ellenségnek is megbocsát, magának nem

p Nem mer bringázni, repülni: beéri a szimulációs gyakorlással

p A bánat szétszedi eszét: annyi mindent nem tud jóvá-tenni!

p Alig szabadult, máris visszavágyik a börtöne biztonságába

p Hospitalizáció: érzelmi sivárság, tompultság, közöny stb.

p Megszereti a kórház kényelmét, a teljes ellátást: ott ragadó

p A kábítószer mesterséges paradicsoma drága pokolba kerül

p Nem szertelen - nyugtató, altató, izgató, serkentő, gerjesztő…

p Önként ad pénzt fölös, sőt életveszélyes mellékhatású szerért

p Megúszva a felnőtt férfikort már húszévesen nyugdíjas lenne

p Felebarátainak se szeri, se száma: egy egész sem rakható ki

p Méltatlanra pazarolja szellemi, lelki-fizikai energiája jó részét

p Futkosó, nyüzsgő, fontoskodó, csak mert nincs hívó otthona

p

p 8

p Felesége próbababa: ha nem alkalmazkodik hozzá, újra cseréli

p „A pénz nem boldogít” - úgy szórja, mintha égetné a markát

p Kriptát csinál házából, szüksége van meghalt anyja nyugdíjára

p Mindörökre megcsonkítja magát az esetleges rokkantnyugdíjért

p Azt gondolja illő szerénységnek, ha bőszen becsmérli a műveit

p Ő csak azért szapulja magát, hogy így kiprovokálja a dicséretet

p Ha nem teheti meg, amit kellene, azt sem teszi meg, amit lehet

p Gyakorol: adott alapanyagból a legpocsékabb étel-élet készüljön

p Szívesebben hallgat hangutánzót, mint a madár eredeti „énekét”

p A mások fényében sütkérező, aki azt hiszi, hogy ő maga világít

p Olyannyira vágyik látni: egyenesen a Napba néz, s megvakul

p Előítéletes, megcsalja a látszat: a gebében nem lát meg táltost

p Önbeteljesítő jóslat: Ha megnősülsz, megbánod, ha nem, azt is

p

p x

ppppppppp

Szabó Endre:

Kató néne

Begyalogol minden reggel
Kató néne Palotárul,
Csetlik-botlik házrul-házra,
Nagy a sora: almát árul;
Kínálgatja szép almáit,
Szemével meg keres, kutat...
,,Nagysás asszony!" vegyen ómát!
- Nem látta a leányomat?

,,Vigye manó a kend lányát,
- Rámordul az úri fajta -
Ugyan mi ütötte kelmed,
Hogy mindig a lányát hajtja!"
S Kató néne tovább lódul,
A szomszédba bekopogtat:
,,Nagysás asszony, vegyen ómát!
- Nem látta a leányomat!"

Tél is elmúl, tavasz is jön,
Az esztendő kerül-fordul,
Kató néne csak jön, csak megy
A városba, a városbul.
És újra és századikszor
Minden házhoz ellátogat:
,,Nagysás asszony, vegyen ómát!
- Nem látta a leányomat?"

- Hej de egyszer nemhiába
Csetlett-botlott Kató néne,
Tárva-nyitva volt egy ajtó,
Kató néne hát beméne...
Ott egy úrhölgy felsikoltott...
Kató néne majd kővé vált...
És zokogott... és motyogott:
,,Nagysás asszony, vegyen ómát..."

pppppppppppppppppppppppp

P.s.:

Plusz

vagy mínusz

végtelen itt/most a tét

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…