Eugéniusz:

Egymondatos életminőség II.

(Mind egy, de nem mindegy 1.)

Szellemi, lelki, testi, társas élet-halál ABC

Bölcs/balga, boldog-boldogtalan emberek

Állatorvosi ló pokla/táltosparipa aranykora

Magyarán írt ősrégi-új örök kincses példatár



Dömötör János

Boldog ember

Boldog ember és szerencsés,

A kit isten arra szánt,

Hogy a földet szántva, vetve,

Senkitől sem emlegetve

Éldegélhet egyaránt.

Boldog ember, kit az áldás

Seregestül meglepett:

A ki otthon, körbe fogva,

Vendégekkel mosolyogva

Vígan szentel ünnepet.

Kisded, nádas hajlékában

Dolga kényén foly neki;

Meg van áldva áldott nővel,

S neve napján köszöntővel

Tisztelik meg gyermeki.

Mi más annak, kit a végzet

Jó útjáról elseper!

Ajtaját magára zárja,

Házát még vendég se járja,

Egymagában ünnepel.

Nincsen, a ki szólna hozzá

Oda kinn, vagy ide benn;

Nincsen, a ki felderítse,

Búját, gondját szenderítse,

Otthonában idegen.

Boldogtalan szegény ember,

Ha mindenki elhagyott:

Jöjj el hozzám, légy vendégem,

Lesz még hely az asztalvégen, —

Lásd én is magam vagyok!

p Egy nap dolce vita, több év börtön

p

p Inkább kussol, hátha hülyeséget mond

p

p Kéziféktelen ember: nincs önkontroll

p

p A kiköpött szavait rögtön visszaszívná

p

p Ami eszébe jut, az rögtön a száján...

p

p Drága idejével hol zsugori, hol tékozló

p

p Tüntet vele: ő mily vigasztalhatatlan!

p

p Sokára ért meg/élvez viccet/esik le tantusz

p

p Mondat után hatásszünet - hatásvadász

p

p Ő mindig csak a pót/tartalék beugró

p

p Elhiteti magával: ő a nélkülözhetetlen

p

p Igyekszik mindenütt feleslegessé válni

p

p A kezét is levágatná, ha a nagy Ő kéri

p

p Fontos pontos adatokat ad: a hasára üt

p

p Minden tárgyból elég a kegyelemkettes

p

p Örök háború, gyász: nincs helye a humornak

p

p Fizetett hirdetés: ömleng magáról/művéről

p

p Abban verseng, kinek fáj a szíve jobban

p

p Túl büszke ahhoz, hogy segítséget kérjen

p

p Pár nap: finom, pár hónap: durva pokróc

p

p Ha rosszabb a sor(s)od, mint neki: csalsz

p

p Egy unikum: a Teremtés egyetlen vesztese

p

p Harag és elfogultság nélkül a maga ön-bírája

p

p Nem oszt ki/meg feladatot: ön-túlterhelő

p

p Az Evilágban otthonos, de az Égiben idegen

p

p Úgy akar jó fej lenni, hogy nem követel/bratyizik

p

p Reggel még a Napnak is parancsol: kelj fel!

p

p Mást akar vezetni, de önfegyelme sincsen

p

p Vezér-önjelölt, de gyereknek se tud parancsolni

p

p Ha egyszer becsapták, többé már nem hisz...

p

p Holtig hiszi: mindenki csakis az ő javát akarja

p

p Ha oly szépen kéri, akkor a cukros bácsi is jó

p

p Szavát eskü súlyozza: apám-anyám tűzben éghet

p

p Ha ő megígér valamit: ez nem jelent semmit

p

p Ha hülyeséget ígért, akkor is betartja azt

p

p Még a legutolsóként se jön rá: felszarvazott

p

p A ténymegállapításait ő a kisujjából szopja

p

p A gyereknevelésben ő az ökör-következetes

p

p Hetenként más nevelési elvet követ/elvet

p

p Unos-untig hallgatja, pedig könyökén jön ki

p

p Otthon csak dicséri, idegenek előtt csak szidja

p

p Anyafarkasként védi kölkét, ha azt rossz szó éri

p

p Ellenségtől igen, Gonosztól nem védi gyerekét

p

p Semmi spontaneitás: megkoreografált mozdulatok

p

p A legszebb efemer lég/jégvárat ő építi fel

p

p Úgy kellett neki: a piacon pellengérre áll

p

p Nem enged ki, mindig csúcsra járatja magát

p

p Mintha mindig lábujjhegyen, spiccen állna

p

p Azért oly rab, mert hiszi, hogy most szabad

p

p Mintha hipnózisban lenne: egy akaratátviteles

p

p Azt hiszi: lát, pedig csak épp elkápráztatták

p

p x

Dömötör János

A világfájdalmasok.

Panaszkodnak keseregve,

Váddal néznek az egekre ;

Égnek, földnek alkotóját

S a világot szidják-szólják.

Mi fáj nekik, mi bajok van?

Hogy vigasz nincs sok bajukban?

Kit a világ meg nem enyhít:

Hol leli hát vajon enyhit?

Hát a szegény mit csináljon,

Éggel, földdel perbe szálljon ?

Sok szegény, éhes, nyomorgó,

Önvétke nélkül csavargó.

Ez az égre bizza gondját,

Összehúzza ringyét-rongyát;

Fajdalma nem a világé —

Elég neki a magáé.

p Hallucinációja mi más, mint az Isten szava

p

p Az első fikázásra összetöröd a mű-alkotásod

p

p A félt megalázást megelőzve ő aláz meg

p

p Csak a bevásárláskor Valaki ő: érte van a bolt

p

p A vendéglőben érzi Úrnak magát: ő fizet

p

p A susztertól kérdi meg, hogyan fessen jó képet

p

p Ne fájjon semmi: végérvényes érzéstelenítés

p

p Langyos vallásos vagy szektás szirénsziget-lakó

p

p Mindent csak épp elkezd, de abba/félbehagy

p

p Az elvi engedménye józan kompromisszum...?

p

p Bűnhalmozó/tetéző – majd teátrálisan megtérő

p

p Bent ragad magányosan megélt bajban: beteg

p

p A mocskos fürdővízzel együtt a kisbabát is kiönti

p

p Nem mer bókolni, nehogy szex zaklatás legyen…

p

p Öregsége betegség: plasztikai sebész szépítgeti

p

p A művi fiatalítással folyton csak öregíti magát

p

p Nem meghazudtolná, de letagadná a korát

p

p Balsiker amnézia: mintha csak rémálom volna

p

p Megelégszik vele, ha álmában sikerült valami

p

p Első a kötelesség, de a sokadik dolga is ily ízű

p

p Imitátor: csak úgy tesz, mintha csókolna

p

p Nagyon jót főzne ma: minden fű-szert beledob

p

p Olyan jellegtelen, hogy ki sem figurázható

p

p Mintha nem is ő, de saját paródiája lenne

p

p Mosakodás helyett mindenki mást mocskol

p

p Vád nélkül mentegetőzve magát gyanúsítja

p

p Egész élete egy felvételi vizsga a másvilágra

p

p A parancs az parancs: ő még az anyjára is lő

p

p Amnesztia helyett amnéziát kér, és kap is

p

p Részigazságokat üvöltő, az egészet elhallgató

p

p Nem kért életajándékot: ócsárolja, visszaadja

p

p Ő a halandóság törvényét erősítő ritka kivétel!?

p

p Istent kárhoztató: miért nincs négy lába, szárnya

p

p Aki semmit nem dolgozik, az nem is hibázhat...!?

p

p Nullára redukált esély – pedig: ha merne, nyerne

p

p Nagy a felhajtás - sok hűhó szint semmiért

p

p Hegyek vajúdnak, de csak kisegérke születik

p

p Ha valamit épp nem élvez, nem csinálja tovább

p

p Bűntudata van, ha parányi élvezeten kapja magát

p

p Erőszakmentes: fia se képzett ön/honvédelemre

p

p A családját terrorizáló „szelíd” vegetáriánus

p

p Gyermeki kiszolgáltatottság - pedofil visszaélő

p

p Gyereket kényeztető/elrontó vasárnapi apuka

p

p Fiának panaszkodó, az apai tekintélyt romboló

p

p Áldozatos lestrapált: házimunkától kímélt gyerek

p

p x

Dömötör János

Korunk rosz-é ? ....

Korunk rosz-é, avagy benne

Roszak csak az emberek?

Kérdem magam számtalanszor,

De felelni nem merek.

Ördög van-e több közöttünk,

Vagy többek az angyalok?

lesz-e egy akol, egy pásztor?

Erre gyakran gondolok.

Néha elmém igy felel meg:

Rosz az ember, rosz a kor.

S hiszem, eljő valaha még

Az egy pásztor, egy akol.

Pásztorunk majd Luczifer lesz,

Közös aklunk a pokol,

Bűn és vétek a halálban

Minket együvé pakol.



Az Élet vagy Halál a tét:

plusz vagy mínusz végtelen lehetőségek

Hogyan légy/maradj egyre boldog(talan)abb -

hogy javítsd/rontsd saját/(elő)szeretteid stb. életét

(Szándékok és következmények - okok és okozatok

Elvek-tettek ð magatartások ð jellemek ð sors)

1.

A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk - erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese. példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere -

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra -

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!

p.s.:

Egy-egy lényegre törő tipikus kulcs/példamondat,

ami segíti a kifejezést és megértést, az érzékenyítést,

az elképzelést, az elemzést és az újra egészbe rakást,

a megítélést-értékelést, az elsajátítást és tovább gondolást…